Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vince, Artúr
-6 °C
4 °C

Amikor a kormány kristálygömbbe nézett

Ez történt a magyar gazdaságban az év 24. hetében

2012.06.17. 07:44
A héten a kabinet elfogadta, és péntek este be is nyújtotta a parlamentnek a 2013-as költségvetés tervezetét. Jövőre újabb kemény év lesz, főleg a bankoknak és önkormányzatoknak fog fájni az átlagmagyart 46 ezer forinttal terhelő büdzsé. A nagyvilág közben válságoktól hangos: évtizedes mélyponton a Nokia, leminősítés sújtotta a spanyolokat és Ciprust, a görög krízis viszont a végéhez közelít. Nyomozásokat, kirúgást és Orbánnak ellentmondó minisztert is hozott a hét.

Habár még az első félévnek sincs vége, csütörtökön ismertette a jövő évi költségvetés főbb irányvonalait Matolcsy György, majd pénteken már be is nyújtották a parlamentnek a törvényjavaslatot, amelyből kiderül: jövőre 460 milliárddal többet vesz el az állam. A jövő évi megszorítások tehát átlagosan minden magyart 46 ezerrel terhelnek, és bár igazán rossz évük az önkormányzatoknak és a bankoknak lesz, a közszolgák illetményét és a családtámogatásokat is befagyasztják, és nagy nyugdíjazási hullámot terveznek a közszférában. A sietős büdzséalkotás egyébként eléggé meglepő annak ismeretében, hogy tavaly még december 19-én is módosították az idei tervezetet.

A pénzintézetek azért kaptak különösen nagy pofont, mert a hét közepén a miniszterelnök Bécsben még brutálisnak mondta a most évi 130-140 milliárdos bankadót, és kilátásban helyezte, hogy 2013-tól talán nemcsak lefelezik – amit tavaly decemberben ígérek meg –, hanem teljesen eltörlik. Mostanra viszont kiderült, hogy mégis csak a lefelezést választják, ráadásul annak bő 70 milliárdját megfejelik az eddig mondott 130 milliárdot több mint kétszeresen meghaladó, 283 milliárdos tranzakciós/csekkadóval (az adót egyébként várhatóan részben át fogják hárítani). A bankok szerint ezzel a kormány felrúgta a korábbi megállapodását, és figyelmeztettek arra is: ilyen adóterhekkel jövőre végleg lefagyhat a gazdaság.

Alternatív prognózis kell

A tervezettel nemcsak az érintetteknek van bajuk, hanem a Költségvetési Tanácsnak is. A testület bizonytalannak tartja a jövő évi költségvetést annak túl kockázatos növekedési tervei szerint, ezért alternatív prognózist kért, ami magyarán további megszorításokat jelenthet. A szigor mondjuk idén sem volt erősségünk: május végén 21 181 milliárd forint volt a költségvetés adóssága, ami 438 milliárd forintos növekedést jelent, és a parlament gazdasági bizottsága elé került nyugdíjvédelmi jelentésből az is kiderült: az államosított nyugdíjvagyon ötödére csökkent, és nemcsak azért, mert bevonták az állampapírokat, hanem azért is, mert bukást hoztak az értékpapírok.

Pedig a szemünk előtt egy Duna-parti sikertörténet bontakozódik kifelé éppen. Legalábbis ezzel kampányolt külföldön a Matolcsy-minisztérium, amely Jó hírek a Dunánál szöveggel, sikersztoriról írva válaszolt az Economist Beteg ország a Dunánál című cikkére. Hát kerestünk mi is sikereket, és a hétről ilyeneket találtunk: egyre több állampapírt vesz a lakosság, vagy azt, hogy 2013 elején elindul az állami mobilcég, vagy azt, hogy ismét egyeztetések kezdődnek az e-útdíjról.

   23. heti záró  24. heti záró
 BUX 17 019   17 256
 OTP 3400  
3540
 Mol 16 485   16 160
 Richter 37 000   36 500
 Magyar Telekom 449   457

És találtunk néhány olyan hírt is, amelyek nem a Dunánál születtek, legalábbis nem a minisztérium által látott, jó hírekkel teli szakaszánál. Így például azt, hogy csődhullám érte el az élelmiszeripart, miután a fizetésképtelenségi eljárások száma harmadával nőtt, vagy azt, hogy 140 milliárd forintnyi számlát nem fizettünk be, vagy azt, hogy felszámolás alá került egy luxusszálló tulajdonosa. És hogy ne csak az apró mozaikok árulkodjanak a jó hírek viszonylagosságáról: a KSH gyorsjelentése szerint tovább tart, sőt, a Mercedes-gyár beindulása ellenére gyorsul a magyar ipar mélyrepülése, és csökken az ipari export is, amire 2009 óta nem volt példa.

Se Kia, se Nokia

Jó hír lehetett volna, hogy Magyarországra csábítanák a Kiát, de sajnos hamar kiderült, hogy ez egy téves lapinformáció volt, cáfolt Szijjártó Péter, majd, mintha ez nem lenne elég, maga a gyár is cáfolta a beruházás hírét, és közölte: maradnak Szlovákiában. És marad a Stadler is, Szolnokon, mégsem megy Martfűre a legélhetőbb magyar városból. A magyar gazdaságnak van oka aggódni a Nokia miatt is: a komáromi gyárával korábban az ország egyik legnagyobb vállalatának számító finn mobilgyártónak a vártnál is rosszabbul megy, ezért újabb tízezer embert küld el. Elemzők szerint egy éven belül vége is lehet a cégnek, amelyet leminősítettek, és amely árfolyama 16 éves mélypontra zuhant, így már kellően olcsó ahhoz, hogy hamar felvásárolják.

A világot persze a Nokia krízisénél is jobban érdekli most az euróválság. A történet egyik szála vasárnap lezárulhat: a görögök ismét választanak. A pletykák szerint most épp a megszorításpárti erők állnak jobban – hivatalos adat nincs, Görögországban két héttel a választások előtt már nem közölhető közvélemény-kutatási eredmény –, ami jó hír. Mert ha jön a drachma, elszabadulhat a pokol az országban, államcsődről, a jegyrendszer bevezetéséről beszélnek elemzők, és arról, hogy akár szükségállapot is elképzelhető.

A jó hírek ellenére azért a piacok óvatosak: bár a hét második felében erősödtek a tőzsdék és az euró – részben arra a hírre, hogy az EKB nem számít a görögök kilépésére –, úgy tűnik, hogy a görög válság nagyon fáj Ciprusnak: az országban bankokat minősített le a Moody's, és a héten megjelent hírek szerint sürgősen ciprusi mentőcsomag kellhet. A Moody's egyébként nagy holland bankokat is leminősített, a döntésben a görög csőd esélye is szerepet játszott.

A hitelminősítők egyébként is gyilkos tempót diktáltak a héten: a Fitch tizennyolc spanyol bankot minősített le, mondván, azok érzékenyek a spanyol gazdaság válságos helyzetére, a Moody's rontott Spanyolország adósságbesorolásán, míg az S&P közölte: kritikus szakaszhoz ért az eurózóna, kevés az esélye a túlélésére. Ez utóbbi rímelt az IMF vezérének néhány nappal korábbi szavaira, melyek szerint három hónap sincs megmenteni az eurót. Amiből ingyen adna ezreket Roubini azoknak a németeknek, akik nyaralnának a dél-európai válságállamokban, mert így vége lenne a krízisnek (amelynek elmélyülése Magyarországot is nagyon megviselné, akár 3 százalékos recessziót is okozhatna).

Kell-e nekünk euró?

Kell-e nekünk egyáltalán az euró? – merülhet fel a kérdés ebben a helyzetben. És fel is merült, pénteken közgazdászok vitatkoztak arról, hogy növeli-e a szuverenitásunkat, vagy csökkenti, hogy elkéstünk-e vele, vagy még túl korai róla beszélni. De pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor szintén beszélt erről, és azt mondta: nem biztos, hogy kellene, mert az eurózónában a nemzeti szuverenitást korlátozó folyamatok indultak be.

Orbán egyébként, szintén szuverenitásunkra hivatkozva, azt is mondta, hogy a jegybanktörvény nem változik. Varga Mihály viszont nagyjából vele egy időben arról beszélt, hogy a jövő héten benyújtják a módosítást (és már a hét elején is arról volt szó, hogy új jegybanktörvénnyel állna elő a kormány). Nemcsak a minisztere mondott ellent Orbánnak, hanem a visegrádi országok vezetői is, akik nem lelkesednek a magyar miniszterelnök által javasolt közös gazdasági tervért.

Míg mi a válságunkkal vagyunk elfoglalva, Amerika már kifelé tart a gödörből: a héten kiderült ugyan, hogy pénzpiaci válság húsz évvel vetette vissza az országot, legalábbis ha a családok vagyonát vesszük alapul, mert amit keresnek, azt elviszi a törlesztés. Ezek után meglepő, hogy mostanra újraindult a jelzáloghitelezés, és a hitelállomány 2008 óta nem látott szintre emelkedett. Az ország ingatlanpiaca a magyar befektetők érdeklődését is felkeltette, a Futureal is Amerikában terjeszkedik, tizenöt millió dolláros tőkével működő cége ötszáz bérlakást venne.

Terjeszkedne az OTP

A Futureal mellett a héten az OTP is terjeszkedési szándékot jelzett, a magyar nagybank újabb szerb pénzintézetet venne; eddig egyébként már három ottani bankot olvasztott össze. Ha már pénzintézetek: tavaly 38,6 milliárd forint volt az állami tulajdonú MFB tavalyi vesztesége, bár az elnök szerint eredményes, sikeres évet zártak. Viszont várhatóan heteken belül a tulajdonukba kerül a Takarékbank. A soltvadkerti takarékszövetkezettel a rendőrök kezdtek el foglalkozni: nyomozás indult, a takarék csődje mögött gyanús offshore-ügyletek és szélsőségesek vannak.

A Malévnál szintén nyomozás folyik, ott a felszámolás során esetleg elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt indult az eljárás, de a feljelentésben csalás és csődbűntett is szerepel. A februárban becsődölt légitársaság két leányvállalatát egy állami tulajdonú vízerőműnek adták át, nem tudni, mennyiért, míg a Malév-utód indulásának esélyeit tovább csökkentette, hogy a légügyi hivatal meghirdette a repülési jogokat, és az izraeli és ukrán vonalra már jelentkező is van.

A szakértő kipakolt, kirúgták

A hét elején még gyűrűzött a hétvégén az Index által először megírt IMF-ezős videós ügy is. Hétfőn kirúgták a videó szereplőjét , egy vasúti közlekedési szakértőt, aki hűtlen kezelés lehetőségét felvető felújításokról, Völner Pál államtitkárra hivatkozva IMF-re kent vonalbezárás lehetőségéről beszélt, valamint arról, hogy alig spórolt valamit a költségvetés az idén áprilisi vonatleállításokkal. Két ellenzéki párt parlamenti vizsgálóbizottságot kezdeményezett, amire Völner Pál előbb azt mondta, hogy nem kell ilyen vizsgálat, majd azt, hogy mégis legyen, de ne parlamenti: az államtitkár a MÁV-hoz és a szakértőt korábban foglalkoztató KTI-hez fordult a felvétel kapcsán. Vizsgálni fognak a MÁV-nál mást is: Orbán Viktor tavalyi felháborodása nyomán a fejlesztési minisztérium kezdeményezte a MÁV-vezetők prémiumainak felülvizsgálatát. Míg nálunk vizsgálódások mennek a vasúton, addig Kínában vonatok, méghozzá tehervonatok, és egészen nyugatra: Urumcsiból egészen Bécsig mennek, méghozzá rajtunk keresztül.

És hogy mi volt még a héten? Hódmezővásárhely újra kötvényt bocsáthat ki, de nem további eladósodásra, hanem a meglévő állománya kiváltására. Bóvliba kerülhet India a reformok késlekedése miatt – de a GDP-növekedés is 9 éves mélypontra esett –, és egyre drágábbak a kínai nagyvárosok.

Nálunk tízmilliárdok mentek a kukába a hulladékgazdálkodás tizenöt év alatt kiépített rendszerének lenullázása miatt, és megkezdődik a ppp-szerződések felmondása: harmincnál több uszodai, tornatermi beruházás kiváltására idén 15 milliárdot szán a kormány. És kiderült, hogy nem szeretik a németek Magyarországot, már a szerbekhez, bolgárokhoz is szívesebben vinnék vissza az ott lévő cégeiket, mint hozzánk. Igaz, a Nivea-gyártó viszont épp most költözteti Bécsből Üllőre tizenkét országot ellátó régiós raktárát.



  • Vennék
  • Hírek