Brüsszeli zsarnokságtól senyved a magyar

Európa 25 évre jéggé dermed. Miközben a tőzsdék az utóbbi hetekben szépen teljesítettek, ilyen és ehhez hasonló elemzések készülnek a világ vezető bankházaiban és elemzőintézeteiben. Ezek többségében elhúzódó, fájdalmas stagnálást jósolnak a kontinensnek. Marc Faber, ismertebb nevén Doctor Doom szerint is összeomlás jön, a híres befektető azt mondta, hogy az európai jóléti rendszer ítéli halálra a térséget.

A látszólagos javulás és piaci jókedv ellenére tehát az adósságválság egyáltalán nem oldódott meg, inkább csak elcsendesedett egy időre. Már akinek. Egy elemzés szerint világszerte 30 millióval több munkanélküli van a válság előtti időkhöz képest.

Az IMF szerint ugyan jelentősek az előrelépések, de még mindig sok a kockázat, összességében pedig romlott a világgazdaság állapota. A szervezet szerint az előrelépések egyik biztos jele, hogy jövőre a vizsgált országok mintegy felében a válság előtti szinten vagy az alatt lesz a hiány. Az egyik legnagyobb adós is jó példával jár elől: Amerika elkezdett törleszteni, hat éves mélypontra csökkent az ország adóssága.

A hét másik nyertese Svédország. Az IMF szerint a skandinávok leckét adtak a világnak válságkezelésből. A siker három összetevője: az agresszív jegybank, a gyengülő korona és a sok tartalék. A hét vesztese Spanyolország: az ország adósbesorolása egy durva leminősítés után a befektetési kategória alsó szélére került.

Vesztesek között

Éppen csak egy kategóriával a magyar besorolás fölé. Mi ugyanis még mindig bóvliban vagyunk, és egyelőre ott is maradhatunk. A Valutaalap jelentése szerint Magyarország a legsérülékenyebb országok között van, pénzügyileg a legsebezhetőbbek vagyunk a térségben, és a feltörekvő országok között is rosszul állunk. Ennek ellenére tovább csökken a magyar CDS-árazás, ami azt jelzi, hogy egyre kevésbé ijesztő a magyar helyzet a befektetőknek. A Fitch azért megüzente, hogy ne is próbálkozzunk IMF-nélkül, mert a pillanatnyi piaci megítélés ellenére az ország nem elég erős. A jó megítélés azzal függ össze, hogy a befektetők elhiszik, hogy Orbánék végül megállapodnak a Valutaalappal.

Biztos ez?

Nem. A kormányzati berkekből érkező jelzések továbbra is nagyon vegyesek. Giró-Szász András kormányszóvivő szerint az ország megáll a lábán, Varga Mihály államtitkár szerint nem kell nekünk külföldi pénz, mert a recessziót az elvárt megszorítások okozták, és a csődveszély már messze van. Orbán is hasonlóan nyilatkozott, szerinte az unió kényszerít minket az egyensúly felé, a megszorítások fele se kéne, ha nem lennénk EU-tagok, és úgyis megcsináljuk azt, amit nem engednek - üzente Brüsszelnek. Az EU erre visszaüzent: Magyarországon kiszámíthatatlan az üzleti környezet, túl gyakoriak a politikai, jogi, és intézményi változások. A Die Welt ennél keményebben fogalmazott: a lap szerint Orbán az egyik legvitatottabb európai kormányfő.

A gazdasági mutatóinkon viszont nincs nagyon mit vitatkozni: hat évet elpocsékol az ország 2014-ig, a következő parlamenti választás évében a nemzeti jövedelem még mindig 6 százalékkal lesz a 2008-as szint alatt.

És a fizetéseink sincsenek sokkal följebb, bár a magasabb jövedelműeknek most valamivel könnyebb. Jövőre meg egy kicsivel még könnyebb lesz, mert az adószabályokkal legalább a 202 ezer forintot keresők jobban járnak majd. Nekik akár részvényekre is telik majd.

Az emberek mindezek ellenére reménykednek: egy felmérés szerint javulásban bíznak a magyarok, ezzel optimistábbak vagyunk, mint az európai átlag.

Nem így a cégvezetők, ők inkább rosszabbra számítanak, nem bíznak a magyar gazdaságban. A számok alapján ez érthető is: kétezer céget számolnak fel havonta, a harmadik negyedévben 5628 társasággal szemben indult felszámolási eljárás.

A Csomag

A megoldás? Több pénz kell, de nem tudjuk, honnan, mondja Király László György volt APEH-elnök. Szerinte nem baj a magas áfa, ha segítséget kapnak a szegények, és nem baj a vagyonadó, ha az a becsületeseket támogatja. Még szerencse, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter határozottabb a volt adóbeszedőnél, ha pénzgyűjtésről van szó.

A tárcavezető benyújtotta az adótörvények módosítását: kivezetik a szuperbruttót, módosulnak az illetékkulcsok, változnak az áfa- és jövedéki adó szabályok. Vagyonadó, amit Király László mellett sokan javasolnak, nem lesz.

Legalábbis egyelőre. De ki tudja, mit hoz a holnap? A megszorítást ugyanis elszámolták, a bejelentett csomag százmilliárddal kisebb a kelleténél, így az nem foltozza be teljesen a hatalmas költségvetési lyukat. Valamit majd lépni kell, ha nem most, akkor jövőre. De az legalább már most kiderült, kik fizetik meg a munkahelyvédelmi akcióterv árát: a tanárok pénzét a kocsmárosok kapják.

Könnyen lehet tehát, hogy a 100 milliárdos félreszámolás miatt újabb csomagot kapunk jövőre. Annál is inkább, mert a tervezet már az első héten puhulni kezdett. Kiderült például, hogy az egészségügyben és a felsőoktatásban dolgozók továbbra is kaphatnak bért és nyugdíjat egyszerre. Más választás nincs is nagyon, leállna az egészségügy és az iskolák is, ha a szigort ezekre a területekre is kiterjesztenék, mondják az érdekképviseletek.

Drágább élethez drágább lakások

Borzasztóan megdrágult az életünk, egész Európában nálunk drágulnak legjobban a termékek, főleg a dohány, a benzin és az étel ára nőtt. De legalább az ingatlanjaink értéke is nőtt egy kicsit: drágulni kezdtek a lakások, Budapesten 1,6 százalékos, a városokban 3,9 százalékos volt a növekedés úgy, hogy közben padlón van a magyar ingatlanforgalom. 2012 leggyengébb hónapja a szeptember volt.

És ami még a héten volt: az ipari termelés csökkent és az export is visszaesett. Szerencsére a kormány nem tétlenkedik, meghirdette a déli nyitást is, Latin-Amerika lehet az új Kína, legalábbis ebben lát lehetőségeket a kabinet.

Nem csak a kilátásaink rosszak, a mögöttünk hagyott időszak sem túl fényes. Eltűnt 265 milliárd forint a magyar GDP-ből, a KSH ugyanis lefelé módosította a tavalyi GDP adatot.

A növekedést a nyerőgép-szektor már biztosan nem indítja be, az ágazatot egy hét alatt felszámolták, most az Európai Bizottsághoz fordulnak a játékgépesek. A kapuvári hús sem ment már meg minket, a dolgozók kétharmadát kirúgják, a tulajdonos 212 fős leépítést jelentett be.

Az álami dohánykereskedelemnek viszont áll a zászló: 450 millióból lesz állami trafikunk, ennyi kell a dohánykereskedő cégek alapításához és működéséhez. Jövőre hétezer dohánybolt lehet az országban.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!