Kiigazítások kiigazításai

A mostani rövid héten is még mindenki a Matolcsy-csomagok várható hatásainak számba vételével volt elfoglalva. Az elmúlt hetekben bejelentett két Matolcsy-csomag összességében 764 milliárd forint költségvetési kiigazítást tartalmazott.

Kaphatunk még pakkot

Két nem igazán átgondolt adóemelést azonban máris visszavonhatnak, a második csomag 367 milliárdos főösszegéből a helyi iparűzési adót érintő módosítással 35 milliárd forintnyi, a cafetéria-elemek adóemelésének elhagyásával pedig további 40 milliárd forintnyi költségvetési többletbevétel ugorhat. Ráadásul a Költségvetési Tanács korábbi kétharmados megvalósulási becslését figyelembe véve akár további 335 milliárd forint kiigazítás is szükséges lehet, hasonló mértékű újabb csomagra számítanak londoni elemzők is.

Mindemellett Rogán Antall javaslatára várhatóan átírhatják majd a költségvetés fő számait is, ami többek közt azért is érdekes, mert nyáron még pont a kiszámíthatóság és a stabilitás nevében fogadták el a szokásosnál és a szükségesnél korábban az ország büdzséjét.

Orbánért eközben pedig már a multik lobbiztak Brüsszelben, mert ha az unió szigorú az országgal és további megszortásra lesz szükség, azt jó eséllyel úgyis megint megpróbálnák rájuk terhelni, pedig például a bankok többsége már így is meglehetősen rosszul áll. Különösen, hogy az önkormányzatok hiteleit sem kívánja teljesen kifizetni az állam, hiszen az a bankoknak "talált pénz" lenne.

Mondjuk, de nem azt csináljuk

A hét elején egyedül Varga Mihálynak sikerült némi új riadalmat okoznia, amikor arról beszélt, hogy van élet számunkra az IMF nélkül is. Ezt aztán még hétfő este gyorsan korrigálta is, azaz újra elmondta, hogy a kormány szeretné a megállapodást.

Varga egyik képviselői kérdésre adott válaszából egyébként a héten kiderült az is, hogy mit javasolt nekünk az IMF a júliusi tárgyalások után. Többek között az egykulcsos adórendszer felülvizsgálata, az adóbeszedés hatékonyságának növelése, önkormányzatok kiadásainak csökkentése, a közösségi közlekedés támogatásának felülvizsgálata szerepelt az előzetes véleményezésükben. A kormány médiakampányában emlegetett bér- és nyugdíjcsökkentés pedig nem.

Az IMF-tárgyalások folytatásának közben továbbra sincs időpontja, az IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója szerint a továbblépéshez arra lenne szükség, hogy a magyar kormány partnernek tekintse a Valutaalapot és az EU-t.

Tovább kockáztat az MNB

Bár az inflációs kilátások, és az IMF-tárgyalások körüli bizonytalanság is inkább a kamattartás mellett szólt, harmadszorra is lenyomták Simorékat a Fidesz által delegált külső tagok.

6,25 százalékos lett a magyar alapkamat, az OTP szerint már a korábbi kamatcsökkentés is azt jelentette, hogy a jegybank de facto elhagyta az inflációs célkövetést, ami egyébként törvényben meghatározott céljuk és komolyan veszélyeztetik a hitelességüket.

A kormány komolyan kartellezni kíván

Az Európai Unió versenyjogi hivatala már figyeli a készülődő új magyar kartelltörvényt. Egy fideszes képviselő a piaci árak szabályozására és a termelők támogatására nyújtott be olyan javaslatot, ami legalizálná a dinnyekartellhez hasonló eseteket.

Lényegében azt szeretnék, hogy a GVH ne ellenőrizhesse a tiszta versenyt akkor, ha a vidékfejlesztési miniszter úgy ítéli meg, hogy a „a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, és e jövedelem megszerzésétől a megállapodás által érintett piac szereplője nincs elzárva".

Versenyjogi szakértők szerint javaslat borítékolhatóan uniós jogot sért, de ha az EU el is fogadja, akkor meg működni nem fog, hiszen az unió teljes szabályrendszere a kapitalizmusra épül. A mezőgazdasági bizottság és a kormány mindenesetre támogatja a javaslatot.

	44. heti záró	43. heti záró
BUX	19 220	18 992
OTP	4 150	4 051
Mol	18 990	18 600
Richter	40 780	40 600
Magyar Telekom	405	392

Akadnak jó hírek is

Kiderült, hogy Matolcsy a tragikus eddigi adatok ellenére nagyon is derűlátó, a jövő évi magyar beruházásokat illetően, szerinte "a külföldi befektetők érdeklődése Magyarország iránt folyamatosan nő". A Gazprom és az MVM például végleg megállapodott a Déli Áramlat magyarországi szakaszáról.

80 ezerrel többen dolgoznak, mint tavaly ilyenkor, bár az nem derült ki, hogy ebből mennyien dolgoznak a versenyszférában, a KSH annyit közölt, hogy a növekedésben "szerepet játszott a közfoglakoztatás kiterjesztése is".

Ráadásul tíz forinttal olcsóbb lett a benzin, néggyel a gázolaj, és kgfb-díjak is csökkentek. Mondjuk a reálbérek is várhatóan csökkenni fognak jövőre, pedig több régiós országban már így is jobban lehet keresni, mint nálunk, különösen Lengyelországban.

Tovább nyitnánk a kelet felé is, Rogán javaslata alapján a kínaiak kérésére tartózkodási engedélyt kapnának azok a külföldiek, akik legalább 250 ezer euróért vesznek magyar államkötvényt. Szijjártó Péter eközben pedig Vietnamban tárgyalt a lehetséges együttműködésünkről.

Forr a világ bús tengere

Külföldön létrejött a megállapodás Görögország és a hitelezői között, a görögök megszorítanak, de közben folyamatosan a káosszal fenyegetik Európát. Görögország jelenleg a polgárháború sújtotta Szíriánál is kockázatosabbnak számít a befektetők számára.

Soros György szerint 180 fokos fordulat kéne az uniós válságkezelési módszerben, Németország kiléphetne az EU-ból vagy el kéne fogadnia a közös eurókötvényt. Eközben rekordszintre emelkedett az európai munkanélküliség.

A napokban adócsalás miatt börtönbüntetésre ítélt Berlusconi most megzsarolta az olasz kormányt, pedig három napja még épp dícsérte őket. Ha megvonja pártja támogatását, azzal azonnal recesszióba taszíthatja Olaszországot, de Európát is megrendítheti. Ha nem lett volna világos, mi motiválja, azt is közölte: be akarja fejezni Olaszország "általa megindított modernizálását", mindenekelőtt az igazságszolgáltatás refomját.