Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) két újabb gyulladáscsökkentővel bővítette a koronavírus okozta Covid–19 betegségben szenvedők kezelésére alkalmas gyógyszerek listáját. A genfi székhelyű szervezet a tocilizumab és a sarilumab nevű készítményt is javasolja gyógyításra a kedd éjszaka megjelent ajánlásában.
Mindkét szer IL-6-receptor-blokkoló, és eredetileg reumatoid artritisz kezelésére fejlesztették ki.
A WHO szerint ezek a készítmények
életmentők lehetnek a súlyos állapotban lévő koronavírusos betegek számára.
Több mint tízezer beteg bevonásával készített 27 klinikai tanulmány azt mutatta, hogy a súlyos betegek esetében tizenhárom százalékkal csökken az elhalálozás kockázata, illetve 28 százalékkal annak a kockázata, hogy a beteg mesterséges lélegeztetésre szorul.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szerint ezek a gyógyszerek reményt jelentenek a súlyos és válságos állapotban lévő betegek számára. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az IL-6-receptor-blokkolók továbbra is hozzáférhetetlenek és megfizethetetlenek a világ túlnyomó részének. Felszólította a gyógyszergyártó cégeket, hogy csökkentsék e drága gyógyszerek árát, és lássák el velük az oltáshiányban szenvedő szegényebb országokat, és minél több országnak engedélyezzék a készítmények gyártását.
A dpa hírügynökség emlékeztet arra, hogy 2020 szeptemberében a WHO szteroidok alkalmazását javasolta gyulladáscsökkentésre súlyos állapotban lévő koronavírusos betegeknek a szélsőséges immunválasz megfékezésére.
Napjaink egyik legfőbb témája a folyamatosan megjelenő új koronavírus-variánsok, illetve az ellenük való védekezés lehetőségei. Visszatérő kérdés, hogy az eddig kifejlesztett vakcinák védenek-e ellenük, és ha igen, mennyi ideig? Szükség lesz-e harmadik oltásra, és ha igen, akkor kinek és milyen oltásból? Irodalmi tallózónk, illetve saját tapasztalataink alapján erre kerestük a választ.
A WHO hiába kongatja a vészharangot, a gazdag országok egyelőre csigalassúsággal juttatnak a szegényeknek a koronavírus elleni vakcinákból. Ez számukra egészségügyi katasztrófával ér fel, a világgazdaságnak pedig ezermilliárdokban mérhető veszteséget okozhat.
A koronavírus elleni oltások modelljének aktualizálására utasította az orosz miniszterelnök szerdán az orosz egészségügyi tárcát és a fogyasztóvédelmi felügyeletet, annak érdekében, hogy az országban 80-90 százalékos szintű kollektív védettség jöjjön létre – írja az MTI.
A rendelet értelmében a két intézménynek csütörtökre kell bemutatnia a módosított epidemiológiai és matematikai modellt, amelynek ki kell terjednie az országban élő külföldi állampolgárokra és a lakosságnak a vírusmutációk miatti újraoltására is.
Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes a szerdai kormánytanácskozáson kijelentette, hogy a koronavírus elleni vakcina első adagját 27 millió, mindkettőt pedig 18,5 millió ember kapta meg a megközelítőleg 146 milliós országban.
Golikova közölte azt is, hogy
az ország 85 régiója közül 82-ben gyorsul a fertőzés terjedése.
Szerdán 23 962 új fertőzöttet és 725 halottat regisztráltak az országban, utóbbival 140 ezer fölé nőtt a járvány kezdete óta a betegségben elhunytak száma.
A Johns Hopkins Egyetem már a kedden publikált adatok alapján is 3 991 715 áldozatot tartott számon.
Szerdán viszont a WHO vezetője bejelentette, hogy a halálos áldozatok száma átlépte a négymilliót.
„Nemrég átléptük a négymilliós, tragikus határkövet, és még ez is csak egy óvatos becslés a valós áldozatok számához képest” – mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz.
A legtöbb halálos áldozat az Egyesült Államokban (605 905), Brazíliában (526 892) és Indiában (403 281) volt eddig a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint.
32 548 új fertőzöttet regisztráltak szerdán az Egyesült Királyságban. Ez azt jelenti, hogy az egy héttel ezelőtti adatokhoz képest kétszeresére nőtt a fertőzöttek száma. Legutóbb januárban volt harmincezer fölött az új fertőzöttek száma.
A fertőzés következtében 33 ember halt meg.
Kórházban a keddi adatok szerint 2446 embert ápoltak.
Mindez veszélybe sodorhatja a kormány július 19-re tervezett nyitását is, bár Boris Johnson miniszterelnök legutóbbi nyilatkozata fényében úgy tűnik, hogy továbbra is a korlátozások feloldásával számolnak.
Mike Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a járványügyi korlátozások feloldásának súlyos következményei lehetnek, és ennek jegyében arra kérte a vezetőket, hogy csak óvatosan oldják fel a korlátozásokat.
A tisztviselő azokra a felvetésekre is reagált, miszerint Boris Johnson brit miniszterelnök célja a korlátozások teljes, július 19-én esedékes feloldásával az lehet, hogy az oltottak közül minél többen elkapják a fertőzést, ezáltal mielőbb kialakuljon a nyájimmunitás a delta-variáns ellen is. Elmondta: szerinte a brit miniszterelnöknek sem ez a célja, mivel ez „járványügyi szempontból hülyeség lenne”.
Mike Ryan azt is hangsúlyozta, hogy különösen azoknak az országoknak kell vigyázniuk, ahol még alacsony az átoltottság, mivel a korlátozások feloldása az ő esetükben drasztikus következményekkel járhat.
3285 új fertőzöttet regisztráltak szerdán Portugáliában. Ez az egy héttel ezelőtti adatokhoz képest negyvenszázalékos növekedést jelent,
legutóbb februárban volt ehhez hasonló szinten a fertőzöttek száma.
A fertőzöttek közül a legtöbbet Lisszabonban és környékén regisztrálták. Többnyire fiatal, oltatlan emberek kapták el a fertőzést, ezért az utóbbi napokban a halálesetek száma még mindig egy számjegyű maradt, szerdára virradóan nyolcan haltak meg a betegséggel összefüggésben.
A fertőzések közel 90 százalékát a delta-VARIÁNS okozza Portugáliában.
A járvány kezdete óta összesen 896 026 fertőzöttet regisztráltak az országban.
Benyújtotta lemondását Harsh Vardhan, India egészségügyi minisztere. Narendra Modi miniszterelnök a napokban átrendezi kormányát, bízva abban, hogy ezáltal mérsékelni tudja a kormányzattal szemben egyre gyakrabban érkező kritikákat.
Egy anonim forrás szerint ezáltal az egészségügyi miniszter fizeti meg a politikai árat azért, hogy a koronavírus második hulláma berobbant és rengeteg áldozatot követelt tavasszal. A tetőponton 414 188 új fertőzöttet regisztráltak egy nap alatt, miközben a kórházak és a krematóriumok is megteltek.
A hivatalos adatok fényében a járvány kezdete óta több mint négyszázezer ember halt meg a koronavírus miatt Indiában. Egyes szakértők azonban úgy vélik, hogy valójában ennél jóval több áldozat is lehetett.
Rajta kívül az indiai kormány tizenegy másik minisztere is lemondott. Távozni kényszerült a tájékoztatási és technológiai miniszter, aki a kormány azon erőfeszítéseiért volt felelős, hogy a közösségi médiumokat cenzúrázzák. A döntést nem indokolták, a Facebook, a WhatsApp és a Twitter politikáját jól ismerő, nevének elhallgatását kérő illetékes szerint az ágazat várhatóan üdvözli majd a váltást a tárca élén.
A várakozások szerint a kormányfő megtartja közeli munkatársait a külügyi, a pénzügyi, a belügyi és a védelmi tárcák élén.
A Miss Mexico szépségversenyen az ország 32 államának versenyzői közül 14-nek a koronavírus-tesztje pozitív lett – mondta el kedden az észak-mexikói Chihuahua egy egészségügyi illetékese.
Eduardo Fernandez Herrera egészségügyi államtitkár a helyi sajtónak arról számolt be, hogy az állam fővárosában a múlt héten megrendezett szépségversenyre érkező versenyzők mind negatív teszttel rendelkeztek. A hatóságokat azonban arról értesítette valaki, hogy az egyik versenyző ennek ellenére fertőzött volt.
A koronavírustesztet ezután az összes versenyzőn elvégezték, és kiderült, hogy a mezőny csaknem fele fertőzött, és mellettük még egy ember.
A történtek ellenére is megtartották a versenyt, bár lerövidítették, és szombaton már eredményt is hirdettek.
A Guardian cikke által idézett helyi forrás szerint a verseny alatt többen köhögtek vagy lázasak voltak, de azt mondák nekik, hogy ne panaszkodjanak. A forrás arról is beszámolt, hogy a verseny előtt a mezőnyt elvitték egy vidéki iskolába, ahol adományokat adtak át, de az úton már legalább tíz résztvevőnek voltak tünetei.
Az amerikai elnök kedd este tartott sajtótájékoztatóján kilátásba helyezte azt, hogy a közeljövőben a helyi szinten működő orvosok és egészségügyi dolgozók fogják házhoz vinni a vakcinákat.
Ajtóról ajtóra kell majd haladnunk és be kell kopognunk az emberekhez, hogy megvédhessük őket a vírus ellen
– mondta.
Minderre azért is lenne szükség, mert a nagyobb oltópontok hamarosan bezárnak majd az Egyesült Államokban. Július 6-ig az amerikai felnőtt lakosság 67,1 százalékát (vagyis a teljes lakosság 55 százalékát) oltották be legalább egyszer. Az utóbbi időben azonban az oltási kampány lelassult, és többségében már a második dózisokat adják be az Egyesült Államokban is.
Az elnök arra kérte az embereket, hogy vegyék fel az oltást, ha még nem tették, mert máskülönben a közösségeiket és a barátaikat, hozzátartozóikat sodorják veszélybe. Hozzátette:
azt szeretné, ha a jövőben a gyógyszertárakban, templomokban, fesztiválokon és a munkahelyeken is felvehetnék az oltást az emberek.
Kérdés azonban, hogy lesz-e még kit beoltani. A Washington Post és az ABC News egy nemrég készült felmérése szerint ugyanis
az amerikaiak 29 százaléka nem oltatná be magát.
A delta-variáns már az összes amerikai tagállamban megjelent, ötben pedig dominánssá is vált.
A brit miniszterelnök szerint július 19. után biztonságosan fel lehet majd oldani a korlátozásokat.
A tudósok egyértelművé tették, hogy a fertőzés és a súlyos megbetegedések, halálozások közti kapcsolatot megtörtük
– mondta az oltási kampányra utalva.
Sir Patrick Vallance, a brit kormányzat szakértője valóban beszélt erről hétfőn, de azért ennél óvatosabban fogalmazott.
A vakcinák meggyengítették ugyan a kapcsolatot a fertőzések és a kórházi kezelések közt, de teljesen nem törték meg
– mondta akkor.
Hozzátette: az utóbbi időben nőtt ugyan a kórházban kezeltek száma, de megközelítőleg sem olyan tempóban, mint például idén januárban.
Sajid Javid egészségügyi miniszter korábban elmondta: a kormányzat felkészült arra, hogy a lazítások után az esetszámok megnőhetnek, a legrosszabb esetben akár napi százezer fő környékére is. Azt viszont a szakértők jelenleg is vizsgálják, hogy mindez mekkora növekedést eredményezne a jelenlegi átoltottság mellett a súlyos megbetegedések, halálozások számában – mondta.
Romániában nem lassul már a koronavírus-fertőzések terjedése, a napi esetszám ötven körül stabilizálódott, szerdán pedig növekedni kezdett az újonnan diagnosztizált fertőzések kéthetes mozgóátlaga.
A stratégiai kommunikációs törzs (GCS) szerdai jelentése szerint az utolsó 24 órában hatvannal emelkedett a beazonosított fertőzések száma: ez húsz százalékkal haladja meg az utóbbi két hét átlagát. A napi fertőzésszám kedden is magasabb volt az átlagnál, ami azt jelzi, hogy véget ért a járvány lassulása, a vírus terjedési üteme – egyelőre alacsony szinten – stabilizálódott.
A járvány statisztikai adatait feldolgozó portálok számításai szerint a reprodukciós ráta szombaton haladta meg ismét az egyet, tehát vélhetően ettől kezdődően kezdett ismét gyorsulni a – harmadik hullám áprilisi tetőzése óta visszaszorulóban lévő – járvány terjedési üteme. A reprodukciós ráta azt jelzi, hogy egy fertőzött hány másik embert fertőz meg, és tartósan egy alá kell szorítani ahhoz, hogy a járvány véget érjen.
A GCS napi jelentéseibe még mindig gyakran a megbetegedéseknél több haláleset kerül: szerdán például 77 áldozatot vezettek be a kimutatásba, de közülük valójában csak ketten vesztették életüket az utóbbi 24 órában, 75 pedig korábbi (többnyire tavalyi) haláleset, amelyet utólag írtak a koronavírus-fertőzés számlájára.
Eddig csaknem 3500 korábbi halálesettel igazították ki a hivatalos statisztikát, így Romániában meghaladta a 34 ezret a járvány áldozatainak száma.
Vélhetően a Covid-halálesetek számának kiigazításával függ össze az is, hogy a hivatalos jelentések szerint csaknem két hete egyetlen fertőzött sem gyógyult meg Romániában. A gyógyultak száma június 25-e óta 1 045 351-en áll, holott ebben az időszakban a kórházi kezelésre szorulók száma 590-ről 376-ra, az intenzív terápián ápoltaké pedig 120-ról 56-ra csökkent.
Romániában nemcsak a kórházi zárójelentés alapján nyilvánítják gyógyultnak a fertőzötteket, hanem két hét után automatikusan kivezetik a statisztikából azokat a nyilvántartásba vett fertőzötteket is, akik nem kerülnek kórházba.
Más országokban kellemetlenül érzi magát az, aki nem vette fel a koronavírus elleni védőoltást – állította Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdán, a zágrábi közszolgálati rádiónak adott interjújában.
Kiemelte, hogy a horvát állam elegendő oltóanyagot biztosított. „Ha ma úgy döntene 1,3 millió horvát állampolgár, hogy beoltatja magát, mind megkaphatnák a vakcinát” – hangsúlyozta, hozzátéve: amennyiben ez megtörténne, egy nap alatt megoldanák a problémát.
„Ebben az esetben nyugodtak lehetnénk, a második dózis után néhány héttel kialakulna a kollektív immunitás, megszűnnének a korlátozások, kiváló turisztikai szezont zárnánk, valamint egészséges gazdaságot és társadalmi atmoszférát érhetnénk el” – fogalmazott Plenkovic.
A kormányfő arra reflektált, hogy Horvátországban a közegészségügyi hatóságok szerint csökkent az oltakozási hajlandóság, a lakosságnak mindössze 37,3 százaléka kapta meg valamelyik vakcina legalább első dózisát. A valamivel több mint négymilliós Horvátországban eddig 1 518 820-an kaptak védőoltást, közülük 1 195 306-an már a második adagot is.
Ukrajnában szerdára nem sokkal több mint hatszáz új koronavírusos beteget jegyeztek fel, kevesebb mint hetvennel többet, mint az előző napon, így a járvány terjedése ismét stagnál, miközben az aktív betegek száma tovább csökkent, nem sokkal haladja meg a 12 ezret – írja az MTI.
A hivatalos adatok alapján az elmúlt napon 610 új esettel 2 238 974-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Az elhunytaké 33-mal 52 537-re emelkedett, míg a megelőző napon húszan haltak bele a betegségbe. Eddig 2 174 353-an gyógyultak meg, közülük az elmúlt napon csaknem 1700-an, az aktív betegek száma így tovább csökkent csaknem 1100-zal, 12 084-re. Kórházba 458 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, míg előző nap a számuk 266 volt. A legtöbb új beteget, 217-et ismét az ország legfertőzöttebb területének számító fővárosban, Kijevben jegyezték fel.
A helyi egészségügyi minisztérium közlése szerint az oltási kampány február 24-i kezdete óta eddig 2 136 561-en kapták meg valamely védőoltás első, 955 607-en a második dózisát is. Kedden 93 554 embert oltottak be a 42 milliós országban.
Szakértők szerint az új betegek számának csökkenése ellenére Ukrajnában számolni kell azzal, hogy újabb szigorú karanténkorlátozások lesznek, várhatóan ősszel – írta szerdán az RBK-Ukrajina hírportál. Ennek elsősorban a vírus veszélyes mutációinak, főként az először Indiában megjelent delta-variánsnak az elterjedése lehet az oka, miután a kormánynak nincs más eszköze a járvány terjedésének megfékezésére, mint a korlátozások szigorítása, zárlat bevezetése – vélekedett Olekszandr Hmelevszkij gazdasági szakértő. Jurij Podorozsnij, az Ukrán Fejlesztési Központ szakértője arra mutatott rá, hogy alacsony a beoltottak száma, miközben a nyár kezdetétől – élve a megnyíló lehetőségekkel – egyre többen utaznak el valahová üdülni.
Emelkedésnek indult a koronavírussal igazoltan fertőzöttek napi száma Németországban, a vírus okozta betegség elleni védőoltási kampány pedig lassul a szerdai hivatalos adatok szerint – írja az MTI.
A Robert Koch országos közegészségügyi intézet kimutatása alapján az utóbbi 24 órában 985 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez 21,9 százalékos növekedés az egy héttel korábbi 808-hoz képest.
A napi új fertőződések száma az utóbbi hét nap alatt negyedszer emelkedett az egy héttel korábbihoz képest.
A legfontosabb járványügyi mutatóként számontartott hétnapi fertőzésgyakoriság, azaz a megelőző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma a keddi 4,9-ről 5,1-re emelkedett.
A járvány enyhülésének májusban kezdődött trendje a vírus delta-változatának előretörésével egy időben mutatja a törés jeleit. Az RKI számításai szerint már nagyjából minden második fertőződést az új variáns okoz, és előbb-utóbb kiszorítja a kevésbé fertőzőképes vírusváltozatokat. Az intézet szerint a delta-variáns terjedése miatt a 12–59 éves korosztályban legalább 85 százalékos, a hatvan felettieknél pedig 90 százalékos átoltottság lenne szükséges a járványhullám elkerüléséhez.
Azonban az oltási kampány az utóbbi napokban lassult. A szövetségi kormány szerdai összesítése szerint az előző hét napon átlagosan 688 781 adag oltást adtak be naponta. Ez a szám június közepén még nyolcszázezer felett volt.
Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter egy szerdai interjúban elmondta, hogy a hatvan év feletti korosztályban rövidesen elérik a 90 százalékos átoltottságot, a 12–59 közötti korcsoportok megfelelő átoltottságához viszont javítani kell az oltás elérhetőségét.
Újabb járványhullámra, a helyzet romlására számít még az ősz beköszöntötte előtt Aleksandar Vučić szerb elnök – írja az MTI. A politikus szerdán Belgrádban arról is beszélt, hogy
az ország azért épít még mindig járványkórházakat, hogy az újabb betegeket el tudja látni.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma az elmúlt napon Szerbiában 110-zel 717 093-ra, halálos áldozatainak száma kettővel 7061-re emelkedett.
A kínai pártlapban, a Global Timesban közzétett jelentés szerint a koronavírus delta-variánsát a fertőzéses esetek 64,7 százalékában a tünetmentes időszak alatt történt. Korábban ez az arány 59,2 százalék volt.
A kínai betegségmegelőzési központ (CDCP) adatai alapján az átlagos lappangási idő a kínai Guangdong tartományban 4,4 nap volt, ami valamivel rövidebb, mint a Vuhanban korábban jelentett 5,2 nap. Guangdong ennek ellenére szombattól feloldja az utazási korlátozásokat és a beltérre vonatkozó szigorításokat, mivel az elmúlt tíz napban nem regisztráltak új fertőzöttet.
Jövő hétfőtől, azaz július 12-től három járást kivéve egész Szlovákiában zöldbe borul az úgynevezett Covid-térkép, amely a fertőzések országos arányát mutatja – olvasható az Új Szó oldalán.
A szomszéd országban az elmúlt 24 órában ismét csökkent a kórházban ápoltak száma (szerdán már csak 115), és mindössze 11 beteget kell mesterségesen lélegeztetni. Mindezt úgy sikerült elérnie a szlovákoknak, hogy
az oltások terén erősen elmarad az ország az európai átlagtól, mindössze a lakosság 38 százaléka kapta meg az első vakcinát, és 30,6 százalék mindkettőt.
Kedden 5637 PCR-teszt készült Szlovákiában, ezekből 45 lett pozitív, és két beteg halt meg. Ezzel 12 516 lett a koronavírus-fertőzés áldozatainak száma.
Mától minden külföldi turistáknak fizetnie kell a koronavírustesztért Franciaországban – írja a Guardian. Jó hír a turisták számára, hogy a költségek alacsonyabbak az Egyesült Királyságban lévő díjszabásnál, 49 euró egy PCR-teszt és 29 euró egy antigénteszt.
Franciaországban már nem kötelező a köztereken való maszkviselés, kivételt képeznek azok a területek, ahol magas a delta-variáns előfordulása. A kormány jelenleg azt fontolgatja, hogy kötelezővé tenné az egészségügyi és más dolgozók számára az oltakozást.
Oroszországban újra rekordot döntött a koronavírus miatti halálesetek száma, az elmúlt 24 órában 737 ember halt meg a fertőzéssel kapcsolatos megbetegedésekben. Eddig 5 658 672-en fertőződtek meg, és 139 316 ember halt meg a járvány kezdete óta. A The Guardian cikke emlékeztet arra is, hogy múlt héten öt egymás utáni nap is volt, amikor a halálesetek száma rekordot döntött.
Több tucat ember tiltakozott a cseh–szlovák határon a szlovák fél által lezárt határátkelőhelyek miatt kedden, az egyik határátkelőhelyen a csehek idegességükben elmozdították az akadályokat, hogy a szlovák hatósági korlátozással szembemenve rövid időre helyreállítsák a gépkocsiforgalmat – jelentette a Körkép.
Néhány határátkelőhelyen tüntettek is, a legnagyobb tüntetésre Verbóc (Vrbovce) és Velká nad Veličkou között került sor, ahová a tüntetők még a cseh zászlót is kihozták.
Az indulatok olyannyira elszabadultak a felsőszernyei (Horné Srnie) határátkelőn, hogy az ĽSNS szlovák párt képviselője, Peter Krupa összeverekedett egy rendőrrel. A politikust előállították – írja az Új Szó.
A határ menti térségekben élők főleg azt kifogásolják a határátkelés új feltételeiben, hogy Pozsony lezáratott bizonyos határátkelőket – állapítja meg a nyilvánvalót a szlovákiai magyar lap.
A szlovák rendőrség már korábban jelezte a kevésbé használatos határátkelőhelyek lezárását. A rendőrség július 5-től véletlenszerű, de intenzív ellenőrzéseket végez a határokon, ahol az országba belépő személyek által betartott óvintézkedéseket ellenőrzik.
Kína szerdán 57 új koronavírus-fertőzöttről számolt be, szemben az előző napi 23-mal, ami január 30. óta a legmagasabb számot jelenti – írja a The Guardian. Tizenöt esetet Jünnan tartományban, a Mianmarral határos Ruili városban regisztráltak. A súlyosbodó számok miatt lezárták a várost, és arra kérték a hatóságok a lakosokat, hogy maradjanak otthon.
Kínában a hivatalos közlések szerint eddig 91 949-en kapták el a fertőzést, és 4636 ember halt meg.
Az előző 24 órában a távol-keleti országban 1212 új fertőzöttet regisztráltak, ami a legnagyobb napi növekedést jelenti tavaly december 25. óta, amikor a legmagasabb napi esetszámot, 1240-et regisztráltak. Emiatt attól tartanak a helyi hatóságok, hogy Dél-Koreán még a nyáron végigsöpör a negyedik hullám, ami az Indiából eredő, erősen fertőző delta-variáns megjelenésével hozható összefüggésbe.
Jelentős emelkedésről van szó, tekintettel arra, hogy előző napon, kedden 746, hétfőn 711, vasárnap pedig 743 új fertőzöttet vettek nyilvántartásba. Az új fertőzöttek zöme húszas-harmincas éveiben járó, oltásra egyelőre nem jogosult szöuli vagy környékbeli lakos – adta hírül a távirati iroda.
Kim Bu Kjum miniszterelnök közölte, a fertőzöttek számának megugrása miatt egy hétre meghosszabbítják a közösségi távolságtartásra vonatkozó szabályokat. Szöulban és tágabb környékén a magánjellegű összejöveteleken legfeljebb öten lehetnek jelen, és este tízkor bezárnak az éttermek. Ha két-három napon belül nem mutat javulást a járványhelyzet, tovább szigoríthatnak.
A The Guardian elemzése szerint az Egyesült Királyságban a kétmilliót is elérheti azok száma, akik megfertőződnek koronavírussal nyáron, ez pedig azt jelentheti, hogy 10 millió embert kell karanténba zárni hat hét alatt.
Sajid Javid brit egészségügyi miniszter nemrég jelezte, hogy hamarosan meghaladhatja a 100 ezret a napi fertőzések száma, vagyis több lehet, mint a pandémia alatt bármikor. Beszélt arról is, hogy akik mindkét vakcinát megkapták, azoknak nem kell karanténba vonulniuk augusztus 16-tól, ha koronavírus-fertőzöttel léptek kapcsolatba.
A világon 184 546 448 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 991 715 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai alapján.
Egy nappal korábban 184 106 914 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 983 705 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 nevű betegségnek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) két újabb gyulladáscsökkentővel bővítette a koronavírus okozta Covid–19 betegségben szenvedők kezelésére alkalmas gyógyszerek listáját. A genfi székhelyű szervezet a tocilizumab és a sarilumab nevű készítményt is javasolja gyógyításra a kedd éjszaka megjelent ajánlásában.
Mindkét szer IL-6-receptor-blokkoló, és eredetileg reumatoid artritisz kezelésére fejlesztették ki.
A WHO szerint ezek a készítmények
életmentők lehetnek a súlyos állapotban lévő koronavírusos betegek számára.
Több mint tízezer beteg bevonásával készített 27 klinikai tanulmány azt mutatta, hogy a súlyos betegek esetében tizenhárom százalékkal csökken az elhalálozás kockázata, illetve 28 százalékkal annak a kockázata, hogy a beteg mesterséges lélegeztetésre szorul.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szerint ezek a gyógyszerek reményt jelentenek a súlyos és válságos állapotban lévő betegek számára. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az IL-6-receptor-blokkolók továbbra is hozzáférhetetlenek és megfizethetetlenek a világ túlnyomó részének. Felszólította a gyógyszergyártó cégeket, hogy csökkentsék e drága gyógyszerek árát, és lássák el velük az oltáshiányban szenvedő szegényebb országokat, és minél több országnak engedélyezzék a készítmények gyártását.
A dpa hírügynökség emlékeztet arra, hogy 2020 szeptemberében a WHO szteroidok alkalmazását javasolta gyulladáscsökkentésre súlyos állapotban lévő koronavírusos betegeknek a szélsőséges immunválasz megfékezésére.