Az emberek meghalnak, a gyárak kinyitnak

A koronavírus elleni beoltottság előrehaladása, valamint az oltási kedv csökkenése miatt oltópontokat zárnak be Hollandiában, ahol a beoltás népszerűsítését és magát a vakcinázást a jövőben oltóbuszok segítségével látják el.

Az illetékes holland egészségügyi szolgálat (RIVM) tájékoztatása szerint az országban jelenleg működő 143 oltási hely több mint fele bezár a következő hetekben. A hivatalos indoklás szerint a holland lakosok koronavírus elleni beoltottsága hamarosan olyan szintet éri el, amely után nincs értelme nyitva tartani az összes oltóközpontot, viszont az oltóbuszokkal az alacsony oltási aránnyal rendelkező területek is elérhetőek.

Fotó: Joris verwijst / BSR Agency / Getty Images

Az országban mintegy 21 millió adag védőoltást adtak be a koronavírus ellen, a felnőtt lakosság több mint 60 százaléka teljesen védett. Június elején naponta még több mint 200 ezer embert oltottak be, addig ez a szám mostanra körülbelül napi 100 ezerre csökkent, és várhatóan rohamosan fog csökkenni a következő hetekben, mivel egyre többen szereznek teljes védettséget.

Az Egyesült Királyságban tendenciózusan csökken a naponta regisztrált új esetek száma, vagyis úgy fest, hogy júliusi növekedés után ismét visszaszorul a járvány a szigeteken – írja az NBC News.

Azt hiszem, hogy az Egyesült Királyságban most nagyon kedvező helyzetben van, a pandémia kezdete óta még sose volt ennyire jó a helyzet

– mondta az NBC-nek  Francois Balloux, a University College London biológusprofesszora. 

A brit járványkezelés sikerességét az NBC szerint a magas átoltottság magyarázhatja:

Bár a júliusi nyitás után először gyorsan növekedni kezdett az új esetek száma – amit az magyaráz, hogy az a delta-variáns domináns a szigeteken, amely bizonyos mértékig képes terjedni és fertőzni a beoltottak közt is –,  ez a trend azóta megállt és visszájára fordult. 

Legalább 30 ezer új beoltott szükséges ahhoz, hogy megtérüljenek az oltási lottó és a közvetítői bónusz költségei Szlovákiában – tájékoztat róla az Új Szó az Értéket a Pénzért Intézet (ÚHP) számításai alapján. 

Az ÚHP kimatekozta, hogy minimum 6000 olyan embernek kell beoltatnia magát, aki egyébként ezt nem tenné meg, hogy csak az oltási lottó 26,4 millió eurós költsége társadalmilag megtérüljön. Emellett a közvetítői bónusz költségeit előzetesen 24 millió euróra becsülték, ennek társadalmi megtérüléséhez legalább 24 ezer embernek kell beoltatnia magát. Annál több bónusz jár, minél idősebb személyt sikerül rávenni az oltásra.

Az intézet becslése szerint egy beoltatlan ember társadalmi költségei több, mint 4300 euró.

Az egyelőre alacsony átoltottság miatt a gyorsaság lenne kulcsfontosságú, az államnak más eszközöket is be kellene vetnie az oltási hajlandóság növelésére

– vélik az intézet szakemberei.

Az ÚHP kiemeli, hogy a beoltottaknak nyújtott előnyök bővítése és az újabb szigorú lezárások elkerülése lenne a legjobb minden szempontból, mert így tizedével emelkedne a beoltottak száma, aminek a társadalmi hasznát 1,1 milliárd euró lenne és az állam 185 millió eurót takarítana meg közvetlenül.

Románia 700 ezer dózist kíván eladni Írországnak a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájából – jelentette ki szerdán az Agerpres román hírügynökségnek nyilatkozva Andrei Baciu egészségügyi államtitkár.

Kellő mennyiségű vakcina van raktáron az oltási kampány folytatásához, illetve arra az esetre is, ha esetleg a harmadik dózis beadásáról születik döntés

– mondta az államtitkár. Baciu szerint Románia a beszerzési áron adja el Írországnak az oltóanyagot, mivel az országot szerződés kötelezi arra, hogy a vakcina típusától függetlenül ne nyerészkedjen az oltóanyag viszonteladásán. 

Andrei Baciu azt is közölte, hogy Románia más államokkal is tárgyal a vakcinakészlete egy részének eladásáról. Korábban az AstraZeneca vakcinájából adományoztak el sokat Moldvának. 

Egy új kutatás szerint az IQ-hányados csökkenésében is tetten érhetőek a koronavírus után jellemző mentális nehézségek. A Great British Intelligence Test részeként tavaly összesen 81 337 ember IQ-hányadosát vizsgálták meg, akik közül 13 ezren átestek a fertőzésen. 

A tudósok szerint azok, akik átestek a víruson

A kutatók szerint mindez azoknál volt a leginkább tetten érhető, akiket kórházban, illetve lélegeztetőgépen is kellett kezelni. A lélegeztetőgépen kezeltek teljesítménye 

A korábbi fertőzöttek azokat a feladatokat tudták sokkal nehezebben teljesíteni, amelyekhez a problémamegoldó képességre, tervezésre és érvelésre volt szükség. 

Az eredmények összhangban állnak azokkal a jelentésekkel, amelyek szerint a fertőzésen átesők agyködről, koncentrációs zavarokról, valamint fogalmazási nehézségekről számolnak be

– írták a tudósok. 

A kutatást a Cambridge-i Egyetem,az  Imperial College London, a Kings College valamint a Southampton-i Egyetem és a Chicago-i Egytem tudósai végezték és The Lancet nevű folyóiratban tették közzé. 

Korábbi kutatások azt már kimutatták, hogy koronavírus az agyat is károsíthatja. A tudósok azóta azt is megállapították, hogy a szürkeállomány lehet az a része az agynak, amelyben komoly károkat okozhat a fertőzés és vélhetően ez a sérülés okozhatja azt, hogy a fertőzésen áteső emberek szellemi teljesítménye visszaesik. 

A közösségi média oldalán arról posztolt az Alapjogokért Központ, hogy véleményük szerint még mindig nem ad információt az Európai Bizottság a vakcinák árának emelkedéséről, illetve az oltóanyag szerződésekről sem.

A Facebook bejegyzésben kiemelik, hogy a Pfizer és a Moderna is emeli az oltása árát Európában, az Európai Bizottság reakciója azonban nem ismert. Azt írják, hogy testület az üzleti titok mögé bújva továbbra sem oszt meg információkat a nyilvánossággal. 

Ezek után további bírálatokat fogalmaznak meg az Európai Bizottságról, felemlegetik a korábbi vakcinabeszerzéseket, a vakcinák szétosztását és a vakcinaigazolvány kései bevezetését is. Ezután pedig a gyógyszercégek árpolitikájával szembeni agresszív fellépést hiányolják, amit szerintük a tagállamok adófizetői sínylenek meg.

Megjegyezték azt is, hogy miközben a bizottság számon kéri a „jogállamiság” jegyében egyes tagállamokon az átláthatóságot, a kettős mérce „szemmel látható”: önmagára vonatkozóan az Európai Bizottság nem tartja fontosnak a transzparenciát, nem hozza nyilvánosságra az uniós vakcinaszerződéseket és nem ad választ most az áremelkedés okaira vonatkozóan sem. 

Egy román férfi magát buktatta le, amikor elárulta, hogy ő vakcinát nem kaphatott, ám mégis hatóságilag bejegyzett oltási igazolása van – olvasható a Főtér oldalán. 

Innentől lett érdekes az ügy, hiszen a vakcinaútlevelében az szerepelt, hogy a második dózisát néhány nappal azelőtt kapta meg a romániai Bákóban. Ezzel a férfi magát buktatta le, pedig a hivatalos oltási nyilvántartásban is szerepel, miközben bebizonyosodott róla, hogy valójában nem oltatta be magát.

Az Európai Bizottság szerdán jóváhagyta az amerikai Novavax gyógyszercéggel kötött előzetes megállapodást kétszázmillió adag koronavírus elleni vakcina vásárlásáról – tájékoztat róla az MTI.

Ez azt jelenti, hogy az európai uniós tagországok kétszer százmillió dózist vehetnek a Novavax vakcinájából 2023-ig,

Emellett lehetőség lesz arra, hogy az oltóanyagokat alacsonyabb és közepes jövedelmű államoknak adományozzák, vagy más, vakcinahiánnyal küszködő európai országokba irányítsák át. Ha az EMA rábólint a dologra, akkor az EU már szeptembertől megkaphatná az első Novavax-dózisokat. 

Sztella Kiriákidész egészségügyért felelős biztos szerint az amerikai cég vakcinája ígéretesnek bizonyult a klinikai kísérletek alatt. Ezt valószínűleg arra alapozza, hogy a Novavax vizsgálataiban 29 960-an vettek részt az Egyesült Államokban és Mexikóban, ahol kimutatták, hogy az oltóanyag összességében 90,4 százalékos hatékonyságú, a mérsékelt és súlyos megbetegedésekkel szemben pedig százszázalékos védelmet nyújt. 

Az Oxford–AstraZeneca-vakcina egyik fejlesztőjéről, a brit Sarah Gilbertről mintázott Barbie babát az amerikai Mattel játékgyár – írja az MTI. 

Az Oxfordi Egyetem 59 éves professzora elmondta: reményei szerint a róla mintázott baba arra fogja inspirálni a fiatalokat, hogy a természettudomány, a technológia, a mérnöki tudomány és a matematika (STEM) területén helyezkedjenek el.

Azt kívánom, hogy ez a baba olyan karrierlehetőségekkel ismertesse meg a gyerekeket, amelyek létezéséről talán nem is tudnak, mint például a vakcinológus

– mondta, elismerve, hogy először ő maga is meglepődött a róla mintázott baba ötletén.

A brit vakcinológus mellett az amerikai játékgyár a természettudomány, a technológia, a mérnöki tudomány és a matematika területén dolgozó további öt inspiráló nőről mintázott Barbie babát. Így sürgősségi nővérről, koronavírus-kutatóról és orvosról is készült baba, tehát lesz miből válogatni az erre fogékony gyermekeknek.

A teljes beoltottság kulcsfontosságú a koronavírus és változatai, köztük a delta-variáns elleni védelemhez, az Európai Unió által jóváhagyott valamennyi vakcina magas szintű védelmet nyújt a SARS-CoV-2 által okozott betegségek ellen és a halálesetek megelőzésére – közölte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerdán közös közleményében.

A két uniós ügynökség hangsúlyozta: határozottan ösztönzik mindazokat, akik jogosultak a beoltásra, hogy időben vegyék fel a koronavírus elleni védőoltás mindkét adagját.

A beoltottság fontos a súlyos betegségekkel küzdők és a kórházi kezelés kockázatának kitettek védelmére, alapvető szerepet játszik a vírus terjedésének csökkentésében és az újabb vírusváltozatok megjelenésének megakadályozásában is – fogalmazott a közlemény.

Az amerikai kormány hamarosan már a mexikói határra érkező bevándorlókat is elkezdi beoltani a koronavírus elleni vakcinával  – értesült a Washington Post.  

A lap szerint az érkezőket rögtön azután beoltanák, hogy átlépik a határt. Eddig csak a bevándorlók egy része kapta meg az oltást, és jellemzően nekik is hosszú időt kellett eltölteniük a határ mentén kialakított táborokban. 

Korábban már azoknak a mexikói munkásoknak a beoltását is megkezdték, akik a Mexikó északi területén található, amerikai tulajdonban lévő ipari létesítményekben (úgynevezett maquiladorákban) dolgoznak. Ők viszont az oltás után egyből mentek is vissza a gyártósorokhoz. 

Az Egyesült Államokba az utóbbi időben egyre több bevándorló érkezik a mexikói határon. 

Ausztriában Heinz Fassmann oktatási miniszter augusztus 4-én, Bécsben bemutatta azt a tervet, amely a következő tanévben biztonsági intézkedések egész sorával a jelenléti oktatást igyekszik garantálni – tájékoztat róla az MTI.

A politikus kiemelte, hogy mindenképpen el akarják kerülni az iskolabezárásokat és a bontott csoportokkal zajló, úgynevezett több műszakos oktatást.

Jobb helyzetben vagyunk, mint tavaly ilyenkor, hisz a koronavírus ellen beoltott szülők és pedagógusok sokasága védőpajzsot képez a legkisebbeknek is, de a veszély még nem múlt el

– mondta a miniszter.

Emellett hangsúlyozta a tárcavezető a fiataloknak az oltás fontosságát, és bejelentette, hogy a nyári táborokban bevetett oltóbuszok az ősz folyamán az iskolákba is elmennek, és az iskolaorvosokat is ellátják megfelelő mennyiségű oltóanyaggal.

Részletezte, hogy a tanév első két hetében minden diákot rendszeresen tesztelnek, ezzel megelőzve, hogy a külföldi nyaralásból hazatérő gyerekek behurcolják a vírust az iskolákba. Később pedig a heti háromszori tesztelés már csak azoknak lesz kötelező, akiket még nem oltottak, illetve korukból kifolyólag még nem olthatnak be. A gyerekek az előző tanévben bevezetett pontgyűjtő füzetecskébe ragaszthatják be matrica formájában a negatív teszteredményt, amely az élet más területein is belépőként szolgál majd a számukra. Mindezeken felül az első két hétben a tantermeken kívül kötelező lesz a maszkviselés.

Az Egyesült Királyság összes tagországában a felnőtt lakosság több mint kilencven százaléka rendelkezhet már antitestekkel – állítja egy új, július közepi adatok alapján készült kimutatás. E szerint:

• Angliában a felnőtt lakosság  93,6 százalékának,
• Walesben 93,2 százalékának,
• Észak-Írországban 90,7 százalékának,
• Skóciában 92,5 százalékának a szervezetében elegendő koronavírus-antitest van a védettséghez. 

Az oltás mellett az antitestek akkor is kialakulnak, ha az illető elkapja a fertőzést, és kigyógyul belőle.

Pete Parada, a The Offspring nevű amerikai punk-rock együttes – amelynek világszerte 34 millió albumát adták el – dobosa azt állítja: azért dobták ki nemrég a bandából, mert nem akarta beadatni magának az oltást.

A dobos egészségügyi okok miatt, a saját orvosa ajánlására döntött úgy, hogy nem adatja be magának az oltást, ugyanis egy ritka autoimmun betegségben, Guillain-Barre-szindrómában szenved.

Sajnos számomra az oltásnak sokkal több kockázata van, mint előnye 

– írta. 

Hozzátette: egy évvel ezelőtt egyszer már felépült a vírusból, így bízik benne, hogy nem lesz baja az oltás nélkül sem. 

A történteket kommentálva azt mondta: nem haragszik a társaira, mivel „ők is csak azt teszik, amit a legjobbnak látnak, akárcsak én”.  A történetét viszont azért szerette volna megosztani, hogy mások is tudják: nincsenek egyedül azzal, hogy hátrahagyták őket. 

Hozzátette: bár nem örül annak, ami történt, azt elfogadhatónak tartja, ha megbeszélés alapján hasonló döntésre jutnak egymással egyenlő felek. Azzal viszont nem ért egyet, ha a hatalom birtokosai (kormányzatok, szervezetek, cégek, munkaadók) egészségügyi kötelezettségeket fogalmaznak meg azokkal szemben, akiknek nincs hatalmuk. 

Az együttes legutóbb – és egyben utoljára – 2017 augusztusában lépett fel Magyarországon. 

Pete Parada üzenetét az Instagramon tette közzé (a beágyazott poszt a jobb oldalon található nyílra kattintva folytatódik):

A Bécsi Orvosi Egyetem kutatóinak sikerült bizonyítania, hogy a legyengült immunrendszerű betegeknél is hatékonyak a koronavírus elleni vakcinák, bár néhányuknak szükségük lehet egy harmadik oltásra – adta hírül Bécs Város Külképviseleti Irodája. 

A MedUni Wien, az osztrák főváros orvosi egyetemének legfrissebb tanulmánya azt állapította meg, hogy

azonban azoknak, akiknél nem indul be az ellenanyag-termelés, szükségük lehet egy harmadik oltásra is. 

Fotó: Markus Wache

Arra keresték a választ a kutatók, hogy kialakul-e megfelelő védelem a koronavírus elleni oltás után azoknál, akiknek valamilyen autoimmun betegség miatt el kell nyomni az immunrendszerüket. Főleg az úgynevezett B-sejt depletált betegeknél – vagyis olyanoknál, akik például reumatoid artritisz (sokízületi gyulladás) miatt Rituximabot kapnak. Egyértelműen sikerült bizonyítani, hogy az ilyen kezelésben részesülő betegek nagy részénél humorális (antitestes) és sejtes immunválasz is kialakult.

Átlagosan hat nap után meggyógyulnak a koronavírussal megfertőződött gyerekek – állapították meg brit kutatók. A The Lancet Child & Adolescent Health című tudományos lapban bemutatott tanulmány a szerzők szerint az első átfogó kimutatás a megfertőződött és tüneteket mutató gyerekekről.

A vizsgálat alapját azok a tünetek adták, amelyeket az érintett gyerekek szülei vagy nevelői jelentettek le egy applikáción keresztül a pozitív koronavírusteszt után.

2020 márciusa és 2021 februárja között 75 529 lejelentett, tüneteket mutató 5 és 17 év közötti gyermek koronavírustesztje közül 1734 gyereké lett pozitív. Átlagosan három tünet jelentkezett ezeknél a gyerekeknél, a leggyakoribb a fáradtság, a fejfájás és az ízlelés vagy szaglás elvesztése volt.

Ritkán fordult csak elő, hogy a megfertőződés után négy hétig vagy annál tovább is fennmaradtak a tünetek: a vizsgált esetek 4,4 százalékánál. Bővebben erről alább írtunk. 

Nyilvános megszégyenítéssel bünteti Japán azokat, akik nem tartják be a beutazási karanténszabályokat – írja a Guardian.

Japánban minden, a tengeren túlról beutazót (saját állampolgáraikat is) arra utasítottak, hogy két hétre vonuljanak karanténba, amely időszak alatt helykövető alkalmazást kell használniuk az okostelefonjukon, és be kell számolniuk egészségi állapotukról.

A szigetország a múlt héten kiterjesztette a járványügyi veszélyzónákat négy további régióra Tokión kívül, miután rekordszámú új fertőzöttet azonosítottak. Jelenleg ennek ellenére a fővárosban zajlanak az idei nyári olimpiai játékok.

Oroszországban továbbra is feszült a helyzet az új koronavírus-fertőzés terjedése miatt, ám a tendencia a stabilizálódás irányába mutat – jelentette ki Anna Popova tiszti főorvos, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője a Komszomolszkaja Pravda című napilapban szerdán megjelent nyilatkozatában.

A helyzet egyelőre kétségtelenül feszült. Ezzel együtt csökkenést figyelhetünk meg az esetek heti növekedési ütemében, ami a járványfolyamat stabilizálódásának tendenciáját jelzi

– mondta Popova, majd kijelentette, hogy a fő kihívást jelenleg a maximális átoltottság biztosítása jelenti. Hozzátette, hogy a vakcináció folyamata jelenleg sokkal aktívabb, mint másfél hónappal ezelőtt.

Oroszországban az igazolt új fertőzöttek száma a szerdai hivatalos adatok szerint 22 591-gyel 6 356 784-re emelkedett. Az új esetek közül 2502-t a fővárosban, 1971-et Szentpéterváron, 1517-et Moszkva megyében mutattak ki.

A napi növekmény országos szinten 0,36 százalék, az új esetek 9,1 százaléka volt tünetmentes. Az aktív esetek száma 515 227, a halálos áldozatok száma 790-nel 161 715-re, a felépülteké pedig 18 963-mal 5 659 746-ra emelkedett.

Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 166,9 millió, az elmúlt napon pedig 389 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 1 261 514 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

Az RBK című gazdasági napilapnak a szövetségi vámszolgálatra hivatkozó közlése szerint egyébként Oroszország idén januártól májusig 303,6 millió dollár értékben exportált vakcinát más országokba, 32-szer többet, mint 2020-ban. A vámhatóság nem osztott meg külön statisztikát arról, hogy a kivitel mekkora részét teszik ki a koronavírus elleni vakcinák, de a növekedés nyilvánvalóan a Covid–19 elleni védekezés következménye.

A lap a fő exportcélországok között Argentínát, Kazahsztánt, Indiát, Mexikót, Magyarországot, Fehéroroszországot, az Egyesült Arab Emírségeket, Szerbiát, Bolíviát és a Kongói Demokratikus Köztársaságot nevezte meg. Az év első hónapjában ezekbe az országokba irányult a vakcinaszállítmányok 85,8 százaléka.

A világon 199 509 030 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 245 626 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai szerint.

Egy nappal korábban 198 891 340 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 235 449 volt.

A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

A hivatalos adatok szerint a koronavírusnak

• továbbra is az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 35 237 057 eddig a napig. A halálos áldozatok száma 614 295.
• Indiában 31 726 507 fertőzöttet és 425 195 halálos áldozatot jegyeztek fel.
• Brazíliában 19 985 817 fertőzöttről és 558 432 halálos áldozatról tudni.
• Oroszországban 6 251 953-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 158 263-ra emelkedett.
• Franciaországban 6 242 948 fertőzöttet és 112 185 halálos áldozatot regisztráltak.
• Az Egyesült Királyságban 5 951 736 a fertőzöttek száma, és 130 179-en haltak meg a betegségben.
• Törökországban 5 795 665 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 51 645.
• Argentínában 4 961 880 a fertőzöttek és 106 447 a halottak száma.
• Spanyolországban 4 523 310 fertőzöttet és 81 773 halálos áldozatot regisztráltak.
• Olaszországban 4 363 374 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 128 115.
• Németországban 3 782 344 a fertőzöttek száma, 91 710 a halottaké.
• Lengyelországban 2 883 284 fertőzöttet és 75 265 halálesetet tartanak nyilván.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.