A legtöbb ukrán kórházban 24 órán belül elfogy az orvosi oxigén

Az uniós tagállamok külügyminiszterei politikai támogatásukat adták az Oroszország elleni legújabb szankciócsomaghoz, amelynek intézkedései hétfőn lépnek életbe – jelentette be vasárnap esti sajtótájékoztatóján Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője.

A miniszterek olyan korlátozó intézkedéseket hagytak jóvá, amelyek „bénító” hatással lesznek az orosz pénzügyi piacokra. „Ebbe beletartozik a jelentősebb orosz bankok kizárása a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből és az orosz központi banktartalékok mintegy felének befagyasztása” – jelentette ki.

A szankciós listára orosz oligarchák, továbbá „a putyini rendszer” támogatásában kulcsszerepet játszó politikai szereplők is felkerülnek, tájékoztatása szerint.

Bejelentette azt is, hogy az EU 450 millió eurót különít el fegyvervásárlásra, valamint 50 millió eurót üzemanyagra és védőfelszerelésekre. Mint mondta, az Ukrajnába történő fegyverszállításról is megegyeztek, a logisztikai csomópontot Lengyelország fogja biztosítani. Az EU harci repülőgépeket is biztosít a védekezéshez.

Elmondta, hogy az EU a szankciók keretében blokkolja az Kreml közeli orosz médiát, betiltja az unió területén a Russia Today televíziócsatorna és a Szputynik médiaszolgáltató dezinformációs kampányát, amely „immáron teljeskörű háborús propagandát” terjeszt. Emellett kitiltják az uniós légtérből az összes orosz tulajdonú, lajstromozású repülőgépet, és több szankció is érinti majd „kollaboráns” fehérorosz vezetést.

Borrell azt is kijelentette, hogy az EU támogatni fogja Ukrajnát annak ellenére is, hogy Putyin elnök a nukleáris fegyverek használatára tett „célzásokat”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy „az EU tart attól, hogy Oroszország nem áll meg Ukrajnánál, az orosz befolyás kiterjedhet a szomszédos országokra, Moldovára és Georgiára, és hatással lehet a Nyugat-Balkánra is".

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vasárnap esti rövid videóüzenetében hangsúlyozta: az EU partnereivel együtt háborúellenes koalíciót hozott létre, egyre több nemzet és vezetői állnak ki a nemzetközi jog védelmében.

Az Aeroflot orosz légitársaság bejelentette, hétfőtől felfüggeszti az összes Európába irányuló járatát azt követően, hogy Európai Unió úgy döntött, teljes légterét lezárja minden orosz repülőgép előtt.

Az európai hatóságok által bevezetett légtérkorlátozások miatt az Aeroflot 2022. február 28-tól további értesítésig felfüggeszti az összes európai célállomásra közlekedő járatát

– derült ki a légitársaság vasárnapi közleményéből.

Lezárva

Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyre több európai ország utasítja el az orosz repülőgépeket; a BBC szerint a tegnapi 9 országhoz képest ma már majdnem minden európai ország bevezetett valamilyen légi szankciót Oroszországgal szemben. 

Azonban úgy tűnik, a szankciók még ennél is tovább mentek: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, lezárják az Európai Unió egész légterét az orosz repülőgépek előtt – számolt be a Sky News. 

– mondta az Európai Bizottság elnöke. A tiltás vonatkozik – ahogy a Twitter üzenetben áll – az oligarchák magángépeire is. 

Alexander De Croo belga miniszterelnök egy vasárnap adott interjújában azt mondta,  hogy Belgium fegyverek szállít Ukrajnának, hogy ezzel segítse az ország önvédelmét – közölte az MTI. 

Ukrajnának joga van megvédenie magát az orosz invázió ellen

– fogalmazott. 

A miniszterelnök közölte, hogy összesen ötezer gépfegyvert, 200 páncéltörő rakétát, és 3800 tonna üzemanyagot biztosít Ukrajna számára. Egy belga napilap azonban korábban arról is beszámolt, hogy egy katonai felszerelésekkel teli belga konvoj indult Ukrajnába, ami főként sisakokból és más védőfelszerelésekből áll. 

Vasárnap 16 óráig a rendőrség adatai szerint 77970 ember lépte át a magyar határt. A Police.hu-n megjelent táblázat szerintjóval többen érkeznek Magyarországra, mint ahányan Ukrajna felé tartanak.

Operatív törzs segíti a menekülteket

A katasztrófavédelem központi szinten és három megyében is operatív törzset működtet az Ukrajnából a háború elől menekülőkkel kapcsolatos feladatok koordinálása érdekében – közölte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vasárnap az MTI-vel. A közlemény szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében is megyei operatív törzs szervezi a segítséget igénylők fogadását. A katasztrófavédelem folyamatos kapcsolatot tart az EU polgári védelmi mechanizmusában részt vevő országokkal és az Európai Bizottság szakosított szerveivel – olvasható az OKF közleményében.

Az Európai Unióban megfogalmazódott egy közös döntés egy újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomag elfogadásáról – adta hírül a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán vasárnap este.

Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek rendkívüli online értekezletét követően a közösségi oldalán közzétett videójában kiemelte: a szomszédban egyre súlyosabb háború zajlik, ami rossz hír Magyarország számára. Mi békét akarunk, és azt, hogy a háború minél hamarabb véget érjen – hangsúlyozta. Hozzátette: Magyarországnak az uniós egység fenntartása mellett az is fontos, hogy az ország energiaellátásának biztonsága garantált legyen.

A tárcavezető a szankciók között említette, hogy az EU lezárja a légterét az orosz repülőgépek előtt, korlátozásokat vezetnek be Oroszország központi bankjával szemben, és az EU aktiválja az úgynevezett európai békekeretet. Utóbbi azt jelenti, hogy az EU tud fegyvereket szállítani Ukrajnának – magyarázta Szijjártó Péter.

Azonban kiemelte: nemzeti, kétoldalú alapon Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnába, nem küld katonákat sem.

Bár korábban voltak ilyen baloldali javaslatok, ezeket a kormány határozottan és kategorikusan elutasította

– fogalmazott.

A kormány legfontosabb feladata, hogy megvédje Magyarországot és a magyar emberek biztonságát, és megakadályozza azt, hogy az ország belekeveredjen a háborús konfliktusba – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.

Úgy fogalmazott: a harcok súlyosak, és az orosz elnök a nukleáris elrettentéssel kapcsolatban is fontos döntést hozott. Amikor így eszkalálódik a helyzet, még inkább megnő a béketárgyalások jelentősége, ezért a kormány megismételte Budapest felajánlását az ukrán–orosz találkozó helyszínéül – mondta Szijjártó Péter.

(MTI)

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere nagyon büszke, ugyanakkor aggódik a városa polgárai miatt – számolt be az AP News. Amikor azt kérdezték tőle egy vasárnapi interjú során, hogy továbbra is tervezi-e a civilek evakuálását, a polgármester annyit mondott: 

Nem tehetjük, már minden út le van zárva körülöttünk, jelenleg be vagyunk kerítve.

Bár az orosz csapatok előrenyomulása a vártnál lassabb volt, Klicsko elismerte, hogy nincs százszázalékos kontrollja a helyzet felett. Sőt elmondása szerint „egy humanitárius katasztrófa határán vannak”: ugyan még van villany, víz és fűtés a lakásokban, nem tudni, meddig tart ez az állapot.

A Kijevben elrendelt kijárási tilalom szombaton kezdődött, és legalább hétfő reggel 8 óráig tart. A polgármester utasítása határozottan kimondta, hogy az utcán tartózkodó minden illetéktelen szabotőrnek tekinthető. A polgármester megerősítette az AP Newsnak, hogy Kijevben eddig kilenc civilt öltek meg, köztük egy gyereket.

UPDATE: 

A The Guardian tudósítása szerint saját sajtósa cáfolta Kijev polgármesterét, mint fogalmazott a polgármester csupán félrebeszélt a vasárnapi interjúján,  és azt mondta, hogy a várost körülvevő orosz csapatokról szóló információ „hazugság és manipuláció”.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök vasárnapi közleményében elmondta, hogy katonai eszközöket küld Ukrajnának. Svédország többek között páncéltörő fegyvereket, sisakokat és védelmi felszereléseket ajándékoz az országnak– számolt be a Reuters.

Svédország most az ukrán fegyveres erők közvetlen támogatását kezdeményezi. Ez 135 000 előrecsomagolt élelmiszeradagot, ötezer sisakot, ötezer testpajzsot és ötezer páncéltörő fegyvert tartalmaz

– mondta Andersson. 

Mivel a brit üzleti világ is egyre nagyobb nyomás alá került, hogy szakítsa meg kapcsolatait Oroszországgal a háború miatt, az egyik legnagyobb brit vállalat, a BP közölte, hogy feladja 19,75 százalékos részesedését az orosz olaj cégben, a Rosznyeftben.

Az orosz vállalat igazgatótanácsából távozik a BP vezérigazgatója és egy korábbi vezére, mert, mint mondják, a jelenlegi helyzet arra késztette őket, hogy alapjaiban gondolják át a BP részvételét a Rosznyeftben. A BP 2013 óta tulajdonosa a Rosznyeft majdnem ötödének.

A BP elnöke utalt arra, hogy cégük már 30 éve tevékenykedik Oroszországban, azonban a jelenlegi katonai offenzíva alapvetően változtatta meg eddigi kapcsolatukat.

Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, minden esélyt meg kell ragadni a tárgyalásos rendezésre az ukrán és orosz megbízottak találkozója előtt, amelyet a belorusz határ közelében tartanának.

Az ukrán államfő ugyanakkor hozzátette:

„Személy szerint nem nagyon bízom a tárgyalások sikerességében, de mindent meg kell próbálnunk, minden adandó esélyt meg kell ragadnunk, nehogy később egyetlen ukrán is a szemünkre vethesse, hogy nem tettünk meg mindent a béke megteremtése érdekében.”

A menekültek befogadása és ellátása mellett hárommillió euró értékű segélyt küld az Oroszország által megtámadott Ukrajnának Románia, tájékoztat róla a Főtér.

A Magyarországgal szomszédos ország golyóálló mellényeket, rohamsisakokat, katonai eszközöket, illetve lőszert, élelmiszert, valamint vizet és gyógyszert is küldött a megtámadott országba. Mindezek mellett a román állam közölte, hogy a kórházak az oroszok elleni harcokban megsérült ukránokat is hajlandóak átvenni.

Ezzel egy időben a román védelmi minisztérium bejelentette, hogy Dambovita megyében

A tárca tudatta, hogy postázott dokumentumok szövegezése hasonlít a valódi behívókéhoz, melyekben a címzetteket felszólítják, hogy március 10-éig jelenjenek meg a megjelölt katonai létesítményben.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyre több európai ország utasítja el az orosz repülőgépeket; a BBC szerint a tegnapi 9 országhoz képest ma már majdnem minden európai ország bevezetett valamilyen légi szankciót Oroszországgal szemben. 

Azonban úgy tűnik, a szankciók még ennél is tovább mentek: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, lezárják az Európai Unió egész légterét az orosz repülőgépek előtt – számolt be a Sky News. 

– mondta az Európai Bizottság elnöke. A tiltás vonatkozik – ahogy a Twitter üzenetben áll – az oligarchák magángépeire is. 

First, we are shutting down the EU airspace for Russian-owned, Russian registered or Russian-controlled aircraft.

They won’t be able to land in, take off or overfly the territory of the EU.

Including the private jets of oligarchs. pic.twitter.com/o551M9zekQ

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) February 27, 2022

A légi korlátozásokon kívül az orosz médiaplatformokat is korlátozzák: az orosz állami tulajdonban lévő Russia Today és a Szputnyik médiaplatformok, valamint azok leányvállalatai többé nem jelenhetnek meg az unióban. 

A montreux-i egyezményre hivatkozva a kialakult háborús helyzet miatt Törökország ma lezárta a Boszporuszt, elvágva ezzel vízi utat az orosz hadiflotta előtt a Fekete-tenger irányába, jelentette be a török külügyminiszter.

A montreux-i hajózási egyezmény szavatolja Törökország számára az ellenőrzési jogok kizárólagosságát a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosok felett hadihajók és ellátóhajók áthaladását tekintve, szabad áthaladást biztosítva a polgári hajók számára békeidőben.

A CNN-nek emlékeztetett arra, hogy a part menti államok a Boszporuszon és a Dardanellákon keresztül vissza tudják juttatni flottájukat bázisaikra, Törökország pedig ezt nem tudja megakadályozni az egyezmény ellenére sem.

Forrás: Reuters

Négy napja dúlnak a harcok Ukrajnában, miután Vlagyimir Putyin február 24-én bejelentette az ország invázióját. Mindeközben az orosz állami televízióban egy párhuzamos valóságot közvetítenek: egy szót sem említettek orosz légicsapásokról, civil áldozatokról vagy az ukrán területeken megjelenő orosz brutalitásról – számolt be a BBC. 

Az utolsó elhangzott frissítés csupán az volt, hogy az orosz katonai erők éppen az országon belül haladnak. Mivel az állami médiának kötelezően meg kell osztania a hivatalos narratívát a helyzettel kapcsolatban, ezért a valós híreket sokszor sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal helyettesítik.

Az ország független tévéi ezzel szemben nagy port kavartak, miután az Ukrajnában történteket „háborúnak és inváziónak” nevezték ahelyett, hogy az „különleges katonai művelet” lenne, mint az állami műsorokban. De fontos megemlíteni, hogy ezek a független adók jóval kevésbé nézettek, mint az állami televízió.

Az ukrán külügyminiszter Twitter-posztban jelentette be, hogy megsemmisült a világ legnagyobb teherszállító gépe. Egy AN–225-ösről van szó, amelyet az ukránok Mrija néven ismernek. Ez egyébként ukránul álmot jelent.

A miniszter bejegyzése úgy folytatódik, lehet, hogy az oroszok elpusztították a Mriját, de sohasem pusztítják el az álmunkat egy erős, szabad és demokratikus európai országról.

Győzni fogunk!

– zárta bejegyzését Dmitro Kuleba. 

A közmédia 1-es csatornáján lesz látható vasárnap egy rendkívül interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI

A kormányfő ezt a közösségi oldalán jelentette be. Orbán Viktor ukrajnai háborús menekültekkel találkozott a hétvégén, szombaton pedig arról beszélt, jövő héten lesz szükség erősebb lélekjelenlétre.

A szükségállapot miatt megtiltották az alkohol eladását Munkácson. A városban már vannak olyan élelmiszer- és italüzletek, ahol teljes polcok ürültek ki. A katonai boltok lassan szintén bajban lesznek, mivel a háborús helyzet miatt sokan kezdtek vásárolni például bakancsokat, ruhákat, felszereléseket.

A Csap–Záhony határátkelőnél ukránok végeláthatatlan sora várja az átkelést Magyarországra.

Fotó: Index

Ahogy vasárnapi sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, az utóbbi hetekben több tízezren lépték át a magyar határt, az Index tudósítója pedig azt tapasztalta, hogy a magyar határhoz közeli kárpátaljai térségben még nyugalom van, oda nem ért el eddig a háború zaja.

A határ másik oldalán háború zajlik, aminek a frontvonala még odébb van, nem érkezett be még Kárpátaljára. Itt még komoly katonai cselekmények nem voltak, de ha elhúzódik a háború, lesznek itt is komoly katonai cselekmények, és fel kell készülni, hogy kezelni tudjuk ezeknek a következményeit. Számunkra a legfontosabb, hogy segítsük azokat, akik idejönnek, másrészről viszont nem szabad belevonódnunk a harcba

– erről már Orbán Viktor miniszterelnök beszélt szombaton, amikor meglátogatta a határt. A kormányfő hozzátette, szerinte a jövő héten lesz szükség erősebb lélekjelenlétre.

Kijev polgármestere, az egykori nehézsúlyú ökölvívó Vitalij Klicsko vasárnap délután sajtótájékoztatót tartott, miközben az orosz csapatok tovább vonulnak Ukrajna fővárosa felé – számolt be a Sky News.

Elmondta: 

az orosz erők nagy része körülbelül húsz kilométerre van Kijevtől, de az is lehet, hogy már annál is közelebb. 

Klicsko azt üzente az ukrán népnek, hogy a függetlenségükért, a családjukért és a világukért harcolnak; szerinte jelenleg mindennél fontosabb, hogy visszatolják az orosz katonákat. Hozzátette, hogy bár hat orosz katonát megöltek az esti összecsapásokban, továbbra is rejtőzködik néhány a fővárosban. 

Sir Richard Barrons – ugyancsak a Sky Newson – néhány percben elmagyarázta, hogyan áll eddig a Kijev elleni offenzíva.

Azt mondta, hogy a főváros elleni támadás még csak a kezdeti szakaszban van. Részben mert az oroszok logisztikai nehézségekkel küzdenek, részben pedig amiatt, hogy az ukránok ellenállása az invázió kezdete óta erősebb a vártnál. 

Egy másik brit tábornok mindemellett arról beszélt: elkerülhetetlennek tűnik, hogy Kijev előbb-utóbb elessen.