A BBC szerint Oroszországban pánikot eredményezett az, hogy szombat este eldőlt: Oroszországot kizárják a SWIFT nemzetközi pénzügyi rendszeréből. A brit portál szerint vasárnap már rengetegen vették ki pénzüket az orosz bankokból. Erre reagálva az Orosz Központi Bank egy külön közleményben próbálta meg nyugalomra inteni az ügyfeleket.
Az Orosz Központi Banknak elegendő erőforrása és eszköze van ahhoz, hogy fenntartsa a pénzügyi stabilitást, és biztosítsa, hogy a pénzügyi szektor továbbra is zavartalanul működjön
– írták.
Pénzügyi elemzők azt valószínűsítik, hogy hétfőn, a legtöbb pénzügyi piac újranyitásakor bezuhanhat az orosz rubel értéke a szankciók miatt, és erre reagálva az orosz állampolgárok közül még többen vehetik majd ki a pénzüket a bankokból.
Ezek az új szankciók valószínűleg súlyos károkat okoznak majd az orosz gazdaságnak és bankrendszernek
– mondta Clay Lowery, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) elnökhelyettese.
Azt, hogy a helyzet mekkora bizonytalanságot okozott Oroszországban, az NBC News moszkvai tudósítójának története is jól mutatja. Raf Sanchez azt írta: a szálloda, ahol jelenleg lakik, arra kérte őt, hogy már most, előre fizessen, mivel nem biztosak abban, hogy a szankció életbelépése után fizetni tudna náluk a kártyájával.
My hotel in Moscow asked me to settle the bill early because they aren’t sure if credit cards are going to work once SWIFT sanctions kick in.
— Raf Sanchez (@rafsanchez) February 26, 2022
Bill Ackman amerikai milliárdos korábban szintén arról posztolt, hogy a SWIFT-szankció életbelépése után nem lesz jó ötlet az orosz bankokban tartani a pénzt, ugyanis a lépés miatt a pénzintézetek fizetőképessége is veszélybe kerülhet. Egyben ő is azt valószínűsítette, hogy hétfőn megrohanják majd a bankokat az ügyfelek.
I wouldn’t want to keep money in a bank that can’t access the SWIFT system. Once a bank can’t transfer or receive funds from other banks, its solvency can be at risk. If I were Russian, I would take my money out now. Bank runs could begin in Russia on Monday. #StandWithUkraine
— Bill Ackman (@BillAckman) February 26, 2022
Olaszország 110 millió euró azonnali segélyt küldött az ukrán kormánynak. Luigi Di Maio külügyminiszter szerint Olaszország a szolidaritás és a támogatás jeléül küldte a nagy összegű támogatást – közölte az MTI.
Di Maio a következő Facebook bejegyzésével magyarázta a kormánya lépését:
Ukrajna ostrom alatt áll anélkül, hogy bármi hibát elkövetett volna, az orosz kormány folyamatos bombázással támadja. A békéért küzdünk minden nap minden erőnkkel, és büntetőintézkedésekkel válaszolunk az orosz fegyverekre. Az Európai Uniónak és minden szövetségesének most közös frontot kell alkotnia, és továbbra is össze kell tartania.
Ezt megelőzően Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, hogy vasárnapig 17 uniós ország jelezte, hogy adományt küldene Ukrajnának.
Ho comunicato al collega @DmytroKuleba di aver appena firmato la delibera che dispone l'erogazione immediata di 110 milioni di euro al governo di Kiev, come espressione concreta della solidarietà e del sostegno dell’Italia a un popolo con cui coltiviamo un rapporto fraterno.
— Luigi Di Maio (@luigidimaio) February 27, 2022
Az uniós tagállamok külügyminiszterei politikai támogatásukat adták az Oroszország elleni legújabb szankciócsomaghoz, amelynek intézkedései hétfőn lépnek életbe – jelentette be vasárnap esti sajtótájékoztatóján Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője.
A miniszterek olyan korlátozó intézkedéseket hagytak jóvá, amelyek „bénító” hatással lesznek az orosz pénzügyi piacokra. „Ebbe beletartozik a jelentősebb orosz bankok kizárása a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből és az orosz központi banktartalékok mintegy felének befagyasztása” – jelentette ki.
A szankciós listára orosz oligarchák, továbbá „a putyini rendszer” támogatásában kulcsszerepet játszó politikai szereplők is felkerülnek, tájékoztatása szerint.
Bejelentette azt is, hogy az EU 450 millió eurót különít el fegyvervásárlásra, valamint 50 millió eurót üzemanyagra és védőfelszerelésekre. Mint mondta, az Ukrajnába történő fegyverszállításról is megegyeztek, a logisztikai csomópontot Lengyelország fogja biztosítani. Az EU harci repülőgépeket is biztosít a védekezéshez.
Elmondta, hogy az EU a szankciók keretében blokkolja az Kreml közeli orosz médiát, betiltja az unió területén a Russia Today televíziócsatorna és a Szputynik médiaszolgáltató dezinformációs kampányát, amely „immáron teljeskörű háborús propagandát” terjeszt. Emellett kitiltják az uniós légtérből az összes orosz tulajdonú, lajstromozású repülőgépet, és több szankció is érinti majd „kollaboráns” fehérorosz vezetést.
Borrell azt is kijelentette, hogy az EU támogatni fogja Ukrajnát annak ellenére is, hogy Putyin elnök a nukleáris fegyverek használatára tett „célzásokat”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy „az EU tart attól, hogy Oroszország nem áll meg Ukrajnánál, az orosz befolyás kiterjedhet a szomszédos országokra, Moldovára és Georgiára, és hatással lehet a Nyugat-Balkánra is".
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vasárnap esti rövid videóüzenetében hangsúlyozta: az EU partnereivel együtt háborúellenes koalíciót hozott létre, egyre több nemzet és vezetői állnak ki a nemzetközi jog védelmében.
Az Aeroflot orosz légitársaság bejelentette, hétfőtől felfüggeszti az összes Európába irányuló járatát azt követően, hogy Európai Unió úgy döntött, teljes légterét lezárja minden orosz repülőgép előtt.
Az európai hatóságok által bevezetett légtérkorlátozások miatt az Aeroflot 2022. február 28-tól további értesítésig felfüggeszti az összes európai célállomásra közlekedő járatát
– derült ki a légitársaság vasárnapi közleményéből.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyre több európai ország utasítja el az orosz repülőgépeket; a BBC szerint a tegnapi 9 országhoz képest ma már majdnem minden európai ország bevezetett valamilyen légi szankciót Oroszországgal szemben.
Azonban úgy tűnik, a szankciók még ennél is tovább mentek: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, lezárják az Európai Unió egész légterét az orosz repülőgépek előtt – számolt be a Sky News.
„AZ OROSZ GÉPEK EZENTÚL NEM TUDNAK MAJD LESZÁLLNI, FELSZÁLLNI VAGY ÁTREPÜLNI AZ EU TERÜLETÉN”
– mondta az Európai Bizottság elnöke. A tiltás vonatkozik – ahogy a Twitter üzenetben áll – az oligarchák magángépeire is.
Alexander De Croo belga miniszterelnök egy vasárnap adott interjújában azt mondta, hogy Belgium fegyverek szállít Ukrajnának, hogy ezzel segítse az ország önvédelmét – közölte az MTI.
Ukrajnának joga van megvédenie magát az orosz invázió ellen
– fogalmazott.
A miniszterelnök közölte, hogy összesen ötezer gépfegyvert, 200 páncéltörő rakétát, és 3800 tonna üzemanyagot biztosít Ukrajna számára. Egy belga napilap azonban korábban arról is beszámolt, hogy egy katonai felszerelésekkel teli belga konvoj indult Ukrajnába, ami főként sisakokból és más védőfelszerelésekből áll.
Vasárnap 16 óráig a rendőrség adatai szerint 77970 ember lépte át a magyar határt. A Police.hu-n megjelent táblázat szerintjóval többen érkeznek Magyarországra, mint ahányan Ukrajna felé tartanak.
A katasztrófavédelem központi szinten és három megyében is operatív törzset működtet az Ukrajnából a háború elől menekülőkkel kapcsolatos feladatok koordinálása érdekében – közölte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vasárnap az MTI-vel. A közlemény szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében is megyei operatív törzs szervezi a segítséget igénylők fogadását. A katasztrófavédelem folyamatos kapcsolatot tart az EU polgári védelmi mechanizmusában részt vevő országokkal és az Európai Bizottság szakosított szerveivel – olvasható az OKF közleményében.
Az Európai Unióban megfogalmazódott egy közös döntés egy újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomag elfogadásáról – adta hírül a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán vasárnap este.
Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek rendkívüli online értekezletét követően a közösségi oldalán közzétett videójában kiemelte: a szomszédban egyre súlyosabb háború zajlik, ami rossz hír Magyarország számára. Mi békét akarunk, és azt, hogy a háború minél hamarabb véget érjen – hangsúlyozta. Hozzátette: Magyarországnak az uniós egység fenntartása mellett az is fontos, hogy az ország energiaellátásának biztonsága garantált legyen.
A tárcavezető a szankciók között említette, hogy az EU lezárja a légterét az orosz repülőgépek előtt, korlátozásokat vezetnek be Oroszország központi bankjával szemben, és az EU aktiválja az úgynevezett európai békekeretet. Utóbbi azt jelenti, hogy az EU tud fegyvereket szállítani Ukrajnának – magyarázta Szijjártó Péter.
Azonban kiemelte: nemzeti, kétoldalú alapon Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnába, nem küld katonákat sem.
Bár korábban voltak ilyen baloldali javaslatok, ezeket a kormány határozottan és kategorikusan elutasította
– fogalmazott.
A kormány legfontosabb feladata, hogy megvédje Magyarországot és a magyar emberek biztonságát, és megakadályozza azt, hogy az ország belekeveredjen a háborús konfliktusba – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.
Úgy fogalmazott: a harcok súlyosak, és az orosz elnök a nukleáris elrettentéssel kapcsolatban is fontos döntést hozott. Amikor így eszkalálódik a helyzet, még inkább megnő a béketárgyalások jelentősége, ezért a kormány megismételte Budapest felajánlását az ukrán–orosz találkozó helyszínéül – mondta Szijjártó Péter.
(MTI)
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint többen is attól tartanak, hogy az orosz csapatok továbbhaladnak más szomszédos országokra, amennyiben sikerül megszállniuk Ukrajnát – számolt be a Sky News. A politikus szerint az oroszok továbbhaladhatnak Moldova, Grúzia és a Nyugat-Balkán irányába.
Borrell egy brüsszeli sajtótájékoztatón azt mondta, hogy aggódnak az Európai Bizottságban amiatt, hogy mi történhet a régióban. Ezután azt is hozzátette:
Lengyelország felajánlotta, hogy logisztikai csomópontként működik az Ukrajnába irányuló fegyverszállításban.
LIVE NOW: HR/VP @JosepBorrellF press conference following today's extraordinary meeting of EU Foreign Ministers #FAC https://t.co/rzdiiJQEUT
— EUSecurityDefence (@EUSec_Defence) February 27, 2022
Húsz angol cocker spániel átmeneti befogadásáról gondoskodtak magyar ebtenyésztők. A négylábúak a háború sújtotta ukrán fővárosból érkeztek Magyarországra – tudta meg az Index az egyik felajánlótól, Czipott Linda angol cocker spániel tenyésztőtől.
A civilben ügyvédnő elmesélte, hogy egy ukrán tenyésztő, Galina Csernyicskó kereste meg őt, hogy segítsen Kijevből kimenekíteni 48 spánielt. A magyar tenyésztő el is kezdte szervezni a dolgot, és a Spániel Tenyésztők Egyesületével közösen a magyar–ukrán határnál átvették a 49 ebet, melyből húszat magyar, 29-et pedig lengyel tenyésztők fogadtak be.
Az állatoknak kemény útjuk volt, hiszen 2 személyautóban jutottak el Magyarországra 48 órás zötykölődés után. A kutyákat előbb megfürdették, felmérték és ellenőrizték az egészségi állapotukat, majd 9 otthonban szétosztották őket szerető gazdák között.
Az Index korábban beszámolt róla, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleményben tudatta, hogy a magyar állategészségügyi hatóság felkészült a tulajdonosukkal hazánkba érkező, az érvényben lévő állategészségügyi előírásokat nem teljesítő (mikrochippel nem jelölt, oltatlan, vérvizsgálat nélküli) társállatok érkezésére is.
Egy európai atomháború gondolata felfoghatatlan – jelentette ki Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő vasárnap, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország készültségbe helyezi elrettentő nukleáris erőit.
A szóvivő ezzel – mint mondta – António Guterres főtitkárnak az orosz bejelentésre tett reakcióját tolmácsolta.
Putyin bejelentése kiváltotta a NATO és az Egyesült Államok elítélő állásfoglalását is. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg például „felelőtlen, agresszív cselekedetnek” minősítette a lépést, az Egyesült Államok pedig elfogadhatatlannak nevezte a konfliktus esetleges kiterjesztését.
Ukrajnában kiengedik a börtönökből azokat az egykori katonákat, akik megvédenék az országukat a hadiállapot alatt – számolt be a Hromadske. Andrij Sinyuk legfőbb ügyész azonban kihangsúlyozta, hogy a kormány figyelembe veszi a férfiak előéletét, harcban szerzett tapasztalatait, érdemeit és a bűnbánatát is.
Már ki is engedték Szerhij Torbint, akit a Katerina Handzjuk aktivista elleni támadás megszervezéséért ítéltek el; azonban tucatnyi másik embert is beszerveztek már a harci előkészületekbe. Szabadon engedték még például Dimitro Balabukhát is, az Ukrán Fegyveres Erők egykori katonáját, akit gyilkosság miatt ítéltek el.
Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök már felhasználta Oroszország harci erejének azt a kétharmadát, amit elkülönített az ukrán invázióra – számolt be a CNN.
Azonban ez még mindig azt jelenti, hogy maradt egyharmad, ami továbbra is jelentős mértékű
– tette hozzá a tisztviselő. Az Egyesült Államok számításai szerint mostanáig több mint 320 rakétát lőttek ki az orosz erők – ezek nagy része rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta lehetett.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere nagyon büszke, ugyanakkor aggódik a városa polgárai miatt – számolt be az AP News. Amikor azt kérdezték tőle egy vasárnapi interjú során, hogy továbbra is tervezi-e a civilek evakuálását, a polgármester annyit mondott:
Nem tehetjük, már minden út le van zárva körülöttünk, jelenleg be vagyunk kerítve.
Bár az orosz csapatok előrenyomulása a vártnál lassabb volt, Klicsko elismerte, hogy nincs százszázalékos kontrollja a helyzet felett. Sőt elmondása szerint „egy humanitárius katasztrófa határán vannak”: ugyan még van villany, víz és fűtés a lakásokban, nem tudni, meddig tart ez az állapot.
A Kijevben elrendelt kijárási tilalom szombaton kezdődött, és legalább hétfő reggel 8 óráig tart. A polgármester utasítása határozottan kimondta, hogy az utcán tartózkodó minden illetéktelen szabotőrnek tekinthető. A polgármester megerősítette az AP Newsnak, hogy Kijevben eddig kilenc civilt öltek meg, köztük egy gyereket.
A The Guardian tudósítása szerint saját sajtósa cáfolta Kijev polgármesterét, mint fogalmazott a polgármester csupán félrebeszélt a vasárnapi interjúján, és azt mondta, hogy a várost körülvevő orosz csapatokról szóló információ „hazugság és manipuláció”.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az aggodalmát fejezi ki az Ukrajnába szállított orvosi oxigén miatt, és arra figyelmeztet, hogy a legtöbb kórházban 24 órán belül elfogy.
A teherautók nem képesek oxigént szállítani az üzemekből a kórházakba országszerte, beleértve Kijevet, a fővárost is. A kórházak többsége a következő 24 órában kimerítheti orvosioxigén-tartalékát. Néhány már el is fogyott. Ez több ezer életet tesz kockára
– közölte a WHO.
A The Guardian szerint Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató és Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója a szállítmányok biztonságos áthaladását szorgalmazta, többet között egy Lengyelországon áthaladó logisztikai folyosón keresztül.
Magdalena Andersson svéd miniszterelnök vasárnapi közleményében elmondta, hogy katonai eszközöket küld Ukrajnának. Svédország többek között páncéltörő fegyvereket, sisakokat és védelmi felszereléseket ajándékoz az országnak– számolt be a Reuters.
Svédország most az ukrán fegyveres erők közvetlen támogatását kezdeményezi. Ez 135 000 előrecsomagolt élelmiszeradagot, ötezer sisakot, ötezer testpajzsot és ötezer páncéltörő fegyvert tartalmaz
– mondta Andersson.
Mivel a brit üzleti világ is egyre nagyobb nyomás alá került, hogy szakítsa meg kapcsolatait Oroszországgal a háború miatt, az egyik legnagyobb brit vállalat, a BP közölte, hogy feladja 19,75 százalékos részesedését az orosz olaj cégben, a Rosznyeftben.
Az orosz vállalat igazgatótanácsából távozik a BP vezérigazgatója és egy korábbi vezére, mert, mint mondják, a jelenlegi helyzet arra késztette őket, hogy alapjaiban gondolják át a BP részvételét a Rosznyeftben. A BP 2013 óta tulajdonosa a Rosznyeft majdnem ötödének.
A BP elnöke utalt arra, hogy cégük már 30 éve tevékenykedik Oroszországban, azonban a jelenlegi katonai offenzíva alapvetően változtatta meg eddigi kapcsolatukat.
Janez Janša szlovén kormányfő figyelmeztetett, hogy dominóhatás léphet fel, ha Ukrajna elbukik.
Ha Ukrajna elbukik, Moldova következhet, majd valószínűleg Grúzia
– mondta, hozzáfűzve, hogy a Nyugat-Balkánon is fokozódhat a helyzet, és minden olyan ország bajban lehet, amely az Európai Unió perifériáján még nem tagja a blokknak és a NATO-nak.
Szerinte ha Ukrajna kitart, akkor vélhetően nem romlik a helyzet, és tárgyalások lehetnek. Arról is beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg nem támadta volna meg Ukrajnát Kína valamiféle hallgatólagos támogatása nélkül – írja az MTI.
Janša szerint eljött az ideje annak, hogy Európa függetlenítse magát az orosz energiától.
Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, minden esélyt meg kell ragadni a tárgyalásos rendezésre az ukrán és orosz megbízottak találkozója előtt, amelyet a belorusz határ közelében tartanának.
Az ukrán államfő ugyanakkor hozzátette:
„Személy szerint nem nagyon bízom a tárgyalások sikerességében, de mindent meg kell próbálnunk, minden adandó esélyt meg kell ragadnunk, nehogy később egyetlen ukrán is a szemünkre vethesse, hogy nem tettünk meg mindent a béke megteremtése érdekében.”
A menekültek befogadása és ellátása mellett hárommillió euró értékű segélyt küld az Oroszország által megtámadott Ukrajnának Románia, tájékoztat róla a Főtér.
A Magyarországgal szomszédos ország golyóálló mellényeket, rohamsisakokat, katonai eszközöket, illetve lőszert, élelmiszert, valamint vizet és gyógyszert is küldött a megtámadott országba. Mindezek mellett a román állam közölte, hogy a kórházak az oroszok elleni harcokban megsérült ukránokat is hajlandóak átvenni.
Ezzel egy időben a román védelmi minisztérium bejelentette, hogy Dambovita megyében
több személy is kaphatott hamis behívót.
A tárca tudatta, hogy postázott dokumentumok szövegezése hasonlít a valódi behívókéhoz, melyekben a címzetteket felszólítják, hogy március 10-éig jelenjenek meg a megjelölt katonai létesítményben.
A minisztérium jelezte, hogy álhírről van szó, nincs mozgósítás, és senkinek sem küldtek behívót. A tárca feljelentést is tett azok ellen, akik manipulatív, pánikkeltési szándékkal kiküldték a „behívókat”.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyre több európai ország utasítja el az orosz repülőgépeket; a BBC szerint a tegnapi 9 országhoz képest ma már majdnem minden európai ország bevezetett valamilyen légi szankciót Oroszországgal szemben.
Azonban úgy tűnik, a szankciók még ennél is tovább mentek: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, lezárják az Európai Unió egész légterét az orosz repülőgépek előtt – számolt be a Sky News.
„Az orosz gépek ezentúl nem tudnak majd leszállni, felszállni vagy átrepülni az EU területén”
– mondta az Európai Bizottság elnöke. A tiltás vonatkozik – ahogy a Twitter üzenetben áll – az oligarchák magángépeire is.
First, we are shutting down the EU airspace for Russian-owned, Russian registered or Russian-controlled aircraft.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) February 27, 2022
They won’t be able to land in, take off or overfly the territory of the EU.
Including the private jets of oligarchs. pic.twitter.com/o551M9zekQ
A légi korlátozásokon kívül az orosz médiaplatformokat is korlátozzák: az orosz állami tulajdonban lévő Russia Today és a Szputnyik médiaplatformok, valamint azok leányvállalatai többé nem jelenhetnek meg az unióban.
Közben Kanada is bejelentette, hogy lezártja légterét az orosz gépe előtt.
Az Európai Unió most először bejelentette, hogy megkezdi a fegyverszállítást Ukrajnába – számolt be a BBC. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a lépés nagy változásokat hozhat.
A bizottsági elnök ezenkívül bejelentett még egy sor újabb szankciót, amik között ott szerepel az orosz légi közlekedés korlátozása és egy állami médium betiltása.
We are stepping up our support for Ukraine.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) February 27, 2022
For the first time, the EU will finance the purchase and delivery of weapons and equipment to a country under attack.
We are also strengthening our sanctions against the Kremlin.
https://t.co/qEBICNxYa1
A montreux-i egyezményre hivatkozva a kialakult háborús helyzet miatt Törökország ma lezárta a Boszporuszt, elvágva ezzel vízi utat az orosz hadiflotta előtt a Fekete-tenger irányába, jelentette be a török külügyminiszter.
A montreux-i hajózási egyezmény szavatolja Törökország számára az ellenőrzési jogok kizárólagosságát a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosok felett hadihajók és ellátóhajók áthaladását tekintve, szabad áthaladást biztosítva a polgári hajók számára békeidőben.
A CNN-nek emlékeztetett arra, hogy a part menti államok a Boszporuszon és a Dardanellákon keresztül vissza tudják juttatni flottájukat bázisaikra, Törökország pedig ezt nem tudja megakadályozni az egyezmény ellenére sem.
Forrás: Reuters
Négy napja dúlnak a harcok Ukrajnában, miután Vlagyimir Putyin február 24-én bejelentette az ország invázióját. Mindeközben az orosz állami televízióban egy párhuzamos valóságot közvetítenek: egy szót sem említettek orosz légicsapásokról, civil áldozatokról vagy az ukrán területeken megjelenő orosz brutalitásról – számolt be a BBC.
Az utolsó elhangzott frissítés csupán az volt, hogy az orosz katonai erők éppen az országon belül haladnak. Mivel az állami médiának kötelezően meg kell osztania a hivatalos narratívát a helyzettel kapcsolatban, ezért a valós híreket sokszor sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal helyettesítik.
Az ország független tévéi ezzel szemben nagy port kavartak, miután az Ukrajnában történteket „háborúnak és inváziónak” nevezték ahelyett, hogy az „különleges katonai művelet” lenne, mint az állami műsorokban. De fontos megemlíteni, hogy ezek a független adók jóval kevésbé nézettek, mint az állami televízió.
Az ukrán külügyminiszter Twitter-posztban jelentette be, hogy megsemmisült a világ legnagyobb teherszállító gépe. Egy AN–225-ösről van szó, amelyet az ukránok Mrija néven ismernek. Ez egyébként ukránul álmot jelent.
A miniszter bejegyzése úgy folytatódik, lehet, hogy az oroszok elpusztították a Mriját, de sohasem pusztítják el az álmunkat egy erős, szabad és demokratikus európai országról.
Győzni fogunk!
– zárta bejegyzését Dmitro Kuleba.
This was the world’s largest aircraft, AN-225 ‘Mriya’ (‘Dream’ in Ukrainian). Russia may have destroyed our ‘Mriya’. But they will never be able to destroy our dream of a strong, free and democratic European state. We shall prevail! pic.twitter.com/TdnBFlj3N8
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) February 27, 2022
Lviv város polgármesterének közlésére hivatkozva megírtuk szombaton, hogy orosz ejtőernyősök érkeztek három helikopterrel Ukrajna nyugati, eddig nem támadott régiójába, a Lvivi területre. Itt aztán össze is csaptak a helyi védelmi erőkkel Brodi városánál.
A történet azóta furcsa fordulatot vett, ugyanis
AZ UKRÁN NEMZetBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT (SZBU) AZÓTA CÁFOLTA A POLGÁRMESTER KÖZLEMÉNYÉT.
Azt írták: a térségben valóban járt helikopter, de nem három, hanem csak egy,
RÁADÁSUL AZ IS EGY UKRÁN HELIKOPTER VOLT, NEM OROSZ.
Közlésük szerint a helikopter felderítő céllal érkezett oda, senki sem szállt vagy ugrott le róla, így pedig nem is csaptak össze a helyi ukrán erőkkel.
A Reuters megkeresésére a lvivi polgármesteri hivatal nem kívánta kommentálni a történteket.
Na de akkor miért lőtt ki rakétákat?
Az említett ukrán helikopterről felvétel is készült, amelyen viszont az látható, hogy a járműből rakétákat is kilőttek – aminek nem sok értelme van, ha tényleg nem voltak orosz csapatok a környéken.
Latest pictures: A helicopter releasing a torrent of rockets in the town of Brody today, east of Lviv #Ukraine #UkraineWar #UkraineRussiaWar #RussieUkraine pic.twitter.com/zBPBUWH5EN
— News 247 (@leenews247) February 26, 2022
A Lvivi terület önkormányzata megerősítette, hogy a felvételen egy ukrán helikopter látható. Mindemellett azt írták: aggodalomra nincs ok, minden csendes a környéken.
A közmédia 1-es csatornáján lesz látható vasárnap egy rendkívül interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A kormányfő ezt a közösségi oldalán jelentette be. Orbán Viktor ukrajnai háborús menekültekkel találkozott a hétvégén, szombaton pedig arról beszélt, jövő héten lesz szükség erősebb lélekjelenlétre.
A szükségállapot miatt megtiltották az alkohol eladását Munkácson. A városban már vannak olyan élelmiszer- és italüzletek, ahol teljes polcok ürültek ki. A katonai boltok lassan szintén bajban lesznek, mivel a háborús helyzet miatt sokan kezdtek vásárolni például bakancsokat, ruhákat, felszereléseket.
A Csap–Záhony határátkelőnél ukránok végeláthatatlan sora várja az átkelést Magyarországra.
Ahogy vasárnapi sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, az utóbbi hetekben több tízezren lépték át a magyar határt, az Index tudósítója pedig azt tapasztalta, hogy a magyar határhoz közeli kárpátaljai térségben még nyugalom van, oda nem ért el eddig a háború zaja.
A határ másik oldalán háború zajlik, aminek a frontvonala még odébb van, nem érkezett be még Kárpátaljára. Itt még komoly katonai cselekmények nem voltak, de ha elhúzódik a háború, lesznek itt is komoly katonai cselekmények, és fel kell készülni, hogy kezelni tudjuk ezeknek a következményeit. Számunkra a legfontosabb, hogy segítsük azokat, akik idejönnek, másrészről viszont nem szabad belevonódnunk a harcba
– erről már Orbán Viktor miniszterelnök beszélt szombaton, amikor meglátogatta a határt. A kormányfő hozzátette, szerinte a jövő héten lesz szükség erősebb lélekjelenlétre.
Bár a napokban az a hír járta, hogy a Fekete-tengeren található Kígyó-sziget ukrán védői az orosz bombázás következtében meghaltak, friss hírként az ukrán határőrség nemrég hivatalosan egy Facebook-posztban erősítette meg, hogy a tizenhárom ukrán katona életben van.
Erős a gyanúnk, hogy a Kígyó-sziget minden ukrán védője életben lehet. Megpróbáljuk megtalálni őket
– olvasható az ukrán bejegyzésben. Az ukrán határőrség, valamint a fegyveres erők nagy erőkkel igyekeznek azonosítani a katonákat, és reménykednek benne, hogy a hír nem csupán az orosz média propagandafogása.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is méltatta katonáit a beszédében, majd bejelentette, hogy valamennyi katonának az Ukrajna hőse kitüntetést ítéli oda.
13 Ukrainian border guards on Snake Island refused to surrender. All perished. Their last words to the Russians:
— Scott Galloway (@profgalloway) February 25, 2022
“Go fuck yourselves.”pic.twitter.com/AJjaw4teFE
Egy Twitteren közzétett videóban az látszik, amint ukrán civilek homokkal teli zsákokból hoznak létre tankcsapdákat az orosz harckocsik ellen – számolt be a BBC.
Az ellenőrizetlen felvétel állítólag Krivij Rih városában készült. Egy férfi a videóban azt mondja, hogy még sose látott ilyen egységes csapatot korábban; elmondása szerint mindenki dolgozik, és beletesz mindent a munkába.
Dicsőség a hősöknek! Dicsőség a nemzetünknek!
– így a civilek.
В Кривом Роге люди объединяются, чтобы дать отпор врагу. Слава Украине! посмотрите выродки путинцы с кем вы воюете твари #stopputin #stopwar pic.twitter.com/mAx2BlU5KN
— EKvikme (@KirMeVik1) February 27, 2022
Kijev polgármestere, az egykori nehézsúlyú ökölvívó Vitalij Klicsko vasárnap délután sajtótájékoztatót tartott, miközben az orosz csapatok tovább vonulnak Ukrajna fővárosa felé – számolt be a Sky News.
Elmondta:
az orosz erők nagy része körülbelül húsz kilométerre van Kijevtől, de az is lehet, hogy már annál is közelebb.
Klicsko azt üzente az ukrán népnek, hogy a függetlenségükért, a családjukért és a világukért harcolnak; szerinte jelenleg mindennél fontosabb, hogy visszatolják az orosz katonákat. Hozzátette, hogy bár hat orosz katonát megöltek az esti összecsapásokban, továbbra is rejtőzködik néhány a fővárosban.
Sir Richard Barrons – ugyancsak a Sky Newson – néhány percben elmagyarázta, hogyan áll eddig a Kijev elleni offenzíva.
A very good analysis of the #Russia #Ukraine war
— Indo-Pacific News - Watching the CCP-China Threat (@IndoPac_Info) February 27, 2022
General Sir Richard Barrons, looks at what might happen next in Ukraine.
A stronger than expected Ukrainian defence and logistical issues are likely to have delayed Russia's advance to Kyiv.pic.twitter.com/S5FBTn3xKV
Azt mondta, hogy a főváros elleni támadás még csak a kezdeti szakaszban van. Részben mert az oroszok logisztikai nehézségekkel küzdenek, részben pedig amiatt, hogy az ukránok ellenállása az invázió kezdete óta erősebb a vártnál.
Egy másik brit tábornok mindemellett arról beszélt: elkerülhetetlennek tűnik, hogy Kijev előbb-utóbb elessen.
Sírva ölelkezett össze két anya Beregsuránynál, a magyar határon, miután az egyikük áthozta a másik gyermekeit Ukrajnából – derült ki a Reuters helyi tudósítójának riportjából.
Az 58 éves ukrán Natalija Ablejeva szombaton egy számára ismeretlen nő papírra feljegyzett telefonszámával a kezében, valamint egy mindennél értékesebb „csomaggal” lépte át a magyar–ukrán határt.
Miután Ukrajna már nem engedi át a határon a 16 és 60 közötti besorozható férfiakat, a határ ukrán oldalán egy kétségbeesett 38 éves férfi Ablejevára bízta fiát és lányát, hogy vigye át őket Magyarországra, valamint a nő kezébe nyomta a felesége telefonszámát, aki éppen úton volt a határ felé Olaszországból.
A gyerekeket mentő Natalija egyébként saját, felnőtt gyermekeit hátrahagyva menekült Ukrajnából. Hivatásából adódóan rendőrként dolgozó fia, valamint ápoló lánya sem hagyhatta el az országot.
Ablejeva, miután kézen fogva a két kisgyerekkel átlépte a határt, egy padon várta az édesanyát, aki, miután megérkezett, megölelte gyermekeit, majd köszönetet mondott Ablejevának. A két nő percekig ölelte egymást, majd mindketten sírni kezdtek.