16:00, December 09.
Horvátország 0
Brazília 0
Education City Stadion Negyeddöntő
20:00, December 09.
Hollandia 0
Argentína 0
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

  • Az oroszországi Nike oldalán megjelent egy bejegyzés, amiben a cég azt írja, hogy jelenleg nem tudják garantálni, hogy az orosz vásárlóknak kiszállítsák megrendelt termékeiket. 

    Ennek eredményeként a Nike.com webhelyen és a Nike alkalmazásban történő áruvásárlás átmenetileg nem érhető el a régióban, keresse fel a legközelebbi Nike üzletet

    – olvasható a bejegyzésben.

  • Kijevben többen arról számoltak be, hogy rakétabecsapódásokat hallottak a fővárosban és annak környékén. Több külső kerület is tüzérségi támadás alatt állhat kedden éjszaka, erről ír a Kijev Independent is.

    Helyi lakosok és az ukrán fővárosban tartózkodó újságírók beszámolói szerint a robbanások olyan hangosak voltak, hogy beleremegtek a lakóházak ablakai, az utcán parkoló autók riasztói pedig beindultak.

    A Guardian helyszíni tudósítója, Shaun Walker arról ír, hogy több ezer kijevi lakos próbálja elhagyni a fővárost, mivel orosz támadástól tartanak. A vasútállomáson tolongott a tömeg, a szerelvényekre azonban meghatározott sorrendben engedték fel az embereket: előbb a gyerekes anyukákat, majd a nőket, végül az időseket.

  • Belarusz egyetlen katonai egysége sem hagyta el a támaszpontját, de veszély esetén az országot két-három nap alatt mozgósítani lehet – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető kedden a BelTA állami hírügynökség közlése szerint.

    Lukasenka a BelTA-nak azt is elmondta, hogy Oroszországtól újabb Sz-400-as légvédelmi rendszert akar, amelyet Minszktől nyugatra telepítenének. Ilyen típusú rakétarendszer már hadrendben áll az ország délkeleti részében, az ukrán határ közelében.

    Lukasenka előzőleg ismételten leszögezte, hogy az Ukrajnában folyó háborúban nem vesznek részt fehérorosz katonák. Egyes médiajelentések szerint viszont fehérorosz katonákat láttak az országgal szomszédos Csernyihiv megyében.

    (MTI)

  • „Bármelyik rakéta eltalálhat egy ukrán atomerőművet" és ezáltal „ártatlan embereket  tehet ki a sugárzásnak Európában" – ezt mondta Daria Kalenyuk, az Anti-Corruption Action Centre nevű ukrán civil szervezet vezérigazgatója a Sky News-nak.

    A Kijev elleni támadás már megkezdődött. Ideje felébredni, ez már a harmadik világháború

    – mondta az interjúban, majd hozzátette, hogy napokon belül több millió ukrán ember maradhat élelem, gyógyszerek és üzemanyag nélkül.

    El leszünk szigetelve. Ez népirtás lesz, és az egész világ nézni fogja

    – fogalmazott.

    Korábban a csernobili atomerőmű, valamint az egyik kijevi nukleáris hulladéktároló már kapott egy-egy kisebb találatot, de ezeknek még nem volt súlyos hatása, nem került jelentős mennyiségű nukleáris hulladék a levegőbe.

    Ezen kívül Európa legnagyobb teljesítményű és egyben legrosszabb állapotú atomerművének, a zaporizzsjai erőműnek a közelében is harcok zajlanak. Olyannyira, hogy hétfőn már az is kétségessé vált, hogy ki irányítja jelenleg az erőművet.

  • A férfi tornákat szervező ATP és a női versenyek rendezéséért felelős WTA közös keddi döntése szerint nem lesz októberben moszkvai tenisztorna, az orosz és a fehérorosz játékosok pedig mostantól nem indulhatnak hazájuk zászlaja alatt a viadalokon.

    A Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) bejelentette, hogy további intézkedésig azonnali hatállyal felfüggeszti az orosz és a fehérorosz sportági szövetség tagságát, miután Oroszország háborút indított Ukrajna ellen és a hadművelet egy részét Fehéroroszországból kezdte meg.

    „Az ITF szoros kapcsolatban marad az ukrán szövetséggel és szolidaritást vállal Ukrajna lakosságával” – írta keddi közleményében az ITF.

    Az ATP és a WTA - kiegészülve az ITF-fel és a négy Grand Slam-torna szervezőivel - ezután közös állásfoglalást adott ki, melyben azt írta: „a sportág nemzetközi irányító testületei velünk együtt egységesen ítélik el Oroszország tetteit”. A közlemény szerint az orosz és a fehérorosz teniszezők elindulhatnak a nemzetközi versenyeken és a Grand Slam-tornákon, azonban nem hazájuk képviseletében, illetve zászlaja alatt.

    Az intézkedés azt jelenti, hogy többek között a férfi világranglistát vezető orosz Danyiil Medvegyev, valamint a női rangsorban harmadik fehérorosz Arina Szabalenka is részt vehet a viadalokon.

    Az ITF a saját eseményei közül már korábban törölte az összes Oroszországba és Fehéroroszországba tervezett versenyét.

  • A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) kedden úgy döntött, hogy az égisze alá tartozó sorozatokban csak semleges színekben állhatnak rajthoz az orosz és a fehérorosz versenyzők mindaddig, „amíg elkötelezik magukat a béke és a politikai semlegesség elve mellett”. 

    A FIA a Motorsport Világtanács (WMSC) keddi ülése után közölte ezt, a tanácskozáson pedig a WMSC az idén szeptemberre kiírt Formula–1-es Orosz Nagydíj törlését is jóváhagyta. A szocsi futam lemondását az F1 irányítói már múlt pénteken, egy nappal az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kitörése után jelezték.

    Az F1 mezőnyében egy orosz versenyző van, a Haasszal versenyző Nyikita Mazepin semlegesként, a FIA zászlaja alatt indulhat az idei világbajnoki sorozatban.

    A Formula–1-es idény március 20-án kezdődik Bahreinben.

  • Az Apple hivatalos közleményben erősítette meg, hogy az orosz invázióra válaszul felfüggeszti termékeinek és szolgáltatásainak értékesítését Oroszországban. Mindemellett a Russia Today és a Szputnyik médiaszolgáltatók applikációja sem lesz elérhető az App Store-ban Oroszországon kívül.

    Korlátozzák az Apple Pay működését Oroszországban, valamint lelövik a forgalmi jelzéseket az Apple Térképeken. 

  • Csődöt jelentett a svájci székhelyű Nord Stream 2 AG nevű cég, amely az azonos nevű orosz gázvezeték, az Északi Áramlat-2 mögött áll – írja a Financial Times.

    A cég svájci, Zug kantonbeli vezetője szerint kedden jelentettek csődöt a hatóságoknál. A Nord Stream 2 AG mind a 106 alkalmazottját elbocsátotta, közlésük szerint az „amerikai szankciók" okozták a cég összeomlását.

    A cég azóta a sajtó részéről érkezett megkeresésekre sem válaszolt, a szóvivőjük telefonját nemes egyszerűséggel kikapcsolták. 

    Az Északi Áramlat-2 nevű gázvezeték engedélyeztetését még azt követően állították le a németek (amerikai támogatással), hogy az oroszok múlt hét hétfőn elismetérték a donyecki és luhanszki szakadár népköztársaságokat. Olaf Scholz kancellár akkor „indokolatlannak és érthetetlennek” nevezte Vlagyimirt Putyin akcióját. 

  • Amióta megindult az orosz offenzíva, 80 ezer ukrán állampolgár tért haza – közölte Ukrajna Belügyminisztériumára hivatkozva a Kijev Independent. 

    A lap beszámolója szerint a hazatérők döntő többsége olyan férfi, aki kifejezetten azzal a céllal ment haza, hogy csatlakozzon a hadsereghez, és részt vegyen az ország védelmében. 

  • Lengyelországban megkezdték azoknak az ingatlanoknak a lefoglalását, amelyek az orosz állam tulajdonában állnak. 

     Az intézkedés többek között a varsói orosz nagykövetségben működtetett iskolát is érinti.

  • Az ukrán hadsereg videót közölt azokkal az orosz katonákkal, akiket elfogtak. 

    22, 21, 20, 19... Ez nem visszaszámlálás, hanem az átlagéletkora azoknak az orosz katonáknak, akik ukrán fogságban vannak.

    – írták a bejegyzés mellé.

    Hozzátették: a katonák magukat „ágyútölteléknek” érzik, és esküsznek arra, hogy ők nem akartak harcolni. Emiatt pedig azt üzenik az orosz szülőknek, hogy ne engedjék a gyermekeiket ide, és buktassák meg Vlagyimir Putyint. 

    Korábban már megírtuk, hogy egyre gyakrabban fognak el huszonéves katonákat az ukránok. Nemrég a Pentagon is megerősítette, hogy az oroszok nagy számban küldtek fiatal besorozott katonákat Ukrajnába, akik gyakorlatilag maguk sem tudták, illetve készültek fel kellően arra, hogy mi vár rájuk egy háborúban.

  • Andrej Kozirev volt orosz külügyminiszter lemondásra szólította fel az orosz diplomatákat, hogy így tiltakozzanak az ukrajnai háború ellen.

    Kedves orosz diplomaták, Önök profik, és nem olcsó propagandisták 

    – írta a volt külügyminiszter a Twitteren. 

    Bejegyzésében hozzátette, hogy amikor a külügyminisztériumban dolgozott, büszke volt a kollégáira. „Most egyszerűen lehetetlen támogatni a véres testvérgyilkos háborút Ukrajnában” – írta.

    Andrej Kozirev 1991 és 1996 között volt Oroszország külügyminisztere, Borisz Jelcin elnöksége alatt.

  • Kedden este újabb rakétatámadás érte a második legnagyobb ukrán várost, Harkivot. A támadás tényét a védelmi minisztérium is megerősítette, áldozatokról és sérültekről egyelőre nincs hivatalos tájékoztatás.

  • Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a közösségi oldalán közölte kedden, hogy az egyetem kollégiumába 17 ghánai és 15 bangladesi, Ukrajnában tanuló orvostanhallgatót fogadtak be.

    Biztosítottuk őket arról, hogy a szükséges ügyintézéseket követően, hétfőtől folytathatják a Semmelweis Egyetemen tanulmányaikat angol nyelven, amennyiben igényt tartanak oktatásunkra. A hallgatók mellett orvos- és egészségtudományi területen dolgozó oktatóknak és kutatóknak is lehetőséget biztosítunk munkájuk folytatására

    – írta Merkely Béla Facebook-bejegyzésében.

  • Kedd este részletes hadműveleti tájékoztatót közölt az ukrán vezérkar. Ebben azt írták, hogy a háború hatodik napja tart, vagyis az oroszok nem érték el a korábban kijelölt céljaikat, nem tudták villámháborúval lerohanni az országot. 

    A megszállók »bátorsága« csak addig terjed, amíg a civil lakosság kell megfélemlíteni és kifosztani.

    Beszámoltak arról is, hogy Ukrajna északi területén a hadsereg védelmi harcot folytat azzal a céllal, hogy megakadályozzák az oroszok előretörését Nyizsin és Kipti irányába.

    Ezenkívül jelentős erők védik Csernyihevet is, állandó tűzharcot folytatnak azért, hogy megakadályozzák az ellenség betörését a városba. 

    A beszámoló szerint a harkivi területen is zajlanak a harcok, itt az ukrán vezérkar szerint súlyos ember- és eszközveszteséget okoznak az oroszoknak, és időnként katonákat is sikerül elfogniuk. Emellett Zaporizzsja területén is szívósan védekeznek az ukrán csapatok.

    Ugyanez igaz Kijevben is, ahol a lövegek és a gyalogság elfoglalták a megerősített pozíciókat, illetve a katonaság néhány stratégiai pontot kiemelten megerősített. Ezenkívül bizonyos egységek arra is felkészültek, hogy vészhelyzet esetén különleges akciókat hajtsanak végre (például ellentámadást, ha az oroszok valahol áttörnének).

  • Kijev szerint Moszkva újabb provokációt készít elő Ukrajna ellen. Ukrán felderítők szerint belarusz csapatok törhetnek be Ukrajna területére. Kijev szerint háromszáz fehérorosz harckocsi sorakozott fel a belarusz–ukrán határ közelében – írta a pravda.com.ua.

    A konvoj állítólag még nem lépte át a fehérorosz–ukrán határt, mintegy harminc kilométerre várakozik attól. A kijevi védelmi minisztérium szerint nincs kétség, ez egy szándékos akció, Moszkva fehérorosz egységekkel is támadást tervez Ukrajna ellen.

    Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a minap aggasztónak nevezte, hogy a Fehéroroszországban vasárnap tartott népszavazás az alkotmány módosított változatában eltörli azt a kötelezettséget, hogy az állam területe atomfegyvermentes övezet maradjon. A politikus hangsúlyozta: az Európai Unió határozottan elítéli, hogy Fehéroroszország részt vesz az Ukrajna elleni orosz agresszióban.

  • CNN szerint az ukrán és az amerikai elnök körülbelül fél órán át egyeztetett egymással. Joe Biden biztosította Volodimir Zelenszkijt arról, hogy továbbra is fegyverekkel, humanitárius segélyekkel és gazdaságilag is támogatják Ukrajnát az orosz agresszióval szemben. 

    Ezenkívül arról is beszéltek, hogy a nemzetközi közösségnek felelősségre kell vonnia az oroszokat, és hogy újabb szankciókat vezethetnek be ellenük. 

    Mindeközben a CNN-nek és a Reutersnek interjút is adott az ukrán elnök, amelyben azt mondta: Oroszországnak abba kell hagynia a bombázást, máskülönben nem lehet tárgyalni a fegyverszünetről. 

    Szükség van arra, hogy legalább az emberek bombázását abbahagyják. Csak hagyják abba a bombázást, és üljenek le a tárgyalóasztalhoz

    – fogalmazott, miközben arról is beszélt: amennyiben a NATO nem akarja befogadni Ukrajnát, akkor azzal is megelégszenek, ha biztonságpolitikai garanciákat dolgoznak ki Ukrajna érdekében.  

    Ezt azt jelentené, hogy garantálják a területi integritásunkat, a határaink védelmét. Különleges kapcsolatunk lenne a szomszédainkkal, teljesen biztonságban lennénk, és a garanciát adó államok mindezt jogilag is szavatolnák

    – mondta Volodimir Zelenszkij.

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a CNN-nek azt mondta: az ukrán légierő csapásokat hajtott végre orosz katonai konvojokkal szemben.

    Arra használjuk a légierőt, hogy megsemmisítjük a városainkba tartó konvojokat

    – fogalmazott az interjúban a külügyminiszter, azt viszont kérdésre sem árulta el, hogy a Kijev ellen vonuló, 64 kilométeres konvojra is le tudtak-e csapni. 

    Arra a kérdésre, hogy milyen eszközökre lenne szükségük az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, azt mondta: „repülőgépekre, légvédelmi rakétákra és [kézi]fegyverekre”. 

    A probléma az, hogy Oroszország dominál a légtérben. A pilótáink keményen küzdenek ellenünk, de vannak veszteségeink. Tehát az oroszok arra használják a vadászrepülőiket és bombázóikat, hogy a városainkat támadják, és nekünk fel kell lépnünk ezzel a fenyegetéssel szemben

    – mondta, hozzátéve azt is, hogy az oroszoknak jóval több repülőgépük van, ezért hangsúlyozzák újra és újra, hogy légvédelmi rakétákra és repülőgépekre lenne szükségük.

    Mindeközben az ukrán belügyminisztérium közölte, hogy orosz csapatok hatoltak be Herszonba, amelyet már napok óta ostromolnak a támadók. Az ukránok a belügyminisztérium szerint továbbra is irányítják a városházát.

  • Amerikai és kanadai önkéntesek készek Ukrajnáért áldozni az életüket. Ezrek jelentkeztek eddig az ukrán elnök minapi felhívására, hogy a létrehozandó nemzetközi alakulatban orosz katonák ellen harcoljanak.

    Köztük több tucat amerikai, illetve kanadai is – írta az MTI. Tengerentúli önkéntesek úgy nyilatkoztak: az ukránok kitartó ellenállása indította őket arra, hogy jelentkezzenek. Nem kevesen úgy gondolják, hogy demokratikus jogaik kerülhetnek veszélybe saját hazájukban, ha nem tesznek semmit Ukrajna megvédéséért.

    Az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nem küld katonákat Ukrajnába, nehogy emiatt világháború eszkalálódjon.

    Néhány fiatal önkéntes egyenesen Ukrajnába utazott, hogy jelentkezzen. Sokan az ukrán nagykövetségeken és konzulátusokon adták be jelentkezésüket.

  • Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint Oroszország hamarosan egy nagyobb álhírkampányba kezd, amelynek a célja az lesz, hogy elhitessék: Ukrajna megadta magát.

    A hírt az ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat (SZBU) is megerősítette. Közlésük szerint a kampány részeként a közösségi médiában olyan álhíreket fognak közzétenni, miszerint az ukrán katonai és politikai vezetők megadták magukat. Mindezt pedig hamisított, általuk aláírt dokumentumokkal, valamint megrendezett videókkal próbálják majd meg alátámasztani. 

    Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint azt mondta: bízik abban, hogy a hétfőn kezdődött tárgyalások által véget vethetnek majd a háborúnak. A tárgyalás első fordulója nem produkált kézzelfogható eredményt, a felek egyelőre visszatértek a fővárosokba azért, hogy konzultáljanak az elhangzottakról

    Mindeközben az ukránok azt állítják, hogy a beloruszok is beléptek a háborúba az orosz oldalon, és a katonáik már át is lépték az országhatárt. Lukasenka ezzel szemben azt mondta, hogy országa nem tervez csatlakozni az oroszok hadműveletéhez, sőt, még azt is letagadta, hogy az oroszok az ő országából támadnák az ukránokat.

  • Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, amely az ENSZ nemzeti emberi jogi intézménye, rövidesen ideiglenes területi irodát nyit a magyar–ukrán határ közelében, hogy személyesen segíthessenek például az ügyintézésben, jogi tanácsadásban.

    Az MTI-nek kedden eljuttatott közleményben azt írják: Kozma Ákos ombudsman ma Nyíregyházán, a megyei rendőrségen tájékozódott az Ukrajnából, a háború elől menekülő emberek fogadásának körülményeiről.

    Kiemelten fontosnak tartom, hogy ezekben a rendkívüli időkben is személyesen kövessem nyomon az aktuális helyzetet, egyúttal folyamatosan azon dolgozunk munkatársaimmal, hogy minél több embernek közvetlenül is jogi és humanitárius segítséget nyújtsunk

    – mondta Kozma Ákos. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala mindezzel egyidejűleg adománygyűjtést indít az Ukrajnából, a háború elől menekülők megsegítésére.

  • Két amerikai tisztviselő kedden azt mondta: az orosz–ukrán háborúból érkező értesülésekből azt lehet látni, hogy megrendült a morál néhány orosz katonai egységben.

    Saját értesüléseink is vannak arról, hogy a morál ezen egységek közül néhányban megrendült. Úgy tudjuk, hogy nem számítottak ilyen ellenállásra, emiatt rendülhetett meg a moráljuk

    mondta, majd azt is hozzátette: az Ukrajnát lerohanó orosz haderő jelentős része nagyon fiatal katonákból áll, akik kevés tapasztalattal rendelkeznek (korábban már beszámoltunk arról, hogy sorra fogják el a huszonéves katonákat az ukránok).

    Sokan nem kapták meg a teljes kiképzést, és nem voltak felkészülve rá, vagy tisztában vele, hogy egy valódi hadműveletbe fogják küldeni őket

    – fogalmazott a Pentagon tisztviselője.

    Ehhez hasonlóan nyilatkozott – szintén a CNN-nek – a védelmi minisztériumból egy másik forrás is

    Az utóbbi hat napban több bizonyítékot is lehetett látni arra vonatkozóan, hogy az orosz katonák nem minden esetben mernek kockázatot vállalni. Látni lehetett a hadszíntéren, hogy egész egységek adják meg magukat, sokszor akár harc nélkül is. És rengeteg olyan besorozott katonájuk van, akik korábban még sosem harcoltak. Ráadásul, úgy hiszem, hogy közülük jó néhánynak még csak nem is mondták el, hogy harcolni mennek

    – fogalmazott a másik pentagoni tisztviselő.

  • A cannes-i fesztivál nem kíván orosz delegációt fogadni. A szervezők azt sem szeretnék, ha az orosz kormányhoz köthető bármilyen hivatalos személy megjelenne a seregszemlén, amíg az Ukrajna elleni orosz invázió folytatódik – írta az MTI.

    Ugyanakkor a világ egyik legjelentősebb filmes seregszemléje üdvözli mindazokat Oroszországban, akik vállalták annak kockázatát, hogy tiltakoznak az Ukrajna elleni agresszió és invázió ellen. A cannes-i szervezők elismerik azokat a művészeket, filmeseket is, akik „nem hajlandók a nevüket adni az elfogadhatatlan tettekhez, és azokhoz, akik bombázzák Ukrajnát”.

    Ez az első alkalom, hogy a cannes-i fesztivál véleményt nyilvánít az ukrajnai orosz invázióról. A filmmustrát május második felében rendezik meg a francia tengerparti városban.

    A szervezők emlékeztetnek arra, hogy az első cannes-i fesztivál elvileg 1939. szeptember 1-jén nyílt volna meg. Ám a Lengyelország elleni német invázió, azaz a második világháború kitörése miatt végül a seregszemle elmaradt, és két nappal később Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzent Németországnak.

  • A Financial Times szerint a brit védelmi minisztérium közölte, hogy nehéz páncéllal és jelentős logisztikai támogatással ellátott orosz katonák közelednek Kijev felé egy nagy konvojban.

    Vélhetően ugyanarról a 64 kilométeres konvojról van szó, amelyről már kedd hajnalban is beszámoltunk. A védelmi minisztérium szerint a konvoj most már csak 

    körülbelül 30 kilométerre van Kijev városközpontjától.

    A védelmi minisztérium ezenkívül azt is közölte, hogy Harkiv, Herszon és Mariupol városait továbbra is az ukránok uralják, de ezeket a városokat „valószínűleg már bekerítették az orosz csapatok”.

    A védelmi minisztérium szerint az oroszok 30 kilométerről már bevethetik a Grad-rakétavetőket is Kijev ellen, amelyeket már hétfőn is felhasználtak ahhoz, hogy Harkiv lakónegyedét bombázzák. A tárca azt is leszögezte, hogy az utóbbi két napban Moszkva szemmel láthatóan változtatott a stratégiáján.

    Az utóbbi 48 órában egyre több orosz légi és tüzérségi csapás irányult sűrűn lakott városi területek ellen Ukrajnában

    – írták közleményükben, hozzátéve: mindez amiatt lehet így, mert az oroszok a vártnál sokkal nagyobb ellenállásba ütköztek Ukrajnában

  • A Financial Times szerint a kínai kormányzat jelezte, hogy szívesen közvetítene a felek közt zajló béketárgyalásokon, mivel „rendkívül aggódnak” amiatt, hogy sok civil áldozattal járhat a háború.

    Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nemrég egyeztetett Vang Ji kínai külügyminiszterrel, ezután adták ki az állásfoglalást. A közleményben hangsúlyozták, hogy Kína „elítéli a konfliktus kitörését”, valamint hogy „tiszteletben tartják az összes ország területi integritását”. 

    Ukrajna hajlandó megerősíteni a Kínával való kommunikációt, és azt is támogatják, hogy Kína vezető szerepet játsszon egy tűzszünet elérésében

    – áll a kínaiak közleményében.

    Mindeközben az ukrán fél közleményében azt írták, hogy Dmitro Kuleba arra kérte Vang Jit: használják fel a Moszkvával ápolt jó kapcsolatukat arra, hogy rábírják az orosz kormányzatot „az ukrán nép elleni agresszió leállítására”. Közlésük szerint Kína azt ígérte, hogy minden befolyását beveti e cél érdekében, ezért fognak küzdeni az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként is.

    A kínai állampárt már az invázió kezdete előtt is utasította az irányítása alatt lévő sajtót, hogy miként kell írniuk az orosz–ukrán konfliktusról (sőt, a szakadár köztársaságok elismerése nyomán még egy Tajvan elleni invázió lehetőségét is felvetették).

    A háború kitörése után Kína az Egyesült Államokat hibáztatta az orosz hadi cselekmények miatt, és ellenezte az Oroszország ellen hozott szankciókat, a kínai elnök pedig telefonon is tárgyalt Vlagyimir Putyinnal.

  • Az elmúlt 24 órában csaknem tízezer belépőt és több mint háromezer kilépőt regisztráltak a magyar–ukrán határátkelőhelyeken – közölte honlapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság kedd este.

    Közleményük szerint a határátkelőhelyekre továbbra is folyamatosan érkeznek az Ukrajnából menekülők. Akik igényt tartanak rá, azokat szervezetten ideiglenes menedékhelyekre és segítségpontokra szállítják, ahol a szükséges ideig fűtött épületekben tartózkodhatnak, valamint gondoskodnak az ellátásukról is. Az államhatár magyar oldalán nincs torlódás, a beléptetés gördülékeny – tették hozzá.

    A rendőrség oldalán elérhető adatok szerint az orosz invázió első napja, azaz február 24. éjfél és március 1. 16 óra között

    összesen csaknem 105 ezren lépték át a magyar–ukrán határszakaszt.

  • Kedden terjedt el a közösségi médiában az alábbi videó, amelyen az látható, hogy fegyvertelen civilek konfrontálódnak orosz katonákkal Berdianszkban. 

    Mi lesz, le fogtok lőni? Csak rajta, nincs nálunk fegyver, semmi! Nem vagytok a testvéreink?

    – kérdezi az egyik ukrán állampolgár a városban állomásozó orosz katonáktól, majd az összegyűltek azt kiabálják kórusban, hogy „menjetek haza!”. 

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter bejegyzésében azt írta:

    A legjobb döntés, amelyet az Európai Unió most hozhat, az az, hogy teljes jogú tagként, késlekedés nélkül befogadja Ukrajnát.

    Hozzátette: a történelmi idők „nagy és történelmi" döntéseket követelnek azért, hogy a szereplők megváltoztathassák az események folyását. „Ez a lépés pontosan egy ilyen döntés lenne” – fogalmazott.

    Mindeközben a külügyminiszter Ukrajna szövetségeseivel is tárgyal arról, hogy miként tudnák támogatni az ukrán légierőt. Nemrég a NATO azt mondta, hogy ettől elzárkóznak, mert nem szeretnének belekeveredni a konfliktusba, néhány EU-s tagállamtól viszont az ukránok állítólag kapnak repülőgépeket.

    Mindent meg kell tenniük azért, hogy minket segítsenek. Jobban járnak, ha most segítenek, mint ha később ők találják magukat négyszemközt Putyinnal

    – mondta Dmitro Kuleba.

    A külügyminiszter végül hozzátette: a NATO-nak a mostani helyzetben nem kell tartania attól, hogy háborúba keverednek az oroszokkal, ha viszont az oroszok nyernek, akkor „ők következnek”.

  • A Budapesti Közlekedési Központ (BKK), a fővárosi taxitársaságok és érdekképviseletek a leghatározottabban elítélik a menekülteket kihasználótaxis hiénákat” – közölte a vállalat kedden az MTI-vel.

    Az egész világ – benne Budapest is – megdöbbenve figyeli az Ukrajnában zajló háborús eseményeket. A kialakult helyzet miatt ukrán állampolgárok százezrei – köztük rengeteg kárpátaljai magyar – menekülnek a biztonságos szomszédos országokba, többek között Magyarországra. Mindeközben arról érkeztek hírek, hogy vannak olyan taxisok, akik a háborús menekültek helyzetét kihasználva 150 ezer forintért szállították az Ukrajnából gyalog érkezőket Budapestre – írták.

    Ezek a személyek sajnos kiérdemlik a hiéna elnevezést. A taxis hiénák viselkedése most különösen elítélendő, hiszen olyan családok, gyermekek helyzetéből akarnak hasznot húzni, akik életüket mentve hagyják hátra otthonaikat. Ezekben az elszomorító napokban mindenkinek azon kell dolgoznia, hogy az Ukrajnából menekülő ártatlan nők, férfiak és gyerekek biztonságban legyenek

    – fogalmaztak a közleményben.