A Financial Times szerint a brit védelmi minisztérium közölte, hogy nehéz páncéllal és jelentős logisztikai támogatással ellátott orosz katonák közelednek Kijev felé egy nagy konvojban.
Vélhetően ugyanarról a 64 kilométeres konvojról van szó, amelyről már kedd hajnalban is beszámoltunk. A védelmi minisztérium szerint a konvoj most már csak
körülbelül 30 kilométerre van Kijev városközpontjától.
A védelmi minisztérium ezenkívül azt is közölte, hogy Harkiv, Herszon és Mariupol városait továbbra is az ukránok uralják, de ezeket a városokat „valószínűleg már bekerítették az orosz csapatok”.
A védelmi minisztérium szerint az oroszok 30 kilométerről már bevethetik a Grad-rakétavetőket is Kijev ellen, amelyeket már hétfőn is felhasználtak ahhoz, hogy Harkiv lakónegyedét bombázzák. A tárca azt is leszögezte, hogy az utóbbi két napban Moszkva szemmel láthatóan változtatott a stratégiáján.
Az utóbbi 48 órában egyre több orosz légi és tüzérségi csapás irányult sűrűn lakott városi területek ellen Ukrajnában
– írták közleményükben, hozzátéve: mindez amiatt lehet így, mert az oroszok a vártnál sokkal nagyobb ellenállásba ütköztek Ukrajnában.
Oroszország kitiltotta légteréből azoknak az országoknak a repülőgépeit, amelyek saját légterükből már kitiltották az orosz gépeket, közölte a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
A korlátozások a következő országok által üzemeltetett, vagy ott bejegyzett légitársaságokra vonatkoznak: Magyarország, Albánia, Anguilla (brit sziget a Kis-Antillákon), Ausztria, Belgium, Brit Virgin-szigetek, Bulgária, Kanada, Horvátország, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia (+Grönland, Feröer-szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Gibraltár, Görögország, Izland, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Nagy-Britannia.
Ezekből az országokból csak az Oroszországi Szövetségi Légügyi Hivatal (Roszaviatszija) vagy az orosz külügyminisztérium által kiadott kiadott külön engedéllyel lehet csak berepülni Oroszországba.
Magyarország története egyik legnagyobb humanitárius segélyakciója keretében 600 millió forint értékben küld segélyt Kárpátaljára – írta közösségi oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter.
Hozzátette, hogy eközben „példátlan összefogást tanúsítanak a magyar emberek, akik erőn felül segítik a bajbajutottakat”.
Múlt szerdán, néhány órával azelőtt, hogy megindult az orosz invázió Ukrajna ellen, a Microsoft Kiberbiztonsági Megfigyelő Központja arra figyelmeztetett, hogy a „Wiper” nevű vírus eddig még nem látott változatát észlelték, amely az ukrán minisztériumok és bankok rendszereiben jelent meg, írja a New York Times.
A cég Seattle-ben található biztonsági központját magas szintű készültségbe helyezték, és három órán belül kidolgozták, hogy lehet blokkolni a rosszindulatú kódot, amely képes adatokat törölni a megtámadott hálózatokról.
A cég azonnal felvette a kapcsolatot Anne Neubergerrel, a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadójával, aki arra kérte a Microsoftot, hogy ossza meg a részleteket a balti államokkal, Lengyelországgal és más európai országokkal, ugyanis tartani lehet attól, hogy a nyugati katonai szövetségeseket és az európai bankokat is támadás alá veszik.
Neuberger úgy nyilatkozott, hogy a Microsoft elkezdte azt a szerepet játszani, amit a második világháborúban a Ford Motor Company, akik gyártósoraikat úgy állították át, hogy autók helyett Sherman tankokat lehessen rajtuk készíteni.
A brit védelmi minisztérium hírszerzési információk alapján arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában jelentősen lassult az orosz előrenyomulás Kijev felé. Ennek oka valószínűleg az utánpótlás biztosításának nehézsége lehet.
Ugyanakkor az oroszok növelték a tüzérségi támadások frekvenciáját Kijevtől északra, valamint Harkivban és Csernihivnél. A rakétatámadások a sűrűn lakott települések ellen növelik a civil áldozatok kockázatát. Oroszország egyelőre nem uralja Ukrajna légterét.
Latest Intelligence update on the situation in Ukraine. pic.twitter.com/1Ynzlps2dY
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 1, 2022
Március 1-jén reggel az orosz hadsereg rakétatámadást intézett a harkivi regionális közigazgatási épület ellen. A harkivi Szabadság tér Európa harmadik, a Föld ötödik legnagyobb városi tere (a felvétel a legtöbb böngészőben kinagyítva jelenik meg teljes terjedelmében).
Sandbox Miniapp
A videón látható, hogy megsérült a közigazgatási épület előtti önkéntessátor, amely az orosz–ukrán konfliktus elmúlt nyolc évében Harkivban állt. Az előzetes információk szerint a Harkiv Regionális Állami Igazgatóság, az operaház és a lakótelep egy része is megsérült – közölték a hatóságok.
Az áldozatokról egyelőre nincs információ. Arra kérik a harkivi lakosokat, hogy ne hagyják el a menedékhelyeket.
Határozottan elítéli Oroszország és az inváziót támogató Belarusz agresszióját a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ), egyúttal kifejezve együttérzését és szolidaritását Ukrajna, és annak népe felé – közölte a szervezet.
Az MJSZ arról is döntött, hogy a magyar jégkorong-válogatott semmilyen korosztályban nem áll ki a két ország válogatottja ellen, a beloruszokkal korábban lekötött felkészülési mérkőzéseket pedig lemondja.
Támogatjuk a nemzetközi jégkorong-társadalom minden olyan közös fellépését, amely szembesíti az elkövetőket cselekményük súlyos következményeivel
– olvasható a hivatalos állásfoglalásban.
Az MNB március 2-ától 30 napra 7 millió forint értékben maximálta az egy ügyfél által a Sberbank Magyarországtól felvehető forint- és ennek megfelelő összegű devizabetétek, illetve egyéb források összegét – közölte kedd reggel a jegybank, hozzátéve, hogy ezen összeghatáron belül nemcsak a lakossági, de az egyéb ügyfelek is hozzájuthatnak követeléseikhez.
A korlátozás azokat a limitet meghaladó összegeket is érinti, amelyeknél a bank már befogadta a kifizetési megbízást, ám annak teljesítésére még nem került sor.
Amennyiben Oroszország bevetné a nukleáris stratégiai erőket az Ukrajna elleni háborúban, valószínűleg rövidülne a döntéshozatali mechanizmus, egy nukleáris háború valószínűsége ugyanakkor teljes egészében kizárható – nyilatkozta Jójárt Balázs az Inforádiónak.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársa a rádió érdeklődésére elmondta: Oroszország a Krím-félsziget 2014-es annektálásakor is magasabb készültségi fokozatba kapcsolta nukleáris erőit.
Nyilván a cél az, hogy elrettentsenek olyan külső szereplőket, mindenekelőtt a NATO-t vagy egyes NATO-tagországokat attól, hogy beavatkozzanak az ukrajnai háborúba
– közölte Jójárt Balázs, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a nukleáris jelzés már a háborút megelőzően is felélénkült Oroszország részéről, és nem csak retorikában.
Példaként említette február 19-ét, amikor a stratégiai nukleáris erők éves hadgyakorlatot tartottak, holott ezt rendszerint ősszel szokták lebonyolítani, viszont ez már összefüggött azzal, hogy Oroszország háborúra készült.
Befagyni látszik az orosz kikötőkből a teherszállítás, miután Ázsia második legnagyobb tengeri szállítmányozási cége, az Ocean Network Express, röviden ONE, jelezte, hogy nem vesz fel rendelést orosz kikötőkbe, illetve kikötőkből történő szállításra. Ezzel a ONE is csatlakozott számos más óriásvállalat által bejelentett Oroszország-ellenes gazdasági blokádhoz.
A Bloomberg idézi a cég honlapját, amely szerint nem fogadnak el rendelést a megtámadott ukrán kikötőből, Ogyesszából éppen úgy, mint az orosz Novorosszijszkból. A szentpétervári kikötőben is felfüggesztették a konténerszállítást, amíg értékelik a kialakult helyzetet.
A BBC információi szerint a dél-ukrajnai Herszon városát körülvették az orosz erők.
A lap azt állítja, szemtanúk beszámolója szerint az orosz csapatok szárazföldi támadást indítanak a Moszkva által ellenőrzött Krím-félsziget közelében fekvő város ellen ma reggel.
A város valójában körül van véve, sok orosz katona és katonai felszerelés van minden oldalon, ellenőrzőpontokat állítottak fel a kijáratoknál
– mondta Alena Panina herszoni újságíró.
Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfő reggel fenntartásait fejezte ki Ukrajna gyors EU-csatlakozásával kapcsolatban – írja a Der Spiegel.
Mindenki tisztában van vele, hogy az EU-csatlakozás nem olyan dolog, amit néhány hónap alatt el lehet intézni – mondta a zöld politikus, miután Berlinben találkozott szlovén kollégájával, Anže Logarral. Véleménye szerint egy ilyen projekt intenzív és nagy horderejű átalakulási folyamattal jár.
Ugyanakkor Baerbock leszögezte: „Ukrajna Európa része”. Az Európai Unió mindig is olyan ház volt, amelynek ajtajai nyitva voltak – fogalmazott. A külügyminiszter hozzátette: az EU-n kívül számos olyan európai intézmény működik, amelyek együtt dolgoznának az európai kontinens békéjének és biztonságának stabilizálásán.
Rakétatámadást hajtottak végre az Odessza megyében található Loscsénovka településen, az izmaili járásban – írta közösségi oldalán Andrij Abramenko, a járás vezetője.
Abramenko közösségi oldalán arról tájékoztatta a helyieket, hogy a támadás az ott található katonai bázis ellen irányult. Mindenkit arra kértek, hogy maradjanak otthon.
A település egyébként mintegy 17 kilométerre található a román és csaknem 30 kilométerre a moldáv határtól.
Megugrott a vezető kriptodevizák árfolyama, miután az egyik legjelentősebb kriptotőzsde bejelentette, hogy csak a szankciós listán lévő orosz ügyfeleket blokkolja. A Binance a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy blokkolják mindazon orosz ügyfelek hozzáférését, akik a szankciós listákon rajta vannak, ugyanakkor aki név szerint nem érintett, továbbra is szabadon használhatja a platform szolgáltatásait.
A hírre közel 200 milliárd dollárral nőtt a teljes kriptopiac kapitalizációja: a hétfő reggeli 1700 milliárdról 1900 milliárd dollár fölé. A piac 43 százalékát kitevő bitcoin árfolyama az elmúlt 24 órában a Coinmarketcap adatai alapján 14 százalékkal erősödött, míg a második legjelentősebb kriptopénz (piaci kapitalizációja 18,3 százalék), az ethereum 11 százalékkal ér többet, mint egy nappal korábban. A bitcoin így kedd reggel 7 után 43 ezer dollárt, míg az ethereum 2900 dollárt ért.
Száz férőhelyet ajánlott fel a kárpátaljai magyaroknak és más ukrajnai menekülteknek a Budapest Körszálló – közölte Fürjes Balázs államtitkár közösségi oldalára feltöltött videójában.
A szállodát működtető cég ötven szobát ajánl fel két hónapnyi használatra, de akár hosszabb ideig, a háború végéig is igénybe vehetik az ide érkező menekültek.
Fürjes Balázs tájékoztatása szerint két budai polgármester, a Hegyvidéket irányító fideszes Pokorni Zoltán és a II. kerületet vezető szocialista Őrsi Gergely is felajánlotta az önkormányzati üdülőket és táborokat a menekültek elszállásolására.
Az IMF Gyorsfinanszírozási Eszköz Program keretein belül csaknem 1,4 milliárd dollárral támogathatja Ukrajnát.
Ezt olyan helyzetekben használja a Nemzetközi Valutaalap, amikor az IMF-tagországoknak azonnali támogatásra van szükségük. A segítségről Kirill Sevcsenko, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának ülésén beszélt – írja az Obzervatel ukrán hírportál.
Megérkezett Ukrajnába az első szállítmány a Starlink-terminálokból, amelyek hozzáférést biztosítanak a SpaceX műholdas internetszolgáltatásához – számolt be a BBC.
Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes, aki a digitális átállásért felelős miniszteri posztot is betölti, Twitter-üzenetében mondott köszönetet Elon Musk SpaceX-alapítónak.
Starlink — here. Thanks, @elonmusk pic.twitter.com/dZbaYqWYCf
— Mykhailo Fedorov (@FedorovMykhailo) February 28, 2022
Ukrajna legjobb vadászpilótája hétfőn életét vesztette egy légi csatában. Olekszandr Okszancsenko ukrán ezredes úgy halt meg, hogy elterelte az ellenséges orosz repülőgépek figyelmét.
Okszancsenko több mint kétezer órát repült és tökéletesen hajtotta végre a műrepülés legösszetettebb elemeit is. Műrepülési stílusa az egész világon ismert.
A vadászpilóta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől posztumusz kapta meg az Ukrajna Hőse címet – jelentette az Unian ukrán hírportál.
Ausztrália 70 millió ausztrál dollárnyi (16 milliárd forintnyi) katonai segítséget küld Ukrajnába – számolt be a BBC.
Rakétákat és lőszereket küldünk, hogy ezzel is segítsük az ukránok honvédő háborúját
– közölte Scott Morrison ausztrál miniszterelnök.
Az ország 35 millió ausztrál dollár (8,4 milliárd forint) humanitárius segélyt is küld Ukrajnába.
A Walt Disney Company amerikai társaság felfüggeszti filmjei oroszországi vetítését – számolt be a CNBC.
Tekintettel Ukrajna indokolatlan inváziójára és a szörnyű humanitárius válságra, felfüggesztjük a filmvetítéseket az orosz mozikban, beleértve a Pixar Pirula Panda című filmjének közelgő premierjét is
– áll a közleményben. A The Walt Disney Company képviselői hangsúlyozták, hogy a további döntéseket a cég vezetése hozza meg.
A Warner Bros. később hétfőn követte a Disney példáját, ők a legújabb Batman-film premierjét halasztották el az ukrán válság miatt.
Lengyelországba és Észtországba látogat kedden Boris Johnson brit miniszterelnök. Az utazást a Downing Street tájékoztatása szerint az indokolja, hogy ezt a két országot érzékenyen érinti a jelenlegi ukrajnai válság.
Nagy-Britannia és a két kelet-európai ország egyaránt olyan értékeket vall, amelyek védelme most fontosabb, mint eddig bármikor, a humanitárius helyzet ugyanakkor romlik – idézte a kormányfő nyilatkozatát a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője.
Boris Johnson Lengyelországban Mateusz Morawiecki kormányfővel találkozik. A Downing Street szerint a látogatás célja a Közép-Európának nyújtott brit pénzügyi és diplomáciai támogatás megerősítése, mivel ez a térség humanitárius válság kilátásával kénytelen szembenézni.
Johnson Észtországban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral együtt az ott állomásozó brit katonai kontingens tagjaival találkozik. Tárgyal emellett Kaja Kallas észt miniszterelnökkel és Alar Karis államfővel, mindenekelőtt az európai biztonság és stabilitás kérdéseiről – közölte a Downing Street szóvivője.
Nagy-Britannia nemrég 350 katonát vezényelt Lengyelországba, és megkezdte az Észtországban állomásozó, eredetileg 900 fős brit katonai kontingens létszámának megkétszerezését is.
Blokkolja a Mastercard az Oroszországból indított tranzakciókat az ukrajnai orosz támadás miatt. A döntés értelmében így nem lehet majd külföldre pénzt utalni az országból – számolt be a BBC.
Korábban már arról is döntés született, hogy Oroszországot leválasztanák a SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) bankközi hálózatáról. Ennek esetleges hatásairól ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter még több Moszkva-ellenes szankciót és Ukrajnának szállítandó még több fegyvert ígért ukrán hivatali kollégájának, Dmitro Kulebának hétfő esti telefonbeszélgetésükben utóbbi elmondása szerint.
Az Egyesült Államok nyugati szövetségeseivel együtt már számos büntetőintézkedést bevezetett Oroszország ellen amiatt, hogy megtámadta Ukrajnát, valamint jelentős fegyversegélyt nyújtott utóbbinak tavaly ősszel, majd decemberben, most pénteken pedig Joe Biden elnök utasította a külügyminisztériumot, hogy az amerikai készletekből adjanak át Ukrajnának további 350 millió dollár értékű fegyvert.
Washington viszont visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kérését, hogy az Egyesült Államok létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében, ezzel megvédve Ukrajnát az orosz légitámadásoktól. Washington szerint ez nagyon veszélyes volna, mert ezáltal az Egyesült Államok kerülne nyílt konfrontációba Oroszországgal, hiszen az intézkedést az amerikai erőknek ki is kellene kényszeríteniük. A kérés visszautasításáról Jen Psaki fehér házi szóvivő tájékoztatta az újságírókat.
Kanada egyelőre nem vesz több kőolajat Oroszországtól az Ukrajna elleni háborúja miatt, viszont harckocsi-elhárító fegyverrendszereket és ezekhez modern lőszereket szállít Ukrajnának – jelentette be hétfőn Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.
Trudeau indoklása szerint azért az olajimport leállítását választotta a kormány, mert ebből van az egyik legjelentősebb bevétele Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és oligarcháinak. Az orosz szövetségi bevételek több mint egyharmada a kőolajexportból származik, és bár Kanada az utóbbi években már nagyon kevés orosz olajat vásárolt, ez az intézkedés szerinte hatásos lesz.
Viszont az észak-amerikai ország további fegyvereket fog szállítani Ukrajnának „az orosz hadsereggel szembeni hősies küzdelméhez” – mondta újságírók előtt Ottawában. A kanadai médiahatóságnak pedig meg kellene fontolnia, hogy az RT orosz állami tévét kivegyék a médiakínálatból az országban – tette hozzá.
Anita Anand kanadai védelmi miniszter utána elmondta, hogy száz Carl Gustaf márkájú harckocsi-elhárító fegyverről és kétezer hozzá való rakétáról van szó, amelyeket a lehető leggyorsabban leszállítanak.
Az Egyesült Államokban tartott tárgyaláson, amelyen Oroszország Ukrajna elleni agressziójáról volt szó, az egyik téma Putyin mentális állapota volt – számolt be az Unian.
A megbeszélések alatt kérdések merültek fel Vlagyimir Putyin orosz elnök mentális állapotával kapcsolatban, de a kormányzat képviselői nem adtak egyértelmű válaszokat az amerikai sajtó szerint.
Chuck Grassley szenátor, aki jelen volt a szenátusi tájékoztatón, megerősítette, hogy tényleg téma volt Putyin mentális állapota, de nem kívánta részletezni az elhangzottakat. Közölte ugyanakkor, hogy a tájékoztatás ellenére személyesen aggódik Putyin elmeállapota miatt.
Orosz lövedék talált el egy Kijev melletti szülészetet. Az esetről az Adonis nevű intézmény vezérigazgatója, Vitalij Girin számolt be Facebook-oldalán.
Girin a bejegyzésben kiemeli, hogy nagy károkat okozott az épületben, de a személyzetet és a betegeket is sikerült evakuálni.
Az Orosz Föderáció deeszkalációs lépései esetén megkezdődhet az oroszellenes szankciók feloldása kérdésének megvitatása – mondta a Fehér Ház sajtótitkára, Jen Psaki.
Az atomfegyverekkel kapcsolatos ilyen provokatív retorika veszélyes, növeli a téves számítások kockázatát
– mondta. A Fehér Ház sajtótitkára megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Oroszország a korábban „számos kérdésben fennálló súlyos nézeteltérések ellenére hosszú ideig egyetértett abban, hogy az atomfegyverek bevetésének katasztrofális következményei lesznek”.
Amint azt többször hangoztatták, ideértve az év elején is, egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és nem szabad elkezdeni
– tette hozzá Jen Psaki. Az Unian szerint a Fehér Ház szóvivője szerint egyelőre nem kell fokozni a biztonsági készültséget.
A brit belügyminiszter szerint százezer ukrán állampolgár telepedhet le Nagy-Britanniában családegyesítés révén.
Priti Patel a londoni alsóháznak küldött, a tárca által hétfő este ismertetett tájékoztatásában közölte: a brit kormány minden brit állampolgárnak, és mindenki másnak is, aki törvényesen telepedett le Nagy-Britanniában, lehetőséget nyújt arra, hogy Ukrajnában élő közvetlen hozzátartozóit Nagy-Britanniába hozassa.
Patel szerint ez az intézkedés önmagában százezer ukrán állampolgárnak teszi lehetővé, hogy menedékre leljen, munkát vállalhasson és igénybe vehesse a közszolgáltatásokat Nagy-Britanniában.
A brit belügyminiszter közölte: a kormány lehetővé tette azt is, hogy a brit állampolgárok Ukrajnában élő közvetlen rokonai, akiknek vízumra van szükségük a nagy-britanniai beutazáshoz, az ukrajnai Lvivben kialakított ideiglenes elfogadóhelyen, illetve a Magyarországon, Lengyelországban, Moldovában és Romániában működő brit vízumosztályokon is beadhatják Nagy-Britanniába szóló vízumkérelmüket.
Priti Patel tájékoztatója szerint, ha egyes brit állampolgárok ukrajnai családtagjai nem felelnek meg a szokásos jogosultsági követelményeknek, de a biztonsági ellenőrzésen átmennek, a brit belügyminisztérium vízum- és bevándorlási osztálya az érvényes bevándorlási szabályok figyelmen kívül hagyásával tizenkét hónapra szóló nagy-britanniai tartózkodási engedélyt állít ki nekik.
Az orosz hadsereg Ukrajna elleni háborújában hétfőn éjjel is folytatta a főváros, Kijev és a keleti Harkiv ostromát, még ha kisebb intenzitással is, mint napközben, valamint műholdképek tanúsága szerint egy több mint 60 kilométer hosszú orosz katonai járműoszlop tart Kijev felé.
Az MTI jelentése szerint Harkivban az orosz katonák felrobbantottak több transzformátort, emiatt áramkimaradás és vízhiány keletkezett sok lakásban. Napközben az orosz erők Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a várost, már akkor többtucatnyi civil meghalt és több százan megsebesültek.
Az ukrán állami média jelentette, hogy a déli Herszon város ostroma is elkezdődött, és az oroszbarát szakadárok elfoglalták Nyikolajevka várost a donyecki régióban.
A műholdképeket készítő Maxar Technologies amerikai cég közölte, hogy egy 64 kilométer hosszú, meglehetősen elnyújtott orosz katonai konvoj halad Kijevhez észak felől. A Maxarnál ukrajnai támadásra készülő szárazföldi erőket és támadó helikoptereket is láttak műholdképeken Fehéroroszország déli részén.
A Szumi régióban található Ahtirka városában összesen 70 ukrán katona vesztette életét egy orosz tüzérségi támadás következtében – közölte Dmitro Zsivickij, Szumi regionális vezetője.
Zsivickij tájékoztatása szerint egy katonai központot támadtak meg, jelenleg is tart a holttestek kiemelése a romok közül. Sok orosz katona is életét vesztette, az orosz holttesteket a Vöröskereszt munkatársai szállítják haza – jelentette az Unian.
Oroszország csütörtökön indított támadást Ukrajna ellen, a háború azóta, immár hatodik napja zajlik. A felek hétfőn megkezdték a béketárgyalásokat, míg Orbán Viktor kijelentette: nem engednek át fegyverszállítmányokat a magyar–ukrán határon.
A háború miatt egyre több ukrán kényszerül elhagyni otthonát, az ENSZ közleménye szerint már 500 ezernél többen menekültek a szomszédos országokba, közülük a legtöbben Lengyelországba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn bejelentette, hogy aláírta az európai uniós csatlakozási kérelmet, amellyel Ukrajna az Európai Unió tagjává válhat. Adam Parsons, a Sky News tudósítója szerint azonban valószínűtlennek tűnik a gyorsított eljárású EU-csatlakozás.
A hétfői eseményekről hírösszeállításukat ide kattintva, napi összefoglalónkat ebben a cikkben olvashatja.
Az Index folyamatosan nyomon követi a fejleményeket, tartson velünk, és értesüljön elsőként a legfontosabb történésekről.