Gyújtóbombákkal támadták Csernyihivet

Távozik a nagy amerikai pénzügyi bankház, a Goldman Sachs is. Felfüggeszti működését az Imperial Brands, a Philip Morris pedig nem dob piacra új termékeket és leállítja a befektetéseit is Oroszországban. A Camel és a British Tobacco egyelőre marad, de leállítják a tőkebefektetéseiket.

A Sony már korábban leállította mozifilmjei forgalmazását, most ugyanúgy tesz a Playstationökkel.

A világ vezető FMCG-, vagyis a gyorsan forgó fogyasztási árukat forgalmazó vállalatai – mint az Unilever, a Procter and Gamble, a Nestlé vagy a Mondelēz – leállítják beruházásaikat Oroszországban, de az alapvető szolgáltatásaikkal még maradnak.

A világ egyik legnagyobb bányavállalata, a Rio Tinto is közölte, hogy megszakít minden kapcsolatot az orosz gazdasággal.

Elindult a Párizsban esedékes kétnapos uniós csúcsra Orbán Viktor miniszterelnök, amelyen az uniós országos miniszterelnökei vesznek részt. A kormányfő közösségi oldalára feltöltött bejegyzésében azt írta:

Párizsban folytatjuk a tárgyalásokat. Célunk a béke!

Korábban az Index is beszámolt arról, hogy a visegrádi négyek (V4) kedden Boris Johnson brit miniszterelnökkel találkoztak Londonban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 10-én, csütörtökön Emmanuel Macron francia elnökkel és Boris Johnson brit miniszterelnökkel tárgyalt.

Az ukrán államfő a brit miniszterelnökkel Ukrajna további támogatásáról beszélt, Macronnal pedig a béketárgyalások menetére összpontosítottak.

Meg kell állítanunk a háborút

– írta Zelenszkij Twitteren.

Az orosz hadsereg rakétákkal lőtt a kijevi régióban található Coca-Cola-üzemre. Az üzemen több helyen hatalmas károk keletkeztek, több berendezés is megsérült.

Áldozatokról egyelőre nincs hír.

Telefonon tárgyalt Ukrajnáról Vlagyimir Putyin orosz elnök, Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki egyéb felvilágosítást nem adott a megbeszélésről.

A TASZSZ meg nem nevezett német kormányzati forrásra hivatkozva azt írta Berlinből, hogy a német és a francia vezető azonnali fegyverszünetet sürgetett Oroszországtól. A tájékoztatás szerint Macron és Scholz ragaszkodott hozzá, hogy a válság megoldását mindenképpen ukrán–orosz tárgyalás révén kell elérni.

Az orosz kormány bejelentette, hogy megtiltja több mint kétszáz olyan külföldi termék és berendezés kivitelét, amelyeket korábban importáltak Oroszországba – írja az Interfax orosz hírügynökség.

Megjegyzik, hogy a tilalom ez év végéig lesz érvényben mint Moszkva válasza a háború miatt kirótt szankciókra.

A listán technológiai, távközlési, egészségügyi berendezések, járművek, mezőgazdasági gépek, elektromos berendezések szerepelnek – összesen több mint kétszáz tétel, köztük vasúti kocsik és mozdonyok, konténerek, turbinák, fém- és kőmegmunkáló gépek, monitorok, projektorok, konzolok és panelek

– olvasható a közleményben.

A felsorolt áruk kivitele ideiglenesen minden országra vonatkozóan korlátozva van, kivéve az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamait, Abháziát és Dél-Oszétiát. Ezekre kiviteli engedélyezési eljárás vonatkozik majd.

Rakétákkal támadták meg csütörtök délután a dél-ukrajnai Krivij Rih repülőteret – jelentette a város katonai közigazgatásának vezetője, Alekszander Vilkul.

Mindössze két rakéta érkezett a lozuvatkai repülőtérre. Ötméteres lövedékek. Sérültek nincsenek. Szeretném emlékeztetni önöket, hogy a légvédelmi jelzés megkezdésétől számítva még mindig van öt-tíz percük, hogy eljussanak a menedékhelyre

– írta közösségi oldalán a katonai vezető.

Már ukrán számlán van az az 1,4 milliárd dollár, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa szerdán gyorsított eljárásban hagyott jóvá – közölte csütörtökön az ukrán központi bank elnöke. Az MTI szerint Kirill Sevcsenko azt mondta, hogy a pénzt részben a költségvetés legfontosabb kiadásainak finanszírozására fordítják, illetve segít fenntartani a fizetési egyensúlyt.

Krisztalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója kedden jelentette be, hogy aznap elküldték jóváhagyásra az igazgatótanácsnak az 1,4 milliárd dollár kölcsön folyósításáról szóló javaslatot. Az igazgató akkor úgy fogalmazott, hogy a pénzügyi támogatás célja segíteni Ukrajnának megbirkózni a háború okozta sokkal.

Krisztalina Georgieva megjegyezte, hogy szerinte az Ukrajna-körüli helyzetnek és az Oroszországgal szemben bevezetett szankcióknak „mellékhatásai” és „hosszú távú következményei lesznek”. Ez elsősorban az Ukrajnával és Oroszországgal szomszédos országokat, valamint a nyersanyagárakat érinti. Az igazgató hozzátette: még nincs pontos becslésük arról, hogy mennyivel zsugorodhat az orosz gazdaság, de nagyon valószínűnek tűnik a recesszió.

Vitalij Volodimirovics Klicsko, Kijev polgármestere közölte, hogy a háború kezdete (február 24.) óta  már a kijevi lakosok csaknem fele elhagyta a fővárost. Klicsko szerint a főváros „olyan, mint egy erőd”, köszönhetően az ukrán hadseregnek, amely Kijev külvárosában harcol, hogy meghiúsítsa a Kreml Kijev elfoglalására és a kormány megdöntésére irányuló erőfeszítéseit.

A legfrissebb becslések szerint már csak alig kétmillió ember él  Kijevben – írja a Kyiv Independent.

A litván parlament, a Seimas egyhangú döntéssel határozatot fogadott el, amelyben  Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadását kéri – adja hírül a Kyiv Independent ukrán lap. Mind a 123, jelen lévő képviselő támogatta a felhívást.

Ukrajna tagjelölti státuszának megadása fontos jele lenne annak, hogy erkölcsi támogatást kapjanak azok az  emberek, akik védik a hazájukat, és jogot arra, hogy  dönthessenek országuk jövőjéről

– áll a litván parlament határozatában.

A Seimas azt is deklarálta, hogy egy olyan ország felvétele az Európai Unióba, amelynek lakossága „hihetetlen akaratot és elszántságot tanúsított az európai értékekért folytatott harcában”, magát az uniót fogja megerősíteni.

Az orosz külügyminisztérium szerint az orosz célok között nem szerepel az ukrán kormány megbuktatása – számolt be a Pravda. Maria Zaharova, az Orosz Föderáció Külügyminisztériumának Tájékoztatási és Sajtóosztályának igazgatója egy tájékoztatón azt mondta: 

Feladataink között nem szerepel sem Ukrajna megszállása, sem államiságának lerombolása, sem a jelenlegi kormány megdöntése. Ez a művelet nem a civil lakosság ellen irányul.

Azonban fontos megjegyezni, hogy Vlagyimir Putyin Ukrajna vezetését „drogosok és neonácik bandának”, a háborút pedig „nácimentesítésnek” nevezte.

Néhánynapos háború után Oroszország elkezdte csökkenteni és megváltoztatni követeléseit: március 7-én a Kreml azt állította, hogy Ukrajna demilitarizálása a végéhez közeledik.

A szentpétervári Ermitázs múzeum arra kérte Olaszországot, hogy szolgáltassa vissza a gyűjteményéből származó kölcsönadott műalkotásokat, mivel az ukrán invázió miatt a szankciók sújtották a kulturális szektort – számolt be a Guardian. 

Az orosz állami múzeum, amely a világ egyik legrégebbi és legnagyobb múzeuma, március végéig kérte a milánói kiállításokon jelenleg látható darabok visszaszolgáltatását.

Tiziano Vecellio alkotása

Fotó: Fine Art Images / Heritage Images / Getty Images

Az alkotások között szerepel Antonio Canova Szárnyas Ámorja, amely a milánói Gallerie d’Italia-ban, az Ermitázzsal közösen rendezett kiállítás részeként van kiállítva. Az orosz múzeum továbbá Tiziano Vecellio Egy fiatal nő portréja egy kalapban egy tollal című alkotását is visszakérte, amely a Palazzo Realében látható.

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője arra kérte az európai uniós és NATO-tagországokat, hogy ne támogassák Ukrajnát légvédelmi fegyverekkel.

Állítása szerint ez veszélyezteti az utasszállító repülőgépek biztonságát a térségben.

Felszólítjuk az EU és a NATO tagországait, hogy állítsák le az életképtelen kijevi rezsim meggondolatlan támogatását légvédelmi fegyverekkel, amelyek óriási kockázatot jelentenek Európában és azon kívül is a légi közlekedésben

– mondta Zaharova.

Liz Truss brit külügyminiszter közölte, hogy az Egyesült Királyság légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának, hogy az ukránok még jobban tudják védelmezni a légteret.

Megrázó drónfelvétel kering az interneten ma délelőtt óta: egy orosz harckocsioszlop Brovai mellett, Kijev központjától körülbelül 35 kilométerre az autóúton halad Kijev felé – írta meg a Guardian. 

A Bellingcat nyomozóportál osztotta meg a felvételt, amelyet a Kijev felé tartó E95-ös út enyhén lakott területére határoztak meg. A 45 másodperces videó az úton zajló harcok utóhatását próbálja érzékeltetni; olyan hangokat vágtak bele, mintha egy orosz parancsnok számolna be feletteseinek a támadásról. 

Varsó csaknem 300 ezer Ukrajnából érkező menekülttel küzd; a főpolgármester szóvivője szerint a lengyel főváros egyelőre megbirkózik a magas számú menekültek elhelyezésével, azonban közel van ahhoz, hogy túl legyen terhelve – számolt be a Sky News. 

A menekültek magas száma nagy nyomást gyakorol a szállásokra és az iskolai helyekre, főleg azt tekintetbe véve, hogy sok ukrán úgy tervezi, hogy marad az országban.

Monika Beuth-Lutyk polgármester szóvivője szerint a város az Európai Unióhoz és más szervezetekhez fordul támogatásért; attól tart, hogy a következő hetekben a dolgok sokkal rosszabbak lesznek.

A Novotel és az Ibis szállodaláncainak francia tulajdonosa közölte, hogy felfüggesztette az összes tervezett oroszországi szállodanyitást és -fejlesztést, valamint az orosz cégekkel való együttműködést, bár továbbra is működteti több mint 50 szállodáját az országban, hogy 3500 orosz alkalmazottját támogassa.

Az Accor volt az első nemzetközi szállodalánc, amely bejelentette, hogy felhagy terjeszkedési terveivel Oroszországban, amit a Hilton (egyebek között az LXR Hotels & Resorts, Waldorf Astoria, Hilton márkák) és a Hyatt is követett.

A Marriott és az IHG még nem nyilatkozott.

Döntöttünk arról, hogy felfüggesztjük fejlesztési tevékenységünket és új oroszországi beruházásainkat. A döntés azonnal hatályba lép

– áll a Hyatt-üzletlánc hivatalos honlapján.

A Hilton-lánc szerdán bejelentette, hogy bezárta moszkvai irodáját, és felfüggeszti az oroszországi szállodák építését. A cég közleménye szerint továbbra is figyelemmel kísérik az oroszországi helyzetet. 

Oroszország kilép az Európa Tanácsból (ET), közölte az MTI az orosz külügyminisztérium közleményét, amelyben az orosz diplomáciai tárca indoklásában azzal vádolta meg az EU és a NATO „Oroszországgal szemben barátságtalan” tagállamait, hogy az ET, valamint a közös európai humanitárius és jogi térség tönkretételére irányuló politikát folytatnak.

Oroszország nem fog részt venni abban, hogy a NATO-országok és az őket engedelmesen követő EU Európa legrégebbi szervezetét a nyugati felsőbbrendűség és önimádat újabb platformjává alakítsa. Hadd élvezzék egymás társaságát Oroszország nélkül

– folytatta a külügyminisztérium a közleményben.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy egy ország ET-tagsága a szervezet alapokmányának 7. cikke értelmében a folyó pénzügyi év végén szűnik meg, ha kilépési szándékáról az érintett tagállam az adott év első kilenc hónapjában értesíti az ET főtitkárát. Az elnökhelyettes azt is kiemelte:

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak megerősítette, hogy Oroszország kilép az ET összes mechanizmusából.

Andrej Klisasz, a felsőház alkotmányjogi és államberendezkedési bizottságának vezetője rámutatott arra, hogy az oroszok az ET-tagság megszűnése után nem fellebbezhetnek többé az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB).

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólalt az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások legutóbbi fordulóját követő sajtótájékoztatón, a törökországi Antalyában –számolt be a BBC. 

A diplomata azt mondta, kész lenne újra találkozni az ukrán vezetéssel, „ha van kilátás érdemi megbeszélésre és a megoldások keresésére”.

Kuleba továbbá kijelentette, hogy kész folytatni az elkötelezettséget azzal a céllal, hogy véget érjen az ukrajnai háború, és megállítsák az ukrán civilek szenvedését. 

Magyarország történetének legjelentősebb humanitárius segélyakciója zajlik, mivel a háború kitörése óta már több mint 200 ezer menekült érkezett hazánkba Ukrajnából – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az Országgyűlés ülésén.

Napirend előtti felszólalásában a tárcavezető arról számolt be, hogy Ukrajna felől eddig 201 706 fő lépett be Magyarországra.

Leszögezte, a magyar állam intézményei felkészültek arra, hogy minden menekültről gondoskodjanak, a hosszabb ideig maradók számára munka, gyermekeik számára pedig iskolai, óvodai vagy bölcsődei ellátás lesz biztosítva.

A Magyar Suzuki Zrt. szerdán bejelentette, hogy magyarországi gyárából felfüggeszti autóinak exportját Oroszországba és Ukrajnába – derült ki egy szerkesztőségünknek is megküldött közleményből.

A cég ebben kiemeli, hogy a Magyar Suzuki a két országba évente több mint tízezer autót szállít.

Fotó: Akos Stiller / Bloomberg / Getty 

A Magyar Suzuki a honlapján elérhető legfrissebb információk szerint 2020-ban 119 098 autót értékesített, ebből 101 672 járművet külpiacokon, vagyis Oroszország és Ukrajna az éves exportnak együttesen nagyjából a tizedét adja ki. 

Ukrajnában 38 állítólagos hazaárulási ügyben nyomoznak helyi tisztviselők ellen, akiket azzal vádolnak, hogy segítették Oroszországot – írja az NBC News.

A nyomozók eljárást indítottak több rendőr ellen Mariupolban és Herszonban. Árulást követtek el a harcok közepette, és az ellenség oldalára álltak

– közölte az ukrán Állami Nyomozó Iroda, hozzátéve, hogy több embert is őrizetbe vettek már.

A YouTube bejelentette, hogy kiterjesztik a felfüggesztést az összes bevételszerzési lehetőségre, beleértve a YouTube Premium és Music Premium előfizetéseket, a csatorna szponzorálását és az orosz nézőknek szánt árucikkeket – számolt be az Interfax. 

A YouTube megjegyezte, hogy a döntés nem vonatkozik az Oroszországon kívüli megtekintésekből származó bevételekre.

Fotó: Shutterstock

A Google korábban közölte, hogy felfüggeszti az orosz felhasználók Google Play-termékeiért való fizetését is. Ez megakadályozta őket, hogy új alkalmazásokat vásároljanak vagy előfizetést bővítsenek a használt alkalmazásokra.