Tankcsapdát építenek az ukránok a belorusz határon, újabb front nyílhat meg az ukrajnai háborúban

Köszönjük egész napos figyelmüket!

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Tartsanak velünk holnap is!

A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:

• Tankcsapdát építenek az ukránok a belorusz határon, újabb front nyílhat meg az ukrajnai háborúban.
• Szerződésszegés miatt Oroszország felfüggesztett egy Magyarországgal kötött megállapodást.
• Teljes a káosz Bahmutnál, előkészítik a visszavonulást az ukránok.
• Tíz év börtönre ítélték a Nobel-békedíj nyertesét Belaruszban.
• Felszállt a rettegett vadászgép, egész Ukrajnában üvöltöttek a szirénák.
• Zelenszkij összehívta a parancsnokait, ellencsapásra készül Kijev.
• Atomháborúra készül Oroszország? – változtatnak a nukleáris stratégiájukon.

Az Egyesült Államok újabb 400 millió dollár (mintegy 140 milliárd forint) – gyorsan mozgósítható – katonai támogatást nyújt Ukrajnának – közölte az amerikai védelmi minisztérium pénteken.

A hivatalos közlemény szerint a szállítmány tartalmaz egyebek között nagy mozgékonyságú HIMARS és más rakétatüzérségi, valamint Bradley gyalogsági harci járművekhez használható lőszert. Emellett a katonai csomagban vannak folyami átkelésnél használható, pontonhidat szállító, páncélozott járművek és romboló lőszerek.

A támogatás tartalmaz pótalkatrészeket és javításokhoz szükséges eszközöket, valamint kiképzési segítséget is az ukrán katonaság számára. A közleményből az is kiderül, hogy a 400 millió dollár értékű felszerelést az amerikai hadsereg készleteiből hívják le, 

Az amerikai kormány hivatalos összesítése szerint 2021 augusztusa óta a mostani a 33. katonai támogatási csomag, amelyet az amerikai hadsereg készleteiből juttatnak el Ukrajnába.

„Mindennap ukrán hősök áldozzák fel az életüket, hogy megállítsák az orosz agressziót” – mondta közösségi oldalán közzétett videójában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Kötelességünk az igazság helyreállítása, a terrorista állam és annak vezetése bíróság elé állítása. És ez így is lesz

– mondta az ukrán elnök.

Hozzátette: „Köszönöm Ukrajna minden partnerének – a segítő államok minden vezetőjének, minden politikusának, minden közszereplőjének –, hogy megértették, milyen árat fizet az ukrán nép a szabadságáért és minden európai ember szabadságáért”.

Dicsőség mindenkinek, aki most Ukrajnáért harcol! Köszönet mindenkinek, aki közelebb hozza népünk győzelmét és az orosz agresszió szervezőinek és elkövetőinek történelmi ítéletét

– fogalmazott.

Olekszandr Hajdu, az ukrán parlament agrárbizottságának vezetője kijelentette, hogy körülbelül ötmillió hektár mezőgazdasági terület még mindig használhatatlan a taposóaknák, robbanóanyag-maradványok által okozott szennyeződés vagy az aktív harcok miatt – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

Az őszi vetés mindössze 4,5 millió hektáron zajlott, holott tavaly 7,7 millió hektárt vetettek be. Ez közvetlenül befolyásolja az ország élelmezési stabilitását. Ezért nemzetközi segítséggel elsőrendű feladatunk a föld aknamentesítésének lebonyolítása

– mondta.

Hozzátette: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) képviselői 2023-ban mintegy 50 millió dollárt terveznek elkülöníteni gépesített aknamentesítési berendezések beszerzésére, illetve gépkezelők képzésére Ukrajna területeinek megtisztítására.

Az orosz erők nem hagynak fel a Donyeck megyei Bahmut teljes körbekerítésére tett erőfeszítéseikkel – közölte az ukrán vezérkar péntek esti harctéri helyzetjelentésében.

A kijevi katonai vezetés közleménye szerint az orosz hadsereg fő csapásirányait Bahmuton kívül a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint a Donyecki régióban Liman, Avgyijivka és Sahtarszk felé jelölte ki.

A vezérkar hozzátette, hogy az orosz csapatok pénteken harminc légi- és hat rakétacsapást hajtottak végre, valamint több mint húsz támadást rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán erők öt csapást mértek orosz élőerő- és katonai felszerelés-összpontosulásokra, továbbá lelőttek egy orosz Szu–34-es repülőgépet és egy ZALA típusú drónt.

Az ukrán szárazföldi erők sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy Olekszandr Szirszkij vezérezredes, a keleti hadseregcsoport parancsnoka pénteken ismét felkereste a Bahmutban szolgáló ukrán katonákat. A parancsnok az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint ezt megelőzően február 25-én járt Bahmutban.

„Az orosz megszállók a hadsereg reguláris alakulatai mellett a Wagner-zsoldoscsoport jól képzett tagjait küldték a város elfoglalására. Heves harcok dúlnak a városban és környékén” – írta közleményében a sajtószolgálat.

Az Egyesült Államok 333 millió font értékű katonai segélycsomagot küld Ukrajnának – erősítette meg Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Sky News beszámolója szerint.

Antony Blinken elmondta: a csomag lőszereket fog tartalmazni, valamint olyan járműveket, amelyek képesek hidakat fektetni a folyókra és a szakadékokra. A 18 méter hosszú fémhidat hordozó páncélozott jármű segítséget nyújthat az ukránoknak, ha támadást indítanak.

Ez az első alkalom, hogy ilyen járműveket szállítanak Ukrajnába. Úgy tudni, nyolc darab fog érkezni belőle.

Ez valószínűleg 90 százalékban támadó fegyver. Mert felrobbanthatod a hidakat, de így is átjutsz a másik oldalra. Ha az ukránok offenzívát indítanak, azt a világ legjobb felszerelésével fogják végrehajtani

– mondta Michael Clarke biztonsági és védelmi elemző. 

Az Egyesült Királyságnak valamilyen módon köze volt az oroszországi Brjanszki területen történt incidenshez – állítja Igor Korotcsenko. Az orosz katonai elemzőnek nincs bizonyítéka.

Az elemző azt követeli, hogy az Egyesült Királyság nagykövetét „kamerák előtt rúgják ki Moszkvából”.

Az oroszok állításai szerint ukrán szabotőrök szivárogtak be az oroszországi Brjanszk régió határ menti területeire. A fegyveresek két faluban okoztak felhajtást, össze is csaptak az orosz gárdával. Ukrajna szerint csak provokáció zajlik, egyfajta hamis zászlós hadművelet. A jelek szerint az ukrán oldalon harcoló orosz önkéntesek egyik légiója hajtotta végre az akciót.

A szerb védelmi minisztérium cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint lőszert szállítottak volna ukrajnai végfelhasználásra.

Sem Oroszországnak, sem Ukrajnának nem adott el vagy szállított fegyvert Szerbia azóta, hogy kitört az ukrajnai háború 

– szögezte le Ivica Dacic szerb külügyminiszter pénteken Belgrádban, arra reagálva, hogy Moszkva magyarázatot kért Belgrádtól arra: szerb gyártmányú fegyverek jelentek meg az ukrán harcoló félnél.

Az N1 regionális hírtelevízió beszámolója szerint Dacic hozzátette: Szerbia egyetlen olyan országnak sem ad el fegyvert, amely nemzetközi jogi szempontból problematikus államnak számít. Leszögezte ugyanakkor, hogy ő csak azokról az intézményekről és vállalatokról beszélhet, amelyek törvényes keretek között foglalkoznak fegyverexporttal, ezeket az engedélyeket ugyanis a külügyminisztérium, illetve néhány más minisztérium hagyja jóvá.

Az olasz Enel cég által gyártott 5700 napelemet az Európai Unió Ukrajnába kívánja szállítani – közölte az Európai Bizottság (EB) sajtószolgálata.

„Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa, Francesco Starace, az Enel vezérigazgatója és Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter hibrid találkozón üdvözölte az Enel kötelezettségvállalását, miszerint 5700 darab, egyenként 350 wattos napelemet biztosít, amelyek együttes kapacitása mintegy 2 megawatt. Ezeket a paneleket összesen 11 400 négyzetméter alapterületű épületek tetején helyezik el Ukrajna-szerte, hogy iskolák, kórházak és tűzoltóságok energiaellátását biztosítsák” – áll az Európai Bizottság közleményében.

Az akkumulátorokat idén nyárra kell leszállítani – teszi hozzá a TASZSZ.

Az EB közleménye nem tesz említést az akkumulátorok katonai célú felhasználásának lehetőségéről.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport alapítója hazudott arról, hogy a fegyveresei által állítólag bekerített, donyecki régióbeli Bahmut városában tartózkodik – írta pénteken az ukrán védelmi minisztérium által létrehozott Nemzeti Ellenállási Központ.

Prigozsin rögzített egy videófelvételt, amelyben azt állítja, hogy Bahmutot körülvették az orosz erők – emlékeztetett a központ, rámutatva arra, hogy a videót viszont nem Bahmutban, de még csak nem is a város környékén rögzítették, mivel – tudomásuk szerint – Prigozsint személyi testőrsége biztonsági okokból nem engedi őt oda. A központ szerint a videót Paraszkovijivka faluban rögzítették, amelynek elfoglalását az orosz hadsereg február 20-án jelentette be.

A központ a videót provokációnak és a megszállók félretájékoztatási kampánya részének minősítette, amelynek szerinte az a célja, hogy pánikot keltsen a lakosság körében. Emlékeztettek arra, hogy 

Januárban például egy volodimirivkai barlangból közölt fényképet, és azt állította, hogy a szoledari sóbányáknál van, ahol akkor harcok folytak – fűzte hozzá a központ.

Repülőgépet lőttek le Jenakijeve területe felett, amely a Donyecki Népköztársaságban található – jelentette Roman Hramenkov, a város polgármestere.

Egy repülőgépet lelőttek a város felett. Mindenki hagyja el az utcákat. A helyzet tisztázása folyamatban van

– írta Telegram-csatornáján a polgármester.

Hramenkov a TASZSZ orosz állami hírügynökség megkeresésére elárulta, hogy a gép mindkét pilótája katapultált. Hozzátette azt is, hogy a földön tartózkodók közül senkinek sem esett baja.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy 12 év börtönbüntetésre ítélt egy ukrajnai bíróság egy orosz pilótát, aki tavaly márciusban a harkivi tévétornyot bombázta − írta meg az MTI. 

A pilóta nevét nem hozták nyilvánosságra. A pilóta nyolc bombát dobott le, majd az ukrán erők lelőtték a gépét, őt pedig − miután katapultált − őrizetbe vették.

Ukrajnának nincs köze az Oroszországi Föderáción belül zajló konfliktusokhoz − szögezte le Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója pénteken Twitteren.

Robbanások létfontosságú létesítményekben, ismeretlen drónok támadásai orosz régiókban, bandák összecsapásai, partizánok támadásai települések ellen − mindezek az Oroszországon belüli irányítás elvesztésének közvetlen következményei, mindez a háború következménye. Ukrajnának semmi köze az oroszországi belső konfliktusokhoz

− fogalmazott bejegyzésében a tanácsadó.

A nyugati országokból származó halálos fegyverek Ukrajnából külföldön lévő konfliktusgócokba „szivárognak” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Újdelhiben.

Oroszország vezető diplomatája kiemelte, hogy a terrorizmus megugrása nagyrészt annak köszönhető, hogy a Nyugat kívülről avatkozik be szuverén államok belügyeibe.

„Ukrajnában 2014 óta a szélsőségesség új táptalaja alakult ki. A kijevi rezsimet megállás nélkül látják el fegyverekkel, a tetőtől talpig náci emblémákkal és tetoválásokkal borított nacionalista zászlóaljak nyílt támogatásban részesülnek, és a NATO-országokból származó zsoldosok, valamint nemzetközi terroristák toborzása is folyamatos” – idézte a tárcavezetőt a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Volodimir Zelenszkij megköszönte Lettország elnökének, Egils Levitsnek az ország katonai és politikai támogatását, miután a politikus „jelentőségteljes és szimbolikus” látogatást tett Ukrajnába − írta meg a The Guardian. 

Zelenszkij és felesége, Olena Zelenszka pénteken a háborúban elesett ukrán katonák emléke előtt tisztelgett Lvivben Levitsszel és feleségével, Andra Levittével.

A német lakosság többsége helyesli, hogy a szövetségi kormány fegyverekkel is támogatja az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés. Az ARD országos köztelevízió megbízásából készített közvélemény-kutatás alapján a német lakosság 47 százaléka úgy véli, hazája megfelelő mértékben támogatja fegyverrel Ukrajnát, 16 százalék szerint pedig nem eléggé.

Az ország egyik legtekintélyesebb társadalomkutató intézete, az Infratest dimap felmérése azt is kimutatta, hogy a németek legnagyobb csoportja szerint növelni kell az Oroszországra kifejtett szankciós nyomást. A választókorú népességre reprezentatív vizsgálatban megkérdezettek 43 százaléka mondta azt, hogy nem kellően erősek az Oroszország elleni szankciók, ami öt százalékpontos emelkedés februárhoz képest. A büntetőintézkedéseket megfelelőnek tartók aránya négy százalékponttal, 33 százalékra csökkent, a szankciókat túl erősnek tartók aránya 18 százalékon stagnál.

A háború lezárásával kapcsolatos véleményáramlatokat vizsgálva kimutatták továbbá, hogy a német lakosság túlnyomó többsége, 73 százaléka úgy véli, elsősorban Ukrajnának kell döntenie arról, hogy mikor kezd tárgyalást Oroszországgal a harcok leállításáról.

Az ukrán védelmi miniszter szerint nem lehet kizárni, hogy az orosz csapatok elfoglalják a Donyecki területen fekvő Bahmutot. Olekszij Reznyikov a Bild című német lapnak egy pénteken ismertetett interjúban azt mondta, hogy Moszkva legfeljebb egy „kis győzelmet” aratna Bahmut elfoglalásával, és míg a várost hatodik hónapja ostromló orosz fegyveresek közül naponta nagyjából ötszázan esnek el vagy sebesülnek meg, az ukrán csapatok veszteségei sokkal kisebbek.

Mint mondta, nem áll módjában pontos adatokat közölni az ukrán veszteségekről, de azt elmondhatja, hogy van különbség az orosz és az ukrán harci felfogás között. Az orosz vezetés a „húsdaráló” taktikát alkalmazza, számukra a katona csupán „ágyútöltelék”, Ukrajnának viszont „minden egyes katona élete értékes”, ezért a taktika alapja az emberélet kímélése – fejtette ki a miniszter.

Kiemelte, hogy a harctéri helyzet és az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás alakulása alapján lát esélyt arra, hogy még idén véget ér a háború, méghozzá ukrán győzelemmel.

Hozzátette: azzal számol, hogy hazája a harckocsik után hamarosan harci repülőgépeket is kap a Nyugattól. Valószínűleg ismét „koalíció” alakul, vagyis több ország segíti a védekezést repülőkkel, és az ukrán légierő így többféle új típussal rendelkezik majd.

Arról is szólt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel soha nem lesz tárgyalás a háború lezárásáról, a jövő „egyetlen lehetséges forgatókönyve” pedig „az összes ideiglenesen megszállt terület felszabadítása”, egészen az ország 1991-es határáig.

Hadrendből kivont Leopard harckocsikat vásárolna a német kormány Svájctól, hogy részben így pótolják azokat a harcjárműveket, amelyeket Ukrajnának küldenek – közölte a svájci kormány pénteken. 

Németország azt kérte Svájctól, hogy a harckocsik egy részét magának a gyártónak, a Rheinmetallnak adják el, mert a felújított harckocsikkal a NATO és az Európai Unió tagállamainak fegyverzetében tapasztalható hiányosságokat kívánják pótolni.

Németország, Lengyelország, Portugália, Finnország és Svédország már korábban bejelentette, hogy Leopard harckocsikat küld Kijevnek az orosz támadás elleni védekezéshez. A svájci védelmi minisztérium (VBS) a Reuters hírügynökség megkeresésére pénteken közölte, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszter és Robert Habeck német gazdasági miniszter február 23-án közös levélben fordult Viola Amherd svájci védelmi miniszterhez segítségért.

Berlin az adásvétel jóváhagyását kérte Berntől, ugyanakkor megígérte, hogy a kapott tankokat nem adja át Ukrajnának. Ezt a svájci védelmi minisztérium szóvivője is megerősítette. Svájcban a semlegesség történelmi hagyományai miatt törvény tiltja, hogy az ország fegyvert exportáljon konfliktusövezetekbe.

A svájci hadseregnek jelenleg 230 Leopard 2 típusú harckocsija van, melyből 134 áll szolgálatban, 96 pedig raktárban áll. Azt egyelőre nem tudni, Németország hány harckocsit vásárolna. Bern korábban már megtiltotta Németországnak, Spanyolországnak és Dániának is, hogy az általuk vásárolt svájci gyártmányú lőszert Ukrajnába exportálják.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteken úgy nyilatkozott, hogy „kis javulást” lát a Moszkvával folytatott diplomáciában a G20-as külügyminiszteri csúcs után, amelyen ritka amerikai–orosz megbeszélések zajlottak, írja a The Telegraph.

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtökön találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, amin a vezető amerikai diplomata nyomást gyakorolt Moszkvára az ukrajnai invázió miatt.

Borrell megjegyezte, hogy Lavrov a teremben maradt, amikor a nyugati nemzetek bírálták Oroszországot.

„Ezúttal legalább a helyén maradt, és meghallgatott minket. Ez egy kis, de fontos előrelépés. Szerintem ez jobb, mint a semmi” – nyilatkozta Borrell.

Az oroszországi Szamara régió egyik törvényhozóját azzal vádolják, hogy lejáratta az orosz fegyveres erőket.

Mihail Abdalkin a jövő héten jelenik meg a bíróság előtt, hogy szembenézzen a vádakkal. A férfi azért került bajba, mert közzétett magáról egy videót, amiben úgy hallgatta Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédét, hogy közben spagettivel takarta el a fülét.

A „tésztát akasztani valakinek a fülére” kifejezés a köznyelvi oroszban azt jelenti, hogy „valakinek hazudnak”, írja a Szabad Európa Rádió.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, nagy aggodalommal tölti el Moszkvát, hogy bizonyos források szerint 3500 szerb rakéta jutott el Törökországon és Szlovákián keresztül Ukrajnába.

Ez egy nagyon komoly kérdés az orosz–szerb kapcsolatok viszonylatában is ahhoz, hogy elhamarkodottan reagáljunk, így a tényekre kell támaszkodni

– jelentette ki Zaharova.

Milos Vucsevics szerb védelmi miniszter korábban cáfolta, hogy fegyvert adnának el Ukrajnának és Oroszországnak. A tárcavezető egy ellenzéki képviselő kérdésére válaszolt így.

Vucsevics ugyanakkor azt is elmondta, hogy Szerbiának jogában áll fegyvereket exportálni mindazoknak, akik mint végfelhasználók legitimek és legálisak – írja a Délhír.

„Ez egy orosz–amerikai háború, amelynek az árát nem a floridai sminkesek, a New York-i hipszterek, a gazdag oroszok vagy a világ leggazdagabbjai fizetik, hanem a harcok színhelyén élő szerencsétlen nép és mi” – nyilatkozta Zoran Milanovic, Horvátország elnöke, szúrta ki a KárpátHír.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök közben támogatásáról biztosította Ukrajnát. A kormányfő German Galuscsenkóval, az ukrajnai kormány energetikai miniszterével folytatott megbeszélése után közölte, országa politikailag, gazdaságilag, pénzügyileg és katonailag is segíti Kijevet.