A francia védelmi miniszter elárulta, mi kell ahhoz, hogy ne mérgesedjen el a háború

Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Oroszország senkire sem jelent nukleáris fenyegetést, minden ezzel ellentétes állítás a nyugati propaganda része – jelentette ki nemrég Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a világszervezetnél tartott sajtótájékoztatóján.
• Leválthatják a magyarellenes munkácsi polgármestert.
• Újabb országgal szemben vetődött fel a gyanú az Északi Áramlat szabotálása miatt.
• A Kreml bekeményít a NATO-bővítés miatt.
• Az ukrán vezérkar szerint orosz vadászgépek bombázták Csernyihivet.

Ezúton is köszönjük figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!

Visszatért Oroszországba a krasznojarszi kormányzó fia, aki megszökött az amerikai kiadatás elől olaszországi házi őrizetéből – írja a Reuters a RIA Novoszty hírügynökségre hivatkozva. Artyom Usszt banki csalás miatt tartóztatták le, valamint azért, mert a szankciók kijátszásával Venezuelából szállított kőolajat.

A férfi egy hónapja szökött meg a házi őrizetből Milánó külvárosában lévő otthonából néhány órával azután, hogy a bíróság elrendelte a kiadatását az Egyesült Államoknak. 

Ussz – aki az oroszországi Krasznojarszk régió kormányzójának fia – a hírügynökségnek azt mondta, az ellene felhozott vádak politikai indíttatásúak.

Valerij Zaluzsnij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével vitatta meg Ukrajna jövőbeli katonai lépéseit az oroszok által elfoglalt területek további felszabadítása érdekében – írja az Ukrinform.

Zaluzsnij Telegramon arról számolt be, hogy a „tartalmas” megbeszélésen különös figyelmet fordítottak a fegyver- és lőszerellátásra. Hangsúlyozták továbbá Ukrajna légvédelmi rendszere megerősítésének fontosságát.

Kedden az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (US DoD) újabb biztonsági támogatást jelentett be Ukrajnának. Ez azt jelenti, hogy Washington újabb fegyvereket és lőszert szállít Kijevnek, legfeljebb 500 millió dollár értékben.

A bejelentés azután érkezett, hogy kiderült, Hollandia 274 millió eurós új segélycsomagot oszt ki Ukrajnának – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Holland Külkereskedelmi és Fejlesztési Együttműködési Minisztérium hétfőn a parlamenthez intézett levelében.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 28 igen szavazattal, két nem ellenében és tizenhét tartózkodás mellett szavazta meg az Ukrajnával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottság mandátumának meghosszabbítását.

Mint a Sky News kiemelte, Kína adta le az egyik nem szavazatot. Múlt hónapban közzétett jelentésében a bizottság megállapította, hogy a kínzások és az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások emberiség elleni bűncselekménynek minősülhetnek.

Oroszország nem volt hajlandó felszólalni az Emberi Jogi Tanács előtt, és tagadja, hogy atrocitásokat követett volna el vagy civileket vett volna célba.

Izrael továbbra is kiáll Ukrajna mellett, és folytatni fogja a humanitárius segítségnyújtást az ukrán népnek – jelentette ki Eli Kohen izraeli külügyminiszter kedden Prágában sajtóértekezleten az MTI tudósítása szerint.

Eli Kohen volt az első izraeli miniszter, aki még február közepén látogatást tett Kijevben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel akkor tartott találkozóján elítélte az orosz agressziót, és megismételte, hogy az izraeli kormány mindent megtesz az ukrán nép szenvedéseinek enyhítésére.

„Támogatjuk Ukrajna területi egységét és szuverenitását. Az ukrán nép szenvedéseinek enyhítése érdekében folytatni fogjuk a humanitárius segítségnyújtást” – mondta az izraeli külügyek irányítója Prágában újságíróknak.

Eli Kohen élesen bírálta Iránt, amiért katonai drónokat szállít az oroszoknak. Úgy vélte, állami terrorizmusról van szó. „Irán esetében nem regionális a probléma. Szükség van arra, hogy újabb szankciókat fogadjunk el Irán ellen. Erre várhatóan júniusban kerül sor” – mutatott rá az izraeli külügyminiszter.

Korábban az Egyesült Államok és az Európai Unió foganatosított szankciókat az iráni rendszer ellen. „Az iráni drónokat, amelyeket ma Ukrajnában vetnek be, holnap esetleg Izrael ellen küldik” – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter.

Szerinte ezért az iráni drónokkal kapcsolatos ukrajnai tapasztalatok nagyon fontosak lehetnek Izrael számára is. Jan Lipavsky és Eli Kohen leszögezte: mindkét kormány támogatja Csehország és Izrael stratégiai partnerségének fejlesztését, megerősítését.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gratulált kedden Finnországnak az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozáshoz.

Gratulálok Finnországnak és Sauli Niinistö elnöknek a NATO-hoz való csatlakozáshoz a NATO megalakulásának 74. évfordulóján. Az orosz agresszió körülményei között a szövetség vált a térség biztonságának egyetlen hatékony garanciájává

– hangsúlyozta Zelenszkij Twitter-posztjában.

Hozzátette: reméli, hogy a júliusi vilniusi NATO-csúcs közelebb hozza majd Ukrajnát is euroatlanti céljainak eléréséhez.

Jens Stoltenberg a finn elnökkel, Sauli Niinistővel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: Vlagyimir Putyin „be akarta zárni a NATO ajtaját, de kudarcot vallott”. A NATO-főtitkár Finnország hivatalos csatlakozását üdvözölve kijelentette, hogy az északi ország most a világ legerősebb szövetségébe tartozik.

Putyin be akarta zárni a NATO ajtaját. Ma megmutattuk a világnak, hogy kudarcot vallott, hogy az agresszió és a megfélemlítés nem működik. Kevesebb NATO helyett éppen az ellenkezőjét érte el: több NATO-t. Az ajtónk pedig továbbra is határozottan nyitva áll

– fogalmazott a főtitkár a Sky News beszámolója szerint.

Mint megírtuk, kedden kora délután felvonták a finn lobogót a szövetség brüsszeli központjánál, ezzel Finnország a NATO 31. teljes jogú tagjává vált.

Az ukrán tárcavezető meghívása a NATO külügyminiszteri tanácsülésére sérti a szövetségesek egységének elvét, és Magyarország csak akkor támogatja Ukrajna integrációs törekvéseit, ha visszaadják a kárpátaljai magyar kisebbség jogait – közölte a külgazdasági és külügyminiszter kedden közösségi oldalán, amiről az MTI adott hírt.

Szijjártó Péter a NATO másfél napos külügyminiszteri tanácsülésének kezdete előtti bejegyzésében azt írta: Magyarország azzal a reménnyel jött ide, hogy senki nem kérdőjelezi meg annak a korábbi közös döntésnek az érvényességét, amely szerint a NATO nem részese a szomszédunkban zajló háborúnak, és mindent meg kell tenni egy közvetlen NATO–Oroszország-konfliktus kialakulásának megelőzése érdekében.

A tárcavezető kiemelte: az ukrán külügyminiszter meghívása sérti a szövetségesek egységének elvét a NATO-n belül, de a konstruktivitás jegyében Magyarország részt vesz az ülésen.

Mintegy 260 házat öntött el a víz a Donyecki területen található Kramatorszk városában, miután a tavaszi hóolvadás miatt tönkrement az egyik védőgát – közölte Pavlo Kirilenko, a donyecki katonai közigazgatás vezetője.

Kirilenko elmondása szerint a baleset helyszínén az állami katasztrófavédelmi szolgálat, a közüzemi szolgálatok, valamint a területi és városi katonai közigazgatás illetékes osztályainak képviselői dolgoznak.

Betongátat hozunk létre és megtisztítjuk a folyómedret, hogy minimalizáljuk az áradást, az érintett házakból pedig ideiglenes szállásokra telepítjük az embereket

– mondta Kirilenko az Unian beszámolója szerint.

Nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva a litván parlament átmenetileg megtiltotta az orosz állampolgároknak, hogy ingatlant vásároljanak az országban, és leállította az ideiglenes tartózkodási engedélykérelmek elbírálását, valamint a litván állampolgárság megadását számukra. A rendelkezés egyelőre 2023 végéig marad érvényben – adta hírül az MTI.

Azokat az orosz állampolgárokat, akiknek korábban kiadott vízumuk van, egy egyéni, alaposabb ellenőrzésnek vetik alá a határon, hogy megállapítsák, nem jelentenek-e veszélyt Litvánia nemzetbiztonságára.

Az állampolgárság esetében kivételt tesznek azokkal, akik lemondanak másik állampolgárságukról, az ingatlanvásárlási tilalom pedig nem vonatkozik azokra az orosz állampolgárokra, akik állandó tartózkodási engedéllyel rendelkeznek Litvániában.

Jurgita Neliupsiene külügyminiszter-helyettes márciusban, a törvényjavaslat benyújtásakor azt mondta, hogy az orosz állampolgárok túlnyomó többsége támogatja az Ukrajna elleni agressziót, és így osztozik a felelősségben.

A korlátozásokat a törvényjavaslat a fehérorosz állampolgárokra is kiterjesztette volna, de a parlament ezt nem szavazta meg. Kestutis Budrys, a litván elnök tanácsadója korábban úgy nyilatkozott, hogy az államfő nagy valószínűséggel ebben a formában meg fogja vétózni a jogszabályt.

Szavai szerint Oroszországra és Fehéroroszországra azonos szankcióknak kell vonatkozniuk.

A kelet-ukrajnai Vuhledár város közelében végrehajtott sikertelen orosz támadások nyomán Vlagyimir Putyin orosz elnök elbocsátotta Rusztam Muradov tábornokot, az ukrajnai orosz hadsereg egyik vezető parancsnokát – közölte a The Moscow Times a védelmi minisztérium két forrására hivatkozva.

A stratégiai jelentőségű szénbányászváros ellen januárban és február elején indított orosz támadások súlyos ember- és eszközveszteségeket okoztak.

Az egyik hírhedt incidens során állítólag több tucat orosz harckocsit semmisítettek meg, miután az aknamentesítéshez szükséges felszerelés hiánya miatt egy sorban kellett előrenyomulniuk.

A Muradov elbocsátásáról szóló pletykák az elmúlt napokban terjedtek, de hivatalos megerősítés egyelőre nem történt, az orosz védelmi minisztérium nem reagált azonnal a The Moscow Times megkeresésére.

A Mukachevo.net tájékoztatása szerint újabb kárpátaljai életet követelt az ukrajnai háború.

Otto Lengyel 1980. június 14-én született Munkácson. A katonát felesége és kisfia gyászolja.

Szerhij Cserevatij, az ukrán keleti fegyveres erők szóvivője kedden egy tévéműsorban elismerte, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport valóban kitűzött egy orosz zászlót a Donyecki területen fekvő Bahmutban a városházára, a hivatali épület azonban szavai szerint már rég megsemmisült. A szóvivő elismerte, hogy Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója valószínűleg járt Bahmutban.

Zászlókat tűz ki olyan épületekre, amelyek fizikailag régóta nem léteznek, mint például közlése szerint a városházára, amely egyszerűen megsemmisült

– fogalmazott Cserevatij. Hangsúlyozta, hogy továbbra is Bahmut áll az orosz hadsereg – elsősorban a Wagner-csoport – támadásainak középpontjában.

„Csak az elmúlt 24 órában 32 ellenséges támadás és 26 összecsapás történt magában Bahmutban és a város környékén” – emelte ki. Kifejtette, hogy 238 alkalommal nyitottak tüzet az orosz erők az ukrán katonák állásaira ágyúkkal és rakétatüzérségi eszközökkel. Eközben 91 orosz katona vesztette életét, 119-en sérültek meg a harcokban, megsemmisült egy orosz harckocsi, egy Grad rakéta-sorozatvető és három lőszerraktár – tette hozzá.

Prigozsin hétfőn kijelentette, hogy az orosz erők „jogi értelemben” elfoglalták Bahmutot. Egyúttal elismerte, hogy a város nyugati részében maradtak ukrán csapatok – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A belorusz légierő képessé vált nukleáris robbanótöltetek bevetésére – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden az orosz fegyveres erők parancsnoki értekezletén.

A belorusz támadó légierő repülőgépeinek egy része képességet szerzett arra, hogy ellenséges objektumokra nukleáris felszereltségű megsemmisítő eszközökkel mérjen csapást

– mondta a tárcavezető.

Emellett a belorusz hadsereg hagyományos és nukleáris rakéták indítására egyaránt alkalmas Iszkander–M-komplexumot is kapott, amelynek személyzetét hétfőn kezdték el kiképezni.

Sojgu szerint mindez válasz a NATO egyesített erőinek fokozott harckészültségére és a szövetség felderítő tevékenységének fokozására Oroszország és Belarusz határai közelében.

A miniszter szerint a Donyec-medencében a harci cselekmények tervszerűen alakulnak Artyomovszk (Bahmut), Avgyijivka, Liman és Kupjanszk irányában, az ukrán katonai létesítményekre mért precíziós csapások pedig megzavarták „számos fegyver gyártását” és az utánpótlást.

A beszámoló értelmében a külföldi fegyverek közül az orosz hadsereg csak az év eleje óta 59 amerikai M777-es tarackot, 13 Paladin önjáró löveget, 14 HIMARS indítóegységet, valamint harminc, Lengyelországból, Németországból, Franciaországból és Csehországból származó önjáró tüzérségi rendszert semmisített meg lőállásban vagy a szállítás közben.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kijelentette: mindenképpen döntés születik arról, hogy Ukrajna nyugati repülőgépeket kapjon.

Az oroszok újabb légitámadásai békés ukrán városok ellen ismét rávilágítottak, hogy Ukrajna számára az egyik legfontosabb prioritás a légvédelmi és rakétavédelmi rendszer megerősítése. Erről folyamatos párbeszédet folytatunk a Kreml-ellenes koalíciós partnerekkel

– közölte a védelmi minisztérium sajtószolgálata.

Reznyikov elmondta, hogy eddig is stratégiai cél volt és az is marad a modern, nyugati típusú repülőgépplatformokra való áttérés – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Folyamatosan kapcsolatban van egymással Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Az ukrán elnök Twitter-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben elárulta azokat a területeket is, amelyekről folyamatosan tanácskoznak.

Megköszöntem neki, hogy részt vett a bucsai csúcstalálkozón. Megvitattuk a jövőbeli közös nemzetközi rendezvényeket, Ukrajna támogatását, a 11. szankciós csomag előkészítésének szükségességét és az Európai Bizottság ajánlásainak végrehajtása terén elért eredményeket

– írta Zelenszkij.

A német Allianz és Munich Re biztosító megújította a sérült Északi Áramlat 1 gázvezetékre kötött biztosítást – közölte a Reuters.

Németország úgy döntött, megvárja, hogy javulnak-e a kapcsolatok Oroszországgal a gázvásárlások folytatásához – tették hozzá.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Twitteren számolt be arról, hogy Finnország NATO-csatlakozásának napján egyeztetett Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával.

Mint írta, a megbeszélésen arról esett szó, hogy a közeljövőben Európa fokozza a tüzérségi lőszerek gyártását, és mindent megad ahhoz, hogy Ukrajna sikeres ellentámadást hajthasson végre hamarosan.

Azt is vázoltam, hogy Ukrajna miként vizionálja azt, hogy idővel a NATO teljes jogú tagjává válhat

– tette hozzá a posztban Kuleba.

Történelmi nap Finnország NATO-csatlakozása, ami a NATO-t erősebbé teszi, az észak-atlanti térség biztonságosabbá válik – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben kedden, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően.

Jens Stoltenberg a tanácskozásra érkezve újságíróknak nyilatkozva közölte: kora délután a finn lobogót felvonják a szövetség brüsszeli központjánál, ezzel Finnország a NATO 31. teljes jogú tagjává válik – írja az MTI.

Közölte továbbá: mivel az orosz agresszió Ukrajnával szemben nem csillapodik, kedden összeül a NATO–Ukrajna Bizottság Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével, és megbeszélést folytat arról, miként tudja a szövetség növelni támogatását a megtámadott országnak.

Semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, megerősítette katonai jelenlétét a NATO-tagállamokkal közös határian, továbbá fennáll a lehetősége, hogy katonai erőt kíván alkalmazni szomszédaival szemben

– jelentette ki a NATO-főtitkár, majd hozzátette: a szövetségnek nem konfliktus kiváltása a célja, hanem a megelőzése. Stoltenberg végezetül veszélyesnek és meggondolatlannak nevezte az orosz elnök nukleáris retorikáját, és hangsúlyozta: egy atomháborút soha nem lehet megnyerni. A nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséről szóló moszkvai kijelentések miatt pedig megváltozott a biztonsági helyzet, amihez szükséges hozzáigazítani a NATO nukleáris védelmi berendezkedését.

Oroszország 2022 februárja óta több mint 5 millió menekültet fogadott be az ukrajnai Donbász régióból, köztük 730 ezer gyermeket – közölte az Independent Maria Lvova-Belova, a gyermekek jogaiért felelős orosz biztos szavait.

A biztos kijelentette, egyetlen olyan esetről sincs tudomása, amikor kelet-ukrajnai gyermeket választottak volna el vér szerinti rokonaiktól.

Lvova-Belova a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vádjaira reagált, amely március 17-én elfogatóparancsot adott ki ellene és Vlagyimir Putyin elnök ellen az orosz erők által megszállt ukrajnai területekről származó gyermekek jogellenes kitoloncolása miatt. 

Lvova-Belova most tagadta a vádakat.

Volodimir Zelenszkij hivatalos Telegram-csatornáján írt egy hétfői találkozóról, amelynek vendégei között ott volt Mike Pompeo, Donald Trump elnök volt amerikai külügyminisztere is – írja a The Guardian.

„Tegnap találkoztam egy amerikai politikusokból, üzletemberekből és jótékonysági szervezetek képviselőiből álló küldöttséggel, amelyet Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter vezetett” – kezdte Telegram-bejegyzését az ukrán elnök.

Majd arról írt, hogy mindkét párt, valamint a Fehér Ház is támogatja Ukrajnát az oroszok elleni háborúban.

Az ilyen látogatások és találkozók erőteljes jelei annak, hogy támogatják az ukránokat a szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelmünkben. Az Egyesült Államok mellettünk áll, és velünk együtt küzd a közös célokért. Érezzük a kétpárti támogatást és a Fehér Ház támogatását. Az átfogó amerikai támogatás nagyon fontos számunkra

– fogalmazott Zelenszkij.

Litvánia parlamentje kedden úgy döntött, hogy nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva megtiltja az orosz állampolgároknak, hogy ingatlanokat vásároljanak a balti országban.

A Reuters jelentése szerint a 2024-ig érvényben lévő tilalom nem vonatkozik azokra az oroszokra, akiknek tartózkodási engedélyt adtak az országban – közölte a The Guardian.

A parlament emellett leállította az új vízumok kiadását Oroszország és a vele szövetséges Belarusz állampolgárai számára.

E két ország állampolgárai közül sokan, akik más úti okmányokkal, például korábban kiadott vízummal rendelkeznek, „egyéni, kiterjesztett ellenőrzésnek” lesznek alávetve a határon, hogy megállapítsák, veszélyt jelentenek-e a nemzetbiztonságra.