Lengyelországgal szemben is felvetődött a gyanú, hogy köze lehetett az Északi Áramlatnál tavaly ősszel végrehajtott szabotázsakcióhoz.
Március elején a The New York Times és több német lap közölt újabb részleteket arról, hogy mi minden derült ki eddig a gázvezeték felrobbantásával összefüggésben indított vizsgálatban.
Most a The Washington Post számolt be több, névtelenséget kérő bennfentesre hivatkozva arról, hogy
a szakértők azt a lehetőséget is megvizsgálták, hogy a lengyel kormányzat állhat-e az akció mögött.
Egyesek szerint a lengyeleknek bőven volt indítéka az akcióhoz, mivel már az 1990-es évek óta kritizálták az Északi Áramlat-projektet, a háború kezdete óta pedig még tovább erősödött az ellenszenvük az oroszok iránt.
Marcin Przydacz, a lengyel elnök külpolitikai főtanácsadója a The Washington Post kérdésre válaszolva cáfolta, hogy a lengyel kormányzat érintett lenne az akcióban. „Lehet, hogy ez csak egy orosz trükk, amelynek a célja az, hogy egymást gyanúsítgassuk. Lengyelországnak nem volt köze hozzá” – mondta az akcióról.
Mint írták, a nyomozás fókuszában az Andromeda nevű jacht áll, mivel azt feltételezik, hogy a szabotőrök ezt használhatták. Az amerikai lap ugyanakkor azt írta: nemrég a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy
valószínűleg nem ez volt az egyetlen tengeri jármű, amelyet a szabotőrök használtak.
Sőt, az is lehet, hogy a jacht valójában csak csaliként szolgált ahhoz, hogy elvonja a figyelmet a valódi szabotőrökről.
Mint a szakértők leszögezték, elméleti szinten nincs kizárva, hogy a jachtról a vezetékhez lemerülő szabotőrök hajtották végre az akció, de egy ilyen merülés még a tapasztaltabb búvároknak is nagy kihívást jelentene. Az is biztos, hogy több alkalommal kellett volna merülniük, vagyis a jachtnak sokáig egy helyben kellett volna időznie, és a környékbeli hajók ez idő alatt akár észre is vehették volna.
Ennél sokkal valószínűbbnek tűnik az, hogy
a misszióhoz egy kisebb tengeralattjárót használhattak a szabotőrök.
Még az sem elképzelhetetlen, hogy egy távvezérlésű eszközt vetettek be. Ennek ellentmond, hogy a jachton korábban már találtak robbanószereket a nyomozók, de a szakértők arra gyanakodnak, hogy ha tényleg profik állnak az akció mögött, akkor ők nem hagytak volna hátra ennyire egyértelmű nyomot – hacsak nem az lett volna a céljuk, hogy félrevezessék a nyomozókat.
Arról, hogy pontosan milyen lehetséges forgatókönyvek merültek fel eddig az Északi Áramlat felrobbantását illetően, itt írtunk bővebben.
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Ezúton is köszönjük figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
Visszatért Oroszországba a krasznojarszi kormányzó fia, aki megszökött az amerikai kiadatás elől olaszországi házi őrizetéből – írja a Reuters a RIA Novoszty hírügynökségre hivatkozva. Artyom Usszt banki csalás miatt tartóztatták le, valamint azért, mert a szankciók kijátszásával Venezuelából szállított kőolajat.
A férfi egy hónapja szökött meg a házi őrizetből Milánó külvárosában lévő otthonából néhány órával azután, hogy a bíróság elrendelte a kiadatását az Egyesült Államoknak.
Ussz – aki az oroszországi Krasznojarszk régió kormányzójának fia – a hírügynökségnek azt mondta, az ellene felhozott vádak politikai indíttatásúak.
Két orosz Szu–35-ös vadászbombázó repülőgép kedd délután bombákat dobott az észak-ukrajnai Csernyihivi terület egyik településére, a támadásban egy helyi lakos megsérült – közölte az ukrán északi műveleti parancsnokság az MTI beszámolója szerint.
Pecsenjuhi településen a légicsapás következtében kigyulladt egy családi ház és melléképületei. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy helyi lakosok két lakóház megsemmisüléséről számoltak be, a támadás sérültje az egyik házban tartózkodott.
Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán légvédelem kedden hét csapást mért az orosz erők koncentrációs területeire, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig eltaláltak két orosz parancsnoki állást és egy elektronikus hadviselési állomást. Az orosz erők a nap folyamán két rakéta- és 28 légicsapást indítottak, 17 Shahed–136 drónt vetettek be, amelyek közül 14-et az ukrán erők megsemmisítettek. Ezenkívül az orosz csapatok hét támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. A vezérkar közölte, hogy az orosz támadásoknak vannak halálos áldozatai és sérültjei a civil lakosság körében, de számukat nem ismertette.
A jelentés szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítéseit változatlanul a Donyecki területen fekvő Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka település elleni támadó műveletekre összpontosítja, a nap folyamán több mint 45 ellenséges támadást vertek vissza az ukrán erők. Bahmut és Marjinka továbbra is a harci cselekmények középpontjában állnak – írta a vezérkar.
Valerij Zaluzsnij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével vitatta meg Ukrajna jövőbeli katonai lépéseit az oroszok által elfoglalt területek további felszabadítása érdekében – írja az Ukrinform.
Zaluzsnij Telegramon arról számolt be, hogy a „tartalmas” megbeszélésen különös figyelmet fordítottak a fegyver- és lőszerellátásra. Hangsúlyozták továbbá Ukrajna légvédelmi rendszere megerősítésének fontosságát.
Kedden az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (US DoD) újabb biztonsági támogatást jelentett be Ukrajnának. Ez azt jelenti, hogy Washington újabb fegyvereket és lőszert szállít Kijevnek, legfeljebb 500 millió dollár értékben.
A bejelentés azután érkezett, hogy kiderült, Hollandia 274 millió eurós új segélycsomagot oszt ki Ukrajnának – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Holland Külkereskedelmi és Fejlesztési Együttműködési Minisztérium hétfőn a parlamenthez intézett levelében.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 28 igen szavazattal, két nem ellenében és tizenhét tartózkodás mellett szavazta meg az Ukrajnával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottság mandátumának meghosszabbítását.
Mint a Sky News kiemelte, Kína adta le az egyik nem szavazatot. Múlt hónapban közzétett jelentésében a bizottság megállapította, hogy a kínzások és az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások emberiség elleni bűncselekménynek minősülhetnek.
Oroszország nem volt hajlandó felszólalni az Emberi Jogi Tanács előtt, és tagadja, hogy atrocitásokat követett volna el vagy civileket vett volna célba.
Izrael továbbra is kiáll Ukrajna mellett, és folytatni fogja a humanitárius segítségnyújtást az ukrán népnek – jelentette ki Eli Kohen izraeli külügyminiszter kedden Prágában sajtóértekezleten az MTI tudósítása szerint.
Eli Kohen volt az első izraeli miniszter, aki még február közepén látogatást tett Kijevben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel akkor tartott találkozóján elítélte az orosz agressziót, és megismételte, hogy az izraeli kormány mindent megtesz az ukrán nép szenvedéseinek enyhítésére.
„Támogatjuk Ukrajna területi egységét és szuverenitását. Az ukrán nép szenvedéseinek enyhítése érdekében folytatni fogjuk a humanitárius segítségnyújtást” – mondta az izraeli külügyek irányítója Prágában újságíróknak.
Eli Kohen élesen bírálta Iránt, amiért katonai drónokat szállít az oroszoknak. Úgy vélte, állami terrorizmusról van szó. „Irán esetében nem regionális a probléma. Szükség van arra, hogy újabb szankciókat fogadjunk el Irán ellen. Erre várhatóan júniusban kerül sor” – mutatott rá az izraeli külügyminiszter.
Korábban az Egyesült Államok és az Európai Unió foganatosított szankciókat az iráni rendszer ellen. „Az iráni drónokat, amelyeket ma Ukrajnában vetnek be, holnap esetleg Izrael ellen küldik” – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter.
Szerinte ezért az iráni drónokkal kapcsolatos ukrajnai tapasztalatok nagyon fontosak lehetnek Izrael számára is. Jan Lipavsky és Eli Kohen leszögezte: mindkét kormány támogatja Csehország és Izrael stratégiai partnerségének fejlesztését, megerősítését.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gratulált kedden Finnországnak az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozáshoz.
Gratulálok Finnországnak és Sauli Niinistö elnöknek a NATO-hoz való csatlakozáshoz a NATO megalakulásának 74. évfordulóján. Az orosz agresszió körülményei között a szövetség vált a térség biztonságának egyetlen hatékony garanciájává
– hangsúlyozta Zelenszkij Twitter-posztjában.
Hozzátette: reméli, hogy a júliusi vilniusi NATO-csúcs közelebb hozza majd Ukrajnát is euroatlanti céljainak eléréséhez.
Jens Stoltenberg a finn elnökkel, Sauli Niinistővel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: Vlagyimir Putyin „be akarta zárni a NATO ajtaját, de kudarcot vallott”. A NATO-főtitkár Finnország hivatalos csatlakozását üdvözölve kijelentette, hogy az északi ország most a világ legerősebb szövetségébe tartozik.
Putyin be akarta zárni a NATO ajtaját. Ma megmutattuk a világnak, hogy kudarcot vallott, hogy az agresszió és a megfélemlítés nem működik. Kevesebb NATO helyett éppen az ellenkezőjét érte el: több NATO-t. Az ajtónk pedig továbbra is határozottan nyitva áll
– fogalmazott a főtitkár a Sky News beszámolója szerint.
Mint megírtuk, kedden kora délután felvonták a finn lobogót a szövetség brüsszeli központjánál, ezzel Finnország a NATO 31. teljes jogú tagjává vált.
Az ukrán tárcavezető meghívása a NATO külügyminiszteri tanácsülésére sérti a szövetségesek egységének elvét, és Magyarország csak akkor támogatja Ukrajna integrációs törekvéseit, ha visszaadják a kárpátaljai magyar kisebbség jogait – közölte a külgazdasági és külügyminiszter kedden közösségi oldalán, amiről az MTI adott hírt.
Szijjártó Péter a NATO másfél napos külügyminiszteri tanácsülésének kezdete előtti bejegyzésében azt írta: Magyarország azzal a reménnyel jött ide, hogy senki nem kérdőjelezi meg annak a korábbi közös döntésnek az érvényességét, amely szerint a NATO nem részese a szomszédunkban zajló háborúnak, és mindent meg kell tenni egy közvetlen NATO–Oroszország-konfliktus kialakulásának megelőzése érdekében.
A tárcavezető kiemelte: az ukrán külügyminiszter meghívása sérti a szövetségesek egységének elvét a NATO-n belül, de a konstruktivitás jegyében Magyarország részt vesz az ülésen.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: most is világossá fogja tenni, hogy Magyarország csak és kizárólag abban az esetben fogja támogatni Ukrajna bármilyen integrációs törekvéseit, ha az ukránok visszaadják a kárpátaljai magyaroknak azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt már rendelkeztek.
Mintegy 260 házat öntött el a víz a Donyecki területen található Kramatorszk városában, miután a tavaszi hóolvadás miatt tönkrement az egyik védőgát – közölte Pavlo Kirilenko, a donyecki katonai közigazgatás vezetője.
Kirilenko elmondása szerint a baleset helyszínén az állami katasztrófavédelmi szolgálat, a közüzemi szolgálatok, valamint a területi és városi katonai közigazgatás illetékes osztályainak képviselői dolgoznak.
Betongátat hozunk létre és megtisztítjuk a folyómedret, hogy minimalizáljuk az áradást, az érintett házakból pedig ideiglenes szállásokra telepítjük az embereket
– mondta Kirilenko az Unian beszámolója szerint.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a szövetség történetében először felvonták a finn lobogót a NATO brüsszeli székháza előtt. A 31 tagország keddtől együtt lobogó zászlaja a szövetség egységének és a tagországok egymás iránti szolidaritásának szimbóluma – mondta.
Thirty-one flags flying together as a symbol of our unity and solidarity.#Finland is safer and #NATO is stronger with Finland as an Ally
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) April 4, 2023
Welcome to our Alliance 🇫🇮 pic.twitter.com/eJh5G6PK0o
Kijelentette: Finnország NATO-csatlakozása jó az országnak és előnyös az észak-atlanti térség biztonsága és ereje szempontjából is. Finnország jelentős és kiváló képességű erőkkel, magas fokú ellenálló képességgel járul hozzá a NATO erejéhez – hangsúlyozta.
A jelenlegi időkben barátokra és szövetségesekre nagyobb szükség van, mint valaha – mondta Stoltenberg, majd hozzátette: Finnország mostantól a világ legerősebb barátaival és szövetségeseivel rendelkezik. A NATO-főtitkár reményét fejezte ki, hogy hamarosan Svédországot is a szövetség tagjai között üdvözölheti.
Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.
Nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva a litván parlament átmenetileg megtiltotta az orosz állampolgároknak, hogy ingatlant vásároljanak az országban, és leállította az ideiglenes tartózkodási engedélykérelmek elbírálását, valamint a litván állampolgárság megadását számukra. A rendelkezés egyelőre 2023 végéig marad érvényben – adta hírül az MTI.
Azokat az orosz állampolgárokat, akiknek korábban kiadott vízumuk van, egy egyéni, alaposabb ellenőrzésnek vetik alá a határon, hogy megállapítsák, nem jelentenek-e veszélyt Litvánia nemzetbiztonságára.
Az állampolgárság esetében kivételt tesznek azokkal, akik lemondanak másik állampolgárságukról, az ingatlanvásárlási tilalom pedig nem vonatkozik azokra az orosz állampolgárokra, akik állandó tartózkodási engedéllyel rendelkeznek Litvániában.
Jurgita Neliupsiene külügyminiszter-helyettes márciusban, a törvényjavaslat benyújtásakor azt mondta, hogy az orosz állampolgárok túlnyomó többsége támogatja az Ukrajna elleni agressziót, és így osztozik a felelősségben.
A korlátozásokat a törvényjavaslat a fehérorosz állampolgárokra is kiterjesztette volna, de a parlament ezt nem szavazta meg. Kestutis Budrys, a litván elnök tanácsadója korábban úgy nyilatkozott, hogy az államfő nagy valószínűséggel ebben a formában meg fogja vétózni a jogszabályt.
Szavai szerint Oroszországra és Fehéroroszországra azonos szankcióknak kell vonatkozniuk.
A kelet-ukrajnai Vuhledár város közelében végrehajtott sikertelen orosz támadások nyomán Vlagyimir Putyin orosz elnök elbocsátotta Rusztam Muradov tábornokot, az ukrajnai orosz hadsereg egyik vezető parancsnokát – közölte a The Moscow Times a védelmi minisztérium két forrására hivatkozva.
A stratégiai jelentőségű szénbányászváros ellen januárban és február elején indított orosz támadások súlyos ember- és eszközveszteségeket okoztak.
Az egyik hírhedt incidens során állítólag több tucat orosz harckocsit semmisítettek meg, miután az aknamentesítéshez szükséges felszerelés hiánya miatt egy sorban kellett előrenyomulniuk.
A Muradov elbocsátásáról szóló pletykák az elmúlt napokban terjedtek, de hivatalos megerősítés egyelőre nem történt, az orosz védelmi minisztérium nem reagált azonnal a The Moscow Times megkeresésére.
A Mukachevo.net tájékoztatása szerint újabb kárpátaljai életet követelt az ukrajnai háború.
Otto Lengyel 1980. június 14-én született Munkácson. A katonát felesége és kisfia gyászolja.
Az, hogy Finnország csatlakozik a NATO-hoz, nem egyenlő a háború elmérgesítésével, és jobb, ha Moszkva „hagyja a meséket” – jelentette ki Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter kedden a kormányülésen.
Hozzátette: a narratíva nem fordított, akkor sem, ha az orosz diplomácia mást próbál elhitetni.
Az ukrajnai orosz agresszió az, ami fokozott biztonságigényt vált ki a kontinentális Európában található partnereink többségéből
– tette hozzá le a tárcavezető.
Emlékeztetett, hogy a NATO védelmi szövetség, így
ha Oroszország nem támad meg senkit, akkor nem lesz háború.
Szerhij Cserevatij, az ukrán keleti fegyveres erők szóvivője kedden egy tévéműsorban elismerte, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport valóban kitűzött egy orosz zászlót a Donyecki területen fekvő Bahmutban a városházára, a hivatali épület azonban szavai szerint már rég megsemmisült. A szóvivő elismerte, hogy Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója valószínűleg járt Bahmutban.
Zászlókat tűz ki olyan épületekre, amelyek fizikailag régóta nem léteznek, mint például közlése szerint a városházára, amely egyszerűen megsemmisült
– fogalmazott Cserevatij. Hangsúlyozta, hogy továbbra is Bahmut áll az orosz hadsereg – elsősorban a Wagner-csoport – támadásainak középpontjában.
„Csak az elmúlt 24 órában 32 ellenséges támadás és 26 összecsapás történt magában Bahmutban és a város környékén” – emelte ki. Kifejtette, hogy 238 alkalommal nyitottak tüzet az orosz erők az ukrán katonák állásaira ágyúkkal és rakétatüzérségi eszközökkel. Eközben 91 orosz katona vesztette életét, 119-en sérültek meg a harcokban, megsemmisült egy orosz harckocsi, egy Grad rakéta-sorozatvető és három lőszerraktár – tette hozzá.
Prigozsin hétfőn kijelentette, hogy az orosz erők „jogi értelemben” elfoglalták Bahmutot. Egyúttal elismerte, hogy a város nyugati részében maradtak ukrán csapatok – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A belorusz légierő képessé vált nukleáris robbanótöltetek bevetésére – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden az orosz fegyveres erők parancsnoki értekezletén.
A belorusz támadó légierő repülőgépeinek egy része képességet szerzett arra, hogy ellenséges objektumokra nukleáris felszereltségű megsemmisítő eszközökkel mérjen csapást
– mondta a tárcavezető.
Emellett a belorusz hadsereg hagyományos és nukleáris rakéták indítására egyaránt alkalmas Iszkander–M-komplexumot is kapott, amelynek személyzetét hétfőn kezdték el kiképezni.
Sojgu szerint mindez válasz a NATO egyesített erőinek fokozott harckészültségére és a szövetség felderítő tevékenységének fokozására Oroszország és Belarusz határai közelében.
A miniszter szerint a Donyec-medencében a harci cselekmények tervszerűen alakulnak Artyomovszk (Bahmut), Avgyijivka, Liman és Kupjanszk irányában, az ukrán katonai létesítményekre mért precíziós csapások pedig megzavarták „számos fegyver gyártását” és az utánpótlást.
A beszámoló értelmében a külföldi fegyverek közül az orosz hadsereg csak az év eleje óta 59 amerikai M777-es tarackot, 13 Paladin önjáró löveget, 14 HIMARS indítóegységet, valamint harminc, Lengyelországból, Németországból, Franciaországból és Csehországból származó önjáró tüzérségi rendszert semmisített meg lőállásban vagy a szállítás közben.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kijelentette: mindenképpen döntés születik arról, hogy Ukrajna nyugati repülőgépeket kapjon.
Az oroszok újabb légitámadásai békés ukrán városok ellen ismét rávilágítottak, hogy Ukrajna számára az egyik legfontosabb prioritás a légvédelmi és rakétavédelmi rendszer megerősítése. Erről folyamatos párbeszédet folytatunk a Kreml-ellenes koalíciós partnerekkel
– közölte a védelmi minisztérium sajtószolgálata.
Reznyikov elmondta, hogy eddig is stratégiai cél volt és az is marad a modern, nyugati típusú repülőgépplatformokra való áttérés – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán gabona behozatala ellen tiltakozó lengyel gazdák azzal fenyegetőznek, hogy megzavarják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai varsói látogatását, amennyiben a kormány nem teljesíti követeléseiket – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A lengyel gazdák szövetsége nemrégiben megállapodást kötött a kormánnyal tizenegy követelés teljesítéséről, köztük a határellenőrzés szigorításáról, a kártérítésről és a kedvezményes kölcsönökről.
A hét elején azonban a gazdák közölték, hogy a kormány még egyik követelésüket sem teljesítette, ezért keddre újabb tiltakozást szerveztek, és azt is belengették, hogy az ukrán elnök szerdai látogatásakor is demonstrálni fognak.
Varsónak újra kellene gondolnia ezt a kérdést. Ha a mezőgazdasági miniszter azt akarja, hogy szerdai fővárosi látogatását elrontsák, mi megszervezzük. Csakúgy, mint az ukrán elnök látogatását. De nem hiszem, hogy ez a lényeg. Sok ötletünk van, de még korai lenne erről beszélni
– mondta Martcin Sobcsuk, a gazdák szövetségének egyik képviselője.
Folyamatosan kapcsolatban van egymással Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az ukrán elnök Twitter-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben elárulta azokat a területeket is, amelyekről folyamatosan tanácskoznak.
Megköszöntem neki, hogy részt vett a bucsai csúcstalálkozón. Megvitattuk a jövőbeli közös nemzetközi rendezvényeket, Ukrajna támogatását, a 11. szankciós csomag előkészítésének szükségességét és az Európai Bizottság ajánlásainak végrehajtása terén elért eredményeket
– írta Zelenszkij.
I'm in constant contact with @vonderleyen. Thanked her for participating in the Bucha Summit. Discussed future joint international events, support for 🇺🇦, the need for preparation of the 11th sanctions package & progress in implementing the European Commission's recommendations.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 4, 2023
A német Allianz és Munich Re biztosító megújította a sérült Északi Áramlat 1 gázvezetékre kötött biztosítást – közölte a Reuters.
Németország úgy döntött, megvárja, hogy javulnak-e a kapcsolatok Oroszországgal a gázvásárlások folytatásához – tették hozzá.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Twitteren számolt be arról, hogy Finnország NATO-csatlakozásának napján egyeztetett Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával.
During our meeting, NATO Secretary General @JensStoltenberg and I discussed steps to ramp up the production of ammunition so that Ukraine has everything it needs for successful counter-offensive operations. I also outlined Ukraine’s vision for becoming a full-fledged NATO member. pic.twitter.com/WFU7pu2RXI
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) April 4, 2023
Mint írta, a megbeszélésen arról esett szó, hogy a közeljövőben Európa fokozza a tüzérségi lőszerek gyártását, és mindent megad ahhoz, hogy Ukrajna sikeres ellentámadást hajthasson végre hamarosan.
Azt is vázoltam, hogy Ukrajna miként vizionálja azt, hogy idővel a NATO teljes jogú tagjává válhat
– tette hozzá a posztban Kuleba.
Történelmi nap Finnország NATO-csatlakozása, ami a NATO-t erősebbé teszi, az észak-atlanti térség biztonságosabbá válik – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben kedden, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően.
Jens Stoltenberg a tanácskozásra érkezve újságíróknak nyilatkozva közölte: kora délután a finn lobogót felvonják a szövetség brüsszeli központjánál, ezzel Finnország a NATO 31. teljes jogú tagjává válik – írja az MTI.
Közölte továbbá: mivel az orosz agresszió Ukrajnával szemben nem csillapodik, kedden összeül a NATO–Ukrajna Bizottság Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével, és megbeszélést folytat arról, miként tudja a szövetség növelni támogatását a megtámadott országnak.
Semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, megerősítette katonai jelenlétét a NATO-tagállamokkal közös határian, továbbá fennáll a lehetősége, hogy katonai erőt kíván alkalmazni szomszédaival szemben
– jelentette ki a NATO-főtitkár, majd hozzátette: a szövetségnek nem konfliktus kiváltása a célja, hanem a megelőzése. Stoltenberg végezetül veszélyesnek és meggondolatlannak nevezte az orosz elnök nukleáris retorikáját, és hangsúlyozta: egy atomháborút soha nem lehet megnyerni. A nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséről szóló moszkvai kijelentések miatt pedig megváltozott a biztonsági helyzet, amihez szükséges hozzáigazítani a NATO nukleáris védelmi berendezkedését.
A Kreml szerint Finnország NATO-csatlakozása „a konfliktus jelentős kiterjesztését” kockáztatja.
Oroszország kénytelen lesz „ellenintézkedéseket” tenni
– mondta Szergej Sojgu védelmi miniszter.
A NATO bővítését „a biztonságunk és Oroszország nemzeti érdekeinek megsértésének” nevezte.
Sojgu hozzátette, hogy a lépés nem befolyásolja az Oroszország által „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai akció eredményét. Moszkva már közölte, hogy megerősíti a nyugaton és északnyugaton állomásozó katonai hadosztályait – írja a Sky News.
Novák Katalin, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, valamint Dobrev Klára is reagált a finnek NATO-csatlakozására.
A honvédelmi miniszter kiemelte, hogy 1999 óta tagja Magyarország a szövetségnek, és a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy jól felszerelt, jól kiképzett, harcképes haderőként legyünk jelen a védelmi szövetségben.
Novák Katalin elmondta,
a NATO fontos szövetség, amelyet meg kell erősíteni,
de a NATO bővítéséről szólva kiemelte, vitát kell folytatni ezekről a döntésekről, mérlegelve az előnyöket és a hátrányokat. Köztársasági elnökként a személyes véleménye az, hogy ebben a nagyon nehéz helyzetben több érv szól Svédország NATO-csatlakozása mellett, mint az ellen.
Dobrev Klára is örül, hogy „hiába akadályozta hónapokon át a török és a magyar kormány Finnország csatlakozását, az északi ország mától a NATO hivatalos tagja”. Szerinte a NATO már bizonyított, Európa több mint fél évszázados békét köszönhet a szövetségnek.
Egy nemrég készült felvételen látható, mit jelent a gyakorlatban az, hogy házról házra folyik a küzdelem Bahmut városában.
A videón látszik, hogy egy lakóház szobájából az ukrán hadsereg egyik katonája egy 40 milliméteres gránátvetővel tüzel a közelben tartózkodó orosz csapatokra.
In Bakhmut the fighting continues. Over each building is being fought hard. Here you see an AFU soldier using a 40-mm grenade launcher to target Russian forces nearby. pic.twitter.com/MqNMDRvwIC
— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) April 4, 2023
Az utóbbi napokban felvetődött, hogy a bahmuti városházát elfoglalhatták az oroszok, de az ukránok ezt cáfolták.
Oroszország 2022 februárja óta több mint 5 millió menekültet fogadott be az ukrajnai Donbász régióból, köztük 730 ezer gyermeket – közölte az Independent Maria Lvova-Belova, a gyermekek jogaiért felelős orosz biztos szavait.
A biztos kijelentette, egyetlen olyan esetről sincs tudomása, amikor kelet-ukrajnai gyermeket választottak volna el vér szerinti rokonaiktól.
Lvova-Belova a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vádjaira reagált, amely március 17-én elfogatóparancsot adott ki ellene és Vlagyimir Putyin elnök ellen az orosz erők által megszállt ukrajnai területekről származó gyermekek jogellenes kitoloncolása miatt.
Lvova-Belova most tagadta a vádakat.
Volodimir Zelenszkij hivatalos Telegram-csatornáján írt egy hétfői találkozóról, amelynek vendégei között ott volt Mike Pompeo, Donald Trump elnök volt amerikai külügyminisztere is – írja a The Guardian.
„Tegnap találkoztam egy amerikai politikusokból, üzletemberekből és jótékonysági szervezetek képviselőiből álló küldöttséggel, amelyet Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter vezetett” – kezdte Telegram-bejegyzését az ukrán elnök.
Majd arról írt, hogy mindkét párt, valamint a Fehér Ház is támogatja Ukrajnát az oroszok elleni háborúban.
Az ilyen látogatások és találkozók erőteljes jelei annak, hogy támogatják az ukránokat a szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelmünkben. Az Egyesült Államok mellettünk áll, és velünk együtt küzd a közös célokért. Érezzük a kétpárti támogatást és a Fehér Ház támogatását. Az átfogó amerikai támogatás nagyon fontos számunkra
– fogalmazott Zelenszkij.
Litvánia parlamentje kedden úgy döntött, hogy nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva megtiltja az orosz állampolgároknak, hogy ingatlanokat vásároljanak a balti országban.
A Reuters jelentése szerint a 2024-ig érvényben lévő tilalom nem vonatkozik azokra az oroszokra, akiknek tartózkodási engedélyt adtak az országban – közölte a The Guardian.
A parlament emellett leállította az új vízumok kiadását Oroszország és a vele szövetséges Belarusz állampolgárai számára.
E két ország állampolgárai közül sokan, akik más úti okmányokkal, például korábban kiadott vízummal rendelkeznek, „egyéni, kiterjesztett ellenőrzésnek” lesznek alávetve a határon, hogy megállapítsák, veszélyt jelentenek-e a nemzetbiztonságra.