Megszólalt a Wagner volt parancsnoka, súlyos titkokról rántotta le a leplet

Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Váratlan vendég érkezett Vlagyimir Putyinhoz.
• Videón az oroszok hirtelen harckészültségi hadgyakorlata.
• Szlovákia is csatlakozott a magyarokhoz és a lengyelekhez.
• Elképesztő anyagi kárt okozott a háború.
• Megszólalt a Wagner volt parancsnoka, súlyos titkokról rántotta le a leplet.
• Volodimir Zelenszkij: Az ukrán katonák az életükkel fizetnek a nyugati fegyverekért.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Oroszország kirívó esetnek és a nemzetközi jog megsértésének tartja, hogy Csehország nála korszerűsített marokkói tankokat foglalt le, hogy Ukrajnának adja át őket – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Zaharova szerint a marokkói harckocsik Ukrajnába szállítása azt bizonyítja, hogy Prága oroszellenes politikát folytat. A szóvivő szerint az orosz külügyminisztérium a cseh hatóságok lépését idegen tulajdon elkobzásaként értékeli.

A diplomata aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Csehország „megismétli a második világháború szomorú tapasztalatát”, amikor a cseh hadiipari vállalatok „a Harmadik Birodalomnak szállítottak fegyverzeteket a Szovjetunió elleni háborúhoz”.

A Menadefense című algériai katonai szakportál január 23-án arról számolt be, hogy olyan marokkói tulajdonú, T–72B típusú harckocsikat adtak át Ukrajnának, amelyeket Csehországban az Excalibur Army vállalatnál korszerűsítettek.

A harckocsikat az észak-afrikai állam 1990–2001 között vásárolta Fehéroroszországtól. A marokkói és a cseh kormány nem kommentálta a fegyverek átadásáról szóló közlést.

Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója arra késztette a NATO-t, hogy saját katonai képességeit a hidegháború korabeli szintre állítsa vissza, valamint hogy újragondolja az elrettentéssel összefüggő megközelítését keleti határain.

A The New York Times  szerint a NATO a „megtorlással történő elrettentés” koncepciójáról a „megelőzéssel történő elrettentés” koncepciójára tér át.

Ez utóbbi  a szövetséges csapatok állandó elhelyezését jelenti az Orosz Föderációval közös határ közelében.

„A cél az, hogy a NATO-erők ne csak erősebbek és ütőképesebbek legyenek, hanem láthatóbbak is legyenek Oroszország számára, ami az elrettentés kulcsfontosságú eleme” – írja a The New York Times.

2023 márciusának végén Oroszországnak sikerült a 2020 áprilisában – az ukrajnai teljes körű invázió kezdete előtt – rögzített mutató szintjén értékesítenie az olajat.

A CNN nyugtalanító tendenciákról ír a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) havi jelentésére hivatkozva, amelyet a szervezet április 14-én, pénteken tett közzé.

Elemzők szerint 2023 márciusában az orosz nyersolaj és kőolajtermékek exportja 2020 áprilisa óta a legmagasabb szintre emelkedett, napi 600 ezer hordóval ugrott meg. Ez nagyjából 12,7 milliárd dollárra növelte Oroszország olajexport-bevételét a múlt hónapban – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A Legfelsőbb Főparancsnoki Törzs (SZTAVKA) ülésén – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezetésével – megvitatták az Ukrán Védelmi Erők fegyver- és lőszerellátását, különösen a saját gyártású fegyvereket. A résztvevők tájékoztatást hallgattak meg a frontvonalon kialakult műveleti helyzetről. A hadműveleti-stratégiai csapatok parancsnokai beszámoltak a harci műveletek előrehaladásáról.

Mindezek mellett az ukrán hírszerzés tájékoztatott a közeljövőben várható orosz akciókról. A SZTAVKA tagjai az Ukrán Védelmi Erők fegyver- és lőszerellátását is számba vették, különös tekintettel a saját gyártású fegyverekre és lőszerekre – számolt be az Unian.

Már több mint 330 ezer dollárnyi (mintegy 111 millió forint) parkolási bírságot halmozott fel egy orosz teherszállító repülőgép, amely egy kanadai repülőtéren rekedt, miután az ország lezárta légterét az orosz tulajdonban lévő gépek előtt – számolt be a The Wall Street Journal.

Az Antonov An-124-es teherszállító repülőgép tavaly február 27-én szállt le a torontói Pearson repülőtéren, három nappal az ukrajnai háború kezdete után. Kanada azonban lezárta légterét az orosz tulajdonú gépek előtt, mielőtt újra felszállhatott volna, és most a gép a repülőtéren parkol.

Azonban mivel a gép hatalmas parkolási bírságot halmozott fel, a repülőtér távozásra kötelezi a repülőgépet.

A hétfői tájékoztatás szerint a behozatali tilalom a gabonán kívül több más, Ukrajnából származó termékre is vonatkozik majd, köztük a cukorra, a vetőmagokra, a szárított takarmányra, a komlóra, a lenre, a kenderre, a zöldségekre és gyümölcsökre, illetve a belőlük készült termékekre, valamint a borra, az etil-alkoholra és a mézre is.

A szlovák agrártárca vezetője még pénteki sajtótájékoztatóján jelentette be Pozsonynak az ukrán gabonával kapcsolatos első korlátozó döntését, amely szerint egészségkárosító növényvédőszer-tartalma miatt betiltották az ukrán gabona, valamint liszt feldolgozását és felhasználását az országban.

A TASR közszolgálati hírügynökség jelentése szerint a szlovák agrártárca az ukrán gabona behozatalával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy az veszélyezteti, sőt ellehetetlenítheti a szlovákiai termelők helyzetét.

Ezzel összefüggésben jelezték: a szaktárca már minden – a behozatal szabályozását célzó – törvény adta lehetőségét kihasználta, s további lépések megtételéhez kormányszintű döntésre volt szükség.

„Megkezdődött a belorusz és orosz régiók közötti kétoldalú együttműködés új programjának kidolgozása. A dokumentum koncepcióját a Gazdasági Minisztérium Gazdasági Kutatóintézetének nemzetközi technikai segítségnyújtási osztálya dolgozta ki az Orosz Föderáció Külügyminisztériumával közösen” – számolt be a belorusz gazdasági minisztérium sajtószolgálata.

Megjegyzi, hogy a régiók közötti együttműködés új formájának ötlete a „határokon átnyúló együttműködés” eszközével széles körű támogatást kapott.

Dmitrij Volvacs, Oroszország gazdaságfejlesztési miniszterhelyettese és Alesa Abramenko belarusz gazdasági miniszterhelyettes megállapodást kötött egy kísérleti program közös kidolgozásáról és megvalósításáról.

A tervek szerint mindkét országból egyenként hat régió vesz majd részt benne

– idézi a közleményt a TASZSZ.

„Az Európai Unió határozottan elítéli a moszkvai bíróság döntését, mely szerint Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikust, aktivistát és a Kreml szókimondó bírálóját politikai indíttatású vádak alapján 25 év börtönbüntetésre ítélte” – írja az Európai Unió közleményében az eeas.europa.eu oldalon.

„A tárgyalás nem felelt meg a pártatlan és független bíróságok által folytatott tisztességes és nyilvános tárgyalások nemzetközi normáinak. A bíróságon tett utolsó nyilatkozatában Vlagyimir Kara-Murza azt mondta, hogy a per az 1930-as évek koncepciós pereihez hasonlított” – teszik hozzá.

„Felszólítjuk Oroszországot, hogy azonnal és feltétel nélkül engedje szabadon mindazokat, akiket politikai indíttatású vádakkal bebörtönöztek” – áll a közleményben.

Februárban Németország biztosította a legtöbb, 25 125 ideiglenes védelmi státuszt az ukrajnai menekülteknek az Európai Unió tagállamai közül – tudatta hétfőn az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekülők februárban is nagy, de továbbra is csökkenő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

Az év első hónapjához képest februárban az EU-tagállamok közül 26-ban csökkent a menekülteknek átmeneti védelmet nyújtó határozatok száma. Az ukrajnai háború kezdete óta a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt Németország (1 000 530) és Lengyelország (989 080) biztosította.

Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva februárban az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Cipruson (1,1), valamint Csehországban (0,9) volt a legnagyobb – közölte az MTI.

A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelemi státusz bevezetése óta márciusban 1440, áprilisban 7075, májusban 6935, júniusban 5650, júliusban 2794, augusztusban 1895, szeptemberben 1220, októberben 1240, novemberben 1040, decemberben 410, januárban 725, februárban pedig 685 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

Tíz év börtönre ítéltek egy orosz katonát, mert részegen véletlenül lelőtte bajtársát Ukrajnában – írja a Sky News.

A katona ártatlannak vallotta magát, és azt állította, hogy ukrán szabotőrök vagy más orosz katonák követhették el a gyilkosságot.

A krími katonai bíróság azonban bűnösnek találta.

Az ENSZ emberi jogi vezetője felszólította Moszkvát, hogy engedje szabadon a Kreml kritikusát, akit többek között hazaárulás vádjával 25 év börtönbüntetésre ítéltek.

Senkit sem szabad megfosztani szabadságától azért, mert emberi jogait gyakorolja, ezért felszólítom az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul engedjék szabadon

– írta Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa közleményében.

Hozzátette, hogy az ítélet „újabb csapás a jogállamiságra és a civil térre az Orosz Föderációban” – közölte az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

A német külügyminisztérium szintén elítélte Vlagyimir Kara-Murza elítélését.

Ukrajna mától, április 17-től megkezdte a villamos energia exportját Szlovákiába.

Mától kezdődött a villamos energia exportja Szlovákiába, valamint folytatódik a Lengyelországba és Moldovába irányuló export – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

Megjegyezték, hogy április 17-én a villamosenergia-termelés elegendőnek bizonyul a fogyasztók igényeinek fedezésére, és elegendő tartalék marad az energiarendszerben.

Az egyik kiszivárgott pentagoni dokumentum szerint az orosz álhíreket terjesztő közösségi médiás fiókok üzemeltetői azzal dicsekedtek, hogy az oldalaknak csak kevesebb mint 1 százalékát tudják kiszűrni a közösségi médiás oldalak (Twitter, Telegram, TikTok, YouTube stb.).

A The Washington Post szerint a kérdéses irat egyike azoknak, amelyek a Discord online szerverein terjedtek. A dokumentum még 2022-ben keletkezett, és arról szólt, hogy mennyire sikerül megakadályozni az orosz dezinformációs műveleteket.

Az amerikai lap több szakértőt is megkérdezett arról, hogy mennyire lehet hiteles a kevesebb mint 1 százalékos adat. Többségük úgy vélte, hogy ez valószínűleg ugyan túlzás, de nagyságrendileg elképzelhető, hogy megállja a helyét a becslés (tehát hogy a kevesebb mint 1 százalék helyett – mondjuk – 10 százalékot sikerül lekapcsolni a fiókokból, ami még mindig 90 százalékos sikerességi rátát jelent az oroszok szemében). 

Az ukrán ombudsmani hivatal több tucat videót kapott, amelyeken állítólagosan elfogott ukrán katonák kivégzése látható – számolt be a NEXTA.

A hadifoglyok kivégzése háborús bűnnek számít. Az ENSZ március végén az oroszokat és ukránokat egyaránt megvádolta ilyen jellegű bűncselekmények elkövetésével. A szervezet tisztviselője szerint legalább huszonöt orosz, illetve tizenöt ukrán hadifoglyot végeztek ki önkényesen a háborúban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök megbeszélést folytatott Szergej Sojgu védelmi miniszterrel – számolt be a TASZSZ.

Az orosz állami hírügynökség szerint a megbeszélésen elsősorban a csendes-óceáni orosz flottáról esett szó. Putyin hétfőn már találkozott a kínai védelmi miniszterrel is.