Egy moszkvai bíróság távollétében pénteken letartóztatta Kirilo Budanov vezérőrnagyot, az ukrán hírszerzési főigazgatóság vezetőjét terrorizmus vádjával – írja a TASZSZ.
Kirilo Budanov felkerült a nemzetközi körözési listára. A bűnüldöző szervek az orosz lapnak elmondták, Budanovot azzal gyanúsítják, hogy „részt vett a krími híd elleni terrortámadásban”.
Mint azt megírtuk, még 2022 októberében érte támadás a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő, stratégiai fontosságú Kercsi hidat. A robbanásnak legalább három halálos áldozata volt, és azóta is többször vették célba az ukránok az orosz utánpótlási útvonalakat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált az oroszországi muszlimoknak a ramadán végéhez, és megjegyezte, hogy a muszlim szervezetek hozzájárulása az etnikumok és vallások közötti párbeszéd fenntartásához értékes – írja a TASZSZ.
A világszerte – különösen a muszlimok által – megbecsült ünnep, amely a ramadán szent hónapjának végét jelzi, magas spirituális jelentést hordoz, és az emberek erkölcsi önfejlesztésre, irgalomra és könyörületre való törekvését testesíti meg. Megelégedéssel kell megállapítani, hogy az iszlám követői ebben az országban mélyen tisztelik az évszázados történelmi, vallási és kulturális hagyományokat, és ragaszkodnak az ifjúsághoz
– olvasható a levél szövegében.
Putyin hozzátette, hogy egy-egy különleges katonai műveletben a muszlim harcosok harcostársaikkal együtt védik Oroszországot, bátorságot és kölcsönös támogatást mutatnak a harcokban. Az elnök hangsúlyozta továbbá a muszlim szervezetek hozzájárulásának értékét az etnikumok és vallások közötti párbeszéd fenntartásához és a fiatalabb generáció hazafias neveléséhez.
Csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök videokonferencián keresztül két megbeszélést folytatott a katonai és biztonsági blokkok vezetésének képviselőivel.
A Generall SVR Telegram-csatorna szerint az aznap esti események megmutatták, hogy az elnök nem véletlenül ostorozta a katonai vezetést. Amikor a hatalmi blokk vezetőségének jelentése után Putyinnal sietve közölték, hogy egy orosz katonai repülőgép „véletlenül” az orosz Belgorodra lőtt ki rakétát, az orosz elnök – megdöbbenve a hallottakon – több mint egy percig hallgatott.
Ezután Putyin legalább tíz percen át kiabált katonai vezetőivel a történtek miatt.
Mint ismert, egy orosz harci repülőgép véletlenül kilőtt egy rakétát az Ukrajnához közeli Belgorod városára, ami robbanást okozott és épületeket rongált meg. Belgorod területi kormányzója, Vjacseszlav Gladkov rendkívüli állapotot hirdetett. Telegram-csatornáján azt közölte, hogy a főutcán egy 20 méter átmérőjű kráter keletkezett. Négy autó és négy lakóház súlyosan megrongálódott.
Kevesebb mint két évvel ezelőtt a 2. objektumot, a Szamara hatalmas Kubisev tere alatt épült gigantikus bombabiztost az orosz turisztikai hivatalnokok múzeumi helyszínként fontolgatták − írta meg a The Guardian.
A Sztálin parancsára mintegy 40 méter mélyen a föld alá épített, 1940-es évekbeli óvóhely eredeti kialakítása és berendezése, irodabútorokkal és más, az atomkorszak előtti időkből származó részletekkel logikusan illeszkedett volna a város föld alatti látnivalóihoz. Mivel a második világháború alatt a Szovjetunió tartalék fővárosa volt, a város egy hatalmas föld alatti bunkeregyüttes tetején fekszik, amelyek közül a 2-es objektumot az egyik legnagyobbnak tartják.
Az ukrajnai invázió megindulásával és Vlagyimir Putyin utasításával, hogy az ország különböző régióiban kezdjék meg a polgári védelmi felkészülést, orosz bunkerek ezreit vizsgálják át felújítás és átalakítás céljából arra a még mindig valószínűtlen − de egy ideig elképzelhetetlen − esetre, ha rakétacsapások érnék az orosz belföldet.
A szamarai bunkereknek, amelyek egyes becslések szerint Moszkva és Szentpétervár után a harmadik legfejlettebbek Oroszországban, évek óta kultuszuk van a várostörténészek és a város alatt illegálisan alagutat ásók körében, és számos városi legenda forrásává váltak.
Oroszország a múlt éjszaka iráni gyártmányú Shahed drónokkal támadta meg Kijevet – adta hírül a városi közigazgatás péntek reggel a strana.today beszámolója szerint.
Mint írják, a drónokat az északi irányból indították. Körülbelül 8 darabot észleltek Kijevnél, mindet lelőtték. Áldozatokról és károkról egyelőre nem érkezett jelentés. Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara szerint Oroszország összesen 10 drónt lőtt ki az éjszaka.
Ron DeSantis floridai kormányzó, aki várhatóan indul a 2024-es republikánus elnökjelöltségért, szombaton külföldi útra indul, amely Japánon, Dél-Koreán, Izraelen és az Egyesült Királyságon keresztül vezet − írta meg a The Guardian.
DeSantis márciusban azt mondta, hogy az ukrajnai háború „területi vita”, és hogy az Egyesült Államok számára nem stratégiai érdek, ezt az álláspontját azóta részben visszavonta. Ezek a megjegyzések bírálatokat váltottak ki a demokraták és sok republikánus részéről, bár ezt az álláspontot osztja a párt bázisának mintegy fele, valamint Donald Trump republikánus volt elnök.
A G7-ek az Oroszországba irányuló export közel teljes tilalmát fontolgatják − jelentette pénteken a Kyodo hírügynökség japán kormányzati forrásokra hivatkozva.
A Bloomberg hírügynökség csütörtökön arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna szövetségesei „az Oroszországba irányuló legtöbb export teljes betiltását” fontolgatják. A hírek szerint a G7-országok tisztviselői a jövő hónapban Japánban tartandó csúcstalálkozó előtt megvitatják az ötletet − írja a The Guardian.
Matsuno Hirokazu japán kabinetfőtitkár a Bloomberg jelentéséről kérdezve azt mondta, hogy a kormány tudomást szerzett róla, de tartózkodik attól, hogy kommentálja a G7-országok és a hasonlóan gondolkodó nemzetek közötti eszmecserét az Oroszország elleni esetleges további szankciókról.
Egy orosz harci repülőgép véletlenül kilőtt egy rakétát az Ukrajnához közeli Belgorod városára, ami robbanást okozott és épületeket rongált meg – idézte a TASZSZ hírügynökség az orosz védelmi minisztériumot.
Csütörtökön késő este a helyi hatóságok nagy erejű robbanásról számoltak be az Ukrajnával határos városban. A regionális kormányzó szerint két nő megsérült.
„Miközben a légierő Szuhoj Szu–34-es repülőgépe Belgorod városa fölött repült, véletlenül kilövésre került egy légvédelmi lövedék” – idézi a TASZSZ a védelmi minisztériumot.
Belgorod területi kormányzója, Vjacseszlav Gladkov rendkívüli állapotot hirdetett. Telegram-csatornáján azt közölte, hogy a főutcán egy 20 méter átmérőjű kráter keletkezett. Négy autó és négy lakóház súlyosan megrongálódott – tette hozzá.
~22:03 local time. There are reports that Russian bombers launched a guided bomb in the direction of Kharkiv. A few minutes later, photos of a huge crater in Belgorod appear.
— Special Kherson Cat 🐈🇺🇦 (@bayraktar_1love) April 20, 2023
Coincidence or not... pic.twitter.com/URSpTs8xxX
Washington a kijevi felhívás ellenére sem döntött a Wagner-csoport (PMC) terrorszervezetté nyilvánításáról – mondta John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációért felelős koordinátora csütörtökön.
Nem hoztunk ilyen döntést, és nincs hozzáfűznivalóm a témához – mondta Kirby egy olyan kérdésre válaszolva, amely a Fehér Ház álláspontját firtatta az ukrán főügyész azon javaslatával kapcsolatban, hogy a Wagner PMC-t terrorszervezetként ismerjék el – írja a TASZSZ.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint minden kereskedelmi kapcsolatot meg kellene szüntetni Oroszországgal. A politikus úgy véli, csak ezzel lehetne megbüntetni Moszkvát a háborús bűnökért.
Minden kereskedelmi kapcsolat Oroszországgal egy olyan terrorista csoport támogatásának minősül, amelynek vezetőjét háborús bűnök és az ukránok elleni népirtás miatt nemzetközi bűnözőként körözik. Oroszország teljes exportblokádja az egyetlen módja annak, hogy Moszkvát itt és most megbüntessük ezekért a bűnökért
– írta Twitteren a tanácsadó.
Today, any trade relations with RF are considered as support of a terrorist group whose leader is wanted as an international criminal for war crimes and genocide of Ukrainians. Complete export blockade of Russia is the only way to punish Moscow for these crimes “here and now”.
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) April 20, 2023
Hollandiában a túltermelés miatt nagyot zuhant az áram tőzsdei ára, írta meg a Bloomberg.
A változás hátterében az áll, hogy a szélerőművek több villamos energiát termeltek, mint amennyi az összesített kereslet volt. Sokakban azonnal feltámadt a remény, hogy a jövőben megszűnik Európa függősége az orosz energiahordozóktól.
Amikor Ukrajna teljes körű lerohanását tervezte, a Kreml arra számított, hogy a függőség miatt Európa nem fog segíteni Ukrajnának. Amikor ez a számítás nem jött be, Putyin drasztikusan csökkentette az Európába irányuló gázszállításokat, hogy instabilitást idézzen elő az európai piacokon.
Néhány hónap alatt azonban Európa fokozatosan képes volt pótolni az orosz energiahordozókat. A tél kezdetére világossá vált, hogy Európa már nem függ annyira Oroszországtól, mint korábban, és nem fog megfagyni a gáz és az olaj nélkül, írja az Unian ukrán hírügynökség.
Hazaárulással vádolnak több ukrán katonát, akik egy jóvá nem hagyott küldetésre indultak, és eközben olyan információkat fedtek fel, amelyek alapján Oroszország csapást tudott mérni egy légitámaszpontra – közölte csütörtökön az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Az SZBU szerint az érintett csoport „anélkül, hogy egyeztetett volna az illetékes állami hatóságokkal”, megpróbált tavaly júliusban elfoglalni egy orosz repülőgépet, amelynek pilótája azt állította, hogy át akar állni az ukránokhoz. A művelet idején azonban részleteket fedtek fel az ukrán légierő személyzetének és gépeinek elhelyezkedéséről, ami lehetővé tette, hogy Oroszország sikeres csapást mérjen az ukrajnai Kirovohrad megyében lévő Kanatove „titkos” katonai repülőtere ellen – adta hírül az MTI.
Felmondta a kijevi városvezetés csütörtökön annak a földterületnek a bérleti megállapodását, amelyen az orosz nagykövetség áll, és felszólította az ukrán kormányzatot, hogy kobozza el a diplomáciai képviselet épületét – jelentette be Vitalij Klicsko polgármester.
„A kijevi városi tanács az ukrán miniszteri kabinethez fordult azzal a kéréssel, hogy szolgáltassa vissza a diplomáciai képviselet vagyonát az ukrán állam tulajdonába” – írta Klicsko a Telegram-oldalán.
A 120 tagú városi tanács 73 képviselője támogatta a döntést, amelyet a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája párt kezdeményezett április elején – derül ki a Heti tükör című helyi hírportál beszámolójából. A parlamenti többséget alkotó politikai erő szorgalmazta az orosz nagykövetség épületének kisajátítását is.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2023. április 20-án az ukrán–magyar határszakaszon 5719 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5938 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 59 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől 2023. április 20-án nem érkeztek Budapestre vonattal.
Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők vezetője csütörtökön közölte, hogy megvitatta Ukrajna katonai szükségleteit Christopher Cavolival, az európai szövetségesek legfőbb parancsnokával.
Megvitattuk Ukrajna prioritásait a fegyver-, felszerelés- és lőszerszállítások tekintetében, és tájékoztattam Cavoli tábornokot a helyszíni fejleményekről – közölte Zaluzsnij főparancsnok Telegramon.
A telefonbeszélgetésre az Ukrajnai Kapcsolattartó Csoport magas rangú ukrán és NATO katonai tisztviselők pénteki ülését megelőzően került sor a németországi Ramstein légibázison.
Az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev ismét a náci Németországhoz hasonlította az ukrán kormányt. Bejegyzését a politikus egy olyan fotóval kísérte, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Adolf Hitler bőrébe bújva látható.
A Die Welt német újságírói arra szólítják fel az ukrán nácik vezetőjét, hogy ne ismételje meg a német Führer hibáit. Őszinte emberek: végre rájöttek, hogy ez a színész egy igazi, bizonyítottan fasiszta ember, aki a német nemzetiszocialisták igazi örököse
– írta Medvegyev.
A Die Welt című német lap cikkében az újságírók azt elemezték, hogy mi a közös a várható ukrán ellentámadásban és a második világháborús kurszki csatában. Szerintük az egyik közös vonás az, hogy az ellentámadás időpontját folyamatosan elhalasztják.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!