Az Azonnali válasz (Immediate Response) elnevezésű, kéthetes hadgyakorlat a második abban a három részből álló sorozatban, amelyet a DEFENDER 23 nevű, több ország csapatainak részvételével zajló gyakorlat keretében hajtanak végre.
A katonai manőversorozatban mintegy 2800 amerikai katona és a többi között Bulgária, Görögország, Horvátország és Törökország hadseregének hétezer katonája vesz részt – írja az MTI.
A NATO közleménye szerint a DEFENDER 23 célja a katonai készenlét fejlesztése, valamint az amerikai és más NATO-szövetséges hadseregek, illetve NATO-n kívüli országok katonái közötti együttműködési képesség (interoperabilitás) fejlesztése. További törekvés annak bizonyítása, hogy az amerikai hadsereg képes gyorsan csapatokat telepíteni Európába, és ott hatékonyan ellátni őket felszereléssel.
NATO-szövetségeseink melletti elkötelezettségünk elrettentő hatású azokkal az országokkal szemben, amelyek fenyegetnék az európai békét
– olvasható a közleményben.
Bajram Begaj albán elnök kijelentette, hogy Tirana „elkötelezett azon küldetése mellett, hogy az ország a Balkán stabilizáló tényezője legyen, valamint a tágabban vett térségben is elősegítse a biztonság megerősítését”.
Orosz rakéta- és dróntámadás érte hétfőn hajnalban az ukrajnai Dnyipropetrovszk megyét, ennek több sebesültje is volt – jelentette be a régió kormányzója, Szerhij Liszak a Telegram hírcsatornán.
A Dnyipropetrovszk megye elleni támadás következtében nyolcan megsebesültek, közülük hármat kórházban ápolnak – írta a kormányzó.
Liszak hozzátette, az ukrán légvédelem 15 drónt és 4 rakétát lőtt le. A kormányzó a támadásban megrongálódott házakról és autókról képeket is közzétett.
Az ukrán légierő hétfő reggeli közlése szerint egy orosz Szu–35-ös vadászgépet és négy rakétát, továbbá 20 iráni gyártású Sahíd–136/131 típusú drónt lőtt le. A közlemény szerint Oroszország összesen 16 rakétát lőtt ki Ukrajnára.
A Kyiv Post egy videót közölt, amely állítása szerint az egyik dnyiprói tűzoltóállomás sérüléseit mutatja, amely a jelek szerint egy éjszakai támadás célpontja volt − közölte a The Guardian.
📹This is what one of the fire stations in #Dnipro looks like after the Russian attack pic.twitter.com/JVLKcZyA2G
— KyivPost (@KyivPost) May 22, 2023
Oliver Carroll, a The Economist tudósítója a helyszínről kiadott képek egyikét tweetelte, megjegyezve,
Oroszország a katasztrófavédelmet célozhatta meg a tegnap esti rakétatámadásokkal Dnyipróban. A helyi hatóságok hatalmas károkról számolnak be az egyik állomáson − több mint 20 jármű megsemmisült.
Russia may have targeted emergency services in missile attacks on Dnipro last night. Local authorities reporting massive damage in one of the stations - more than 20 vehicles destroyed. pic.twitter.com/CD70GKzh9j
— Oliver Carroll (@olliecarroll) May 22, 2023
Richard Barrons, az Egyesült Királyság hadserege összevont parancsnokságának volt parancsnoka a Sky News műsorában nyilatkozott arról, hogy az F–16-os repülőgépek átadása milyen különbséget jelenthet Ukrajnának − írta meg a The Guardian.
Elmondása szerint
ez egy nagyon összetett, negyedik generációs repülőgép, amely döntő előnyt biztosít Ukrajnának az orosz légierővel, sőt, az orosz szárazföldi erőkkel szemben is, ha megtanulják őket használni, és rendelkeznek a lőszercsaláddal, amely a repülőgépet olyan hatékonnyá teszi. Ez a légi csatát Ukrajna javára fordítaná.
„Nincs probléma az ukrán légierővel, a morál nagyon jó. De a repülőgépeik többnyire orosz gépek, és ezért az ellenfél jól ismeri őket. Így nem tudták az oroszokkal felvenni a kesztyűt légi harcban, és nagyon erősen támaszkodtak a földi légvédelmükre. Az F–16-osok lehetővé teszik számukra, hogy Ukrajna légi fölényt szerezzen. Ez megváltoztatja a játékszabályokat” – tette hozzá.
Az Enerhoatom ukrán atomenergetikai vállalat azt állítja, hogy orosz lövések miatt a zaporizzsjai atomerőműben áramkimaradások vannak. A kiesés egy külső távvezeték lövése után következett be.
Hétfő kora reggel a Sky News arról számolt be, hogy az erőművet készenléti és vészhelyzeti áramellátó generátorokra kapcsolták.
A Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin május 20-án közölte, hogy elfoglalták a kelet-ukrajnai Bahmut város teljes területét – írja a Sky News.
A Wagner ma nem haladt előre. A Wagner ma nem foglalt el területet. Az utolsó centiméterig elfoglaltuk az összes területet, amelyre ígéretet tettünk
– mondta Jevgenyij Prigozsin a Telegramon közzétett hangüzenetében.
Hozzátette, hogy a Wagner zsoldosai még a héten elhagyják a konfliktusövezetet.
„Ahogy mondtuk, átadjuk állásainkat az orosz védelmi minisztériumnak, és május 25-én elhagyjuk a konfliktusövezetet” – jelentette ki Prigozsin.
A brit védelmi minisztérium az oroszok utóbbi időben végrehajtott nagy hatótávolságú rakétacsapásainak sikerét annak tulajdonította, hogy az orosz hadsereg jobban integrálta rakétáit a „fegyvertelen, megfigyelésre szolgáló légi járművek (UAV) műveleteibe”.
Ilyenek például az orosz gyártmányú Supercam UAV-k, amelyek viszonylag olcsók és elegendő hatótávolsággal rendelkeznek ahhoz, hogy átrepüljenek a cirkálórakéták célpontjai felett – közölte a védelmi minisztérium.
A kis méretű, légcsavarral hajtott drónok repülési hatótávolsága 50 és 450 kilométer között van, szárnyfesztávolságuk 1 és 4,5 méter között mozog, és akár 7 órás élettartammal is bírhatnak.
Hozzátették, hogy az orosz erők korábbi célzási folyamata túl lassú volt, ami az egyik fő gyengeségüknek bizonyult a harctéren – írja a Sputnik News.
Legalább két ukrán állhat az Északi Áramlat gázvezetékeknél történt robbanások mögött – írta vasárnap a német Suddeutsche Zeitung című napilap.
A napilap és más német és európai médiumok által végzett vizsgálat szerint a német szövetségi bűnügyi hivatal néhány hónappal ezelőtt megtalálta a lengyelországi Feeria Lwowa utazási irodát, amely bérelte az Andromeda jachtot, amellyel az Északi Áramlat robbantás gyanúsítottjai eljutottak a helyszínre.
A lap szerint azonban sok minden arra utal, hogy a Feeria Lwowa egy látszatcég volt. A céget 2016-ban alapították, és két ukrán személy jegyezte be.
Igor Girkin korábbi orosz parancsnok bírálta Oroszország ukrajnai hadműveletét, kimerültnek és rosszul felszereltnek nevezte az orosz erőket.
Girkin egy hosszú posztot osztott meg, amelyben a harctérről érkező legfrissebb híreket elemezte, és azt sugallta, hogy az orosz erők rossz fizikai állapota miatt hamarosan nagyobb támadásra számít az ukrán erők részéről.
Miért gondolom, hogy hamarosan támadni fog Ukrajna? Pontosan azért, mert most van a legnagyobb esélyük a sikerre. Az Orosz Fegyveres Erők legjobb csapásmérő egységei kimerültek a hónapokig tartó harcokban. A lőszerkészletek minimálisak
– idézi Girkint a Newsweek.
Bejegyzésében arra is kitért, hogy a Bahmutért folytatott véres harcok után, ha például az ukránok támadást indítanának a donyecki régióban, Donbásznál, akkor súlyosan megtépázott, és a bahmuti átcsoportosítások miatt megritkított egységekkel találkozhatnak.
Ezért és sok más ok miatt is Girkin nem örül Bahmut elfoglalásának, és meglátása szerint még csak megközelítőleg sem érte meg az erre fordított erőfeszítés és pénz.
Az elmúlt éjszaka a délkelet-ukrajnai Dnyipro városát támadta Oroszország. A térségben tartózkodó tudósítók szerint több robbanás is hallatszott a térségben.
Szerhij Liszak, a dnyipropetrovszki terület kormányzója a Telegramon közölte: „A védelmi erőknek köszönhetően ellenálltunk a támadásnak.”
Az RBC-Ukraina hírügynökség szerint Dnyipróban 15 robbanás volt, és több mint 90 percen keresztül szóltak a légvédelmi szirénák – írja a Sky News.
Az oroszoknak azért van szükségük erre a „pirruszi győzelemre” Bahmutban, mert az orosz hadsereg már nevetség tárgyává vált több mint kilenc hónapnyi eredménytelen harc után – jelentette ki Szergej Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője egy vasárnapi tévéműsorban.
Ráadásul látják, hogy készülünk valamire, ezért rendkívül fontos számukra, hogy megmutassák, hogy már van valamiféle trófeájuk
– fogalmazott a szóvivő.
Hozzátéve, hogy még az „alelnökük” is gratulált nekik, de nem emlékszik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „bármelyik bálványa, mint Sztálin vagy Rettegett Iván, gratulált volna egy homályos szervezetnek egy állítólagos hiányos járási központ elfoglalásához” – tette hozzá Cserevatij az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
A Suspіlny tudósítói szerint robbanás történt Odessza városában. Az előzetes hírek szerint dróntámadás érte a települést, a légiriadó ennek hatására megszólalt, a légvédelem pedig működésbe lépett.
Az első sajtóhírek szerint egyetlen pilóta nélküli repülőgép hatolt be a város légterébe, amit aztán lelőttek.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére május 21-én az ukrán–magyar határszakaszon 5543 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7324 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől 2023. május 21-én 93 ember, köztük 41 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Belarusz készen áll arra, hogy „kijózanítsa a forrófejűeket” Európában – mondta Leonyid Kaszinszkij, a belorusz védelmi miniszter asszisztense.
Ha a forrófejűek agressziót akarnak alkalmazni hazánk ellen, készek vagyunk kijózanítani őket
– fogalmazott.
„A légierőt annak megfelelően dolgoztuk át, hogy képesek legyenek TNW-ket (taktikai nukleáris fegyvereket) hordozni. A katonáinkat teljes mértékben kiképezték az Sz–400-as és az Iszkander rakétarendszerekre” – idézi Kaszinszkij az ONT tv-csatornának adott interjújában elhangzottakat a Radiosputnik.
Mint korábban írtuk, Oroszország és Belarusz közleményben adtak hangot annak, hogy a jövőben is együttműködnek, hogy az ellenük irányuló „külső veszélyeket elhárítsák”. A két országra az ukrajnai háborúban való részvételük miatt kivetett szankciókat politikai indíttatásúnak és illegálisnak minősítették.
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!