Óriási blama: 100 orosz katona halhatott meg egyetlen csapásban

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Új feladatot kapott az ukrán harci Vámpír.
• A Wagner viszálya a Kremllel kritikus dátumhoz közelít.
• Olyan születésnapi ajándékot ígértek Vlagyimir Putyinnak, amitől mosoly ült ki az arcára.
• Vlagyimir Putyinnak több Orbán Viktorra lenne szüksége az orosz politikus szerint.
• Óriási blama: 100 orosz katona halhatott meg egyetlen csapásban.
• Vlagyimir Putyin külföldre utazik, és bízik abban, hogy nem csukják le.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!

Az Egyesült Államok bírálja Oroszországot az emberkereskedelemről szóló éves jelentésben.

Az Egyesült Államok élesebb kritikát fogalmazott meg Oroszország emberkereskedelemmel kapcsolatos teljesítményével kapcsolatban, a sorkatonákkal és ukrán gyerekekkel szembeni moszkvai bánásmódot említve, egy olyan országokról szóló éves jelentésben, amelyek Washington szerint nem védik meg az áldozatokat.

Az Oroszországról szóló rész a tavalyinál több bírálatot tartalmazott Moszkva ukrajnai fogva tartásával kapcsolatban. Emellett most a jelentésben Észak-Koreához hasonlította Oroszországot az Egyesült Államok.

A jelentés megemlítette „ukrán gyermekek ezreinek Oroszországba való erőszakos átszállítását” is – ami miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság vádat emelt orosz tisztviselők, köztük Vlagyimir Putyin elnök ellen – írja az al Jazeera pánarab hírtelevízió.

Oroszország gazdasága 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakában tapasztalt 3 százalékos növekedés után most 1,8 százalékkal zsugorodott – derült ki a Roszsztat szövetségi statisztikai hivatal adataiból.

Az orosz gazdaság dacolt a 2022-es két számjegyű összeomlásra vonatkozó korai várakozásokkal, de így is 2,1 százalékkal zsugorodott, miután a Nyugat szankciókat vezetett be, válaszul arra, hogy Moszkva februárban csapatokat küldött Ukrajnába.

A Rosstat korábban 1,9 százalékos visszaesést prognosztizált az első negyedévre – írja a The Guardian.

ENSZ-szakértők egy csoportja közölte: levélben fordultak Moszkvához, hogy aggodalmukat fejezzék ki az orosz katonai erők által ukrán civilekkel és hadifoglyokkal szemben alkalmazott kínzásokkal kapcsolatban.

Az ENSZ-szakértők nyilatkozatukban azt állítják, hogy a kínzások közé tartoznak az áramütések és a nyilvános kivégzések, és hogy a kínzásokat hírszerzési információk megszerzése, vallomások kikényszerítése vagy az ukrán erők állítólagos támogatása miatt hajtották végre.

Moszkva korábban tagadta a hadifoglyok kínzását vagy bántalmazását, és azt állítja, hogy nem céloz meg szándékosan civileket Ukrajnában – emlékeztetett a Sky News.

Bár a 15 hónapja tartó konfliktusban korábban mindkét fél ellen felhoztak kínzással kapcsolatos vádakat, az ENSZ független szakértői csoportja szerint az orosz erők módszerei államilag támogatottak lehetnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóbeszédet intézett csütörtökön a svájci parlamenthez, amelyben arra szólította fel a törvényhozást, hogy engedélyezze más országoknak a svájci gyártású fegyverek továbbadását Ukrajnának – közölte az RBK-Ukrajina hírportál értesülését az MTI.

Zelenszkij kiemelte, hogy ez létfontosságú lépés lenne Ukrajna számára.

„Tudom, hogy Svájcban vita zajlik az Ukrajna védelmét szolgáló katonai felszerelések exportjának kérdéséről. Ez létfontosságú lenne. Fegyverekre van szükségünk, hogy helyreállíthassuk a békét Ukrajnában” – hangsúlyozta az ukrán elnök beszédében.

Mint írtuk, a jelenlegi jogszabály értelmében minden svájci fegyvert vásárló országnak tilos azokat újraértékesítenie konfliktusban részt vevő feleknek.

Június 8-án a svájci parlament felsőháza jóváhagyta, hogy svájci gyártású fegyvereket harmadik ország átadhassa Ukrajnának. Ahhoz azonban, hogy ez életbe lépjen, a svájci parlament alsóházának is meg kell szavaznia.

Az ukrajnai frontvonal egyes részein heves harcok folynak, miután Kijev régóta várt ellentámadást indított a nyugatról szállított fegyverekkel – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. 

Kijelentette, hogy a védelmi miniszterek és az ipari partnerek megvitatják, hogyan lehetne tovább fokozni a védelmi célú termelést.

A NATO-vezér azt is elmondta, hogy a NATO-országok számára a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát védelmi célokra fordító általános előírás „nem felső határ, hanem a közös biztonságunkba való befektetéshez szükséges minimum” – közölte a Sky News.

A Reuters hírügynökség több katonai szakértőt is megkérdezett a jelenleg zajló offenzíváról. Ők azt mondták, Ukrajna a támadásra felkészített egységeinek csak töredékét vetette még be.

Konrad Muzyka lengyel katonai szakértő azt mondta, hogy az ukránok 12 páncélozott, nyugati eszközökkel felszerelt dandárt készítettek fel az utóbbi hónapokban az offenzívára, és ezek közül még csak hármat vetettek be az eddigi támadó műveleteknél.

A szakértő szerint a támadásra készülő ukrán erők zöme Orihiv városának közelében, valamint Velika Novoszilkánál van, ahol már eddig is előrenyomultak a csapatok. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az ukrán erőknek Tokmak, illetve Zaporizzsja városainak elfoglalása lehet a céljuk (mindkét települést megerősítették az oroszok).

Rob Lee (Foreign Policy Research Institute) azt mondta, hogy a következő hetekben anyagháború lesz a felek közt, vagyis sok katonát, eszközt veszít mindkét oldal. Szerinte az ukránok számára a legnagyobb kockázat most az, hogy a csapataik túlságosan felőrlődnek a küzdelemben, és nem tudnak áttörni az orosz vonalakon. 

Jack Watling, a Royal United Services Institute (RUSI) elemzője pedig úgy fogalmazott, egyelőre korai lenne értékelni az offenzívát, mert nem látni, hogy siker vagy kudarc lesz-e belőle. 

Ha az orosz hadsereg vesztesként jön ki a jelenleg zajló ukrán ellentámadásból, akkor az egész háborút is elveszíti – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki az NBC Newsnak adott nemrég interjút.

Az államfő úgy fogalmazott, hogy az ukrán csapatok „nagyon kemény ellenállásba ütköznek”, mert az oroszok tudhatják, ha veszítenek ebben a kampányban Ukrajnával szemben, akkor az egész háborút is elbukják. 

Zelenszkij arról is beszélt, egyértelmű számukra, hogy nem holnap válnak a NATO tagjaivá, de ezzel együtt is szükségük lenne arra, hogy meghívják őket a szövetségbe, és a háború után csatlakozhassanak. 

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Hollandia és Dánia egy újabb nagy katonai szállítmányt ad át Ukrajnának, benne több száz rakétával – írja a The Guardian.

Mindezt a brit kormányzat jelentette be, de azt nem tisztázták, hogy milyen típusú rakétákról van szó. A közleményből az is kiderült, hogy az eszközök leszállítása már meg is kezdődött, és pár héten belül mindent átadnak az ukránoknak.

Újabb kárpátaljai áldozata van Oroszország Ukrajna ellen indított véres háborújának – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A portál szerint Mihajlo Telicsuk haláláról a Kőrösmezői kistérség számolt be közösségi oldalán. A közlemény szerint a fiatalember 2002. szeptember 26-án született Lazescsina (Mezőhát) településen. 

„Igazi hazafi, Ukrajna hűséges fia, ő volt a legjobb közöttünk – ezekkel a szavakkal jellemezzük közösségünk hősét, aki idén szerzett diplomát a Petro Szahajdacsnyij Hetmanról elnevezett Szárazföldi Erők Nemzeti Akadémiáján, ahol példamutató szolgálatért kitüntetésben is részesült” – áll a gyászhír bejelentő közleményben.

A Kárpáti Igaz Szó időközben arról is beszámolt, hogy egy másik katona is meghalt a régióban. A Viski kistérség közösségi oldalán közölték, hogy egy 57 éves katona, Mihajlo Pelehacs is életét vesztette. A portál szerint a napokban több kárpátaljai is hősi halált halt a harcokban.

Az UNICEF szerint a háború kezdete óta legalább húsz gyermek halt meg aknák és más robbanószerkezetek miatt.

Mustapha Ben Messaoud, az UNICEF vezető vészhelyzeti koordinátora aggodalmát fejezte ki a gyermekeket fenyegető fokozott kockázat miatt, mivel a nyári hónapokban több időt töltenek felügyelet nélkül a szabadban.

Ukrajna területének körülbelül egyharmadát aknák borítják, így az ország a világ egyik leginkább robbanóanyaggal szennyezett országa – közölte a Sky News.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén arra szólította fel a NATO-t és tagállamait, hogy tegyenek eleget Ukrajna iránti elkötelezettségüknek, és hívják meg az országot a katonai szövetségbe a július közepén Vilniusban tartandó csúcstalálkozón.

A 425 szavazattal, 38 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők hangsúlyozták, reményeik szerint Ukrajna NATO-csatlakozási folyamata a háború befejezése után megkezdődik, és az ukrán–orosz konfliktus a lehető leghamarabb befejeződik – közölte az MTI.

Az EP-képviselők támogatásukról biztosították az Európai Tanács tavalyi határozatát, mely uniós tagjelölti státuszt biztosított Ukrajnának. Az állásfoglalás elítélte az ukrajnai nova kahovkai gátat ért támadást, amely háborús bűncselekménynek minősül.

Az EP továbbá átfogó uniós gazdaságélénkítési csomagot szorgalmazott Ukrajna számára, amelynek az ország azonnali, közép- és hosszú távú megsegítésére, az újjáépítésre és a helyreállításra kell összpontosítania. 

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint Moszkva ismét arra biztatja az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT), hogy nemzetközi vizsgálatot indítson az Északi Áramlat robbanásának ügyében.

Most ismét az ENSZ Biztonsági Tanácsának vizsgálatára fogjuk felterjeszteni ezt a kérdést

– mondta Zaharova a sajtótájékoztatóján.

Elmondta, hogy a Biztonsági Tanács három nyugati állandó tagja, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország korábban blokkolta Oroszország erőfeszítéseit egy „átlátható" vizsgálat biztosítására – írja az al Jazeera pánarab hírtelevízió.

Tavaly szeptemberben robbanások miatt megrepedt mind az Északi Áramlat 1, mind az újonnan épített Északi Áramlat 2 vezeték. A robbanások svéd és dán vizeken történtek, és mindkét ország azt állította, hogy szabotázs lehetett a detonációk oka, de még mindig zajlik a szakmai vizsgálat ez ügyben. 

Petr Pavel cseh elnök a Radio Szvobodának adott interjút, amelyben a háborúról beszélt.

Az államfő azt mondta, hogy Ukrajnának most minden lehetőséget meg kell ragadnia az ellentámadásban, mert ha ez nem sikerül, akkor a jövő év tavaszáig szinte biztos nem lesz esélyük arra, hogy újabb területeket szabadítsanak fel.

Beszélt arról is, hogy az ukrán hadsereg most kétségkívül több tapasztalattal rendelkezik a NATO bármelyik államánál, és azt is hozzátette: szerinte az ukránok rövid idő alatt integrálni lehetne, amennyiben csatlakoznának a NATO-hoz. Mindemellett azt is leszögezte, erről csak akkor lehet szó, ha véget ér a háború.

Petr Pavel ezen kívül arra is kitért, hogy szerinte a Nyugaton élő oroszokat szigorúan meg kellene figyeltetni, „mert egy olyan ország állampolgárai, amely agresszív háborút indított”.

Sajnálom ezeket az embereket, de másrészről, ha a múltat nézzük, amikor a II. világháború elkezdődött, akkor az Egyesült Államokban élő japánokat is szigorúan megfigyelték. Egyszerűen ez a háború ára

 – mondta, majd egy következő kérdésre válaszolva azt is tisztázta, hogy ezt a megfigyelést titkosszolgálati eszközökkel képzelné el. 

Az Inforádió Aréna című műsorának vendége volt Resperger István ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője.

Az ezredes elmondta, a pár napja indult ukrán ellentámadásban 11 dandár, azaz 40-50 ezer ember és háromezer harcjármű, ezen belül 3-4 ezer harckocsi vesz részt. Eddig az ukránoknak egy irányba sikerült előretörniük, de a fő orosz védvonalat nem érték még el.

Resperger István szerint az ukránoknak 25-50 százalékos veszteséggel kell számolniuk a támadó hadművelet alatt.

A dél-ukrajnai Noha Kahovkában található gát felrobbantása Resperger szerint hadászati szempontból elsősorban az oroszoknak állhatott érdekében, ugyanakkor a rosszul kivitelezett manőverrel a Krím és a zaporizzsjai atomerőmű vízellátását is veszélyeztetik, ráadásul saját harcállásaikat és az ott lévő csapataikat vitte el a víz.

Meglátása szerint a most indult ellentámadás dönti el a háború és Ukrajna sorsát – teszi hozzá a Mandiner szemléje.

A Krím félszigeten ukrán dróntámadások zajlottak reggel. A kilenc drón többségét megsemmisítették, és senki sem sérült meg – mondta el Szergej Akszjonov krími vezető az MTI szerint.

A Krímben és a többi megszállt területen megszaporodtak az ukrán dróntámadások, mióta Ukrajna ellentámadásba kezdett. Az offenzíva célja az oroszok kiszorítása. Az ukrán hatóságok bejelentették, hogy minden, Moszkva által annektált ukrajnai területet vissza akarnak foglalni, beleértve a Krímet is.

A kijevi vezérkar csütörtökön közölte, hogy az ukrán ellentámadás jelenleg a Donyeck megyei Bahmut térségére, illetve a Zaporizzsja megyei Bergyanszk környékére összpontosít. Az ukrán haderő nemrég több falut felszabadított az orosz megszállás alól.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter csütörtökön, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozásán, Brüsszelben kijelentette, hogy 

Az MTI beszámolója szerint lelkesítőnek nevezte az ukrán nép ellenállását, kitartását és elszántságát, amellyel szembeszáll az orosz hadsereggel és felszabadítja területeit.

Ukrajnának joga van önálló és független államként, szabadságban léteznie

– fogalmazott.

Fotó: Omar Havana / Getty Images Hungary

Az Egyesült Államok büszke arra, hogy azon országok közé tartozik, amelyek katonai felszereléssel és képzéssel segítik az ukrán hadsereg győzelmét a harctéren – mondta Austin, majd hozzátette: Washington folytatja támogatását Ukrajnának rakéták, rakétarendszerek, lőszer és harci repülőgépek biztosításával.

Szavatolni akarjuk, hogy Ukrajna a jövőben is képes legyen megvédeni állampolgárait, területét, ellen tudjon állni mindenfajta agressziónak, egy esetleges újabb orosz támadásnak is

– tette hozzá az amerikai védelmi miniszter.

Norvégia és Dánia is tüzérségi lőszereket ígér Ukrajnának,  Japán követheti a példájukat.

A skandináv országok 9000 tüzérségi lőszer adományozásáról állapodtak meg

– közölte a norvég védelmi minisztérium. Norvégia biztosítja a lőszert, Dánia pedig gyújtószerkezeteket küld Ukrajnának.

Mindeközben Japán arról tárgyal, hogy az Egyesült Államokon keresztül szintén lőszert adjon Ukrajnának – írja a Sky News.

Az ukrán erők megkegyelmeztek egy orosz katonának, aki a harctéren megadta magát Bahmut városánál még májusban – az esetről készült drónfelvételt a The Wall Street Journal tette közzé az oldalán. 

A történteket Jurij Fedorenko, az ukrán hadsereg tisztje is megerősítette a CNN-nek. „Amikor rájött, hogy meg fog halni, félredobta a fegyverét, felemelte a kezét, és azt mondta, hogy nem harcol tovább” – mondta.

Egy robbanószerekkel felszerelt drón éppen likvidálni akarta a katonát, aki jelezte, hogy megadja magát, ezért az ukránok úgy döntöttek, hogy életben hagyják – tette hozzá.

Elfogadták a törvényt, amely megtiltja Oroszországnak, hogy új nagykövetséget építsen az ausztrál parlament közelében. A törvény véget vet Oroszország bérleti szerződésének a területen – közölte Anthony Albanese miniszterelnök.

A kormány nagyon világos biztonsági tanácsokat kapott arra vonatkozóan, hogy milyen kockázatot jelent az orosz jelenlét a parlamenthez ilyen közel

– idézi a Sky News Albanese-t.

A portál megjegyzi, Oroszország a múlt hónapban nyert egy szövetségi bírósági pert, amely megakadályozza a kitelepítését a helyszínről.

Az ukrajnai háború befejezését szorgalmazó afrikai küldöttség már elindult Európába – írja a strana.today. A küldöttség érkezéséről a lengyel elnöki hivatal számolt be. 

A küldöttségben a Comore-szigetek, Zambia és Dél-Afrika elnöke is részt vesz. Több európai vezetővel is találkozni akarnak, hogy bemutathassák az ukrajnai háború lezárására vonatkozó béketervüket, amelyet Ukrajna már korábban elutasított.

Az afrikai béketerv lényege, hogy tárgyalásokat kezdjenek a tűzszünetről az orosz csapatok ukrán területről való kivonása nélkül.

„A nemrég megkezdett ukrán ellentámadás mutatja, hogy Kijev képes visszafoglalni területeket, ami azt bizonyítja, hogy a szövetségesek katonai támogatása változást hoz a harctéren – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozására érkezve azt mondta, noha nem látható, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére vagy a béketárgyalásokra készülne, tudnia kell, hogy nem győzhet a harctéren.

Ha azt akarjuk, hogy Ukrajna majd eredményesen vegyen részt a béketárgyalásokon, további területeket kell visszaszereznie, ahhoz pedig fegyverekre van szüksége

– mondta Stoltenberg, hozzátéve, hogy Oroszország nukleáris retorikája felelőtlen és veszélyes, emellett új nukleáris képességekbe fektetett, a fegyverek egy részét a szövetséges országok közelébe, a NATO keleti szárnyának határára telepítették. Mindez nem indokolja, hogy a NATO változtasson nukleáris berendezkedésén – mondta a NATO-főtitkára. 

Stoltenberg arról is beszélt, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnökkel előremutató beszélgetéseket folytatott Ankarában Svédország NATO-csatlakozási kérelme ratifikálásának folyamatáról – írja az MTI.

 „Svédország a tagság minden feltételének megfelel, teljesítette a török kéréseket, köztük megerősítette a terrorizmusellenes szabályozásait, ami lehetővé teszi, hogy mihamarabb lezárulhasson a csatlakozási folyamat” – tette hozzá Stoltenberg.