Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is. Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán elnök kedd este azzal vádolta az orosz erőket, hogy a kelet-ukrajnai pokrovszki rakétatámadás során szándékosan civileket, mégpedig az első rakéta becsapódása után kiérkező mentőalakulatok tagjait vették célba.
Volodimir Zelenszkij a Telegramon hangsúlyozta,
az orosz fél célja az volt, hogy minél nagyobb károkat és fájdalmat okozzon.
A Donyeck megyei várost hétfő este érte támadás. Az Iszkander típusú ballisztikus rakéták, amelyek 40 perccel követték egymást, kilenc- és ötemeletes épületeket, lakóházakat, egy szállodát, vendéglátóhelyeket, üzleteket és közigazgatási épületeket rongáltak meg. A második rakéta a katasztrófavédelem és a mentőegységek kiérkezése után csapódott be.
A támadásban kilencen meghaltak és 82-en megsebesültek.
Az elnök egyúttal bejelentette, az idei Krími Platform elnevezésű csúcsot augusztus 23-án rendezik.
A kezdeményezést 2021-ben indította az ukrán külügyminisztérium, válaszul a Krím félsziget Oroszország általi annexiójára és más biztonsági kihívásokra.
A fórumot – melynek tavaly, virtuális formában Zágráb adott otthont – több mint 40 ország támogatja, illetve a NATO, az Európai Unió és a G7-es országcsoport is.
Az amerikai nagyvállalatok nem akarják elveszíteni az orosz piacot, és szeretnék újraindítani az együttműködést – mondta Alekszandr Zaharov houstoni orosz főkonzul a TASZSZ-nek.
Bármennyire is vonzóak az új afrikai és latin-amerikai projektek az amerikai vállalkozások számára, hozamukat, jövedelmezőségüket tekintve nem tudják helyettesíteni az oroszországi projekteket. Az amerikaiak nem akarják elveszíteni a nagyszabású orosz piacot. Lehetséges új logisztikai láncokat kiépíteni, de ez éveket, sőt évtizedeket vesz igénybe
– mondta a főkonzul, aki szerint a nagyvállalatok szeretnék újraindítani az együttműködést.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kritizálta Moszkva ajánlatát, miszerint Oroszország hat afrikai országnak ingyen szállítana gabonát. A tárcavezető szerint az oroszok ajánlata „egyszerűen nevetséges”.
„A fekete-tengeri gabonakezdeményezés révén 20 millió tonnát szállítottak az alacsonyabb és közepes jövedelmű országoknak. Más szóval, amit az oroszok a megállapodásból való kilépésért cserébe javasoltak, az csepp a tengerben ahhoz képest, amire ezeknek az országoknak szükségük van” – jegyezte meg a külügyminiszter, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nehéznek nevezte az ellentámadást, de megjegyezte, hogy az előny Ukrajnánál van – erről az államfő egy latin-amerikai lapnak adott interjúban beszélt, amit az Interfax szemlézett.
Nagyon nehéz ilyen sokáig harcolni. Nagyon nehéz, amikor hiány van ebből vagy abból a fegyverből. Mindez nagyon nehéz, mert ez egy háború. Tudom, hogy nekünk nehéz, de az is biztos, hogy az oroszoknak még nehezebb. Nekünk fáradtság van a szemünkben, nekik pedig félelem
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök úgy folytatta, hogy „Oroszország, velünk ellentétben, valójában gyorsabban, felesleges áldozatok nélkül tudja befejezni ezt a háborút. Mégpedig úgy, hogy elhagyja a területünket. Mert Ukrajna nem fogja folytatni a háborút Oroszország területén. Ez soha nem volt a célunk. Mi a mi területeinket foglaljuk vissza. És ez a különbség. Van hova menniük” – tette hozzá.
Ukrajna világelsővé kíván válni a harci drónok gyártásában – mondta a Newsweeknek adott interjújában Mihajlo Fedorov ukrán digitális átalakulásért felelős miniszter.
Szerinte a háború befejezése után Ukrajnának minden esélye megvan arra, hogy a drónok legnagyobb exportőre legyen a világon, mivel minden egyes modellt valódi harcban tesznek/tettek próbára. Jelenleg 40 pilóta nélküli repülőgépet tesztelnek Ukrajnában egy különleges katonai program keretében, szemben az egy évvel ezelőtti hét modellel.
Az Európai Unió nem fog biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának – jelentette ki Peter Stano, az EU külügyi szóvivője. A Deutsche Welle szerint Stano ezt azzal indokolta, hogy az EU a NATO-val ellentétben nem védelmi szervezet.
Stano megjegyezte, hogy az EU számos területen támogatja Ukrajnát, így a katonai szférában is. Példaként említette, hogy az unió fegyvereket biztosít Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezéshez. Ami pedig a konkrét biztonsági garanciákat illeti, megjegyezte, hogy az EU „támogathatja azokat, de önmagában nem garantálható a biztonság”.
A júniusi EU-csúcs után elfogadott nyilatkozatot kommentálva, miszerint az EU és a tagállamok készek hozzájárulni az Ukrajnával szembeni jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásokhoz, Stano azt mondta, hogy a biztonsági garanciák az egyes tagállamok, és nem az EU egészének az ügye.
Ez a tagállamok előjoga, módjukban áll ilyen garanciákat nyújtani
– tette hozzá.
Oroszország az új tanév kezdete előtt új tankönyvet adott ki a diákok számára, amelyben Vlagyimir Putyin orosz elnök elmagyarázza, miért rohanta le az orosz hadsereg Ukrajnát. A tankönyv példányai minden iskolában elérhetőek lesznek, közölte Szergej Kravcov orosz oktatásügyi miniszter, írja a The Telegraph.
A tárcavezető elmondta, hogy a könyv célja az ukrajnai háború céljainak „közvetítése”, ezek közé tartozik Ukrajna „demilitarizációja” és „nácítlanítása”.
Kravcov azt is megfogadta, hogy a háború befejezése után ismét frissítik a tankönyveket. Szerinte Oroszország győzelmével ér véget a fegyveres konfliktus.
Russie : Sergey Kravtsov a montré de nouveaux manuels d'histoire. Le ministre de l'Éducation de la Fédération de Russie a également noté que les manuels scolaires de l'État dans toutes les matières scolaires seront préparés d'ici la fin de 2025.https://t.co/DfxdxvkLSG pic.twitter.com/wJq0ypnmyV
— Rebecca Rambar (@RebeccaRambar) August 7, 2023
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére augusztus 8-án az ukrán–magyar határszakaszon 6756 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6471 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 124 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
A keleti Pokrovszk városának lakói felidézték a hétfői kettős csapás gyötrelmes élményeit, amelynek következtében legalább hét ember meghalt és többtucatnyian megsebesültek – írja a CNN.
Hallottam egy zúgást. Egy nagyon, nagyon hangos zúgást. Aztán az egész épület megremegett, és az erkélyünk ablakai kirepültek. Félórával később volt egy második csapás, még hangosabb és még ijesztőbb volt
– mondta egy helyi nő a CNN-nek kedden.
Az udvaron többen is voltak, és a katonák azt mondták nekik, hogy menjenek fedezékbe egy esetleges második támadás miatt. A férje az erkélyen volt a robbanás idején.
A robbanás átdobta a nőt a másik szobába.
Szeretném azt üzenni az oroszoknak: Értékeljék az életeket. Mind a sajátjukat, mind a miénket. És elég ebből az egészből, elég. Elég
– nyilatkozta a nő.
Egy másik lakos, akinek az otthona szintén a támadás által érintett terület közelében van, elmondta, hogy ő és férje az első robbanás után kimentek a házból. Amikor a váratlan második robbanás után visszatértek a lakásukba, látták, hogy nincsenek ablakok, nincs erkély, és nem volt áram sem.
Az orosz légvédelem két, Moszkva felé tartó drónt lőtt le, áldozatokról nem érkezett jelentés – közölte Szergej Szobjanyin orosz főpolgármester.
Két harci drón közelítette meg a fővárost
– közölte Telegram-oldalán, hozzátéve, hogy mindkét pilóta nélküli repülőgépet légvédelmi eszközökkel hatástalanították.
A katasztrófavédelem az incidens helyszínén dolgozik – értesült a TASZSZ.
Az ukrán hadsereg szerint az Egyesült Államok által gyártott kazettás bombák új lendületet adtak az Oroszország által elfoglalt területek visszaszerzésére irányuló ellentámadásnak.
Az ukrán csapatok kazettás bombákkal orosz gyalogsági koncentrációkat, járműcsoportokat és más célpontokat találtak el, megtisztítva az utat a támadó műveletek előtt – írja a The Wall Street Journal hírei alapján az Unian.
A lap megjegyzi, hogy az ukrán ellentámadást nagy méretű aknamezők és a túlerőben lévő orosz légierő akadályozta, ami megnehezítette, hogy elérjék és áttörjék az oroszok állásait. Az ukrán ellentámadás így eddig nem járt sok sikerrel.
Bár a kazettás bombák önmagukban nem változtatják meg az erőviszonyokat a csatatéren Ukrajna javára, a katonák szerint segítettek nekik visszaszorítani az orosz állásokat, amelyeket nehezen tudtak elérni – teszi hozzá a The Wall Street Journal.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!