Legkevesebb három ember meghalt a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városának szerdai orosz ágyúzásában – közölte Volodimir Zelenszkij elnök egy Telegram-üzenetben.
A mentési művelet folyamatban van. Minden áldozatnak megadjuk a szükséges segítséget, és Oroszország háborús bűntette minden bizonnyal elnyeri büntetését. Az orosz terroristákra pedig a frontvonalon fogunk válaszolni – hős harcosainknak köszönhetően
– mondta Zelenszkij.
A támadásban emellett legalább hét ember megsérült – írja a CNN.
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is. Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán csapatok nyári ellentámadása megmutatta, hogy az ukrajnai konfliktus nem oldható meg végtelen fegyverellátással – írta Sahra Wagenknecht parlamenti képviselő a Facebookon.
A politikus szerint a most már több hete tartó ellentámadás nem hozott mást, mint számos áldozatot és pusztítást mindkét oldalon – állítja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
És mindezt annak ellenére, hogy május végéig a Nyugat több mint 73 milliárd euró értékben szállított Ukrajnának fegyvereket és lőszereket, köztük kazettás bombákat, amelyeket a nemzetközi jog tilt a civilekre gyakorolt pusztító hatásuk miatt
– hangsúlyozta Wagenknecht.
A lengyel hatóságok nem zárják ki a Belarusszal való vasúti kommunikáció blokkolását a kialakult feszültségek miatt – közölte Maciej Wonsik lengyel belügyminiszter-helyettes.
A Lengyel Sajtóügynökség kérdésére, hogy Lengyelország mit ért Belarusz korábban bejelentett esetleges teljes elszigetelése alatt, a tisztviselő azt mondta, hogy ez a határ egyidejű lezárására vonatkozik Lengyelország és Litvánia, valamint Lettország részéről – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Ha Belarusz túl sokat enged meg magának, ha ezek a provokációk egyre tolakodóbbak lesznek, akkor közösen kell reagálnunk, és remélem, hogy ehhez Lettország is csatlakozik, mert a litvánoknak beszélniük kell velük erről, hogy Belaruszt teljesen elszigeteljük
– mondta Wonsik, aki szerint ez a vasúti átkelők lezárását is jelenti.
Korábban a lengyel hatóságok Aljakszandr Lukasenka belorusz elnöknek a Wagner magánkatonai céggel kapcsolatos szavaira reagálva bejelentették az ország teljes elszigetelésének lehetőségét, ha a Wagner-harcosokat érintő súlyos incidensekre kerül sor.
Legkevesebb három ember meghalt egy rakétacsapás következtében Zaporizzsjában – közölték ukrán tisztviselők.
Zelenszkij elnök megosztott egy videót a helyszínről, ezen látható a robbanás által okozott pusztítás, amely a regionális kormányzó szerint egy templomot és üzleteket ért.
Zaporizhzhia. Another attack by Russian terrorists. As of now, three people have been reported dead. My condolences to the families!
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 9, 2023
The rescue operation is underway. All victims will be provided with the necessary assistance. And this war crime of Russia will certainly face its… pic.twitter.com/wXfvdpaIcb
Legkevesebb három ember meghalt a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városának szerdai orosz ágyúzásában – közölte Volodimir Zelenszkij elnök egy Telegram-üzenetben.
A mentési művelet folyamatban van. Minden áldozatnak megadjuk a szükséges segítséget, és Oroszország háborús bűntette minden bizonnyal elnyeri büntetését. Az orosz terroristákra pedig a frontvonalon fogunk válaszolni – hős harcosainknak köszönhetően
– mondta Zelenszkij.
A támadásban emellett legalább hét ember megsérült – írja a CNN.
Ukrajna számára tragikus tény, hogy rajta kívül álló erők is nagyban befolyásolják azt, milyen kimenetellel ér véget a háború – írta cikkében a CNN.
Emlékeztettek arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya nagyban függ az amerikai, nyugati szállításoktól, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is lesz egy-két szava ahhoz, miként ér véget a konfliktus. Mindebből az következik, hogy a csatatéren hozott áldozatok ellenére
a háború végkimenetelét jelentősen fogják befolyásolni a külső tényezők, vagyis az, hogy Washingtonban, Moszkvában és a többi európai fővárosban milyen döntések születnek.
Ha az offenzíva elakad, akkor például a télre az Egyesült Államok támogatása is meginoghat, és a következő évi választáson is téma lesz várhatóan az, hogy kell-e támogatni Ukrajnát. Márpedig a támadást egyelőre a nagyon lassú előrenyomulás jellemzi csak, és emiatt azzal az eshetőséggel is számolni kell, hogy a háború még a jövő évben sem ér véget.
A cikk szerzője úgy véli: azzal kapcsolatban, hogy mikor jön el a békekötés ideje, meghatározó lehet az a tény, hogy az Egyesült Államok meddig vállalja Ukrajna támogatását. Mint írta, ennek nemcsak az amerikai fegyverszállítások szempontjából van jelentősége, hanem abból a perspektívából is, hogy mennyire egységesen áll ki a NATO és a többi európai állam Ukrajna mellett.
Mint megjegyezte, a Fehér Ház egyelőre továbbra is egyértelműen Ukrajna mellett áll, és nemrég arra utaltak egy nyilatkozatban, hogy újabb katonai csomagot terveznek küldeni Ukrajnának, benne aknamentesítő felszerelésekkel és a HIMARS rakéta-sorozatvetőkhöz kapcsolódó eszközökkel. Azonban
ha az ukrán offenzíva elakad, és emiatt nem kapnak több támogatást az Egyesült Államoktól, az Zelenszkij számára egy politikai katasztrófával érhet fel.
Ha ez így lesz, akkor még arra is van esély, hogy az amerikai választópolgárok fogják eldönteni Ukrajna sorsát is 2024. novemberben, amikor a következő elnököt megválasztják – írta a CNN.
A lakosság arányát figyelembe véve Csehország nyújtott menedéket a legtöbb ukránnak az Európai Unióban, szám szerint pedig Németországot választották úti célként a legtöbben azok közül, akik Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt kényszerültek elhagyni hazájukat – írja az Eurostat adatai alapján az MTI.
🛂 On 30 June 2023, almost 4.07 million non-EU citizens who fled 🇺🇦 Ukraine had temporary protection status in EU countries.
— EU_Eurostat (@EU_Eurostat) August 9, 2023
Main countries hosting:
🇩🇪 Germany (1 133 420 people; 28% of the total)
🇵🇱 Poland (977 740; 24%)
🇨🇿 Czechia (349 140; 9%)
👉 https://t.co/TBuAOFzFuw pic.twitter.com/68L70oWKwf
Az orosz invázió kezdete óta több mint négymillióan hagyták el Ukrajnát. A befogadott menekültek számában Németország áll az élen, Lengyelország a második, Csehország pedig a harmadik. Lakosságarányosan utóbbi vezeti a rangsort, ahol ezer lakosra 32,2 menekült jutott. Ez a szám az EU összes tagállamát tekintve átlagosan 9,1.
Magyarország az Eurostat adatai szerint 31 855 menekültet fogadott be az orosz–ukrán háború kezdete óta.
Rendeletben adott engedélyt Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a devizaalapú állami garanciák rubelben történő teljesítésére – írja az MTI.
A rendelet értelmében az állami garanciákat a kedvezményezett kérésére, de akár anélkül is lehet majd rubelben teljesíteni, ha erre devizában nincs lehetőség. A kifizetéseket a követelés napján érvényes árfolyamon teljesítik az orosz jegybanknak.
Az orosz pénzügyminisztérium februárban készítette elő az elnöki rendelettervezetet a devizában nyújtott állami garanciák rubelben történő kifizetéséről. A tárca rámutatott, a geopolitikai helyzet miatt Oroszország korlátozottan képes teljesíteni a devizakötelezettségeket, a változtatásokra pedig azért van szükség, hogy elkerüljék a devizatranszfer lehetetlensége miatt elmaradó teljesítéseket.
Letartóztattak egy férfit Németországban, akit azzal gyanúsítanak, hogy titkos információkat adott át az orosz hírszerző ügynökségeknek – közölte a Sky News a német hatóságok nyomán.
A német szövetségi ügyészség azonosította a Thomas H. néven ismert férfit, miután állítólag megkereste a bonni orosz konzulátust és a berlini nagykövetséget – felajánlva együttműködését.
A férfi a német fegyveres erők egyik részlege, a Bundeswehr tagja, és állítólag a munkájával kapcsolatos információkat adott át az orosz hírszerzésnek.
Az orosz erők a Harkiv megyei Kupjanszk városát választották támadásuk fő irányának, ehhez nyolc Storm-Z elnevezésű rohamosztagból álló támadócsoportot hoztak létre – mondta el Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott nyilatkozatában – írja az MTI.
A katonai vezető kiemelte, hogy heves csaták folynak a térségben, egyes állások többször is gazdát cserélnek. „Az ellenség célja, hogy áttörje csapataink védelmét, és közvetlenül benyomuljon Kupjanszkba” – tette hozzá. Szavai szerint ezzel egy időben az orosz erők Novoszelivszke környékén offenzívával megkísérelték oldalba támadni az ukrán csapatokat és bekeríteni őket, de nem jártak sikerrel.
Katonáink bátran tartják az arcvonalat, visszaverve az ellenség minden előrenyomulási kísérletét
– hangsúlyozta a parancsnok. Szirszkij azt is elmondta, hogy kedden látogatást tett a térségben, és a csapatparancsnokokkal együtt megvitatta a válaszlépések lehetőségeit az oroszok támadásaira.
Ennek eredményeként minden szükséges döntést meghoztunk annak érdekében, hogy garantáljuk az ellenség visszaszorítását
– fogalmazott. Hozzátette, elsősorban az ukrán alakulatok további megerősítéséről ejtettek szót, minden szükséges erővel, eszközzel és lőszerrel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik főtanácsadója tagadta, hogy Ukrajna drónnal próbálta volna megtámadni a zaporizzsjai atomerőmű kiégett fűtőelemeit, miután az orosz média szerdán ezt állította – írja a Sky News.
Kijev ismét hangsúlyozta, hogy az erőművet nem fenyegeti ukrán támadás.
A RIA korábban arról számolt be, hogy egy pilóta nélküli ukrán légi jármű Enerhodar – egy Zaporizzsjától északnyugatra fekvő város – felett lezuhant, és azt állította, hogy az erőműhöz tartott.
Az ukrán hatóságok országszerte légiriadót rendeltek el szerda délután a Kinzhal típusú aeroballisztikus rakétákkal felszerelt vadászrepülőgépek miatt – közölte az Ukrajniszka Pravda.
A légierő szerint az orosz MiG–31 vadászrepülőgépek rakétái rendkívül pontosak. Úgy vélik, az ukrán légvédelem még nem rendelkezik elegendő nyugati típusú eszközzel ahhoz, hogy képesek legyenek ellensúlyozni a hasonló támadásokat.
A légiriadó több mint 40 percig tartott – tették hozzá.
A Reuters a pénzügyminisztérium honlapjára hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok szerdán újabb, Belarusszal kapcsolatos szankciókat vezetett be.
A szankciók nyolc személyt, öt szervezetet és egy repülőgépet érintenek.
A tárca két Belarusszal kapcsolatos általános engedélyt is kiadott – a Guardian szerint.
Belorusz katonákat képeznek ki orosz taktikával, amit az ukrajnai offenzíva során is alkalmaztak – jelentette a TASZSZ állami hírügynökség.
A tanfolyamon a gárdista ejtőernyősök aknamezőket, taktikai orvoslást, elsősegélynyújtást és a különböző lőtt sebek önellátását tanulják
– közölte az orosz védelmi minisztérium sajtócsatornája a Telegramon.
A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint „a kiképzésen a harcosok aktívan felhasználják az NMD (Nemzeti Rakétavédelem) tapasztalatait” – közölte az al Dzsazíra.
Az orosz biztonsági erők szerint Ukrajna drónnal próbálta megtámadni a zaporizzsjai atomerőmű kiégett nukleáris fűtőelemek tárolóját – jelentette a RIA állami hírügynökség.
Anélkül, hogy megnevezett forrást vagy tisztviselőt idéznének, az orosz biztonsági erők az általuk lelőtt drón repülési útvonalának elemzése alapján jutottak erre a következtetésre – írja az al Dzsazíra.
A német védelmi minisztérium megerősítette, hogy összesen 25 darab Leopard 1 harckocsit szállított Ukrajnába – írta az Unian.
Németország öt páncélozott mentőjárművet és két kiképző harckocsit is átad Ukrajnának.
Hanna Maljar, az ukrán védelmi minisztérium helyettese közölte, az ukrán hadsereg nem erősíti meg az azzal kapcsolatos információkat, hogy a Herszoni területen átkeltek a Dnyeperen nemrég.
Maljar felhívta a figyelmet arra, hogy először az orosz közösségi oldalak kezdték el terjeszteni a híresztelést, és ezután terjedt el az információ.
A közösségi média már csak így működik, ezt nem tudjuk megállítani. De a vezérkar mostanáig nem erősítette meg ezt
– mondta, hozzátéve, amint a vezérkar megerősít egy-egy információt, szívesen adnak részletesebb tájékoztatást arról.
Az esetről (amelyet ukránpárti és oroszpárti bloggerek nagyon eltérően értelmeztek) részletesen ebben a cikkben írtunk.
A fronton készültek fotók egy kilőtt páncélozott járműről, amelyről azt feltételezik, hogy egy Eagle I-es lehet.
Not much left, but it looks like the first Mowag Eagle I was destroyed in the Zaporizhzhia region.
— deaidua.org 🇩🇪🤝🇺🇦 (@deaidua) August 9, 2023
Source: https://t.co/aMGuNrXsSh pic.twitter.com/1cNqaxDezv
Ezt az eszközt a svájci MOWAG gyártotta egykor, és Ukrajna a hivatalos adatok szerint más államtól nem kapta meg (ehhez Svájc hozzájárulása is kellett volna), mégis feltűnt a fronton hónapokkal ezelőtt. Korábbi sajtóértesülésekben azt feltételezték, hogy az ukránok esetleg egy magánvállalattól kaphatták meg az eszközt.
Ugyanakkor a kilőtt jármű típusával kapcsolatban sincs egyetértés. Van, aki azt feltételezi, hogy ez nem egy Eagle I, hanem már a később, Németországban gyártott Eagle II lehet (amelyet Svájc engedélye nélkül is megkaphattak az ukránok). Az viszont így sem egyértelmű, hogy kitől kapták meg az ukránok ezt az eszközt.
#Russian forces have destroyed a #France -supplied VAB APC and a #Switzerland -supplied Mowag Eagle II nera Zaporozhie. #Ukraine #ukrainewar #UkraineFrontLines #UkraineRussiaWar️ #Russia pic.twitter.com/PtDqn0iNqb
— Alex Bukovsky (@BungeeWedgie) August 9, 2023
Sor került a jövőbeli lépések megtervezésére és a csapatok ellátására mindazzal, ami az ukrán védelmi erők számára szükséges – írja az unian.net.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hadsereg Legfelsőbb Főparancsnokságának ülésén a fronton kialakult helyzet mélyreható elemzéséről számolt be. Az elnök megjegyezte, szerdán különleges formátumú ülést tartottak.
A legszűkebb kör és maximális figyelem egyetlen témára – a mi offenzívánkra. A jelenlegi helyzet mélyreható elemzése, a jövőbeli lépések megtervezése, a csapatok ellátása mindennel, ami szükséges, és az ellenség akcióinak elemzése
– mondta Zelenszkij.
Az elnök elmondása szerint a sztavkai ülésen a beszámolókat Valerij Zaluzsnij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij vezérezredes, a Tavria haderőnem parancsnoka, Olekszandr Tarnavszkij dandártábornok és Kirill Budanov, Ukrajna Védelmi Minisztériuma fő hírszerzési igazgatóságának vezetője tartották.
Hazájukat védelmező ukrán hősök gyermekeit látja vendégül egy hétig a Balatonakaliban lévő nyári táborában a XVIII. kerület – derült ki a Demokratikus Koalíció közleményéből.
A XVIII. kerület 50 ukrajnai diák számára rendezett egyhetes nyári tábort Balatonakaliban. Olyan diákokkal szeretnénk legalább egy hétre feledtetni a háború és az orosz megszállók okozta borzalmakat, akiknek az édesapjuk jelenleg is a fronton harcol, rosszabb esetben már el is veszítették apjukat a háborúban. Ezek a gyerekek a saját bőrükön élték át, amit az orosz elnök magyar csatlósai lassan másfél éve nem akarnak észrevenni: otthonok, családok, életek és emberi sorsok mennek tönkre Putyin Ukrajna elleni háborújában.
A Demokratikus Koalíció szerint vannak bűnök, amiket nem lehet utólag meg nem történtté tenni: a kilőtt golyókat és a ledobott bombákat nem lehet visszavonni, az ártatlan civilek holttesteit őrző tömegsírokat nem lehet eltüntetni, a megölt édesapákat és édesanyákat pedig nem lehet visszaadni már senkinek.
De lehet embernek maradni és emberként viselkedni azokkal, akiknek örökre megváltoztatta az életét az orosz megszállás. Ezt teszi a XVIII. kerület, amikor hazájukat védelmező ukrán hősök gyermekeit látja vendégül egy hétig a Balatonakaliban lévő nyári táborában – zárul a DK közleménye.
Utazási segítségre, információra, anyagi támogatásra és egészségügyi szolgáltatásokra van leginkább szükségük az Ukrajnába visszatérő ukrán menekülteknek – hívta fel a figyelmet a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) magyarországi képviselete az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
Az IOM április és június között végzett felmérése szerint a háború miatt több mint 5,2 millió ember kényszerült lakóhelyének elhagyására Ukrajnán belül, és további 6,2 millió ember keresett biztonságot az országhatárokon kívül.
A kutatás szerint a háború elől menekülő ukránok többsége (66 százalék) csak rövid látogatás erejéig térne vissza Ukrajnába, és mindössze a megkérdezettek 30 százaléka szándékozik Ukrajnában maradni. A hazatérők többsége a honvágyat és a régiójuk helyzetének javulását jelölte meg a hosszú távú ukrajnai tartózkodás indokaként.
Az adatok szerint ideiglenes tartózkodási helynek a legtöbben Magyarországot (54 százalék), Németországot (12 százalék) és Ausztriát (5 százalék) választják. Változtak azonban az Ukrajnába visszatéréskor felmerülő legfontosabb szükségletek: a korábbi időszakhoz képest jóval többen jelezték, hogy általános információra és anyagi támogatásra van szükségük – mutatott rá a kutatás.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint Lengyelország el akarja foglalni Nyugat-Ukrajnát, és arra készül, hogy erre a célra egy lengyel–ukrán alakulatot hozzon létre. A miniszter Lengyelországot az amerikai oroszellenes politika legfőbb eszközének nevezte – írja a ria.ru.
Szerinte a lengyelek Európa legerősebb hadseregét akarják felépíteni, és ennek érdekében nagy mennyiségben kezdtek fegyvereket vásárolni Washingtontól és partnereitől.
„Az Oroszország biztonságára veszélyes nyugati fenyegetések sokszorosára nőttek” – tette hozzá Sojgu.
Oroszország növelni fogja erőit a nyugati határainál – jelentette ki az orosz védelmi miniszter, azt követően, hogy Lengyelország kétezer katonát küldött a belorusz határra.
Szergej Sojgu szerint a NATO fegyvereket fog telepíteni a katonai szövetséghez frissen csatlakozott Finnországba is – írja a Sky News.
Robbanás történt a Moszkva melletti Szergijev Poszadban lévő Zagorszki Mechanikai és Optikai Gyár területén, az üzem közelében lévő több házban is kirobbantak az épületek ablakai.
Az incidensben legalább 31 ember megsérült, közülük 19-et kórházba szállítottak. Az üzemből a dolgozókat, valamint egy közeli óvodából a gyerekeket evakuálták.
További részleteket ebben a cikkünkben olvashat.
Az ukrán erők súlyos harcok közepette orosz támadásokat vertek vissza az ország keleti régióiban – közölte az ukrán hadsereg szerdán.
Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője azt mondta, hogy az elmúlt napban több mint 30 ütközet zajlott. „Súlyos harcok folynak” – tette hozzá.
Tájékoztatása szerint az orosz hadsereg előrenyomult a Harkiv megyében lévő Kupjanszk városától mintegy 10 kilométerre lévő Szinkivka közelében, amelyet tavaly foglaltak el az ukránoktól. Orosz támadások voltak továbbá a szomszédos Donyeck megyében, az orosz erők által ellenőrzött Bahmuttól délre, Kliscsijivkánál.
Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes hétfőn Kijevben közölte, hogy az orosz csapatok fokozták a harcok hevességét Kelet-Ukrajnában, miközben igyekeznek visszaszerezni a tavaly ősszel elvesztett állásaikat Harkiv régióban.
Kovaljov szerint az ukrán csapatok folytatják offenzívájukat Zaporizzsja és Donyeck térségében. Konkrét információkkal azonban nem szolgált a terepen szerzett harci előnyeikről.
Az ISW szerint az ukrán erők korlátozott sikereket értek el a Dnyeper folyón történő átkeléssel.
Az ukrán csapatok Herszonnál jutottak át a keleti partra, de nem biztos, hogy tartósan megvetették a lábukat.
Orosz katonai bloggerek szerint az ukrán erők akár hét, egyenként mintegy hat-hét embert szállító csónakot is partra szállítottak Kozacsi Laheri településen, és áttörték a védelmi vonalakat.
Ukrajna azt állítja, hogy részleges sikert ért el a déli fronton, miközben sikeresen védekezik az orosz előrenyomulással szemben keleten, ahol a helyzetet összetettnek, de ellenőrzöttnek tekintik.
Hanna Majlar ukrán védelmiminiszter-helyettes szerint az orosz offenzíva fő iránya továbbra is Kupjanszk.
Az ellenség támadó erők itt próbálnak előrehaladni, de sikertelenül. A műveleti helyzet összetett, de ellenőrzött
– fogalmazott, hozzátéve, hogy az orosz erők sikertelen támadást folytatnak a harkivi részen.
Majlar szerin az ukrán támadó akciók folytatódnak Bahmut irányába, ahol az orosz erők folyamatosan támadnak, hogy visszanyerjék elvesztett pozícióikat – írja a The Guardian.
A Kercsi-szoros közelében megtámadták és mozgásképtelenné tették az orosz Sig kereskedelmi tartályhajót (MT) egy legénység nélküli felszíni hajó segítségével (USV) – írja a brit védelmi minisztérium.
Ez egy nappal az Olenegorszkij Gornyak partraszálló hajó elleni hasonló támadás után történt, és két nappal azután, hogy a jelek szerint meghiúsult egy orosz járőrhajók elleni támadás, miközben azok valószínűleg az orosz Szpartak IV kereskedelmi hajót (MV) kísérték.
A brit védelmi minisztérium szerint az orosz katonai hajók nem tudnak áthaladni a Boszporuszon, így a szíriai és a földközi-tengeri orosz katonai erők nagymértékben a Sig, a Sparta IV és egymaroknyi más polgári hajóra vannak utalva.
Az USV műveletek azt mutatják, hogy egyre inkább a modern tengeri hadviselés egyik fő elemévé válnak, és Oroszország tengeri ellátási útvonalainak leggyengébb láncszemei ellen is bevethetők.
Augusztus 9-én, szerdán reggel robbanások hallatszottak az ideiglenesen megszállt Krím Dzsankoj körzetében – írja a Krimszkij Viter szemtanúkra hivatkozva.
Három, majd később további két helikopter repült át a Krími Autonóm Köztársaság Nyizsnyegorszki járása felett az Azovi-tenger felé. Nem sokkal később néhány helikopter visszatért Dzsankojba.
Ideiglenesen lezárták a kercsi hidat, ez idő alatt szünetel a gépjárműforgalom.
Az Unian beszámolója szerint a Szevasztopoli-öböl térségéből is füstöt jelentettek. Szevasztopol orosz polgármestere, Mihail Razvozhajev azt állította, hogy az orosz haditengerészet gyakorlatokat tart a térségben.
Mint ismert, 2022 októbere után július közepén ismét támadás érte a Krími hidat, ami az Ukrán Biztonsági Szolgálat és az ukrán haditengerészet közös hadművelete volt.
A „rendkívüli támadásban” két ember életét vesztette, egy gyermek pedig megsérült. Oroszország terrorcselekménynek minősítette a támadást, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig azonnal cselekedni kezdett.
Volodimir Zelenszkij legutóbb a választási kampány idején látogatott el Kárpátaljára. Akkor a beregszászi kórházat látogatta meg, viszont egyáltalán nem találkozott a helyi magyarság képviselőivel.
Ehhez képest a mostani látogatás egy jelentős változást jelent. Ez egy pozitív dolog
– mondta a Mandinernek Babják Zoltán, Beregszász polgármestere, aki úgy érzi, mindenképpen hasznos volt az ukrán elnök mostani látogatása, mert annak ellenére, hogy háború dúl az országban, Zelenszkij foglalkozott a kisebbségi ügyekkel, amelyeket beárnyékol az oktatási törvény.
Az Európai Unióba vezető út Kárpátalján vezet, ezért a térség infrastrukturális fejlesztése, valamint a kisebbségi jogok helyzete is kiemelten fontos kérdést fog jelenteni az uniós csatlakozási folyamat során. Az uniós tagság fényesebb jövőt jelentene Kárpátaljának és a beregszásziaknak is egyaránt
– tette hozzá a polgármester.