A Wagner-csoport állítólag álláshirdetéseket tett közzé a Közel-Keleten és Afrikában, de az újonnan felvettek az eddig kínáltnál alacsonyabb fizetésre számíthatnak – írja a Sky News.
Az amerikai székhelyű kutatóintézet szerint az alacsonyabb fizetés összhangban van a közelmúltbeli jelentésekkel, amelyek szerint a Wagner pénzügyi nehézségekkel küzd, és emiatt elveszítheti a személyzetét.
Amint arról korábban beszámoltunk, a csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin a júniusi meghiúsult lázadása óta először tett közzé videóbeszédet. Ebben azt mondta, hogy a Wagner toboroz, és a csoport teljesíteni fogja a kitűzött feladatokat.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Adrienne Watson, a Fehér Ház szóvivője szerdán azt mondta: egyelőre nem tudják megerősíteni, hogy Jevgenyij Prigozsin tényleg meghalt-e, de nem lepné meg őket, ha a hír igaz lenne.
Ha megerősítik a halálhírt, akkor sincs min meglepődni. Az ukrajnai katasztrofális háború ahhoz vezetett, hogy egy magánhadsereg Moszkva ellen vonult, most pedig, úgy tűnik, ez lett a következménye
– mondta.
Nem sokkal később maga Joe Biden is megszólalt ugyanerről egy riporternek nyilatkozva.
Nem vagyok meglepve […] Nem tudom, hogy konkrétan mi történt, de nem lep meg [a hír]
– mondta. Hozzátette azt is, hogy az utóbbi másfél órában edzésen volt, ezért sem tud konkrétumokat mondani.
Az esetről ebben a cikkben írtunk részletesen. Időközben egy orosz kormányzati tisztviselő is bejelentette Prigozsin halálhírét.
Az orosz elnök Kurszk városában tartott beszédet szerda este az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Vlagyimir Putyin a kurszki csata 80. évfordulója alkalmából utazott a városba. Mint mondta, az a győzelem örökre az orosz nemzet egyik legnagyobb eredménye lesz.
A beszéd után kitüntette két orosz egység katonáit, két katonának a lehető legmagasabb kitüntetést, az Oroszország Hősét is átadta.
Rendkívüli hírként közöltük, hogy a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin a gyanú szerint meghalt. A részleteket itt olvashatja erről.
Az ukrán katonai hírszerzés egy különleges műveletben az Ukrajna által felügyelt területre csalt egy orosz Mi–8-as helikoptert az Ukrajinszka Pravda szerint.
A lap a hírszerzőktől értesült arról, hogy több mint 6 hónapja tervezték ezt az akciót. A műveletet az tette lehetővé, hogy a hírszerzésnek sikerült átállítania egy orosz helikopterpilótát.
⚡️Intelligence lured a 🇷🇺Russian Mi-8 helicopter with a pilot to 🇺🇦Ukraine.
— 🇺🇦Ukrainian Front (@front_ukrainian) August 23, 2023
It was a special operation of the Main Intelligence Directorate of the Ministry of Defense of Ukraine, which lasted more than 6 months.
Along with the pilot, there were two crew members on board who did… pic.twitter.com/BF2AfgwAvF
A gépen összesen hárman tartózkodtak, amikor ukrán területre vitte a pilóta, eredetileg repülőgép-alkatrészekkel indult el egy légibázisról egy másik felé. Az orosz légibázis helyett azonban a Harkivi területen landolt, ahol az ukránok már várták.
A helikopteren tartózkodó másik két orosz katonát megölték.
A pilóta Ukrajnában van, és az akció előtt a családja is elhagyta Oroszországot.
Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes a Twitteren közölte: Oroszország egy csapásban 13 ezer tonnányi ukrán gabonát semmisített meg.
A tisztviselő szerint még az előző éjjel érte támadás Izmajil városát, ott semmisült meg az a 13 ezer tonna, amelyet Egyiptomba és Romániába szállítottak volna.
Today is the 8th attack on 🇺🇦port infrastructure since russia has withdrawn from the #BSGI. 270K tonnes of grain have been destroyed so far.
— Oleksandr Kubrakov (@OlKubrakov) August 23, 2023
Tonight several private grain terminals & storage facilities, cargo infrastructure, 13K tons of grain intended for shipment to Egypt &… pic.twitter.com/IjhFJ8bo9D
Azt is közölte, hogy ez már a 8. ilyen támadás volt az ukrán kikötők ellen, és
ÖSSZESEN 270 EZER TONNa UKRÁN GABONA SEMMISÜLT MEG A HÁBORÚ ALATT.
Ukrajnának és a világnak egyaránt feladata azt, hogy a további pusztítást megakadályozzák – írta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint Ukrajnának több légvédelmi rendszerre lenne szüksége a kikötőknél.
A CNN videós riportot készített egy ukrán elit mesterlövészegységgel, amelyről már korábban is írtunk.
Mint írták, az alakulat nagyjából az amerikai hadsereg Delta Force-ához hasonlít. A CNN-nek egy titkos helyszínen volt lehetősége találkoznia és interjúznia velük.
Az egység parancsnoka beszélt arról, hogy pár hete belefutottak a fronton egy hozzájuk hasonló orosz elit mesterlövész-alakulatba, amelyet végül tüzérségi támogatást kérve sikerült megfutamítaniuk.
A köztársasági elnököt egy óvóhelyre kellett menekíteni szerda délután az ukrán fővárosban, ahol hivatalos látogatást tesz. A részletekrőlitt írtunk.
A Krím félszigeten történt szerdai robbanások során a jelentések szerint az orosz parti rakétakomplexumot, a Bastiont érte találat – közölte Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója.
A Bastion azon eszközök közé tartozik, amelyek az Onyx rakétákat hordozzák, amelyekkel Oroszország ukrán területeket vesz célba.
Ezenkívül radarállomások is megsérültek. Összesen hét robbanást regisztráltak – írja az rbc.uaAndrjuscsenko beszámolója alapján.
A következő hónapban Litvánia NASAMS légvédelmi rakétarendszereket ad át Ukrajnának – írja az rbc.ua.
A portál szerint Gitanas Nauseda litván elnök azt mondta a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésen:
Ukrajnát a háború megnyeréséig készek támogatni.
Nauseda a tárgyaláson közölte a NASAMS-rendszerek szállításának időpontját is, és azt ígérte, hogy szeptemberben már megkapják ezeket az ukránok. Ezekből a rakétarendszerekből Ukrajna már kapott korábban, de nem sokat.
„A bajban lévők Magyarország segítségére minden körülmények között számíthatnak, a gyerekek különösen is” – írta szerda délutáni posztjában a köztársasági elnök. Novák Katalin közölte:
Ma egy olyan ideiglenes óvodát látogattunk meg Kijev mellett, melyet magyar támogatásból az Ökumenikus Segélyszervezet hozott létre és működtet.
„A magyar támogatásnak és a szervezet elhivatott munkájának köszönhetően, a gyermekek számára a háborús helyzet közepette is biztosított az óvoda” – fogalmazott.
Az államfő a minap Kárpátalján járt, szerdán pedig egy koszorúzáson vett részt Kijevben.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter lehetséges elbocsátásról kérdezték az ukrán elnököt nemrég.
Volodimir Zelenszkij azt mondta: a személyi döntésekről csak akkor nyilatkozik, amikor aláírja az arra vonatkozó elnöki rendeleteket.
Az elnököt arról is kérdezték ezután, hogy lehetséges-e Reznyikov lemondása és kinevezése Ukrajna brit nagykövetévé, de erre sem volt hajlandó érdemben reagálni – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajna ellentámadása fokozatosan halad előre, bár ez nagyon nehéz, mivel az orosz megszállók sűrűn aláaknázták a területeket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságírói kérdésre válaszolva, Petteri Orpo finn miniszterelnökkel szerdán Kijevben tartott közös sajtótájékoztatóján.
Az ukrán államfő szavai szerint az orosz csapatok több ezer aknát hagynak maguk után – írja az MTI. Hangsúlyozta, a hadseregtől folyton azt a tájékoztatást kapja, hogy előrenyomulnak, „kis mértékben, de az irány jó”.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte: kedden az ukrán védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a 47. ukrán dandár benyomult a Zaporizzsja megyében lévő Robotine faluba, és megszervezte a civilek evakuálását. Az orosz erők azonban tüzérséggel lövik a falut. Augusztus 16-án hivatalosan is megerősítették, hogy az ukrán fegyveres erők visszavették a donyecki régióban található Urozsajne települést.
Zelenszkij a sajtótájékoztatón arra a kérdésre válaszolva, hogy mekkora valószínűséggel menesztik fel Olekszij Reznyikov védelmi minisztert, leszögezte: a személyi döntéseket akkor tudja majd kommentálni, amikor aláírja a vonatkozó rendeleteket. „Csakis a vonatkozó rendeletek aláírása után állok készen véleményt nyilvánítani a személyi döntésekről” – fogalmazott az államfő.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova közölte: Oroszország bosszút fog állni azért, hogy az ukrán kormányzat orosz civil célpontokra csapott le Moszkvában.
A fegyveres erőink, amelyek jelenleg Ukrajna nácimentesítését és demilizarizálását végzik, nem fogják válasz nélkül hagyni ezeket
– mondta a RIA Novosztyi szerint.
Azt is hozzátette: Oroszország azt sem fogja figyelmen kívül hagyni, hogy a nyugati hírszerzők fontos információkkal segítik Kijevet a háborúban. Mint mondta, szerintük ezek az információk teszik lehetővé Ukrajnának azt, hogy végrehajtsák ezeket a csapásokat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ellentámadás menetét kommentálva elmondta, hogy az Ukrán Fegyveres Erők folyamatosan támadják az ellenséget több frontvonalon, ha fokozatosan is, de folyamatosan haladnak előre – írja az Interfax.
Ma beszéltünk a finn miniszterelnökkel. Nem fogok nyilvánosan beszélni mindenről. De mindazonáltal több területen látjuk, hogy haladunk előre
– mondta az ukrán elnök.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy nagyon nehéz dolguk van, mert Oroszország több ezer aknát hagy maga után.
Pentagon szóvivője, Patrick Ryder szerint az ukránok ellentámadási akciói folytatódnak, és a csata még nem ért véget, emiatt nem helyénvaló jelenleg bármilyen következtetést levonni – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Megjegyezte, hogy a teljes frontvonalon folynak a harcok, és az ukrán hadsereg némileg előrenyomult.
Kezdettől fogva mondtuk, hogy ez egy nagyon kemény hadművelet és kemény harc lesz. Ez egy maraton, nem pedig sprint. Tehát nem szabad illúziókat kelteni ezzel kapcsolatban
– mondta Ryder.
Szerinte ha az ukrán fegyveres erők nem járnak sikerrel, annak következményei nemcsak Ukrajnát, hanem Európát és az egész világot érintik
A harc nagyon dinamikus, nagyon képlékeny és kiszámíthatatlan, és minden történelemtanuló tudja, hogy egy csata nem ér véget, amíg nincs vége. Tehát nem fogom összefoglalni a harc közepén. Ez megint csak helytelen lenne. Amit tenni fogunk, az az, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát, amíg szükséges
– hangsúlyozta Ryder.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy Ukrajna készen áll arra, hogy Finnországtól megkapja a negyedik generációs F-18 Hornet vadászgépeket – írja az Unian.
Az ukrán államfő Petteri Orpo finn miniszterelnökkel Kijevben tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az F-16-osok azért élveznek prioritást, mert ezekkel ki tudják elégíteni az ukrán légierő igényeit. Ugyanakkor, mint mondta, Ukrajna készen áll bármilyen típusú repülőgép fogadására.
Háborúban állunk... Bármit elfogadunk, amit kapunk, hogy megvédjük az államunkat. (...) Ha Finnországnak nincs szüksége F-18-asokra, mi szívesen fogadjuk
– mondta az elnök.
Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy Ukrajna több páncélozott személyszállító járműben is érdekelt.
Az orosz erők kénytelenek egyetlen „hosszú” útvonalra támaszkodni logisztikájukhoz az ideiglenesen megszállt Krímben, miután súlyos csapásokat mértek a pontonhidakra a csongári és a genicseszki ellenőrzőpontokon – közölte a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentésében.
A jelentés szerint az orosz hadsereg folytatja a pontonhidak felállítását a dél-ukrajnai és a megszállt Krím határán.
Azok után az erőteljes csapások után, amelyeket az ukrán fegyveres erők augusztus közepén hajtottak végre a fent említett hidakon, nem valószínű, hogy ez az infrastruktúra képes lesz ellenállni annak a jelentős mennyiségű, nehéz felszerelésnek és lőszernek, amelyet Oroszország megpróbál átcsoportosítani – tette hozzá a jelentés.
Mint írták, szűk keresztmetszetek alakultak ki a Krímben. Ez azt jelenti, hogy az orosz erők részben az Armanszkon átvezető hosszú útra támaszkodnak. Ez további nehézségeket okoz Oroszország logisztikai hálózatának déli részén – áll a jelentésben.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 23 August 2023
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) August 23, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/Va8F6AqttP
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/pssA1eHOXZ
Az Egyesült Államok „nem bátorítja és nem teszi lehetővé” az orosz földön lévő objektumokat célzó támadásokat, közölte az amerikai külügyminisztérium névtelenséget kérő szóvivője – írja az Ukrinform.
Ukrajna maga dönt arról, hogyan védekezik az orosz invázió ellen, amelyet a Kreml tavaly februárban szabadított el
– tette hozzá a szóvivő.
Megjegyezte, Moszkva bármikor véget vethetne a háborúnak, ha kivonná csapatait Ukrajnából.
Tavaly novembertől kezdve az orosz erők a műholdfelvételek alapján felgyorsíthatták a védelmi erődítmények bővítését Zaporizzsjában – állítja az ISW tanulmányai alapján a Sky News.
Petro Csernyk ezredes szerint az ukrán erők nem tudnak bejutni az észak-azovi régióba, hogy elüldözzék az orosz erőket Dél-Ukrajnából és a Krím félszigetről. Szintén elmondta, hogy az oroszok három védelmi vonalat építenek ki a Perekop-szoroson.
Kirillo Budanov vezérőrnagy szerint az oroszok négy csoportot hoztak létre a Krímen, amivel az ukrán ellentámadásra készülnek. Az ISW szerint az oroszok egyre jobban aggódnak a déli fronton.
Novák Katalin köztársasági elnök szerdán délelőtt lerótta tiszteletét az Ukrajnáért elesettek emlékfala előtt Kijevben. A köztársasági elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől kapott meghívást a kijevi Krími Platformra. Az Index információi szerint már a kedd éjszakát is Ukrajnában töltötte a magyar államfő.
Novák Katalin Kijev után pénteken a Vatikánba utazik majd, ahol Ferenc pápa audiencián fogadja majd. A pénteki meghallgatás egyik főtémája az orosz–ukrán háború lesz.
Ferenc pápa hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a háború ártatlan áldozatai humanitárius segítséget kapjanak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a BRICS egy olyan többpólusú világrendet képvisel, amely a nemzetközi jogra és az ENSZ Alapokmányának elveire épül – írja a The Guardian.
Az ukrajnai háborúról is nyilatkozott.
Egyes országok a hegemóniájukat, kivételezettségüket és a folyamatos gyarmatosítás és neokolonializmus politikáját hirdetik. Szeretném megjegyezni, hogy a világban való hegemóniájuk megőrzésére való törekvésük súlyos válsághoz vezetett Ukrajnában
– mondta Putyin.
Az ukrajnai akcióinkat egyetlen dolog vezérli: véget vetni a háborúnak, amelyet a Nyugat a donbászi emberek ellen indított
– tette hozzá.
Putyin azt is elmondta, hogy Moszkva jövőre arra fogja felhasználni a BRICS-csoport elnökségét, hogy megerősítse a csoport szerepét a világban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozott az orosz erők által ellenőrzött ukrajnai régiók két, a Kreml által kinevezett vezetőjével – írja a Sky News.
A Zaporizzsjai terület orosz kormányzója, Jevgenyij Balickij elmondta, hogy a régió városai tűz alatt állnak.
A luhanszki régió oroszok által kinevezett vezetője, Leonyid Pasecsnik feszült helyzetről számolt be.
Az amerikai hadsereg készen áll arra, hogy szükség esetén ukrán pilótákat képezzen ki F–16-os vadászgépeken az Egyesült Államok területén. Ezt a Pentagon szóvivője, a légierő dandártábornoka, Pat Ryder jelentette ki – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Készek vagyunk támogatni a kiképzéseket itt, az Egyesült Államokban, ha Európában meglesz a kapacitás
– mondta Ryder.
A Pentagon szóvivője ugyanakkor jelezte, hogy jelenleg nincs konkrét információja arról, hogy milyen bázisokon lehetne ilyen gyakorlatokat szervezni.
De, természetesen, ha erre vonatkozó döntés születik, és továbblépünk, mindenképp információval szolgálunk majd
– tette hozzá.
Oroszország biztonsági fenyegetésként tekint Georgia (az egykori Grúzia) és a NATO egyre szorosabb kapcsolatára. Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök arra figyelmeztette a nemzetközi közösséget, hogy Oroszország végleg bekebelezheti a Grúziától elszakadt Dél-Oszétiát és Abháziát.
A Kreml befolyásos Biztonsági Tanácsának elnöke egy újságcikkben hívta fel a figyelmet arra, hogy amennyiben Grúzia NATO-csatlakozása realitássá válik, Moszkva nem fog egy pillanatig sem gondolkodni a két szakadár állam annektálásában – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Oroszország és Grúzia 2008-ban véres háborút vívott, miután az utóbbi megpróbálta visszaszerezni a nemzetközi jog szerinti területétől elszakadt, Moszkva támogatását élvező Dél-Oszétiát és Abháziát. Oroszország beavatkozott a két kaukázusi köztársaság oldalán a háborúba, amit meg is nyert, de az ukrajnai szakadárállamokkal ellentétben ezeket végül nem csatolták az anyaországhoz.
Hat ember megsérült, miután az oroszok bombákat dobtak egy óvodára és egy lakóházra Herszonban szerda hajnali 4 óra körül – írja a Sky News.
Oleksandr Prokudin, Herszon régió katonai közigazgatásának vezetője közölte, hogy a bombázás következtében tűz ütött ki, de a tűzoltók gyorsan eloltották azt.
Öt sérültet a helyszínen elláttak, egy 22 éves férfit pedig kórházba szállítottak.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 258 820 orosz katona esett el, az elmúlt napon 480 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 4324 hadműveleti és taktikai drónt, 800 egység speciális felszerelést és 1406 cirkálórakétát számoltak fel.
A Wagner-csoport állítólag álláshirdetéseket tett közzé a Közel-Keleten és Afrikában, de az újonnan felvettek az eddig kínáltnál alacsonyabb fizetésre számíthatnak – írja a Sky News.
Az amerikai székhelyű kutatóintézet szerint az alacsonyabb fizetés összhangban van a közelmúltbeli jelentésekkel, amelyek szerint a Wagner pénzügyi nehézségekkel küzd, és emiatt elveszítheti a személyzetét.
Amint arról korábban beszámoltunk, a csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin a júniusi meghiúsult lázadása óta először tett közzé videóbeszédet. Ebben azt mondta, hogy a Wagner toboroz, és a csoport teljesíteni fogja a kitűzött feladatokat.
Újabb drón csapódott be a moszkvai régióban, amivel ötre emelkedett a mai dróntámadások száma – írja a Sky News.
Korábban három drónt lőttek le, amelyek Moszkva felé közeledtek, így csak ma reggel négy dróntámadás érte Moszkvát.
A támadás következtében egy magánház második emeletének sarka összeomlott.
Egy másik támadásban állítólag három civil halt meg.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint egy orosz harci repülőgép megsemmisített egy ukrán felderítőhajót a Fekete-tengeren.
Kedd este a Fekete-tengeri Flotta Szu–30cm-es haditengerészeti repülőgépének legénysége megsemmisítette az Ukrán Fegyveres Erők egyik felderítőhajóját a Fekete-tengeren lévő orosz gázkitermelő létesítmények területén
– közölte a minisztérium a Telegramon.
A hírt elsőként közlő al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió nem írt részleteket arról, hogy milyen hajó pusztult el, és hogy pontosan hol történt az eset.
A lap emlékeztet, hogy orosz tisztviselők szerint Moszkva az elmúlt hetekben meghiúsított egy sor ukrán tengeri dróntámadást hadihajói ellen a Fekete-tengeren. A harci cselekmények azóta fokozódtak a Fekete-tengeren, amióta Oroszország kilépett abból a megállapodásból, amely lehetővé tette az ukrán gabona biztonságos exportját a szállítási csomóponton keresztül.
A hónap elején ukrán tengeri drónok támadták meg a Fekete-tengeren található Novorosszijszk kulcsfontosságú orosz kikötőt, megrongálva egy hadihajót, és ez volt az első alkalom, hogy a 18 hónapja tartó háborúban célpontként egy orosz kereskedelmi kikötő is célba került.