Kedves olvasóink!

Véget ért az Index mai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Hajnalban egy nagy orosz dróntámadás érte Odessza városát;
• Az ukránok eközben egy orosz főhadiszállás ellen hajtottak végre csapást;
• Az Egyesült Államok egy újabb, Ukrajnának szánt katonai csomagot jelentett be; 
• Az oroszok szerint súlyos vereséget szenvedhetett Ukrajna a háború egyik legforróbb pontján;
• A NATO vezetője viszont azt mondta, hogy Ukrajna előrehaladást ért el az ellentámadással;
• Mindeközben letartóztatták az orosz tábornokot, aki Moszkva védelméért felelt;
• Az ukrán hadsereg cáfolta, hogy egy új törvényi szabályozással a nők mozgósítására készülnének;
• És az is kiderült, hogy miként kerüli meg Ukrajna a fekete-tengeri orosz blokádot.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

Elképesztő versenyfutás zajlik a nyugati országok és az Oroszország – Kína szövetségi rendszer között a fegyverfejlesztésekben. Ha kicsivel is, de az USA és szövetségesei még előnyben vannak – közölte Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Napi.hu videópodcastjában.

Arról is beszélt, hogy az ember és a gépek háborúja már most zajlik: amikor egy katona menekül a harcmezőn, közben valaki egy szobából vadászik rá egy drónnal. Mint mondta, az  automata fegyverrendszerek önmagukban nem rendelkeznek mesterséges intelligencia vezérléssel, ám egyre többet látnak el vele, így még pontosabb célzásra lesznek képesek, és még összetettebb információkhoz jutnak a hadseregek. 

Tarjányi Péter arról is beszélt, hogy az orosz-ukrán háborúban jelenleg alkalmazott technológiák

ám a technológia a fegyverfejlesztések és felderítések területén is elképesztően fel fog gyorsulni a közeljövőben. 

A biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor hozzátette: a mesterséges intelligencia és a robotika fejlődése ellenére sem tartja valószínűnek, hogy az emberi erőt és jelenlétet ki lehessen vonni a frontvonalakról az előttünk lévő években.

A teljes adás itt megtekinthető:

Svédország készen áll a NATO-csatlakozásra, és alig várja, hogy Törökország megkezdje a ratifikációs folyamatot – közölte Tobias Billström svéd külügyminiszter Rigában csütörtökön az MTI szerint. 

Teljes mértékben készen állunk, és várjuk a ratifikációs folyamat megkezdését Ankarában

– fogalmazott a svéd diplomácia vezetője az északi és balti államok külügyminisztereinek rigai találkozóját követően tartott sajtótájékoztatón.

Megerősítette, hogy Stockholm reményei szerint Ankara a török parlament októberi plenáris ülésén fogja jóváhagyni a svéd csatlakozási kérelmet, miután erről megegyeztek Recep Tayyip Erdogan török elnökkel a NATO-tagországok júliusi csúcstalálkozóján.

Kilencévi börtönbüntetésre ítéltek csütörtökön az Egyesült Államokban egy orosz üzletembert 93 millió dollár értékű bennfentes kereskedésért és több amerikai cég titkos bevételi adatainak feltöréséért.

Vlagyiszlav Kljusin a moszkvai M-13 informatikai cég tulajdonosaként az orosz kormánynak is dolgozott. Amikor 2018 és 2020 között hackerek feltörték több száz vállalat informatikai rendszerét - köztük a Tesláét és a Microsoftét is -, és letöltötték a közzététel előtti vállalati beszámolókat, a megszerzett adatok Kljusin és mások kezébe kerültek, és ők illegálisan értékesítették ezeket – derül ki a periratokból.

A vádlott a befektetőket megrövidítve hatalmas nyereségre tett szert. Ezzel komoly kárt okozott az amerikai piacoknak

– közölte a helyettes ügyész az ítélet kihirdetésekor.

A 42 éves Kljusin az egyik legbefolyásosabb orosz állampolgár, aki amerikai börtönbe került. Bár bűncselekményeinek elkövetése megelőzte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, a Kremlhez fűződő szoros kapcsolatai régóta foglalkoztatták az amerikai hatóságokat – írja az MTI.

Az ügyészség információi szerint az M-13 orosz vállalat nem csupán Vlagyimir Putyin kormányának dolgozott, de a cégnél vállalt munkát Ivan Jermakov egykori orosz katonai hírszerző is, akit a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozással gyanúsítanak a hatóságok.

A prominens oroszbarát blogger, Mikael Badaljan eltűnt Örményországban – közölték az állami média által idézett orosz hatóságok. 

A Rosszotrudnyicesztvo (a Független Államok Közössége ügyeivel, a külföldön élő honfitársakkal és a nemzetközi humanitárius együttműködéssel foglalkozó szövetségi ügynökség) vezetője azt mondta, hogy a blogger eltűnt szülővárosában, Goriszban.

Ugyanakkor egyes médiaoldalak – például az oroszbarát Sputnik Armenia hírportál és a BNN Breaking – azt sugallják, hogy őrizetbe vehették. Mikael Badalyan őrizetbe vétele következményekkel járhat a szólásszabadságra és az aktivisták biztonságára nézve Örményországban és a tágabb régióban.

Badalyan még tegnap is posztolt a Telegramon, de ma már nem tett fel semmit a csatornájára – írja a Sky News. 

Az Egyesült Államok további 190 fejlett harcjárművet ad Ukrajna biztonsági erőinek – közölte Bridget Brink, az Egyesült Államok kijevi nagykövete az rbc.ua szerint.

A diplomata azt mondta, hogy úgynevezett MRAP-járművek (amelyek például az aknák ellen is viszonylag jó védelmet adnak a személyzetnek) lehetővé teszik az ukrán rendészeknek azt, hogy hatékonyabban védjék meg a civileket, különösen   a front közelében fekvő területeken. 

Az eszközök közül az első darabokat csütörtökön már át is adták, amiről a nagykövet a közösségi oldalán is beszámolt. 

Az ukrán hadsereg déli hadparancsnoksága tett közzé egy videót arról, hogy a Gepárd nevű önjáró légvédelmi lövegük miként semmisített meg egy orosz Sahid drónt.

A felvétel csütörtök hajnalban készült Odessza városában. A német gyártmányú Gepárdokból Ukrajna még tavaly kapta meg az első darabokat. 

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere a X-en (korábbi Twitter) posztolt arról, hogy többek közt egy bunkerbe is ellátogatott.

Beszámolója szerint ukrán határőrökkel találkozott a helyszínen. Azt is hozzátette, hogy 300 millió dollárnyi támogatást adnak azért, hogy az ukrán rendvédelem dolgozói folytathassák a munkájukat.

A The Guardian szerint Blinken csütörtökön a Csernyihivi területen tett látogatást, amelynek egy részét az invázió kezdete után elfoglalták az orosz erők. A bunker mellett egy olyan iskola pincéjében is járt, ahol abban az időben az orosz csapatok civileket, köztük gyermekeket és időseket tartottak fogva.

A külügyminiszter ott arról beszélt: ez csak egy a sok ehhez hasonló történet közül, de mindeközben annak a tanúságát is láthatták a háború kezdete óta, hogy az ukrán nép  „hihetetlen erősséggel” áll ellent az orosz inváziónak. 

Október 1-től kezdve az orvosi/gyógyszerészképzésben részesült nőknek kötelezően nyilvántartásba kell vetetniük magukat, amelynek alapján katonai szolgáltatásra hívhatják be őket – írja az RBC.ua.

Az ukrán portálnak egy parlamenti képviselő nyilatkozott a részletekről. A nyilvántartásba vétel után az érintetteknek a külföldi utazását is korlátozhatják. 

Az RBC-nek nyilatkozó képviselő emlékeztetett arra, hogy az egészségügyi végzettséggel rendelkező nők nyilvántartásba vételét még egy tavaly ősszel elfogadott törvényben írták elő. Akkor azonban Hanna Maljar, a védelmi minisztérium helyettese közölte, hogy egy évvel elhalasztják a törvény hatályba lépését. 

Ukrajna előrehaladást ért el a júniusban megkezdett ellentámadással, amelynek célja az orosz erők által elfoglalt területek visszanyerése – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön az Európai Parlamentben az MTI szerint.

Az uniós parlament külügyi bizottságában történő meghallgatásán a főtitkár kiemelte: az ukránok fokozatosan teret nyernek, képesek voltak áttörni az orosz erők védelmi vonalait, és haladnak előre, azonban hozzátette, hogy a folyamat lassan halad az orosz erődítmények és aknamezők miatt. Stoltenberg szerint várható volt, hogy az ellenoffenzíva lassan halad majd.

„Soha senki nem mondta, hogy ez könnyű lesz. A történelem során aligha láttunk több aknát a csatatéren, mint amennyit ma Ukrajnában. Nyilvánvaló, hogy az előrehaladás rendkívül nehéz. Azonban fokozatosan haladnak előre, talán nem olyan gyors ütemben, mint vártuk, de naponta néhány száz métert, ami azt jelenti, hogy az oroszok teret veszítenek” – hívta fel a figyelmet. Az ukrán erőket a harctéren elért eredményeikért dicsérve hozzátette:

A kiindulópont az, hogy az orosz hadsereg korábban a második legerősebb volt a világon, most pedig a második legerősebb Ukrajnában. Ez lenyűgöző teljesítmény az ukrán erők részéről.

Ukrajna hétfőn közölte, hogy orosz dróntörmeléket találtak Románia ukrán határ melletti régiójában, amit később a román kormány is megerősített. Ezzel kapcsolatban Stoltenberg azt mondta, hogy az erre vonatkozó vizsgálat folyamatban van, de NATO ez idáig nem talált semmilyen arra utaló jelet, hogy a dróntörmelék szándékos támadás miatt került volna oda. Felhívta azonban a figyelmet az orosz légicsapások kockázataira a szövetség területének közvetlen közelében.

Az ukrajnai háború kezdete óta 242 ember halt meg robbanószerkezetek által, 498-an pedig megsérültek – jelentette Mikola Didik, az ukrán katasztrófavédelmi Szolgálat pirotechnikai osztályának helyettes vezetője.

A hatóság adatai szerint Ukrajna területének 30 százaléka jelenleg robbanószerkezetekkel szennyezett, ami 174 ezer négyzetkilométert tesz ki, ebből 13 500 négyzetkilométer vízfelület. A pirotechnikusok már 93 ezer hektárnyi szennyezett területet és 7500 hektárnyi tavat, folyót és egyéb vízfelületet vizsgáltak át.

Eddig 427 ezer robbanószerkezetet találtak és hatástalanítottak, köztük gyalogsági aknákat, kazettás bombákat és távirányítású aknákat.

Vlagyimir Putyin előléptette Andrej Mordvicsevet, az Északkeleti Katonai Körzet Központ csoportjának parancsnokát.

A katonai vezető 2022-től 2023-ig a Déli Katonai Körzet parancsnokhelyettese volt, 2023. február 16-tól pedig a Központi Katonai Körzet parancsnoka. A parancsnok és a felügyelete alatt álló haderő aktívan részt vett az ukrajnai háborúban.

Kijevi látogatásakor Anthony Blinken amerikai külügyminiszter kollégájával, Dmitro Kulebával együtt McDonald’sba ment. Az erről készült videó az X-re is kikerült.

A vendéglátóhelyen az ukrán miniszter elmondta amerikai kollégájának, hogy egyetemista korában, amikor másnapos volt, szívesen reggelizett a gyorsétteremben.

Blinken nevetett, és megjegyezte, hogy valószínűleg ilyesmi nagyon ritkán történt – írja a Strana.today.

Ukrajna keleti részén, az orosz ellenőrzés alatt álló Donyecki területen élő ukránok mostantól orosz nyelvű helyi híradásokat kapnak – jelentette a brit védelmi minisztérium.

Legfrissebb hírszerzési jelentésében a minisztérium megállapítja, hogy az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszolgáltató Társaság (VGTRK), Oroszország egyik legnagyobb televíziós szervezete megnyitotta donyecki telephelyét, és szeptember 4-én megkezdte adásait – írja a Sky News.

A helyi hírműsorokat az orosz Rosszija 1 tv-csatorna szolgáltatja, és a háborút orosz szemszögből mutatják be.

Nukleáris zsarolással vádolta csütörtökön a japán miniszterelnök Oroszországot, valamint aggodalmát fejezte ki a Dél-kínai-tengeren, illetve a Kelet-kínai-tengeren zajló katonai tevékenység miatt.

Kisida Fumio a Jakartában rendezett kelet-ázsiai csúcstalálkozón azt vetette Moszkva szemére, hogy a nemzetközi tiltakozás ellenére folytatja Ukrajna elleni háborúját, hozzátéve, az orosz kormány nukleáris fenyegetőzései és az orosz nukleáris arzenál esetleges bevetése a harcokban teljes mértékben elfogadhatatlan.

A világon sehol nem lehet tűrni a status quo egyoldalú megváltoztatását, ezt Japán szigorúan ellenzi

– fogalmazott a kormányfő.

Kisida kitért a fukusimai atomerőműből az óceánba engedett tisztított víz ügyére is, biztosítva a megjelenteket, hogy az eljárás a vonatkozó nemzetközi előírásokkal összhangban történik.

Bár Peking többször élesen tiltakozott a vízkibocsátás ellen, a csúcstalálkozón szintén részt vevő Li Csiang kínai miniszterelnök az ügyet nem említette.

miután a pekingi kormány nemrég olyan térképet tett közzé, melyen szinte az egész Dél-kínai tenger Kína fennhatósága alatt szerepel, olyan övezetek is, melyekre több ASEAN-ország is igényt tart.

Az orosz védelmi ipar az Institute for the Study of War szerint nehezen tudja pótolni a precíziós fegyvereket és az alapvető felszereléseket – írja a Sky News.

A szankciók megkerülése érdekében csempészett elektronikai cikkek, chipek és áramkörök nem tudják kielégíteni az ország háborús igényeit – teszik hozzá.

Moszkva még annyi gumit sem tud előállítani, hogy az elhasználódott gumiabroncsokat kicserélje a frontvonalbeli hadműveletekhez. Az orosz források szerint augusztus közepéig ígértek megoldást a problémára, de azóta sem változott semmi.

„Moszkva továbbra is tartja a kapcsolatot Washingtonnal humanitárius kérdésekben, de a főtémákról nem folytatunk párbeszédet” – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

Szerinte az Egyesült Államok nem hajlandó olyan témák megvitatására, amelyek megfontolása Oroszország nélkül értelmetlen, ez azt mutatja, hogy Washington számára más dolgok élveznek prioritást – írja a TASZSZ.

A Biden-adminisztráció újabb kazettásbomba-szállítmányt készül Ukrajnába küldeni, állítják amerikai tisztviselők.

Az amerikai tisztviselők nem közölték, hogy az első szállítmány mennyi kazettás lőszert tartalmazott, de elmondták, hogy a fegyverek segítettek Ukrajnának fenntartani a lendületet a déli fronton – írja az Unian Ukrán Hírügynökség.

Oroszország bűncselekménynek nevezte az Egyesült Államok arra vonatkozó tervét, hogy szegényített urániumot tartalmazó lövedékeket ad át Ukrajnának – írja a Sky News.

Az uránt tartalmazó lövedékek szállítása az embertelenség jele

– reagált Oroszország washingtoni nagykövetsége azt követően, hogy a Pentagon bejelentette: a páncéltörő lövedékek egy 175 millió dolláros új katonai segélycsomag részét képezik.

Az orosz erők 33 drónt lőttek ki az ukrajnai Odessza régióban lévő Izmailra, megrongálva a kikötői infrastruktúrát, egy gabonasilót és közigazgatási épületeket – közölte Oleh Kiper kormányzó.

A támadások már negyedik napja tartanak – írja a Sky News.

Oroszország azóta fokozza az ukrán gabonaexport infrastruktúrája elleni támadásokat, mióta felmondta a fekete-tengeri gabonaegyezményt.

A harmadik drónt lőtték le a légvédelmi erők a brjanszki terület felett – jelentette be Alekszandr Bogomaz, a régió kormányzója, aki szerint a támadásnak nincsenek áldozatai és károk sem keletkeztek. 

A Bogomaz szerint a becsapódás következtében részben megrongálták a Brjanszk–1 vasútállomás épületének üvegét, az állomást és több autót is, de személyi sérülés nem történt – írja a TASZSZ.

Az Egyesült Államok újabb, 175 millió dollár értékű támogatási csomagot nyújt Ukrajnának – írja a Sky News.

Ez az Antony Blinken amerikai külügyminiszter által Kijevben már bejelentett 1 milliárd dolláron felül érkezik.

Ebből fizetni fogják a kimerített lőszerek és fegyverkészletek árát.