Az orosz katonaságon belüli etnikumok közötti feszültségek a Zaporizzsjai területen aggályokat vetnek fel az egységkohézióval kapcsolatban a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint.
Arszen Temirajev, az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia–Alánia Köztársaságból származó mozgósított katona által közzétett videón azzal vádolja az orosz katonai rendőröket, hogy megverték őt és két másik katonát.
Temirajev azt állította, hogy a katonai rendőrök a bántalmazás előtt az etnikai hovatartozásukról kérdezték őket, és azt állították, hogy „Oroszország az oroszoké” – olvasható a Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) jelentésében.
A katonákat egy helyi lakos gyermekek szexuális zaklatásával vádolta meg, amit Temirajev tagadott. Azt is mondta, azt hitte,
a nácik a másik oldalon vannak, de kiderült, közöttünk vannak.
Szergej Menyailo, az Észak-Oszétia–Alánia Köztársaság vezetője a térségben lévő önkéntes zászlóaljakon keresztül megerősítette az incidenst, és jelentette azt a felsőbb katonai hatóságoknak.
Ezek az etnikumközi feszültségek veszélyt jelenthetnek az orosz védelemre és az egység integritására, mivel Ukrajna a közelmúltban nyereséget ért el a térségben – mondta az ISW.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is!
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus azt mondta, hogy a lehető legszigorúbb büntetést fogja kapni, miután elvesztette az újabb 19 éves börtönbüntetése elleni fellebbezését, és úgy érzi magát, mint egy fáradt rocksztár a depresszió határán – írja a Sky News.
A Kreml kritikusa kedden vesztette el fellebbezését. Már kilencedik éve börtönben van számos olyan vád miatt, amelyek állítása szerint politikai indíttatásúak.
Navalnij az X-oldalán közzétett nyilatkozatában azt mondta, hogy egy egyszemélyes cellába helyezték át.
Úgy érzem magam, mint egy fáradt rocksztár a depresszió szélén. Elértem a slágerlisták csúcsát, és nincs többé semmi, amire törekedhetnék
– mondta.
A 47 éves Navalnij mos az orosz büntetés-végrehajtás legkeményebb fokozatába kerül, és kilátásba helyezték, hogy legalább 70 éves koráig ott marad. Az ellenzéki politikus elutasítja az ellene felhozott vádakat, amelyek az elmúlt években a csalástól és a bíróság megsértésétől kezdve a szélsőséges tevékenységekig terjedtek.
Alekszej Navalnijt Moszkva szélsőségesnek és – bizonyítékok nélkül – az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) „bábjának” állítja be.
1/4 I continue to compile a collection of abbreviations from the "Punishments" section of the prison rules. I already had a SUON (strict conditions of serving a sentence), SHIZO (punishment isolator), and PKT (cell-type room).
— Alexey Navalny (@navalny) September 27, 2023
Az orosz védelmi minisztérium által működtetett televízióállomás szerda reggel interjút sugárzott Viktor Szokolovval, a fekete-tengeri flotta parancsnokával – írja a Sky News.
Ez volt a második videó, amely az admirálisról készült, miután Ukrajna azt állította, hogy a férfi az orosz haditengerészet krími főhadiszállására mért rakétacsapáskor meghalt.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerdán az orosz tisztségviselővel kapcsolatban azt állította, hogy tegnap részt vett egy videóhíváson Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel, de a további kommentártól tartózkodott.
Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) úgy döntött, hogy visszaengedi az égisze alatt zajló nemzetközi sportági eseményekre a 17 éven aluliak alkotta orosz futballválogatottakat. Az ukránok erre reagálva bojkottot jelentettek be. A határozat az UEFA végrehajtó bizottságának keddi, limassoli ülésén született.
A döntés azt jelenti, hogy az U17-es orosz fiú- és lányválogatottak már az idei szezonban visszatérhetnek az UEFA versenysorozataiba. A végrehajtóbizottság olyan technikai megoldást kért, amely lehetővé teszi, hogy az érintett csapatok részvétele még akkor is biztosítva legyen adott eseményen, ha már megtörtént a sorsolás.
Az UEFA ugyanakkor ismételten elítélte az ukrajnai orosz inváziót, és megerősítette, hogy az orosz felnőttválogatottak és klubcsapatok felfüggesztése a háború végéig érvényben marad. Az ukrán szövetség (UAF) ugyanakkor jelezte: elítéli az UEFA határozatát, és bojkottot jelentett be.
Nem fogunk részt venni semmiféle versenyben, amely orosz csapatok részvételével zajlik, és az UEFA többi tagországához fordulunk azzal a kéréssel: bojkottálják azokat a mérkőzéseket, amelyeken Oroszországból érkezett csapatok lépnének pályára
– áll a közleményben.
Az angol szövetség (FA) már az UEFA bejelentése után közölte: utánpótláscsapatai nem játszanak orosz együttesek ellen. Később a lengyel szövetség (PZPN) elnöke jelezte, hogy ők is így járnak el.
Az ukrán sportminisztérium korábban megtiltotta a nemzeti sportszövetségeknek, hogy versenyzőt küldjenek bármilyen eseményre, amelyen indulnak orosz vagy fehérorosz sportolók – számolt be az MTI.
Tizennégy támadás visszaveréséről számolt be az orosz védelmi tárca szerdai hadijelentésében, azt állítva, hogy az ukrán fél az elmúlt nap folyamán több mint nyolcszáz katonát veszített a fronton.
Az orosz összefoglaló szerint a Donyeck környéki frontszakaszon tíz volt a meghiúsított támadások száma, és ezekben több mint 390 ukrán katona esett el vagy sebesült meg, továbbá megsemmisült négy harckocsi, kilenc gyalogsági harcjármű és egy lőszerraktár is.
A tájékoztatás szerint az orosz erők a „Donyecki Népköztársaságban” Karpivkánál, Zaporizzsja megyében pedig Verbove, Rabotine és Cservoni Jar közelében számoltak fel vezetési és megfigyelőpontokat.
A moszkvai katonai tárca a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között 15 páncélozott harcjárműről, hat amerikai M777-es tarackról, nyolc HIMARS-rakétáról és 19 drónról tett említést egyebek mellett.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást a helyi hatóságok.
A 2014-ben elcsatolt Krím legfelsőbb bírósága szerdán kémkedés címén 15, illetve 16 évi szabadságvesztésre ítélt két ukrán állampolgárt – számolt be az MTI.
Tarasz Kacska ukrán gazdasági miniszterhelyettes, Ukrajna kereskedelmi képviselője nyilatkozott arról, hogy Ukrajna kész-e visszavonni a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) benyújtott kereseteket három uniós országgal szemben, amiért azok elutasították az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó tilalom feloldását – írja az Unian.
Kacska kifejtette, hogy Ukrajna azzal a feltétellel vonja vissza a WTO-nál indított pereket, ha garantálják, hogy a jövőben nem lesznek hasonló korlátozások a gabonaexportra vonatkozóan.
A gazdasági miniszterhelyettes megjegyezte, hogy természetesen csak akkor fogják hivatalosan az egész világnak bejelenteni, hogy ennek a vitának vége, ha megkapják ezeket a garanciákat.
Hozzátette, hogy a WTO-nál benyújtott keresetek, ahogyan partnereink reakciójából látják, abszolút észszerű és helyes lépés volt, mert világosan körvonalazta Ukrajna felháborodásának természetét.
A felháborodásunk nem annyira abban rejlik, hogy a gabonapiacnak vannak veszteségei, hanem magában az ilyen nemzeti korlátozások bevezetésének tényében
– mondta Kacska.
Jóváhagyta F-35 típusú amerikai vadászgépek vásárlását szerdán a cseh kormány – jelentette be Petr Fiala cseh miniszterelnök a kormányülést követő sajtótájékoztatón.
Az első vadászgépeket a tervek szerint 2029-ben szállítják le az amerikaiak a cseheknek, míg az utolsókat 2035-ben. A huszonnégy amerikai vadászgép a cseh hadsereg légierejében az immár 20 éve használt svéd Gripeneket váltja fel.
Jana Cernochová védelmi miniszter szerint az amerikai repülőkért 106 milliárd koronát (1696 milliárd forint) fizet a cseh állam, további 44 milliárd koronát (704 milliárd forint) pedig a vadászgépek csehországi üzembehelyezésének előkészítésére, a szükséges infrastruktúra kialakítására költenek.
Az ellenzéki pártok bírálták a kormányt az amerikai vadászgépek beszerzéséért, mert túlságosan magasnak tartják az árat. Andrej Babis volt kormányfő, az ellenzéki ANO mozgalom elnöke újra elmondta, hogy szerinte a Gripeneket kellene megvásárolni.
„Az F-35-ös vadászgépek jelenleg a legjobbak a világon, s beszerzésük hozzájárul Csehország védelmének megerősítéséhez” – szögezte le Karel Rehka, a cseh hadsereg vezérkari főnöke.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt állítólag nem tájékoztatják az ukrajnai háborúval kapcsolatos események valódi menetéről – jelentette ki egy ukrán hírszerzési forrás a New Voice ukrán lapnak.
A forrás szerint a Putyin környezetében lévők eltitkolják az igazságot előle, mivel az orosz elnök számos büntetőeljárást indított már az orosz tábornokok ellen.
Senki sem mer neki rossz hírt hozni. Ezért Putyin nem látja a valós képet arról, hogy mi történik, különösen a harctéren
– mondta a forrás, aki szerint ez a helyzet Ukrajna számára pozitív és negatív hatásokkal is jár.
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma fokozta a két legnagyobb svájci bank, a Credit Suisse Group és a UBS Group AG elleni nyomozás intenzitását a törvény állítólagos megsértése miatt, amely lehetővé tette az orosz ügyfelek számára, hogy elkerüljék a szankciókat – számolt be a Bloomberg a helyzetet ismerő forrásokra hivatkozva.
„Ami az év elején számos banknak küldött idézések sorozataként kezdődött, teljes körű vizsgálattá nőtte ki magát” – mondták a lapnak a források.
Az Igazságügyi Minisztérium főbb állításai a szankciórendszer megsértésével kapcsolatban a Credit Suisse munkájához kapcsolódnak.
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma tájékoztatást kért arról, hogy a bankok hogyan kezelték a szankcionált ügyfelek számláit az elmúlt években. A vizsgálat kiterjed mind az Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után bevezetett korlátozásokra, mind a Krím 2014-es annektálása után bevezetett korábbi fordulókra.
Ez idő alatt több mint ezer gazdag oroszt tett feketelistára tett az Egyesült Államok – idézi a Bloomberg cikkét az Ukrajinszka Pravda.
Több egykori Wagner-zsoldos, aki Belaruszban tartózkodott, szerződést írt alá az orosz védelmi minisztériummal, és ismét feltűntek Ukrajnában, a keleti fronton – mondta el Illja Jevlas, az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportálnak az MTI híradása szerint.
A szóvivő hozzátette, hogy a fegyveresek egy része Afrikába ment harcolni.
A Wagner katonai magáncég egykori katonái jelenleg ténylegesen jelen vannak a keleti haderőcsoport területén. Részt vesznek a harci cselekményekben. Java részük Belarusz területéről jött, ahol táboraik voltak
– fejtette ki Jevlas. Hozzátette, hogy most különböző alakulatokhoz osztják be őket. A szóvivő szerint a zsoldosok már nem jelentenek akkora fenyegetést, amióta „fő vezetőjük”, Jevgenyij Prigozsin meghalt.
Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője a hírportálnak elmondta, hogy több mint hatezer Wagner-zsoldos tartózkodott Belarusz területén, mostanra viszont csupán körülbelül ötszázan maradtak.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SSU) eljárást indított Valentin Rybin volt ügyvéd ellen, aki a gyanú szerint oroszbarát személyekkel áll kapcsolatban – írja a Sky News.
Rybin a háború kirobbanását követően csatlakozott az orosz kormányhoz Herszon területen.
Korábban Viktor Medvedcsuk Kreml-barát ukrán politikus és Anatolij Sarij ukrán újságíró és videóblogger ügyvédje volt, akiket hazaárulással gyanúsítanak.
Az SSU hivatalosan értesítette Rybint arra hivatkozva, hogy az orosz ellenőrzés alatt álló Herszoni terület információs politikai minisztériuma szervezeti és jogi osztályának vezetőjeként tevékenykedett.
Rybin elhagyta Ukrajnát a háború kitörésének idején, és a közösségi médiát használta a megszállókkal szembeni ellenállásra buzdításra. Később megérkezett a Herszoni terület megszállt részére, ahol az orosz közigazgatáshoz csatlakozott, és állítólag részt vett a Kreml propagandájának terjesztésében.
Rybin továbbá csatlakozott a Putyin-párti Egységes Oroszország párthoz, és 2023 őszén megpróbált indulni a Herszoni terület törvényhozó gyűlésébe.
Az SSU jogi eljárást kezdeményezett Rybin ellen Ukrajna Büntető Törvénykönyvének 111-1.5. cikke szerinti együttműködés miatt, tekintettel arra, hogy az ideiglenesen megszállt területen tartózkodik.
A Nyugat elleni újabb támadásban Oroszország szerdán azzal vádolta Ukrajna szövetségeseit, hogy segítettek megtervezni és végrehajtani az elmúlt heti rakétacsapást a fekete-tengeri flotta főhadiszállása ellen az elcsatolt Krímben – írja a Sky News.
Nincs kétség afelől, hogy a támadást előre megtervezték a nyugati hírszerzés eszközeinek, a NATO műholdas eszközeinek és felderítő repülőgépeinek felhasználásával, és azt az amerikai és brit biztonsági ügynökségek tanácsára és velük szoros együttműködésben hajtották végre
– mondta Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő egy tájékoztatón.
Moszkva azt állítja, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei aktívan részt vesznek a konfliktusban fegyverek szállításával, hírszerzési információk megosztásával és az ukrajnai orosz létesítmények elleni támadások tervezésében való segítségnyújtással.
Mint arról korábban beszámoltunk, Oroszország az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot azzal is vádolja, hogy felrobbantották az Északi Áramlatot.
A Szevasztopol elleni pénteki támadást az ukrán hadsereg amerikai és brit szakemberekkel szoros koordinációban hajtotta végre – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján.
Szeptember 22-én ismét támadás érte Szevasztopolt, és a legcsekélyebb kétség sem férhet hozzá, hogy a támadást nyugati hírszerzési eszközök, a NATO műholdas berendezései és felderítő repülőgépek felhasználásával tervezték meg előre, és az amerikai és brit hírszerző szolgálatok támogatásával és a velük való szoros koordinációban hajtották végre
– mondta Zaharova.
A külügyi szóvivő szerdán bejelentette, Moszkva vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy Nagy-Britannia és titkosszolgálatai milyen szerepet játszottak tavaly márciusban az ukrajnai Bucsa városában történt „oroszellenes provokációban”.
Rámutatott, Oroszországnak annak ellenére sem sikerült megszereznie a bucsai áldozatoknak nevezett személyek névsorát, hogy az ügyben az orosz külügyminiszter személyesen kérte az ENSZ főtitkárának segítségét. Emlékeztetett arra, Nagy-Britannia tavaly áprilisban, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökeként megtagadta, hogy összehívjon egy tanácsülést a „bucsai eseményekkel” kapcsolatban.
A szóvivő szerint alaptalanok azok az Oroszországgal szemben megfogalmazott vádak, amelyeket a világszervezetnek az ukrajnai eseményeket vizsgáló „független nemzetközi bizottsága” fogalmazott meg hétfőn az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén ismertetett jelentésében.
Zaharova szerint a bizottság következtetései áldozatnak és szemtanúnak beállított, véletlenszerűen kiválasztott emberek megalapozatlan beszámolóin alapulnak az orosz fegyveres erők állítólagos „bűncselekményeiről”. Álláspontja szerint a jelentés megerősítette, hogy a 2022 márciusában felállított testület politikai megbízás alapján, elfogult és korrupt módon fejti ki tevékenységét – számolt be az MTI.
Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök NATO-bővítéssel kapcsolatos aggályain gúnyolódott, a Kreml azt azonban nem nézte jó szemmel.
A demokrácia védelme Ukrajnában, a NATO bővítése – csak úgy mellékesen hozzátenném: nagy kár, Vlagyimir, ezt magadnak köszönheted
– fogalmazott kedden a külügyminisztériumban Clinton. A kijelentése nevetést és tapsot váltott ki a közönségből.
Válaszul Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, Hillary Clinton Oroszországban arról ismert, hogy mindent a feje tetejére állít, de leginkább a 2009-es baklövéséről ismerik, amikor az amerikai–orosz kapcsolatok visszaállítását jelképező szimbolikus gombra tévesen azt írták oroszul, hogy „túlterhelés”.
Világos, hogy ez valószínűleg nem szándékos hiba volt, de nagyon sokatmondó
– mondta Peszkov a Sky News beszámolója szerint.
A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán azt mondta, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság „így vagy úgy”, de részt vett az Északi Áramlat felrobbantásában – írta a The Guardian.
„Ami itt fontos, hogy de facto egy ilyen, kritikus energetikai infrastruktúra elleni terrorcselekményt, amely egy nemzetközi vállalkozáshoz tartozik, természetesen így vagy úgy az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia szervezte meg. És ők így vagy úgy, de részt vettek ebben a terrorcselekményben” – mondta Peszkov.
Áttörte a legfőbb orosz védelmi vonalat az ukrán dandár, amelyet a NATO tagországaiban képeztek ki – írta a Kyiv Independent, amely egy hosszabb riportot közölt erről.
Augusztus 20-án írtunk arról, hogy Ukrajna bevetette a 47. dandárt is, amely addig csak kisebb mértékben vett részt a támadó műveletekben. A napokban pedig a washingtoni ISW kutatóintézet is írt arról, hogy egyes felvételek alapján Ukrajna átjuthatott az utolsó orosz védvonalon is (hogy áttörésről lehet-e beszélni, azt ők is megkérdőjelezték még).
A Kyiv Independent most azt írja, hogy a NATO által kiképzett dandár augusztus végén foglalta vissza Robotine falut, és utána érték el az orosz védelem legfőbb vonalát, az Armageddon tábornokról elnevezett Szurovikin-vonalat, amelyen a legnagyobb kihívásokkal szembesültek: sűrű aknamezőkkel, megerősített védvonalakkal, és masszív orosz tüzérségi és légi bombázással.
Olekszandr Tarnavszkij, a déli fronton zajló ukrán hadműveletek parancsnoka szeptember 23-án közölte, hogy átjutottak a vonalon. Azt viszont ő és a Kyiv Independentnek nyilatkozó ukrán katonák is elismerték, hogy az oroszok jó védelmet építettek ki: egyikük egyenesen azt mondta, hogy a védművek építésében „az oroszok a legjobbak a világon”.
A portálnak az egyik katona azt mondta, bár átjutottak a vonalon, még rájuk vár a feladat, hogy az áttörést kiszélesítsék. De úgy vélik, a nehezén már túl vannak, és most már például sokkal kevesebb aknamezőn kell átjutniuk, mint eddig.
Ugyanakkor a védvonal áttörése után sem lesz egyszerű az ukrán katonák dolga.
Tokmak városától – amely az offenzíva elsődleges stratégiai célpontja – még mindig 20 kilométerre vannak az ukrán egységek, és a város körül egy külön orosz védelmi rendszer épült ki. A Kyiv Independent szerint nem valószínű, hogy az ukrán erők még a tél előtt elérnék a várost, és ezt a nekik nyilatkozó ukrán katonák is megerősítették.
Egyszerűen nem tudunk gyorsabban haladni. Kimerültünk ebben a három és fél hónapnyi harcban, ha szünetet kapunk, akkor van, hogy három napig alszunk egyhuzamban
– mondta az egyik katona. A katonák azt is elismerték, hogy a télen más jelleget ölthet a harcászat, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem tudnak támadni.
Az orosz erők kedden 36 csapást mértek Ukrajnára iráni kamikazedrónokkal – közölte reggeli tájékoztatóján az ukrán fegyveres erők vezérkara. Hozzátették, hogy az ukrán erők ezek közül 26 drónt tudtak megsemmisíteni.
A The Guardian szerint egy Shahed drón csapódott be Izmajil kulcsfontosságú kikötőjébe. A támadásban két ember megsebesült.
A légicsapások többsége Szumi, Harkov, Luhanszk, Donyeck és Herszon régiókat sújtotta.
A Szabad Európa készített riportot azokról a harckocsikról, amelyeket Ukrajna zsákmányolt Oroszországtól, majd ismét hadrendbe állított.
A riportban elhangzott, hogy az Oryx hadiblog – képi bizonyítékokkal alátámasztott – kimutatása szerint több mint 500 harckocsit zsákmányoltak már az ukránok, és ezek jelentős részét sikerült ismét harcképes állapotba hozniuk.
A videóban elhangzik, hogy ezek közt viszonylag új gyártmányú orosz harckocsik is vannak, de ezzel együtt egy harckocsizónak kicsit „őrültnek” kell lennie, hiszen nekik kell elsőként előre menniük egy-egy támadásban, és a páncélzat sem képes mindent kivédeni.
Nem valószínű, hogy Oroszország offenzívát indítana a következő hetekben – közölte a brit katonai hírszerzés.
Mint írták, az oroszok nemrég a viszonylag frissnek, tapasztalatlannak számító 25. hadsereget is a frontra küldték azért, hogy egyes szakaszokon megerősítsék a védelmüket.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 27 September 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) September 27, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/5vTwe4o6Qm
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/QSg4h3lGYT
Ebből, valamint abból, hogy Oroszországnak nincs tartalékban semmilyen másik olyan egysége, amely egy offenzíva legfőbb erejét képezhetné, arra lehet következtetni, hogy egyelőre nem várható az az orosz támadás, amit egyesek a következő hetekre beharangoztak – írta a brit hírszerzés. Így most az oroszok várhatóan minden erővel az ukrán offenzíva elleni védekezésre koncentrálnak.
Németország örül a semleges Svájc azon döntésének, hogy megnyitja az utat a német gyártmányú Leopard 2-es harckocsik egy részének visszaadására, hogy segítsen az Ukrajnának nyújtott segélyek miatt megfogyatkozott készletek helyreállításában.
Februárban Németország arra kérte Svájcot, hogy fontolja meg az általa raktáron tartott 96 darab Leopard 2-es harckocsi egy részének visszaértékesítését a gyártó Rheinmetall AG-nak – írja a Sky News.
A svájci semlegességi törvények betartása érdekében Berlin biztosította Bernt, hogy ezeket a fegyvereket nem Kijevbe küldik, hanem Németországban maradnak, vagy valamely NATO- vagy európai uniós szövetségesnek adják át.
Nagyon örülünk és hálásak vagyunk ezért a döntésért. Szükségünk van ezekre a tankokra, hiánypótlóak lesznek nálunk és európai partnereinknél
– mondta Michel Fluegger, Németország svájci nagykövete a svájci televíziónak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, országa a „védelmezők napját” ünnepli október 1-jén.
„Ezt a napot azoknak szenteljük, akik a nemzetünkért harcolnak. Azoknak, akik Ukrajna erejét gyarapítják, és akik az életüket adták Ukrajnáért” – írta Zelenszkij az X-en. Hozzátette, „Ukrajna ezen a napon megáll egy percre. Megtiszteljük azokat, akik életüket adták hazánk és népünk védelméért. Legyen ez új hagyományunk” – tette hozzá.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közölte, letartóztattak két férfit Kijev térségében, akik a gyanú szerint Oroszország háborús tevékenységeit segítették – írta a The Guardian.
A jelentés szerint a gyanúsítottak többek között azon dolgoztak, hogy az orosz erők sikeresen megtámadhassák Kijevet szeptember 21-én.
Kajsa Ollongren védelmi miniszter közölte, Hollandia 2024-ben F–16-os vadászgépeket küld Ukrajnába – írta a Sky News.
Mint mondta, a szállítás ideje az ukrán pilótaképzéstől függ, amely várhatóan hat-nyolc hónapig tart. Ollongren hozzátette, a pilótákat Romániában képezik majd.
„Őszinte részvétem Mohammed Sia al-Szudáni iraki miniszterelnöknek, valamint az iraki népnek a ninivei szörnyű tűzvész áldozatai miatt. Együttérzünk az áldozatok családjaival. A sérülteknek mielőbbi felépülést kívánunk!” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a korábban Twitterként ismert X-en.
Mint arról az Index is írt, kedd este tragédiába torkollt egy esküvő Irakban, miután kigyulladt a helyszín az ország északi, Ninive tartományában. Több mint százan meghaltak és legalább 150-en megsérültek.
A NATO-tagállamoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat − hangoztatta szerdán Tallinnban Kaja Kallas észt miniszterelnök, arra biztatva a tagországokat, hogy kövessék e téren a balti köztársaságok példáját.
A politikus a dpa német hírügynökségnek nyilatkozott az észt fővárosban zajló éves balti védelmi konferenciáról. Elmondta, hogy Észtország jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százalékát szánja védelmi kiadásokra.
Ezt szorgalmazom NATO-szinten is
− tette hozzá.
A tallinni tanácskozás témái között szerepelt az Ukrajna elleni orosz támadást követő regionális biztonsági helyzet is. Kallas erre utalva kifejtette: „Nézzük meg az 1988-as évet, amikor minden NATO-szövetséges a GDP több mint 1 százalékát költötte védelemre. És miért? Mert komoly veszélyt láttak. De most a veszély nagyobb, mint a hidegháború idején volt, mert a háború visszatért Európába” − idézte az MTI.
Az orosz katonaságon belüli etnikumok közötti feszültségek a Zaporizzsjai területen aggályokat vetnek fel az egységkohézióval kapcsolatban a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint.
Arszen Temirajev, az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia–Alánia Köztársaságból származó mozgósított katona által közzétett videón azzal vádolja az orosz katonai rendőröket, hogy megverték őt és két másik katonát.
Temirajev azt állította, hogy a katonai rendőrök a bántalmazás előtt az etnikai hovatartozásukról kérdezték őket, és azt állították, hogy „Oroszország az oroszoké” – olvasható a Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) jelentésében.
A katonákat egy helyi lakos gyermekek szexuális zaklatásával vádolta meg, amit Temirajev tagadott. Azt is mondta, azt hitte,
a nácik a másik oldalon vannak, de kiderült, közöttünk vannak.
Szergej Menyailo, az Észak-Oszétia–Alánia Köztársaság vezetője a térségben lévő önkéntes zászlóaljakon keresztül megerősítette az incidenst, és jelentette azt a felsőbb katonai hatóságoknak.
Ezek az etnikumközi feszültségek veszélyt jelenthetnek az orosz védelemre és az egység integritására, mivel Ukrajna a közelmúltban nyereséget ért el a térségben – mondta az ISW.
Lengyelország mezőgazdasági minisztere kijelentette, hogy jó irányba haladnak a gabonaimportról folytatott tárgyalások Ukrajnával, miután a lengyel tilalom meghosszabbítása miatt vita alakult ki – közölte a Sky News.
A két ország közötti feszültség részben az ukrán gabonaimport tavalyi megugrása miatt eszkalálódott, amelyet az Európai Unió azért hagyott jóvá, hogy segítsen Kijevnek megkerülni az orosz blokádot. Azonban a lépés következtében olcsó ukrán búza került az EU piacára, ami túlkínálathoz vezetett több országban is, és a helyi árak meredek zuhanásához, amit a gazdák nem vettek jó néven.
Az október 15-i választások közeledtével a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság párt számára a gazdák érdekeinek kiegyensúlyozása az egyik legfontosabb feladat, még akkor is, ha ez kockázatot jelent az Ukrajnával való hosszú távú kapcsolatra nézve.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a donyecki frontra utazott. A látogatásáról több fotót is megosztott a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Medvegyev állítása szerint Vlagyimir Putyin parancsára látogatta meg a katonákat Donyeckben. Azt tapasztalta, hogy a katonák „kiváló harci képességgel, kitartással, szilárdsággal és győzni akarással” rendelkeznek. Hozzátette azt is, hogy „több mint 325 ezer embert” toboroztak vagy soroztak be az orosz hadseregbe az év eleje óta.
„Égni fognak” azok az amerikai gyártmányú Abrams harckocsik is, amelyekből Ukrajna hétfőn kapta meg az első darabokat – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője még kedden a Reuters szerint.
„Mindez nem befolyásolja érdemben a különleges hadműveletet, és annak kimenetelét. Nincs csodaszer, nincs egyetlen olyan fegyver, amely felülírhatja a csatatéren a hatalmi erőviszonyokat” – mondta a szóvivő.
Az Egyesült Államok összesen 31 Abramset ígért Ukrajnának. Egyes jelentések szerint ezekből szeptember végéig tíz darab érkezik meg az országba, így az Abramsek a következő hetekben-hónapokban állhatnak harcrendbe.
Oroszország ezen a télen Ukrajna energiarendszerének megsemmisítésére összpontosít − mondta Rusztan Umerov ukrán védelmi miniszter a CNN-nek.
De mi válaszolunk!
– fogalmazott.
Umerov azt is megjegyezte, hogy Ukrajnának több fegyverre van szüksége, ami lehetővé teszi, hogy előrehaladást érjen el a fronton.