Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A vasárnapi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is. Jó pihenést kívánunk!
Oroszország azt állítja, hogy lelőtt egy ukrán rakétát a Krím partjainál – írta a Sky News.
A védelmi minisztérium közölte, hogy a Neptun típusú rakétát a Fekete-tenger északnyugati része felett lőtték le, a félsziget partjainál. Kijev egyelőre nem erősítette meg a minisztérium állítását.
Az amerikai kormányzat igyekszik megnyugtatni nyugati szövetségeseiket, hogy az előző heti költségvetési döntés, illetve a republikánus politikusok egyre erősebb tiltakozása ellenére továbbra is támogatni fogják Ukrajnát – írja az Axios amerikai hírportál.
A portálnak négy amerikai és európai forrás beszélt arról, hogy az amerikai kormányzat diplomáciai lépéseket tett ennek érdekében.
Elmondásuk szerint az amerikai tisztviselők vasárnap és hétfőn, a kormányzat különböző szintjein egyeztettek az európai, NATO-beli szövetségesekkel ez ügyben. Továbbá kedden maga Joe Biden és külügyminisztere, Antony Blinken is telefonon beszél/beszélt több európai politikussal, és e beszélgetéseken is hangsúlyozzák ugyanezt.
Ukrajna külföldön halmozott fel transzformátorokat, arra az esetre, ha az oroszok az idei télen is megrongálnak az energiainfrastruktúráját – közölte a The Economist című lap az rbc.ua szerint.
A lap szerint Ukrajna 100 magasfeszültségű transzformátort tervezett beszerezni télire, aminek a felét ők maguk gyártották volna le, a másik felét pedig külföldön vásárolták meg. A belföldieknek csak egy részét sikerült végül legyártani a hadi cselekmények miatt, a külföldieket azonban megvásárolták, egyelőre Lengyelországban és Romániában vannak.
A dán Carlsberg sörgyár közölte, hogy megszüntette a licencszerződéseket orosz leányvállalatával, amelyet a hatóságok júliusban lefoglaltak, válaszul arra, hogy Moszkva ukrajnai inváziója után el akarták adni a vállalatot.
A Carlsberg júniusban jelentette be, hogy vevőt találtak a 2000 óta a tulajdonában lévő Baltikára és annak 8400 alkalmazottjára – írja a The Guardian .
A következő hónapban azonban egy Vlagyimir Putyin által aláírt rendelet kimondta, hogy az állam veszi át az üzletet.
„Jelenleg nem látjuk az Oroszországból való kilépés tárgyalásos megoldásához vezető utat. Visszautasítjuk, hogy elfogadhatatlan feltételekkel kényszerítsenek bennünket egy olyan megállapodásra, amely igazolja az üzletünk törvénytelen átvételét” – áll a Carlsberg közleményében.
Ukrajnának meg kell nyernie az Oroszország elleni háborúját, mielőtt csatlakozna a NATO-hoz és az Európai Unióhoz – véli a szlovák külügyminiszter.
Ukrajnának először meg kell nyernie a háborút. Ez szükséges előfeltétel
– mondta Miroslaw Wachowski a varsói biztonsági fórumon.
Tehát mindent meg kell tennünk, hogy segítsük Ukrajnát abban, hogy megnyerje ezt a háborút, és visszanyerje szuverenitását és területi integritását
– tette hozzá.
Megjegyezte, hogy éppen kedd reggel tért vissza Kijevből. Szerinte az ukránok mindent megtesznek, és segíteni kell nekik – írja az al-Dzsazíra.
Rishi Sunak miniszterelnök közölte a G7-ek és a NATO vezetőivel, hogy Nagy-Britannia kész katonai, humanitárius és gazdasági segítséggel támogatni Ukrajnát „mindaddig, amíg szükséges” – közölte a hivatala.
Rishi Sunak miniszterelnök felvázolta Nagy-Britannia Ukrajnának nyújtott folyamatos katonai, humanitárius és gazdasági segítségét, és hangsúlyozta, hogy ez a támogatás addig folytatódik, amíg szükséges
– áll a Downing Street szóvivőjének közleményében, amelyet az al-Dzsazíra közölt.
Az Egyesült Államok tisztviselői a színfalak mögött egyre gyakrabban szólítják fel az ukrán tisztviselőket arra, hogy tegyenek újabb lépéseket a kormányzati korrupció visszaszorítása érdekében – tudta meg a CNN több, névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselőtől.
A csatorna úgy tudja, hogy az amerikaiak azt is jelezték:
Ukrajna bizonyos, a gazdasági újJÁépítéshez folyósított pénzügyi támogatásokat csak akkor kaphat meg, ha reformokat hajt végre.
Emiatt az amerikai külügy a nyáron egy hivatalos iratot, demarsot is küldött az ukránoknak. Ugyanakkor a tisztviselők azt mondták, mindez a katonai célú támogatásokat egyáltalán nem érinti.
„Az üzenetünk mindig is az volt az ukránoknak, hogy ha bármilyen forrással visszaélés történik, akkor minden amerikai [gazdasági] segély veszélybe kerülhet” – mondta az egyik tisztviselő a CNN-nek.
Az Egyesült Államok hadserege felkészült arra, hogy átadja a nagy hatótávolságú ATACMS-rakétákat Ukrajnának – mondta az amerikai hadsereg beszerzésekért felelős tisztviselője, Doug Bush.
A Bloomberg szerint a tisztviselő azt mondta: már nagyon régóta készen állnak a fegyverek átadására, és amint Joe Biden amerikai elnök rábólint erre, hozzálátnak a munkának. „Felkészültünk, gyorsak leszünk” – ígérte.
Ezeknek a fegyverek az átadása már régóta húzódik: az ukránok már 2022-ben is több alkalommal kérték a rakétákat az Egyesült Államoktól, az amerikai kormányzat azonban csak pár hete jelezte, hogy készek átadni. A Bloomberg szerint a rakétáknak olyan változatát is átadhatják majd, amelyek kazettás munícióval vannak megtöltve.
Előzőleg írtunk arról, hogy Kijev központjában egy katona lelőtte két társát. Az rbc.ua hírportál ezzel kapcsolatban osztott meg újabb részleteket nemrég.
Mint írták, az ukrán ügyészség megerősítette az incidens korábban ismertetett részleteit. Azt is megerősítették, hogy a jelenleg zajló vizsgálat szerint az elkövető a két bajtársával italozott a szolgálata után, de valamin összevesztek, és ekkor, hirtelen felindulásból lőtte le őket.
Az elkövetőt utóbb elkapták, őrizetbe vették, és hamarosan a letartóztatásáról is dönthetnek az ukrán szervek. Elfogásakor lefoglaltak tőle egy Kalasnyikov gépkarabélyt is, az ahhoz tartozó lőszerekkel együtt.
Korábban írtunk arról, hogy a Herszoni területet orosz tüzérségi csapás érte. Ezzel kapcsolatban adtak közre most frissebb információkat az ukrán hatóságók.
Az Ukrajinszka Pravda szerint közölték, hogy az utóbbi 24 órában többször is lőtte Herszon lakott területeit az orosz tüzérség, még kedden dél körül. A csapásoknak összesen egy halottja és nyolc sebesültje volt.
A Kreml reagált a hírre, miszerint Örményország – Oroszország figyelmeztetése ellenére – megszavazta a Nemzetközi Büntetőbírósághoz való csatlakozást – írja a Sky News.
Örmény tisztviselők szerint a döntésnek semmi köze Oroszországhoz. A lépés azonban bosszantja Moszkvát, amely Jerevánt szövetségesének tekintette.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ma délután a helyzetet kommentálva helytelennek bélyegezte Örményország döntését.
Kezdettől fogva kételkedtünk abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok szempontjából helyes, hogy Örményország csatlakozik a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához
– mondta újságíróknak.
A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó országok a jelenleg érvényben lévő elfogatóparancs értelmében kötelesek letartóztatni Vlagyimir Putyint, ha az orosz elnök belép a területükre. Peszkov szerint Oroszország nem szeretné, ha Putyinnak vissza kellene utasítania az örményországi látogatást, de figyelmeztetett, hogy Jerevánban további kérdések várnak majd a vezetőkre.
A Wagner-csoport megállapodást kötött az orosz Nemzeti Gárdával, amelynek értelmében visszatérnek Ukrajnába – írja a Sky News az Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézetre hivatkozva.
A minap már írtunk arról, hogy a jelek szerint Jevgenyij Prigozsin fia, Pavel Prigozsin vette át a Wagner vezetését. Azt is említettük, hogy tárgyalnak a Nemzeti Gárdával.
Az ISW most arról számolt be, hogy az orosz hadibloggerek szerint a Wagner parancsnokai már meg is egyeztek a gárdával. Ennek értelmében külön haderőként térnek vissza Ukrajnába, saját szimbólumokkal és hívójelekkel. Ez azt is jelentheti, hogy szervezetileg el lesznek különítve azoktól a Wagner-zsoldosoktól, akik a Putyin által javasolt és az orosz védelmi minisztériumhoz szerződött egykori Wagner-parancsnok, Andrij Trosev vezet majd.
A hadibloggerek szerint a Wagner-csoport Pavel Prigozsin által vezetett része csak az ukrajnai műveletekben lesz érdekelt, az afrikai és közel-keleti tevékenységben nem (azok ugyanis átkerülhetnek az orosz védelmi minisztériumhoz).
A litvániai Klaipeda kikötőjébe helyezik át az ukrán–lengyel határról az ukrán gabona növényegészségügyi ellenőrzését a következő két nap során – közölte kedden tárcája hivatalos honlapján Mikola Szolszkij ukrán agrárminiszter az MTI szerint.
A közleményben azt írták: Szolszkij keddi online megbeszélésükön állapodott meg litván és lengyel partnerével. A megállapodás Kijev szerint felgyorsítja a Lengyelországon keresztüli ukrán gabonatranzitot.
Fontos kérdésben állapodtunk meg. Szerdától a Litvánián áthaladó ukrán gabona ellenőrzése az ukrán–lengyel határról litván területre, litván kikötőbe kerül
– erősítette meg Robert Telus lengyel agrárminiszter.
Az ukrán szaktárca emlékeztetett arra, hogy Ukrajna javasolta az állat- és növényegészségügyi ellenőrzés áthelyezését az ukrán–lengyel határról a litván kikötőbe, Lengyelország és Litvánia kormánya pedig támogatta az indítványt, amelyet Varsó és Vilnius is konstruktív lépésnek nevezett.
Szolszkij egy múlt heti tárgyalás után jelentette be, hogy a következő napokban Ukrajna, Lengyelország és Litvánia mezőgazdasági miniszterei háromoldalú találkozót tartanak az egészségügyi ellenőrzések átadásáról a Lengyelországon keresztüli tranzit javítása érdekében. Az ukrán agrárminiszter kifejtette, hogy hasonló eljárásról kell megállapodni a Németországba irányuló mezőgazdasági termékek lengyel területen keresztüli tranzitjára vonatkozóan is. Emlékeztetett arra, hogy augusztusban egy ilyen ellenőrzési mechanizmusról született megállapodás Magyarországgal és Szlovákiával.
Nem tervez további mozgósítást az orosz vezérkar, az év eleje óta több mint 335 ezren jelentkeztek szerződéses szolgálatra az orosz fegyveres erőkhöz – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter kedden.
Az orosz csapatok rendelkeznek a különleges hadművelet végrehajtásához szükséges számú katonai személyi állománnyal, a vezérkarban nem terveznek további mozgósítást
– mondta az MTi beszámolója szerint Sojgu.
A tárcavezető szerint az év eleje óta több mint 335 ezren jelentkeztek szerződéses katonai szolgálatra és önkéntes alakulatokba, és csak szeptemberben több mint 50 ezren írtak alá szerződést. Bejelentette, hogy az október 1-jén megkezdődött őszi sorozási kampány a tervek szerint zajlik, és a vonatkozó elnöki rendelet értelmében 130 ezer embert fognak behívni. Megismételte azt az ígéretet, hogy egyetlen sorköteles sem kerül majd a hadműveleti övezetbe, beleértve azokat is, akik az új (Ukrajnától elcsatolt) régiókból érkeztek.
Sojgu arról is beszámolt, hogy az orosz hadsereg visszavert minden ukrán támadást Szoledar-Bahmut irányában, valamint a védekezés áttörésére tett kísérleteket Verbove és Rabotine közelében, Zaporizzsja régióban. „Aktív akciókkal csapataink jelentősen meggyengítették az ellenség harci potenciálját, és komoly károkat okoztak neki” – hangoztatta.
Az Egyesült Államok katonai segítsége nélkül az ukrán katonák kifogynának a szárazföldi műveletekhez szükséges lőszerekből és az orosz csapások megállítására használt felszerelésekből – mondták szakértők az AFP-nek.
Az ukrán hadsereg meggyengülne, majd végül összeomlana, bár talán a védekezésre még képesek lennének
– idézi a Sky News Mark Cancian nyugalmazott amerikai ezredest, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadóját.
Cancian úgy véli: Moszkva nem biztos, hogy képes lenne kihasználni egy ilyen helyzetet hadseregük kimerültsége miatt.
Az ukrán különleges erők megsemmisítettek egy harcjárművekből álló oszlopot Zaporizzsjában – közölte az ukrán vezérkar. A légi felderítés öt gyalogsági járművet és két teherautót észlelt egy erdősávban, mielőtt a tüzérség a célpontokra indult.
A Veszett Panda és a Szent nevű egységek felderítői két héten keresztül követték az oszlopot a Tokmaki járás egyik falujában
– írja a Sky News. A déli fronton és környékén továbbra is súlyos harcok folynak, miközben Ukrajna megpróbálja áttörni az orosz erődítményeket, és délre, a tengerpart felé nyomulni.
Tobias Billström svéd külügyminiszter nem tudott részt venni az uniós külügyminiszterek október 2-i, példa nélküli kijevi találkozóján,
mert elfelejtette magával vinni az útlevelét
– írja az Ukrajinszka Pravda.
A külügyminisztert nem engedték be Ukrajnába a lengyel–ukrán határon. Billström szóvivője szűkszavúan megerősítette, hogy valóban nem vett részt a találkozón.
Az orosz hadsereg október 3-án délután lőtte Herszon városát, megrongálva magánházakat és valószínűleg megsebesítve egy embert – közölte Roman Mrocsko, a városi közigazgatás vezetője.
Dél körül az orosz erők az ideiglenesen megszállt bal partról megtámadták Herszon Dnyiprovszkij kerületét. Magánházakat rongáltak meg. Egy személy megsebesülhetett a támadásban
– fogalmazott a városvezető, hozzátéve, hogy a sebesültekkel kapcsolatos információk tisztázása folyamatban van.
Belarusz bejelentette, hogy harckészültségi ellenőrzést tartanak az ország hadseregében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ellenőrzés átfogó jellegű, és felméri a katonai egységek és alegységek harckészültségét
– közölte a belorusz védelmi minisztérium, hozzátéve, hogy a csapatok gyorsaságát is vizsgálják.
Mindemellett a katonai és speciális felszereléseket ellenőrző futamokkal tesztelik, terepen is. Az ellenőrzésbe a szárazföldi erők akcióit támogató légierő is bevonásra kerül.
Az ukrán erők egyik katonája lelőtte két társát Kijev központjában, az ügyben a főváros rendőrsége nyomozást indított – írja az Ukrajinszka Pravda.
A kijevi rendőrség tovább vizsgálja a kollégáit meggyilkoló katona ügyét. A lövöldözőt őrizetbe vették. Előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság miatt indítottak eljárást
– közölték a hatóságok. A főkapitányság tisztázta, hogy az incidens október 2-án, vasárnap éjjel történt a Lavrska utcában, Kijev központjában.
Oroszország stratégiája az ukrajnai háború megnyerésére az, hogy túlélje a Nyugatot.
De hogyan tervezi ezt Vlagyimir Putyin?
Az amerikai tisztviselők meg vannak győződve róla, hogy Putyin úgy akar véget vetni az Ukrajnának nyújtott amerikai és európai támogatásnak, hogy kémügynökségei segítségével propagandát folytat az oroszbarát politikai pártok támogatására, és új technológiák segítségével összeesküvés-elméleteket szít – írja a The New York Times.
Az orosz dezinformáció célja, hogy növelje az ukrajnai segélyt ellenzők támogatottságát, végső céljuk pedig a Kijevnek nyújtott nemzetközi katonai támogatás leállítása.
Amerikai tisztviselők szerint Oroszországot frusztrálja, hogy az Egyesült Államok és Európa nagyrészt egységes maradt az Ukrajnának nyújtott folyamatos katonai és gazdasági támogatásban.
A The New York Times szerint Putyin úgy véli, képes befolyásolni az amerikai politikát, hogy gyengítse Ukrajna támogatottságát és visszaszerezze Oroszország harctéri fölényét.
A tisztviselők elmondása szerint Putyin szoros figyelemmel kíséri az ukrajnai támogatások miatt kialakult amerikai politikai vitákat. A republikánus ellenállás a Kijevnek küldött támogatással szemben arra kényszerítette a kongresszus vezetőit, hogy szombaton elfogadjanak egy átmeneti költségvetési törvényt, amely nem tartalmazott további segélyt az országnak.
A lap továbbá arról ír, hogy Moszkva vélhetően Európában is megpróbálja majd támogatni az oroszbarát jelölteket. Példaként említik a hétvégi szlovákiai választásokat, ahol Robert Fico pártja, az Irány (Smer–SD) győzött.
Ukrajna jelentős csökkenést tapasztalt az Oroszország egyes területeiről mozgósított katonák számában – írja a Sky News.
Pavlo Kovalcsuk, az ukrán hadsereg vezérkarának szóvivője szerint ez az orosz katonák növekvő veszteségeinek köszönhető.
Utalt az oroszországi Izsevszk városára, ahonnan a múlt hónapban 20-30 fős csoportokat hívtak be a megszállt ukrán területekre, szemben a korábbi 100-120 fős létszámmal.
Az ukrán hadsereg egyik katonája Kijev központjában gépkarabéllyal lelőtte két társát kedden, majd elmenekült a helyszínről, de később sikerült elfogni – adta hírül a Sztrana helyi hírportál rendőrségi közlésre hivatkozva.
Ma 1 óra 30 perckor a Lavrszkaja utcán, az ukrán főváros Pecserszkij kerületében vita alakult ki K. K., az ukrán hadsereg egyik katonája és két másik katona között, aminek során K. K. Kalasnyikov típusú támadófegyverével lelőtte a két katonát. Az áldozatok a helyszínen meghaltak
– írta a lap.
A híradás szerint az elkövető tettét követően elmenekült és megpróbált elrejtőzni, de két órával később őrizetbe vették. Az előzetes adatok szerint a feltételezett tettes részeg volt.
A Sztrana írása szerint kettős gyilkosság miatt büntetőeljárás indult a katona ellen, aki 15 évig terjedő börtönbüntetést kaphat.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint az ukrán–magyar határszakaszon 4745-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4292-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Az ukrán fegyveres erők kazettás bombákkal támadták a Brjanszki területen fekvő Klimovo falut, több lakóház megrongálódott – számolt be Alekszandr Bogomaz kormányzó – írja a TASZSZ.
A kormányzó szerint a település területének felmérése folytatódik, a helyszínen operatív és sürgősségi szolgálatok dolgoznak, az eddigi információk szerint
nincsenek halálos áldozatok.
Amint arról később Alekszandr Iszajev, a Klimovszkij járási közigazgatás vezetője beszámolt, a település területén még mindig vannak fel nem robbant kazettás bombák és alkatrészek.
Nyomatékos kérés, ha idegen tárgyakat találnak, ne nyúljanak hozzájuk, és ne mozdítsák el őket. Életveszélyesek lehetnek
– fogalmazott.
A brit katonai hírszerzés szerint működik Oroszország azon kísérlete, hogy az emberek „külföldi ügynökként” való megbélyegzésével manipulálja a közvéleményt.
A VTsIOM orosz állami kutatóközpont felmérése szerint az orosz közvélemény 61 százaléka „hazugságokat terjesztő árulóknak” tartja a külföldi ügynököknek minősített személyeket – írja a Sky News.
Oroszország a háború kezdete óta kiszélesítette a külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályokat.
Az intézkedések jelentősen leszűkítik az információs teret Oroszországon belül, egyre nehezebbé téve bármilyen, a hivatalos irányvonaltól eltérő álláspont megfogalmazását, beleértve a háborúval kapcsolatos ellenvéleményt is
– közölte a brit védelmi minisztérium.
Oroszország 31 drónt és legalább egy cirkálórakétát lőtt ki hétfő éjszaka Mikolajiv és Dnyipropetrovszk térségére, közölte az ukrán légierő – írja a Sky News.
A sortűz több hullámban érkezett és több mint három órán át tartott.
Ukrajna 29 drónt és egy rakétát semmisített meg – közölte a légierő.
Ukraine destroys 29 of 31 Russian attack drones and a cruise missile targeting Mykolaiv and Dnipro – Air Force pic.twitter.com/VSv6bLFzI6
— TRT World Now (@TRTWorldNow) October 3, 2023
Már csak néhány nap, és betölti 71. életévét Vlagyimir Putyin orosz elnök. Egyes hírek szerint már javában folynak az előkészületek az ünnepségre.
A Generall SVR Telegram-csatorna szerint – amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt – az orosz elnök családja és a hozzá közel állók október 7-én, szombaton egy kis ünnepséget szerveznek, melyet Alina Kabajeva, az elnök élettársa hoz tető alá.
A meghívottak az államfő családjával együtt igyekeznek szombaton ünnepi hangulatot teremteni, amelyben Putyin egy kis időre elterelheti a figyelmét egészségi problémáiról – írják. A csatorna azt is megjegyzi, hogy az orosz elnök egyik hasonmása segít majd az elnöknek fogadni a gratulációkat.
Az orosz forrás arról is ír, hogy egy belső kör arra próbál rájönni, hogyan maradhat hatalmon Putyin nélkül. Egyesek szerint Nyikolaj Petrusev lenne az a személy, aki nem várná meg az orosz elnök halálát, mielőtt hatalomra tör.
FONTOS HANGSÚLYOZNI, HOGY EZEKET AZ ÁLLÍTÁSOKAT EGYETLEN FÜGGETLEN HÍRFORRÁS SEM TUDTA MEGERŐSÍTENI.
Ukrajna lett a legnagyobb fegyvervásárló Németországban – írja az ukrán Strana.today a Der Spiegel alapján.
Az idei év első kilenc hónapjában Németország 8,76 milliárd euró értékben exportált fegyvereket – tavaly ez a szám egész évben volt 8,35 milliárd euró.
Ennek több mint egyharmadát – 3,3 milliárd euró – Ukrajna teszi ki.
A második helyen valamivel több mint egymilliárd euróval Magyarország, majd utánunk az Egyesült Állam következik 467 millió euróval.