Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyilvánosságra hozta, hogy a haditengerészettel együttműködve pénteken csapást mért egy Bujan osztályú rakétahordozó korvettre, előtte pedig a Pavel Gyerzsavin hajóra az Oroszország által még 2014-ben Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten lévő Szevasztopolnál – adta hírül az MTI.
A támadást tengeri drónokkal hajtották végre, amelyeknek ez kísérleti bevetése volt. A Pavel Gyerzsavint szerdán robbantották fel – erősítette meg az SZBU. A biztonsági szolgálat figyelmeztette az oroszokat, hogy „ne hajózzanak át ukrán vizeken, ha meg akarják őrizni a flottájuk legalább egy részét”.
Az ukrán különleges hadműveleti erők arról számoltak be, hogy péntek reggel felrobbantották a síneket és egy vonatot a Zaporizzsja megyei Melitopolban, amely lőszereket és üzemanyagot szállított a régióban harcoló orosz alakulatoknak.
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Az ukrán nemzeti hálózatüzemeltető közölte, hogy 65 millió font támogatást kap a német KfW banktól – írja a Sky News.
A támogatás lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy megerősítse a hálózat téli védelmét és növelje az áramellátás megbízhatóságát.
Oroszország a háború kezdete óta következetesen célba vette az ukrán energetikai infrastruktúrát, és ez várhatóan folytatódik, amíg a konfliktus tart.
Az Ukrenergo közölte, hogy a támogatást az energetikai létesítmények mérnöki védelmének fejlesztésére és a hálózatok korszerűsítésére fogja felhasználni az európai határon.
Az orosz erők a dél-ukrajnai Herszon megyében Beriszlav települést ágyúzták, míg keleten, a donyecki régióban Pokrovszk városát vették tűz alá, a támadásoknak halálos áldozatai és sok sérültje van – közölték a helyi kormányzói hivatalok.
A Donyeck megyei kormányzói hivatal a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők Pokrovszk központját lőtték, aminek következtében az eddigi információk szerint egy helyi lakos vesztette életét, és 13-an sebesültek meg, továbbá két hivatali épület súlyosan megrongálódott. A katasztrófavédelem közölte, hogy három túlélőt mentettek ki a romok alól.
Beriszlavban egy ember halt meg, és ketten szenvedtek sérüléseket a várost ért orosz tüzérségi támadás következtében – tájékoztatott Olekszandr Prokugyin megyei kormányzó a Telegramon.
Hozzátette: orosz katonák robbanóanyagot dobtak egy személyautóra, amelyben egy házaspár ült. A nő a helyszínen életét vesztette, férjét súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Rajta kívül egy 79 éves nő sérült meg, az ő állapota közepesen súlyos – írja az MTI.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy miután Oroszország elveszíti a háborút, Európának történelmi esélye lesz a geopolitikai stabilitásra Skandináviától a Dél-Kaukázusig – írja az Ukrinform.
Az ukrán elnök hozzátette: a közös biztonság, valamint a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztése a Fekete-tenger térségében a geopolitikai stabilitás kulcsa Európa számára.
Zelenszkij szerint most van itt az ideje a közös erőfeszítéseknek, hogy ez biztosítva legyen Európában, és tágabb értelemben az egész euroatlanti térségben.
Tehát az együttműködés új kollektív formáira és a meglévők megerősítésére van szükség. Mert látjuk, milyenek a modern agressziók és terrortámadások. Ha a szabadság ellensége jelentős erőforrásokkal és határtalan cinizmussal rendelkezik, mint Oroszország, mint a Hamász, mint más terroristák, akkor a szabad nemzeteknek valóban teljes körű védelemre van szükségük
– jegyezte meg az elnök.
Burkina Faso katonai vezetői megállapodást írtak alá Oroszországgal egy atomerőmű építéséről az áramellátás növelése érdekében – írja a BBC.
A brit közszolgálati csatorna cikkében megjegyzi: mindez egy újabb lépés a nyugat-afrikai ország vezetőitől az Oroszországhoz való igazodásban, ugyanis korábban a legtöbb nyugati partnerrel már konfliktusba kerültek.
Burkina Faso az egyik legkevésbé villamosított ország a világon, a lakosság mindössze 21 százaléka rendelkezik áramellátással, így Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatását kérték egy atomerőmű felállításához, amely szerintük segítene kielégíteni az ország és a szomszédos országok energiaigényét.
Jelenleg a Dél-Afrikai Köztársaság az egyetlen afrikai állam, amely kereskedelmi céllal termel atomenergiát, de a kontinensen egyre tett lépést ebbe az irányba.
Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke október 13-án, pénteken váratlan látogatást tett Odesszában – írja az Ukrajinszka Pravda.
A holland kormányfő közölte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására érkezett Odesszába, hogy megmutassa: az Izraelben és a Gázai övezetben történt események nem fogják eltéríteni az országot Ukrajna támogatásától.
Addig támogatjuk Ukrajnát, amíg szükséges. Ezen a télen Oroszország megpróbál minél több kárt okozni Ukrajnának. Ezért Hollandia további Patriot rakétákat fog biztosítani, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát a barbár orosz légi csapásokkal szemben
– írta az X-en. Hozzátette, hogy Hollandia segíteni fog Ukrajnának járőrhajók beszerzésében is, hozzájárulva a gabonaexport tengeri útvonalainak biztosításához.
Az Ukrajnának nyújtott holland katonai támogatás teljes értéke 2,1 milliárd euró, amelyből közel 1 milliárd euró közvetlen szállítás, 468 millió euró pedig felszerelés.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyilvánosságra hozta, hogy a haditengerészettel együttműködve pénteken csapást mért egy Bujan osztályú rakétahordozó korvettre, előtte pedig a Pavel Gyerzsavin hajóra az Oroszország által még 2014-ben Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten lévő Szevasztopolnál – adta hírül az MTI.
A támadást tengeri drónokkal hajtották végre, amelyeknek ez kísérleti bevetése volt. A Pavel Gyerzsavint szerdán robbantották fel – erősítette meg az SZBU. A biztonsági szolgálat figyelmeztette az oroszokat, hogy „ne hajózzanak át ukrán vizeken, ha meg akarják őrizni a flottájuk legalább egy részét”.
Az ukrán különleges hadműveleti erők arról számoltak be, hogy péntek reggel felrobbantották a síneket és egy vonatot a Zaporizzsja megyei Melitopolban, amely lőszereket és üzemanyagot szállított a régióban harcoló orosz alakulatoknak.
Megfigyelőként meghívták Ukrajnát a Közös Expedíciós Haderő (JEF) nevű védelmi együttműködési szervezetbe – jelentette be Ulf Kristersson svéd miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján a szervezet vezetőinek svédországi csúcstalálkozóján, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókonferencia útján vett részt.
A Közös Expedíciós Haderőben Nagy-Britannia vezetésével elsősorban észak-európai és a balti országok vesznek részt.
Kristersson arról is beszámolt, hogy a JEF védelmi miniszterei hamarosan tanácskozást tartanak arról, hogyan tudják jobban megvédeni a víz alatti kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményeket.
A Közös Expedíciós Haderőben részt vevő államok már júniusban jelezték: fokozni akarják együttműködésüket annak érdekében, hogy hatékonyabban észleljék a tenger alatti és a part menti infrastruktúrára leselkedő veszélyeket.
Finnország és Észtország éppen vizsgálatot folytat a két országot a Balti-tenger alatt összekötő gázvezetéken múlt vasárnap észlelt szivárgás és egy sérült telekommunikációs kábel ügyében.
Nyolc csoportos csapást hajtott végre a héten az orosz hadsereg Iszkander-M típusú műveleti-taktikai rakétákkal és drónokkal – közölte pénteken az október 7. és 13. közötti időszakra vonatkozó hadijelentésében az orosz védelmi tárca.
A minisztérium szerint a támadások célpontjai fegyver- és hadianyagraktárak, hadiüzemek, valamint ukrán katonák és külföldi „zsoldosok” szálláshelyei voltak.
Megsemmisült egyebek között egy amerikai gyártmányú Willard rohamcsónakokat tároló raktár, az ukrán fegyveres erők Herszon egyesített csoportjának tábori tüzérségi raktára, az Odessza megyei Iljicsevszk városában található Dunajszudoszervisz hajójavító üzemben kialakított haditechnikai raktár, valamint egy üzemanyag- és kenőanyag-tároló bázis a Cserkaszi területi Uman repülőtéren.
A heti összesítés szerint különböző frontszakaszokon az elmúlt hét alatt összesen 97 rohamot vertek vissza az orosz fegyveres erők, amelyekben összesen mintegy 5300 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.
A hadijelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említette meg a Tocska-U taktikai és az Sz-300-as légvédelmi rendszer egy-egy indítóállását, két rakétatüzérségi és nyolc lőszerraktárt, két Szu-25-ös repülőgépet, 14 harckocsit, 64 páncélozott harcjárművet, 19 HIMARS, Vilha és Uragan sorozatvetőből kilőtt rakétát, 12 lokátorelhárító HARM rakétát, két Nyeptun hajóelhárító rakétát, valamint egy tengeri és 218 légi drónt.
A „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága pénteken 27 és 28 évi szabadságvesztésre ítélt három volt ukrán tengerészgyalogost, akik tavaly március 31-én Mariupolban agyonlőttek öt civilt.
A távol-keleti Komszomolszk-na-Amure városban őrizetbe vettek egy 14 éves fiatalt, aki a közösségi médiában az Oroszországban terrorszervezetnek minősített Azov ukrán alakulatot dicsőítette, és terrorcselekmények elkövetésére buzdított.
Péntek reggel melitopoli partizánok felrobbantották az oroszok egyik teherszállító vonatát – jelentette a Nemzeti Ellenállási Központ.
A vonat napi szinten szállított lőszert és üzemanyagot a Krímből Melitopolba és Dnyiprorudnijba, illetve vissza. A vasutat és egy dízelmozdonyt is kár érte a robbanásban.
„A gerillák már biztonságban vannak, és további hasonló robbanásokat ígérnek a közeljövőben. Ez volt a tizedik sikeres szabotázs a vasúton 2023-ban, amelyet a zaporizzsjai régió partizánjai követtek el” – idézi a központ Telegram-bejegyzését az Unian ukrán hírügynökség.
Peking az elmúlt évben 12,7 százalékkal növelte az orosz áruk behozatalát – írja a Sky News.
A lap beszámolója szerint ez főként az orosz kőolajra és földgázra terjed ki, mivel Moszkva továbbra is értékesíti természeti erőforrásait a nemzetközi piacokon a baráti kormányoknak.
Kína Oroszországból származó importja szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest 12,7 százalékkal 11,53 milliárd dollárra nőtt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán közölte, hogy a tárca támogatja „a Nemzetközi Olimpiai Bizottság erőfeszítéseit, melyek arra irányulnak, hogy Párizsban teljes olimpiát tudjanak rendezni.”
Hozzátette, egyetértenek azzal, hogy „csak és kizárólag az adott sportoló teljesítményétől függhet, hogy részt vehet-e az olimpián vagy bármely más nemzetközi sportversenyen.”
„A sportnak és a geopolitikának semmi köze nincs egymáshoz, legalábbis nem szabadna, hogy legyen. Erről hosszasan tudnának mesélni azok a magyar sportolók, akik esetében hosszú évek vagy évtizedek munkája veszett kárba azzal, hogy a magyar sportolókat nem engedték indulni a Los Angeles-i olimpián” – írta Facebook-oldalán a tárcavezető.
„Mi hiszünk abban, hogy a sport békét tud teremteni, ezért is támogatjuk, hogy a sportolók békés körülmények között megküzdhessenek egymással. Minderről nemcsak beszélünk, hanem ennek megfelelően is cselekszünk: a belorusz futballválogatott és az ukrán kézilabda-válogatott is Magyarországon játszotta Eb- és vb-selejtező mérkőzéseit. Oleg Matytsin sportminiszterrel a 100 éves orosz sportminisztériumban” – olvasható a bejegyzésben.
A francia AFP hírügynökség kérdezett meg szakértőket arról, hogy mi történt Lengyelország és Ukrajna közt az utóbbi hetekben.
Mint írták, a két ország kapcsolata a lengyel választások előtt került mélypontra, aminek az Egyesült Államokban és Európában sem örülhetnek. Marcin Zaborowski, a Globsec think tank szakértője azt mondta, hogy szerinte elsősorban a választási kampány a ludas.
A regnáló populista párt, a Jog és Igazságosság (PiS) az ukránellenes szavazatokat akarja bezsebelni, amelyekre a szélsőjobboldali párt, a Konföderáció is pályázik
– mondta.
A szakértők azon a véleményen voltak, hogy a PiS a hosszú távú külpolitikai célokat feláldozza a rövid távú belpolitikai előnyökért. Arra is felhívták a figyelmet, hogy Lengyelország minden más országnál több ukrán menekültet fogadott be, és szeptemberre egy felmérés szerint már csak a lengyelek 65 százaléka mondta azt, hogy támogatni kell a menekülteket, ami rekordalacsony szintnek számít a háború kezdete óta.
Marcin Zaborowski szerint a PiS több tagja úgy látja, hogy túl kedvezően bántak az ukránokkal, és emiatt is változtattak a politikájukon nemrég. Továbbá azt is észlelték, hogy a lengyel társadalom kezd elfordulni Ukrajnától.
Mindeközben ukrán részről már nem látják olyan fontos stratégiai partnernek Lengyelországot, részben azért is, mert Ukrajna most már saját jogán is szót tud érteni az Európai Unió vezetőivel, nincs szüksége Berlin vagy Varsó közvetítésére. Sőt, a lengyelek érintettsége még kontraproduktív is lehet számukra, mivel nekik nem a legjobb a pozíciójuk az Unióban – fejtette ki Pjotr Buras, a varsói ECFR think tank vezetője.
Néhány lengyel tisztviselő úgy érzi, hogy ez egy kudarcba fulladt románc volt. Úgy látják, hogy ez egyfajta árulás volt Kijev részéről
– ezt már Michal Baranowski a German Marshall Fund elemzője mondta. Hozzátette: mindez nagy probléma az Egyesült Államoknak, mert amerikai szempontból a régió biztonsága a lengyel–ukrán szövetségre is alapul.
Michael O'Hanlon, a Bookings Institute amerikai biztonságpolitikai cég szakértője (aki a Pentagon egyik védelmi bizottságának is tagja) a Sky Newsnak beszélt arról, hogy mik lehetnek az amerikai elnökválasztás következményei.
A szakértő szerint sem Joe Biden, sem Donald Trump álláspontja nem olyan egyszerű az Ukrajna-kérdésben, mint amilyennek elsőre tűnhet. O'Hanlon úgy véli, hogy bár Putyin a jelek szerint jobban örülne annak, ha Trump lenne az elnök,
nincs kizárva, hogy kellemetlen meglepetésként szembesülne azzal, hogy Trump elnökként nagyobb nyomást helyez rá a megegyezés érdekében, mint BIden.
Ebben az esetben elképzelhető lenne, hogy Putyinnak jónéhány célját (területeket, Ukrajna NATO-n kívül tartását) fel kellene adnia.
Ami a másik oldalt illeti, Joe Biden azt ígérte ugyan, hogy a végsőkig támogatja Ukrajnát, de idővel neki is meg kell fontolnia az Ukrajnának szánt támogatások csökkentését, nem tud „autopilóta-üzemmódban” az ukránok mellett navigálni ebben a kérdésben – mondta O'Hanlon.
A szakértő azt is megjegyezte, hogy minél tovább húzódik el a háború, annál jobb esélye lehet Oroszországnak a sikeres területszerzésre. Megjegyezte azt is: az az elképzelés, hogy Oroszországnak már sosem lesz ereje offenzívára a háborúban „egy kicsit bolondnak, felelőtlennek tűnik”.
Pjotr Andrjuscsenko, Mariupol ukrán polgármesterének tanácsadója közölte, hogy pénteken robbanás történt a város közelében – írja az rbc.ua.
Explosion 💥 reported at 1 km N.E 🇷🇺 military airbase in Mariupol... Donetsk. pic.twitter.com/sZUpBNvlUH
— Vijesti (@Vijesti11111) October 13, 2023
Állítása szerint a város összes negyedében lehetett hallani a detonációt, és a robbanás nem sokkal azután történt, hogy repülők szálltak fel a közeli katonai reptérről.
Lehet, hogy az [orosz] légvédelem ismét lelőtte a saját repülőgépét?
– tette fel a kérdést egy két hete megjelent híresztelésre visszautalva.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Egyesített Expedíciós Erők konferenciáján hangsúlyozta, fontosnak tartja „az európai és az euroatlanti országok geopolitikai stabilitását”. Az elnök arról is beszélt, hogy szükségesnek tartja „az új és a meglévő együttműködések megerősítését”.
„Ha a szabadság ellensége jelentős erőforrásokkal és határtalan cinizmussal rendelkezik – mint Oroszország, a Hamász vagy más terroristák –, akkor a szabad nemzeteknek valóban teljes körű védelemre van szükségük. Gyors, rugalmas megoldásra, amelyet nem korlátoznak elavult eljárások, és amely addig tartható fenn, amíg szükség van rá” – írta az ukrán elnök.
Hozzátette: „Ukrajna – amely Nato felé vezető úton jár – a biztonsági garanciák rendszerét alakítja ki. Köszönöm azoknak, akik segítettek minket ebben a folyamatban. A geopolitikai stabilitás a stabilitás minden más formájának alapeleme” – írta Zelenszkij.
In my online address to the Joint Expeditionary Force Summit on Gotland, a critical location for the security of the entire region, I stressed the need for geopolitical stability in Europe and the entire Euro-Atlantic, new forms of cooperation, and strengthening of existing ones. pic.twitter.com/Hv8VvDiozi
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 13, 2023
Magyarország arra törekszik, hogy a jelenlegi geopolitikai körülmények közepette is, a nemzeti érdek érvényesítése mellett kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést folytasson Oroszországgal” – írta Szijjártó Péter külügyminiszter, aki Moszkvában indította a pénteki napot.
„A magyar–orosz együttműködés stratégiailag kiemelt területeken komoly fontosságú hazánk számára, így biztonságos energiaellátásunk sem lenne garantálható az Oroszországgal való kapcsolatok fenntartása nélkül. A szankciók nem sújtják a mezőgazdasági és az egészségügyi területeket sem, így továbbra is támogatjuk a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok orosz piacon történő terjeszkedését, és szorgalmazzuk az egészségügyi együttműködés fejlesztését is” – fogalmazott a külügyminiszter.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) pénteken elfogadott egy határozatot, amelyben leszögezték, hogy Oroszország diktatúra, és arra szólították fel a nemzetközi közösséget, hogy 2024 után ne ismerjék el legitim orosz elnökként Vlagyimir Putyint.
A PACE arra szólította fel az Európa Tanács tagországait, hogy „a mostani elnöki ciklusát követően ismerjék el, hogy Vlagyimir Putyin illegitim módon gyakorolja a hatalmat, és szüntessenek be minden kapcsolatot vele, leszámítva a humanitárius ügyekben való együttműködést és a béke érdekében folyó tárgyalásokat”.
Az állásfoglalásban emlékeztettek arra, hogy Putyin 2000 óta az ország elnöke vagy miniszterelnöke volt, 2020 júliusában pedig alkotmányt módosított azért, hogy akár 2036-ig is elnök maradhasson. Ezen kívül az orosz ellenzék, valamint az Ukrajna elleni fellépése is megmutatta, hogy milyen következményei vannak annak, ha az elnök hatalmát nem gátolja semmilyen fék.
Az elnök korlátlan hatalma, amely az extrém hosszú hivatali idejéből és a fékek és egyensúlyok – mint például egy erős parlament, független bíróság, független sajtó, erős civil társadalom – hiányából ered, egy de facto diktatúrává változtatta az Orosz Föderációt
– írták az állásfoglalásban, amelyet Pieter Omtzigt holland néppárti politikus riportja alapján, és a Velencei Bizottság határozatait figyelembe véve fogadtak el.
A határozatban írtak még arról, hogy a diktatúrák veszélyt jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra, ezért Európa és az egész világ érdeke az, hogy demokráciát állítsanak vissza Oroszországban. Végül azt is közölték, hogy támogatják egy háborús ítélőszék létrehozását, amely Putyint és az orosz vezetést felelősségre vonná az invázió, a Krím félsziget jogtalan bekebelezése, a 2014 óta tartó donbászi konfliktus, valamint az MH17-es utasszállító Ukrajna felett lelövése miatt.
A határozatot egyhangúan, 43 igen szavazat mellett fogadták el a közgyűlés tagjai.
.@PACE_News adopted a resolution that recognizes Vladimir Putin, as a dictator, and Russia as a de facto dictatorship! pic.twitter.com/UWb9WfT63r
— Oleksiy Goncharenko (@GoncharenkoUa) October 13, 2023
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője az Ukrajinszka Pravdának adott nagyinterjút.
Az interjúban megkérdezték tőle, hogy valóban a harmadik világháború küszöbén áll-e a világ, ahogy azt gyakran hallani lehet. Budanov erre azt mondta, hogy nem egyszerű megmondani.
Ez az én szubjektív értékelésem lesz: földrajzilag számos olyan konfliktust látunk, amelyek első pillantásra regionálisnak tűnnek, leszámítva az ukrajnait. De valójában mindet összeköti az, hogy ugyanazok az országok érintettek a folyamatokban. Tehát igen, azt hiszem, hogy valóban elég gyorsan közelítünk egy globális háborúhoz
– mondta.
Az izraeli háborúval kapcsolatban megjegyezte azt is: ha az a konfliktus néhány hét alatt lezárul, akkor az ukrajnai háborút nem fogja befolyásolni. Ha tovább tart, akkor viszont befolyásolhatja az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok sorsát is.
Az ukrán hírszerzésen belüli forrás azt állítja, hogy a kijevi fegyveres erők a pénteki nap folyamán egy orosz rakétahordozóra, a hét elején pedig egy járőrhajóra mértek csapást Szevasztopol közelében.
A forrás a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy mindkét hajót drónok segítségével találták el, de a károk mértékéről nem adott felvilágosítást.
Az orosz állami média ezután frissítést adott ki, amelyben azt írta, hogy katonai gyakorlatok zajlanak a Krím partjainál – beleértve a járőrhajókat is –, de nem tett említést támadásokról vagy károkról – közölte a Sky News.
Amerikai katonai tisztviselők csütörtökön az ENSZ tagállamainak bemutatták az Ukrajnában talált iráni drónok darabjait, amelyek a Pentagon szerint az Irán és Oroszország közötti növekvő kapcsolatokat bizonyítják − írja a The Guardian.
Az Egyesült Államok ENSZ-képviselete szerint több mint 40 ország képviselői vettek részt az eseményen, ahol a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) tisztviselői szerint a roncsok között az Ukrajnában talált iráni Shahed–101, Shahed–131 és Shahed–136 drónok darabjai voltak.
Egy ember meghalt és 12 megsebesült a kelet-ukrajnai város, Pokrovszk elleni orosz támadásban – írta a Sky News.
„Előzetes információk szerint a délelőtti órákban egy ember meghalt és 12 megsebesült, két közigazgatási épület pedig részben megsemmisült” – közölte az állami katasztrófavédelem.
Hozzátették, három embert mentettek ki a romok alól.
A brit védelmi minisztérium azt állítja, hogy az orosz légierő nagy hatótávolságú légiereje (LRA) kénytelen tartalékolni a lőszereket − írja a Sky News.
Az LRA repülőgépek 2023. szeptember 21. óta, azaz 21 napja nem hajtottak végre csapást Ukrajna ellen
− áll a minisztérium frissítésében.
Elmondásuk szerint bár az ilyen szünetek nem példa nélküliek, „valószínű, hogy az orosz LRA megőrzi az AS–23-as rakéták meglévő készleteit, valamint ezt a szünetet arra használja fel, hogy növelje a felhasználható készleteket a tél folyamán Ukrajna ellen várható további súlyos csapásokra készülve”.
Boris Johnson volt brit miniszterelnök elismerte, hogy Oroszország ukrajnai támadása ellenére is csodálja az orosz kultúrát – írja az Ukrajinszka Pravda.
A politikus egy interjúban beszélt arról, hogy még mindig ruszofilnak tartja magát. Hangsúlyozta: „Még mindig lenyűgöz az orosz nyelv, a kultúra és az orosz civilizáció. Csak egy bolondot nem fog elbűvölni.”
Megjegyezte, hogy rendkívül elszomorítja az orosz–ukrán háború. Mint mondta, az ukránoknak szükségük van a támogatásra. „Ukrajnának szabadnak és függetlennek kell lennie” – tette hozzá.
Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok energiaügyekért felelős államtitkára szerint Oroszországot soha többé nem fogják megbízható energiaszállítónak tekinteni. A kijelentést egy nappal azután tette, hogy Washington újabb szankciókat vezetett be Moszkva ellen az ukrajnai háború miatt − írta meg a The Guardian.
A jövő heti amerikai–japán energiabiztonsági csúcstalálkozó előtt tartott online tájékoztatón Pyatt azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok és partnerei a G7-es csoportban elkötelezettek amellett, hogy Oroszországtól elvonják az energiabevételeket.
Az Egyesült Államok csütörtökön vezette be az első szankciókat a G7-ek által meghatározott 60 dolláros hordónkénti árplafon fölött árazott orosz olajat szállító tartályhajók tulajdonosai ellen, a mechanizmusban lévő kiskapuk bezárására törekedve.
A jelentések szerint Horlivkát moszkvai idő szerint hajnali 1 órakor Dzerzsinszk felől támadás érte, négy 155 mm-es lövedéket lőttek ki a városra – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A Donyecki Népköztársasághoz tartozó Horlivka egyik lakosa sebesüléseket szenvedett, amikor az ukrán erők megtámadták a Horlivka–Donyeck autópályát – írta Telegram-csatornáján Ivan Prikhodko, Horlivka polgármestere.
Az Orosz Föderáció közölte, hogy egy ukrán drón támadott meg egy vegyi üzemet a Brjanszki területen – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Baza Telegram csatorna szerint, hajnali két óra körül egy drón támadta meg a Szovjetunió 50. évfordulójáról elnevezett üzemet. Az oroszok azt állítják, hogy a kamikaze drónt „az elektronikus hadviselés erői elfojtották”, de az egyik műhely tetejére zuhant a gép és felrobbant.
Az oroszok állítása szerint a támadás következtében senki sem sérült meg.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter negyedszer látogatott Oroszországba azóta, hogy 2022-ben kezdetét vette az orosz–ukrán háború – írja a Korrespondent.
A tárcavezető pénteken osztotta meg közösségi oldalán, hogy „hideg reggeli folyópart” mellett indította a napját Moszkvában.
A politikus ismét részt vesz az Orosz Energiahét nevű konferencián. Mint írtuk, a tavalyi eseményen Szijjártó a Gazprommal is tárgyalt Magyarország energiaellátásának biztosításáról.
Posztumusz kapta meg a Bátorságért III. fokozatú kitüntetést Denisz Rudik, kárpátaljai határőr. Az elismerést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök adományozta az elhunyt katonának. A kitüntetést Roman Pavlovszkij, a munkácsi határőrség parancsnokhelyettese adta át a katona édesanyjának – számolt be a karpatalja.ma hírportál.
Denisz Rudik 2022 májusában vesztette életét Luhanszk megyében. 25 éves volt.
A NATO nagyszabású gyakorlatot tart, amelyen nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas vadászgépek vesznek részt, bár éles bombák nem lesznek a gyakorlaton – közölte a szövetség – írja a Kijev Independent.
A szövetség Steadfast Noon elnevezésű gyakorlatát minden évben megrendezik, amelyen nukleáris fegyverekkel is rendelkező repülőgépek, hagyományos repülőgépek, felderítő és légi utántöltő repülőgépek vesznek részt több mint egy tucat NATO-szövetségessel.
A gyakorlatot október 16-án kezdik, és várhatóan október 26-ig tart.
A Steadfast Noon fokozza nukleáris elrettentő erőnk hitelességét, hatékonyságát és biztonságát, és egyértelmű üzenetet küld arról, hogy a NATO minden szövetségesét képes megvédeni és meg is védi
– mondta Jens Stoltenberg főtitkár egy szövetségi konferencián.
Volodimir Zelenszkij elnök október 11-én találkozott a NATO vezetőivel, akik megnyugtatták Kijevet, hogy a katonai segítségnyújtás folytatódik, miközben a háború sújtotta ország felkészül a télre.
Oroszország várhatóan kilép az Átfogó Atomcsend-szerződésből, amelyet 1996-ban fogadtak el, és amely a nukleáris kísérletek szabályozására hivatott, de soha nem lépett teljes mértékben hatályba.