Ijesztő állításokat tett a globális háborúról az ukrán kémfőnök

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy miután Oroszország elveszíti a háborút, Európának történelmi esélye lesz a geopolitikai stabilitásra Skandináviától a Dél-Kaukázusig – írja az Ukrinform.

Az ukrán elnök hozzátette: a közös biztonság, valamint a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztése a Fekete-tenger térségében a geopolitikai stabilitás kulcsa Európa számára.

Zelenszkij szerint most van itt az ideje a közös erőfeszítéseknek, hogy ez biztosítva legyen Európában, és tágabb értelemben az egész euroatlanti térségben.

Tehát az együttműködés új kollektív formáira és a meglévők megerősítésére van szükség. Mert látjuk, milyenek a modern agressziók és terrortámadások. Ha a szabadság ellensége jelentős erőforrásokkal és határtalan cinizmussal rendelkezik, mint Oroszország, mint a Hamász, mint más terroristák, akkor a szabad nemzeteknek valóban teljes körű védelemre van szükségük

– jegyezte meg az elnök.

Burkina Faso katonai vezetői megállapodást írtak alá Oroszországgal egy atomerőmű építéséről az áramellátás növelése érdekében – írja a BBC.

A brit közszolgálati csatorna cikkében megjegyzi: mindez egy újabb lépés a nyugat-afrikai ország vezetőitől az Oroszországhoz való igazodásban, ugyanis korábban a legtöbb nyugati partnerrel már konfliktusba kerültek.

Burkina Faso az egyik legkevésbé villamosított ország a világon, a lakosság mindössze 21 százaléka rendelkezik áramellátással, így Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatását kérték egy atomerőmű felállításához, amely szerintük segítene kielégíteni az ország és a szomszédos országok energiaigényét.

Jelenleg a Dél-Afrikai Köztársaság az egyetlen afrikai állam, amely kereskedelmi céllal termel atomenergiát, de a kontinensen egyre tett lépést ebbe az irányba.

Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke október 13-án, pénteken váratlan látogatást tett Odesszában – írja az Ukrajinszka Pravda.

A holland kormányfő közölte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására érkezett Odesszába, hogy megmutassa: az Izraelben és a Gázai övezetben történt események nem fogják eltéríteni az országot Ukrajna támogatásától.

Addig támogatjuk Ukrajnát, amíg szükséges. Ezen a télen Oroszország megpróbál minél több kárt okozni Ukrajnának. Ezért Hollandia további Patriot rakétákat fog biztosítani, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát a barbár orosz légi csapásokkal szemben

– írta az X-en. Hozzátette, hogy Hollandia segíteni fog Ukrajnának járőrhajók beszerzésében is, hozzájárulva a gabonaexport tengeri útvonalainak biztosításához.

Az Ukrajnának nyújtott holland katonai támogatás teljes értéke 2,1 milliárd euró, amelyből közel 1 milliárd euró közvetlen szállítás, 468 millió euró pedig felszerelés.

Péntek reggel melitopoli partizánok felrobbantották az oroszok egyik teherszállító vonatát – jelentette a Nemzeti Ellenállási Központ. 

A vonat napi szinten szállított lőszert és üzemanyagot a Krímből Melitopolba és Dnyiprorudnijba, illetve vissza. A vasutat és egy dízelmozdonyt is kár érte a robbanásban.

„A gerillák már biztonságban vannak, és további hasonló robbanásokat ígérnek a közeljövőben. Ez volt a tizedik sikeres szabotázs a vasúton 2023-ban, amelyet a zaporizzsjai régió partizánjai követtek el” – idézi a központ Telegram-bejegyzését az Unian ukrán hírügynökség.

A francia AFP hírügynökség kérdezett meg szakértőket arról, hogy mi történt Lengyelország és Ukrajna közt az utóbbi hetekben.

Mint írták, a két ország kapcsolata a lengyel választások előtt került mélypontra, aminek az Egyesült Államokban és Európában sem örülhetnek. Marcin Zaborowski, a Globsec think tank szakértője azt mondta, hogy szerinte elsősorban a választási kampány a ludas.

A regnáló populista párt, a Jog és Igazságosság (PiS) az ukránellenes szavazatokat akarja bezsebelni, amelyekre a szélsőjobboldali párt, a Konföderáció is pályázik

– mondta.

A szakértők azon a véleményen voltak, hogy a PiS a hosszú távú külpolitikai célokat feláldozza a rövid távú belpolitikai előnyökért. Arra is felhívták a figyelmet, hogy Lengyelország minden más országnál több ukrán menekültet fogadott be, és szeptemberre egy felmérés szerint már csak a lengyelek 65 százaléka mondta azt, hogy támogatni kell a menekülteket, ami rekordalacsony szintnek számít a háború kezdete óta.

Marcin Zaborowski szerint a PiS több tagja úgy látja, hogy túl kedvezően bántak az ukránokkal, és emiatt is változtattak a politikájukon nemrég. Továbbá azt is észlelték, hogy a lengyel társadalom kezd elfordulni Ukrajnától.

Mindeközben ukrán részről már nem látják olyan fontos stratégiai partnernek Lengyelországot, részben azért is, mert Ukrajna most már saját jogán is szót tud érteni az Európai Unió vezetőivel, nincs szüksége Berlin vagy Varsó közvetítésére. Sőt, a lengyelek érintettsége még kontraproduktív is lehet számukra, mivel nekik nem a legjobb a pozíciójuk az Unióban – fejtette ki Pjotr Buras, a varsói ECFR think tank vezetője. 

Néhány lengyel tisztviselő úgy érzi, hogy ez egy kudarcba fulladt románc volt. Úgy látják, hogy ez egyfajta árulás volt Kijev részéről

– ezt már Michal Baranowski a German Marshall Fund elemzője mondta. Hozzátette: mindez nagy probléma az Egyesült Államoknak, mert amerikai szempontból a régió biztonsága a lengyel–ukrán szövetségre is alapul.

Michael O'Hanlon, a Bookings Institute amerikai biztonságpolitikai cég szakértője (aki a Pentagon egyik védelmi bizottságának is tagja) a Sky Newsnak beszélt arról, hogy mik lehetnek az amerikai elnökválasztás következményei.

A szakértő szerint sem Joe Biden, sem Donald Trump álláspontja nem olyan egyszerű az Ukrajna-kérdésben, mint amilyennek elsőre tűnhet. O'Hanlon úgy véli, hogy bár Putyin a jelek szerint jobban örülne annak, ha Trump lenne az elnök, 

Ebben az esetben elképzelhető lenne, hogy Putyinnak jónéhány célját (területeket, Ukrajna NATO-n kívül tartását) fel kellene adnia. 

Ami a másik oldalt illeti, Joe Biden azt ígérte ugyan, hogy a végsőkig támogatja Ukrajnát, de idővel neki is meg kell fontolnia az Ukrajnának szánt támogatások csökkentését, nem tud „autopilóta-üzemmódban” az ukránok mellett navigálni ebben a kérdésben – mondta O'Hanlon.

A szakértő azt is megjegyezte, hogy minél tovább húzódik el a háború, annál jobb esélye lehet Oroszországnak a sikeres területszerzésre. Megjegyezte azt is: az az elképzelés, hogy Oroszországnak már sosem lesz ereje offenzívára a háborúban „egy kicsit bolondnak, felelőtlennek tűnik”.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) pénteken elfogadott egy határozatot, amelyben leszögezték, hogy Oroszország diktatúra, és arra szólították fel a nemzetközi közösséget, hogy 2024 után ne ismerjék el legitim orosz elnökként Vlagyimir Putyint.

A PACE arra szólította fel az Európa Tanács tagországait, hogy „a mostani elnöki ciklusát követően ismerjék el, hogy Vlagyimir Putyin illegitim módon gyakorolja a hatalmat, és szüntessenek be minden kapcsolatot vele, leszámítva a humanitárius ügyekben való együttműködést és a béke érdekében folyó tárgyalásokat”.

Az állásfoglalásban emlékeztettek arra, hogy Putyin 2000 óta az ország elnöke vagy miniszterelnöke volt, 2020 júliusában pedig alkotmányt módosított azért, hogy akár 2036-ig is elnök maradhasson. Ezen kívül az orosz ellenzék, valamint az Ukrajna elleni fellépése is megmutatta, hogy milyen következményei vannak annak, ha az elnök hatalmát nem gátolja semmilyen fék. 

Az elnök korlátlan hatalma, amely az extrém hosszú hivatali idejéből és a fékek és egyensúlyok – mint például egy erős parlament, független bíróság, független sajtó, erős civil társadalom – hiányából ered, egy de facto diktatúrává változtatta az Orosz Föderációt

 – írták az állásfoglalásban, amelyet Pieter Omtzigt holland néppárti politikus riportja alapján, és a Velencei Bizottság határozatait figyelembe véve fogadtak el.

A határozatban írtak még arról, hogy a diktatúrák veszélyt jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra, ezért Európa és az egész világ érdeke az, hogy demokráciát állítsanak vissza Oroszországban. Végül azt is közölték, hogy támogatják egy háborús ítélőszék létrehozását, amely Putyint és az orosz vezetést felelősségre vonná az invázió, a Krím félsziget jogtalan bekebelezése, a 2014 óta tartó donbászi konfliktus, valamint az MH17-es utasszállító Ukrajna felett lelövése miatt. 

A határozatot egyhangúan, 43 igen szavazat mellett fogadták el a közgyűlés tagjai.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője az Ukrajinszka Pravdának adott nagyinterjút.

Az interjúban megkérdezték tőle, hogy valóban a harmadik világháború küszöbén áll-e a világ, ahogy azt gyakran hallani lehet. Budanov erre azt mondta, hogy nem egyszerű megmondani.

Ez az én szubjektív értékelésem lesz: földrajzilag számos olyan konfliktust látunk, amelyek első pillantásra regionálisnak tűnnek, leszámítva az ukrajnait. De valójában mindet összeköti az, hogy ugyanazok az országok érintettek a folyamatokban. Tehát igen, azt hiszem, hogy valóban elég gyorsan közelítünk egy globális háborúhoz

– mondta. 

Az izraeli háborúval kapcsolatban megjegyezte azt is: ha az a konfliktus néhány hét alatt lezárul, akkor az ukrajnai háborút nem fogja befolyásolni. Ha tovább tart, akkor viszont befolyásolhatja az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok sorsát is.

Az ukrán hírszerzésen belüli forrás azt állítja, hogy a kijevi fegyveres erők a pénteki nap folyamán egy orosz rakétahordozóra, a hét elején pedig egy járőrhajóra mértek csapást Szevasztopol közelében.

A forrás a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy mindkét hajót drónok segítségével találták el, de a károk mértékéről nem adott felvilágosítást.

Az orosz állami média ezután frissítést adott ki, amelyben azt írta, hogy katonai gyakorlatok zajlanak a Krím partjainál – beleértve a járőrhajókat is –, de nem tett említést támadásokról vagy károkról – közölte a Sky News.

Amerikai katonai tisztviselők csütörtökön az ENSZ tagállamainak bemutatták az Ukrajnában talált iráni drónok darabjait, amelyek a Pentagon szerint az Irán és Oroszország közötti növekvő kapcsolatokat bizonyítják − írja a The Guardian.

Az Egyesült Államok ENSZ-képviselete szerint több mint 40 ország képviselői vettek részt az eseményen, ahol a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) tisztviselői szerint a roncsok között az Ukrajnában talált iráni Shahed–101, Shahed–131 és Shahed–136 drónok darabjai voltak.

Egy ember meghalt és 12 megsebesült a kelet-ukrajnai város, Pokrovszk elleni orosz támadásban – írta a Sky News.

„Előzetes információk szerint a délelőtti órákban egy ember meghalt és 12 megsebesült, két közigazgatási épület pedig részben megsemmisült” – közölte az állami katasztrófavédelem.

Hozzátették, három embert mentettek ki a romok alól.

A brit védelmi minisztérium azt állítja, hogy az orosz légierő nagy hatótávolságú légiereje (LRA) kénytelen tartalékolni a lőszereket − írja a Sky News. 

Az LRA repülőgépek 2023. szeptember 21. óta, azaz 21 napja nem hajtottak végre csapást Ukrajna ellen

− áll a minisztérium frissítésében.

Elmondásuk szerint bár az ilyen szünetek nem példa nélküliek, „valószínű, hogy az orosz LRA megőrzi az AS–23-as rakéták meglévő készleteit, valamint ezt a szünetet arra használja fel, hogy növelje a felhasználható készleteket a tél folyamán Ukrajna ellen várható további súlyos csapásokra készülve”.

Boris Johnson volt brit miniszterelnök elismerte, hogy Oroszország ukrajnai támadása ellenére is csodálja az orosz kultúrát – írja az Ukrajinszka Pravda.

A politikus egy interjúban beszélt arról, hogy még mindig ruszofilnak tartja magát. Hangsúlyozta: „Még mindig lenyűgöz az orosz nyelv, a kultúra és az orosz civilizáció. Csak egy bolondot nem fog elbűvölni.”

Megjegyezte, hogy rendkívül elszomorítja az orosz–ukrán háború. Mint mondta, az ukránoknak szükségük van a támogatásra. „Ukrajnának szabadnak és függetlennek kell lennie” – tette hozzá.

Az Orosz Föderáció közölte, hogy egy ukrán drón támadott meg egy vegyi üzemet a Brjanszki területen – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A Baza Telegram csatorna szerint, hajnali két óra körül egy drón támadta meg a Szovjetunió 50. évfordulójáról elnevezett üzemet. Az oroszok azt állítják, hogy a kamikaze drónt „az elektronikus hadviselés erői elfojtották”, de az egyik műhely tetejére zuhant a gép és felrobbant. 

Az oroszok állítása szerint a támadás következtében senki sem sérült meg.