Ijesztő állításokat tett a globális háborúról az ukrán kémfőnök

Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:

• Dróncsapás ért egy vegyi üzemet Brjanszk közelében;
• Már nagyon kell spórolniuk a lőszerrel az oroszoknak;
• Most már biztos, hogy iráni drónokkal támadják Ukrajnát az oroszok;
• Az Európai Unió közölte: Putyin egy diktátor, többé nem szabad elismerni orosz elnökként;
• Az ukrán partizánok felrobbantottak egy orosz lőszerszállító vonatot;
• Oroszország atomerőművet épít Afrikában.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

Az ukrán nemzeti hálózatüzemeltető közölte, hogy 65 millió font támogatást kap a német KfW banktól – írja a Sky News.

A támogatás lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy megerősítse a hálózat téli védelmét és növelje az áramellátás megbízhatóságát.

Oroszország a háború kezdete óta következetesen célba vette az ukrán energetikai infrastruktúrát, és ez várhatóan folytatódik, amíg a konfliktus tart. 

Az Ukrenergo közölte, hogy a támogatást az energetikai létesítmények mérnöki védelmének fejlesztésére és a hálózatok korszerűsítésére fogja felhasználni az európai határon.

Az orosz erők a dél-ukrajnai Herszon megyében Beriszlav települést ágyúzták, míg keleten, a donyecki régióban Pokrovszk városát vették tűz alá, a támadásoknak halálos áldozatai és sok sérültje van – közölték a helyi kormányzói hivatalok.

A Donyeck megyei kormányzói hivatal a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők Pokrovszk központját lőtték, aminek következtében az eddigi információk szerint egy helyi lakos vesztette életét, és 13-an sebesültek meg, továbbá két hivatali épület súlyosan megrongálódott. A katasztrófavédelem közölte, hogy három túlélőt mentettek ki a romok alól.

Beriszlavban egy ember halt meg, és ketten szenvedtek sérüléseket a várost ért orosz tüzérségi támadás következtében – tájékoztatott Olekszandr Prokugyin megyei kormányzó a Telegramon.

Hozzátette: orosz katonák robbanóanyagot dobtak egy személyautóra, amelyben egy házaspár ült. A nő a helyszínen életét vesztette, férjét súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Rajta kívül egy 79 éves nő sérült meg, az ő állapota közepesen súlyos – írja az MTI.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyilvánosságra hozta, hogy a haditengerészettel együttműködve pénteken csapást mért egy Bujan osztályú rakétahordozó korvettre, előtte pedig a Pavel Gyerzsavin hajóra az Oroszország által még 2014-ben Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten lévő Szevasztopolnál – adta hírül az MTI.

A támadást tengeri drónokkal hajtották végre, amelyeknek ez kísérleti bevetése volt. A Pavel Gyerzsavint szerdán robbantották fel – erősítette meg az SZBU. A biztonsági szolgálat figyelmeztette az oroszokat, hogy „ne hajózzanak át ukrán vizeken, ha meg akarják őrizni a flottájuk legalább egy részét”.

Az ukrán különleges hadműveleti erők arról számoltak be, hogy péntek reggel felrobbantották a síneket és egy vonatot a Zaporizzsja megyei Melitopolban, amely lőszereket és üzemanyagot szállított a régióban harcoló orosz alakulatoknak.

Megfigyelőként meghívták Ukrajnát a Közös Expedíciós Haderő (JEF) nevű védelmi együttműködési szervezetbe – jelentette be Ulf Kristersson svéd miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján a szervezet vezetőinek svédországi csúcstalálkozóján, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókonferencia útján vett részt.

A Közös Expedíciós Haderőben Nagy-Britannia vezetésével elsősorban észak-európai és a balti országok vesznek részt. 

Kristersson arról is beszámolt, hogy a JEF védelmi miniszterei hamarosan tanácskozást tartanak arról, hogyan tudják jobban megvédeni a víz alatti kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményeket.

A Közös Expedíciós Haderőben részt vevő államok már júniusban jelezték: fokozni akarják együttműködésüket annak érdekében, hogy hatékonyabban észleljék a tenger alatti és a part menti infrastruktúrára leselkedő veszélyeket.

Finnország és Észtország éppen vizsgálatot folytat a két országot a Balti-tenger alatt összekötő gázvezetéken múlt vasárnap észlelt szivárgás és egy sérült telekommunikációs kábel ügyében.

Nyolc csoportos csapást hajtott végre a héten az orosz hadsereg Iszkander-M típusú műveleti-taktikai rakétákkal és drónokkal – közölte pénteken az október 7. és 13. közötti időszakra vonatkozó hadijelentésében az orosz védelmi tárca. 

A minisztérium szerint a támadások célpontjai fegyver- és hadianyagraktárak, hadiüzemek, valamint ukrán katonák és külföldi „zsoldosok” szálláshelyei voltak.

Megsemmisült egyebek között egy amerikai gyártmányú Willard rohamcsónakokat tároló raktár, az ukrán fegyveres erők Herszon egyesített csoportjának tábori tüzérségi raktára, az Odessza megyei Iljicsevszk városában található Dunajszudoszervisz hajójavító üzemben kialakított haditechnikai raktár, valamint egy üzemanyag- és kenőanyag-tároló bázis a Cserkaszi területi Uman repülőtéren.

A heti összesítés szerint különböző frontszakaszokon az elmúlt hét alatt összesen 97 rohamot vertek vissza az orosz fegyveres erők, amelyekben összesen mintegy 5300 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.

A hadijelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említette meg a Tocska-U taktikai és az Sz-300-as légvédelmi rendszer egy-egy indítóállását, két rakétatüzérségi és nyolc lőszerraktárt, két Szu-25-ös repülőgépet, 14 harckocsit, 64 páncélozott harcjárművet, 19 HIMARS, Vilha és Uragan sorozatvetőből kilőtt rakétát, 12 lokátorelhárító HARM rakétát, két Nyeptun hajóelhárító rakétát, valamint egy tengeri és 218 légi drónt.

A „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága pénteken 27 és 28 évi szabadságvesztésre ítélt három volt ukrán tengerészgyalogost, akik tavaly március 31-én Mariupolban agyonlőttek öt civilt.

A távol-keleti Komszomolszk-na-Amure városban őrizetbe vettek egy 14 éves fiatalt, aki a közösségi médiában az Oroszországban terrorszervezetnek minősített Azov ukrán alakulatot dicsőítette, és terrorcselekmények elkövetésére buzdított.

Peking az elmúlt évben 12,7 százalékkal növelte az orosz áruk behozatalát – írja a Sky News.

A lap beszámolója szerint ez főként az orosz kőolajra és földgázra terjed ki, mivel Moszkva továbbra is értékesíti természeti erőforrásait a nemzetközi piacokon a baráti kormányoknak.

Kína Oroszországból származó importja szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest 12,7 százalékkal 11,53 milliárd dollárra nőtt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán közölte, hogy a tárca támogatja „a Nemzetközi Olimpiai Bizottság erőfeszítéseit, melyek arra irányulnak, hogy Párizsban teljes olimpiát tudjanak rendezni.” 

Hozzátette, egyetértenek azzal, hogy „csak és kizárólag az adott sportoló teljesítményétől függhet, hogy részt vehet-e az olimpián vagy bármely más nemzetközi sportversenyen.”

„A sportnak és a geopolitikának semmi köze nincs egymáshoz, legalábbis nem szabadna, hogy legyen. Erről hosszasan tudnának mesélni azok a magyar sportolók, akik esetében hosszú évek vagy évtizedek munkája veszett kárba azzal, hogy a magyar sportolókat nem engedték indulni a Los Angeles-i olimpián” – írta Facebook-oldalán a tárcavezető.

„Mi hiszünk abban, hogy a sport békét tud teremteni, ezért is támogatjuk, hogy a sportolók békés körülmények között megküzdhessenek egymással. Minderről nemcsak beszélünk, hanem ennek megfelelően is cselekszünk: a belorusz futballválogatott és az ukrán kézilabda-válogatott is Magyarországon játszotta Eb- és vb-selejtező mérkőzéseit. Oleg Matytsin sportminiszterrel a 100 éves orosz sportminisztériumban” – olvasható a bejegyzésben.

Pjotr Andrjuscsenko, Mariupol ukrán polgármesterének tanácsadója közölte, hogy pénteken robbanás történt a város közelében – írja az rbc.ua.

Állítása szerint a város összes negyedében lehetett hallani a detonációt, és a robbanás nem sokkal azután történt, hogy repülők szálltak fel a közeli katonai reptérről. 

 Lehet, hogy az [orosz] légvédelem ismét lelőtte a saját repülőgépét?

– tette fel a kérdést egy két hete megjelent híresztelésre visszautalva. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Egyesített Expedíciós Erők konferenciáján hangsúlyozta, fontosnak tartja „az európai és az euroatlanti országok geopolitikai stabilitását”. Az elnök arról is beszélt, hogy szükségesnek tartja „az új és a meglévő együttműködések megerősítését”.

„Ha a szabadság ellensége jelentős erőforrásokkal és határtalan cinizmussal rendelkezik – mint Oroszország, a Hamász vagy más terroristák –, akkor a szabad nemzeteknek valóban teljes körű védelemre van szükségük. Gyors, rugalmas megoldásra, amelyet nem korlátoznak elavult eljárások, és amely addig tartható fenn, amíg szükség van rá” – írta az ukrán elnök.

Hozzátette: „Ukrajna – amely Nato felé vezető úton jár – a biztonsági garanciák rendszerét alakítja ki. Köszönöm azoknak, akik segítettek minket ebben a folyamatban. A geopolitikai stabilitás a stabilitás minden más formájának alapeleme” – írta Zelenszkij.

Magyarország arra törekszik, hogy a jelenlegi geopolitikai körülmények közepette is, a nemzeti érdek érvényesítése mellett kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést folytasson Oroszországgal” – írta Szijjártó Péter külügyminiszter, aki Moszkvában indította a pénteki napot.

„A magyar–orosz együttműködés stratégiailag kiemelt területeken komoly fontosságú hazánk számára, így biztonságos energiaellátásunk sem lenne garantálható az Oroszországgal való kapcsolatok fenntartása nélkül. A szankciók nem sújtják a mezőgazdasági és az egészségügyi területeket sem, így továbbra is támogatjuk a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok orosz piacon történő terjeszkedését, és szorgalmazzuk az egészségügyi együttműködés fejlesztését is” – fogalmazott a külügyminiszter.

Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok energiaügyekért felelős államtitkára szerint Oroszországot soha többé nem fogják megbízható energiaszállítónak tekinteni. A kijelentést egy nappal azután tette, hogy Washington újabb szankciókat vezetett be Moszkva ellen az ukrajnai háború miatt − írta meg a The Guardian.

A jövő heti amerikai–japán energiabiztonsági csúcstalálkozó előtt tartott online tájékoztatón Pyatt azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok és partnerei a G7-es csoportban elkötelezettek amellett, hogy Oroszországtól elvonják az energiabevételeket.

Az Egyesült Államok csütörtökön vezette be az első szankciókat a G7-ek által meghatározott 60 dolláros hordónkénti árplafon fölött árazott orosz olajat szállító tartályhajók tulajdonosai ellen, a mechanizmusban lévő kiskapuk bezárására törekedve.

Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok energiaügyekért felelős államtitkára 2015. december 7-én

Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

A jelentések szerint Horlivkát moszkvai idő szerint hajnali 1 órakor Dzerzsinszk felől támadás érte, négy 155 mm-es lövedéket lőttek ki a városra – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A Donyecki Népköztársasághoz tartozó Horlivka egyik lakosa sebesüléseket szenvedett, amikor az ukrán erők megtámadták a Horlivka–Donyeck autópályát – írta Telegram-csatornáján Ivan Prikhodko, Horlivka polgármestere.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter negyedszer látogatott Oroszországba azóta, hogy 2022-ben kezdetét vette az orosz–ukrán háború – írja a Korrespondent.

A tárcavezető pénteken osztotta meg közösségi oldalán, hogy „hideg reggeli folyópart” mellett indította a napját Moszkvában.

A politikus ismét részt vesz az Orosz Energiahét nevű konferencián. Mint írtuk, a tavalyi eseményen Szijjártó a Gazprommal is tárgyalt Magyarország energiaellátásának biztosításáról.

Posztumusz kapta meg a Bátorságért III. fokozatú kitüntetést Denisz Rudik, kárpátaljai határőr. Az elismerést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök adományozta az elhunyt katonának. A kitüntetést Roman Pavlovszkij, a munkácsi határőrség parancsnokhelyettese adta át a katona édesanyjának – számolt be a karpatalja.ma hírportál.

Denisz Rudik 2022 májusában vesztette életét Luhanszk megyében. 25 éves volt.

A NATO nagyszabású gyakorlatot tart, amelyen nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas vadászgépek vesznek részt, bár éles bombák nem lesznek a gyakorlaton – közölte a szövetség – írja a Kijev Independent.

A szövetség Steadfast Noon elnevezésű gyakorlatát minden évben megrendezik, amelyen nukleáris fegyverekkel is rendelkező repülőgépek, hagyományos repülőgépek, felderítő és légi utántöltő repülőgépek vesznek részt több mint egy tucat NATO-szövetségessel.

A gyakorlatot október 16-án kezdik, és várhatóan október 26-ig tart.

A Steadfast Noon fokozza nukleáris elrettentő erőnk hitelességét, hatékonyságát és biztonságát, és egyértelmű üzenetet küld arról, hogy a NATO minden szövetségesét képes megvédeni és meg is védi

– mondta Jens Stoltenberg főtitkár egy szövetségi konferencián.

Volodimir Zelenszkij elnök október 11-én találkozott a NATO vezetőivel, akik megnyugtatták Kijevet, hogy a katonai segítségnyújtás folytatódik, miközben a háború sújtotta ország felkészül a télre.

Oroszország várhatóan kilép az Átfogó Atomcsend-szerződésből, amelyet 1996-ban fogadtak el, és amely a nukleáris kísérletek szabályozására hivatott, de soha nem lépett teljes mértékben hatályba.