új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is. Jó pihenést kívánunk!

  • Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nehézségekről számolt be az Ukrajnának nyújtandó új fegyversegélyek elosztásával kapcsolatban – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Borrell az EU-tagországok külügyminiszteri találkozóján vett részt Luxembourgban, amely után elmondta, hogy az unió ismét nem tudott egyhangú döntést hozni az Ukrajnának szánt 500 millió eurós támogatás nyolcadik részletének elosztásáról.

    Ugyanakkor hozzátette, hogy „így vagy úgy, de megoldást fogunk találni”. Elmondása szerint ugyanis Ukrajnának nincs ideje várni, hiszen az országában dúló háborúban nap mint nap emberek halnak meg.

    „A javaslatomat a legmagasabb politikai szinten kell megvitatni, iránymutatásokat kell adni, és aztán az iránymutatások szerint kell dolgozni. Legkésőbb az év végéig le kell zárni a pénzügyi kilátások félidős felülvizsgálatát. Ezzel a felülvizsgálattal lehet majd dönteni az Ukrajnának nyújtandó további támogatás összegéről és módjáról” – fogalmazott Josep Borrell.

  • Az ukrán külügyminiszter szerint Ukrajnában kettős állampolgárságot kellene bevezetni – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

    Meggyőződése, hogy a „kettős útlevélre” sok ukránnak szüksége van. Elsősorban azokról az emberekről van szó, akik a háború miatt kénytelenek voltak más államok területére távozni – mondta Kuleba az ukránok világkongresszusán tartott beszédében.

    Feltétlenül meg kell őrizni a kapcsolatukat az anyaországgal. Ukrajna és az ukránság jövőjéről van szó. Ezért az ukrán világközösség megőrzését és fejlődését célzó állami politika egyik eleme a többes állampolgárság kell, hogy legyen

    – fogalmazott.

    Ugyanakkor úgy véli, hogy „minden kettős állampolgárságot egy agresszor állammal vagy barátságtalan országgal be kell tiltani”.

  • Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter elmondta a szenátoroknak, hogy naponta akár 10-15 ezer tonna lőszert és üzemanyagot is szállítanak az Orosz Föderáció fegyveres erőinek a különleges műveleti zónában – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Sojgu meghívására Valentina Matvijenko, a Szövetségi Tanács elnöke és a Szövetségi Tanács Védelmi és Biztonsági Bizottsága látogatást tett az orosz védelmi minisztériumban. A miniszter felhívta a szenátorok figyelmét az Orosz Föderáció fegyveres erői által „a különleges katonai műveletben” megoldott kihívásokra.

    „Naponta ezerötszáz tonna vizet szállítunk a fegyveres erőknek – és ez csak az ivóvíz –, és naponta körülbelül 350 tonna ruhát mosunk ki” – sorolta Sojgu.

    Szergej Sojgu hangsúlyozta az iparág által megoldott feladatok fontosságát is. A találkozó végén Matviyenko megköszönte a védelmi tárca vezetőjének a közös munkát, megjegyezve a találkozó konstruktív jellegét. 

  • Az oroszok által illegálisan épített krími hidat nem lehet megsemmisíteni felszíni vagy víz alatti drónok segítségével – mondta Petro Csernik katonai szakértő a 24-es csatornának.

    Megjegyezte, hogy a Kercsi-szoroson átívelő híd megsemmisítésének legoptimálisabb módja a masszív rakétacsapás. A szerkezet megsemmisítéséhez ATACMS-rakétára van szükség – tette hozzá.

    Elmondása szerint ha a krími híd leomlik, az oroszok nem fogják tudni megjavítani, és ez kézzelfogható probléma lesz, hiszen 2014 óta a Krímet jelentős fegyverraktárrá alakították át. 

    Azonban a híd lerombolása sem lesz elég, Ukrajnának az orosz megszállók nagy partraszálló hajóit is meg kell semmisítenie. Egy ilyen hajó akár 500 tonna rakományt is elvisz. Nem szabad megfeledkezni a repülésről sem: az Il-76-os például akár 40 tonna rakományt is képes a fedélzetére venni

    – fogalmazott Petro Csernik az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

  • Az elmúlt hat hónapban az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség több mint 255 millió hrivnya értékben illegális vagyonszerzés jeleit tárta fel.

    „A területi toborzó és szociális támogató központok (TCC) vezetése életmódjának nyomon követése közben a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NACP) több mint 255 millió UAH esetében azonosított indokolatlan vagyont vagy illegális gazdagodás jeleit. Ezt az összeget csak az elmúlt hat hónapban azonosították a katonai komisszárok, amelyek ügyanyagait átadták az illetékes hatóságoknak” – idézi az ügynökség közleményét az Unian.

    Csak 2023 júliusában az Állami Nyomozó Iroda alkalmazottai több mint 188 millió hrivnya értékben észlelt illegális gazdagodás és a szolgáltatás szándékos elkerülése miatt jelentettek az odesszai regionális TCC korábbi vezetőjének, Jevhen Boriszovnak.

  • Négy frontszakaszon 29 ukrán roham visszaveréséről számolt be hétfőn az orosz védelmi tárca. A közlés szerint mintegy 1170 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – írja az MTI.

    Az orosz hadijelentés szerint a legsúlyosabb emberveszteséget, 480 fővel, az ukrán fél a limani frontszakaszon vívott harcokban szenvedte el, ahol 12 támadással próbálkozott.

    Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett egy harckocsit, 12 páncélozott harcjárművet és 19 drónt.

    Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckre a jelentés szerint hét kazettás lőszert lőttek ki.

  • Az ukrán főügyész közölte, hogy eddig legalább 508 gyermek halt meg Ukrajnában az orosz invázió következtében – írja a Sky News.

    További 1138-an megsebesültek, és 1779-en eltűntek 2022. február 24. és 2023. október 23. között.

    Ezek a számok nem véglegesek. Az ellenséges területeken, az ideiglenesen megszállt és felszabadított területeken folyamatban van a számok megállapítása

     közölte a főügyészség.

  • Egy felmérés szerint két év alatt 20 százalékkal nőtt azoknak az oroszoknak a száma, akik szerint fizetésük nem fedezi az alapvető kiadásokat. Ezzel már majdnem az orosz lakosság fele van ezen a véleményen, miközben Moszkva rekordösszegű költségvetési forrásokat von el az ukrajnai invázió finanszírozására – írja a Sky News.

    A Headhunter toborzó cég által októberben közel 5 ezer ember bevonásával végzett felmérés eredményei az orosz gazdaság gondjaira utalnak.

    Arra a kérdésre, hogy a fizetése elegendő-e az alapvető kiadások fedezésére, a megkérdezettek közül csak minden ötödik válaszolt igennel.

    2021-ben, mielőtt Oroszország megtámadta volna Ukrajnát, a megkérdezettek 36 százaléka érezte úgy, hogy a fizetése elegendő.

  • Egy írországi jelentés szerint az ország azt fontolgatja, hogy időkorlátot vezet be a jelenleg állami lakásokban élő ukránok számára – írja a Sky News

    Az Irish Examiner egy kormányzati forrásra hivatkozva azt írja, a törvényhozók azt fontolgatják, hogy három hónapra korlátozzák azt az időtartamot, amíg az országba érkező ukrán menekültek állami lakásokban lakhatnak, mielőtt saját maguknak kell szállást találniuk.

    Az orosz invázió kezdete óta közel 100 ezer ukrán menekült Írországba, ami Dublin szerint az Európában tartózkodó ukrán menekültek 1,6 százalékának felel meg.

    Jelenleg nincs korlátozva, hogy mennyi ideig maradhatnak az ukrán menekültek, de a rendszer hónapok óta óriási nyomásnak van kitéve, miközben Írországban szélesebb körű, országos szintű lakáshiány van. 

  • A „Magyar” hívójelű Robert Brovdi, a Magyar Madarai (Птахи Мадяра) nevű drónos felderítőcsapat parancsnoka egy Telegram-posztban kritizálta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki a múlt héten Vlagyimir Putyinnal találkozott.

    Mint írta, nem gyakran foglalkozik a politikával, de Orbánt „kivételesen szemét alaknak tartja. 

    A veszett disznó – Putyin ágyastársa

    – írta róla a posztban, amelyben önmagát „kevert fajú” magyar emberként emlegette, és '56-ot idézve azt is hozzáfűzte, hogy „Ruszkik, haza!”. Végül azt is kérte, hogy az ukránok ne ítéljék el a magyarokat Orbán Viktor viselkedése miatt.

    A Bahmutot is megjáró Brovdi népszerűnek számít Ukrajnában. Gyakran ír róla a sajtó, és legalább egyszer találkozott már az ukrán hadsereg főparancsnokával is.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatta azt az új programot, amelynek célja, hogy gondoskodjon az ukrajnai „különleges katonai műveletben” elesettek katonák családtagjairól – írja a Sky News.

    A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint Putyin „azt követelte, hogy az Ukrajnában harcoló katonák gyermekeire különös figyelmet fordítsanak, és gondoskodjanak róluk úgy, mintha a sajátjaink lennének”.

  • Meghalt egy orosz háborúellenes aktivista, miután „lezuhant a magasból” – írja a The Telegraph.

    Olga Nazarenko az elmúlt hónapokban a Kremllel szembeni ellenállás jelképévé vált, teszi hozzá a brit kiadvány. Orosz sajtóhírek szerint Olga Nazarenko a kórházban halt bele a sérüléseibe, miután két héttel ezelőtt lezuhant a magasból.

    Az incidenst a helyi hatóságok balesetnek minősítették.

  • Letartóztattak három Herszon területi lakost, akik állítólag az orosz erőknek nyújtottak át titkos információkat – írta a The Guardian.

    A három személy abban segíthetett, hogy az oroszok megfelelő támadási célpontokat találjanak a városban.

  •  

    Ukrajna 1,59 milliárd eurót kapott az Európai Unió pénzügyi támogatásának kilencedik részletében – idézte a Sky News Denisz Smihal ukrán miniszterelnököt.

    Smihal elmondta, Ukrajna idén már 15 milliárd eurónyi támogatást kapott. Hozzátette, Kijev további 18 milliárd eurót vár 2024-ben az EU-tól.

    A támogatás célja, hogy segítse a háború sújtotta ország újjáépítését.

  • A nemzetközi jog durva megsértése lenne, ha a NATO-országok úgy döntenének, hogy a Balticconnector gázvezetékben keletkezett károk miatt meggátolnák az orosz hajók áthaladását a Balti-tengeren – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn Moszkvában.

    Grusko Edgars Rinkevics lett elnök egy múlt pénteki kijelentésére reagált, amely szerint a Balti-tengert le kellene zárni minden orosz hajó előtt, ha a vizsgálat egyértelműen kideríti, hogy Oroszországnak köze van a Finnországot Észtországgal összekötő Balticconnector gázvezeték megrongálásához.

    Tudjuk, hogy egyes politikusok és NATO-stratégák arról álmodoznak, hogy a Balti-tenger a NATO belső tavává válik. Ez nem fog megtörténni, ez soha nem fog megtörténni

    – mondta hétfőn az orosz miniszterhelyettes.

    Grusko azt tanácsolta a nyugati országoknak, hogy azt az energiát, amellyel a Balticconnector vezeték megrongálódását vizsgálják, fordítsák inkább az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása felelőseinek azonosítására – közölte az MTI.

  • A DTEK ukrán energetikai vállalat szerint az orosz erők súlyosan megrongálták hőerőművüket vasárnap este. Hozzátették, a támadásban senki sem sérült meg, illetve megkezdték az erőmű javítási munkálatait.

    „A DTEK továbbra is mindent megtesz az ukrán energiarendszer megbízható működésének fenntartása érdekében” – áll a közleményben.

    Sky News közölte, a hidegebb hónapok közeledtével Oroszország valószínűleg fokozza támadásait az ukrán energetikai infrastruktúra ellen.

  • Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés tisztviselője az rbc.ua hírportálnak beszélt arról, hogy miért fontos Avdijivka városa, amely ellen Oroszország számos alkalommal indított támadásokat az utóbbi hetekben.

    A hírszerző elismerte, hogy az ukrán erők nehéz helyzetben vannak az orosz támadások miatt, de nagy veszteségeket okoznak nekik mind élőerőben, mind eszközökben nézve. Juszov hozzátette azt is, hogy eközben a front több pontján Ukrajna nyomul előre, igyekszik felszabadítani területeit.

    Ezzel összefüggésben azt mondta, hogy Avdijivka „Donyeck [város] és az egész Donyecki régió kapujának” tekinthető, és ezért fontos számukra a megtartása. Hangsúlyozta: minden egyes ukrán település védelme fontos, mert – mint mondta – visszafoglalni egy területet sokkal nehezebb, mint megvédeni, de Avdijivkának emiatt kiemelt szerepe van a számukra.

  • Számos kínai vállalat egyezett meg orosz partnerekkel, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten Pekingbe látogatott, ahol többek között Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott.

    A Sky News információi szerint a felek együttműködési megállapodásokat írtak alá többek között a feldolgozóipar, a logisztika, az e-kereskedelem és a mezőgazdaság területein.

  • Gabrielius Landsbergis a luxemburgi külügyminiszteri csúcstalálkozóra tartva aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az izraeli és gázai konfliktus miatt a politikai energia elvonódik Ukrajnától – közölte a The Guardian.

    Elvárom, hogy látható és fontos partnerek legyünk az izraeli és palesztinai válság megoldásában, mert ez a mi biztonságunkról és azokról az elvekről is szól, amelyekért Ukrajnában küzdünk a jogállamiságról és hasonlókról

    – fogalmazott.

    Majd figyelmeztetett, hogy nem szabad megfeledkezni Ukrajnáról. A legfőbb reménye pedig az, hogy a finanszírozással üzenetet küldjenek Európa elkötelezettségéről.

  • A Kreml hétfőn közölte, hogy egyetért Joe Biden amerikai elnökkel abban, hogy „új világrendet” kell felépíteni, ám abban már nem hisz, hogy az Egyesült Államok erre képes lenne.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok egy „Amerika-központú” világrendet szeretne, amelynek viszont nincs jövője – írja a Reuters.

  • Az Ukrán Védelmi Erők katonái egy nap alatt több mint 500 orosz támadót semmisítettek meg – közölte az Unian a Tauride Védelmi Erők sajtóközpontjának közleménye alapján.

    Mint írták, az orosz erők akciói Keramika, Stepne, Avdijivka, Tonenke, Opitne, Nevelszkoje területeken is sikertelenek voltak, az ukrán védők több mint 20 támadást vertek vissza.

  • Az Orosz Föderáció megszálló erői nem hagyják abba támadásaikat a Donyecki terület Avdijivka térségében. Még az őrült ember- és eszközveszteségek sem válnak akadályává – közölte az Unian ukrán hírügynökség. 

    Amint azt az Avdijivka városi katonai közigazgatás vezetője, Vitalij Barabas elmondta, az elmúlt 24 órában is heves harcok folytak, számos ágyúzást és bombázást jegyeztek fel.

    A lövöldözések éjjel-nappal nem csillapodnak. Az oroszok nagy erőket vetnek be gyalogsággal és páncélozott járművekkel, veszteségeik őrületesek, de ez nem állítja meg őket, a támadások folytatódnak. Őrült módjára másznak, tucatjával esnek el, és egy idő után ismét távoznak. Rengetegen vannak

    – mondja Barabas.

  • Habár az ukrán erők sikeresen semmisítettek meg kilenc orosz drónt, a törmelékek komoly károkat okoztak Odessza területén. A drónok roncsai ugyanis a kikötő egyik raktárára zuhantak, aminek következtében tűz keletkezett – írta a Pravda.

    Oleh Kiper, az Odesszai terület katonai vezetője közölte, a tűzoltók rövid időn belül eloltották a tüzet. Hozzátette, a tűzesetben senki sem sérült meg.

  • Dél-ukrajnai tisztviselők vasárnap közölték, hogy az orosz hadsereg az elmúlt 24 órában rekordszámú bombát vetett be az ország Herszon régiója felett.

    Natalia Humeniuk, az ukrán hadsereg déli operatív parancsnokságának szóvivője elmondta, hogy 36 rakétát regisztráltak a térség felett, és egyes falvakat több csapás is ért – közölte a The Independent.

  • Oroszország 13 Shahed típusú drónnal, egy H–59 rakétával és egy meg nem nevezett drónnal támadta meg Ukrajnát október 23-án hajnalban.

    Az ukrán légierő közölte, az összes drónt lelőtték – írta a Pravda.

  • Az Országos Rendőr-főkapitányság közölte, vasárnap 6100 fő lépett be Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4949 ember nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. 

    A beléptetettek közül a rendőrség 88 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

  • Az Egyesült Államok több tízezer olyan, 155 milliméteres tüzérségi lövedéket ad át Izraelnek, amelyeket eredetileg Ukrajnának ígértek oda– írja a The New York Times.

    A lap szerint az erről szóló döntésről alig néhány órával azelőtt beszélt egy pentagoni tisztviselő, hogy Joe Biden amerikai elnök beszédet mondott múlt hét csütörtökön. Biden a beszédében azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna és Izrael hasonló ellenségekkel harcol, és hogy mindkét országot azonos mértékben fogják támogatni a küzdelemben.

    A The New York Timesnak több jelenlegi és korábbi amerikai tisztviselő is beszélt arról, hogy bár Ukrajna és Izrael háborúja eltér egymástól, de vannak olyan fegyvertípusok, amelyeket mindkét fél az amerikaiaktól kap meg. Ezek közé tartoznak a tüzérségi lőszerek, a GPS-vezérelt bombák, valamint a Stinger vállról indítható rakéták is.

    Az amerikai törvényhozásnak hamarosan döntenie kell azokról az újabb forrásokról, amelyeket Izrael és Ukrajna támogatására fordítanak. Biden múlt hét pénteken összesen 105 milliárd dollárt kért a két ország támogatására együttesen. Kilenc republikánus szenátor viszont azt szeretné, ha külön-külön szavaznának Ukrajna és Izrael támogatásának ügyéről. 

  • Három ukrán rakétát lőttek le vasárnap Ukrajna Herszon régiójának orosz kézben lévő területe felett – közölte a terület oroszok által kirendelt kormányzója.

    Vlagyimir Saldo hozzátette, a rakétákat Henicseszk városa felett lőtték le – írta az Independent.

  • A szevasztopoli állítólagos robbanásokról terjesztett információk nem felelnek meg a valóságnak – jelentette ki Mihail Razvozsajev orosz kormányzó vasárnap este a Telegramon.

    Az ukránok ismét hazugságokat terjesztenek. Videót tesznek közzé arról, hogy valami felrobbant Szevasztopolban. Ez hazugság. Nem voltak robbanások a városban

    – idézi a kormányzót a TASZSZ.

    Razvozsajev hamisnak nevezte az orosz légvédelmi rendszerek működésével kapcsolatos információkat is. „A légvédelmi erők riadókészültségben voltak, de egyetlen légi célpont sem ért el minket. Ez is egy módja annak, hogy az ukránok feszültségben tartsák a közönséget” – mondta Szevasztopol kormányzója.

    A vasárnapi nap folyamán Szevasztopolban többször is légiriadót jelentettek be, és felfüggesztették a tömegközlekedést.