A miniszteri kabinet hivatalos adatai szerint 4337 ukrán volt vagy van jelenleg is orosz fogságban, köztük 3574 katona és 763 civil – közölte a Strana.
Korábban arról számoltak be, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat hazaárulással és együttműködéssel gyanúsította meg azokat a fegyvereseket, akik Harkov és Herszon térségében harcoltak az ukrán fegyveres erők ellen.
Az ukrajnai háború 632. napja tart.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Külföldi ügynöknek minősítettek az orosz hatóságok pénteken egy angol nyelvű kiadványt, a The Moscow Times című lapot, valamint a civil társadalom több képviselőjét – számolt be az MTI.
A The Moscow Times angol és orosz nyelvű internetes kiadvány megjelent az orosz igazságügyi minisztérium péntekenként frissített listáján. A tárca a honlapján azzal vádolta meg a The Moscow Timest, hogy „pontatlan információkat közölt az állami hatóságok döntéseiről és politikájáról”, és „negatív képet festett a hatóságokról”.
A The Moscow Times alkalmazottjainak többsége Oroszország Ukrajna elleni támadása idején elhagyta az országot. A „külföldi ügynök” minősítéssel sújtott szervezetek szigorú adminisztratív kényszerintézkedésekkel kénytelenek szembenézni. Minden publikációjukban, így a közösségi portálokon is kötelező jelleggel fel kell tüntetniük a külföldi ügynök minősítést.
Pénteken egy színésznő, egy aktivista és két újságíró is felkerült az orosz belügyminisztérium külföldi ügynököket tartalmazó listájára.
A Fekete-tengeri Flotta nyolc pilóta nélküli ukrán hajót fedezett fel és semmisített meg a Krím közelében – közölte a TASZSZ az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján.
„November 17-én a Fekete-tenger délnyugati részén az orosz erők egy légi járőrözés során hét pilóta nélküli hajót és egy Willard típusú gyorshajót fedeztek fel, amelyek a Krím félsziget felé haladtak. Csapataink minden észlelt célpontot megsemmisítettek” – írta a minisztérium.
A Pentagon közölte, hogy megkezdték a pilóták kiképzését a modern F–16-os vadászgépekre – írja az rbc.ua hírportál.
A közleményben azt írták, hogy a képzés mellett azon is dolgoznak, hogy Ukrajna megkaphassa ezeket a repülőgépeket és az azokhoz szükséges alkatrészeket kellő mennyiségben. Az ukrán pilóták kiképzését Európában már korábban megkezdték, többek közt Romániában is.
Az Európai Unió döntése, hogy tagsági tárgyalásokat kezdjen Ukrajnával, „veszélybe került” egy névtelenül nyilatkozó, de magas rangú uniós tisztviselő szerint – közölte a Sky News.
A tisztviselő szerint az orosz agresszióval szembeni rendszeres nyilatkozatok közepette – miszerint az EU „addig támogatja Ukrajnát, ameddig szükséges” –, az unió vezetői ráébredtek, hogy nem is lesz annyira egyszerű felvenni Ukrajnát a blokkba.
A vezetők […] elkezdtek ráeszmélni, hogy ez elég drága
– mondta a tisztviselő a Sky News szerint.
A meg nem nevezett tisztviselő részt vesz az EU 27 tagállami vezetőjének december 14–15-én Brüsszelben tartandó csúcstalálkozójának előkészítésében is. Szerinte egy esetleges további problémát jelenthet, hogy még mindig nincs megállapodás arról: Kijev megkapja-e a korábban beígért, 50 milliárd eurós támogatást az EU-tól (amit a magyar kormány ellenez).
Nem engedhetjük, hogy Ukrajna csődbe menjen, ez számunkra nem opció. De ezt nem könnyű elérni
– foglalta össze álláspontját a tisztviselő.
Az ukrán hadsereg azt állította, hogy a háború kezdete óta összesen 15 orosz hadihajót semmisített meg a Fekete-tengeren, és további 12 megrongálódott – írja a Sky News.
Dmitro Pletencsuk, a haditengerészet szóvivője Ukrajnát „egy új típusú tengeri hadviselés motorjának” nevezte, mivel a kijevi támadások következtében Oroszország arra kényszerítette, hogy haditengerészeti erőit nehezebb pozíciókba helyezze.
A hadsereg Fekete-tengeren végrehajtott eddigi hadműveletei közé tartoztak az orosz Fekete-tengeri Haditengerészet szevasztopoli főhadiszállására és a kercsi hajógyárra mért csapások, amelyek során megrongáltak egy olyan hajót, amely hivatalosan nem csatlakozott a flottához.
A támadások a Krím félsziget közelében lévő hadihajókat is célba vették, köztük egy nagy partraszálló hajót és egy tengeralattjárót.
Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai terület oroszok által kinevezett kormányzója közölte, hogy Zaporizzsja városában (amely ukrán irányítás alatt áll) fűtés nélkül maradt a lakosság.
A RIA Novosztyinak nyilatkozva a kormányzó azt állította, hogy a városban gyakorlatilag még nem kezdődött el a fűtési szezon, és csak a lakóházak egy kis részében van fűtés. Ezzel szemben az általuk irányított területeken már október közepe óta tart a szezon – állította.
Ukrán vezetők az utóbbi napokban többször is közölték: Oroszország vélhetően azt tervezi az idei fűtési szezonban, hogy az előző télnél is nagyobb mértékben támadja az ukrán energiainfrastruktúrát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy pénteki kulturális eseményen közölte, hogy hamarosan Minszkbe utazik, a Független Országok Közössége (FÁK) egyik csúcstalálkozójára.
A RIA Novosztyi szerint Putyin a Szentpétervári Nemzetközi Kulturális Fórumon arról is beszélt, hogy Oroszország a háború ellenére nem hagyja abba az együttműködést Európával. Állítása szerint nem ők kezdeményezték a kapcsolat megszakítását.
Ha valaki úgy dönt, hogy elszigeteli magát, akkor az az ő dolga. Önmagukat fosztják meg ettől
– mondta Putyin, megismételve azt a korábban hangoztatott kijelentését is, hogy az európai elit elvesztette az identitását, és az Egyesült Államok függőségébe került.
Az ukrán elnök a Telegram-oldalán osztott meg információkat arról, hogy sikeresen halad Ukrajna támadása a Dnyeper keleti partján.
A Herszoni területen a bal parton vannak a harcosaink. Köszönetet mondunk az erejükért és az előrenyomulásukért. Dicsőség mindenkinek, aki Ukrajna szabadságáért és igazságáért harcol!
– fogalmazott az államfő.
A legfrissebb jelentések szerint Ukrajna több hídfőállást is létrehozott a folyó keleti, bal partján. Az ukrán vezérkar szerint az ott zajló műveletek egyik kiemelt célja az, hogy visszaszorítsák az oroszokat a folyótól, és ezáltal ne tudják többé ágyúzni a Dnyeper nyugati, folyásirány szerint jobb partján élő ukrán civileket.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken a sajtónak beszélt arról, hogy találkozhat-e Vlagyimir Putyin orosz elnök Mahmúd Abbásszal, a ciszjordániai Palesztin Hatóság elnökével – írja a RIA Novosztyi.
Peszkov azt mondta: napirendben van az orosz és a palesztin elnök találkozója, a konkrét dátumot azonban még nem tűzték ki.
A két vezető tavaly októberben is találkozott, többek közt beszéltek az Izrael és palesztinok közti konfliktusról is, és megegyeztek, hogy egyikük sem bízik az Egyesült Államokban.
Hollandia jövőre több mint kétmilliárd eurót különít el Ukrajna támogatására – közölte pénteken Kajsa Ollongren ügyvivő védelmi miniszter.
A keret túlnyomó többségét a holland kormány az Oroszország elleni háborúban védekező ország katonai támogatására szánja, de a helyreállításra, az újjáépítésre és a kiberbiztonságra is elkülönítenek összegeket.
Hollandia továbbra is támogatja Ukrajnát. Ezzel a jelentős összeggel egyértelmű jelzést küldünk: Ukrajna mindig is számíthatott és számíthat ránk
– nyilatkozott Ollongren. A miniszter szerint ez a kiadás észszerű szerinte, mert Hollandia biztonságáról is szól.
Ha Ukrajna nem nyeri meg ezt a háborút, akkor egy sokkal nagyobb problémával fogunk szembenézni, ami sokkal többe fog nekünk kerülni
– magyarázta.
Az ügyvivő kormány szerint Ukrajnának nagy szüksége van lőszerre és a már meglévő fegyverarzenáljának karbantartására. Hollandia egyebek között azt szeretné, ha a pénzzel segítenék Ukrajna légvédelmének megerősítését, hogy az ország továbbra is meg tudja védeni magát az orosz támadásokkal szemben.
A brüsszeli Politico című lap úgy értesült, hogy az amerikai kongresszusban zajló viták miatt fennáll a veszély, hogy Ukrajnától megvonhatják a nekik szánt forrásokat.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a lap forrásai azt mondták, hogy a Joe Biden által javasolt 60 milliárd dolláros támogatás sorsa azon múlhat, hogy az amerikai törvényhozóknak sikerül-e megegyezésre jutniuk a migrációs kérdésekben.
A republikánus törvényhozók ugyanis csak akkor lennének hajlandók belemenni Ukrajna támogatásába, ha ezért cserébe a demokraták beleegyeznének abba, hogy szigorítsák a menedékjog feltételeit az Egyesült Államokban – amit viszont az utóbbiak nem akarnak elfogadni.
A Politico forrásai szerint szerdán pozitív hangvételben zajlottak ezzel kapcsolatban tárgyalások a két párt közt, és a közeljövőben is folytatódhatnak a megbeszélések. A lapnak nyilatkozó szenátorok szerint azonban még mindig nagyon távol vannak egymástól az álláspontok, és emiatt nagy veszélyben van nemcsak az Ukrajnának, hanem még az Izraelnek nyújtott támogatások ügye is.
A lapnak republikánus törvényhozók azt mondták: ha a demokraták a menedékjog szigorítása nélkül próbálják meg átvinni az Ukrajnának adott támogatások is szabályozó törvénycsomagot, akkor el fognak bukni.
A BBC körbejárta azt a kérdéskört, hogy a háború kezdete óta hány férfi menekülhetett el illegálisan Ukrajnából, a sorozás elől.
A hírportál az Ukrajnával szomszédos országok hatóságait megkérdezve gyűjtött információt arról, hogy hányan lépték át sikeresen a határt. Ennek alapján azt írták, hogy a háború kezdete óta, idén augusztus 31-ig bezárólag
nagyjából 20 ezer ember menekülhetett el Ukrajnából illegális határátlépéssel.
Ezen túl a BBC-nek az ukrán hatóságok azt is elmondták, hogy 21 113 embert akadályoztak meg a határ átlépésében. Többségük gyalog vagy úszva próbált meg átjutni, de olyan kísérlet is volt, amikor hamisított dokumentumokkal próbáltak meg átjutni a sorozás elől menekülők.
Az nem derült ki, hogy akik sikeresen átjutottak, azok milyen úton-módon menekültek el Ukrajnából. Az országban 2022. február 24-én tiltották meg a határ átlépését a 18 és 60 év közöttiek számára.
Az ukrán csapatok „sikeres hadműveletek sorozatát” hajtották végre a Dnyeper folyó bal oldali, keleti partján, a Herszoni terület oroszok által megszállt részén, és több hídfőállást hoztak létre – közölte pénteken az ukrán hadsereg az MTI szerint.
Az ukránok átkeléséről már a napokban is érkeztek híresztelések. A tengerészgyalogság Facebook-oldalán közleményben tudatta, hogy folytatják a hadműveleteket a Dnyeper keleti partján. Oroszország a héten először ismerte el, hogy ukrán csapatok keltek át a folyón.
Az ukrán hadsereg 2022 novemberében szabadította fel Herszon városát, a régió központját és környékét a Dnyeper nyugati partján. A folyó, amely félelmetes természetes akadály, a déli front nagy részén választóvonallá vált.
A Dnyeperen való átkelés és a nehéz haditechnikai eszközök és utánpótlás átszállítása lehetővé tenné az ukrán csapatok számára, hogy új támadási vonalat nyissanak délen, a legközvetlenebb szárazföldi útvonalon az Oroszország által 2014-ben elfoglalt és annektált Krím felé. Mind Oroszország, mind Ukrajna azt állítja, hogy a térségben folytatott hadműveletek során súlyos veszteségeket okoztak a másik félnek.
Irina Farion volt ukrán képviselő nem vállalt felelősséget azért, hogy egy közösségimédia-posztja után egy ukránbarát diákot őrizetbe vettek a Krímben – írja a Sztrana. Farion ellen eljárás indult, több vizsgálatot is elrendeltek a parlamenti képviselő kijelentéseivel és publikációival kapcsolatban.
A vizsgálat szerint a képviselő az egyik interjújában kijelentette, hogy kategorikusan elutasítja a fegyveres erők orosz anyanyelvű tagjait, és nem tudja őket ukránoknak nevezni. Ez felháborodást váltott ki az ukrán jogvédők és a társadalom egészének körében.
Emellett a vádlott a közösségi médiában megosztott egy posztot, amelyben egy képernyőfotót tett közzé egy ukránbarát, az ideiglenesen megszállt Krímről származó diák üzenetéről, amely tartalmazta a feladó nevét, vezetéknevét és egyéb személyes adatait.
Ha valaki ír egy e-mailt, és ebben nem jelzi, hogy ne hozzam nyilvánosságra, akkor ki mondja meg, hogy ne tegyem ezt? Nagyon informatív és rendkívül fontos állítások voltak benne
– mondta Farion, aki úgy véli, a Krímben őrizetbe vett diák és az a személy, aki a levélben írt neki, különböző emberek lehetnek, és az egész történet „egy jól megtervezett lejáratókampány”.
A miniszteri kabinet hivatalos adatai szerint 4337 ukrán volt vagy van jelenleg is orosz fogságban, köztük 3574 katona és 763 civil – közölte a Strana.
Korábban arról számoltak be, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat hazaárulással és együttműködéssel gyanúsította meg azokat a fegyvereseket, akik Harkov és Herszon térségében harcoltak az ukrán fegyveres erők ellen.
Az ukrajnai háború 632. napja tart.
A kijevi rendőrség egy jótékonysági alapítvány tevékenységét vizsgálja, amelynek képviselői állítólag az ukrán fegyveres erők szükségleteire gyűjtöttek pénzt az utcán – közölte a Strana a kijevi rendőrség sajtószolgálatának információi alapján.
Az alapítvány képviselői ugyan katonai egyenruhát viseltek, ennek ellenére nem tartoztak az ukrán hadsereg állományába.
Csütörtökön jelent meg az interneten egy videó, amin az egyik „álkatona” konfliktusba keveredik egy igazi veteránnal.
A videó tartalma szerint az adományt gyűjtő egyenruhások elismerik, hogy nem katonák, de ezt nem tartják problémásnak. A helyszínre érkező rendőrök az alapítvány öt képviselőjét bevitték kihallgatásra, és csalás miatt indítottak büntetőeljárást ellenük. A szervezet tevékenységét felülvizsgálják.
Oroszország következő elnökének „pont olyannak” kell lennie, mint Vlagyimir Putyin – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az MGIMO 360 hírcsatornának adott interjújában.
„Ugyanolyan, mint Putyin” – válaszolta Peszkov arra a kérdésre, hogy milyen legyen Oroszország következő elnöke.
Arra a kérdésre, hogy ez lehetséges-e egyáltalán, Peszkov azt mondta: „Lehet más az elnök neve, de az irányvonalnak változatlannak kell maradnia.”
Oroszországban 2024. március 17-én tartják az elnökválasztást. Az orosz Föderációs Tanács 2023 decemberében hoz hivatalos döntést a választás időpontjáról, ezt követően a politikai pártoknak meg kell tartaniuk a választást megelőző kongresszusukat, és hivatalosan is jelölteket kell állítaniuk.
Putyin indulhat egy újabb mandátumért, de egyelőre nem nyilatkozott az ezzel kapcsolatos döntéséről, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Oroszország legyőzhetetlenségének egyik oka az erőforrás-háborúban a Nyugat zöldenergiára helyezett hangsúlya – véli Ralph Schoellhammer osztrák közgazdász.
„Az energia még mindig kulcsszerepet játszik a geopolitikában. És amíg Putyin ezt jobban megérti, mint nyugati ellenfelei, addig nem lesz könnyű legyőzni Moszkvát az erőforrás-háborúban” – írta Schoellhammer az UnHerd oldalán.
A cikkíró szerint a Nyugatnak ki kell nyitnia az „energiaszelepet”, és nem lenne szabad árplafonban gondolkodnia az orosz gáz és olaj esetében. Az üzemanyagárak ebben az esetben – magyarázta az újságíró – összeomolhatnának. A zöldenergia és a környezetvédelmi lobbi hangsúlyozása nem tette lehetővé, hogy a nyugati országok a kívánt kárt okozzák az orosz gazdaságnak, vonta le a következtetést a szerző.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán fegyveres erők főparancsnokának, Valerij Zsaluzsnijnak a letartóztatására készül. Ezt a kijelentést Stephen Brien, a Pentagon helyettes vezetőjének volt asszisztense tette az Asia Times (AT) című lapnak írt cikkében.
Zelenszkij előkészíti a terepet Zsaluzsnij ukrán főparancsnok letartóztatására és likvidálására. Valószínűleg azzal kezdi, hogy elbocsát három, Zsaluzsnijhoz hű tábornokot, olvasható a kiadvány cikkében.
Brien úgy véli, hogy most az ukrán kormányban szakadás van a közigazgatási és a katonai szféra között. Szerinte az ilyen nézeteltérések polgári konfliktushoz vezethetnek az országon belül.
Az ukrajnai háború kezdete óta több mint 2400 hat és tizenhét év közötti ukrán gyermeket vittek Belaruszba – közölte a Yale Egyetem Közegészségügyi Karán működő humanitárius kutatóközpont csütörtökön publikált tanulmányában.
Az amerikai külügyminisztérium által finanszírozott kutatás szerint Belarusz segít Oroszországnak ukrán gyermekek azonosításában, összegyűjtésében, elszállításában és átnevelésében.
A tanulmány szerint az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megye legalább 17 településéről vittek gyerekeket Belaruszba – írja az MTI.
November 17-én éjjel az orosz hadsereg tíz Shahed típusú támadó drónnal támadta Ukrajnát.
Ezek közül kilencet megsemmisített az ukrán légvédelem, írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ezenfelül Oroszország több SZ–300-as légvédelmi rakétát indított Donyeck irányába.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére november 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 5023 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5520 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 74 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Grant Shapps brit védelmi miniszter kijelentette, hogy a kormány támogatni fogja azokat a brit védelmi vállalatokat, amelyek „segítenek az olyan nemzeteknek, mint Ukrajna”, az „úgynevezett etikus befektetési szabályok” miatt az iparág finanszírozásának megszüntetésére irányuló törekvésekkel ellentétben.
British defence companies keep us safe, help nations like Ukraine defend their freedom & act as global champions for the UK.
— Rt Hon Grant Shapps MP (@grantshapps) November 16, 2023
We’ll back them all the way against those who want to defund the industry due to so-called ethical investing rules that are not only immoral but dangerous pic.twitter.com/IA1uX5pOj1
Közép-ázsiai bevándorlók hagyják el Oroszországot az ukrajnai háború miatt − jelentette ma reggel az Agence France-Presse.
Az elmúlt évtizedben Oroszországban élt és dolgozott Zoir Kurbanov tádzsik építőmunkás egyike azoknak, akik úgy döntöttek, hogy ideje hazamenni. A bérek csökkennek, és
a férfiakat az a veszély fenyegeti, hogy Moszkva a frontra küldi őket.
Kurbanov ajánlatot kapott Mariupol és Donyeck − a megszállt Ukrajna városai − építkezési munkáira − közölte a The Guardian.
Visszautasítottam
− mondta a 39 éves férfi. Úgy döntött, hogy vállalja a hatalmas fizetéscsökkenést, és visszatér Tádzsikisztánba.
Oroszország egyre gyakrabban próbál közép-ázsiai migránsokat csábítani, hogy Ukrajna általa megszállt részein dolgozzanak, vagy csapdába csalja őket, hogy a hadseregében harcoljanak. Az orosz hatóságok valamilyen – valós vagy kitalált – bűncselekmény feltárása ürügyén az orosz migránsokat néha kemény választási lehetőség elé állítják: börtön, vagy frontra vonulnak.
A török parlament külügyi bizottsága többórás vitát követően elhalasztotta a szavazást Svédország NATO-tagságáról csütörtökön, 18 hónappal azután, hogy Stockholm benyújtotta hivatalos felvételi kérelmét az észak-atlanti katonai szövetségbe − közölte az MTI.
A bizottság mindazonáltal további megbeszéléseket fog folytatni, és már a jövő héten újból napirendre tűzheti a törvényjavaslatot − tette hozzá Fuat Oktay bizottsági elnök a döntést bejelentve. A szavazás pontos időpontját azonban nem jelölte meg.
Kijelentette, hogy minden bizottsági tagot teljes mértékben meg kell győzni a svéd tagság jóváhagyásáról, és ez időbe telik. Lehetségesnek mondta, hogy meghívják az ankarai svéd nagykövetet is a bizottság ülésére a ratifikálás felgyorsítása érdekében.
Ankara a svéd csatlakozás jóváhagyásáért cserébe korábban közölte: határozottabb fellépést vár Stockholmtól a terrorizmus elleni harc területén, elvárja például a Törökország által terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadását.
A parlamenti bizottság egyszerű többséggel fogadhatja el a törvényjavaslatot, de utána még a teljes plénum szavaz róla, és a török elnök ezt követően írja alá a jogszabályt.
Oroszország részéről eddig 300-400 ezren haltak vagy sebesültek meg az ukrajnai háborúban, és a legsúlyosabb harcokban Avdijivkánál naponta 500-1000 főt veszítenek a nyugati tisztviselők tájékoztatója szerint − közölte a The Guardian.
A névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozó források mindazonáltal elismerték, hogy Ukrajna ellentámadása a zaporizzsjai fronton lényegében tetőzött, bár három dandár vélhetően átjutott a Dnyipro folyón Herszon közelében.
Egyik fél sem képes döntő szárazföldi hadműveletet indítani
− mondta az egyik tisztviselő, és úgy tűnt, hogy „elhúzódó konfliktus” várható, amelyben a hosszú távú amerikai és európai katonai segítség kulcsfontosságú lesz.
Az orosz pénzügyi felügyelet, a Roszfinmonitoring a „terroristák és szélsőségesek” listájára tette Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki politikus három ügyvédjét − írja a Reuters.
A három ügyvédet, Vadim Kobzevet, Igor Szergunyint és Alekszej Lipcsejt október 13-án helyezték őrizetbe. „Szélsőséges csoporthoz” való tartozás gyanújával folyik ellenük vizsgálat.
Ukrajna külügyminisztere szerint Kijev és az Egyesült Királyság eltökélt abban, hogy együtt dolgozzanak a győzelemért − közölte a Sky News.
Dmitro Kuleba Kijevben posztolt egy képet, amelyen ő és Lord David Cameron, az új brit külügyminiszter látható.
Kuleba hozzátette, hogy
az Egyesült Királyság továbbra is állhatatosan támogatja Ukrajna fegyverekkel való ellátását, az együttműködés növelését és a Fekete-tenger megszabadítását az orosz fenyegetéstől.
Amennyiben Oroszország fokozza az ukrán áramellátás létesítményei elleni támadásokat a leghidegebb hónapokban, Ukrajna válaszul készen áll az orosz olaj- és gázinfrastruktúra megrohamozására.
Oroszország rendszeresen indít kibertámadásokat az ukrán elektromos hálózat ellen – emlékeztetett Herman Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter, aki a tavalyi tapasztalatok alapján úgy véli: a hőmérséklet csökkenésével fokozódnak majd a fizikai támadások azok ellen a létesítmények ellen is, amelyek az ukrán otthonokat fűtik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban kijelentette, hogy a tavalyi téllel ellentétben Ukrajna idén képes lesz visszavágni az oroszoknak.
Felkészülünk az energetikai infrastruktúra elleni terrortámadásokra. Idén nemcsak védekezni fogunk, hanem válaszolni is
– fogalmazott az államfő.