Ukrajna nem hajlandó bármi áron a békéről tárgyalni – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Sun című brit napilapnak adott, kedden ismertetett nyilatkozatában.
Az interjúban Zelenszkij úgy fogalmaz, hogy az ukrán kormány nem hiszi, hogy Oroszország, személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök be akarná fejezni a háborút.
Meg akarnak ölni bennünket, mi viszont igazságot akarunk
– tette hozzá.
Zelenszkij szerint éppen ezért Ukrajna nem bármilyen áron elért békéről, hanem igazságos békéről beszél. Az ukrán elnök elismerte, hogy a hadszíntéren nehéz a helyzet, de határozott nemmel válaszolt arra a saját maga által feltett kérdésre, hogy Ukrajna kész lenne-e „barátságot kötni vagy diplomáciai tárgyalóasztalhoz ülni” Oroszországgal. Zelenszkij elismerte azt is, hogy Ukrajnának „több sikerre lenne szüksége” a hadszíntéren, de cáfolta, hogy a hadműveletekben patthelyzet alakult volna ki.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Külföldről finanszírozott, erőszakos államcsíny volt a kijevi Euromajdan – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak kedden, az ukrajnai hatalomátvételhez vezető tüntetések kezdetének tizedik évfordulóján.
„Majdannak hívjuk, valójában azonban puccs volt, egy külföldről szponzorált, erőszakos államcsíny. A dolgokat a nevükön kell nevezni” – hangoztatta.
A szóvivő szerint már külföldön is elismerték közvetlenül és közvetve, hogy a Majdant kívülről támogatták anyagilag, és ez „senki számára nem titok”.
Mikola Azarov Oroszországba emigrált volt ukrán miniszterelnök a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt állította, hogy a 2013–2014-es ukrajnai tömegtüntetéseket az Egyesült Államok szervezte meg Oroszország meggyengítése érdekében – adta hírül az MTI.
„Az amerikaiak fő stratégiai feladatuk mellett államcsínyt terveztek, egyáltalán nem érdekelte őket Ukrajna. Őket az a feladat érdekelte, hogy Oroszországot maximálisan meggyengítsék. És íme, az államcsíny óta eltelt tíz év azt mutatja, hogy ezt a feladatot következetesen elvégezték” – mondta Azarov.
Peszecsnyik szerint a tíz évvel ezelőtt kezdődött „nyugatbarát puccs” sok tekintetben megváltoztatta a történelem menetét, és katasztrófába sodorta Ukrajnát.
2013. november 21-én Kijev főterét, a Majdan Nezalezsnosztyit (a Függetlenség terét) elfoglalták az európai integráció hívei, miután az ukrán kormány bejelentette: felfüggeszti az EU-val kötendő társulási megállapodás aláírását.
Később az Euromajdanként emlegetett tér rendfenntartók és radikálisok közötti összecsapások színterévé vált, melyeknek több tucatnyi halálos áldozata volt.
Petr Pavel cseh elnök azt jósolja, hogy a növekvő háborús fáradtság közepette egyre nagyobb lesz a nyomás, hogy „valamilyen megállapodással fejezzék be a konfliktust".
Emellett – a cseh fegyveres erők parancsnokaival folytatott megbeszélésen –leszögezte, hogy a harctéri sikerhez szükséges fegyverek szállítása Ukrajnába továbbra is lelassult, és nem éri el a szükséges szintet – írja az Unian a CTK hírügynökség jelentése alapján.
Ez nem jó kiindulópont ahhoz, hogy túléljünk egy kemény telet, és sikeresek legyünk egy olyan ellenséggel szemben, amely minden idejét kihasználta, levonta a tanulságokat, növelte katonai termelését, fokozta katonai termelési terveit, és ma már képes annyi vagy több felszereléssel és lőszerrel ellátni Ukrajnát, mint amennyit mi képesek vagyunk nyugatról szállítani
– mondta Petr Pavel.
A cseh elnök szerint az ukrán ellentámadás nem úgy alakult, ahogy Ukrajna várta. Különösen a nyugati támogatás nem volt elég masszív és gyors. Az előkészületekre fordított idő azonban lehetővé tette, hogy az oroszok „nagyon jól" felkészüljenek az ukrán csapatok offenzívájára – tette hozzá.
Petr Pavel hangsúlyozta: Ukrajnának szükséges fegyverek szállítása még mindig lassú, és még most sem éri el a szükséges szintet. Az ukrán hadsereg nemcsak érthető fáradtságot érez, hanem növekvő frusztrációt is a Nyugat támogatásával kapcsolatban.
Hozzátette azt is, hogy ezt a fáradtságot nemcsak a hadviselő országok érzik, hanem minden olyan ország, amely támogatja valamelyik felet, mivel az Orosz Föderáció Ukrajna elleni háborúja „nagy kockázatot" hordoz.
„Ez egyre nagyobb nyomást fog gyakorolni arra, hogy a konfliktusnak valamilyen megállapodással véget vessenek. A megállapodás, ha létrejön, természetesen ez a harctéren kialakult valós helyzet alapján fog megtörténni” – foglalta össze Pavel.
NATO nem lát katonai fenyegetést Oroszország részéről a blokk tagjaira nézve – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az észak-macedóniai látogatásakor tartott sajtótájékoztatóján – írja a TASZSZ.
Nem látunk semmiféle közvetlen katonai fenyegetést Oroszország részéről a NATO-szövetségesekre vagy a térségre nézve
– mondta újságírói kérdésre válaszolva.
Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a NATO továbbra is éber marad. Illetve megjegyezte azt is, hogy a szövetség fokozta jelenlétét a kelet-európai országokban, válaszul Oroszország ukrajnai katonai műveleteire.
Kedden lezárták az Ukrajnával közös szlovák határátkelőt, bár az ország fuvarozóinak szakszervezete elhatárolódott a lépéstől, és egyetlen teherautó akciójának nevezte azt – írja a Sky News.
Az országban az orosz invázió óta feszültségek vannak a háborús erőfeszítések támogatása miatt. A szlovák kamionosok támogatták a lengyel kamionosok erőfeszítéseit, hogy korlátozzák az Európai Unióba belépő ukrán teherautók számát.
A múlt héten szimbolikusan rövid időre lezárták a fő átkelőt, hogy kifejezzék támogatásukat, de azt mondták, hogy további lépések megtétele előtt megvárják a tárgyalásokat.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedden Brüsszelben elmondta: mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna és Moldova az év végéig határozatot kapjon az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséről
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Michel hangsúlyozta: Ukrajna és Moldova uniós tagsághoz vezető útja volt az egyik témája a Volodimir Zelenszkij ukrán és Maia Sandu moldáv elnökkel kedden folytatott megbeszélésnek, és ezen a találkozón tett egy ígéretet kollégáinak, amelyet aztán a nyilvánosság előtt, újságírók jelenlétében megismételt.
„Kedves Zelenszkij és Sandu elnök, kedves ukrán és moldovai polgárok, biztosíthatom Önöket, egyetlen lehetőséget sem fogok kihagyni, hogy megfeleljek az Önök jogos ambícióinak és elvárásainak" – mondta Michel.
Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy nem magáról a csatlakozásról van szó, hanem egy hosszú folyamat kezdetéről, amely „tele van követelményekkel, és néha frusztráló". Emlékeztetett arra is, hogy mindkét országnak számos feladatot kell majd teljesítenie, többek között a jogállamiságot, de az első lépést most kell megtenni.
Mindent meg fogok tenni, hogy meggyőzzem 27 kollégámat [az EU vezetőit], hogy decemberben pozitív döntésre van szükségünk"
– mondta.
Michel három fő érvet is felvázolt, amelyekkel meg akarja győzni a csúcstalálkozó résztvevőit. Először is úgy véli, hogy Ukrajna és Moldova uniós csatlakozásáról szóló tárgyalásainak megkezdése „jelzés lesz az európai polgárok számára, hogy törődünk a biztonságukkal és jólétükkel", mivel szerinte a bővítés biztonságosabbá és gazdagabbá teszi Európát.
„Másodszor, ez jelzés lesz Ukrajna és Moldova polgárai számára, hogy megbízható partnerek vagyunk, hogy komolyan gondoljuk, és hogy tartjuk a szavunkat" – mondta Michel, hangsúlyozva, hogy ez is egy erős érv a 27 vezető számára.
Harmadszor pedig az Oroszország által megtámadott Ukrajnával való tárgyalások megkezdése „jelzés lesz a Kremlnek és mindenkinek a világon, aki alá akarja ásni a világrendet".
December 14–15-én tartják a következő EU-csúcsot Brüsszelben, ahol a bővítés kérdése lesz az egyik kulcskérdés.
Jelenleg 34 fertőző májgyulladásban – hepatitis A-ban – szenvedő beteg van kórházi kezelés alatt a nyugat-ukrajnai Vinnicjai területen, közülük 9 gyermek – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A legfrissebb információk szerint november 21-ig legalább 350 megbetegedést regisztráltak a régióban. Az elmúlt 24 órában négy újabb esetet regisztráltak.
Az ukrán egészségügyi minisztérium szerint a hepatitis A kitörése a Vinnicjai területen több okból is előfordulhatott. A legvalószínűbb, hogy szennyezett élelmiszer vagy víz fogyasztásával terjedhetett el – tették hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Maia Sandu moldovai elnökkel tartott közös sajtótájékoztatót Kijevben.
Az ukrán államfő elmondta, hogy Ukrajna mindent megtesz, ami az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalások ez év decemberében történő megkezdéséhez szükséges – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Zelenszkij megjegyezte, tisztában van azzal, hogy az unióba vezető út minden ország számára az érdemeken át vezet, ezért ígéretet tett, hogy Ukrajna megvalósítja a feladat rá eső részét.
Nem várunk semmilyen ajándékot, de szeretném, ha mindenki odafigyelne arra, hogy mi egy háborúban lévő ország vagyunk. Számunkra a decemberi döntés motivációs jelentőségű
– fogalmazott az ukrán elnök, akit az uniós csatlakozással kapcsolatban Magyarországról is megkérdeztek, amely nyíltan elleni Ukrajna uniós csatlakozását.
Egyelőre nincs semmi probléma. Szerintem a legfontosabb, hogy emberként viselkedjünk, és mindent a tervezett úton hajtsunk végre. Hét ajánlás van. Mindent meg kell tennünk, hogy ne legyenek kérdések. Ne legyen lehetőségünk azt mondani, hogy Ukrajna nem teljesített valamit. És úgy gondolom, hogy ez a legerősebb pozíció, amiben Ukrajna lehet
– válaszolta Zelenszkij.
Az orosz erők csökkentették a rohamműveletek számát, de továbbra is cinikusan figyelmen kívül hagyják a hadviselés törvényeit és szokásait – jelentette ki Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban (Tavria) harcoló ukrán csapatok parancsnoka kedden a Telegramon.
Közölte, hogy az oroszok rakétákat lőttek ki az Sz-300-as légvédelmi rendszerből a donyecki régió egyik polgári egészségügyi intézményére. Szavai szerint komoly károk keletkeztek Szelidove város központi kórházában, valamint a „Kotljarevszka″ bányában és más polgári infrastrukturális létesítményekben – adta hírül az MTI.
Ezenfelül az elmúlt 24 órában az ellenség négy rakétacsapást, valamint 637 tüzérségi támadást hajtott végre, és 29 katonai összecsapás is volt a térségben
– tette hozzá.
Az ukrán vezérkar helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán védelmi erők tartják a nemrég elfoglalt új állásaikat a Herszoni területen, a Dnyeper (Dnyipro) folyó orosz megszállás alatt lévő bal partján, és visszaverték az orosz erők támadásait több irányban az ország keleti és déli részén.
Orosz katonák haltak meg Melitopolban, miután egy kávézóban étkeztek. Ivan Fedorov, a város polgármestere szerint a katonák ételét megmérgezték – írja a Sky News.
Fedorov elmondta, hogy Ukrajna megszállt területein naponta halnak meg orosz katonák, nemcsak robbanások, hanem az ellenálló erők által is.
Állítása szerint az orosz hatóságok megpróbálták megtalálni az ételt szállító futárt, de nem jártak sikerrel.
Az orosz invázió kezdete óta 10 ezer fölé emelkedett a civil áldozatok száma Ukrajnában – közölte az ENSZ emberi jogi hivatala alapján a Sky News.
A halálos áldozatok túlnyomó többségét a nagy területen ható robbanófegyverek, például gránátok, rakéták és kazettás bombák okozták – közölte az ENSZ.
Hozzátették, hogy a közelmúltban bekövetkezett halálesetek mintegy fele messze a frontvonal mögött történt, részben azért, mert az orosz erők nagy hatótávolságú rakétákat használtak, de elhagyott lőszerek is felrobbantak.
Az ENSZ emberi jogi missziója, amelynek több tucatnyi megfigyelője van Ukrajnában, azt mondta, hogy a halottak végső száma várhatóan „jelentősen magasabb” lesz.
Tízezer civil halálos áldozat komor mérföldkő Ukrajna számára. Az Orosz Föderáció Ukrajna elleni háborúja, amely immár a 21. hónapjába lépett, azzal a kockázattal jár, hogy elhúzódó konfliktusba torkollik, amelynek súlyos emberi áldozatai fájdalmasak
– mondta Danielle Bell, a megfigyelőmisszió vezetője.
Németország újabb, 1,3 milliárd euró értékű katonai segélycsomaggal támogatja Ukrajnát, amely egy további IRIS-T légvédelmi egységet is tartalmaz – jelentette be Boris Pistorius védelmi miniszter Kijevben.
A Reuters azt írja, a német kormány az ukrajnai orosz invázió óta az európai védelem „gerincét" képezi, és ígéretet tett arra, hogy támogatja Kijevet, miközben katonai kiadásait a GDP 2 százalékának megfelelő NATO-célértékre emeli.
Berlin az Egyesült Államok után a második legnagyobb katonai segélyt nyújtja Kijevnek. Olaf Scholz kancellár a múlt hónapban ígéretet tett arra, hogy Németország fenntartja a Kijevnek nyújtott támogatását, és hangsúlyozta, hogy „addig támogatjuk Ukrajnát, amíg szükséges”.
„A kijevi hatóságok gyakran hangoztatják azon szándékukat, hogy megpróbálják kioltani Vlagyimir Putyin orosz elnök életét, de a gyakorlatban nem fognak sikerrel járni” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentéseit kommentálva, aki Putyin megölésével fenyegetőzött, a szóvivő azt mondta:
Ha emlékeznek, Putyint sokszor és sokféle szinten támadták verbálisan Ukrajnából. Ezzel mi is tisztában vagyunk, de nem fognak sikerrel járni. Nincs kétségünk afelől, hogy a különleges katonai művelet minden célját el fogja érni.
A szóvivő az ukrán elnök a The Sun című lapnak adott interjúját kommentálta. A riporter azon kérdésére, hogy Kijev élne-e a lehetőséggel, hogy megölje Putyint, ha erre lehetőséget kapna, Zelenszkij azt mondta: „Ez háború, és Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje a földjét”.
Az utóbbi időben több felvétel is felkerült az internetre, amelyen az látható, hogy a tél közeledtével elszaporodtak a rágcsálók az orosz lövészárkokban.
The Russian trench rat/mice issue is a fairly serious one that reportedly really went downhill over the past few weeks as cold weather set in. https://t.co/9fgatxh2EK pic.twitter.com/OA9PM9P2g2
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) October 27, 2023
Az orosz katonák közül néhányan megelégelték ezt, és gyakorlatilag hobbiként kezdték el kínozni az elfogott egereket. A NEXTA hírcsatorna szerint
a rágcsálókat kikötik, céltáblának használják, és „nyilvános kivégzéseket” hajtanak végre rajtuk.
Minderről több fotót és videót is feltöltöttek, ezeket itt tekintheti meg, aki esetleg akarja.
Az egerek persze a front másik oldalán is problémát jelentenek, és volt, ahol négylábú „önkénteseket” vetettek be ellenük.
2 new volunteers enlisted for trench warfare against the mice. pic.twitter.com/GD62XY1jxp
— 🌻 Fertilizer Finder 🌻 (@ManiacMagic1) November 8, 2023
Vagy az ötletesebbek egy egyszerű megoldással csapdába csalják őket, lásd alább:
LIFE HACK: Fighting TRENCH MICE on the RUSSIA-UKRAINE Frontlines 🇷🇺🇺🇦🐭🐁
— James Porrazzo (@JamesPorrazzo) November 19, 2023
First, the obvious solution is more cat friends. Treat them nicely, and they will happily solve the problem of mice. 🐱
Second, if you don't have a cat volunteer available, a friend came up with this… pic.twitter.com/HA0jHRejzY
Mindvégig elfogultak voltak az emberi jogokra szakosodott nemzetközi intézmények az ukrajnai konfliktus során – írta az MTI Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 75. évfordulója alkalmából Moszkvában megrendezett nemzetközi konferencia résztvevőihez intézett köszöntője alapján.
„Sajnos a Donyec-medencei és novorossziai [dél-ukrajnai, az orosz hivatalos szóhasználatban] konfliktus története során az emberi jogok garantálására és előmozdítására hivatott nemzetközi intézmények – az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, az Európa Tanács és mások – elfogultnak és a feladataik ellátására képtelennek bizonyultak” – mondta Putyin.
Az orosz elnök szerint Oroszországnak a „nyilvánvaló elfogultságuk” miatt „fel kellett adnia tagságát” a szakosodott szervezetekben, miközben továbbra is egyértelműen teljesíti emberi jogi kötelezettségeit.
Úgy vélekedett, hogy a nemzetközi közösségben viszont kialakult a konstruktív párbeszéd, és az alapvető változások iránti igény.
Oroszország 319 820 katonát veszített Ukrajnában a 2022. február 24-én indított inváziója óta – írta a The Kyiv Independent az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara jelentése alapján.
A jelentés szerint Oroszország ezenkívül 5439 harckocsit, 10 174 páncélozott harcjárművet, 10 134 járművet és üzemanyagtartályt, 7752 tüzérségi rendszert, 899 többszörös kilövésű rakétarendszert, 588 légvédelmi rendszert, 323 repülőgépet, 324 helikoptert és 2 drónt veszített.
Meghalt az oroszországi Nyomozó Bizottság belbiztonsági osztályának volt vezetője, Mihail Makszimenko, aki börtönbüntetését töltötte hatalommal való visszaélés és kenőpénz elfogadása miatt – írta a TASZSZ.
A rendőrség tájékoztatása szerint a férfi holttestét egy orosz területen található raktárban találták meg. A hatóságok nyomozást indítottak az ügyben.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kijelentette, hogy Ukrajna nem hajtott végre partraszállási műveletet Herszon régióban – jelentette az Interfax hírügynökség nyomán a The Guardian.
Sojgu minisztériuma szerint tengerészgyalogság, repülés és tüzérség hiúsította meg a Dnyipro folyó keleti partján és a folyó dél-ukrajnai torkolatánál lévő szigeteken való partra szállásra tett további ukrán kísérleteket.
Herszon régió egyike annak a négy ukrajnai régiónak, amelyet Oroszország állítólag elcsatolt, mióta tavaly februárban több tízezer katonát küldött Ukrajnába.
Tarasz Kacska ukrán gazdaságiminiszter-helyettes – aki Ukrajna kereskedelmi ügyekben eljáró legfontosabb képviselője – bejelentette, hogy a héten háromoldalú tárgyalásokat tartanak Lengyelországgal és az EU vezetőivel amiatt, hogy az ukrán–lengyel határon a fuvarosok blokádot állítottak fel az utóbbi két hétben – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint mondta, a blokád miatt olyan szállítmányok is elakadhatnak, amelyek kritikus fontosságúak Ukrajna energiaellátása szempontjából (például a cseppfolyósított földgáz [LNG]- és üzemanyag-szállítmányok). A miniszterhelyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a lengyel szállítmányokat, hanem a balti államokból Lengyelországon keresztül érkező árukat is érinti a blokád.
Állítása szerint a helyzet válságközeli. Ukrajna és Lengyelország a hétvégén már tárgyalt erről, de nem történt előrelépés, és nagyjából 3000 kamion a határon várakozott vasárnap is. A lengyel–ukrán mellett hasonló helyzet alakult ki a lengyel–szlovák határon is.
Az Ukrajnába irányuló tüzérségilövedék-szállítások harmadával csökkentek az izraeli katonai konfliktus kezdete óta – számolt be az ABC News és az Unian egy ukrán tisztviselő nyilatkozatára hivatkozva.
A tisztviselő elmondása szerint a NATO-szabványos tüzérségi lövedékek amerikai szállítmányai Ukrajnába azóta csökkentek több mint 30 százalékkal, mióta megkezdődött Izrael háborúja a Hamász ellen a Gázai övezetben.
Az amerikai tisztviselők azt mondták nekünk, ez nem befolyásolja a kötelezettségvállalásaikat, mégis ez történt
– mondta az ukrán tisztviselő.
Azt is hozzátette, hogy az ilyen tüzérségi lövedékek szállítása Ukrajna teljes ellátásának mintegy 60-70 százalékát teszi ki.
Oroszország 8–0-ra legyőzte Kubát felkészülési mérkőzésen hétfő este Volgográdban, a találkozót 41 ezer néző előtt játszották.
Az orosz válogatott kevés mérkőzést játszik, mivel az országot szankciók sújtják az orosz–ukrán háború miatt, ám a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) hivatalosnak ismerte el a Kuba elleni összecsapást.
A 8–0-s siker a válogatott történetének második legnagyobb győzelme, a rekordot 2019. június 8-án, San Marino ellen állította fel, akkor 9–0-ra nyertek az oroszok az Európa-bajnokság selejtezőjében.
A brit hírszerzés kifejtette, hogy az Orosz Föderáció cirkálórakétákat halmoz fel annak érdekében, hogy folytassa az ukrajnai energia-infrastruktúra megsemmisítését célzó tavalyi támadássorozatot – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
A brit hírszerzés szerint 2023. november 18–19-én Oroszország mintegy 50 iráni gyártmányú Shahed pilóta nélküli légi járművet indított, amelyek mindegyike Kijevre irányult. Ezeket a drónokat hullámokban indították két irányból – Kurszkból keletre és Krasznodarból délkeletre.
Valószínűleg Oroszország egyik célja az volt, hogy gyengítse Ukrajna légvédelmét, hogy harcteret hozzon létre az ukrán energia-infrastruktúra elleni célzott téli támadások előtt
– jegyzi meg a hírszerzés.
„Oroszország mostanra közel két hónapig tartózkodott attól, hogy nehézbombázóiról indítsa fel fejlett, légi indítású cirkálórakétáit, ami feltehetően lehetővé tette, hogy jelentős készleteket halmozzon fel ezekből a fegyverekből” – jegyzi meg a hírszerzés.
Ugyanakkor a hírszerzés meg van győződve arról, hogy Oroszország nagy valószínűséggel be fogja vetni ezeket a rakétákat, ha megismétli a tavalyi kísérleteket Ukrajna kritikus nemzeti infrastruktúrájának megsemmisítésére.
Egy ember meghalt és hat megsebesült a Donyecki területet ért éjszakai orosz drón- és rakétatámadásokban – közölte kedden az ukrán belügyminiszter az MTI szerint.
A hospital in Selidove, Donetsk region targeted by russian missile strike was damaged, at least 8 wounded.
— Volodymyr Tkachuk 🇺🇦 (@Bigachooo) November 21, 2023
Again, russia commits war crime and goes unpunished.#Genocide_of_Ukrainians#StandWithUkraine pic.twitter.com/201XNAoGJ1
A rakéták eltaláltak egy kórházat Szelidove városában, valamint egy szénbányát Kotljarevszkben, továbbá károkat szenvedtek vagy megsemmisültek polgári infrastrukturális objektumok – számolt be Ihor Klimenko a Telegramon.
A kórház két épülete megrongálódott, hat civil megsérült. A romok alatt áldozatok lehetnek, a keresési műveletek folytatódnak
– tette hozzá.
A szénbánya elleni támadásban egy munkás meghalt. „Négy épület, tizenkilenc jármű és egy villanyvezeték sérült meg. Harminckilenc bányász a föld alatt rekedt, de valamennyiüket sikerült kimenteni” – részletezte.
Az ukrán légierő közleményében azt írta, hogy
az orosz erők négy irányított rakétával, egy robotrepülőgéppel és tizenegy drónnal támadtak az éjjel.
Tíz drónt és a robotrepülőgépet megsemmisített az ukrán hadsereg. A közleményben nem részletezték, hogy vannak-e áldozatok, és a kórház működik-e még.
A múlt héten legalább négy ember meghalt Szelidovéban, miután orosz rakétacsapás ért egy lakóházat.
Ukrajna nem hajlandó bármi áron a békéről tárgyalni – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Sun című brit napilapnak adott, kedden ismertetett nyilatkozatában.
Az interjúban Zelenszkij úgy fogalmaz, hogy az ukrán kormány nem hiszi, hogy Oroszország, személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök be akarná fejezni a háborút.
Meg akarnak ölni bennünket, mi viszont igazságot akarunk
– tette hozzá.
Zelenszkij szerint éppen ezért Ukrajna nem bármilyen áron elért békéről, hanem igazságos békéről beszél. Az ukrán elnök elismerte, hogy a hadszíntéren nehéz a helyzet, de határozott nemmel válaszolt arra a saját maga által feltett kérdésre, hogy Ukrajna kész lenne-e „barátságot kötni vagy diplomáciai tárgyalóasztalhoz ülni” Oroszországgal. Zelenszkij elismerte azt is, hogy Ukrajnának „több sikerre lenne szüksége” a hadszíntéren, de cáfolta, hogy a hadműveletekben patthelyzet alakult volna ki.
Magyarország átadott Ukrajnának 100 lélegeztetőgépet egy korábbi kormánydöntés értelmében, aminek több mint hárommillió euró lehet az összértéke – számolt be az Interfax hírügynökség.
A kormány még szeptember végén döntött úgy, hogy átadja ezeket a lélegeztetőgépeket Ukrajnának. Most a Lvivi terület katonai közigazgatásának vezetője, Makszim Kozickij számolt be arról, hogy megkapták a gépeket.
A tisztviselő szerint a gépeket Lvivből Ukrajna több több régiójába juttatták el. Közlése szerint Lvivben már működnek is a gépek, és katonákat, veteránokat, illetve civileket egyaránt ellátnak ezek segítségével.
Kozickij szerint az eszközök nagy segítséget jelentenek az intenzív betegellátásban. A tisztviselő azt is közölte, hogy
egyetlen gép több mint 30 ezer euróba kerül.
Hozzátette, hálás a magyar kormánynak és a Magyar Ökumenikus Szolgálatnak, amely az ukrán egészségügyi minisztériummal közösen szállította le a gépeket. Végül azt is közölte, bízik abban, hogy a gépek „a maguk módján segítenek közelebb hozni a háborús győzelmet Ukrajnának”.
Az Egyesült Államok 100 millió dollár (mintegy 36 milliárd forint) új katonai segélyt jelentett be Ukrajnának az ország védelmi szükségleteinek biztosítására hétfőn – írta az MTI.
Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint az újabb csomag tartalmaz a többi között légvédelmi rakétákat MANPADS rendszerekbe, valamint M142 HIMARS mobil rakétakilövő eszközt, hozzá való rakétákkal, 105 és 155 milliméteres lövedékeket, továbbá egyéb harckocsi-elhárító fegyvereket, valamint több millió lőszert kisebb kézifegyverekhez.
Az eszközöket az amerikai hadsereg készleteiből hívják le, ami gyors eljutást tesz lehetővé az ukrajnai hadszíntérre. A mennyiség az amerikai magyarázat szerint fedezi az ukrán haderő azonnali szükségleteit az ország területének visszafoglalására indított harcokhoz.
Az Egyesült Államok szintén hétfőn jelentette be, hogy szankciós listára helyezi az orosz fegyveres erők két tagját, akiket felelősnek tart ukrán településeken ártatlan civilek megöléséért. Büntetőintézkedés hatálya alá került Azatbek Omurbekov ezredes, akit a „Bucsai mészáros” néven is emlegetnek, és, akit felelősnek tartanak több fegyvertelen civil megölésében Andrijivka településen.
Előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden, hogy megbeszéléseket folytasson ukrán hivatali kollégájával, Rusztem Umerovval – a berlini közlemény szerint az Ukrajnának nyújtott német támogatás megerősítéséről tárgyalnak.
Az MTI szerint a megbeszélések fő témái egyebek mellett az ukrán katonák kiképzése és a katonai segítségnyújtás. A találkozó napirendjén, a megbeszélések mellett szerepel egy koszorúzási ünnepség a Majdan téren, valamint egy ukrán katonai kiképzőközpont meglátogatása.
A mostani Pistorius második kijevi látogatása, amióta védelmi miniszterként hivatalba lépett. Legutóbb februárban járt Kijevben.
Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint az ukrán–magyar határszakaszon 4231-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3282-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
A beléptetettek közül a rendőrség 25 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
Vélhetően a NATO-t akarja destabilizálni Oroszország azzal a hibrid hadviseléssel, amelyet a finn–orosz határon látni lehet – írta november 20-i jelentésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóközpont.
A finn hatóságok szerint Oroszország egy migrációs krízist idézett elő mesterségesen a határon, ez vezetett ahhoz, hogy Finnország múlt hét pénteken elkezdte lezárni a határátkelőket és katonákat vezényeltek a határra, majd vasárnap azt is bejelentették, hogy határkerítést építenek.
A finn hatóságok szerint november 12. óta rengeteg menedékkérő érkezett az országba, többségük harmadik országból (Irak, Szíria, Törökörszág, Szomália) érkező személy. A helyzet ahhoz hasonló, amit a lengyel–belorusz határon lehetett látni 2021-ben: az ISW szerint végső soron amögött a NATO-ellenes akció mögött is a Kreml állt.
Az orosz védelmi minisztérium, valamint az Orjoli terület kormányzója közölte azt, hogy lelőttek két ukrán drónt hajnalban – írja a The Kyiv Independent.
A portál szerint az egyik drónt a Kurszki terület felett, a másikat pedig az orjoli régióban lőtték le. Sérültekről és károkról nem érkezett jelentés.