December 14-én foglalja össze Vlagyimir Putyin orosz elnök az év eredményeit egy összevont záró sajtótájékoztató keretében. Erről az államfő sajtótitkára, Dmitrij Peszkov nyilatkozott – írja a TASZSZ.
Peszkov elmondta, egy televíziós műsorban hangzik majd el a beszéd, amely az elnök záró sajtótájékoztatója is lesz egyben.
Az esemény időtartamáról egyelőre nem közöltek információkat.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló mai élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, addig is jó pihenést kívánunk!
A Bloomberg hírügynökség közölte, hogy az EU várhatóan a következő hetekben fogja ismertetni azt, hogy a gyakorlatban miként adnák át Ukrajnának az Oroszországtól az unió országaiban (a háborús szankciók miatt) lefoglalt vagyoni érdekeltségeket.
A hírügynökség szerint az Európai Bizottság december 12-én ismertetheti a részleteket. Közlésük szerint az unió számos olyan problémát tisztázni fog, amelyet a tagállamok felvetettek a tervvel összefüggésben.
Az Ukrán BIztonsági Szolgálat (SZBU) csütörtök hajnalban robbantást hajtott végre az Oroszország és Kínát összekötő Bajkál-Amúr vasútvonal egyik alagútjánál – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lapnak egy, az ukrán biztonsági erőknél dolgozó forrás beszélt az akcióról. Közlésük szerint a robbanás Burjátföldön, egy alagútban történt.
A freight train reportedly caught fire in in the Severomuysky Tunnel on the the Baikal-Amur Mainline railway in Russia. Ukrainska Pravda reports that Ukraine's SBU was behind the explosion.https://t.co/Ts3tvpWl6Thttps://t.co/dYw3opKOXF pic.twitter.com/XHonJAEO9J
— Rob Lee (@RALee85) November 30, 2023
Ezzel összefüggésben olyan jelentések is érkeztek, hogy egy vonat épp áthaladt az alagúton, és lángra kapott a robbantás miatt.
A train that passed through the Severomuysky tunnel in Russia is on fire.
— Kvist.P💙💛❤️🇩🇰 (@kvistp) November 30, 2023
In total, the train was hauling 41 fuel tanks, 3 jet fuel tanks and 6 ferrous metal cars.
Sources say Ukraine did it!😎💙💛https://t.co/qtoO7IKEoF pic.twitter.com/lbv8GK6Vaz
Négy robbanóeszköz élesedett, amikor a teherszállító vonat áthaladt. Most az FSZB [az orosz titkosszolgálat] a helyszínen dolgozik, a vasúti dolgozók pedig sikertelenül próbálják minimalizálni az SZBU műveletének következményeit
– mondta az Ukrajinszka Pravda egyik forrása, aki azt is megjegyezte: ez az egyetlen nagy vasútvonal Oroszország és Kína közt, és az oroszok ezt a vonalat jelenleg katonai eszközök szállítására is használják.
Ukrajna havi szinten a legkisebb mértékű pénzügyi támogatást kapta novemberben külföldről az utóbbi fél év vonatkozásában – jelentette az ukrán pénzügyminisztérium az Ekonomicsna Pravda szerint.
A tárca azt írta, hogy novemberben az ukrán államháztartás kétmilliárd dollárnyi támogatást kapott. Közlésük szerint
A kétmilliárd dolláros összeget kontextusba helyezheti az is, hogy
Ezzel összefüggésben a kölcsönként kapott összegeket Ukrajnának a következő 35 évben kell majd visszafizetnie. A listáról hiányzik az Egyesült Államok, amit az magyarázhat, hogy ott jelenleg is vitáznak az Ukrajnának nyújtandó további forrásokról a törvényhozásban.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó közölte: nincs konfliktus Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Zaluzsnij, a hadsereg főparancsnoka közt.
Az utóbbi hetekben, Zaluzsnij november eleji Economist-interjúja után számos olyan sajtóinformáció jelent meg, amely szerint nézeteltérés lehet a két vezető közt.
A Sky News szerint ezt cáfolta most Mihajlo Podoljak egy interjúban. A tanácsadó azt mondta: a két vezető állandóan kommunikál egymással, „helyzeti megbeszéléseket” tartanak az aktuális fejlemények alapján.
Az oroszok igyekeznek lemásolni Ukrajna egyik tengeri drónját, az úgynevezett SeaBabyt, amelyekkel több csapást is végrehajtottak az ukránok az utóbbi hónapokban.
Minderről az Ukrajinszka Pravda értesült az ukrán titkosszolgálatoknál dolgozó forrásaitól. A lap úgy tudja, hogy az oroszoknak – több kilőtt drón maradványaiból – már sikerült összetákolniuk egy darabot, amely talán még működhet is.
A hírszerzők szerint ezt a darabot átadták az orosz fekete-tengeri flottának, akik laboratóriumi körülmények közt dolgoznak az eszköz újraprogramozásán, és abban bíznak, hogy a jövőben e drón technológiáját felhasználhatják az ukrán hadsereg elleni támadásokra.
Az Ukrajinszka Pravda szerint ezek a tengeri drónok egyszer már sikeres csapást hajtottak végre a krími (kercsi) híd ellen, valamint ezek az eszközök rongáltak meg egy orosz hadihajót pár hónapja a Fekete-tengeren – az utóbbi esetről korábban még egy videó is napvilágot látott.
Az Ukrajna elleni háború leállítására szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt Annalena Baerbock német külügyminiszter csütörtökön, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) konferenciáján az észak-macedóniai fővárosban – írta az MTI.
Állítsa le azt a kimondhatatlan szenvedést, amelyet emberek millióinak okoz
– mondta Baerbock.
A konferencián Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli, aki Baerbock beszédét nem hallgatta meg. „Hasonlóan más nemzetközi eseményekhez, csak akkor van jelen a teremben, ha ő maga beszél, és nem azért, hogy másokat meghallgasson” – jegyezte meg orosz kollégája magatartásáról Baerbock. Mint mondta, a háború megállításához
nincs szükség tárgyalásokra, és természetesen nincs szükség engedményekre Ukrajna részéről.
„Amire szükség van, az egy döntés Oroszország részéről, hogy betartja az EBESZ alapelveit, kivonja csapatait, és újra elköteleződik a béke mellett” – tette hozzá.
Robert Fico szlovák miniszterelnök közölte: arra számít, hogy hamarosan normalizálódhat a kapcsolat Oroszország és Szlovákia közt.
A Jevropejszka Pravda szerint Fico nemrég találkozott az Egyesült Államok és Oroszország nagyköveteivel, és közölte velük, hogy miként képzeli el a szlovák–amerikai és szlovák–orosz kapcsolatok jövőjét.
Leszögezte: Szlovákia az EU és a NATO tagja, ami „természetesen” befolyásolja a külpolitikájukat, de nem minden kérdésben akarnak megfelelni a két nemzetközi fél által képviselt politikának.
Hozzátette azt is, hogy a szlovák nemzeti érdekeket akarják megvédeni, és a háború helyett a békepárti kezdeményezéseket támogatják az ukrajnai konfliktusban. Megjegyezte azt is, hogy az EU és NATO eddigi stratégiája szerinte kudarcot vallott.
Szlovákiának fel kell készülnie a háború utáni időszakra, és a szlovák–orosz kapcsolatok normalizálódására
– fogalmazott.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy beszédében azt mondta: az lenne a kívánatos, ha visszahoznák a régi hagyományokat, és a családokban 7-8 gyermek születne.
Az atv.hu a brit Express alapján számolt be Putyin mondatairól. Az orosz elnök egy demográfiai katasztrófára figyelmeztetett, amelynek a következménye súlyos gazdasági válság lehet Oroszországban.
Emlékezzünk vissza, hogy az orosz családokban nagyanyáinknak és dédanyáinknak 7 és 8 gyermekük is volt. Őrizzük meg és elevenítsük fel ezeket a hagyományokat
– mondta az orosz elnök.
Putyin szerint a „sokgyermekes, nagycsaládos létnek normává, életformává kell válnia minden oroszországi ember számára. A család nemcsak az állam és a társadalom alapja, hanem lelki jelenség, az erkölcs forrása”. Megjegyezte azt is, hogy ma is vannak olyan családok, ahol 4-5 gyermeket nevelnek.
Oroszországban évek óta fogy a népesség, és ezen az ukrajnai háború sem segít. 2022-ben a hivatalos adatok szerint 550 ezer fővel csökkent az ország lakossága (aminek egy töredékét a háborúban meghalt katonák képezhették).
A Nyugat hibrid háborút folytat Oroszország ellen, az Európai Unió pedig „erőszakos politikai projektté” vált – közölte az MTI Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilatkozatát, amelyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri szintű tanácskozásán mondott Szkopjéban csütörtökön.
Véleménye szerint az EBESZ a szakadék szélén áll, a Nyugat pedig elpusztította a szervezet újraélesztésének lehetőségét.
Szergej Lavrov kijelentése válasz lehetett Helga Schmid EBESZ-főtitkár azon nyilatkozatára, amely szerint a szervezet komoly finanszírozási gondokkal küzd, és ilyen körülmények között szinte lehetetlen fenntartani.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön ellátogatott a kupjanszki védők főhadiszállására, és kitüntetésben részesítette az Ukrán Fegyveres Erők helyi katonáit.
„Megtiszteltetés, hogy meglátogathatom a katonákat és jutalomban részesíthetem őket. A kupjanszkiak az ukránok és Harkiv régió békéjéért küzdenek. Köszönöm a szolgálatukat, megvédjük az államunkat – írta Zelenszkij Telegram–csatornáján.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint igazgatója, Rafael Grossi – aki többször is járt a dél-keleti fronton fekvő Zaporizzsjában – úgy látja, hogy nemcsak a támadások, de a folyamatos áramkimaradások is rongálták a rendszert – írja a Euronews.
Egy háborúban nem lehet megoldani az erőmű biztonságos működését.
Rengeteg veszély van, amelyek felerősítik egymást, és nem fognak megoldódni a konfliktus végéig. Állandó jelenlétünkkel próbáljuk némileg kezelni a helyzetet, hogy megakadályozzuk a nagyobb tragédiát. A háborús szenvedést csak súlyosbítaná, ha kiszabadulna a radioaktív sugárzás
– figyelmeztetett.
Eközben nemcsak a frontvonalak, de a táj is befagyott. A jeges utakon alig lehet haladni, a lövészárkokban pedig elviselhetetlen a hideg. A szétlőtt keleti Kupjanszk teljesen kiürült. A környéken még tűzifát is nehéz gyűjteni, mert minden porig égett. Bahmutban az ukrán katonák lerombolt lakóházak pincéiben rendezkedtek be. Ők abban bíznak, hogy a masszív betonalapok nemcsak a hidegtől, de az orosz ütegektől is megvédik őket.
A moszkvai védelmi minisztérium közzétett egy videót, amin orosz vadászgépekkel és gépágyúkkal lövik az ukrán állásokat. A katonai vezetés abban bízik, hogy idén sikerül visszafoglalniuk a stratégiailag fontos Avgyijivkát, még mielőtt beköszöntenek a januári mínuszok.
Az oroszok által elfoglalt Krímet könnyebb lenne visszaszerezni, mint a Donbaszt. A helyiek okozzák a nehézségeket – mondta Volodomir Zelenszkij ukrán elnök egy mikolajivi diákokkal folytatott beszélgetésen.
Ha elfoglaljuk a Donbaszt, figyelembe kell venni, hogy az ott élők nem biztos, hogy vissza akarnak térni Ukrajnához
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy a fő kérdés Donbasz lakóinak mentális visszatérése, hiszen az elmúlt tíz évben háború folyt a régióban. Az elnök szerint a háborút átvészelők között széles körben elterjedt a szeparatizmus.
Zelenszkij kiemelte, még most is, hogy Oroszország háborúban áll Ukrajnával, a szeparatisták kitartanak. Arról is beszélt, hogy a Krím nagyon várja a visszatérést, ahogyan Donbasz is, ám utóbbi mégis sokkal keményebb dió lesz – közölte a Unian.
David Cameron brit külügyminiszter is lerótta tiszteletét Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter előtt. Elmondta, az ukrán háborúról is tárgyaltak Kissinger halála előtt – írja a Sky News.
Csupán pár hónapja még olyan kérdésekről vitatkoztunk, mint az ukrajnai háború, az Irán által jelentett veszély, valamint az Oroszország és Kína okozta új kihívások
– fogalmazott az X-en.
Kiemelte, beszélgetéseiket „beragyogta Kissinger bölcsessége és megfontoltsága”.
Most saddened to hear that Henry Kissinger has passed away.
— David Cameron (@David_Cameron) November 30, 2023
Only a few months ago, we discussed issues as wide ranging as the war in Ukraine, the threat Iran presents and the fresh challenges posed by Russia and China.
Even at 100, his wisdom and thoughtfulness shone through.… pic.twitter.com/RnzYUBIVSv
Méltán örvendett tiszteletnek világszerte Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó – írta Vlagyimir Putyin orosz elnök a néhai diplomata és külpolitikai stratéga özvegyéhez intézett gyásztáviratában – tudta meg az MTI.
Kérem, fogadja mély részvétemet férje, Henry Kissinger halála miatt
– áll a Kreml honlapján csütörtökön közzétett gyásztáviratban. Putyin szerint Kissinger személyében „kiváló diplomata, bölcs és előrelátó államférfi” távozott, „aki hosszú évtizedeken át méltán örvendett tekintélynek szerte a világon”. Megjegyezte, sokszor találkozott Kissingerrel, és megőrzi a legjobb emlékezetében.
A Vesztyi FM hírrádió szerint Kissinger tíz alkalommal találkozott Putyinnal.
Lengyelország külügyminisztere, Szimon Sinkovszkij vel Szenk az orosz külügy – azon belül is Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – részvétele miatt megtagadta a részvételt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri találkozóján – írja az aif.ru.
A találkozót az észak-macedóniai Szkopjéban rendezik november 30. és december 1. között, amit a lengyel külügyminiszter szerint több ország is bojkottálni fog.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter ugyanakkor az Oroszországgal való párbeszéd mellett áll. Azt mondta, hogy a Nyugatnak nem kell félnie a Moszkvával folytatott párbeszédtől, hozzátéve, hogy az EBESZ válságos állapotban van, de a jelentősége továbbra is tagadhatatlan.
December 14-én foglalja össze Vlagyimir Putyin orosz elnök az év eredményeit egy összevont záró sajtótájékoztató keretében. Erről az államfő sajtótitkára, Dmitrij Peszkov nyilatkozott – írja a TASZSZ.
Peszkov elmondta, egy televíziós műsorban hangzik majd el a beszéd, amely az elnök záró sajtótájékoztatója is lesz egyben.
Az esemény időtartamáról egyelőre nem közöltek információkat.
Ezúttal Tokmakban, két egymást követő napon is az orosz erők tömeges likvidálásáról számolt be Melitopol polgármestere, Ivan Fedorov – írja a Focus.
Fedorov azt írta közleményében, hogy 14 orosz katona vesztette életét, köztük több tiszt is, számos orosz katona pedig a civil infrastruktúrában keresett menedéket, így a székhely az óvoda területére került.
„A robbanások tegnap is folytatódtak” – tájékoztatott, hozzátéve, hogy az orosz hadsereg katonáit érték a robbantások a zaporizzsjai régióban. A HIMARS-rendszer (amerikai fejlesztésű, mozgékony, könnyű rakétatüzérségi eszköz) csapást mért az oroszok állásaira Tokmakban egy egykor katonai kórházként funkcionáló épületre, ahol a robbantás napján éppen tiszti értekezletet tartottak.
Ugyanebben a városban korábban, november 21-én az oroszok civilek fűthető lakásait foglalták el.
Ukrajna törvénytervezetet nyújtott be az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusához az Orosz Föderáció vagyonának lefoglalásáról az ország helyreállítása érdekében – idézte Denisz Anatolijovics Smihal ukrán miniszterelnök szavait a Focus.
Újabb lépés a befagyasztott orosz vagyon elkobzása felé […] az aláírók között vannak demokraták és republikánusok is
– írta Smihal Telegram-csatornáján.
Szerinte a törvénytervezet megadja az amerikai igazságügyi minisztérium számára a szükséges eszközöket a szankcionált orosz oligarchák vagyonának gyors elkobzásához. Mint írta, bíznak a kezdeményezés mielőbbi elfogadásában, hogy a bevételt átutalhassák Ukrajnának a helyreállítás érdekében.
Azon dolgozunk, hogy a Nyugaton befagyasztott összes orosz pénzt, beleértve a szuverén eszközöket is, elkobozzák Ukrajna javára
– zárta Smihal.
Vlagyimir Zavadszkij vezérőrnagy nem harcban halt meg, a hírek szerint egy felrobbant orosz akna végzett vele, távol a frontvonaltól – írja az rtl.hu.
Az orosz védelmi minisztérium még nem erősítette meg a 45 éves tábornok halálát, arról november 29-én a „MROO Kreml”, a fegyveres erők moszkvai katonai iskoláján végzettek szervezete beszámolt közösségi oldalán. A később törölt bejegyzés nem tett említést a tábornok halálának körülményeiről, csupán annyit írtak, hogy a tábornok november 28-án esett el, és a Kreml részvétet fejezett ki a gyászoló családnak.
Orosz katonai bloggerek értesülései szerint a vezérőrnagy nem a fronton halt meg, hanem távol a harcvonaltól, Izjum közelében, ahol állítólag egy másik orosz egység által telepített akna robbanásában halt meg.
Csaknem 14 támadó Shahed–136/131 típusú drón megsemmisült, az ukrán légvédelem az ország déli, keleti és középső régiójában is működésbe lépett – számolt be az Unian.
November 30-án éjszaka az oroszok 20 kamikazedrónnal és 8 darab S–300-as irányított rakétával is megtámadták Ukrajnát,
a megszállt Krím irányából Donyeck régiót.
A légitámadás visszaverésében az Ukrán Honvédség Légierejének vadászgépei, légvédelmi rakétaegységei és mobil tűzcsoportjai vettek részt: 14 támadó drónt semmisítettek meg.
Oroszország megkezdte egy újonnan megalakult ejtőernyős hadosztály telepítését a Herszon régió megszállt részén – írja az Ukrajinszka Pravda a brit hírszerzésre hivatkozva.
A hírszerzés szerint Oroszország megkezdte az újonnan felállított 104. légi támadó hadosztály első bevetését Ukrajnában.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter 2023 augusztusában jelentette be, hogy tervezi ennek az egységnek a visszaállítását, amelyet 1998 óta dandár méretűre csökkentettek. Elemzők szerint a 104. hadosztály alárendelt egységei közé valószínűleg a 337. ezred és az 52. tüzérdandár tartozik majd.
A hírszerzés arra is utal, hogy az újjáalakított 104. hadosztály kiképzési szintje elégtelen és elmarad az „elitnek” számító, ejtőernyősökre vonatkozó előírásoktól.
Az orosz csapatok november 30-án éjjel hat S–300-as rakétával lőttek három donyecki várost. Az orosz támadásnak sok sérültje van, köztük gyerekek is, és a csarnokok alatt is lehetnek emberek – írja az Unian.
Az ukrán belügyminisztérium szerint Pokrovszk, Novogrodovka és Mirnograd került tűz alá. A lövések következtében 10 ember megsérült, köztük négy gyermek, és további öt embert keresnek a romok alatt.
Pokrovszkban a sérültek között van egy család két gyermekkel: egy 16 éves fiúval és egy hat hónapos csecsemővel. Egy másik 13 éves fiú is megsérült. Megrongálódott egy lakás, kilenc magánház, egy rendőrőrs, autók és garázsok.
A portál megjegyzi, hogy az egyik lövedék annak a háznak az udvarán robbant fel, ahol egy kétgyermekes család lakott. A támadás következtében megsemmisült a ház teteje és falai, az emberek a romok alatt voltak.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint az ukrán–magyar határszakaszon 4510-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5298-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
A beléptetettek közül a rendőrség 78 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
November 29-én az ukrán fegyveres erők folytatták a szárazföldi támadásokat a Herszon régió bal partján. Az ukrán egységeknek sikerült előrenyomulniuk – írja az Unian ukrán híroldal.
Az ISW jelentése szerint az ukrán védők a megszálló Orosz Föderációs csapatok nyomása ellenére tartják állásaikat a Dnyeper folyó keleti partján.
Orosz bloggerek azt írták, hogy az Ukrán Védelmi Erők továbbra is újabb támadócsoportokat vezényelnek a bal partra. Szerintük most 300-400 ukrán katona tevékenykedik Krinki falu közelében.
Ugyanakkor amerikai elemzők szerint az Orosz Föderáció nyilatkozatai a Dnyeper keleti partjára érkező ukrán erősítésekről azt jelzik, hogy az orosz hadsereg mindent megtesz annak érdekében, hogy akadályozza Ukrajna azon erőfeszítéseit, hogy biztosítsa és megerősítse állásait a front ezen szakaszán.
A Microsoft további egy évig ingyenesen kínálja felhőszolgáltatását az ukrán kormányzati intézményeknek – közölte Mihajlo Fedorov digitális átalakulásért felelős miniszter.
Az ingyenes tárhelyet az összes ukrán kormányzati szervre kiterjesztik, beleértve a hadsereget, az iskolákat, egyetemeket és kórházakat is.
Fedorov szerint a Microsoft eddig 540 millió dollárt biztosított Ukrajnának ingyenes szolgáltatások, technikai támogatás, berendezések és támogatások formájában. A Microsoft támogatása hozzájárult az ukrán kormányzat folyamatos digitalizálásához is.
A felhőalapú adattárolás azt is megakadályozta, hogy a kulcsfontosságú kormányzati információk orosz támadások során megsemmisüljenek vagy elvesszenek – írja a The Kyiv Independent.
A Hamász palesztin militáns csoport közölte, hogy Vlagyimir Putyin kérésére szabadon engedett két orosz állampolgárt, akiket a háború sújtotta Gázai övezetben tartottak fogva – közölte a Sky News.
Az orosz elnök erőfeszítéseire válaszul a Hamász iszlám ellenállási mozgalom szerdán szabadon engedett két orosz állampolgárságú foglyot, akiket nemrég adtak át a Vöröskeresztnek
– közölte az al-Kasszam Brigádok, a Hamász katonai szárnya.
A Vöröskereszt ezután átadta a két túszt az orosz külügyminisztérium képviselőinek – tette hozzá a közlemény.
Az ukrán külügyminiszter visszautasította egy újságírónak azt a felvetését, hogy a háború patthelyzetbe jutott – írja a Sky News.
Dmitro Kuleba a NATO brüsszeli ülésének margóján kérdésekre válaszolva azt mondta a riporternek, hogy „nincs patthelyzet”, mielőtt továbblépett volna egy másik kérdésre.
Korábban feszültség alakult ki Ukrajna politikai és katonai vezetése között, miután az ország fegyveres erőinek főparancsnoka azt sugallta, hogy a háború patthelyzetbe került.
Valerij Zaluzsnyij tábornok azt mondta:
Akárcsak az első világháborúban, most is elértük azt a technológiai szintet, amely patthelyzetbe sodor minket... valószínűleg nem lesz mély és komoly áttörés.
Volodimir Zelenszkij később ezt határozottan visszautasította, és azzal vádolta a tábornokot, hogy „megkönnyíti az agresszor dolgát”.
Szlovákia határozatlan időre meghosszabbítja és több termékre is kiterjeszti az Ukrajnából származó agrártermékek behozatalának tilalmát – erről szerdai ülésén döntött a pozsonyi kormány.
A szlovák behozatali tilalom eddig négy termékre, a búzára, a kukoricára, a repcére és a napraforgóra vonatkozott. A mostani döntés a behozatali tilalmat más agrártermékekre is kiterjeszti, egyebek mellett az árpára, a búzalisztre, a mézre, a malátára, a szójára, a cukorra és az étolajgyártás során keletkező melléktermékekre is – közölte az MTI.
Richard Takác, a hosszabbításra vonatkozó javaslatot beterjesztő szlovák agrártárca vezetője a lépést azzal indokolta, hogy az ukrán agrártermékek ellenőrizetlen beáramlása ellehetetleníti a szlovákiai agrártermelőket, akiknek az ukrán termékek behozatala már ez idáig 110 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) kárt okozott.
Az Ukrajnával szomszédos országoknak komoly anyagi veszteséget és más jellegű problémákat is okoz az ukrán agrártermékek behozatala. A mezőgazdasági termelők a tavalyi évben 110 millió euróban számszerűsítették az ukrán gabonaimport által nekik okozott kárt. Az Európai Bizottság kompenzációja Szlovákia számára 5 millió eurós szinten volt
– mondta az összesen 14 terméket érintő behozatali tilalommal kapcsolatban Richard Takác a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek.
Kijelentette, a szlovák kormány nyomást fog gyakorolni az Európai Bizottságra annak érdekében, hogy az unió álljon elő európai szintű megoldással az ukrajnai agrártermékek behozatalából adódó problémákra. Rámutatott: bár az ukrán agrártermékek esetében eredetileg csak tranzitról volt szó az Európai Unió területén, a gyakorlat azt mutatja, hogy az érintett termékek 80 százaléka az unió területén marad.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendelete, amely a hadiállapot kiterjesztését jelenti az országban, katasztrofális következményekkel jár – mondta Leonyid Kucsma volt ukrán elnök egykori tanácsadója, Oleh Szoszkin YouTube-csatornáján.
A statárium meghosszabbítása csak rosszabb, súlyosabb, végzetesebb, katasztrofálisabb eredményekhez vezet
– jelentette ki a szakértő, majd hozzátette, hogy szerinte jelenleg Ukrajna „a szakadék felé halad”.
Szoszkin azt is megjegyezte, hogy jelenleg az ukrán fegyveres erők számára nehéz a helyzet a harci övezetben, és még a nyugati országok is elkezdték elismerni, hogy a korábban dicsért ukrán ellentámadást kezdték kudarcnak elismerni – írja az mk.ru.