Zelenszkij elismerte: Ukrajnának sosem lesz elég katonája ehhez a háborúhoz

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Rakétatámadások voltak Belgorodban, Odesszában, valamint Harkivban is;
• Zelenszkij a davosi Világgazdasági Fórumon terroristának nevezte Putyint;
• Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy miért nem lesz soha elég emberük Oroszország ellen;
• Putyin szövetségese közölte, hogy a következő 50 évben még számos alkalommal háborúzhatnak Ukrajnával;
• Evakuációs parancsot adott ki az ukrán haderő az északi területeken.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!

Németország kormánya frissítette a honlapján az Ukrajnának átadott katonai eszközök listáját – írja az Ukrajinszka Pravda.

A honlapon azt írták, hogy Ukrajna hamarosan egy újabb katonai csomagot kap Németországtól, amelyben drónok, lőszerek, páncélozott járművek, harci sisakok és különféle egyéb eszközök lesznek nagy számban. 

A németek január 4-én egy másik csomagot is átadtak már Ukrajnának. Olaf Scholz német kancellár szerdán azt ígérte, hogy országa a 2024-es évben összesen több mint 7 milliárd euró értékben ad katonai eszközöket Ukrajnának.  

Az Európai Bizottság már dolgozik egy négy részből álló dokumentumtervezeten az ukrán csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban, amelyben körbeírnák azt, hogy Ukrajna pontosan miként, milyen feltételek mellett csatlakozhatna az Unióhoz.

Minderről Ana Pisonero, a Bizottság szóvivője beszélt szerdán az Ukrajinszka Pravda szerint. A szóvivő azt mondta, hogy ezt a dokumentumtervezet a következő hetekben elkészítik, és utána az Európai Tanáccsal is ismertetik a tartalmát. 

Megjegyezte azt is, hogy az Európai Bizottság jelenleg kiértékeli az ukrán parlament által elfogadott legfrissebb intézkedéseket azért, hogy Ukrajna zöld utat kaphasson, és a gyakorlatban is megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások. 

Az Unió vezetői decemberben hoztak döntést arról, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a davosi Világgazdasági Fórumon kitért az ukrajnai sorozás problémájára is – számolt be az RBK Ukrajna.

Arról már írtunk korábban, hogy az ukrán elnök az eseményen terroristának nevezte Vlagyimir Putyint. Egy később megjelent közlemény szerint a sorozásról azt mondta: dolgoznak azon, hogy azokat a hadköteles személyeket is szolgálatra kötelezzék, akik külföldre menekültek ez elől. 

Aki hadköteles korú, annak az ukrán törvények szerint Ukrajnában kell lennie. Ez tény

– szögezte le, majd azt is hozzátette, hogy egyetlen katona illetménye 6-8 adófizető adójából tevődik össze, és hogy az illetményeket nem a nyugati pénzügyi támogatásokból fizetik (azokat ugyanis rendszerint a szociális juttatásokra, kormánytiszviselők fizetésére szánják).

Zelenszkij hozzáfűzte, hogy ezért mindenkinek Ukrajnában kell most harcolnia vagy munkát vállalnia és adót fizetnie.  Ezután elismerte, hogy Ukrajnának nincs elég embere Oroszországgal szemben, és nem is lesz.

 Az Orosz Föderáció ellen harcolunk, amelynek nem számítanak az emberéletek. Ők csak mozgósítják az embereiket, a hullákat [...] Nem érdekli őket, hogy az a személy visszatér-e vagy sem. Mert nem számít

– mondta, megjegyezve: még ha Ukrajna lakossága megegyezne is Oroszországéval, akkor sem mozgósítanák oly módon az embereket, ahogy azt az oroszok teszik.

Mi az emberek jogaiért küzdünk. Mi értelme van az emberi jogokért vívott küzdelemnek, ha nem tartjuk tiszteletben őket? [...] Ezért leszünk mindig is [ember]hiányban az ellen az állam ellen, amely rabszolgaként tekint a népére, és a tankok elé küldik őket

– mondta az ukrán elnök. 

Az orosz elnök szerdán látogatást tett a támogatóinak moszkvai központjában.

A központot vezető társelnökök egyike tájékoztatta Vlagyimir Putyint arról, hogy a jövő héten minden szükség iratot elküldenek az orosz Központi Választási Bizottságnak.  Mint mondta, december 23-a óta gyűjtenek aláírásokat Putyin jelöléséhez, és már több mint 2,5 millió szignót összegyűjtöttek (valójában 300 ezer aláírás is elég lenne a sikeres jelöléshez). 

Egy videón látható, hogy a társelnökök még azt is megköszönték Putyinnak, hogy a mostani nehéz időkben vállalja az elnöki tisztséget, mire az orosz elnök egy mosollyal válaszolt.

Az elnökválasztást március 15–17. közt tartják Oroszországban. 

Az Ukrajna és Nagy-Britannia által megkötött, nem kötelező jogerejű biztonsági megállapodás azt mutatja, hogy Kijevet nem engedik tárgyalások útján kilépni a jelenlegi konfliktusból – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján.

„A Kijevben aláírt megállapodás azt mutatja, hogy Ukrajnának szó szerint nincs esélye arra, hogy tárgyalások útján kilépjen a konfliktusból, alku tárgyává tették az országot az angolszász kalandokban, megtartva őt a jelenlegi euroatlanti és oroszellenes konfrontációs pályáján – mondta Zaharova.

„Az ukránoknak egyszerűen egy sor fényes csomagolásba kötött ígéretet adtak át, többnyire tanácsadási és tanácsadói segítségről, mindezt szép biztosítékokkal keretezve Ukrajna támogatásáról, amelyeknek nincs jogilag kötelező erejük” – tette hozzá.

Zaharova hangot adott álláspontjának, miszerint London a gesztussal igyekezett elejét venni annak, hogy a többi G7- és NATO-ország elveszítse érdeklődését Ukrajna iránt, amelyet a brit fél továbbra is Oroszország ellen felhasználható geopolitikai eszköznek tekint.

A jekatyerinburgi orosz központi kerületi katonai bíróság szerdán közölte, hogy nyolcévi szabadságvesztésre ítélte az ukrán származású Viktor Rasztorgujevet robbanóanyag illegális gyártása és egy Nyizsnyij Tagilban található katonai üzem elleni terrortámadás előkészítése címén.

A Mariupolból az oroszországi Szverdlovszk megyébe 2014-ben áttelepült, 59 éves Rasztorgujev nem ismerte el bűnösségét, és fellebbezett.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) arról adott ki tájékoztatást, hogy büntetőeljárást indított egy 32 éves szmolenszki lakos ellen, aki a blogjában támogatásáról biztosította a régiója ellen intézett dróntámadásokat, terrorista tevékenységre buzdított, és hamis információkat terjesztett az orosz hadsereg észak-kaukázusi akcióiról. A szolgálat a „Luhanszki Népköztársaságban” elfogott egy férfit, aki nyereségvágyból adatokat gyűjtött az orosz hadseregről az ukrán hírszerzésnek.

Kijev és Brüsszel biztosítékokat dolgoz ki annak érdekében, hogy a jövőben lehetetlenné váljon Ukrajna és az Európai Unió (EU) szárazföldi határainak blokádja – közölte szerdán Szerhij Derkacs ukrán infrastrukturálisminiszter-helyettes.

A lengyel sofőrök által a határátkelőknél hetek óta tartó blokádok jelentős károkat okoztak Ukrajnának, és csak kedden sikerült Varsónak és Kijevnek feloldania a blokádokat.

Most az Európai Bizottsággal együtt azon dolgozunk, hogy számos biztosítékot alakítsunk ki, megelőzendő a határok és a határátkelőkhöz vezető utak blokkolását

– mondta Derkacs az ukrán állami televízióban.

A lengyel fuvarozók az ukrán fuvarozóknak biztosított kedvezmények miatt tiltakoztak, amelyek tisztességtelen versenyfeltételeket teremtettek. Követelték, hogy az EU állítsa vissza azt a rendszert, amelyben az ukrán cégeknek és az Ukrajnába belépő uniós kamionosoknak egyaránt engedélyre van szükségük ahhoz, hogy ott működhessenek.

Kijev arra kényszerült, hogy jelentősen növelje a szárazföldi határain keresztül folytatott kereskedelmet, mivel a 2022. februári orosz támadást követően a korábbi fő kereskedelmi útvonalak bezárultak. A jelenlegi határátlépési rendszer június 30-ig marad érvényben. Derkacs elmondta: a lengyel tisztviselők ígéretet tettek arra, hogy javaslatokat tesznek Ukrajnának arra vonatkozóan, miképpen működhetne tovább az évente felülvizsgált megállapodás.

Nagyon fontos számunkra, hogy a határ működjön, a megállapodásnak működnie kell, és a határoknak szabadnak kell lenniük, különösen hadiállapot idején

– tette hozzá a politikus.

Hozzátette: Ukrajna most minden egyes uniós országgal együtt dolgozik a határátkelők fejlesztésének felmérésén, azzal a céllal, hogy növeljék számukat és kapacitásukat.

A Brit Fejlesztésfinanszírozási Intézet (Brit International Investment) 25 millió dollárt fektet be az ukrán export és import akadályainak feloldására, beleértve a létfontosságú élelmiszer-ellátást is – jelentette Nagy-Britannia Külügyminisztériuma, az X közösségi oldalon. 

Az Egyesült Királyság segít megvédeni Ukrajna hosszú távú jövőjét

– vette észre a bejegyzést az Interfax. 

Négy év börtönbüntetésre ítélték szerdán Fajl Alszinov jogvédő aktivistát az oroszországi Baskíriában, akit etnikai gyűlöletkeltésben talált bűnösnek az orosz bíróság – írja a Reuters.

Az aktivista támogatására összegyűlt nagy tömeg és a rendőrség között összetűzések alakultak ki, könnygázt vetettek be, és többeket letartóztattak.

Az ukrán hadsereg látványos videót tett közzé egy, az esetről szóló bejegyzésében. Ők már arról írnak, hogy több ezer ember gyűlt össze a szimpátiatüntetésen. Alszinov tavaly arra buzdította a baskírokat, hogy menjenek harcolni Ukrajnába.

A férfit azzal vádolják, hogy egy heves beszédében tiltakozott az ellen, hogy egy Baskíria területén fekvő aranybányában migránsok dolgozhassanak.

Támogatói szerint azonban az ellene indított eljárás késleltetett bosszú egy pár évvel korábbi tüntetéssorozatban játszott szerepéért, amikor sikeresen megakadályozta, hogy egy helyiek által szent helynek tartott területen bányásszanak.

A tömeg a Moszkvától 1380 kilométerre keletre fekvő Bajmak kisváros bírósága közelében tiltakozik: Oroszországban rendkívül ritkák a nagy tüntetések, mivel fennáll a letartóztatás veszélye a hatóságok által jogosulatlannak ítélt gyülekezések miatt. Az elmúlt két évben már több ezer embert vettek őrizetbe, mert ellenezték az ukrajnai háborút.

Nagyon fontos, hogy elkerüljünk egy harmadik világháborút, és megakadályozzuk az (ukrán) konfliktus eszkalációját – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök szerdán délelőtt a davosi Világgazdasági Fórum egyik panelbeszélgetésén.

Novák Katalin a beszélgetés moderátorának arra a kérdésére, hogy folytatni kell-e Ukrajna uniós támogatását, kiemelte:

Ukrajnát továbbra is támogatni kell Oroszországgal szemben, és Magyarország a jövőben is ezt fogja tenni.

A NATO és az Európai Unió pillanatnyilag nem áll háborúban, és el kell kerülni azt, hogy katonailag bevonódjunk a konfliktusba. Nagyon fontos megőrizni azt, hogy békés és biztonságos országban élhessünk – hangsúlyozta Novák Katalin.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna megnyerheti-e ezt a háborút, és szükséges-e az ukrán győzelem Európa biztonságának fenntartásához, Novák Katalin azt mondta:

„Nyilvánvaló, hogy Oroszország átlépte a Rubicont” – fogalmazott Novák Katalin. Hozzátette, hogy Magyarországot – földrajzi elhelyezkedése és az Ukrajna területén élő magyar kisebbség miatt – nemcsak közvetve, de közvetlenül is sújtja az orosz agresszió.

Ukrajna további támogatását sürgette szerdán Andrzej Duda lengyel elnök, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető a davosi Világgazdasági Fórum egyik panelbeszélgetésén, amelyen az európai védelmi együttműködés és az amerikai elnökválasztás is szóba került.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Kuleba ismét leszögezte, Kijevnek további fegyverekre van szüksége, valamint kiszámított fegyverszállítási tervre. Emlékeztetett arra, hogy bár jelenleg a front több pontján patthelyzet alakult ki, a háború 2022-es februári kitörése óta az ukrán erők több alkalommal, több helyen mértek csapást az orosz félre.

Plenkovic szintén hangsúlyozta Ukrajna támogatásának fontosságát „mind katonai, mind pedig pénzügyi téren”, hozzátéve, nem szabad engedni az egyes országokon belülről érkező, az Oroszországra rótt szankciók nyomán jelentkező gazdasági következmények miatt kialakult „belső nyomásnak”.

Cihanouszkaja Belaruszt „a putyini háború leggyengébb láncszemének”, Aljakszandr Lukasenka belorusz vezetőt pedig Moszkva bábjának nevezte, akinek szerinte azért van szüksége Moszkva támogatására, mert a 2020-i, vitatott tisztaságú elnökválasztás óta nem sikerült elfogadtatnia magát népével.

Az ellenzéki vezető egyúttal szankciókat sürgetett Lukasenka ellen, és leszögezte, ha a demokratikus ellenzék győz Belaruszban, Minszk lesz Kijev legerősebb támogatója.

Az Egyesült Államokban novemberben tartandó elnökválasztásra kitérve a horvát kormányfő, a lengyel elnök és az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta: a döntés az amerikai nép kezében van, és ők készek együttműködni a győztessel.

A lengyel elnök feladatai közé tartozik, hogy jó kapcsolatot ápoljon az Egyesült Államokkal, nem számít, demokrata párti vagy republikánus

– szögezte le Duda. Kiemelte, hogy Varsó számára a legfontosabb az euroatlanti kapcsolatok erősítése, és Lengyelország ezen fog dolgozni, amikor 2025 első felében átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

Az elnök a lőszergyártást nevezte az egyik legfontosabb feladatnak, valamint közös európai együttműködést sürgetett a fegyverzetfejlesztés terén.

Az Európai Unió biztonsági helyzete romlik

– szögezte le Duda, emlékeztetve arra, hogy Moszkva továbbra sem hagyott fel birodalmi törekvéseivel, valamint említette a tajvani választásokat, „aminek következményeit egyelőre nem láthatjuk át”.

Kínával kapcsolatban Plenkovic úgy vélte, az Európai Unió legfontosabb feladata, hogy távol tartsa Kínát az ukrajnai háborútól.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, az orosz–ukrán háború „kimerítő konfliktussá” fajult – írja a Strana.

Hangsúlyozta, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a szükséges mennyiségű lőszer és pótalkatrészek biztosítására.

Ez azt jelenti, hogy most nemcsak új rendszereket kell bevetnünk, hanem arra is gondolnunk kell, hogy megfelelő mennyiségű lőszerünk és kellő számú pótalkatrészünk legyen

– mondta a NATO-főtitkár.

Orosz válaszlégicsapásokra kell készülni, miután Ukrajna megsemmisített két stratégiai fontosságú orosz katonai repülőgépet – áll az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) dezinformációellenes központjának hivatalos tájékoztatásában.

Emiatt Oroszország információs kampányt is bevethet az ukrán ellenállás megtörése érdekében – írja a Kiszo.

A médiajelentések szerint az A–50-es azt követően tűnt el a radarról, hogy a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye felett találatot kapott.

Az Il–22M11, amely az Il–22M továbbfejlesztett változata, a híradások szerint az Azovi-tenger felett kapott találatot, és a dél-oroszországi Anapánál kényszerleszállást hajtott végre. A pilóta mentőautót kért a leszállóhelyre.

A jelentések szerint az orosz fegyveres erők alig egy tucat A–50-essel és nagyjából ugyanennyi Il–22M-mel rendelkeznek.

Az ukrán konfliktusnak már vége is lehetne, ha Joe Biden nem félne elismerni a nyugati vereséget – írja Al Bienenfeld, az American Thinker rovatvezetője.

„Jelenleg a Biden-adminisztráció kétségbeesetten próbálja meghosszabbítani a harcokat, amennyire csak lehetséges,

hogy ne ismerje el a megalázó vereséget közvetlenül a választási évben.

A valóságban azonban az ukrán konfliktusnak tegnap kellett volna véget érnie” – írta az újságíró.

Hat év börtönbüntetésre ítélték Szergej Volkov ezredest, miután nem biztosította megfelelően a Krími híd védelmét – írja a Strana.

Oroszország második nyugati kerületi katonai bírósága börtönbüntetésre ítélte Volkovot, aki ezredesként töltötte be az Orosz Gárda tengerészeti osztályának vezetői posztját.

A vádlottat tavaly márciusban vették őrizetbe. A nyomozás szerint az üzemben figyelmeztették, hogy a megvásárolt drónrendszerek funkcionalitása korlátozott, ezért nem tudják ellátni az Orosz Gárda számára kijelölt feladatokat, nevezetesen a kis méretű drónok azonosítását.

Ennek eredményeként az Orosz Gárda egy hónappal az üzembe helyezés után megtagadta a megvásárolt UAV-k használatát.

Az elítéltet hat év börtönbüntetésre ítélték egy általános rendszerű kolóniában. Az ügyész egyúttal azt kérte, hogy a vádlottat hét év általános rezsim kolóniára ítéljék, és vonják el tőle az ezredesi rangot is.

Ennek ellenére nem fosztották meg az állami kitüntetésektől.

A Google ötezer biztonsági kulcsot adományoz Ukrajnának, hogy ezzel segítse az ország kiberbiztonságát – írta a Pravda.

„A digitális világ nagy lehetőségeket rejt az átalakulásra, de jelentős kockázatokat is rejt magában. A sebezhető infrastruktúra és az elavult hitelesítési módszerek miatt az adatok kibertámadásoknak vannak kitéve. Ez a sebezhetőség nemcsak a kritikus műveleteket, hanem a közbizalmat és a felhasználók biztonságát is veszélyezteti” – írta a Google.

A vállalat közölte, a biztonsági kulcsok biztosítása mellett oktatási és képzési programokat is indít majd az ukrán kormánytisztviselőknek.

Modern rehabilitációs központ épült Munkácson a katonaság számára, amely első a régióban – írja a Kiszo.net a Munkácsi Városi Tanács Facebook-bejegyzése.

Ez az első speciális létesítmény védőink számára a régióban. Az európai szabványoknak megfelelő, egyedi felszereléssel van ellátva. A központ komplex rehabilitációs segítséget nyújt majd a katonáknak és képes lesz arra, hogy naponta akár 70 beteget is fogadjon

– tájékoztatott Andrij Fedoszenko, a központ vezetője.

Egy régi épületet alakítottak át, a csaknem 9 hónapig tartó felújítást a munkácsi városvezetés finanszírozta: 30 millió hrivnyát különítettek el a projekt megvalósítására, további 4 millió hrivnya értékben pedig rehabilitációs eszközöket vásároltak.

A központban három terem és egy úszómedence található. Itt átfogó segítséget nyújtanak a különböző típusú sérülésekkel, mozgásszervi és idegrendszeri betegségekkel, valamint szomatikus diszfunkciókkal küzdő katonáknak.