Viola Amherd svájci elnök kijelentette, hogy az Ukrajna által javasolt „békeformuláról” tervezett globális csúcstalálkozó valószínűleg nem lesz valódi békekonferencia, ha Oroszország nem lesz jelen.
Oroszország valószínűleg nem lesz jelen, ugyanakkor elkötelezettek vagyunk a párbeszédre mindenki mással
− mondta.
Amherd utalt arra is, hogy Svájc kapcsolatban áll Oroszországgal.
Svájc mindenkivel tárgyal. Az elmúlt napokban többször is elmondták nekem, hogy ez mennyire fontos, és mennyire örül mindenki, hogy valaki mindenkivel beszélhet. A kommunikációs csatornák léteznek, és nyitva vannak
− mondta az elnök.
Szerinte a csúcstalálkozóra a lehető leghamarabb és még idén sor kell kerüljön − írja az Eurointegration.
Természetesen van egy kis kockázata annak, hogy nem tudjuk megszervezni a csúcstalálkozót. De ha Svájc nem próbálkozik, akkor biztosan nem fog megtörténni
− tette hozzá Amherd.
Szerinte nem szabad kész béketervet várni a csúcstalálkozó végére, „de ha el tudjuk indítani a békefolyamatot, akkor már sokat elértünk”.
Szerinte a sikert az hozná meg, ha a csúcstalálkozón sokféle ország, köztük a globális dél országai, például Dél-Afrika, India, Brazília és Szaúd-Arábia − és ha lehetséges, Kína − is részt vennének.
Ukrajna kérésére Svájc vállalta a csúcstalálkozó megrendezését − jelentette be a két ország január 15-én, hétfőn, Volodimir Zelenszkij berni látogatása során.
A két ország már megkezdte a találkozó előkészítését, de számos részletről, például az időpontról és a résztvevők listájáról még nem állapodtak meg. Zelenszkij utalt arra, hogy Oroszországot nem hívják meg a globális „békecsúcsra”.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
Ukrajnában vörösre váltott a rakétaveszélyességi fokozat − a védelmi erők egy veszélyes orosz fregattot láttak „Kalibrákkal” a Fekete-tengeren − írja az Unian ukrán hírügynökség.
Január 20-án reggel az ellenséges flotta két hajója tartózkodott a Fekete-tengeren, köztük egy kis rakétahajó, fedélzetén Kalibr rakétákkal.
Az Azovi-tengeren az Orosz Föderáció egy hajója volt harci szolgálatban.
Azt is elmondták, hogy az orosz hadsereg továbbra is hiábavaló támadásokat folytat az ukrán erők állásai ellen a Dnyeper bal partján, Kijev katonái azonban folytatják a hídfő kiterjesztésére irányuló intézkedéseket, és veszteségeket okoznak a megszállóknak.
Továbbra is ukrán csapatok állomásoznak a Dnyeper folyó keleti partján a Herszoni területen, visszaverve minden ellenük indított orosz támadást, függetlenül a problematikus logisztikától.
Január 16-án az ukrán fegyveres erők déli parancsnokságának szóvivője elismerte, hogy csak nagy nehézségek árán tudnak utánpótlást juttatni a folyó bal partján állomásozó alakulatoknak − írja az X-en kiadott jelentésében a brit védelmi minisztérium.
Mint írják, a komoly túlerő ellenére a térségben állomásozó orosz csapatok minden, az ukránok folyóba szorítására tett próbálkozása kudarcot vallott.
Nagy az esélye annak, hogy a katonák gyenge képzettsége és a nem megfelelően kialakított parancsnoki lánc nagyban rontja az orosz csapatok harcértékét.
Az ukrán csapatok folyó túlpartjára történő visszaszorítása az orosz vezérkar egyik kiemelt célja. A veszteségek meredek megugrása valószínűleg nem fogja elriasztani a Kremlt attól, hogy újabb támadásokat indítson Krinkij falu környékén.
Egy ukrán kamikazedrón támadta meg a Belgorodi területen lévő Novosztrojevka-Vtoraja falu külterületét − közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió vezetője.
A Grajvoron városi körzetben lévő Novosztrojevka-Vtoraja falu külterületét az AFU kamikazedrónnal támadta meg. A zuhanása után az azt követő detonációval megrongálták a gázellátó vezetéket
− írta a Telegram-csatornáján.
A kormányzó pontosította, hogy áldozatok nem voltak. A helyszínen operatív és mentőszolgálatok dolgoznak − írta a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Novosztrojevka-Vtoraja falu néhány méterre található az orosz–ukrán határtól. A Grajvoroni járás Harkiv és Szumi régió mellett található.
Az ukrán fegyveres erők rendszeresen lövik Oroszország központi és határ menti régióit, dróncsapásokat és szabotázsakciókat hajtanak végre. Szerdán a légvédelmi erők lelőttek egy drónt a Belgorodi terület Valujszkij városi körzetében.
A belgorodi régióban sárga szintű terrorveszély van érvényben. Ez a rendvédelmi szervek munkájának megerősítését, a vasútállomásokon és a zsúfolt helyeken történő házkutatásokat, az egészségügyi szervezetek fokozott készültségbe helyezését és a stratégiai létesítmények biztonságának szigorítását jelenti.
Az orosz csapatok visszaverték az ukrán fegyveres erők négy támadását Donyeck irányában − közölte az orosz védelmi minisztérium.
A donyecki irányban a déli hadseregcsoport egységei tüzérségi tűzzel támogatva visszaverték az AFU 24. gépesített, 81. légi mozgó dandárja rohamcsoportjainak négy támadását a Donyecki Népköztársaságban Sumij és Belogorovka települések területén
− pontosította a minisztérium.
Tüzérségi csapás érte az AFU 22., 28. és 93. gépesített dandárjának éles erőit és felszerelését a Donyecki Népköztársaságban Klescsejevka, Kurdjumovka és Csaszov Jar települések területén.
Az ellenség akár 320 katonát vesztett halottként és sebesültként, hat kisteherautót, egy Msta–B tarackot és egy D–20-as löveget
− tette hozzá a minisztérium.
Dél-donyecki irányban a Vosztok erőcsoport egységei tüzérséggel és nehézlángszóró rendszerekkel együttműködve visszaverték a 127. Théroszi Védelmi Brigád támadócsoportjainak két támadását a Donyecki Népköztársaságban lévő Rovnopol közelében − írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Az ellenség veszteségei összesen 95 katonát, három járművet és két önjáró Akatszija tüzérségi egységet értek.
Viola Amherd svájci elnök kijelentette, hogy az Ukrajna által javasolt „békeformuláról” tervezett globális csúcstalálkozó valószínűleg nem lesz valódi békekonferencia, ha Oroszország nem lesz jelen.
Oroszország valószínűleg nem lesz jelen, ugyanakkor elkötelezettek vagyunk a párbeszédre mindenki mással
− mondta.
Amherd utalt arra is, hogy Svájc kapcsolatban áll Oroszországgal.
Svájc mindenkivel tárgyal. Az elmúlt napokban többször is elmondták nekem, hogy ez mennyire fontos, és mennyire örül mindenki, hogy valaki mindenkivel beszélhet. A kommunikációs csatornák léteznek, és nyitva vannak
− mondta az elnök.
Szerinte a csúcstalálkozóra a lehető leghamarabb és még idén sor kell kerüljön − írja az Eurointegration.
Természetesen van egy kis kockázata annak, hogy nem tudjuk megszervezni a csúcstalálkozót. De ha Svájc nem próbálkozik, akkor biztosan nem fog megtörténni
− tette hozzá Amherd.
Szerinte nem szabad kész béketervet várni a csúcstalálkozó végére, „de ha el tudjuk indítani a békefolyamatot, akkor már sokat elértünk”.
Szerinte a sikert az hozná meg, ha a csúcstalálkozón sokféle ország, köztük a globális dél országai, például Dél-Afrika, India, Brazília és Szaúd-Arábia − és ha lehetséges, Kína − is részt vennének.
Ukrajna kérésére Svájc vállalta a csúcstalálkozó megrendezését − jelentette be a két ország január 15-én, hétfőn, Volodimir Zelenszkij berni látogatása során.
A két ország már megkezdte a találkozó előkészítését, de számos részletről, például az időpontról és a résztvevők listájáról még nem állapodtak meg. Zelenszkij utalt arra, hogy Oroszországot nem hívják meg a globális „békecsúcsra”.
Ismét aknákat telepítettek az oroszok a zaporizzsjai atomerőműnél – írja a The Guardian a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelentésére hivatkozva.
Európa egyik legnagyobb atomerőművét 2022 márciusa óta tartják ellenőrzést alatt az oroszok. A NAÜ közölte, hogy korábban eltávolította az aknákat a telep belső és külső kerítése közül, de mostanra újratelepítették őket.
Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója aggódik, hogy az aknák jelenléte ellentmond a biztonsági előírásoknak, mivel a terület korlátozott, és nem látogatható az üzem személyzete számára.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint a háború jelenlegi szakaszának a problémája, hogy Ukrajna nem kap elegendő fegyvert, mivel ezeket egyenlőtlenül osztják el – közölte az RBC Ukraine.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatali tanácsadója a Bildnek adott interjút, amelyben felszólította Ukrajna szövetségeseit, hogy biztosítsanak több fegyvert az oroszok elleni küzdelemhez. Podoljak szerint a fegyverek, drónok, gránátok száma egyenlőtlenül oszlik el.
Az Európai Unió külügyi hivatala javaslatot terjesztett a tagállamok elé az Ukrajnának katonai támogatást nyújtó alap átszervezésére. Ennek oka, hogy az EU a meglévő készletekből történő fegyverellátásról áttér az újak vásárlására – írja a Bloomberg az Európai Külügyi Szolgálat dokumentumára hivatkozva.
Mint írják, a dokumentum felvázolja a korábban javasolt, mintegy 5 milliárd eurós éves költségvetéssel rendelkező, Ukrajnának szánt segélyalap létrehozásának feltételeit, amelyről az uniós kormányok nem tudtak megállapodni − vette észre az Unian ukrán hírügynökség.
Az újságírók megjegyzik, hogy a jelenlegi finanszírozási mechanizmus, az Európai Békealap (EPF, EPF) keretében az EU-tagállamok visszatérítést kapnak az Ukrajnának küldött fegyverekért. Az alap nagyságát már többször megemelték, de a források elosztásáról és folyósításáról szóló döntésekhez egyhangú támogatásra van szükség.
Több ország, köztük Németország diplomáciai képviselői is felvetették a szerdai ülésen, hogy az EPF a jelenlegi formájában egyre kevésbé hatékony, mivel a jövőbeni szállítások többsége új fegyverbeszerzésekből, nem pedig a meglévő készletekből származik majd
− olvasható a cikkben.
Más tagállamok azt szeretnék, ha a segítségnyújtási alapot beépítenék az EPF-be, míg egyes országok a jelenlegi mechanizmust szeretnék megtartani.
Az alapnak két fő „európai pillére” lenne: halálos és nem halálos támogatás nyújtása Ukrajnának az európai iparon keresztül történő közös beszerzések révén; valamint az ukrán csapatok kiképzésének és felszerelésének folytatása.
Az alapból várhatóan Ukrajna legsürgetőbb szükségleteit fedeznék, úgymint a tüzérséget, a speciális lőszereket, a drónokat és a légvédelmi felszereléseket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken meghívta Donald Trump volt amerikai elnököt Kijevbe azzal a feltétellel, hogy Trump képes 24 órán belül leállítani az Oroszországgal folytatott háborút.
Zelenszkij arra utalt kikötésével, hogy Trump június 16-án azt állította, ha ő lenne az amerikai elnök, akkor a Zelenszkij és Putyin közti párbeszéd szorgalmazásával egy nap alatt véget tudna vetni a háborúnak.
Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka a donyecki repülőtér védőinek emléknapján tisztelgett az elesett hősök emléke előtt, és köszönetet mondott minden harcosnak – írja az Interfax.
Ma van a donyecki repülőtér védőinek emléknapja, azoké a hősöké, akik fontos lapot írtak a függetlenségünkért folytatott harc történetében. Az ukrán katonák bravúrja az egész világ előtt demonstrálta népünk bátorságát és hajthatatlanságát. Örökre emlékezetünkbe vésődnek a szavak: »A kiborgok kibírták, a beton nem bírta«
– írta Zsaluzsnij a Telegram-csatornáján.
Az ukrán védők – akiket a kitartásuk miatt hívtak kiborgoknak – elképesztő körülmények között harcoltak a donyecki repülőtéren 2014-ben 242 napig.
A híres, orosz dezinformációra szakosodott trollduó, Vovan és Lekszusz ezúttal Petro Porosenko volt ukrán elnök nevében kommunikált az ukrán Nemzetközi Légió tagjaival, hogy magánhadseregbe toborozzon katonákat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Egy volt tag elmondta, hogy a Porosenkóval folytatott beszélgetés alatt szinte végig rossz volt a kapcsolat, a videó folyamatosan akadozott, így a volt elnök mondanivalója, valamint a képe között jelentős csúszás volt, továbbá néhány mozdulata mintha folyamatosan ismétlődött volna. Az is gyanúsnak tűnt számukra, hogy Porosenko a frontvonal gyengeségeiről, toborzásról, katonai fizetésekről és a csapatok moráljáról érdeklődött.
A három volt nemzetközi légiós, aki a videóhívásban részt vett, úgy vélte, hogy Porosenko személyi biztonsági zászlóaljat hozna létre, és tisztként alkalmazná őket, akár havi 12 ezer eurós fizetés ellenében. Ám ezután megváltozott a beszélgetés hangneme: beszélgetőpartnerük tört angolsággal „diktátornak” nevezte Volodimir Zelenszkij elnököt, és megkérdezte:
Készen állnak-e arra, hogy vele maradjanak, amikor a Zelenszkij-kormány ellen harcol?
Mindhárom katona érezte, hogy valami nem stimmel, ám ketten közülük nem mondtak azonnal nemet, úgy döntöttek, hogy megnézik a szerződést, és ha valami nem stimmel, akkor visszautasítják. Így történt, hogy két katona valóban elment Porosenko kijevi irodájába, ahol természetesen nem várták és ahová nem is engedték be őket.
Egy amerikai biztonsági cég feltárta az orosz csoporthoz köthető címet: az e-mailek nagy valószínűséggel a Vovan és Lekszusz (Vlagyimir Kuznyecov és Alekszej Sztoljarov) néven ismert orosz provokátorduótól érkeztek.
Jelenleg a harcosok izgatottan várják a beszélgetésről készült videó megjelenését az orosz szövetségi csatornákon. Azok ketten, akik beleegyeztek, hogy csatlakoznak a „magánhadsereghez”, azt mondják, hogy valószínűleg nem maradhatnak Ukrajnában.
Az ukrán hírszerzés szerint az oroszok Tor légvédelmi rendszerét tesztelte az egyik ukrán tüzérségi felderítődandárnak köszönhetően az ukrán katonai hírszerzés (GUR) koordinátora. Utóbbi egy pilóta nélküli drónt küldött fel a célponthoz – írja az RBC Ukraine.
Amikor a drón közeledett, az oroszok megpróbálták lelőni egy rakétával a Tor rendszerből, de elhibázták – a támadó UAV folytatta a mozgást. Az ellenséges célpont sikeres tűzsebzése következtében Moszkva pedig elveszített egy újabb, drága légvédelmi rakétakomplexumot – írja a hírügynökség.
Oroszország megelőzte Szaúd-Arábiát, és 2023-ban Kína első számú nyersolajszállítója lesz – mutatott rá a Reuters a szombaton megjelent kínai vámadatok alapján. A világ legnagyobb nyersolajimportőre a nyugati szankciókkal dacolva hatalmas mennyiségű kedvezményes árú olajat vásárol feldolgozóüzemei számára Oroszországtól.
Oroszország tavaly rekordmennyiségű, 107,02 millió tonna nyersolajat szállított Kínába, ami napi 2,14 millió hordónak felel meg
– derült ki a kínai vámadatokból. Ezzel az oroszok jóval több olajat szállítanak Kínába, mint más nagy olajexportőrök, például Szaúd-Arábia és Irak.
Az orosz olaj egyébként így vagy úgy, de eljut a nyugati országokba közvetítő országokon keresztül, és jóval drágábban, mint ha közvetlenül szereznék be az európai országok. A nyugati világ legnagyobb része betiltotta vagy korlátozta az orosz nyersolaj és olajtermékek behozatalát, feldolgozott formában, kiskapukon keresztül mégis eljut Európába – jelezte korábban az Indexnek Santo Martin. A Makronóm Intézet vezető elemzője rávilágított, hogy az úgynevezett „mosodaországok” – India, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr és Kína – nyers kőolajat vásárolnak Oroszországtól, feldolgozzák azt, majd továbbértékesítik a Nyugatnak.
A kínai és indiai finomítóknak a kedvezményes olaj iránti gyorsuló kereslete 2023-ig megemelte az orosz ESPO nyersolaj árát, és 2022 decemberében átlépte a Hetek Csoportja által bevezetett, 60 dolláros hordónkénti árplafont, mivel a szankciók megkerülésére szolgáló alternatív szállítási és biztosítási lehetőségek egyre szaporodtak – világít rá elemzésében a Reuters.
A kínai finomítók közvetítő kereskedőket vesznek igénybe az orosz nyersolaj szállítására és biztosítására, hogy elkerüljék a nyugati szankciók megsértését. A Malajziánál lévő vizeket átrakodási pontként is használják az Iránból és Venezuelából származó, szankciókkal sújtott szállítmányok átrakodására. A Malajziából származónak megjelölt import tavaly 53,7 százalékkal nőtt.
Rishi Sunak brit kormányfő és Olaf Scholz német kancellár pénteken telefonon tárgyalt az Ukrajnának történő további fegyverszállítás kérdéséről – jelentette a brit Miniszterelnökség közleménye alapján az Interfax.
„Egyetértettek abban, hogy fontos, hogy a szövetségesek továbbra is támogassák Ukrajna védelmét, amely létfontosságú az európai és a globális biztonság szempontjából, valamint hogy fegyverekkel lássák el az ukrán hadsereget” – áll az üzenetben.
A miniszterelnök és a kancellár beszéltek még védelmi és biztonsági együttműködésről és az illegális migrációról, hangsúlyozva a bűnözői csoportok elleni közös fellépés fontosságát.
Két civil súlyosan megsérült a donyecki bombázásban szombaton – írja a Kyiv Independent.
Három rakétát lőttek ki az oroszok a térségben, amelyek Nohohrodivka városát találták el.
A terület kormányzója, Vadim Filaskin arról tájékoztatott, hogy 33 lakóház és egy irodaház is megrongálódott a támadásban.
⚡️Russian forces shell Donetsk Oblast, injure 2.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) January 20, 2024
Two people were injured, and 33 private homes and an administrative building were damaged by three missiles fired at Novohrodivka, Governor Vadym Filashkin reported.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője egy interjúban beszélt az Ukrán Fegyveres Erők 2023-as ellentámadásairól, sikeresnek nevezve az elmúlt időszak akcióit a nyugati szövetségesek fegyvereinek köszönhetően – írja az Unian.
Az ukránok megsemmisítették az orosz flotta potenciálját a Fekete-tengeren, ez is az ellentámadásunk része volt
– mondta az El Mundónak adott interjúban Andrij Jermak, aki hozzátette, nem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna nem Oroszország, és számukra a katonák és a nép élete érték.
A mi országunk nem használja a katonákat ágyútölteléknek
– hangsúlyozta Jermak, hozzátéve, hogy az oroszok viszont igen, és náluk szerinte a fronton több ezer katona fekszik, akiknek az élete semmit sem számít Oroszország számára. Felidézte, hogy csak Bahmutban mintegy 20 ezer „wagnerista” halt meg.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök különleges videós összeállítást osztott meg az X közösségi oldalán a donyecki repülőtér hősies védelmének 242 napjáról.
242 days of the Donetsk airport defense. 242 days of our defenders’ fortitude and bravery. The Cyborgs' feat proved that Ukrainians are unbreakable. Back then, the world could already see what Ukrainians were capable of. We remember everyone who fights for our country. pic.twitter.com/MwK2VRUucZ
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 20, 2024
Az ukránok megtörhetetlenek
– írta, hozzátéve, hogy már akkor, 2015-ben láthatta a világ, mire képesek az ukránok, amikor nagyszabású ellentámadást indítottak az Ukrán Fegyveres Erők a donyecki nemzetközi repülőteret ostromló oroszbarát szakadárok ellen, és a légikikötő csaknem egész területét sikerült újra ellenőrzésük alá vonni.
Egy, az orosz kormányhoz köthető hekkercsoport feltörte a Microsoft felső szintű vezetőinek néhány e-mail-fiókját – jelentette be az amerikai vállalat.
A Microsoft közleménye szerint január 12-én fedezték fel a vállalati rendszer elleni támadást, és azonnal aktiválták a blokkolórendszert.
A vizsgálat még tart, de az már biztos, hogy a Nobelium csoport állítólagos orosz kötődésű hekkerei hozzáfértek a vállalati felső vezetők, valamint egyes részlegek, köztük a kiberbiztonsági és jogi osztály alkalmazottai vállalati e-mail-fiókjainak „nagyon kis százalékához”.
Részletekről ebben a cikkünkben olvashatnak.
Oroszország aranytartalékának nagysága az év elején megegyezett az egy évvel korábbival, de jóval többet ért – közölte az orosz jegybank.
Oroszország aranytartaléka 75 millió uncia volt az idei év elején, ugyanúgy, mint a múlt év elején. A múlt év közepén 0,2 millió unciával csökkent az aranytartalék, majd ősszel ugyanennyivel nőtt.
Az aranytartalék értéke 155,9 milliárd dollár volt 2024 elején, 15 százalékkal nőtt a múlt év elejéhez képest a nemesfém drágulása miatt.
A jegybank azt közölte, hogy az orosz arany- és devizatartalékban az arany részesedése 26 százalékra nőtt az idei év elején az egy évvel korábbi 23 százalékról.
Szerhij Liscsenko önkéntes, a Zaporizzsjai Területi Tanács egyik képviselője arról számolt be, hogy a Rabotinyo-Novoprokopivka elfoglalásáért zajló harcokban átmeneti szünet következhet be, ugyanis az oroszok visszavettek az eddig tapasztalt tempóból – írja a Unian.
Az elmúlt napokban csökkent az oroszok aktivitása, és ugyan végeznek némi harci felderítést, de ez már nem a néhány hónappal ezelőtt megszokott tempó. Korábban akár napi tíz vagy tizenkét támadást is indítottak, ez mostanra napi két-három támadásra csökkent
– számolt be a képviselő.
Szerinte az orosz csapatok aktivitása több tényező miatt is csökkent, elsősorban pedig az időjárásnak köszönhetően. Az ukránok úgy tudják, hogy bizonyos erőket átcsoportosított az orosz hadsereg Zaporizzsja térségéből Avgyijivka és Herszon irányába.
Ezenkívül azt is észlelték, hogy az oroszok kevesebb felszerelést használnak a támadások alatt, csökkent a technikai támogatásuk. Liscsenko korszerűsítési és javítási munkálatokkal, vagy a felszerelés esetleges elrejtésével magyarázza a jelenséget.
Az Ukrán Fegyveres Erők egyebek mellett tíz páncélozott harcjárművet, 14 tüzérségi rendszert és három harckocsit semmisített meg – közölte az ukrán vezérkar jelentése alapján a Unian.
Az elmúlt 24 órában az ukránok 750 orosz katonát likvidáltak a frontvonalon. A vezérkar jelentése szerint mára Oroszország veszteségei az Ukrajna elleni háborúban elérik a 375 270 főt.
⚡️Special forces of the Security Service of 🇺🇦Ukraine continue to destroy/damage 🇷🇺Russian equipment and infantry
— 🇺🇦Ukrainian Front (@front_ukrainian) January 20, 2024
Thanks to their efforts since the beginning of the year, the enemy has lost:
▪️ 296 Russian soldiers
▪️ 19 tanks
▪️ 33 Armored Fighting Vehicles
▪️ 22 artillery… pic.twitter.com/Ajo6uXyhbJ
Az elmúlt napon ezenkívül négy harckocsit, tíz páncélozott harcjárművet, 14 tüzérségi rendszert, egy darab RM–70 „Vampire” MLRS rakétát, öt taktikai-operatív repülőgép-rendszert, 17 tartálykocsit és további öt speciális felszerelést semmisített meg az ukrán hadsereg.
Az orosz hadsereg a lokális támadásokat részesíti előnyben a teljes ukrajnai frontvonal mentén. Ezzel arra akarják kényszeríteni az ukrán védelmi erőket, hogy tartalékaikat használják a védekezésre – írja a Unian az amerikai hadtudományi intézet (ISW) elemzése alapján.
Az ISW szerint több ukrán szóvivő is azt állítja, hogy fokozódnak a támadások Kupjanszk-Limanszk és Bahmut irányában. Más források szerint Oroszország nagyobb szabású akciókra készül Limanszk irányában, ezeket az információkat orosz források is megerősítették.
Az elemzők szerint mivel a megszállók nem tudnak jelentős területi sikereket elérni a helyi hadműveleteikben, arra kényszerítenék az Ukrán Fegyveres Erőket, hogy értékes erőforrásokat fordítsanak a védelemre. Az ukrán csapatok azonban nem lesznek képesek a felszerelés és a személyzet észszerű felhasználására a támadások visszaverésekor, erőforrásokat pazarolnak.
Egy amerikai tisztviselő szerint Ukrajna az idei évet várhatóan azzal tölti, hogy megerősíti védelmi ipari bázisát, és újjáépíti erőit, hogy 2025-ben még több harcra számíthasson − ez a stratégia valószínűleg Oroszország számára is fontos lesz − írja a CNN.
Ezért olyan kritikus a folyamatos nyugati támogatás, mivel a most következő évben minden olyan dolog megtörténik, ami eldönti, hogyan alakul a háború 2025-ben és esetleg azután
− mondta a forrás.
Ukrajna újabb kísérlete egy nagyobb ellentámadásra, amelynek célja az orosz erők szétválasztása a déli, megszállt Melitopol városánál, valószínűleg leghamarabb két év múlva fog bekövetkezni − mondta az Európában állomásozó amerikai katonai tisztviselő. Amerikai és nyugati tisztviselők nem számítanak arra, hogy 2024-ben akár Ukrajna, akár Oroszország jelentős harctéri nyereséget érhet el.
„Mindkét fél túlságosan kimerült a csapatok és a felszerelés tekintetében ahhoz, hogy 2024-ben jelentős előrehaladás történjen” − mondta a forrás.
Nagy-Britannia pénteken Oroszország „önmaga elszigetelésének” példájaként utasította el az orosz tervet, mely szerint a brit hajóknak megtiltanák a halászatot Moszkva vizein, míg egy iparági szervezet szerint ennek nem lenne hatása, mivel a brit hajók amúgy sem halásznak ott − írja a The Guardian.
Az orosz kormány csütörtökön közölte, hogy jóváhagyta egy 1956-ban kötött halászati megállapodás visszavonásának tervét, amely lehetővé teszi a brit hajók számára, hogy a Barents-tenger orosz vizein, a Jeges-tenger hatalmas, tőkehalban és foltos tőkehalban gazdag részén halászhassanak.
Pénteken az ukrán honvédség légiereje egy olyan területre mért csapást, ahol az oroszok a személyzetüket összpontosították – írja az Unian az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának beszámolójára hivatkozva.
A rakétacsapatok egységei az ellenség két tüzérségi eszközét találták el a közlemény szerint.
Az oroszok összesen egy rakéta- és 16 légicsapást mértek, valamint 43 lövést hajtottak végre több rakétavetőből az ukránok csapatai és települései ellen. Ukrán jelentések szerint lakóépületek és más polgári infrastruktúra is megsemmisült vagy megrongálódott.
Az elmúlt 24 órában 103 harci összecsapás történt a fronton, Avgyijivka irányában csaknem 33 támadást sikerült visszavernie az ukrán csapatoknak – derül ki az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának szombati összesítéséből, amelyet az Interfax közölt.
Magyarország területére 2024. január 19-én az ukrán–magyar határszakaszon 4273 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5986 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztat az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 50 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Finnország nem lát közvetlen katonai fenyegetést Oroszország részéről − jelentette ki Petteri Orpo miniszterelnök pénteken az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel és Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján − írta meg a The Guardian.
Nem látok közvetlen katonai fenyegetést Oroszország részéről Finnország ellen. Mi Finnországban nyugodtan alszunk éjszaka, mert jól felkészültünk
– mondta Orpo Stockholmban.
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!