A NATO-tagországok védelmi minisztereinek találkozójára érkezve a főtitkár – arra reagálva, hogy Donald Trump volt amerikai elnök megjegyzése szerint az Egyesült Államok nem védené meg azon NATO-szövetségeseket, amelyek nem teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat – elmondta:
A NATO alapító szerződésének 5. cikke azt a kötelezettségvállalást rögzíti, hogy minden szövetségest megvédünk, és az egyik szövetséges elleni támadást az összes szövetséges elleni támadásnak tekintjük. Ez a NATO lényege, minden ezzel ellentétes feltevés mindannyiunk biztonságát ássa alá.
Stoltenberg szerint a szövetség tavaly 11 százalékos növekedést ért el a védelmi kiadások terén Európában és Kanadában. Mint mondta, „történelmi számokat tudunk felmutatni, jó úton járunk, de többet kell befektetni”.
„Idén várhatóan 18 szövetségesünk fogja bruttó hazai terméke (GDP) 2 százalékát a védelembe fektetni, az európai szövetségesek pedig együttesen 280 milliárd dollárt fordítanak e célra. Ez az együttes GDP két százaléka. De még mindig van hová fejlődnünk, mert a tavalyi vilniusi csúcstalálkozón az összes szövetséges fogadalmat tett, hogy a GDP 2 százalékát költi védelemre, ez pedig a minimum” – fejtette ki.
Elmondta, hogy az Ukrajnának nyújtott szövetségi támogatás „nap mint nap változást hoz a harctéren”, szerdán például Ukrajna sikeresen lecsapott egy orosz hadihajóra, és felhívta a figyelmet, hogy fel kell pörgetni a hadiipari termelést annak érdekében, hogy az ország megkapja a szükséges haditechnikai utánpótlást.
Felhívta a figyelmet, hogy a NATO erőssége az Egyesült Államok és Európa együttműködése, ezért is nem szabad olyan utat követni, amely azt jelzi, Európát katonai értelemben el lehet választani Észak-Amerikától.
Emlékeztetett, a NATO védelmi kiadásainak 80 százaléka a nem uniós NATO-szövetségesektől származik.
Ami a nukleáris fegyvereket illeti, Stoltenberg szerint a NATO rendelkezik hatékony nukleáris elrettentő erővel. „Ez a végső elrettentő eszközünk, és továbbra is gondoskodnunk kell arról, hogy biztonságos és hatékony maradjon” – szögezte le a NATO-főtitkár.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön kijelentette, hogy az orosz családoknak legalább két gyermeket kell vállalniuk az ország etnikai fennmaradása érdekében, és három vagy több gyermeket, ha a nemzet fejlődni és boldogulni akar – írja a Reuters.
Oroszország súlyos veszteségeket szenvedett a háború kezdete óta. Több százezer ember menekült el az országból a konfliktussal szembeni ellenállás vagy a harcra történő behívástól való félelem miatt.
Putyin azt mondta az uráli tankgyár alkalmazottainak, hogy családonként két gyermek a minimum, ha Oroszország népei meg akarják őrizni identitásukat.
Ha egy etnikai csoportként túl akarunk élni, legalább két gyerekre van szükség. Ha minden családban csak egy gyermek születne, a lakosság száma csökkenne. A terjeszkedéshez és fejlődéshez pedig legalább három gyerekre van szükség
– mondta.
Putyin a családon, nemzeten és az ortodox keresztény hiten alapuló „hagyományos értékek” hívének vallja magát. 24 éves kormányzása alatt az ország szigorúan korlátozta a szexuális irányultság és a nemi identitás megnyilvánulását, és betiltotta az „LMBT-mozgalmat” mint „szélsőséget”.
Az amerikai műsorvezető az előző heti Putyin-interjú óta még mindig Moszkvában tartózkodik, és egy videóban bizonygatta azt, hogy milyen jól élnek a szankciók ellenére az oroszok.
A háború kezdete óta az orosz kormányzat leginkább azzal próbálja bizonygatni a nyugati szankciók működésképtelenségét, hogy külföldi személyeket hívnak meg az országba, majd megmutatják nekik, hogy a moszkvai szupermarketekben még mindig bőséges a hétköznapi termékek választéka. A szankciók viszont nyilván nem a lakossági termékeket célozzák, hanem a hadi célokra használható eszközöket, vagy azokat az árukat, amelyeknek exportja a legtöbb pénzt viszi az orosz állami költségvetésbe.
Tehát nem a lakossági termékeken fog látszódni, hogy az oroszellenes intézkedések működnek-e vagy sem. Ezzel kapcsolatban egész konkrétan fogalmaz a szankciókról írt uniós ismertető, amelyben azt írták:
Annak érdekében, hogy ne érintsék hátrányosan az orosz lakosságot, az export- és importkorlátozások nem terjednek ki az elsősorban fogyasztásra szánt termékekre, valamint az egészségügyi, gyógyszeripari, élelmiszeripari és mezőgazdasági termékekre.
Ettől függetlenül most Tucker Carlson is ellátogatott egy moszkvai szupermarketbe. Az Economx szemléje szerint elmondta, hogy az amerikai árakhoz képest mindent nagyon olcsón meg tudott vásárolni, és hogy az egyheti bevásárlása átszámítva 104 amerikai dollárra (kb. 38 ezer forintra) jött ki.
Szerinte az Egyesült Államokban ugyanezekért négyszer annyit fizetett volna (azt már persze nem tette hozzá, hogy a fizetések is vannak négyszer akkorák a tengerentúlon). Továbbá annak is nagyon örült, hogy nyugati termékeket is bőséggel talált a boltban.
De mind nyugati termékeknek tűnik: Mars, Twix, Snickers, Milky Way, Bounty, Gillette, Halls, Mentos. Nem látok itt semmilyen szankciót, bár honnan is tudhatnám?
– mondta Carlson, akinek videója alább megtekinthető.
Tucker Carlson visited a Russian grocery store and was amazed at the variety and prices. He said that in this case, the comparison between Russia and the US is clearly not in favor of the States. pic.twitter.com/GCdSFRnjCd
— Russian Market (@runews) February 15, 2024
A videó alatt számos kommentelő is felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai műsorvezető torzított képet mutat Oroszországról. „Tucker Carlson, mint mindig, most sem mond igazat. Igen, Oroszországban az árak alacsonyabbak, mint az USA-ban, de az oroszok fizetése csekély, a nyugdíjuk pedig mindössze 300 dollár. Mutassa meg az igazi Oroszországot. Tucker a 21. század szégyene, mindenkinek van internetje és láthatja, hogy az oroszok hogyan élnek valójában” – írta egyikük.
Az amerikai műsorvezető egyébként nemrég egy moszkvai metróállomáson is feltűnt, ahol szintén azt bizonygatta, hogy milyen jó ott az élet.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök csütörtökön telefonon beszélt lengyel kollégájával, Donald Tuskkal a két ország határán kialakult helyzetről – írja az MTI.
A két miniszterelnök elsősorban azt az esetet vitatta meg, amikor „lengyel gazdák gabonát öntöttek ki lezárt ukrán teherautókból, amelyeknek Lengyelországon kellett volna áthaladniuk”.
Felhívtam a figyelmet az útra kiszórt ukrán gabonával történt incidens elfogadhatatlanságára. A radikális retorika ebben az ügyben elfogadhatatlan
– hangsúlyozta az ukrán miniszterelnök.
Smihal felkérte lengyel kollégáját, hogy a két kormány közötti párbeszéd útján találjanak olyan megoldást, amely támogatja az ukrán gazdákat, egyszersmind nem károsítja a lengyel gazdákat.
Ukrajnának és Lengyelországnak össze kell fognia, hogy megakadályozza az orosz termékek európai piacra kerülését. Egységesnek kell lennünk a közös kihívásokkal és az Európa biztonságát veszélyeztető ellenségekkel szemben
– hangoztatta Denisz Smihal.
Csütörtök délelőtt ukrán fuvarozók tiltakozó akciót indítottak a Dorohusk–Jahodin lengyel–ukrán határátkelőnél. Lengyel fuvarozókat szándékoztak feltartóztatni, akik soron kívül próbáltak átjutni az ellenőrzőponton. 15 ukrán kamion és körülbelül húsz ukrán személygépkocsi érkezett a határra. Az ukrán fuvarozók azért választották tiltakozásuk helyszínéül ezt a határátkelőt, mert ott történt az az eddigi legkirívóbb incidens, amikor lengyel gazdák ukrán gabonát öntöttek ki az útra.
Az orosz legfelsőbb bíróság csütörtökön elutasította Borisz Nagyezsgyin orosz ellenzéki elnökjelölt-aspiráns két fellebbezését, amelyeket azért nyújtott be a testülethez, mert a központi választási bizottság érvénytelennek nyilvánított 9 ezer aláírást a támogatói listáján, valamint elutasította felkerülését az elnökválasztás szavazólapjára.
Az orosz választási törvény értelmében az elnökjelölt neve nem kerülhet fel a szavazólapra akkor, ha a leadott támogatói aláírások több mint 5 százaléka érvénytelen.
Az egyik, Moszkva közelében található város önkormányzati képviselőjeként dolgozó Nagyezsgyin 105 ezer választópolgár támogatói aláírását adta le, amelynek 8,5 százalékát teszi ki a 9 ezer érvénytelennek minősített aláírás. A korábbi elutasító határozatot azzal indokolta a bizottság munkacsoportja, hogy szabálytalanságokat talált az aláírásokban, és köztük elhunyt választópolgárok nevei is szerepeltek.
A legfelsőbb bíróság azt a fellebbezést is elutasította, amelyben Nagyezsgyin a választási bizottságnak azt a döntését vitatta, amelyben elutasították felkerülését az oroszországi elnökválasztás szavazólapjára.
Az elutasító határozatokat Borisz Nagyezsgyin úgy kommentálta, hogy „nem adja fel, és mindkét döntés ellen fellebbezni fog, a választási bizottság ellen pedig panaszt nyújt be”.
Az orosz elnökválasztást március 15-e és 17-e között tartják, és ha Nagyezsgyin neve továbbra sem kerülhet fel a szavazólapra, akkor Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz elnöknek három kihívója lesz a voksoláson.
Julian Röpcke, a Bild ukrajnai tudósítója (aki korábban is osztott meg a frontról származó értesüléseket a közösségi oldalán) arról írt a napokban, hogy nehéz helyzetben vannak az ukránok.
Lesújtóak az ukrán jelentések a keleti frontról. Az oroszoknak nemcsak több drónjuk, több tüzérségük és több emberük van, de úgy tűnik, az ukrán védelmi állások egyes területeken közel sem olyan jók, mint amilyennek lenniük kellene azután, hogy csaknem egy éve ott húzódik a frontvonal
– írta, hozzátéve, az ukránok közül sokan azt feltételezik, „a hadsereg vezetése alábecsülte az orosz támadó erőfeszítéseket, vagy egyszerűen nem számítottak arra, hogy az oroszok egyszerre ennyi helyen és ennyire erősen támadnak”.
Úgy tűnik, az ukrán vezetésből senki sem számolt azzal, hogy 2024-ben elvesztik a nyugati támogatást. Az elmúlt év összes kudarca ellenére az ország nyilvánvalóan a saját fegyveres erőinek támadó műveleteire készült fel
– fogalmazott Röpcke, utalva ezzel arra, hogy miért érhették meglepetésként az ukrán haderőt az orosz támadások.
A Bild tudósítója azt is megjegyezte, úgy tűnik, hogy a front nagyon sok szakaszán egyszerűen nincs második védelmi vonal, az első vonal pedig nem elég erős ahhoz, hogy ellen tudjanak állni az orosz támadásoknak. Végül felidézett egy tavaly szeptemberi interjút Kirilo Budanov ukrán kémfőnökkel is, aki akkor még azt mondta, biztos benne, hogy az orosz hadsereget felőrlik, és egy évnél tovább nem bírják Ukrajnában.
Az ukrán fegyveres erők csapást mértek csütörtökön, helyi idő szerint déltájban az ukrán határ közelében fekvő oroszországi Belgorod városra és környékére, a támadásban az eddigi információk szerint hatan vesztették életüket, köztük egy gyermek, és 17-en sérültek meg – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.
A tisztségviselő szavai szerint a sérültek között öt gyermek van. Az ágyúzást követően 15-en kerültek kórházba, köztük két gyerek – hozta nyilvánosságra a belgorodi 2-es számú városi kórház.
Gladkov közölte, a támadás polgári célpontokat ért, megrongálódott a helyi bevásárlóközpont és a stadion, ezenfelül hét magánháztartás, öt lakóház, öt személygépkocsi, egy üzlet, valamint egy ipartelepen keletkeztek károk. A régióban található Sagarovka faluban két magánháztartás rongálódott meg.
A védelmi minisztérium szerint az ukrán erők rakéta-sorozatvetőkkel nyitottak tüzet, az orosz légvédelmi rendszerek 14 RM–70 Vampire típusú rakétát semmisítettek meg a Belgorodi terület felett.
Újabb cseh önkéntes esett el Ukrajnában – közölte csütörtökön a Seznam Zprávy prágai hírportál, amelynek értesülését a cseh külügyminisztérium megerősítette.
A negyedik, ukránok oldalán harcoló cseh állampolgár volt, aki az Oroszország által indított ukrajnai háborúban életét vesztette.
Megerősíthetem, a hét végén Avgyijivka közelében meghalt egy cseh állampolgár
– válaszolta a hírportál kérdésére Daniel Drake, a cseh diplomácia szóvivője.
A hozzáférhető információk szerint az első cseh állampolgár 2022-ben a Donyec-medence térségében esett el, ugyanott tavaly márciusban a második önkéntes is életét vesztette. Két hónappal később a Donyec-medencében egy fiatal orvos gránátszilánk áldozata lett, a prágai Katonai Kórházban belehalt sérüléseibe.
A hatályos jogszabályok szerint csak konkrét, személyre szóló államfői engedéllyel csatlakozhatnak külföldi hadseregekhez a cseh állampolgárok, eddig közel 160-an kaptak engedélyt az ukrán hadseregbe való belépésre. Már meghaladja a háromszázat a cseh védelmi tárcához beérkezett kérvények száma.
Az Ukrán Fegyveres Erők Különleges Műveleti Erői orosz megfigyelőállásokat semmisítettek meg és számoltak fel a déli fronton – írja az Ukrajiszka Pravda az ukrán Különleges Műveleti Erők sajtószolgálatának információi alapján. A videó ide kattintva érhető el.
Az Anton Holovatyi Otamanról elnevezett 73. Különleges Műveleti Haditengerészeti Központ kezelői a déli fronton végzett különleges felderítés során egy járőrhajót és orosz megfigyelőállásokat fedeztek fel Herszon régióban.
A drónkezelő egy kisülési rendszerrel felszerelt hőképes drónnal lőtt az orosz célpontokra, ezt követően a különleges műveleti erők harci csoportja vonult be a megfigyelőállások felszámolása érdekében.
A különleges erők jelentése szerint az orosz létesítmények sikeres megsemmisítése és felszámolása mellett fegyvereket és egy csónakot is lefoglaltak.
A NATO és Ukrajna közös elemző, kiképző és oktatási központot hoz létre Lengyelországban – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár február 15-én egy brüsszeli sajtótájékoztatón a Kyiv Independent újságírója szerint.
Úgy döntöttünk, létrehozunk egy új NATO–Ukrajna közös elemzési, kiképzési és oktatási központot a lengyelországi Bydgoszczban, amely lehetővé teszi Ukrajnának, hogy megossza az orosz háború tanulságait. Olyan központot tervezünk, ahol az ukrán erők tanulhatnak és kiképzést kaphatnak szövetséges társaikkal együtt
– mondta Stoltenberg, amikor a NATO védelmi miniszterei Belgium fővárosában gyűltek össze. A főtitkár a tervvel kapcsolatban további részleteket nem közölt, például a központ indulásának időpontjáról sem árult el információt.
A NATO-országok a háború kitörése óta nyújtanak kiképzési támogatást Ukrajna fegyveres erőinek. A NATO tavaly júliusi vilniusi csúcstalálkozóján a szövetségesek vezetői a jövőbeli együttműködés egyik kulcsfontosságú prioritásaként jelölték meg az ukrán hadsereg és a NATO erői közötti jobb interoperabilitást, vagyis az együttműködő képesség növelését.
Ukrajna mégsem távolítja el az Oroszországot támogató „háborús szponzorok” listájáról az osztrák Raiffeisen Bankot, holott korábban ígéretet tettek erre – tudta meg a Reuters.
Ausztria még a tavaly decemberi uniós csúcstalálkozó után fenyegetőzött azzal, hogy megvétózzák az Oroszország ellen akkor tárgyalt szankciókat, ha a Raiffeisen nem kerül le a listáról. Ukrajna korábban azért helyezte feketelistára az osztrák bankot, mert nem vonult ki Oroszországból az inváziót követően.
Az ukránok akkor végül engedtek, és a Raiffeisen lekerült a listáról, a szankciókat pedig hivatalosan is elfogadták. Ehhez képest lehet meglepő a Reuters mostani közlése, amelyben azt írják, hogy
a Raiffeisen jelenleg rajta van az ukrán feketelistán.
A hírügynökség szerint a bankot csak ideiglenesen távolították el az ukránok, és egy februári levélben ukrán tisztviselők kérték számon az osztrák bankot azzal a korábbi ígérettel kapcsolatban, mely szerint elhagyják Oroszországot. A levélben elégtelennek és nem eléggé konkrétnak ítélték meg az ezzel kapcsolatban a Raiffeisen részéről beígért lépéseket, az ügyben szerintük „több vakfolt is maradt”.
Hiányzik az értékesítés időpontja […] Továbbra sem világos, mikor léphet életbe a kivonulás forgatókönyve, ha egyáltalán életbe lép
– írták a levélben (értékesítés alatt a Raiffeisen oroszországi érdekeltségeinek eladására utaltak).
A másik oldalról az osztrák bank szóvivője azt mondta a Reutersnek, hogy azért nem tudnak időpontot mondani, mert ez az orosz szabályozószerveken is múlik. Oroszország a közelmúltban számos nyugati vállalat kivonulását megnehezítette jogi úton.
Eközben több osztrák politikus is lobbizik azért, hogy a bankot vegyék le (az egyébként csak szimbolikus jelentőséggel bíró) feketelistáról. A Reutersnek az osztrák kormányhoz közeli források azt mondták, Ausztria a nyilvánosság előtt Ukrajnát támogatja, de titokban bíznak abban, hogy idővel helyre tudják állítani kapcsolataikat Oroszországgal.
Az osztrák kormány úgy látja, hogy a Raiffeisennel igazságtalanul jártak el, mivel más Oroszországban működő bankok nem kerültek fel a listára (példaként az olasz UniCreditet említették, de mondhatták volna akár az OTP-t is, amely szintén lekerült tavaly a feketelistáról).
Korlátozhatják vagy akár be is tilthatják a Telegram-hírcsatornákat Ukrajnában, mivel nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A portál szerint korábban Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára javasolta ezt, most pedig a katonai hírszerzés (HUR) egyik főképviselője, Andrij Juszov, valamint a nemzeti hírközlési hatóság vezetője, Olha Heraszimjuk szorgalmazta a csatornák betiltását.
Ukrajnában már a háború kitörés előtt is népszerű volt az orosz fejlesztésű Telegram. A 2022-es invázió után tovább növelte a népszerűségüket, hogy az ottani hírcsatornákon gyakran olyan információk is megjelennek a háborúról, amelyek az ukrán kormányzat központi hírmaratonjában, a Telethonban nem hangzanak el (vagy éppen cáfolják az ott elhangzottakat).
A HUR főképviselője azt mondta, a Telegram ukrajnai térhódítása nemzetbiztonsági veszélyt rejt, ezért sürgősen kezdeni kell vele valamit. Heraszimjuk pedig azt közölte, hogy parlamenti képviselők egy csoportja már dolgozik egy jogszabály kidolgozásán, amelynek alapján visszaszorítható lenne az alternatív hírcsatornák térnyerése a Telegramon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olaf Scholz német kancellár kétoldalú biztonsági megállapodást írhat alá Berlinben – erről az Unian számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitungra hivatkozva.
A német kormány berlini képviselője megerősítette, hogy Zelenszkij és Scholz megbeszélést tart. Várható, hogy – akárcsak Franciaországban – kétoldalú biztonsági megállapodást írnak alá Ukrajna és Németország között.
A biztonsági megállapodások aláírásának előkészítése a NATO tavaly júliusi vilniusi csúcstalálkozóján indult el. Ezután a szövetség állam- és kormányfői megállapodtak abban, hogy az egyes tagországok hosszú távú biztonsági megállapodásokat kötnek Ukrajnával.
Ukrajna és Nagy-Britannia történelmi léptékű biztonsági megállapodást írt alá január 12-én. A dokumentumban foglaltak szerint ha a jövőben orosz támadás történik, az Egyesült Királyság azonnali és sürgős segítséget nyújt Ukrajnának az agresszió visszaverése érdekében mind a szárazföldön, mind a tengeren és a légtérben.
Emmanuel Macron francia elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyancsak biztonsági megállapodást ír alá Párizsban február 16-án. A megállapodás megkötésére az elnöki Élysée-palotában kerül sor.
Koholmánynak és a washingtoni Fehér Ház trükkjének minősítette csütörtökön az orosz elnöki hivatal az amerikai médiában előző nap megjelent beszámolókat egy új orosz nukleáris űrfegyverről.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a híresztelés nyilvánvaló célja az volt, hogy az amerikai törvényhozás több forrást biztosítson az Oroszország befolyásának ellensúlyozását szolgáló akciók finanszírozásához. Kijelentette, hogy nem kommentálja a jelentések tartalmát mindaddig, amíg a Fehér Ház nem áll elő a részletekkel. „Meglátjuk, milyen trükkökkel hozakodnak még elő” – tette hozzá.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes, Moszkva fegyverzet-ellenőrzésért felelős megbízottja „rosszindulatú koholmánynak” minősítette az amerikai közléseket.
Szerdán több amerikai sajtóorgánum számolt be arról, hogy az amerikai hírszerzés szerint Oroszország űrbe telepíthető, műholdelhárító nukleáris fegyvert próbál kifejleszteni, amely fenyegetést jelenthet az Egyesült Államok és más országok nemzetbiztonságára.
Az ukrán kormány, a Világbank-csoport, az Európai Bizottság és az ENSZ által csütörtökön közzétett frissített gyors kár- és helyreállítási szükségletfelmérés (RDNA3) szerint a helyreállítás teljes költsége Ukrajnában 2023. december 31-ig 486 milliárd dollárra rúg a következő évtizedben.
Ez a szám magasabb, mint az egy évvel ezelőtt 411 milliárd dollárra becsült összeg
– áll a Világbank csütörtöki sajtóközleményében.
Eszerint az ukrán hatóságok becslése szerint az országnak csak 2024-ben mintegy 15 milliárd dollárra lesz szüksége a sürgős, kiemelt helyreállítási tevékenységekre mind nemzeti, mind helyi szinten, különös tekintettel a magánszektor támogatására és mozgósítására, valamint a lakásépítés, a szociális infrastruktúra és szolgáltatások, továbbá az energia- és a közlekedési szektor helyreállítására.
Az RDNA3 megállapítja, hogy míg e finanszírozási szükségletekből mintegy 5,5 milliárd dollárt Ukrajna nemzetközi partnerei és saját költségvetése már fedezett, addig mintegy 9,5 milliárd dollár még nincs biztosítva.
Az ukránok 40 százaléka fejezte ki bizalmát a fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij iránt 2024 februárjában, míg a legnagyobb bizalmat Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők korábbi főnöke élvezi – az ő támogatottsága 94 százalékos. A döntést követően hatalmas kommentháború indult, amelyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kapott hideget-meleget, erről ebben a cikkünkben írtunk.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) 2024. február 5. és 10. között végezte a felmérést – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Eszerint Szirszkijben formálisan 40 százalék bízik, 21 százalék nem bízik benne, 4 százalék pedig bizonytalanul áll hozzá.
A szociológusok arra is rámutatnak, hogy decemberben és februárban a megkérdezettek 48 százaléka, valamint 35 százaléka nem tudott semmit Szirszkijről. Ennek megfelelően azok körében, akik tudtak róla, nagyobb a bizalom a főparancsnok iránt.
A listán szereplő további 13 személyiség közül az ukránok többsége, 94 százaléka bízik Valerij Zaluzsnij volt főparancsnokban, míg mindössze 5 százalék nem bízik benne.
A katonai vezetés tagjai közül ukrán védelmi hírszerzés első emberébe, Kijlo Budanovba vetett bizalom a 2023 decemberi 60 százalékról februárra 66 százalékra nőtt. A megkérdezettek mindössze 19 százaléka nem bízik benne.
A KIIS felmérése telefonos interjúk segítségével készült, összesen 1202, (a Krímet kivéve) Ukrajna valamennyi régiójában élő, 18 éves vagy annál idősebb válaszadó megkérdezésével.
A 874 interjút február 8. előtt, azaz Valerij Zaluzsnij lemondását megelőzően készítették, a fennmaradó 328 interjút pedig a lemondás után, február 9-én és 10-én.
A minta nem tartalmazta az ukrán hatóságok által ideiglenesen nem ellenőrzött területek lakóit, és a külföldi állampolgárokat sem.
Egy több mint 20 országból álló szövetség, Izlanddal és Litvániával az élén vállalta Ukrajna aknamentesítését, csaknem két évvel a háború kitörése után – jelentette be Arvydas Anusauskas litván nemzetvédelmi miniszter szerda este Vilniusban.
Az egyetértési megállapodást Brüsszelben a NATO–Ukrajna Tanács ülésének végén írták alá
– írta meg az MTI. „Megtettük a szükséges első lépést az előttünk álló fontos munka irányába” – fogalmazott a miniszter, aki hangsúlyozta, hogy „ha az aknamentesítés képzési szempontjai jelenleg kielégítők is, a felszerelés iránti igény kritikus”.
Litvánia személyszállításra alkalmas páncélozott járműveket és 1,2 millió dollárt ajánlott fel Ukrajna aknamentesítésére, a háború kezdete óta Kijevnek nyújtott és jövőben nyújtandó egyéb támogatásokon túl – tette hozzá Anusauskas, aki Kijev katonai képességeinek megújítása, valamint az ország NATO-csatlakozásának mielőbbi elősegítése érdekében a segélyek kiterjesztését sürgette a NATO-tagállamok részéről.
Képesek vagyunk rá, és fenn kell tartanunk a NATO politikai és gyakorlati segítségét, mert ezzel járulunk hozzá Ukrajna győzelméhez ebben a háborúban.
– tette hozzá a miniszter.
„Hasonlóképpen egyetértésre kell jutnunk a további lépésekről Ukrajna NATO-tagságának kérdésében. Sőt, amint lehet, tanulnunk kell az ukrajnai háborúból, és folytatnunk kell a szövetség és a fegyveres erők megerősítését” – zárta beszédét Anusauskas.
Kijev mintegy 400 millió dollárra becsüli Ukrajna teljes aknamentesítésének költségeit.
Oroszország február 15-én, csütörtökön reggel cirkálórakétákkal támadta Kijev térségét. Az ukrán légvédelmi erők megsemmisítették az orosz támadóeszközöket, de a törmelékek két településen magánházakat és autókat rongáltak meg – írja az Obozrevatel.
A régió lakosait felszólították, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légiriadót.
Reggel az oroszok rakétákkal támadták a régiót. A légiriadó több mint két órán át tartott. A Kijevi területen akcióba lendültek a légvédelmi erők. Védőink munkájának köszönhetően nem jegyeztek fel találatokat lakó- és kritikus infrastrukturális objektumok ellen. Az előzetes adatok szerint nincsenek áldozatok és sérültek. Az operatív csapatok továbbra is dolgoznak a rakétatámadás következményeinek azonosításán
– áll a légvédelem közleményében.
A kijevi légvédelem vezetője hozzátette, hogy helyi idő szerint reggel 8 órától a régió egyik járásának két településén ellenséges rakéták törmelékeinek lehullását regisztrálták. Információk szerint 7 magánház, több melléképület és egy személygépkocsi sérült meg.
A kurszki régió vezetője, Roman Starovoit részvétét fejezte ki a szomszédos belgorodi régió lakosainak, ahol „sok áldozat” volt az ukrán ágyúzás következtében – írta meg a TASZSZ.
Az ukrán nácik új bűne – ma délután ismét lecsaptak Belgorodra. A lövedékek egy bevásárlóközpontot, egy iskolai stadiont és civil udvarokat találtak el. Sok az áldozat: halottak és sebesültek egyaránt. Az ellenség szándékosan civilek tömegét veszi célba. Mély részvétemet fejezem ki Kurszk régió minden belgorodi lakosainak. Készek vagyunk bármilyen segítséget megadni szomszédainknak, ha szükséges
– írta a Telegram-csatornán.
„A sérülteket kórházakba visszük” – közölte a helyi mentőszolgálat.
Korábban a védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz légvédelmi eszközök 14 RM–70 Vampire rakéta-sorozatvetőkből rakétát semmisítettek meg Belgorod régió területe felett.
Az Ukrajnának szánt segélycsomag elfogadására hívta fel az amerikai képviselőházat Radoslaw Sikorski lengyel és David Cameron brit külügyminiszter csütörtöki varsói közös sajtóértekezletükön.
Lengyelország és az Egyesült Királyság »politikai akarattal rendelkezik« az Oroszországgal harcoló Ukrajna támogatása iránt, és mindent megtesz annak érdekében, hogy más országokat is meggyőzzön erről
– fogalmazott Cameron.
A brit külügyminiszter elismerését fejezte ki az iránt, amit az Európai Unió Ukrajnáért tesz, és hozzáfűzte: tekintettel az Egyesült Államok erejére, nagyon fontosnak tartja, hogy az amerikai kongresszus hagyja jóvá az Ukrajnának szánt segélycsomagot.
Minden tőlünk telhetőt meg kell tenni, hogy Ukrajna (védelmi) sikereket érjen el idén, valamint később is. Nem engedhetjük meg, hogy Putyin azt higgye: az idő neki kedvez
– fogalmazott a brit diplomácia vezetője.
Cameron kulcsfontosságúnak nevezte az euroatlanti szövetséget. „Legyőzhetetlenek vagyunk, ha Európa az Egyesült Államokkal vállvetve cselekszik, amikor együtt harcolunk a szabadságért, amikor szembeszegülünk az agresszióval, amikor partnereinket védjük” – jelentette ki.
Az MTI beszámolója szerint Sikorski elmondta: szeretné, ha Cameron nyilatkozatát a két miniszter közös felhívásának tekintenék, amely az amerikai kongresszusnak és személyesen Mike Johnsonnak, a képviselőház elnökének szól. „Ez egy korszakalkotó döntés, amely befolyással lesz az Egyesült Államok tekintélyére világszerte, a szövetségeseinél” – vélekedett a lengyel külügyminiszter.
A 60 milliárd dolláros ukrajnai segélycsomagot a washingtoni szenátus már a hét elején elfogadta. A képviselőház elnöke azonban nem zárta ki, hogy hetekbe, akár hónapokba is telhet, mire a kongresszus végleg jóváhagyja a programot.
Az Európai Unió nem érdekelt az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjának kiterjesztésében. Kadri Simson energiaügyi biztos ezt az Európai Parlament ülésén jelentette be – írta meg a TASZSZ.
Nem vagyunk érdekeltek az Oroszországgal kötött, ez év végén lejáró háromoldalú gáztranzit-megállapodás meghosszabbításában
– idézte a Reuters.
Az Ukrajnán áthaladó tranzitvonal az Északi Áramlat pusztulása után továbbra is az egyetlen útvonal az orosz gázellátás számára Nyugat- és Közép-Európa országaiba. Az orosz gázszállítások 2022 májusa óta csökkentett mennyiségben haladnak Ukrajnán keresztül.
Az OGTSU közölte, hogy vis maior miatt leállította a szohranovkai állomáson keresztül Európába irányuló tranzitot: a vállalat állítólag nem tudja ellenőrizni az LNR-ben lévő novopszkovi kompresszorállomást. Az orosz gázholding azonban az előző rendszerben nem látott okot a szivattyúzás leállítására.
Az orosz gáz ukrán területen keresztül történő tranzitjáról szóló szerződés 2024 végén jár le.
Franciaország és Ukrajna pénteken kétoldalú megállapodást ír alá a biztonsági kötelezettségvállalásokról – számolt be a The Guardian.
A megállapodás véglegesítésére Ukrajnában került volna sor, de Emmanuel Macron francia elnök elhalasztotta útját. A tervek szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Franciaországba, majd Németországba is ellátogat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 16-án, pénteken Németországba látogat, ahol Olaf Scholz szövetségi kancellárral tárgyal, ezt követően pedig Franciaországban Emmanuel Macron elnökkel találkozik – írja az ukrán Interfax.
Zelenszkij sajtószolgálatának közlése szerint szombaton, február 17-én az elnök beszédet mond a müncheni biztonsági konferencia nagyszínpadán, és számos kétoldalú tárgyaláson vesz részt, köztük Kamala Harris amerikai alelnökkel, Petr Pavel cseh elnökkel, Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel, Mark Rutte holland miniszterelnökkel, továbbá más államok és nagyvállalatok vezetőivel is.
A NATO-tagországok védelmi minisztereinek találkozójára érkezve a főtitkár – arra reagálva, hogy Donald Trump volt amerikai elnök megjegyzése szerint az Egyesült Államok nem védené meg azon NATO-szövetségeseket, amelyek nem teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat – elmondta:
A NATO alapító szerződésének 5. cikke azt a kötelezettségvállalást rögzíti, hogy minden szövetségest megvédünk, és az egyik szövetséges elleni támadást az összes szövetséges elleni támadásnak tekintjük. Ez a NATO lényege, minden ezzel ellentétes feltevés mindannyiunk biztonságát ássa alá.
Stoltenberg szerint a szövetség tavaly 11 százalékos növekedést ért el a védelmi kiadások terén Európában és Kanadában. Mint mondta, „történelmi számokat tudunk felmutatni, jó úton járunk, de többet kell befektetni”.
„Idén várhatóan 18 szövetségesünk fogja bruttó hazai terméke (GDP) 2 százalékát a védelembe fektetni, az európai szövetségesek pedig együttesen 280 milliárd dollárt fordítanak e célra. Ez az együttes GDP két százaléka. De még mindig van hová fejlődnünk, mert a tavalyi vilniusi csúcstalálkozón az összes szövetséges fogadalmat tett, hogy a GDP 2 százalékát költi védelemre, ez pedig a minimum” – fejtette ki.
Elmondta, hogy az Ukrajnának nyújtott szövetségi támogatás „nap mint nap változást hoz a harctéren”, szerdán például Ukrajna sikeresen lecsapott egy orosz hadihajóra, és felhívta a figyelmet, hogy fel kell pörgetni a hadiipari termelést annak érdekében, hogy az ország megkapja a szükséges haditechnikai utánpótlást.
Felhívta a figyelmet, hogy a NATO erőssége az Egyesült Államok és Európa együttműködése, ezért is nem szabad olyan utat követni, amely azt jelzi, Európát katonai értelemben el lehet választani Észak-Amerikától.
Emlékeztetett, a NATO védelmi kiadásainak 80 százaléka a nem uniós NATO-szövetségesektől származik.
Ami a nukleáris fegyvereket illeti, Stoltenberg szerint a NATO rendelkezik hatékony nukleáris elrettentő erővel. „Ez a végső elrettentő eszközünk, és továbbra is gondoskodnunk kell arról, hogy biztonságos és hatékony maradjon” – szögezte le a NATO-főtitkár.
Kevesebb mint egy hét múlva lesz az orosz–ukrán háború kirobbanásának második évfordulója. Ennek apropójából az ausztrál kormány 50 millió ausztrál dollár (több mint 117 milliárd forint) támogatást nyújt az Ukrajnai Nemzetközi Alapnak. A pénzeszközöket kiemelt katonai felszerelések vásárlására fordítják – írja az RBK.
Az Ukrajnai Nemzetközi Alapot a brit védelmi minisztérium igazgatja.
A partnerek hozzájárulásait katonai felszerelések vásárlására fordítják.
Ausztráliában hangsúlyozták, hogy a Nagy-Britanniában zajló program keretében folytatják az ukrán hadsereg kiképzését. Az ausztrál kormány emellett az E–7A Wedgetail repülőgépet is biztosította Németországnak, hogy megvédje a fontos logisztikai útvonalakat.
A kormány hozzátette, hogy a teljes körű háború kezdete óta 960 millió dollárnyi segélyt nyújtott, amelyből 780 milliót az ukrán hadsereg megsegítésére fordítottak.
Mint megírtuk, csütörtök reggel légiriadót adtak ki Ukrajna teljes területére orosz rakétatámadás miatt. A legfrissebb hírek szerint a támadás hét ukrán régióra terjedt ki. Kijev mellett többek között Dnyipro, Zaporizzsja és Lviv városok is a célpontok között voltak az ukrán hadsereg csütörtöki közleménye szerint.
A támadások elsősorban infrastrukturális létesítmények ellen irányultak, de lakó- és kereskedelmi épületek is megrongálódtak, és legalább hat ember megsérült az ország különböző területein. Az MTI szerint a légiriadó több mint két órán át tartott országszerte.
Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás parancsnoka elmondta, hogy különböző irányokból érte rakétatámadás a fővárost,
a légvédelem azonban az összes rakétát lelőtte, és Kijevben nem keletkezett nagyobb kár, nem volt áldozat.
A lengyel határhoz közeli Lviv városában egy infrastrukturális létesítményt ért találat – közölte Makszim Kozickij kormányzó. A támadásban két ember megsérült. Lakóházak és személygépkocsik is megrongálódtak. Helyi illetékesek tájékoztatása alapján a nyugati Hmelnyickij régióban és a délkeleti Zaporizzsja városában szintén az infrastruktúrát érte találat.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Fehér Ház újabb trükkjének nevezte a nyugati média azon publikációit, amelyek szerint Oroszország állítólag atomfegyverek telepítését tervezi az űrbe.
Korábban Jake Sullivan nemzetbiztonsági elnökhelyettes azt mondta, hogy február 15-én tájékoztatót tart a képviselőházban az ország nemzetbiztonságát fenyegető állítólagos veszélyről. Mike Johnson amerikai házelnök jelezte, hogy nem lát okot a „nyilvános riadalomra”.
Oroszország kész együttműködni bármelyik amerikai elnökkel, de előnyösebb lenne számára, ha a hivatalban lévő államfő, Joe Biden lenne ezen a poszton, mint Donald Trump korábbi elnök – mondta Vlagyimir Putyin orosz államfő a Rosszija 1 televíziónak adott, a Telegramon szerda éjjel közzétett nyilatkozatában.
„Biden” – mondta Putyin, amikor Pavel Zarubin újságíró megkérdezte tőle, hogy Oroszország melyik amerikai elnökkel működne együtt szívesebben.
Ő tapasztaltabb és kiszámíthatóbb, a régi formáció politikusa. De bármelyik amerikai vezetővel együtt fogunk dolgozni, akiben az amerikai nép megbízik
– tette hozzá az orosz elnök.
Biden egészségi állapotáról szólva az orosz vezető megjegyezte, hogy már akkor amerikai hivatali partnere alkalmatlanságáról beszéltek, amikor 2021-ben Svájcban találkozott vele, de ő nem látta ennek jelét. Leszögezte, hogy Moszkva számára nem a jelöltek egészségi állapota, hanem a politikai álláspontja a fontosabb.
„Úgy vélem, hogy a mai kormányzat álláspontja rendkívül káros és hibás” – nyilatkozott. Az interjúról ide kattintva olvashat részletesen.
„Hogy megismerhessünk egy társadalmat, annak az egyik útja az infrastruktúrán keresztül vezet, ahol az emberek gyülekeznek” – kezdte bejelentkezését a riporter a Kijevszkaja metróállomás elől, amit Sztálin épített 70 éve. Carlson szerint sokkoló, amit odalent láttak a metróban – pontosabban az, amit nem láttak.
Nincsenek graffitik, nincs mocsok, nincsenek szagok, nincsenek hajléktalanok, drogosok, erőszaktevők és olyan emberek, akik arra várnak, hogy a vonat elé lökjenek
– fejtette ki. Ez pedig sokkolta, hogy egy országban hogy lehet az, hogy ahol naponta ezrek járnak munkába oda-vissza, az hogy lehet tisztább, mint az ő hazájában (az Egyesült Államokban) bármi.
Ezután pedig, mivel nem megválaszolni akarja a kérdést, csak feltette, levisz minket a metróállomásra, hogy bemutassa, hogy a háború közepén hogy néz ki Moszkva közepén a Kijevszkaja állomás.
TC Shorts: The Moscow Subway Station pic.twitter.com/xX8qRrda3X
— Tucker Carlson (@TuckerCarlson) February 14, 2024
A Kupjanszk térségében lévő Velikij Burluk települést lőtte ágyúkkal az Ukrajnát támadó orosz hadsereg szerda délután, a rendőrség előzetes információi szerint a támadásban ketten meghaltak, heten megsebesültek, és a romok alatt még négy ember lehet – közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegram internetes közösségi oldalon.
Vadim Filaskin Donyeck megyei kormányzó ezzel egy időben arról tájékoztatott, hogy az orosz erők csapást mértek a Kramatorszk térségében fekvő Mikolajivka település lakóházaira, aminek következtében két helybeli nő életét vesztette. A megyei ügyészség azt közölte, hogy öt civil halt meg és három megsebesült a Kramatorszk és Volnovaha térségét ért orosz támadásokban.
Az MTI beszámolója szerint Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról adott hírt a Telegramon, hogy az orosz erők ismét lőtték a megye székhelyét, Herszon várost, ahol legkevesebb három civil, köztük egy 14 éves lány megsebesült.