Egy ENSZ-nagykövet szerint nincsenek megszállt ukrán területek

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Szörnyű csapás érte Odesszát, hatalmas tűz ütött ki;
• Vlagyimir Putyin bejelentette: Készen áll Oroszországban a nukleáris triász;
• Amerika 500 új szankcióval sújtja Oroszországot Alekszej Navalnij halála miatt;
• Navalnij édesanyja állítja, ultimátumot kapott;
• Egy ENSZ-nagykövet szerint nincsenek megszállt ukrán területek;
• Veszélyre figyelmeztették az ukránokat, több régióban is légiriadót jelentettek be.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombatin is! Jó pihenést kívánunk!

A NATO védelmi erőfeszítéseinek növelésére szólított fel Andrzej Duda lengyel elnök abban a beszédben, amelyet pénteken, Ukrajna megtámadásának második évfordulója alkalmából tett közzé az X felületén.

A videóban angol nyelven elhangzott beszédében a lengyel államfő felidézte, hogy 2022. február 23-án – az Ukrajna ellen intézett orosz agresszió előestéjén – Gitanas Nauseda litván elnökkel együtt Kijevbe látogatott, kifejezve támogatásukat Ukrajna felé.

Ebben a tekintetben semmi sem változott, Lengyelország támogatta, támogatja és támogatni fogja az Ukrajna szabadságáért folytatott harcot

– jelentette ki a lengyel elnök.

Varsó a háború első szakaszában – „amikor nem mindenki volt hajlandó ilyen támogatást adni” – több mint 300 tankot, valamint önjáró tüzérségi lövegeket, páncélozott járműveket és repülőgépeket szállított Ukrajnának.

Az elnök leszögezte: ha a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozón „hallgattak volna az Egyesült Államokra, Lengyelországra és más közép-európai országokra”, ha „nem győzött volna az az attitűd, hogy Oroszországot nem kell háborgatni”, Ukrajna már ma az észak-atlanti szövetség tagja lenne.

Szerinte a szabad világ nem engedheti meg, hogy Vlagyimir Putyin és Oroszország győzzön, és ha ez mégis megtörténne, egy újabb háborúval kellene szembenézni, előbb vagy utóbb. Felhívta a figyelmet a NATO és az Egyesült Államok szerepére a világbiztonság megőrzésében, valamint Lengyelország védelmi erőfeszítéseire.

Hangsúlyozta, hogy Varsó a GDP több mint 4 százalékát szánja védelmi kiadásokra, s úgy véli, más NATO-tagállamoknak is „nagyobb felelősséget kell vállalniuk az egész szövetség biztonságáért”.

Ha a jövő nemzedékek számára biztonságos Európát akarunk, cselekednünk kell, mégpedig azonnal

– zárta beszédét Andrzej Duda.

A lengyel gazdálkodók tiltakozására válaszul az ukrán kormány „a kölcsönös megértés tervét” készítette el, és javasolta a határzár feloldását – számolt be a European Pravda Denisz Smihal ukrán miniszterelnöknek az ukrán–lengyel határon tett február 23-i látogatásáról.

Az ukrán „kölcsönös megértés terve”:

• Az első arra szólítja fel Kijevet, hogy fogadja el az Európai Bizottság által az ukrán mezőgazdasági exportra, különösen a baromfihúsra, tojásra és cukorra vonatkozó korlátozásokat.
• Másodszor, Ukrajna kérni fogja az EU-tól, hogy haladéktalanul vizsgálja át a mezőgazdasági politikát és a szállítási jogszabályokat, „az ukrán mezőgazdasági termékminőség manipulálásának végleges megszüntetése érdekében”.
• A terv harmadik lépése szerint a kijevi és varsói kormány közös felhívást intéz az Európai Bizottsághoz. Sürgetik az EU-ba irányuló orosz mezőgazdasági export leállítását. Ukrajna felajánlja az Európai Bizottságnak, hogy további korlátozásokat alkalmazzon, és fokozott figyelemmel kísérje a harmadik országokból az EU-ba irányuló mezőgazdasági importot, valamint közös határellenőrzést hozzon létre Ukrajna és az EU között.
• Negyedszer, Smihal kijelentette, hogy Kijev egy „háromoldalú központ: Ukrajna, Lengyelország és az Európai Bizottság” létrehozását javasolja, amelynek társelnöke Ukrajna és Lengyelország agrárminiszterei, valamint az Európai Bizottság képviselője lenne „az összes félreértés gyors megoldása érdekében.”
• Végül az ötödik lépés azt takarja, hogy Lengyelország – miután engedélyezte a lőszerek, katonai felszerelések, humanitárius segélyek és egészségügyi felszerelések mozgását – kiterjeszti ezt Ukrajna kritikus üzemanyag-ellátására is.

A háromoldalú központnak éjjel-nappal működnie kell, a határzár kérdését pedig sokkal hamarabb meg kellene oldani, mint március 28., amikor Ukrajna és Lengyelország kormányának közös ülése van. Ellenkező esetben Ukrajna fenntartja magának a jogot, hogy tükörintézkedéseket hajtson végre az ellenőrző pontokon

– zárta gondolatait Smihal.

Február 21-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt javasolta, hogy Lengyelország tartson kétoldalú találkozót a kormányok és szükség esetén az elnökök szintjén, válaszul arra, hogy a lengyel gazdálkodók blokkolják az ellenőrző pontokat a közös határon.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök elutasította Zelenszkij elnök meghívását a határon tartandó kormányülésre. Kijelentette, hogy egy ilyen találkozónak nem szabad szimbolikusnak lennie, és a két kormány közötti tárgyalásokat március végére tervezik Varsóban.

Február 23-án az ukrán kormánydelegáció megérkezett a határra, de a találkozóra nem került sor, mivel Lengyelország képviselői nem érkeztek meg.

Mihail Hodorkovszkij ellenzéki orosz politikus úgy véli, Alekszej Navalnij temetése nagy tüntetéshullámot indítana el Oroszországban, ezért Putyin a választásokig nem adja ki a volt ellenzéki politikus holttestét.

A volt olajmágnás úgy véli, Putyin nem akarja, hogy kiderüljön, hány ember tiltakozik kormánya ellen. „Ha az emberek azt látnák, hogy valójában sokan tiltakoznak Putyin ellen, akkor a fennálló helyzet akár pillanatok alatt megváltozhatna” – mondta Hodorkovszkij.

Az ellenzéki politikus véleményéről itt írtunk bővebben.

Hollandiában több mint 65 ezren írták alá azt a petíciót, amely azt kezdeményezi, hogy a hágai orosz nagykövetségnek otthont adó utcát nevezzék el Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikusról, aki a múlt héten halt meg tisztázatlan körülmények közt sarkvidéki börtönében.

A hágai utca jelenleg Andries Bicker nevét viseli, aki a 17. században prominens politikai szerepet töltött be Hollandiában. A kezdeményezés szervezője, Lisa Hollman szerint a petíció célja, hogy „üzenetet küldjön Moszkvának, Navalnij befolyása a halála után sem szűnik meg”.

„A hágai tanácshoz több kérés is érkezett az utca átnevezésére, de általában egy személy halála után legalább 10 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy utcát elnevezzenek róla, ezért a döntést alaposan át kell gondolni” – nyilatkozta a hírportálnak Vicky Hendriks, a tanács szóvivője, hozzátéve hogy az utca átnevezésének messzemenő adminisztratív és pénzügyi következményei vannak, amelyeket figyelembe kell venni.

A Dutchnews azt írja, volt már precedens arra, hogy egy utca névét sikerült rövid időn belül átváltoztatni: egy amszterdami főutat a második világháború után Sztálinról neveztek el, majd ezt 1956 novemberében Szabadság útra keresztelték át, miután a szovjet csapatok bevonultak Magyarországra, hogy leverjék a forradalmat.

Az ukrán parlament megszavazta pénteken azt a törvényjavaslatot, amely rendelkezik a sorkatonák tartalékos állományba helyezéséről a hadiállapot alatti katonai szolgálatuk befejezése után – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon az MTI szerint.  A bejegyzés szerint az előterjesztést 319 képviselő támogatta – a jogszabály elfogadásához legalább 226 szavazat kellett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön nyújtotta be a törvénymódosító javaslatot a sorkatonák tartalékos állományba helyezéséről.

Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő ismertetése szerint a törvényjavaslatban az áll, hogy azokat a sorkatonákat, akiket a hadiállapot bevezetése előtt soroztak be, és azóta lejárt a katonai szolgálatuk, de azt határidőn túl meghosszabbították, az ukrán elnök rendeletében meghatározott időkereten belül bocsássák el, és vegyék tartalékos állományba.

Az nv.ua ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában a hadkötelezettségről és a katonai szolgálatról szóló törvényt 2022 októberében módosították: a jogszabályban megtiltották a sorkatonai szolgálatra való behívást hadiállapot idején. Ezt megelőzően, 2022. február 24., az orosz támadás kezdete után Ukrajnában kétszer – ősszel és tavasszal – már törölték a sorkatonai szolgálatra való behívást. Sorkatonai szolgálatban maradtak viszont a 2021-ben besorozott katonák a hadiállapot kihirdetése után is.

Frontszolgálatra sorkatonákat Ukrajnában nem küldenek. A harcokban jelenleg olyan katonák vesznek részt, akik önként jelentkeztek, és szerződéses alapon teljesítenek szolgálatot, továbbá 27–60 éves mozgósított tartalékosok, valamint hivatásos katonák szintén 60 éves korig, illetve főtisztek 65 éves korig.

Ukrajnában az orosz invázió kezdete előtt sorkatonának a 20–27 év közöttieket hívták be. Sorozás évente kétszer volt, tavasszal és ősszel. A szolgálat időtartama másfél év volt – a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek egy év –, ezután tartalékos állományba kerültek.

Harminchét csoportos csapást mért ukrán katonai célpontokra a múlt héten az orosz hadsereg nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel és drónokkal – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a támadások hadiipari létesítmények, katonai repülőterek infrastruktúrája, arzenálok és üzemanyagbázisok, valamint alakulatok és külföldi „zsoldosok” telepítési pontjai ellen irányultak, és az összes kijelölt létesítményt találat érte.

A február 17. és 23. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés Avgyijivka, Krinki és Pobjeda bevételéről, valamint gyakorlatilag minden frontszakaszról előrenyomulásról számolt be.

A minisztérium tájékoztatása értelmében az orosz erők öt frontszakaszon 83 ellentámadást és támadást vertek vissza, a legtöbb, szám szerint 39 ukrán roham az avgyijivkai frontszakaszon hiúsult meg. Az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén több mint 7500 katonát veszített, akik közül legtöbben – több mint 2900-an – az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Dánia és Ukrajna biztonsági megállapodást írt alá – közölte Volodimir Zelenszkij X-bejegyzésben.

Pénteken Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nyugat-ukrajnai Lviv városában. A vezetők meglátogattak egy temetőt, és tisztelegtek az elesett katonák előtt – közölte az ukrán elnöki hivatal a Sky News szerint. Emellett

Az ukrán vezető kijelentette, hogy a megállapodás „megerősítette Dánia megingathatatlan támogatását népünknek”, és „legalább 1,8 milliárd eurós segítségnyújtást tartalmaz az idei évre”.

A fentiek mellett az ukrán elnök megköszönte Dánia támogatását a „holisztikus F–16-os kapacitás biztosítására irányuló erőfeszítések” kapcsán is.

Az egyetlen igazi szankció Oroszország és Putyin elnök ellen a fegyverek szállítása Ukrajnának – írta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó X-bejegyzésében.

Az egyetlen szankció, amely valóban érinti/megijeszti mind személyesen Putyint, mind az RF [Russian Federation – Orosz Föderáció] hatalmi elitjét – a fegyverek. Sok fegyver. Nagyon sok fegyver Ukrajnának. Nagy hatótávolságú, rakétaelhárító, tengeri fegyverek. A többi fikció, késleltetett tudatosság, a folyamat folytatása, a háború elhúzódása, veszélyes illúziója annak, hogy »ki lehet várni a végét«

– írta Mihajlo Podoljak ukrán politikus-újságíró, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, az ukrán elnöki hivatal kommunikációs politikájának irányítója.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke exkluzív interjút adott a Fox Newsnak, amely csütörtökön jelent meg: az elnök továbbra is kitart amellett, hogy a Nyugat segítsége nélkül Ukrajna nem lesz képes fenntartani a védelmi rendszerét. Zelenszkij szerint Kijevnek különösen „erős fegyverekre, távolsági fegyverekre, távolsági rakétákra és tüzérségre” van szüksége.

Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke zárt körű találkozót tartott Alekszej Navalnij özvegyével, Julija Navalnajával, és lányával, Dasha Navalnajával egy San Franciscó-i szállodai szobában – számolt be róla a BBC.

A Fehér Ház által kiadott fotókon Biden látható, amint átöleli Juliját, és beszélget vele és Dasával egy San Franciscó-i szállodai szobában. Újságíróknak azt nyilatkozta az elnök, hogy Navalnaja „folytatja a harcot, nem adja fel”.

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, Vlagyimir Putyin legfőbb kritikusa 2024. február 16-án halt meg. A 47 éves Navalnij 2021 óta volt börtönben, egy szibériai büntetőtelepen vesztette életét.

A Kreml tagadja, hogy köze lenne halálához, felesége azonban úgy véli, az orosz elnök rendelte el férje megölését.

Az Egyesült Államok csütörtökön újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen: a Fehér Ház szankciókkal sújtja Oroszországot Navalnij halála miatt. A szankciók a Navalnij bebörtönzéséhez köthető személyeket, valamint az orosz pénzügyi szektort célozzák.

Az Európai Unió Tanácsa az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizenharmadik szankciós csomagját, amely az orosz háborús erőfeszítésekhez segítséget nyújtó vállalkozásokat is sújtja. A csomagot hivatalosan február 24-én, az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetének második évfordulójára hagyják jóvá.

Ukrajna Szentszéknél akkreditált nagykövete, Andrij Juras kijelentette, Ferenc pápa hamarosan Ukrajnába látogathat – írta a hirado.hu.

„Hiszem, hogy erre a látogatásra hamarosan sor kerülhet. Újra meg újra megismételjük a meghívást. Legutóbbi nyilatkozatunkban is ismét kifejeztük azon vágyunkat, hogy hazánkban találkozhassunk a Szentatyával.Tudomásunk szerint a pápa előbb-utóbb bejelenti, hogy kész a látogatásra, ami Ukrajna számára rendkívül fontos lenne” – mondta Juras a Sky TG24 olasz hírcsatornának.

Hozzátette, Ferenc pápa több nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy kész elmenni Kijevbe, amennyiben Moszkvába is ellátogathat.

Moszkva újabb uniós tisztviselőket és politikusokat tilt ki Oroszországból az új, amerikai szankciókra válaszul – ismertette a The Guardian. 

Az orosz külügyminisztérium pénteken közölte, hogy jelentősen bővítette azoknak az uniós tisztviselőknek és politikusoknak a listáját, akiknek megtiltotta a beutazást Oroszországba, válaszul az Amerikai Egyesült Államok legújabb szankcióira.

Az EU-tagállamok szerdán hagyták jóvá az Oroszországgal szembeni 13., az Ukrajna megtámadása miatt hozott szankciócsomagot, amely közel 200 szervezetet és személyt tilt ki, akiket azzal vádolnak, hogy segítettek Moszkvának fegyverek beszerzésében, vagy hogy részt vettek ukrán gyermekek elrablásában, amit Moszkva tagad. Pénteken az EU bejelentette, hogy több külföldi vállalat ellen is szankciókat fog alkalmazni, mivel állítólag olyan kettős felhasználású termékeket exportáltak Oroszországba, amelyeket az Ukrajna elleni háborúban használhattak fel,

Az Európai Unió folytatja eredménytelen kísérleteit, hogy egyoldalú korlátozó intézkedésekkel gyakoroljon nyomást Oroszországra

– áll az orosz külügyminisztérium közleményében.

Az ukrán parlament pénteken, 317 szavazattal elfogadta a sorkatonák leszereléséről szóló törvényjavaslatot – számolt be a Strana Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő tájékoztatása alapján. 

Csütörtökön írtuk meg, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamentben, amely lehetővé teszi azoknak az ukrán sorkatonáknak a leszerelését, akik elég időt teljesítettek aktív szolgálatban.

Zelenszkij aláírt egy rendeletet is, amely megnyitja az utat a külföldiek és a hontalanok számára, hogy az ukrán nemzeti gárdánál szolgáljanak. Továbbá a rendeletben az áll, külföldi nőket is felvehetnek szerződés alapján, ha vannak olyan betöltetlen állások, amelyeket női katonaszemélyzet elláthat.

Avgyijivka után az orosz hadsereg most a keleti Donyecki területen Marjinkára összpontosítja támadásait az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) közlése szerint.

Dmitro Lihovij, a hadsereg szóvivője csütörtökön késő este közölte, hogy Marjinka térsége „egy újabb gócpont lett” Avgyijivka eleste után. Elmondta, hogy a Marjinka délnyugati részén fekvő két faluban az orosz erők „31 alkalommal próbálták áttörni csapataik védelmét”.

Volodimir Zelenszkij elnök a héten „rendkívül nehéznek” nevezte a fronton kialakult helyzetet a késedelmes nyugati katonai segélyszállítmányok miatt – idézi a The Guardian az elnököt.

Ha az Ukrajna elleni háború most véget érne, akkor is legalább tíz évre volna szükség a károk helyreállítására megfelelő pénzügyi háttérrel – jelentette ki Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes és infrastrukturális miniszter a dpa hírügynökségnek adott és pénteken megjelent interjújában.

A súlyosabb károkat két-három év alatt helyre lehetne állítani, de a folyamat összességében öt vagy akár tíz évig is eltarthat

– tette hozzá.

Szombaton lesz két éve, hogy kitört az ukrajnai háború. Kubrakov az ENSZ, a Világbank és az Európai Unió adataira hivatkozva közölte, hogy 500 milliárd euróra (193,9 ezermilliárd forint) becsülik az ez idő alatt okozott háborús károkat. Továbbá hangsúlyozta, hogy a Németország által nyújtott újjáépítési és katonai segítség a háborús menekültek hazatérését is segíti. „Emberek százai és ezrei térhetnek haza” – jelentette ki.

A miniszterelnök-helyettes szerint a Németország által átadott légvédelmi rendszerek különleges szerepet játszanak a harcokban, védelmet nyújtanak az embereknek. „Ennek a védelemnek az ismeretében a menekültek könnyen dönthetnek úgy, hogy visszatérnek Németországból Ukrajnába” – tette hozzá.

Az MTI szerint jelenleg több mint egymillió ukrajnai háborús menekültet tartanak nyilván Németországban.

Az Európai Unió Tanácsa az Ukrajna elleni folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizenharmadik szankciós csomagját, amely az orosz háborús erőfeszítésekhez segítséget nyújtó vállalkozásokat is sújtja.

Mint arról korábban beszámoltunk, a tanács pénteki brüsszeli közleménye szerint a szankciós lista az újabb csomag részeként 106 ember és 88 szervezet nevével bővült, akik vagy amelyek felelősek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért.

A korlátozó intézkedések elsősorban a védelmi és katonai szektorban tevékenykedő azon vállalatokat és szervezeteket, illetve képviselőiket érintik, amelyek fejlett technológiával és katonai termékekkel látják el Oroszországot, bizonyítottan támogatva Moszkva háborús erőfeszítéseit. A szankciós csomag emellett nagy hangsúlyt fektet az intézkedések kijátszása elleni küzdelemre, és célba veszi az Ukrajnából elhurcolt gyermekeket átnevelő, orosz működtetésű intézményeket is.

Az ukrán elnök exkluzív interjút adott a Fox Newsnak, amelyben beszélt az amerikai elnökjelöltekről, a háború veszteségeiről és apróbb győzelmeiről, az ukrán elnökválasztásról és arról is, hogy egyetlen ellenség lehet csak, amelynek a neve nem más, mint Putyin.

Az interjúval ebben a cikkünkben foglalkozunk bővebben.

Oroszország polgári és katonai hatóságait az illetékes bíróságok előtt felelősségre kell vonni az Ukrajna és népe ellen elkövetett bűncselekményekért, elszámoltathatóság nélkül nem lehetséges a tartós béke – jelentették ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács (ET) vezető képviselői, akik az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kezdetére emlékeztek. 

Az MTI beszámolója szerint közleményükben azt írták: különösen megrázó a nem szűnő orosz bombázások által okozott polgári áldozatok számának közelmúltbeli növekedése. Ezzel összefüggésben emlékeztettek arra, hogy a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat tiltja a nemzetközi jog, bárhol is történjenek.

Aggodalmukat fejezték ki azon ukrán gyerekeknek sorsa miatt is, akiket Oroszország jogtalanul deportált Ukrajnából, vagy erőszakkal hurcolt el Ukrajna Oroszország által ideiglenesen megszállt területeire.

Az igazságszolgáltatás iránti elkötelezettségünktől vezérelve továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy az orosz polgári és katonai hatóságokat illetékes bíróságok előtt felelősségre vonják az Ukrajna és népe ellen elkövetett bűncselekményekért

– fogalmaztak.

Emellett elítélték Oroszország arra irányuló kísérleteit, hogy büntetőintézkedéseket vezessen be azok ellen, akik az oroszok által a háború során elkövetett bűnökért való felelősségre vonására törekszenek, beleértve a Nemzetközi Büntetőbíróság bíráit és ügyészeit is. Hangsúlyozták továbbá: Oroszországnak teljes mértékben eleget kell tennie nemzetközi jogi kötelezettségének arra vonatkozóan is, hogy végrehajtsa az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) jogerős ítéleteit.

Az Amerikai Egyesült Államok szenátusának többségi vezetője, Chuck Schumer várhatóan Ukrajnába utazik, hogy megpróbálja megnyugtatni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a kongresszus segítségnyújtásáig – írja a The Guardian.  

Mint ismert, a háború sújtotta országnak 60 milliárd dollárt biztosító csomag elakadt az amerikai képviselőházban. 

Egy, az utazása előtt adott interjúban Schumer az Associated Pressnek elmondta, azt tervezi, hogy elmondja az ukrán tisztviselőknek, hogy „meg fogják nyerni ezt a harcot, és Amerika nem hagyja cserben őket”.

Zelenszkij szerint az Egyesült Államok és más nyugati országok által nyújtott segítség késedelme lehetőséget teremt Oroszország számára, hogy előrenyomuljon a csatatéren, mivel az ukrán erők lőszer- és fegyverkészlete veszélyes szintre csökkent.

A szejm módosította a falu és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényt, és megtiltotta az orosz és a fehérorosz agrárterméket importját – írta meg a Kárpáti Igaz Szó. Edgars Rinkevics lett elnök már korábban is támogatta a kezdeményezést, hogy az EU csökkentse az orosz gabona importját.

Ez érvényes a takarmánynövényekre és a harmadik országból származó árukra. „A törvény rendelkezése 2025. július 1-ig marad érvényben, és szükség szerint meghosszabbítható.”

Lettország, mint Oroszországgal szomszédos állam, továbbra is törekszik az agresszorral való gazdasági kapcsolatok leépítésére. „Ez egyben kiegészítő eleme az Európai Unió Oroszország elleni megszorító intézkedéseinek is” – írták.

Az orosz légvédelmi rendszerek megsemmisítettek két ukrán drónt a Kurszki terület felett – idézte az orosz védelmi minisztériumot a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Február 23-án moszkvai idő szerint körülbelül 10 óra 20 perckor meghiúsult a kijevi rezsim kísérlete arra, hogy drónok alkalmazásával terrortámadást hajtson végre az Oroszország területén lévő objektumok ellen. Két pilóta nélküli légi járművet semmisített meg a Kurszki terület fölött a légvédelem

– jelentették.

Az ukrajnai háború második évében a tartósan Magyarországon maradó menekültek beilleszkedésének segítésére helyezte a hangsúlyt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, miközben a beregsurányi határátkelőn is fenntartotta 24 órás szolgálatát – közölte a segélyszervezet.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy évre köt együttműködési megállapodást az integrációs programba felvett családokkal, hogy a támogatási időszak végére önállóan képesek legyenek gondoskodni magukról. 

Amíg ez nem következik be, a program addig is segíti a családokat: bérelt lakásokban helyezi el őket, magyar nyelvi oktatást nyújt a gyermekeknek és felnőtteknek, segít eligazodni a magyarországi oktatási és egészségügyi rendszerben. A mindennapokban családgondozók kísérik a menekülteket, hozzájuk fordulhatnak a mindennapos problémákkal, ha például szerelőt kell hívni, vagy az orvosi rendelőben tolmácsra van szükség.

A menekültek munkába állását egy teljes csoport segíti, külön ember foglalkozik például a diplomák honosításával vagy a hivatalos iratok fordításával. A legtöbben gyárakban vagy az építőiparban helyezkedtek el, sokan operátorként kaptak munkát. Az eredeti szakmájukban egyelőre csak kisebb részük tudott elhelyezkedni.

A háborús élmények miatt többen pszichésen terheltek, nehezen viselik például a zajt, váratlan helyzetekre sokszor túlzott indulattal, vagy éppen visszahúzódva reagálnak. Az események feldolgozását pszichológusok, tanácsadók segítik, a program pedig táborokkal, kulturális programokkal, közösségi alkalmakkal segíti beilleszkedésüket.

A programból eddig kikerült családok döntő többsége sikeresen önállósodott, a kétszülős családoknak sokszor már némi tartalékot is sikerült képezni az indulásig, a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák számára nagyobb kihívást jelentett a váltás, de a többségük ugyancsak megerősödve lépett tovább a program kifutása után.

Mint megírtuk, arról tájékoztatták Vlagyimir Putyin orosz elnököt kedden, hogy orosz ellenőrzés alá került Krinki település a Dnyeper bal partján, Herszon megyében, ahol az ukrán hadsereg hídfőállás kiépítésével próbálkozott. 

„Mihail Jurjevics  jelentette, hogy ez a település teljesen a mi ellenőrzésünk alatt áll, kiépült ott a szükséges védelem” – mondta Putyin. Az orosz elnök azt is hozzátette, hogy négy-öt ukrán katona bujkál még a környéken, akiknek felajánlották a megadás lehetőségét.

Majd Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a kamerák előtt azt mondta Putyinnak, hogy „amikor Krinkiről beszélünk, ezt a helyet a mi tengerészgyalogosaink szabadították fel”. Sojgu szerint az orosz hadseregnek végül sikerült visszaszereznie a település feletti ellenőrzést.

A Bild beszámolója szerint ennek bizonyítékaként az orosz hadsereg nem sokkal később egy videót tett közzé az interneten, amelyen a katonák az orosz zászlót tűzik ki a romos Krinki közepén.

Nem sokkal később azonban az ukránok közzétettek egy videót, amelyen látszik, hogy Krinkiben az orosz katonák életük kockáztatásával rohantak a lerombolt település egy részébe, ott sietve kitűzték a zászlót, majd visszamenekültek egy közeli erdőbe. A Bild szerint ennek értelmében „nem lehet szó Krinki felszabadításáról, ahogyan azt Sojgu állítja”. A videó itt megtekinthető. 

Ellenzi a fegyverszállításokat Kijev részére, tárgyalásokra szólít fel Moszkvával, és a németek Putyin-pártinak tartják Sahra Wagenknechtet, a radikális baloldali die Linkéből kilépett politikust, aki a közelmúltban megalapította Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) nevű pártját. A BILD alelnökével, Paul Ronzheimerrel készített podcastinterjúban az ukrajnai háborúról beszélgettek. 

A műsorvezető egyenesen azt kérdezte Sahra Wagenknechttől, hogy Putyin gyilkos-e. 

Soha nem gondoltam, hogy Putyin szimpatikus ember

– válaszolta a politikus, hozzátéve, szerinte álszent dolog most úgy tenni, mintha ő lenne az egyetlen diktátor a világon, aki halálra ítéli a kritikusait. 

Ugyanakkor kiemelte, hogy egyértelműen a Kreml vezetője felelős Alekszej Navalnij haláláért, továbbá soha nem szimpatizált az orosz rezsimmel. 

A műsorvezető felelősségre vonta a politikust azon kijelentése miatt, miszerint tárgyalásokat kellene folytatni Moszkvával. 

A politikus Ukrajna támogatása helyett tárgyalna Moszkvával, véleménye szerint Oroszország Európához tartozik, és az európai országoknak érdeke, hogy megpróbálják javítani a kapcsolatot az állammal. 

Wagenknecht azt is hangsúlyozta, hogy az európai fegyverkezés, amely az elrettentésre összpontosít egy veszélyes irány, és nem ért vele egyet. Attól tart, hogy Németország fegyverszállításai eszkalációhoz vezethetnek.

Ha német fegyverekkel visszük a háborút Oroszországba, akkor Németországba visszük a háborút. Ez pedig felelőtlenség az országunkban élő emberekkel szemben

– hangsúlyozta.