Tizenhatra nőtt a halottak száma Odessza városában, amelyet dróntámadás mellett rakétacsapások is értek pénteken – írja az UNIAN hírügynökség.
Mint korábban írtuk, Vinnicja mellett Odesszában is halálos csapás történt. Oleh Kiper, Odessza régió állami közigazgatásának vezetője legutóbb azt közölte,
hogy 16 ember meghalt a támadásban, és további 55 embert sérülésekkel kezelnek a kórházban.
Azt is közölte, mostanáig már több mint 200 odesszai lakos adott vért, hogy a sérültek megfelelő kezelést kaphassanak, és még legalább százan állnak sorban, hogy ezt megtehessék.
A belügyminisztérium később még több sérültről számolt be: ők azt írták, hogy 73 embert kezelnek különböző súlyosságú sebesülésekkel Odesszában. Hozzátették azt is, hogy rendőrök is vannak a halottak közt. A város polgármestere, Gennagyij Truhanov pedig hozzátette, hogy a csapásban meghalt az egyik polgármesterhelyettes, Szergej Tetjukin is.
Korábban, többek közt a bahmuti orosz ostrom idején is arról számoltak be külföldi megfigyelők, hogy az orosz hadsereg következetesen alkalmazza azt a taktikát, hogy egy becsapódás után – némi késleltetéssel – újabb csapást hajtanak végre ugyanazon a helyszínen. Ez elsősorban a mentőalakulatok dolgozóira vagy a mentésben részt vevő civilekre lehet veszélyes (a mostani odesszai csapásban szintén voltak halottjai és sérültjei az ukrán katasztrófavédelemnek és a mentőszolgálatnak).
Natalja Humenyuk, az ukrán déli hadseregcsoport sajtószolgálatának vezetője az UNIAN szerint utalt arra, hogy ugyanez történt most Odesszában: a támadás helyszínén két, vélhetően Iszkander–M típusú ballisztikus rakéta csapódott be. Humenyuk azt is hozzátette, hogy a déli területeken az orosz fél rendszeresen alkalmazza ezt a taktikát, mindezt számos alkalommal dokumentálták is az ukrán hatóságok.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Fenyegetést kapott a Nyugat, Vlagyimir Putyin taktikai atomfegyvereket szállított Belaruszba;
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Az Orosz Önkéntes Hadtest felszólítja az oroszokat, hogy evakuálják Kurszk és Belgorod területét, és március 15-én 21 órától március 16-án 7 óráig humanitárius folyosót nyitnak – áll az Orosz Önkéntes Hadtest péntek esti Telegram-bejegyzésében.
Az önkéntesek továbbra is támadják az orosz csapatok állásait ezekben a régiókban.
A kurszki és belgorodi régiók területén zajló katonai művelettel kapcsolatban ismét felszólítjuk a régiókat lakosaik sürgős evakuálására. Úgy látjuk, Putyin csapatai a civilek között bujkálnak, ezért a mi feladatunk a helyi lakosság maximális biztonságának biztosítása. Ezzel kapcsolatban bejelentjük a második humanitárius folyosó megszervezését a helyi lakosság számára péntek este 21 órától március 16-án reggel 7 óráig. Arra kérjük a civileket, hogy éljenek a lehetőséggel, és akadálymentesen hagyják el az Orosz Föderáció ezen területeit
– írta bejegyzésében a hadtest.
„Ezt követően folytatjuk a Putyin erői elleni masszív támadásunkat a Belgorodi és Kurszki régióban” – zárták közleményüket.
Új koalíciót hoznak létre Ukrajna szövetségesei annak érdekében, hogy nagy hatótávolságú tüzérségi eszközökkel tudják ellátni Kijevet az Oroszországgal szemben vívott háborúban – jelentette be pénteken Olaf Scholz német kancellár, miután megbeszélést folytatott Berlinben Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Tusk lengyel kormányfővel – írja az MTI.
Az újabb szövetséget az Ukrajnát támogató országok úgynevezett Ramstein formátumú együttműködésének keretében hozzák létre.
Olaf Scholz azt ígérte, hogy mihamarabb még több fegyvert fognak beszerezni „az egész világpiacról” Ukrajna támogatására.
Franciaország, Németország és Lengyelország „egységes és eltökélt abban, hogy soha ne hagyják Oroszországot győzedelmeskedni” – jelentette ki a „weimari háromszög” csúcstalálkozója után tartott közös sajtótájékoztatón a francia államfő.
Egy dologról közös a meggyőződésünk: az ukrajnai háború a biztonságunkról és a jövőnkről szól
– fogalmazott Macron, hozzátéve, hogy a három ország közös szándéka az, hogy egészen addig támogassák Ukrajnát, amíg csak szükséges, és ne engedjék Oroszországnak, hogy megnyerje agresszív háborúját. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Ukrajna szövetségesei soha nem kezdeményeznék a konfliktus eszkalálását.
A francia elnök részleteket ugyan nem közölt, de megerősítette, hogy Franciaország támogatja azt a cseh kezdeményezést, hogy az Európai Unión kívülről kellene további lőszereket vásárolni Ukrajna számára.
Donald Tusk azt mondta: Lengyelország minden lehetséges módon segíteni akar annak érdekében, hogy a következő hetekben és hónapokban a helyzet javuljon, ne pedig romoljon Ukrajnában.
A február végén Párizsban tartott támogatói konferencián Emmanuel Macron némi felbolydulást keltett azzal a kijelentésével, hogy a jövőben a nyugati szövetségesek esetleg szárazföldi csapatokat is küldhetnének Ukrajnába. Olaf Scholz és mások ezt a lehetőséget kategorikusan elutasították.
Ukrajna támogatói a befagyasztott orosz vagyonból származó váratlan nyereséget Kijev fegyvervásárlásainak finanszírozására használják fel – írja a Reuters Olaf Scholz német kancellár a francia és lengyel kollégáival folytatott találkozójáról, amelynek célja az egység bemutatása volt a hetekig tartó súrlódások után.
Scholz, Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök közös berlini sajtótájékoztatóján megerősítették, hogy támogatják Ukrajnát, amelynek lőszerhiányos csapatai a legkeményebb csatákat vívják a két évvel ezelőtti orosz invázió első napjai óta.
Az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó váratlan nyereséget arra fordítjuk, hogy pénzügyileg támogassuk az Ukrajnának szánt fegyverek vásárlását
– mondta Scholz, támogatva Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének múlt havi javaslatát.
Scholz elmondta, a vezetők abban is egyetértettek, hogy az Ukrán Védelmi Kapcsolattartó Csoportnak koalíciót kell létrehoznia, hogy távolsági tüzérséget biztosítson Kijevnek.
A helyi regionális kormányzó, Oleh Kiper szerint már húsz halálos áldozata van a pénteken történt odesszai rakétatámadásoknak – írja a Sky News.
További 75 embert kellett ellátni sérülések miatt. Az anyagi károkat illetően annyit lehet tudni, hogy legalább tíz házban okozott kárt az a két orosz Iszkander–M rakéta, amelyek (némi időbeli eltéréssel) ugyanazon a helyszínen csapódtak be.
Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszélt a támadásról péntek esti videós üzenetében. Mint mondta, a mentési munkálatok még mindig zajlanak.
Nagyon aljas támadás ezektől a söpredékektől: két rakéta érkezett, és a második akkor csapódott be, amikor a mentők és az orvosok megérkeztek a helyszínre
– mondta Zelenszkij, miközben részvétét nyilvánította a halottak hozzátartózóinak és köszönetet mondott a mentésben részt vevőknek.
Utasítottam a regionális hatóságokat, hogy teljes mértékben támogassák az összes áldozatot. A védelmi erőink pedig határozottan megtesznek mindent annak érdekében, hogy az orosz gyilkosok a saját bőrükön érezzék a jogos reakciónkat
– tette hozzá az ukrán elnök.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa március 15-én ülésezik, hogy megvitassák az oroszok által megszállt ukrajnai területeken az orosz elnökválasztás keretében illegálisan szervezett szavazást – jelentette be Szerhij Kiszlicja Ukrajna ENSZ-képviselője, amiről a The Kyiv Independent is beszámolt.
Moszkva a megszállt Krím félszigeten és az ukrán Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék egyes részein is szavazást szervez a nemzetközi jog megsértésével.
Oroszország március 15-én megkezdte a háromnapos elnökválasztási szavazását, amely várhatóan további hat évet biztosít az 1999 óta hatalmon lévő Vlagyimir Putyinnak.
A Biztonsági Tanács pénteken 15.05-kor (magyar idő szerint este 20.05-kor) ül össze az Ukrajna által kért ülésre, hogy megvitassa az Oroszország által március 15. és 17. között az ideiglenesen megszállt ukrán Krímben, valamint az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók egy részén illegálisan megrendezett elnökválasztást
– közölte Kiszlicja az X közösségi oldalon.
Oroszország 2022 szeptemberében jelentette be a részben megszállt Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk és Donyeck megyék annektálását, amit Ukrajna és a nemzetközi közösség törvénytelennek és semmisnek minősített.
Az ukrán hatóságok több fotót és videót is közzétettek az odesszai kettős rakétatámadásról, amelynek legalább 16 halottja és rengeteg sérültje van a legutóbbi adatok szerint.
A felvételek felkavaróak lehetnek, így cikkünkben nem mutatjuk meg, csak linkeljük ezeket. Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója egy helyszíni videót osztott meg a halott katasztrófavédelmisekről és mentősökről.
Odessza most: vérfolyók, halottak és sérültek mindenhol
– olvasható a videó felirataként.
Egy másik helyszíni videón szintén a mentőalakulatok sérült vagy halott tagjai és egy megrongált tűzoltóautó is látható. Ezen kívül több helyszíni fotó is készült róluk.
Az egyik ilyen fotót az ukrán védelmi minisztérium is megosztotta a hivatalos X-oldalán. Ők azt írták, hogy
oroszország [sic!] terrorista állam. A szabad világnak egyesítenie kell erőfeszítéseit, hogy segítsen Ukrajnának véget vetni a Kreml népirtó háborújának.
Az orosz fegyveres erők csütörtök délután meghiúsítottak egy fegyveres betörési kísérletet, amelynek során az ukrán különleges műveleti erők katonái és külföldi „zsoldosok” helikopterrel közelítették meg a határt – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint két Mi–8-as helikopter csütörtökön, közép-európai idő szerint körülbelül 14 óra 30 perckor, a terepviszonyokat kihasználva mintegy egy kilométerre közelítette meg az orosz államhatárt, ahol egy mintegy 30 fős, ukrán kommandósokból és külföldi „zsoldosokból” álló diverzánscsoportot tett talajra. A fegyveresek rejtve elérték a határ menti Kozinka falut, és annak szélén több házba is behatoltak.
A Moszkvában kiadott beszámoló szerint az orosz hadsereg és a határőrizet megállította a diverzánsokat, amikor megpróbáltak a település belsejébe behatolni.
A fegyveresekre a tüzérség, harci gépek és irányított légibombák csapásait irányították, és az erősítés érkezésének megakadályozása érdekében távolról elaknásították a terepet.
Azt írták, a fegyveresek visszavonultak, jelentős veszteségeket elszenvedve. Egy csoportjuk megpróbált megtartani egy házat közvetlenül a határ mellett, de sikertelenül. A diverzánsok maradékai ukrán területen aknamezőre jutottak, az evakuálásukra érkező csoportot pedig Tornado sorozatvetőből lőtték.
Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fél vesztesége csütörtökön meghaladta itt az 50 főt. A minisztérium bejelentette, hogy az orosz hadsereg és határőrizet az elmúlt három nap folyamán meghiúsított minden, Belgorod és Kurszk megye területére irányuló ukrán betörési kísérletet. Az ukrán fél összesített vesztesége ezek során meghaladta az 1500 főt. Az orosz erők emellett 18 harckocsit és 23 páncélozott harcjárművet semmisítettek meg a moszkvai közlés szerint – írták.
Nem működik az oroszországi elnökválasztás online szavazási rendszere – írja az Unian. A szavazás napján súlyos problémákat regisztráltak az elektronikus szavazórendszer működésében.
A kibertámadást az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága szervezte – erről az RBC-Ukrajna számolt be a hírszerző szolgálatok forrásaira hivatkozva. A biztonsági szolgálatok egyik forrása az Uniannak is megerősítette, hogy ez a helyzet az ukrán hírszerzés munkájának eredménye.
Az online választási rendszer hibái már reggel óta fennállnak.
Az orosz Központi Választási Bizottság közölte, nincsenek problémák, az oldal a „soha nem látott számú szavazni vágyó” miatt túlterhelt, ezért a rendszer „sorban állás” üzemmódban működik.
Az orosz közösségi oldalakon ezzel szemben az online szavazás meghiúsulásáról számolnak be, az orosz média aktívan terjeszti a rendszer működésének problémáiról szóló információkat.
A Szolomjanszkiji Kerületi Bíróság a bűnszervezet négy tagjával szemben előzetes letartóztatást rendelt el, alternatív fogva tartás nélkül. Köztük van a szervező jobbkeze, aki az Ukrán Ortodox Egyház (UOC-MP) politikai kiadványaiért felelt (elvileg ez Szerhij Csertilin pap – a szerk.).
Ő adott utasításokat a kiadványok szerzőinek, meghatározta és ellenőrizte a tartalmat. További két személy volt felelős a kiadványok szerkesztéséért és jóváhagyásáért. A negyedik a feladatfelelős volt. Meghatározott témákról írt cikkeket.
Megjegyzendő, hogy a többi tíz résztvevőt a törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően értesítették a gyanúról, de mivel az országon kívül tartózkodnak, körözési listára kerültek. Ezekkel a vádlottakkal szemben távollétükben előzetes letartóztatás foganatosítottak.
A bűnüldöző szervek bejelentették az UOC-MP úgynevezett „médiablokkjának”, vallási gyűlöletet szító bűnszervezetének leleplezését és semlegesítését.
A bűnözők tömegesen gyártottak és terjesztettek Kreml-barát narratívákat és provokatív üzeneteket, amelyek célja
a társadalmi-politikai helyzet destabilizálása és a vallási gyűlölet szítása volt Ukrajnában.
A csoportnak 14 tagja volt, akik közül négyet őrizetbe vettek. Köztük volt az UOC-MP kijevi egyházának egyik vezetője, aki az orosz titkosszolgálat hírszerző apparátusának tagja volt. Az Ukrajinszka Pravda forrásai szerint Szerhij Csertilin papról van szó.
Tizenhatra nőtt a halottak száma Odessza városában, amelyet dróntámadás mellett rakétacsapások is értek pénteken – írja az UNIAN hírügynökség.
Mint korábban írtuk, Vinnicja mellett Odesszában is halálos csapás történt. Oleh Kiper, Odessza régió állami közigazgatásának vezetője legutóbb azt közölte,
hogy 16 ember meghalt a támadásban, és további 55 embert sérülésekkel kezelnek a kórházban.
Azt is közölte, mostanáig már több mint 200 odesszai lakos adott vért, hogy a sérültek megfelelő kezelést kaphassanak, és még legalább százan állnak sorban, hogy ezt megtehessék.
A belügyminisztérium később még több sérültről számolt be: ők azt írták, hogy 73 embert kezelnek különböző súlyosságú sebesülésekkel Odesszában. Hozzátették azt is, hogy rendőrök is vannak a halottak közt. A város polgármestere, Gennagyij Truhanov pedig hozzátette, hogy a csapásban meghalt az egyik polgármesterhelyettes, Szergej Tetjukin is.
Korábban, többek közt a bahmuti orosz ostrom idején is arról számoltak be külföldi megfigyelők, hogy az orosz hadsereg következetesen alkalmazza azt a taktikát, hogy egy becsapódás után – némi késleltetéssel – újabb csapást hajtanak végre ugyanazon a helyszínen. Ez elsősorban a mentőalakulatok dolgozóira vagy a mentésben részt vevő civilekre lehet veszélyes (a mostani odesszai csapásban szintén voltak halottjai és sérültjei az ukrán katasztrófavédelemnek és a mentőszolgálatnak).
Natalja Humenyuk, az ukrán déli hadseregcsoport sajtószolgálatának vezetője az UNIAN szerint utalt arra, hogy ugyanez történt most Odesszában: a támadás helyszínén két, vélhetően Iszkander–M típusú ballisztikus rakéta csapódott be. Humenyuk azt is hozzátette, hogy a déli területeken az orosz fél rendszeresen alkalmazza ezt a taktikát, mindezt számos alkalommal dokumentálták is az ukrán hatóságok.
A hmelnickiji atomerőmű második blokkjának lekapcsolása nem függ össze semmilyen vészhelyzettel, sem a reaktorokat működtető amerikai üzemanyaggal – jelentették az NNEGC Energoatom vezetőségi forrásai a Telegrafnak.
Március 13-án a hmelnickiji atomerőmű második blokkját leválasztották a hálózatról. Az Energoatom hivatalos magyarázata szerint az erőműblokkot műszaki hiba miatt kapcsolták le.
A problémás kérdések ennek a turbinának a berendezésével kapcsolatban merültek fel, nem a reaktorral. Tehát ennek semmi köze a balesetekhez. Ez nem vészhelyzet. Valóban vannak problémák a berendezéssel. Egyszerűen csak kivitték javításra, hogy megfelelően működjön
– magyarázta az Energoatom forrása.
Az orosz média jelentései ugyanakkor arról szóltak, hogy az erőműblokkot a Westinghouse amerikai cég üzemanyaga miatt állították le, amelyet a Roszatom üzemanyagának helyettesítésére használnak a hmelnickiji atomerőműben. Az Energoatom szerint ez nem igaz.
A forrás szerint a javítás nem fog sok időt igénybe venni, és a második erőműegység néhány napon belül normálisan működik.
A finn belügyminisztérium március 15-én véleményezésre elküldte a nyilvánosságnak a migráció elleni küzdelemre vonatkozó ideiglenes intézkedésekről szóló törvénytervezetet, amely lehetővé teszi az ellenőrzőpontok megnyitását az orosz határon – közölte a finn minisztérium március 15-én a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
A törvény lehetővé teszi „a nemzetközi védelem iránti kérelmek elfogadásának korlátozását egy behatárolt területen, a finn nemzeti határon és annak közvetlen közelében” – közölte a belügyminisztérium.
A törvény lehetővé teszi, hogy a keleti határon lévő határátkelőhelyek továbbra is nyitva maradjanak az egyéb forgalom előtt, mivel csak az eszközös migráció esetében korlátozza a nemzetközi védelem iránti kérelmek elfogadását
– tájékoztatott a finn minisztérium.
Az észrevételeket március 25-ig fogadják, a minisztérium reméli, hogy a törvényjavaslatot a parlament minél hamarabb elfogadja, az elfogadásától számított egy évig lesz érvényes.
A finn kormány döntése értelmében 2023. november végétől április 14-ig lezárják a közúti közlekedési ellenőrző pontokat az orosz határon a menekültek ellenőrizetlen érkezése miatt – jelentette korábban a finn belügyminisztérium sajtószolgálata.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő korábban azt mondta, hogy Finnország döntése a határátkelők lezárásáról új választóvonalakat hoz létre Európában, és Moszkva válaszát ezekre az intézkedésekre dolgozzák ki.
Orosz dróntámadás érte péntekre virradóra a délnyugat-ukrajnai Vinnicjai területet, valamint az ország déli részén lévő Odessza régióját, legalább négyen meghaltak – közölték a helyi ukrán hatóságok az MTI szeirnt.
Szerhij Borzov, Vinnicja régió kormányzója a közösségi médiában közölte, hogy a térségben a drónok egy lakóépületbe csapódtak be, ketten meghaltak, hárman megsebesültek.
Oleh Kiper, Odessza régió állami közigazgatásának vezetője a Telegram internetes közösségi oldalon bejelentette, hogy az első dróncsapás után a helyszínre érkező mentőalakulat egyik tagja és egy másik mentős meghalt, az alakulat több tagja súlyosan megsebesült.
A Kijevi területi katonai adminisztráció közlése szerint péntekre virradóra az orosz fél Sahid típusú drónokkal támadta a régiót, de ezeket a légierő megsemmisítette. Az ukrán légierő pénteki tájékoztatása szerint – melyet az Ukrinform ukrán hírügynökség ismertetett – az éjszaka folyamán az orosz erők rakétákat lőttek ki a kelet-ukrajnai Harkiv, Poltava, valamint Donyeck térségére is.
Előző nap az orosz erők Ukrajna északkeleti részét célzó dróntámadásai miatt öt városban és településen megszakadt a rádiós és televíziós műsorok vételi lehetősége, Kijev szerint a szemben álló fél az információtól akarta elvágni az ott élőket.
Az Európai Bizottság pénteken bejelentette, hogy 500 millió euró összegű támogatást ítél oda európai vállalatoknak a lőszergyártási kapacitás növelésére egy olyan program keretében, amelynek célja, hogy több lövedéket juttasson Ukrajnába, és feltöltse az Európai Unió országainak készleteit, írja a The Independent.
Az ASAP-program keretében nyújtott támogatások összege 47 millió eurótól 2,1 milliárd euróig terjed olyan vállalatok esetében, mint
Az előirányzott 500 millió euró lehetővé teszi az európai védelmi ipar számára, hogy 2025 végére évi 2 millió lövedékre növelje a gyártási kapacitását, állítják a szakértők.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megkezdi a hatalom megtartására irányuló hadműveletét – írja a Bild. A német lap szerint ez „egy tökéletesen megrendezett propagandaesemény, hogy újabb hat évig hatalmon maradhasson Putyin, »választásnak« álcázva, ahol nincs kampány, nincsenek komoly ellenjelöltek és nincs választás sem”.
Az első szavazóhelyiségek közép-európai idő szerint csütörtök este 9 órakor nyíltak meg az óriásbirodalom távol-keleti részén. A Kreml azt akarja, hogy vasárnapig több tízmillió orosz vegyen részt a választáson, hogy Putyin legitim elnöknek tűnjön.
A moszkvai hatalmi apparátus azonban rendkívül ideges
– véli a Bild.
Még ha az eredmény már el is dőlt, úgy tűnik, nagy az aggodalom, hogy nem vesznek részt elegen az oroszok a voksoláson, és hogy a vártnál alacsonyabb lesz Putyin támogatottsága – vagy hogy az álválasztást az ellenzék megzavarja.
Az őrizetben meghalt Alekszej Navalnij támogatói ugyanis tiltakozásra szólítanak fel a rendszer ellen. Az oroszoknak vasárnap 12 órakor kell megjelenniük a szavazóhelyiségekben, és a cél az, hogy az emberek lássák, nincsenek egyedül Putyin elutasításával.
Putyin hatóságai ezt most meg akarják akadályozni, a moszkvai ügyészség arra figyelmeztet, hogy vasárnap délben ne vegyenek részt „összehangolatlan, nyilvános tömegrendezvényeken”, mert ezzel „megsértik a választási törvényeket”.
A figyelmeztetés a következőképp szól: „Felhívjuk a figyelmet arra, hogy sem az említett nyilvános tömegrendezvények, sem azok helyszínei nem kerültek egyeztetésre az önkormányzati végrehajtó hatóságokkal a törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően, amellyel összefüggésben az Orosz Föderáció hatályos jogszabályai szerint a tömegrendezvények szervezése és az azokon való részvétel büntetendő.”
Az indoklás: Az akció „akadályozhatja a polgárok választójogának szabad gyakorlását és a választási bizottságok munkáját”.
A Meduza orosz ellenzéki portál szerint a polgárokat akár öt év büntetőtelepre is ítélhetik az állítólagos bűncselekmény miatt. Konkrétan ez azt jelenti, hogy ha a polgárok vasárnap délben elmennek a szavazóhelyiségbe, akkor a Kreml szerint a választójogot korlátozzák, amelyet maga Putyin szüntetett meg azzal, „hogy minden valódi ellenzékit elüldöz az országból, bezárat vagy meggyilkoltat”.
„Nagyon nehéz felmérni Putyin valódi népszerűségét az orosz választások alapján” – ezt Christopher Steele mondta, aki a brit Secret Intelligence Service (egykori nevén az MI6) munkatársa volt.
„Amikor ma Oroszországot vizsgáljuk, hajlamosak vagyunk a politikai osztályt két részre bontani. Azonban a látszólag Putyinnal szemben álló erők álellenzékiek, és nem igazán ellenzik azt, amit Putyin Ukrajnában művel. Oroszországban most van egy törvény, amely kimondja, hogy ha valaki kritizálja az Ukrajnában zajló eseményeket, 15 év börtönbüntetésre számíthat. Ezért igazából senki nem kritizálja a háborús intézkedéseket náluk” – fejtegette Steele.
Szerinte ugyan mutatkoznak repedések a Putyint védő rendszer körül, de most nagyon kevés jelét fogjuk látni annak, hogy az oroszok valójában mennyire támogatják Putyint vagy a háborút ezen a választáson.
„Az emberek attól félnek, hogy ha ellene szavaznak, akkor azonosítják és megfigyelik őket a titkosszolgálatok. Beszéltem egy Londonban élő orosz barátommal, akinek joga van szavazni a nagykövetségen, de attól fél, hogy visszaüthet rá, ha a moszkvai rezsim ellen szavaz” – tette hozzá.
Az orosz erők 2022 tavaszán deportálták Bohdan Jermohint a megszállt ukrajnai Mariupol városából, egy kormánygéppel Moszkvába repítették, és nevelőszülőknél helyezték el. A fővároshoz közeli hazafias táborba küldték, ahol a zászlókat lengető személyzet Vlagyimir Putyin orosz elnököt dicsérte, és nacionalista dalokat próbáltak neki megtanítani.
Az ukrán tinédzser orosz útlevelet kapott, és orosz iskolába küldték. Aztán 2023 őszén, nem sokkal a 18. születésnapja előtt kapott egy behívót egy orosz katonai toborzóirodából.
Jermohin most már visszatért Ukrajnába, és a CNN-nek elmondta, hogy szerinte ez volt az utolsó lépés abban az orosz kísérletben, amellyel Oroszország megpróbálta őt engedelmességre kényszeríteni – egy olyan ajánlat, amellyel katonának akarták szerződtetni, hogy a saját népe ellen harcoljon.
Nekem azt mondták, hogy Ukrajna vesztésre áll, hogy ott gyerekeket használnak fel szervadományozásra, és hogy engem azonnal háborúba küldenek. Azt mondtam nekik, hogy ha már háborúba küldenek, legalább a saját hazámért harcolnék, nem értük
– mondta.
Jermohin a „Mariupol 31” néven ismert gyermekcsoport tagja volt, akiket Oroszországba vittek. Az ukrán hatóságok becslése szerint 20 ezer gyermeket hurcoltak erőszakkal Oroszországba azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában megkezdte az ország teljes körű invázióját. A hivatalos statisztikák szerint több mint 2100 gyermeket továbbra is eltűntként tartanak nyilván, de a kormány szerint a valós szám ennél jóval magasabb lehet.
Minden Oroszországban fogva tartott ukrán tinédzser, amikor betölti a 18. életévét, felkerül az orosz hadsereg toborzási listájára
– mondta a CNN-nek. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága szerint a genfi egyezmények értelmében illegális, ha egy megszálló hatalom kényszeríti vagy nyomást gyakorol a helyi lakosságra, hogy a fegyveres erőiben szolgáljon. A Human Rights Watch szerint Oroszország ezzel háborús bűnt követ el.
„Minden iskolában új könyveket kell használni, ahol az az üzenet, hogy Ukrajna és az ukrán nemzet soha nem létezett, és hogy az ukrán gyerekek mindig is orosz gyerekek voltak” – mondta Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos.
A következő lépés az, hogy mindenkit orosz útlevélre kényszerítenek. Ha nem teszed meg, nem férsz hozzá semmilyen szolgáltatáshoz, nem kaphatsz orvosi ellátást például a kórházakban. Ezután jön a mozgósítás
– tette hozzá Lubinec. Jermohin elmondta, hogy végigment a Lubinec által leírt teljes folyamaton – bár szerinte az oroszok néha nem tűntek túl következetesnek.
„Mindig azt mondták nekem, hogy Oroszországból származom, és hogy Oroszországban születtem, hogy Ukrajna nem létezik, és hogy egyszerűen nem létezik olyan, hogy Mariupol. De az orosz útlevelemben a születési helyem úgy szerepelt, hogy »Ukrajna, Mariupol városa«” – mondta vigyorogva.
Jermohin kisgyermekként elvesztette szüleit, évekig nevelőszülőknél és csoportos otthonokban élt, és egy mariupoli bentlakásos iskolában volt, amikor az orosz csapatok 2022 májusában elfoglalták a várost. „Sokunkat elhagytak a gyámjaink, a nevelőszülőknél élt a háború alatt, és aztán jönnek az oroszok, és
ilyen álszent módon viselkednek, melegséget nyújtanak, és úgy tesznek, mintha törődnének velünk, és ezek a gyerekek ezt látják, és gondolják, »nos, ez jobb, mint ott Ukrajnában volt«
– mondta Jermohin. „Ha megnézzük a történelmet, az oroszok már tettek ilyet korábban is, hiszen gyerekeket vittek el Csecsenföldről, és most ezek a gyerekek már felnőttekként értük harcolnak” – tette hozzá.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint nem kétséges, hogy a kitoloncolások egy szélesebb körű stratégia részét képezik. „Ez egy orosz stratégia arra, hogy az ukrán gyerekekből orosz gyerekeket csináljanak, és militarizálják őket. Elrabolják a gyerekeket, és eltörlik az identitásukat, mert el akarják pusztítani az ukrán nemzetet” – mondta.
Az ukrán haderő csapást mért a Belgorodi területen lévő Grajvoron városára, az orosz védelmi egység egyik tagja meghalt – közölte Vjacseszlav Gladkov kormányzó Telegramon.
Gladkov részvétét fejezte ki családjának és barátainak, és a harcos halálát súlyos veszteségnek nevezte a régió minden lakója számára.
Az ukrán támadásban kereskedelmi épületek, hét magánház, két garázs és két autó is megrongálódott. Az operatív szolgálatok nagy erőkkel dolgoznak a helyszínen – írja a RIA Novosztyi.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke X-en megosztott bejegyzésében szarkasztikusan gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a mai napon megkezdődött államfőválasztáson aratott győzelméhez.
Michel ezzel arra akart ironikusan utalni, hogy hiába tart három napig a választás, annak eredménye már most borítékolható.
Szeretnék gratulálni Vlagyimir Putyinnak a ma kezdődő választásokon aratott elsöprő győzelméhez. Nincs ellenzék. Nincs szabadság. Nincs választás
– írta posztjában Charles Michel.
Would like to congratulate Vladimir Putin on his landslide victory in the elections starting today.
— Charles Michel (@CharlesMichel) March 15, 2024
No opposition.
No freedom.
No choice.
Március 15-én délelőtt Odesszát rakétatámadás érte – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Ez röviddel a légiriadó kiadása után történt. 11.04-kor a légierő arra figyelmeztetett, hogy egy rakéta repül Odessza felé, majd nem sokkal később ballisztikusrakéta-fenyegetésről szóló figyelmeztetés következett dél felé.
A Telegram-csatornák arról számoltak be, hogy ballisztikus rakéták érkeztek Odesszába, de hivatalos megerősítés erről nincs. Az Odesszai Regionális Katonai Igazgatóság vezetője, Oleh Kiper felszólította a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken.
Guy Verhofstadt belga európai parlamenti képviselő nemcsak Orbán Viktoron, de Putyinon is rendszeresen köszörüli a nyelvét. Legújabb posztjában éppen a ma kezdődött orosz elnökválasztásra reagált az X-en.
Nem tarthatsz választást valaki más országában
– felirattal tett ki egy képet az orosz elnökről. „Az, hogy Oroszország választásokat tart ukrán megszállt területen, mindent elárul: Putyin megveti a nemzetközi jogot […] és addig nem áll meg, amíg egész Ukrajna az ő keze alá nem kerül” – tette hozzá az európai politikus.
Russia holding elections in Ukrainian occupied territory tells you everything: Putin despises international law… and won’t stop until the whole of Ukraine is under his thumb ! pic.twitter.com/fX9x4wbUez
— Guy Verhofstadt (@guyverhofstadt) March 15, 2024
A Newsweek idézte a brit védelmi minisztériumot, amely szerint London nem tervezi a DragonFire lézerfegyverek tesztelés céljából történő telepítését Ukrajna területére. A brit védelmi minisztérium közölte, hogy a fegyver jelenleg a kutatás-fejlesztési szakaszban van, és még nem állították hadrendbe.
Korábban az ukrán fél készségét fejezte ki a fegyver tesztelésére a területén. Több ukrán forrás azt állította, hogy a DragonFire hatékony eszköz a pilóta nélküli légi járművek (UAV) megsemmisítésére, amelyekre Kijevnek nagy szüksége van a lőszerhiány közepette.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma jelezte, hogy továbbra is folytatja a DragonFire-höz hasonló „játékmegváltó” technológiák fejlesztését, és a jövőbeni bevetésüket tervezi.
Britain's Ministry of Defense has shown footage from tests of the DragonFire long-range laser weapon.@DefenceHQ says that such advanced weaponry can "fundamentally change the battlespace."
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) March 12, 2024
Ukraine is ready to take and test the operation of such a laser complex in combat… pic.twitter.com/EI11lr0gRZ
Michael McFaul, az Egyesült Államok volt orosz nagykövete X-posztban fejtette ki a véleményét arról, hogy az emberek „Putyin háborújaként” emlegetik a legtöbbször az orosz–ukrán konfliktust. Szerinte viszont
ez Oroszország háborúja, nem csak Putyiné.
Elsimeri, valóban Putyin hozta meg a döntést, hogy rohanják le Ukrajnát, viszont az orosz katonák vannak a fronton, ők ölik meg az ukránokat, és az orosz lakosság fizeti az adókat, amelyekkel a támadást finanszírozzák. Szerinte csak „néhány bátor orosz tiltakozik a háború ellen. A legtöbben nem”.
Это война России, не только Путина.
— Michael McFaul (@McFaul) March 14, 2024
Путин принял решение о вторжении в Украину. Но другие россияне, не Путин, убивают людей в Украине. Другие россияне продолжатют платить налоги, финансирующие эти убийства. Некоторые смелые россияне протестуют против войны. Большинство -- нет.
Az oroszok és az ukránok is folyamatos dróntámadásnak vetik alá a másik fél energetikai infrastruktúráját. Március 15-én hajnalban egy ukrán dróncsapás megsemmisítette a Moszkvától délnyugatra fekvő Kaluga olajfinomítót.
A robbanásról a Visegrad24 egy pár másodperces videorészletet is közzétett az X-csatornáján.
Ukrajna folytatja új stratégiai kampányát az orosz olaj- és gázipar szisztematikus megsemmisítésére. Ukrajna rengeteg „szankciót” indított az elmúlt 3-4 hétben.
BREAKING:
— Visegrád 24 (@visegrad24) March 15, 2024
A Ukrainian drone strike has destroyed the Kaluga Oil Refinery south-west of Moscow.
Ukraine continues its new strategic campaign to systematically destroy Russia’s oil and gas industry.
Ukraine has launched plenty of “sanctions” over the past 3-4 weeks pic.twitter.com/iKwoxO3NCH
Pár nappal ezelőtt Marine Le Pen francia politikus, a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője, még megvédte a francia elnököt Dmitrij Medvegyev szurkálódásával szemben, viszont most már ő is támadja.
Eddig is tudtuk, hogy Emmanuel Macron a káoszba vezet minket, de tegnap este óta tudjuk, hogy háborúba is akar minket vezetni!
– véli a politikus.
Jusqu’à présent nous savions qu’Emmanuel Macron nous menait au chaos, depuis hier soir nous savons qu’il veut aussi nous mener à la guerre !
— Marine Le Pen (@MLP_officiel) March 15, 2024
Ezzel szemben Edgars Rinkevics litván elnök már a másik oldal pártját fogja ebben a kérdésben, hiszen X-posztjában azt írta:
Teljes mértékben támogatom Emmanuel Macront: nem magunknak kell vörös vonalakat húznunk, hanem Oroszországnak kell vörös vonalakat húznunk, és nem szabad félnünk attól, hogy betartassuk azokat. Ukrajnának győznie kell, Oroszországot le kell győzni. Oroszországot meg kell semmisíteni!
– írta az elnök.
I fully support @EmmanuelMacron: we should not draw red lines for ourselves, we must draw red lines for Russia and we should not be afraid to enforce them. Ukraine must win, Russia must be defeated. Russia delenda est!
— Edgars Rinkēvičs (@edgarsrinkevics) March 15, 2024
Bulgária arra készül, hogy elkezdjen schengeni vízumokat kiadni az oroszoknak – jelentette az Oroszországi Utazásszervezők Szövetsége a moszkvai bolgár nagykövetségre hivatkozva.
Hogy mennyi időbe telik majd, amíg egy orosz kérelmező bolgár schengeni vízumot kap, azt nem tudták megmondani
– tette hozzá a szövetség.
A RIA Novosztyi szerint a nagykövetség kifejtette, hogy jelenleg „a konzultációk és a rendszer tesztelése folyamatban van”, ezért nem tudják megmondani, hogy mikor kezdődik a vízumkiadás, és hol adják majd ki a vízumokat.
Nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a következő oroszországi elnökválasztás után újabb mozgósítási hullámot jelent be a Kreml. Ma még nincsenek arra utaló jelek, hogy ez a népszerűtlen döntés zavargásokhoz vezethetne az Orosz Föderációban.
Ezt Petr Csernik katonai szakértő mondta az oboz.ua-nak adott exkluzív interjúban. „Nagy a valószínűsége az újabb toborzási hullámnak. De vajon vezethet-e ez egy újabb lázadáshoz? Egyelőre nem látok erre utaló jeleket” – jegyezte meg.
Csernik szerint Oroszország vezetője, Vlagyimir Putyin győzelmet kiáltana, miután hadserege eléri a donyecki és luhanszki területek közigazgatási határait.
Oroszországban most vasárnap döntenek a szavazásra jogosultak az elnök személyéről, borítékolható, hogy a választásokat Putyin nyeri meg.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Oroszország több mint 350 ezer katonát vesztett az Ukrajna elleni háborúja óta eltelt több mint két év alatt – tudósított a Jevropejszka Pravda a március 14-én Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóról.
A NATO brüsszeli központjában megtartott beszédében a főtitkár azt hangsúlyozta, hogy „bátorságával és kreativitásával Ukrajna megmutatta, hogy az orosz hadsereg legyőzhető”.
A tengeren az ukrán támadások elsüllyesztették vagy harcképtelenné tették az orosz Fekete-tengeri Flotta nagy részét. A levegőben Ukrajna kulcsfontosságú orosz célpontokat lőtt le, köztük drága felderítő repülőgépeket
– mondta Stoltenberg.
A NATO-főtitkár 2023 novemberében azt állította, hogy Oroszország ukrajnai veszteségei a személyi állományt tekintve meghaladják a 300 ezret. Ugyanezt a becslést tartalmazza az amerikai hírszerzés ezen a héten közzétett éves jelentése is.
Az ukrán vezérkar szerint a háború kezdete óta az orosz csapatok összes vesztesége csaknem 428 ezer főt tesz ki.
Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka felidézte, hogy az orosz invázió kezdetekor akkora sorokban álltak az önkéntesek a kijevi toborzóközpontok előtt, hogy nem győzték őket mozgósítani.
„Nehéz szívvel hajlok meg az elesett önkéntesek előtt. Egyetlen halált sem bocsátunk meg az ellenségnek” – idézte a főparancsnokot a Kárpáti Igaz Szó.
Az Ukrajna elleni támadás megtervezésekor az oroszok egyértelműen látták erőfölényüket, de egy dolgot nem vettek figyelembe: az Ukrajna védelmére felkelt ukrán önkéntesek „szellemét és akaratát”, fűzte hozzá Szirszkij.