Fokozódik a helyzet, újabb ország készül háborúra

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Nagyszabású toborzásba kezdett a Wagner-csoport;
• Egy drón roncsait találták meg Moldovában;
• Vlagyimir Putyin jobbkeze vérdíjat tűzne ki a NATO-katonákra;
• Robbanások Oroszországban: drónnal támadták az engelszi légibázist;
• Orbán Viktor elmondta, mi a közös érdek;
• Oroszország szabotázsakciókat hajthat végre Európában;
• Fokozódik a helyzet, újabb ország készül háborúra;
• „Joe Biden hülyesége” okozhatja a harmadik világháborút – így látja mások mellett Elon Musk is.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!

Az ukrán vezérkar közölte, hogy megkezdik a 25 évnél idősebb férfiak behívását a hadseregbe.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég írta alá azt a törvényt, amellyel 27-ről 25 évre csökkentették a hadkötelezettség minimális korhatárát. A vezérkar erre reagálva közölte, hogy megkezdik a behívók kiküldését.

Mint írták, az érintetteket arra is kérik, hogy adják meg személyes adataikat, vessék alá magukat orvosi vizsgálatnak, valamint nyújtsanak be minden szükséges dokumentumot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírt egy rendeletet, amelyben az ukrán kormányzat újabb szankciókat vetett ki számos ukrán üzletemberre és vállalkozásra

A The Kyiv Independent szerint összesen 86 vállalatot adtak hozzá az ukrán szankciós listához: ezek többségét Ukrajnában jegyezték be, de vannak köztük orosz és kínai cégek is.

A szankcionált üzletemberek közt szerepel az odesszai születésű Vagyim Alperin is, akit „csempészkirályként” is emlegetnek. Ő valójában már 2019 óta szökésban van a hatóságok elől különböző korrupciós és csempészeti ügyei miatt, és Zelenszkij korábban nyomravezetői jutalmat ígért bárkinek, akinek a segítségével sikerül elfogni őt.

Litvánia 3000 ezer hazai gyártmányú drónt vásárol Ukrajnának, valamint 15 millió eurót adnak a sérült katonák rehabilitációjára – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, aki nemrég találkozott Ingrida Simonyte litván kormányfővel Vilniusban.

Hozzátette, a litvánok ezenkívül oktatási célokra is adnak 5 millió eurót, további 12 milliót pedig veteránok megsegítésére, iskolák és óvodák újjáépítésére, valamint menedékhelyek létrehozására.

Denisz Smihal emlékeztetett arra is, hogy Litvánia már korábban is 35 milió euróval járult hozzá ahhoz a lőszerprogramhoz, amelyet a csehek indítottak Ukrajna megsegítésére. Azt már a The Kyiv Independent tette hozzá, hogy a litvánok az idei év elején összesen 200 millió eurónyi támogatást ígértek Ukrajnának hosszú távon.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a német Bild című lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a nyugati F–16-os vadászgépek önmagukban még nem fordítják meg az ukrajnai háború menetét, de segíthetnek megerősíteni Ukrajna önvédelmét.

„Az a tény, hogy a NATO-szövetségesek leszállítják az F–16-osokat, valamint pilótákat képeznek ki és fegyvereket szállítanak az F–16-osokhoz, újabb példája annak, hogy a NATO-szövetségesek jelentős katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának. De a harctéri helyzetet nem lehet megváltoztatni egyetlen fegyverrendszerrel – mondta Stoltenberg, hozzátéve:

Ez nem egy ezüstgolyó, amely megváltoztathatja az egész háborút. 

Ugyanakkor a főtitkár azt is elmondta, örül annak, hogy hamarosan sor kerülhet a gépek átadására.

Az orosz csapatok által a tiltott vegyi anyagokat tartalmazó lőszerek használatának tendenciája egyre nő, „rendszeressé” vált – írta a The Kyiv Independet az ukrán támogató erők parancsnokságának április 5-i közlésére hivatkozva.

Az ukrán erők az elmúlt hónapban 371 esetben regisztrálták tiltott vegyi anyagokat tartalmazó lőszerek használatát, ami 90 esettel több, mint az előző hónapban.

Az orosz csapatok az elmúlt évben összesen 1412 alkalommal vetettek be vegyi anyagokat tartalmazó, a Vegyifegyver-tilalmi egyezmény által tiltott lőszereket.

Az Orosz Föderáció ilyen akciói rendszerszintűvé válnak, és ez a tendencia csak erősödik

– áll az ukrán támogató erők jelentésében.

Az 1925-ös Genfi jegyzőkönyv tiltja a vegyi és biológiai fegyverek háborús alkalmazását.

Az orosz erők április 5-én öt rakétát lőttek ki Zaporizzsja városára, amelyek következtében három ember meghalt és legalább 13-an megsebesültek, köztük egy gyerek és két újságíró – írja a The Kyiv Independent a regionális kormányzó legfrissebb jelentéseire hivatkozva. Zaporizzsja Ukrajna délkeleti részén található, egy körülbelül 710 000 lakosú város, amelyet a frontvonalhoz való közelsége miatt rendszeresen érnek orosz csapások.

„A támadások főként polgári infrastruktúra ellen irányultak, de ipari létesítményeket is értek – mondta Ivan Fedorov, Zaporizzsja megye kormányzója a nemzeti televízióban. – Három lakóház és legalább tíz ház megrongálódott.”

Anatolij Kurtiev, a város megbízott polgármestere korábban a Telegramon számolt be arról, hogy egy kollégium és egy üzlet is megrongálódott.

Az Ukrajna elleni orosz „kettős koppintásos” támadásokban 91 elsősegélynyújtó meghalt és 348-an megsebesültek a teljes körű háború kezdete óta – jelentette az ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat.

Fedorov szerint a sérültek között két újságíró és egy kilencéves fiú is volt. Négy sérültet súlyos állapotban szállítottak kórházba.

Először két rakétacsapás történt, majd negyven perccel később ismét rakétacsapásokat hajtottak végre ugyanazon a helyen, amikor a mentők és a rendőrök elkezdtek dolgozni a helyszínen

– mondta Ivan Fedorov, Zaporizzsja megye kormányzója.

Továbbra is súlyos, de stabil állapotban van Andrej Csibisz murmanszki orosz kormányzó, akit csütörtökön megkéseltek – közölte az orosz régió egészségügyi minisztériuma.

A tárca szóvivője azt írta a Telegramon, hogy Csibisz megkapja a szükséges kezelést, és hamarosan átszállítják a murmanszki régió központi kórházába.

Több kiskorú is kórházba került Kijevben, miután egy humanitárius szervezettől származó mérgezett csokoládét fogyasztottak – számolt be az RBK Ukrajina.

A portál szerint március végén emiatt három gyermek is kórházba került, egyiküket intenzív osztályon kellett kezelni. Az általuk elfogyasztott csokoládékban különféle narkotikus hatású szereket találtak: az egyik csokoládéban kannabisz, egy másikban pedig pszilobicin volt.

Az esetek miatt az egyik kijevi gyermekkórház is figyelmeztetést adott ki. A mérgezésekről tájékoztatták az ukrán rendőrséget is.

Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön kijelentette, nincs kétsége afelől, hogy Oroszország célba veszi a nyári párizsi olimpiát, amire Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője is reagált, aki kitért az európai közlekedési infrastruktúra elleni kibertámadások hírére is.

Semmi kétségem nincs, még az információs tér tekintetében sem

– mondta a Reuters szerint Emmanuel Macron, Franciaország elnöke csütörtökön arra a riporteri kérdésre válaszolva, hogy szerinte Oroszország megkísérli-e célba venni az olimpiát.

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótitkára pénteken megalapozatlannak és elfogadhatatlannak nevezte Emmanuel Macron francia elnök csütörtöki kijelentéseit, miszerint Moszkva minden bizonnyal megpróbál beavatkozni a párizsi olimpia lebonyolításába – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A Kreml képviselője reagált Martin Kupka cseh közlekedési miniszter szavaira is, aki pénteki interjújában azt mondta, Oroszország szabotázsakciókat próbál végrehajtani az európai vasúti közlekedés és kritikus infrastruktúra ellen.

Ezek teljesen alaptalan vádak – mind az első, mind a második esetben. Gyakran hangoztatnak ilyeneket, de soha nem támasztják alá megfelelő bizonyítékokkal vagy érvelésekkel. Mi egyáltalán nem fogadunk el ilyen vádakat

– mondta Peszkov az újságírókkal folytatott beszélgetésben.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökséggel közölte: semmit sem tudnak arról az incidensről, amelynek részeként (az orosz állami hatóságok szerint) kegytárgyakba rejtett pokolgépeket akartak volna Oroszországba csempészni.

Korábban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) arról számolt be, hogy az Európai Unió több országán keresztül ortodox ikonokba és egyéb kegytárgyakba rejtett pokolgépeket próbáltak Oroszországba csempészni. Az FSZB határőrei és az orosz vámőrök a lett–orosz határon, a Pszkov megyei ubilinkai közúti átkelőhelyen tartóztattak fel egy járművet, amely az Ukrajna–Románia–Magyarország–Szlovákia–Lengyelország–Litvánia–Lettország útvonalon érkezett Oroszországba.

A NAV képviselői most azt mondták a RIA Novosztyinak ezzel kapcsolatban:

Semmilyen hivatalos információnk nincs erről az incidensről.

Az orosz állami hírügynökség szerint az lett–orosz határon elfogott gyanúsítottak egyike bevallotta azt, hogy járművével probléma nélkül haladt át Románián, Magyarországon, Szlovákián, Lengyelországon, Litvánián és Lettországon is, és hogy a  célállomása Moszkva lett volna.

A 28 éves Wilmer Puello-Mota, a massachusettsi Holyoke volt városi tanácsosa január 7-én tűnt el, két nappal azelőtt, hogy a tervek szerint Rhode Islanden bíróság elé kellett volna állnia gyermekekkel kapcsolatos szexuális visszaélésekről készült képek birtoklása és az igazságszolgáltatás akadályozása miatt – írja a The Guardian. 

Ezen a héten Puello-Mota újra felbukkant a nyugat-szibériai Hanti-Manszijszk régió egyik sorozási központjában, ahol filmfelvételen rögzítették, amint katonai szerződést ír alá.

A morozovszki repülőtér személyzetének 20 tagja meghalt vagy megsérült ukrán tisztségviselők szerint, akik arról számoltak be, hogy a támadás legalább hat katonai repülőgépet megsemmisített, nyolc másikat pedig súlyosan megrongált – írja a The Guardian. 

Orosz védelmi tisztviselők azonban azt állították, hogy több mint 40 ukrán drónt fogtak be, és csak egy elektromos alállomás sérült meg.

A The Guardian egyik fél állításait sem tudta független forrásból ellenőrizni.

Mint arról beszámoltunk, ukrán dróntámadás érte az orosz Engelszben található légierőbázist. 

Az Unian ukrán hírügynökség szerint Moszkva hiába kezdett el olyan híreket terjeszteni, miszerint beléptek Csasziv Jar külvárosába, az egész csupán mese, aminek semmi köze a valósághoz.

Andrij Zadubinnij, az Ukrán Fegyveres Erők keleti parancsnokságának szóvivője szerint ugyan továbbra is folytatódnak a Bahmut közeli város irányításáért folyó harcok, az oroszok még nem könyvelhetnek el semmilyen sikert.

A helyzet nagyon nehéz ott, a harcok folytatódnak, de ők (az orosz csapatok – a szerk.) nincsenek ott

– mondta Zadubinnij, hangsúlyozva, hogy nem szabad hinni az Oroszországból érkező híreszteléseknek.

Az Unian szerint a hírről, miszerint az orosz hadsereg már Csasziv Jar külvárosában van, elsőként a RIA Novosztyi számolt be Jan Gaginra, a Donyecki Népköztársaság elnökére hivatkozva.

A pozícióinktól a városig, Csasziv Jarig nagyjából fél kilométer maradt. Néha ez a távolság nagyobbnak tűnik, de megközelítőleg ennyi… Fogalmazzunk úgy, hogy már a külvárosban vagyunk

– fogalmazott az Oroszország által annektált szeparatista népköztársaság elnöke.

Az ukrán vezérkar ma reggeli jelentésében megerősítette, hogy Oroszország Bahmut irányában próbálkozik Csasziv Jar elfoglalásával, de a város feladásáról vagy az orosz katonák külvárosi jelenlétéről azonban szó sem volt.

Az elmúlt nap során az ukrán hadseregnek 30 támadást sikerült visszavernie ebben az irányban.

Ingrida Simonyte litván miniszterelnök azonnali kormányközi konferenciát szorgalmazott Ukrajna uniós csatlakozásáról – írja az RBK Ukraine a Miniszterelnöki Kabinet tájékoztatása alapján. Ingrida Simonyte ezt egy  Denisz Smihallal, Ukrajna miniszterelnökével tartott közös sajtótájékoztatón mondta el. 

Más lépéseket is meg kell tennünk. Tárgyalnunk kell Ukrajna uniós tagságáról is, és támogatnunk kell a további előrelépést

– mondta Simonyte. 

Hozzátette, hogy Ukrajna hihetetlen előrelépéseket tett nagyon rövid idő alatt, még háborús körülmények között is.

Ezután biztosította Ukrajna miniszterelnökét, hogy Litvánia álláspontja több mint egyértelmű. Mint mondta, „azonnal meg kell kezdeni a hivatalos tárgyalásokat a kormányközi konferencia összehívásáról”.

Az Európai Tanács tavaly december 14-én brüsszeli csúcstalálkozóján támogatta az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését. Ukrajna tavaly megszerezte az uniós tagjelöltstátuszt. Ahhoz azonban, hogy az Európai Unió tagjává váljon, 7 feltételnek kell megfelelnie.

Olaszország az Ukrajnában zajló háború ellenére is nyitva tartja a kommunikációs csatornáit Oroszországgal – jelentette ki Olaszország védelmi minisztere a Sky News szerint. 

Bár Oroszország megszállt egy szuverén országot, és emiatt Olaszország és Franciaország mindig is támogatta és támogatni fogja Ukrajnát, fontos, hogy a kommunikációs csatornák nyitva maradjanak

– mondta Guido Crosetto olasz miniszter pénteken.

Mint megírtuk, Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter szerdán telefonbeszélgetést folytatott Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel, elsősorban a március 22-én történt moszkvai terrortámadással kapcsolatban. Lecornu és Sojgu 2022 októbere óta most először beszélt egymással. Ezt a beszélgetést az ukrán és az orosz oldal is érdekes kontextusba helyezte.

A 2022–2027-es időszakra 700 millió dolláros keretet biztosítottak Ukrajna nemzetközi partnerei az ország humanitárius aknamentesítésére. A gazdasági minisztérium közlése szerint a fő támogatók az Egyesült Államok, Svájc, Norvégia, Japán, Németország és Hollandia. Ezt az összeget aknák és más robbanószerek hatástalanítására kapja a háborús ország.

A közös munkának köszönhetően jelentős területeket sikerült újra termővé tenni, megvédeni a lakosságot az aknák és más robbanószerkezetek jelentette veszélytől

– összegezte a minisztérium.

A háború kezdete óta aknarobbanásban 296 ember vesztette életét, a sebesültek száma 665 – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.

Ukrajna lőszerhiánya lehetővé teszi Oroszország számára, hogy „alfaragadozó” legyen a csatatéren – mondta egy Ukrajnában harcoló amerikai veterán a Business Insidernek. 

A Jackie hívójelű veterán 2022 óta tartózkodik Ukrajnában. A 3. rohamdandárban szolgáló rohamkiképzőként elmondta, hogy a lőszerhiány, amely az amerikai segélyek elakadása óta súlyosbodott, óriási előnyhöz juttatta Oroszországot.

Úgy véli képesek a tüzérségi támadásokat közvetlenül az ukrán gyalogságra és páncélosaikra irányítani.

A veterán szerint az orosz hadsereg ellen harcoló ukrán csapatok hozzászoktak ahhoz, hogy kevesebb tüzérséggel harcolnak, mint az oroszok, ennek ellenére gyakran képes volt legyőzni Oroszországot, sőt keleten még területeket is vissza tudott szerezni Oroszországtól, annak ellenére, hogy sokkal kisebb hadsereggel rendelkezik.

A drasztikus lőszerhiány azonban megváltoztatta ezt a dinamikát a lapnak nyilatkozó Jackie szerint. Ukrajnának az alacsony ellátottság ellenére még mindig vannak győzelmei, de egyre nehezebb dolga van. 

Amikor a mi embereink gyalogsága csatát vív az oroszokkal, akkor szétzúzzuk őket. Nekünk csak az orosz tüzérséget és páncélosokat kell elnyomnunk. Amint a harc gyalogság és gyalogság között folyik, mi nyerünk

–  számolt be a katona.  „Nekünk csak az orosz tüzérséget és páncélosokat kell elnyomnunk – mondta. – Amint a harc gyalogság a gyalogság ellen folyik, mi nyerünk.” De, mint magyarázta, a lövedékek és rakéták annyira elfogytak, hogy a taktikára most már nem támaszkodhat következetesen Ukrajna. 

Az atlanti szövetség brüsszeli miniszteri találkozójának végén Paulo Rangel portugál külügyminiszter kijelentette, hogy a Luiz Montenegro miniszterelnök vezette új kormány támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, és bírálta elődeit a kérdésben tanúsított határozatlanságuk miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.

Luis Montenegro miniszterelnök egyértelmű jelét adta annak, hogy támogatja az Európai Unió bővítését. Ezt szerintem tisztázni kellett, mert Portugália hezitált, különösen akkor, amikor tavaly megkapta a tagjelölti státuszt

– mondta a külügyminiszter.

A miniszter elismerte, hogy az előző, Antonio Costa volt miniszterelnök vezette szocialista kormány „teljes mértékben Ukrajna oldalán állt”, de a bővítés kérdésében szerinte voltak kételkedések és bizonytalanságok.

A volt miniszterelnök többször figyelmeztetett arra, hogy az uniós bővítést a blokk struktúráinak – köztük a költségvetésnek – a reformjával kell kísérnie, hogy elkerülhetők legyenek az egyensúlytalanságok például az európai alapok elosztásában, az országok európai parlamenti képviseletében, sőt a tagállamok közötti döntéshozatal szabályaiban is.

Zelenszkij ukrán elnök a héten telefonbeszélgetést folytatott Luiz Montenegro portugál miniszterelnökkel. Megállapodtak abban, hogy megkezdik a biztonsági megállapodás kidolgozását. Ezt megelőzően esküt tett az új kisebbségi kormány Portugáliában, amelyet Luiz Montenegro miniszterelnök vezet.

Őrizetbe vettek egy diákot a de facto Luhanszki Népköztársaságban, miután Telegramon keresztül az orosz hadsereggel kapcsolatos információkat továbbított az Ukrán Fegyveres Erőknek. Hazaárulás címén büntetőeljárás indult ellene – írja a TASZSZ.

A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Luhanszki Népköztársasági Igazgatósága adott tájékoztatást az ügyről:

Egy köztársasági lakos személyes indítékoktól vezérelve, az ukrán fegyveres erők segítése érdekében információkat gyűjtött és továbbított az Orosz Föderáció fegyveres erőinek különleges katonai műveletben részt vevő egységeinek elhelyezkedéséről

– áll a közleményben. Az FSZB Igazgatósága tisztázta, hogy a fogvatartott a népköztársaság egyik egyetemének az utolsó éves szociológia szakos hallgatója.

Az FSZB Luhanszki Népköztársasági Igazgatósága hangsúlyozta, hogy a lányt őrizetbe vették, hazaárulás címén büntetőeljárás indult ellene. A nyomozás folyamatban van.

Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak felszólította az Egyesült Államokat, hogy oldja fel a katonai segélyek zárolását, mivel Kijev úgy véli, hogy az Orosz Föderáció május végén, június elején újabb mozgósítási hullámra és offenzívára készül.

A probléma számunkra az idő. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy kritikus pillanat. Nagyon fontos, hogy a csomagot még ebben a hónapban jóváhagyják

– mondta Jermak a Politicónak adott interjújában. Reményét fejezte ki, hogy a republikánusok végül támogatják majd az országát: „Nem hiszem, hogy Ronald Reagan pártjából bárki is elhagyná Ukrajnát.”

Nagyon remélem, hogy a dokumentumot még ebben a hónapban elfogadják, mert Ukrajna kritikus pillanathoz közeledik

– ismételte meg Jermak, aki szerint azok a csapások, amelyeket Ukrajna az elmúlt három hétben szenvedett el, az oroszok nagyszabású offenzívára való felkészülésének részei. Az ukrán elnöki hivatal vezetője Harkivot tartja egy nagyobb csapás legvalószínűbb célpontjának.

„Az eredeti elképzelés az volt, ezt ma már nagyjából fel tudjuk térképezni, hogy egy 5–8–10 napos rövid művelettel döntő katonai sikert érnek el és az ukrán politikai vezetést valamilyen formában elmozdítják a helyéről” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csíki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa arra a kérdésre, hogy miért nevezi már Oroszország is háborúnak a „különleges katonai műveletet”. Véleménye szerint ez komolyabb siker lett volna, mint anno a Krím annektálása. 

Az orosz narratívában még hozzátartozik az is, hogy nemcsak egy Ukrajnával szembeni katonai műveletről beszélnek, hanem arról is, hogy Oroszország a Nyugattal, élén az Egyesült Államokkal áll egyfajta konfliktusban

– tette hozzá a szakember. Véleménye szerint Putyin mozgósítása teljesen átlagos, évente kétszer kerül sor ilyesmire Oroszországban, tehát ezzel nem egy újabb hadjáratot készít elő a Kreml vezetője. Ráadásul nem is tavaszi, hanem nyári hadjáratot prognosztizálnak a szakértők.

Szerinte az lenne az igazán merész húzás, ha új frontszakaszt nyitna az orosz hadsereg, ehhez pedig nem elképzelhetetlen, hogy Belaruszt – annak néhány tízezres haderejét – is bevonnák a háborúba. Erre viszont már Ukrajna is készül hónapok óta, ezért kiépíti a szükséges védvonalakat.

A moszkvai terrortámadás következményei

Csíki szerint nincs közvetlen hatása a háborúra az Iszlám Állam moszkvai támadásának, hiába próbálja Oroszország mindenáron Ukrajnához vagy a Nyugathoz kötni, ennek maximum az orosz társadalomra lehet hatása. Más kérdés, ha esetleg Moszkva figyelmének megosztása volt a radikális támadás célja, mert azt esetleg sikerülhet elérni. Ukrajnának jól jönne, ha Moszkva így tenne, de a szakértő szerint vagy száz ország van, amely egy ilyen támadást meg tudna szervezni.

Azt is elmondta, hogy nyilván Észak-Koreát Kína tudna annyira szankcionálni, hogy ne tudja lőszerekkel és fegyverekkel segíteni az oroszokat, de úgy véli, hogy Ukrajna kapcsán „nem akarná ilyen mértékben ráncigálni a kapcsolatokat” Peking.

„2024 a stratégiai védekezés éve”

Ukrajna nyilván támadni szeretne, de egyelőre nincs meg rá a technikája, ezért legközelebb 2025-ben fordulhat át a védekezés támadásba – véli Csíki. Hozzátette, hogy nem látja az orosz haderőben azt a tartalékot, amellyel akár Harkivot vagy Kijevet be tudnák venni, ennek egyetlen esélye lenne, ha az ukrán védelem összeomlik, de arról egyelőre nincsen szó. Bár egyre kevésbé akarnak bevonulni az ukránok, mégis 25-re csökkentették a mozgósítás alsó korhatárát, mert szükség van az új emberekre, cserélni kell a két éve harcoló egységeket. A szakértő szerint mindegy, hogy mennyire nem akar valaki bevonulni:

Ugye ezért nevezik hadkötelezettségnek, honvédelmi kötelezettségnek és nem kívánságműsornak, mert menni kell

– mondta, és hozzátette, hogy ha nem akarnak az ukránok további bucsai mészárlásokat az orosz elnyomás alatt, akkor meg kell védeniük a hazájukat. 

A teljes beszélgetésben szóba kerül még a NATO új főtitkárjelöltje, az amerikai elnökválasztás, és egy közös európai hadsereg felállítása is.