Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy taktikai atomfegyverek bevetését célzó gyakorlatsorozatba kezdett – írja a Sky News. A gyakorlatokat az orosz hatóságok ebben a hónapban jelentették be, válaszul a magas rangú nyugati tisztviselőknek az ukrajnai háborúban való mélyebb részvétel lehetőségére vonatkozó megjegyzéseire.
Ez volt az első alkalom, hogy Oroszország nyilvánosan bejelentette a taktikai nukleáris fegyvereket érintő gyakorlatokat, bár stratégiai nukleáris erői rendszeresen tartanak gyakorlatokat.
A minisztérium közleménye szerint az új gyakorlatok első szakaszában nukleáris képességű Kinzsal és Iszkander rakéták szerepelnek.
A manőverek a déli katonai körzetben zajlanak, amely a déli orosz régiókból áll.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Karl Nehammer osztrák kancellár jelezte részvételét a Svájcban június közepén tartandó békecsúcson – írja az MTI.
Ezt az osztrák néppárti kancellár hivatala közölte szerdán, miután Nehammer a nap folyamán telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A kancellár ezenfelül megvitatta az aktuális háborús helyzetet Ukrajnában, valamint az osztrák ipar szerepét az újjáépítésben.
A júniusi békekonferencia fontos lépés előkészíteni a terepet ahhoz, hogy a béke újból lehetséges legyen. A helyzet kényes – ennek ellenére világos célt kell követnünk: legyen béke kontinensünkön, szűnjön meg a halál
– hangoztatta Nehammer.
Mint mondta, a szövetségesek széles körű összefogására van szükség a békéért, az Európai Unió visszhangkamráin kívül is. Éppen ezért „értékesek” a világ más tájairól érkezett állam- és kormányfőkkel folytatott beszélgetések.
A békekonferenciát június 15-16-án tartják a svájci Bürgenstock üdülőhelyen a kijevi vezetés kérésére. A találkozó az állam- és kormányfők szintjén szervezik. Az orosz fél már korábban jelezte, hogy nem kíván részt venni a találkozón.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Kliscsijivka települést, miközben az elmúlt nap folyamán a hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és 12 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek a harci érintkezési vonal mentén több mint 1300 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. Az orosz védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg két lőszerraktárt, hét páncélozott harcjárművet – köztük egy német Marder gyalogsági harcjárművet –, két lengyel Krab önjáró, valamint három amerikai M777-es, egy M198-as és két brit FH–70-es vontatott tarackot, egy HIMARS-rakétát, két francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 34 drónt (a hadviselő felek által a másikról közölt veszteségi adatokat független forrásból nem lehet igazolni).
Ukrán részről egyelőre nem cáfolták azt, hogy Kliscsijivka orosz kézre került volna.
Ukrajnában megszülettek az első döntések az elítélt állampolgárok mozgósításával kapcsolatban. Első körben két férfi írhatott alá szerződést a Nemzeti Gárdával – írja az RBK Ukrajina.
A Hmelnickij Városi és Kerületi Bíróság kedden megkezdte az Ukrajna Állami Büntetés-végrehajtási Szolgálat első kérelmeinek elbírálását az elítéltek katonai szolgálat miatti feltételes szabadlábra helyezésére, valamint a rájuk vonatkozó közigazgatási felügyelet kialakítására.
Kedden két beadvány érkezett a bíróságra, és mindkét elítélt kifejezte óhaját, hogy szerződés alapján katonai szolgálatot teljesítene.
Kiderült, hogy egy 2000-ben és egy 1981-ben született férfiről van szó. Mindkettőjüket 2022 októberében és novemberében elkövetett lopásokért ítélték el, 4 év és 9 hónap, illetve 5 év és 5 hónap börtönbüntetést kaptak.
Egészségügyileg mindkét férfi alkalmas a katonai szolgálatra, szakmai és pszichológiai vizsgálaton mentek át, és a rájuk bízott feladatok ellátásához szükséges fizikai felkészültséggel is rendelkeznek.
A bíróság helyt adott ezeknek a kérvényeknek, és elrendelte, hogy haladéktalanul helyezzék szabadlábra a két férfit, hogy az Ukrán Nemzeti Gárda egységeihez csatlakozva részt vehessenek az orosz megszállók elleni küzdelemben.
A bíróság a férfiak feletti közigazgatási felügyelet létrehozásáról is döntött, amelyet annak a katonai egységnek a parancsnokai látnak el, ahol szerződés alapján katonai szolgálatot teljesítenek majd.
A korlátozások között szerepel a katonai egység telephelyén kívüli tartózkodás és a parancsnok engedélye nélküli, személyes ügyekben való távozás tilalma
– magyarázta a bíróság.
A Hmelnickij Városi és Kerületi Bíróság szerdán további 50 elítélt katonai szolgálatra való jelentkezési kérelmét bírálja el.
Volodimir Zelenszkij elnök nemrég írta alá a törvényt, amely lehetővé teszi az elítéltek büntetésük alól való idő előtti felmentését, amennyiben katonai szolgálatot teljesítsenek. Olena Viszotszka igazságügyi miniszterhelyettes arról számolt be, hogy ez idáig több mint 3000 elítélt nyújtott be ilyen nemű kérelmet.
Az orosz csapatok három napja próbálják megrohamozni a Luhanszk megyei Bilohorivkát, de Ukrajna ura a helyzetnek – mondta Artem Liszohor kormányzó.
Mint a Kyiv Independent beszámolt, az ukrán erők 2022 szeptemberében szabadították fel Bilohorivkát, amely körülbelül 90 kilométerre északnyugatra található az oroszok által megszállt Luhanszk központjától. Bár az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy május 20-án ismét elfoglalta a falut, az ukránok cáfolnak.
A kormányzó elmondása szerint nagyon nehéz a helyzet Bilohorivkában, de a Kreminna melletti Szerebrjanszkij-erdőben, valamint a Luhanszk és Donyeck megyék határán fekvő Terni és Nevszke falvak közelében ugyancsak nehéz körülmények között vannak az ukrán katonák.
Jelenleg eszkaláció történik Bilohorivkában. Erőink irányítják a helyzetet
Elmondása szerint korábban Ternivka irányt is többször megpróbálták megtámadni a nehéztüzérséggel megtámogatva, de a kormányzó szerint az ukrán katonák nem kímélik az orosz csapatokat, és teljesítik feladataikat.
Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint az orosz csapatok folytatják támadásaikat Csasziv Jar ellen is, amelyre Oroszország következő célpontjaként tekint Donyeck megyében.
Oroszország május 10-én 30 000 katonával indított új offenzívát Harkiv megye ellen, ami a két ország határán található Északkelet-Ukrajnában. Volodimir Zelenszkij elnök a múlt héten közölte, hogy a moszkvai erők 10 kilométert tudtak előrenyomulni a térségben, de az első védelmi vonal megállította őket.
James Risch amerikai szenátor szerint lehetővé kell tenni Ukrajna számára, hogy az Egyesült Államok által szállított fegyverekkel csapást mérjen orosz területre, ha ez szükséges a saját védelme érdekében – derül ki a szenátor X-bejegyzéséből.
A republikánus képviselő – aki egyben a szenátus külügyi bizottságának társelnöke is – a Pentagon vezetőjének idézetére reagált, miszerint az Egyesült Államok védelmi minisztériuma kérte a biztosított fegyverek bevetését ukrán területen lévő célpontok ellen.
Ukrajnának meg kell engedni, hogy megvédje magát, pont. Ha ez azt jelenti, hogy egy orosz légtérből ukrán civilekre rakétákat indító orosz bombázó ellen kell csapást mérni, akkor Ukrajnának meg kell engedni, hogy ezt a lövést megtegye
– írta bejegyzésében James Risch.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Reutersnek adott interjújában megerősítette, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat nemzetközi partnerekkel arról, hogy fegyvereikkel oroszországi célpontokat támadjanak.
#Ukraine must be allowed to defend itself, period. If that means striking a Russian bomber launching missiles at Ukrainian civilians from Russian airspace, then Ukraine should be able to take that shot. https://t.co/rDDCEy9X14
— Senate Foreign Relations Committee Ranking Member (@SenateForeign) May 21, 2024
A Moszkovszkij Koszmopolec értesülései szerint az orosz csapatok egy FAB–3000 típusú siklóbombát dobtak le ukrán állásokra a Lipci térségben, Harkivtól északra.
A lap megjegyezte, hogy bár az információ még nincs megerősítve, amennyiben az oroszok valóban elkezdik használni a FAB–3000-est, akkor az ukrán erődítmények és csapatok veszteségei jelentősen megnőnek.
A FAB–3000 gyártásának újraindításáról 2022 végén döntöttek, a tömeggyártás pedig tavaly télen kezdődött el. A FAB–3000 egy 3 tonnás, nagy robbanásveszélyű légibomba, amely 1946-ban lett kifejlesztve, közvetlenül a II. világháború után. Gyártásáért az „Arzenal 53” védelmi vállalat volt felelős a Nyizsnyij Novgorod területen fekvő Juganyec faluban. A bombát nagy és erősen megerősített objektumok, például ipari üzemek, hidak, kikötői létesítmények, útkereszteződések és nagy raktárak megsemmisítésére tervezték.
A FAB–3000-et egy 16 km magasságban és körülbelül 1200 km/h sebességgel repülő bombázóról dobják le. Egy egész hangár vagy betonerődítmény tönkretételére alkalmas. A halálsugara 40 méter nagyságú, de a lökéshullám miatt 160 méteres körzetben súlyos sérülést – például agyrázkódást és vérzést – okoz a katonáknál. A robbanásból származó töredékek akár 260 méter magasra is repülhetnek, ráadásul akár 15 méter mély és körülbelül 30 méter átmérőjű krátert is hagyhat maga után.
A FAB–3000 komoly pusztítóeszköz, és segít kiütni az ukrán egységeket pozícióikból, mivel hatékonyan tönkreteszi az ukrán fegyveres erők megerősített betonszerkezeteit. Pontos találat esetén ez komoly problémákkal fenyegeti az ellenséget
– mondta Igor Korotcsenko katonai szakértő.
Nazar Volosin, a „Horticja” hadműveleti-stratégiai csapatcsoport szóvivője elmondta, hogy az utóbbi időben az orosz csapatok aktívabbak lettek Csasziv Jar irányában. Elmondása szerint az ukrán tüzérség és a védelmi erők egységeinek eredményes munkája következtében Oroszország a 98. légideszant hadosztály egységeinek kivonását tervezi Csasziv Jartól keletre – írja az Unian.
Elmondása szerint az orosz hadsereg rengeteg veszteséget szenved el, az aktív támadási műveletek során akár százat is. Hozzátette, hogy az oroszok nemcsak Csasziv Jart, hanem Ivanivszkij és Bohdanyivka külvárosait is megrohamozzák.
Csak az elmúlt napban 1270 aknavetőt és tüzérségi lövedéket rögzítettek ebben az irányban. Volosin szerint egyedül Csasziv Jart 301 alkalommal érte tüzérségi csapás ez idő alatt.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy három ellenséges támadás történt ebben az irányban. Az ellenség nyolcszor rohamozta meg Bilohorivka térségét, és ugyanennyiszer Bahmutot. Az ukrán hadsereg 74 oroszt semmisített meg, további 106 pedig megsebesült.
Földön heverő holttestek, lerombolt, kiégett vagy még mindig égő épületek láthatók egy közösségi médiás felvételen, amely Vovcsanszkban készült. A videó tanúsága szerint az egészt várost belepi a füst, sértetlen épület pedig nem is maradt a városrészben.
Civilek holttestei hevernek a félig lerombolt város utcáin
– fűzték hozzá a videóhoz, amelyet Konsztantin Liberov osztott meg. A felvétel megtekintését csak saját felelősségre ajánljuk.
Horrifying footage from Volchansk
— NEXTA (@nexta_tv) May 22, 2024
Bodies of civilians lie in the streets of the half-destroyed city.
Video: Konstantin Liberov pic.twitter.com/bnJFGUGnOP
Az oroszok még 2024 május elején indították meg hatalmas támadásukat a Harkivi terület ellen, ahol jelenleg – a valaha 18 ezer fős kisváros –, Vovcsanszk térségében vannak a legintenzívebb harcok. A településen mára mindössze százan maradtak, azonban evakuálásuk az orosz hadsereg miatt rendkívül nehéznek bizonyul.
Julian Röpcke német háborús újságíró arról írt az X-en, hogy nem tűnik igaznak az ukránok állítása, mely szerint sikerült teljesen megállítani az orosz nyomulást, ugyanis a legfrissebb információk szerint Vovcsanszk jelentős részét már az ellenőrzésük alatt tartják az orosz erők. A szakértő szerint csak napok kérdése, és a város teljes egésze az oroszok ellenőrzése alá kerül, az ukránok a megmaradt részről is kivonulhatnak.
Vovcsanszkban az oroszok tüzet nyitottak egy rendőrautóra evakuálás közben. Egy rendőr meghalt, egy másik megsebesült – tájékoztatott Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Telegram-csatornáján. A város a május elején indított új orosz offenzíva középpontjába került a Harkivi területen.
A megszállók egy FPV (belső nézetes – a szerk.) drónnal lőtték az evakuáló járművet. Az autóban akkor két rendőr volt, akik a civilek mentésére tartottak
– közölte a belügyminiszter.
Klimenko szerint orosz drónok folyamatosan köröznek a terület felett, veszélyt jelentve a rendőri csapatokra. „De a rendőrség továbbra is menekíti az embereket a támadás alatt álló területekről” – közölte Ukrajna belügyminisztere, aki a támadásról készült videót is megosztotta bejegyzésében.
Az Ukrán Miniszteri Kabinet jóváhagyta a megsemmisített orosz hadifelszerelések után járó pótszabadság kiadására és időtartamára vonatkozó részleteket – írja az Unian.
A pótszabadságra azok az ukrán katonák jogosultak, akik közvetlenül vesznek részt a az Orosz Föderáció fegyveres agressziójának visszaszorítása és megfékezése ellen irányuló intézkedésekben.
A határozat kimondja, hogy a szabadság teljes időtartama nem haladhatja meg az évi 15 naptári napot.
Pontosan megszabták, hogy az egyes felszerelések után hány extra napot pihenhetnek az ukrán katonák:
A határozat szerint az ellenséges felszerelések megsemmisítésének igazolása során a műveleti napló, az egységparancsnok jelentése, a szomszédos egységek parancsnokainak jelentései, valamint videófelvételek fogadhatók el. Igazolni kell a megsemmisítés körülményeit, helyét, dátumát, időpontját, módját és a megsemmisült felszerelés típusát.
Az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának bizonyítékai vannak arra, hogy Kína „halálos segélyt” szállít vagy tervez szállítani Oroszországnak az Ukrajna elleni háborújához – mondta Grant Shapps brit védelmi miniszter május 22-én a Reuters jelentése szerint.
A szerdai londoni védelmi konferencián a brit védelmi miniszter elmondta:e új hírszerzési információk titkosítását oldja fel, hogy felfedje az „igen jelentős” fejleményt. Emellett felszólította a világot, hogy „ébredjen fel” az új helyzettel járó fenyegetést illetően.
Kína hivatalosan semleges félnek nyilvánítja magát az orosz–ukrán konfliktusban, és tagadja, hogy halálos segítséget nyújtana, de Kína és Oroszország folyamatosan szorosabbra fűzi kapcsolatait, legutóbb Vlagyimir Putyin orosz elnök tett látogatást az ázsiai országban – hívta fel a figyelmet a brit miniszter.
Amerikai tisztviselők korábban már figyelmeztették Kínát, ne nyújtson halálos katonai segítséget Oroszországnak, és sürgették az országot, hogy használja fel befolyását Moszkvát illetően a háború befejezésének elősegítésére.
„A nemrégiben tett látogatás, a két ország közötti kereskedelem 64 százalékos növekedése azt mutatja, hogy valójában sokkal mélyebb kapcsolat áll fenn” – fogalmazott a miniszter.
Itt az ideje, hogy a világ felébredjen. Ami pedig azt jelenti, hogy ezt a pillanatot konkrét tervekre és képességekre kell átültetni. Ez pedig azzal kezdődik, hogy megteremtjük az alapjait annak, hogy az egész szövetségre kiterjedően növeljük a közös elrettentő erőnkre fordított kiadásokat
– jelentette ki Grant Shapps.
Kína ragaszkodott ahhoz, hogy a háború során sem Ukrajnát, sem Oroszországot nem támogatta fegyverekkel. Mao Ning, a kínai külügyminisztérium tájékoztatási osztályának helyettes igazgatója a múlt hónapban egy sajtótájékoztatón reagált a nyugati kritikákra, és azt állította, hogy a Peking és Moszkva közötti partnerség „normális együttműködésnek” minősül. „Kína nem fogadja el a vádaskodásokat és a nyomásgyakorlást” – jelentette ki a szóvivő.
Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) csúcsjelöltje a közelgő európai uniós választásokon sürgette Franciaországot, hogy siettesse a fegyverszállításokat Ukrajnának, amely az orosz támadás visszaveréséért küzd.
Az a problémánk, hogy míg Lengyelország szomszédos országként sokat tesz, míg Németország sokat tesz, addig Franciaország viszonylag keveset
– mondta Strack-Zimmermann a Politicónak adott interjújában.
A német, francia és lengyel külügyminiszterek szerdai találkozója – a „weimari háromszög” formátum – előtt Strack-Zimmermann, aki Németország egyik leghatározottabb szószólója az Ukrajnának nyújtott katonai segítség tekintetében, sürgette a minisztereket, hogy küldjenek több fegyvert, lőszert és légvédelmi rendszert, méghozzá gyorsan.
„Ukrajnának nincs ideje, és mindennek sokkal gyorsabban kell mennie” – mondta. „Azt várom, hogy Franciaország, éppen azért, mert fontos nemzet, ne csak – és ezt nem negatív értelemben mondom – nagy beszédeket tartson, hanem a szavait tettek is kövessék.”
A németországi Kiel Intézet, amely az Ukrajna háborús erőfeszítéseit támogató nemzeti hozzájárulásokat gyűjti össze, Franciaországot a katonai segítségnyújtás tekintetében egyértelmű lemaradóként tartja számon – messze Németország mögött, amely az Egyesült Államok után a második helyen áll.
Míg Olaf Scholz német kancellár – óvakodva attól, hogy provokálja Vlagyimir Putyint – sokkal óvatosabb retorikát alkalmaz Oroszországgal szemben, Emmanuel Macron francia elnök megfogadta, hogy „mindent megtesz” az orosz erők legyőzéséért – még azt sem zárta ki, hogy nyugati katonákat vezényeljen Ukrajnába.
Strack-Zimmermann bírálta Olaf Scholz német kancellárt, az FDP-t is magában foglaló hárompárti kormánykoalíció vezetőjét is, amiért nem tesz többet Ukrajna ügyében. Többek között azért, mert nem küldött német gyártmányú Taurus cirkálórakétákat az országba. A kancellár még akkor is elutasította a rakéták küldését, amikor Németország szövetségesei hasonló fegyvereket bocsátottak Ukrajna rendelkezésére, arra hivatkozva, hogy ez háborúba sodorhatja Németországot Oroszországgal.
Strack-Zimmermann azonban azt mondja, nem adta fel a reményt, hogy Scholz meggondolja magát.
Ha a helyzet megváltozik, akkor arra számítok, hogy a kancellár véleménye is megváltozik. És remélem, akkor rájön: nagy hibát követett el, hogy nem adott zöld utat egy évvel ezelőtt. Tehát ilyen szempontból a remény hal meg utoljára
– mondta. Ugyanakkor a Taurus rakétákon túl Németország többet is tehetne, mondta Strack-Zimmermann, többek között légvédelmi lőszerek szállításával.
Kritizálta Scholzot, amiért Németországban „békekancellárként” kampányol, és azt mondta, gyorsabban kellene cselekednie – még akkor is, ha Németország már eddig is többet tett, mint más országok.
„Ezt ő is tudja” – mondta. „De nem akar ilyen intenzitással foglalkozni a kérdéssel. És azt mondja: »A mindenit, Németország a többiekhez képest olyan sokat tesz. Most a többieken a sor.« De mi nem engedhetjük meg magunknak ezt a vitát. Csak közösen tudjuk csinálni.”
Az ukrán kormány felfüggesztette azt a törvényt, amely megtiltotta, hogy a nők „káros vagy veszélyes” körülmények között, különösen a föld alatt dolgozzanak. Ez lehetővé tette, hogy a nők olyan munkákat vállaljanak, amelyek inkább férfiaknak valók – írja a The Wall Street Journal.
Ahogy a háború harmadik évébe lép, néhány nő a gazdaság hagyományosan férfiak által dominált ágazataiban vállal munkát, hogy pótolja a növekvő férfihiányt – írja a portál. A vállalatok lobbiznak a kormánynál, hogy több dolgozójukat mentesítsék a katonai szolgálat alól, azzal érvelve, hogy a háborús erőfeszítések fenntartásához erős gazdaságra van szükség. Ám mivel az ukrán csapatok egyre inkább veszítenek területeikből, Kijevnek nincs sok választása.
Anna Derevjanko, az Európai Üzleti Szövetség elnöke szerint már azelőtt is, hogy a kormány kiterjesztette volna a mozgósítási kötelezettséget, a cégek bérállományának 10–15 százalékát mozgósították. A vállalkozások a nőknél keresik azt a humán erőforrást, amely fedezi a kieső munkaerőt.
A vállalatok közvetlen szükségleteinek kielégítésén túl a közgazdászok szerint a nők munkaerőpiaci részvételének növelése kulcsfontosságú lesz Ukrajna háború utáni gazdasági fellendüléséhez.
Az ukrán nőknek csak 47,8 százaléka vett részt a munkaerőpiacon 2021-ben, szemben az amerikai nők 67 százalékával ugyanebben az évben. Megjegyzik, hogy a teljes körű invázió kezdetén sok nő menekült külföldre, ami a munkaerő jelentős csökkenéséhez vezetett. Amikor azonban a kezdeti sokk után a gazdaság stabilizálódott, a munkaerő iránti kereslet hamarosan emelkedni kezdett.
Az egyik álláshirdetési portál szerint a múlt hónapban az üres álláshelyek száma magasabb volt, mint az orosz invázió előtt. A vállalatok 75 százaléka a munkaerőhiányt nevezte meg az idei év legnagyobb problémájaként.
Ráadásul a nyugati régiókba irányuló tömeges költözés súlyosbította a munkaerőhiányt keleten, ahol Ukrajna nehézipara koncentrálódik. A férfiak által dominált szakmákat, például az építőipart, a mezőgazdaságot és a közlekedést aránytalanul nagy mértékben érintette a mozgósítás
– olvasható a cikkben. Így a nők kénytelenek szerelőként, villanyszerelőként és targoncavezetőként dolgozni. Vannak azonban olyan foglalkozások, amelyek fizikailag továbbra is alkalmatlanok a nők számára. Vannak kulturális akadályok is, amelyeket súlyosbít a gyermekgondozás és más fizetetlen háztartási munka egyenlőtlen elosztása.
Amikor Julia Skicsko, egy építőipari vállalat tulajdonosa először javasolta, hogy nőket alkalmazzanak kotrógépek és más munkagépek vezetésére, újságírók szerint férfi kollégái gúnyosan reagáltak. De ahogy a háború elhúzódik, az ötlet egyre nagyobb teret nyer. A cég nemrég pályázott az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének támogatására, hogy nőket képezzenek ki az építőipari gépek kezelésére.
Ugyanakkor a Beredskapslyftet svéd nonprofit szervezet egy olyan programot indít, amelynek keretében nőket képeznek ki személyszállító buszok vezetésére.
Ruszlana Gorjanszka manikűrösként dolgozott, amikor meglátott egy hirdetést, amelyben nőket keresett a helyi DTsEK szénbányába, ahol a férje dolgozik. Így vállalt is ott munkát. Felettese, Andrij Csernomaz meglepődött, amikor megtudta, hogy nők fognak csatlakozni a műszakjához. Csapatának majdnem fele azonban az orosz invázió után háborúba ment, és a maradék 80 százalékának dupla műszakban kellett dolgoznia, hogy a bánya működőképes maradjon.
Ez a pozíció nem jár nehéz fizikai munkával, de mégis létfontosságú
– mondja Csernomaz Gorjanszka szerepéről. Ugyanakkor a nő feleannyi órával kétszer annyit keres, mint egy szépségszalonban.
Az újságírók hangsúlyozzák, hogy jelenleg összesen 600 nő dolgozik a bányában – mind a felszínen, mind a föld alatt –, míg a háború előtt 500-an voltak. Minél tovább tart azonban a háború, annál kevésbé lehetnek visszafordíthatatlanok a változások.
Egyre több ukrán hadköteles férfi választja a menekülést az anyaországból, ennek egyik legkézenfekvőbb módja pedig a Tisza átúszása. Viszont keveseknek sikerül a manőver, bizonyítja ezt az is, hogy ismét egy ukrán férfi holttestét találták meg a Tiszában – írta meg a kárpátalja.ma.
Az esetről Vilalij Glagola számolt be Telegram-csatornáján. Hozzátette, hogy a vizsgálatok alapján a holttest már vagy fél éve a folyóban lehetett, de a személyazonosságát és a halál pontos okát még nem tudták megállapítani. Ezzel együtt már 33-ra nőtt a Tiszában talált holttestek száma.
A rendőrség nyomoz az ügyben.
Ha francia csapatokat küldenek Ukrajnába, Oroszország megtorló intézkedéseket fog hozni, nem csak politikai szinten – figyelmeztetett szerdán Artem Sztudennikov, az orosz külügyminisztérium európai osztályának vezetője, akit a RIA orosz hírügynökség idézett a teraz.sk beszámolója szerint.
Sztudennikov nem részletezte, hogy Oroszország milyen intézkedéseket hozna, de azt mondta, hogy Moszkva figyelmeztette Párizst. Hozzátette, hogy a francia csapatok Ukrajnába küldése növelné a két atomhatalom közötti összecsapás kockázatát.
Ugyanakkor a francia hadsereg „legitim célponttá válna” az orosz hadsereg számára.
Az orosz diplomata megjegyezte, hogy bár Emmanuel Macron francia elnök „egyre harciasabb retorikája” nem talál széles körű támogatásra az uniós és NATO-szövetségesek körében, és a francia nép többsége elutasítja, Moszkva nem tudja nem komolyan venni az ilyen kijelentéseket.
Sztudennikov ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy „ha nem is a józan ész, de legalább az önfenntartás ösztöne” érvényesül Franciaország vezetői köreiben.
Így vagy úgy, de készen állunk az események bármilyen alakulására
– zárta gondolatait Sztudennikov.
A Nyugat fellépésére adott reakciók közé tartozik az oroszok rakétaalakulatainak hadgyakorlatai is. Ezek a kedden kezdődött manőverek várhatóan a nem stratégiai nukleáris fegyverek használatát tesztelik.
Az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, Mihajlo Podoljak kijelentette, hogy Oroszországnak nem célja Harkiv elfoglalása.
Az a céljuk, hogy közelebb kerüljenek Harkivhoz. De nem elfoglalni akarják, hanem irányított bombákkal, ballisztikus rakétákkal és tüzérséggel bombázni. Ehhez 20-30 kilométerrel közelebb kell kerülniük Harkivhoz. El akarják pusztítani a várost, és pánikot akarnak kelteni. De a helyzet ellenőrzés alatt van
– mondta Andrij Jermak tanácsadója a Bildnek.
Új szankciókban állapodtak meg az Európai Unió (EU) nagykövetei az Orosz Föderáció ellen az országban történt jogsértések miatt – írja az RBK Ukraine.
A Radio Liberty újságírója azt írta az X-en, hogy az EU-nagykövetek nemrég hagyták jóvá az oroszországi emberi jogi sértések elleni új szankciórendszert – amelyet nem hivatalosan Navalnijról neveztek el.
Az újságíró megjegyezte, hogy a listán már 19 magánszemély és 1 jogi személy szerepel, akik felelősek Navalnij haláláért.
Alekszej Navalnij február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. A Kreml tagadja, hogy az orosz államnak vagy Vlagyimir Putyin elnöknek köze lett volna a halálához. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint a bebörtönzött politikus séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette, és meghalt. Az orosz Nyomozó Bizottság a halálesettel kapcsolatban vizsgálatot indított.
Volodimir Zelenszkij szerda reggel megismételte, hogy sürgős segítségre van szüksége – írja a The Guardian.
Az ellenség megsemmisítéséhez, az orosz nyomás elrettentéséhez és az Ukrajna számára szükséges eredmények eléréséhez azonnali segítségre van szükségünk partnereinktől – írta a közösségi médiában.
In order to destroy the enemy, deter Russian pressure, and achieve the results necessary for Ukraine, we need prompt assistance from our partners. Our warriors must be able to use the necessary weapons as soon as possible. This is the only way we can ensure the Ukrainian result… pic.twitter.com/8npYLmmQTg
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 22, 2024
Zelenszkij azt írta még, hogy a katonáiknak a lehető leghamarabb tudniuk kell használni a szükséges fegyvereket, mert csak így tudják biztosítani azt az ukrán eredményt, amelyre mindannyiuknak szüksége van – tette hozzá.
Közölte még, hogy hálás minden partnerországnak a segítségért.
Legkevesebb hét ember megsebesült ma délelőtt az ukrajnai Harkiv régióban található Csuhuiv elleni orosz támadásban – közölte a régió kormányzója.
Az orosz fegyveres erők S–400-as rakétákkal támadták meg Csuhuivot, károkat okozva egy óvodában és egy lakóépületben a harkovi régió rendőrségének előzetes információi szerint, amelyeket a The Guardian közölt.
A svéd kormány megállapodott egy hároméves katonai támogatási keretprogram létrehozásáról Ukrajna számára, összesen 75 milliárd svéd koronával (több mint 6 milliárd euróval) a 2024–2026 közötti időszakra – írja az RBK Ukrajina a svéd kormány sajtószolgálatának közleménye nyomán.
A kormány jelentése szerint Svédország addig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges.
Az új javaslatot figyelembe véve a Svédország által Ukrajnának nyújtott teljes katonai és humanitárius támogatás több mint 100 milliárd svéd koronát (9,66 milliárd eurót) tesz ki. Az Ukrajnán belüli katonai támogatás megnyilvánulhat például védelmi felszerelések adományozása, pénzügyi hozzájárulások, valamint védelmi felszerelések beszerzéséhez nyújtott pénzügyi támogatás formájában.
A keretprogram attól függően, hogy milyen típusú támogatást vesznek igénybe az ukránok, 2026 után is megterhelheti az államháztartást – áll a jelentésben.
Az ukrajnai háború első napjaitól Svédország átfogó segítséget nyújt Ukrajnának.
Az Ukrán Fegyveres Erők dróncsapást mért egy utasok nélküli villamos motorvonatra Belgorod térségében – jelentette Vjacseszlav Gladkov kormányzó a Telegram-csatornáján.
Ma reggel a Belgorod–Naumovka vasúti szakaszon egy utasok nélkül közlekedő járművet támadott meg egy drón. Áldozatok nincsenek
– idézi a ria.ru a kormányzót.
Átmenetileg leállították az elővárosi vonatok mozgását.
Az orosz hadsereg azt állítja, hogy az Ukrán Fegyveres Erők szinte naponta hajt végre támadásokat polgári és infrastrukturális létesítmények ellen Oroszország határ- és középső régióiban. Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy Belgorod lakónegyedeinek ukrán lövedékei miatt Oroszország kénytelen egészségügyi biztonsági övezetet létrehozni.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat őrizetbe vett egy üzletembert, aki tájékoztatást adott a megszállóknak az Ukrán Fegyveres Erők nehéztüzérségének Harkiv régióbeli földrajzi adatairól, továbbá segített az oroszoknak Vovcsanszk elfoglalásában – írja az Ukrajinszka Pravda.
A nyomozás szerint a Kupjanszk járásbeli Vilhuvatka falu egyik üzletembere segített az oroszoknak aláásni a régió védelmét. A hírek szerint lánya a háború kezdetén Oroszországba távozott, és kapcsolatban állt az orosz különleges szolgálatokkal. A férfi tehát az oroszok „kérésére” titokban körbejárta Harkiv régió településeit, és rögzítette az ukrán csapatok koordinátáit.
A lap szerint az oroszokat leginkább az Ukrán Fegyveres Erők nehéztüzérségének földrajzi elhelyezkedése érdekelte.
A gyanúsított a kollégáitól és az ismerőseitől is információkat gyűjtött be a mindennapi beszélgetések alkalmával, ezeket hangüzenetekben diktálta le az orosz hírszerzésnek. Ezen túl a férfi üzeneteiben részletesen leírta az ukrán védők helyét a helyi tereptárgyakra hivatkozva.
A vezető republikánus törvényhozók azzal vádolják a Biden-kormányt, hogy a megkerülésükkel több tíz millió dollár értékű katonai felszerelést küldött a Haitin állomásozó kenyai erőknek, amelyet szerintük egyébként Ukrajna megsegítésére is fel lehetne használni – írta meg a Politico.
Antony Blinken külügyminiszternek pénteken írt levelében a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Michael McCaul (Texas) és a szenátus külügyi bizottságának rangidős tagja, Jim Risch (Idaho) bírálta a kormányt, amiért az elnöki lehívási hatáskörét (PDA) felhasználva 60 millió dolláros katonai segélyt – gyorsított ütemezésében – küldött a Haitin pusztító erőszakos bandák megfékezésére.
Ez a csomag puskákat, lőszert és páncélozott járműveket tartalmaz a szigetre tartó kenyai erők számára. Ezek várhatóan csütörtökön érkeznek – ugyanazon a napon, amikor William Ruto kenyai elnök Washingtonban találkozik az Egyesült Államok vezető tisztviselőivel.
A PDA példátlan használata az elnök részéről ebben az összefüggésben rendkívül megkérdőjelezhető. Egyértelműen kijelenthető, hogy a kormányzat a kongresszus jóváhagyása nélkül siet egy meghatározatlan és határozatlan idejű haiti szerepvállalás finanszírozására
– írták a törvényhozók a levélben.
McCaul és Risch hónapok óta a Biden-kormányzat bírálói közé tartozik Haiti ügyében, blokkolva a Fehér Ház szerint a kenyai erők megerősítéséhez szükséges pénzeszközöket. A republikánusok megkérdőjelezik, hogy az Egyesült Államok által támogatott haiti terv valóban sikerre vezet-e, plusz nem vázolja fel a beavatkozás konkrét ütemezését, és nem részletezi, hogy az Egyesült Államok mennyi pénzt szánna a misszióra. Egy külügyminisztériumi tisztviselő korábban azt mondta, hogy „nincs konkrét válasz arra, hogy ez meddig tartana”.
Egyre nagyobb az aggodalom, hogy a Haitinek nyújtott amerikai támogatásnak Ukrajna számára ára lehet, mivel a Fehér Ház közvetlenül a Pentagon készleteiből is küld Kijevnek felszerelést. És senki sem tudja biztosan, hogy mennyi időbe telik majd a bandák legyőzése, amelyek napról napra erősebbek és befolyásosabbak.
A fegyveres erők belső leltárellenőrzéseket végeznek, hogy lássák, mit tudnak Haiti számára tartalékolni, ami közvetlen versenyt hoz Ukrajnával az anyagokért
– mondta egy GOP-tanácsadó, akinek névtelenséget biztosítottak. A külügyminisztérium azzal vágott vissza, hogy az Egyesült Államok „több kritikus szükségletre reagál világszerte, és az ukrajnai és a haiti forgatókönyvek különböznek” – mondta egy, a belső ügyek megvitatása érdekében névtelenséget élvező állami tisztviselő.
„A haiti emberek támogatása nem korlátozza vagy veszi el a képességünket, hogy támogassuk az ukrán embereket” – tette hozzá az illető. „Mindkettő fontos prioritás, és minden esetben a partnereink igényeihez igazodó támogatást azonosítunk.”
A republikánusok ritka helyzetbe kerültek: sok baloldali szakértő és szószóló, aki ellenzi a nyugati beavatkozást Haitin, egyetért velük, és nem hiszi, hogy a Biden-kormányzatnak jelentős szerepet kellene játszania az ügyben, tekintve, hogy a korábbi beavatkozások milyen pusztítást végeztek az országban.
De egyetlen csoport sem terjesztett elő olyan biztos tervet, amely rövid időn belül békét hozna Haitin, mondják az érdekvédők. Az Egyesült Államok által támogatott tervet a Capitol Hillen számos törvényhozó a legjobb megoldásnak tartja. Ezek közé tartozik Sens. Chris Murphy, Tim Kaine és Bill Cassidy is, akik elmondták, hogy állásfoglalást nyújtottak be, amelyben megerősítik a kongresszus támogatását a haiti misszióhoz Ruto látogatása előtt.
A trió reméli, hogy a misszió rövid távon segít majd megerősíteni a Haiti Nemzeti Rendőrséget, és előkészíti az utat a tisztességes választásokhoz Haitin, ami aztán lehetővé tenné a nemzet számára, hogy stabil, bandák uralmától mentes kormányt hozzon létre.
Oroszország egyre intenzívebben támad, ezt bizonyítja a videón látható luhanszki Bilohorivka falu ágyúzása is, amelyet aztán gyalogsági és páncélos egységek támadása követett. Az oroszok „kívánságlistáján” jelenleg Harkiv – Ukrajna második legnagyobb városa – áll az első helyen, de Vovcsanszkot is kitartóan támadják – írta meg az Index.hr.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz hadsereg síklóbombákat is használ a már megszokott tüzérségi lövedékek mellett, amelyek iszonyú pusztításra képesek.
Nincsenek szavak egy ilyen bombatámadás következményeinek leírására. Az emberek szétszakadva hevernek
– fogalmazott az elnök.
Az Európai Politikai Elemző Központ (CEPA) legutóbbi jelentése azt mutatja, hogy ezek döntő szerepet játszottak az egykor megerősített és kulcsfontosságú keleti város, Avgyijivka februári elfoglalásában.
Окупанти продовжують використовувати тактику випаленої землі на Донбасі
— Мисливець за зорями (@small10space) May 21, 2024
На відео ви можете бачити російський обстріли в районі селища Білогорівка, Луганщина із застосуванням великої кількості РСЗВ "Град" та ТОС "Солнцепьок" (рівень інтенсивністі бачите самі)⬇️ pic.twitter.com/B1qVeLkFBm
Az orosz csapatok tegnap este légicsapást mértek a Szumi területen található Konotop és Sosztka energetikai létesítményekre. Erről a szumi OVA (Megyei Katonai Adminisztráció) számolt be – írta meg a Sztrana.
Az ellenség Sahíd típusú drónok segítségével légicsapást hajtott végre Sosztka és Konotop városok energetikai létesítményei ellen
– áll a közleményben. Jelenleg is folynak a munkálatok az ellenséges csapás miatt megszűnt áramellátás helyreállításán.
Az OVA azt is közölte, hogy ma éjjel 7 ellenséges Sahíd típusú drónt semmisítettek meg Szumi régió felett. Az Ukrenergo közölte, hogy Szumi és a szomszédos kerületek világítás nélkül maradtak a Sahídek éjszakai támadása után.
Munkácson és Harkivban bérelt lakásokban készített hitelesnek tűnő, de hamis dokumentumokat külföldön élő ukránok számára egy bűnszervezet. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) leleplezte és elfogta a hamisítókat, akik naponta akár 50 útlevelet, jogosítványt és tartózkodási engedélyt is elő tudtak állítani – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
A művelet során az ország különböző megyéiben 9 személyt tartóztattak le, akik vagyonelkobzásra és akár 12 év börtönbüntetésre is számíthatnak.
A bűnszervezet a kijevi, kárpátaljai, harkivi, odesszai, szumi és dnyipropetrovszki területeken működött. Az iratok előállítása a vádlottak bérelt lakásaiban és saját otthonaikban zajlott Harkivban és Munkácson. A bűnözők speciális számítógépes berendezéseket és műanyag kártyák nyomtatására alkalmas nyomtatókat szereztek be
– közölte az SZBU. Egy-egy iratért 300 és 700 dollár (105 és 250 ezer forint) közötti értékeket kértek, a kommunikációt Telegram-csatornákon intézték, a kész dokumentumokat pedig postán küldték el a megrendelőknek.
Éjjel 24 Sahíd drónnal támadta meg Ukrajnát Moszkva – állítja az Ukrán Fegyveres Erők légiereje. Kijev állításai szerint mindegyik drónt sikerült megsemmisíteniük.
A tájékoztatás szerint a drónokat
Az oroszoknak tízszer több drónjuk van, mint az Ukrán Fegyveres Erőknek – állítja Andrij Otcsenas, az ukrán hadsereg egyik pilóta nélküli légi járműveket irányító legénységének parancsnoka.
A legnagyobb probléma az, hogy Oroszország tízszer több ilyen komplexummal rendelkezik, mint mi, mert nekik ott van Kína, amely több millió alkatrészt ad át számukra
– idézte a Sztrana az ukrán televízióműsorban elhangzó mondatot.
A lap a nyugati sajtóorgánumok beszámolóira hivatkozva azt írja, hogy Kína rendre támogatja Oroszország ukrajnai katonai erőfeszítéseit azzal, hogy drón- és rakétatechnológiákat, műholdképeket és fegyvergyártáshoz szükséges gépeket biztosít számára.
Korábban Mihail Fedorov, digitális ügyekért felelős miniszter arról beszélt, hogy Ukrajna 2024-ben több mint egymillió FPV, azaz kamerás drónt fog gyártani. Emellett felderítő- és nagy hatótávolságú drónokat is. Fedorov szerint Ukrajna 2024-ben a tavalyi évhez képest képes lesz tízszeresére növelni a nagy hatótávolságú drónok gyártását. A miniszter úgy véli, hogy a dróntechnológia fejlődése határozza meg a háború kimenetelét.
A Harkovi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Oleg Szinyegubov elmondta, hogy Vovcsanszkban mintegy száz ember maradt, akiket orosz katonák lincseléssel fenyegetnek, és nem engedik őket evakuálni – írja az Ukrajinszka Pravda.
Folytatjuk az evakuálási intézkedéseket. Összesen 10 700 embert evakuáltak. Vovcsanszk városában pedig információink szerint 100 ember van, akiket az oroszok túszul ejtettek, és kivégzéssel fenyegetve nem engedik őket evakuálni
– mondta Oleg Szinyegubov.
Ugyanakkor a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője megjegyezte, hogy amint lehet, az összes ottmaradt embert kiviszik Vovcsanszkból.
Azt is elmondta, hogy az orosz offenzíva első napjaiban szinte minden embert evakuáltak a harkivi terület határáról, ahol jelenleg is folynak a harcok.