Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Megviselte az oroszokat az egyik ukrán csapás, bosszút ígért Észak-Oszétia vezetője;
• Meghökkentő bejelentést tett a csecsen vezér, újabb front nyílhatott a háborúban?;
• Lezárták a krími hídat, a közösségi médiában robbanásokról számoltak be;
• Volodimir Zelenszkij: Ukrajna mindenképpen megvédi magát;
• Soha nem látott mértékben növelték Putyin személyes védelmét;
• Donyeckben nehéz a helyzet;
• Fény derül Putyin titkos útjára, Kijev már a helyszínt is tudja.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!

Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Sztaromajorszke települést az elmúlt nap folyamán, miközben hatból négy frontszakaszon előrenyomult, és 12 ukrán ellenrohamot vert vissza – adta hírül az MTI az orosz védelmi minisztérium közleményét.

Az ellentámadások közül hetet Harkiv megyében kísérelt meg az ukrán fél, ahonnan ezúttal nem számolt be előrenyomulásról az orosz hadijelentés. A moszkvai katonai tárca szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.

A Belgorod megyei Sebekino városában aknarobbanás sebesítette meg az önvédelmi erők katonáját és a Rosszija 24 hírcsatorna egyik alkalmazottját. Ugyanitt ukrán tüzérségi tűzben korábban három civil megsérült, és áramellátás nélkül maradt a város egy része, valamint a szomszédos Nyezsegol és Rzsevka község.

Belgorod megye területét Vjacseszlav Gladkov kormányzó szerint az elmúlt nap folyamán 75 tüzérségi lövés és 37 dróntámadás érte.

Kettőről hatra emelkedett a hétfő reggeli, Harkivot ért orosz légicsapásokban megsérültek száma – közölte Oleh Szinyehubov, a regionális katonai közigazgatás (RMA) vezetője.

Hat ember sérült meg a Harkiv elleni csapásban. Különböző helyszíneken, lakóházakban, garázsokban és autókban keletkeztek károk

– írta Telegram-csatornáján.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere a maga részéről elmondta, hogy legalább két magánház súlyosan megrongálódott az egyik találat helyszínén, a város Kijevi kerületében.

„Az egyiknek a romjai alatt emberek lehetnek. A helyszínen minden érintett szolgálat dolgozik” – írta Terehov a Telegram-csatornáján.

Az európai parlamenti választások eredményei megmutatták, hogy keményen fel kell lépni az orosz propaganda ellen, különben veszélybe kerül a demokrácia Európában – mondta Jaroszlav Jurcsisin (Golosz mozgalom), a Parlament szólásszabadsággal foglalkozó bizottságának elnöke.

Az európai parlamenti választások eredményei két tendenciát mutatnak. Az első, hogy azok az erők, különösen Ursula von der Leyen Európai Néppártja, amelyek szisztematikusan támogatják Ukrajnát, győztek, és minden esélyünk megvan arra, hogy ukránbarát többség alakuljon ki

– vélekedett Jurcsisin.

„A második pedig az, hogy ha nem lépünk fel határozottan az orosz propaganda ellen a világban és különösen Európában, akkor biztosan gondjaink lesznek. Ezt bizonyítják a nagyrészt Oroszországhoz köthető szélsőjobboldali pártok (elsősorban a német AfD) eredményei. Ezért Európának offenzív módon kell segítenie Ukrajnát, de nem azért, mert szükségünk van rá, hanem mert ez az egyetlen dolog, ami megvédheti a demokráciát Európában” – mondta Jurcsisin hétfőn az Interfax-Ukrajnának.

Finnország szerint egy orosz katonai repülőgép megsértette a légterét. Ez az első ilyen incidens azóta, hogy a skandináv ország csatlakozott a NATO-hoz – írja az Unian ukrán hírügynökség. 

A finn védelmi minisztérium közleménye szerint az orosz repülőgépek körülbelül 2 percig repültek a Finn-öböl keleti részén, amikor 2,5 kilométeres mélységig beléptek Finnország területére. Antti Hakkanen finn védelmi miniszter szerint azonnali vizsgálatot indítottak.

Meglepetésszerűen látogatott Kijevbe Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter – adta hírül a The Kyiv Independent.

Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke Facebook-oldalán jelentette be, hogy a mai napon a holland védelmi minisztert fogadta és megköszönte a segítséget, amelyet az orosz agresszióval szembeni védelem megerősítéséhez biztosít.

Három nemzet, Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok hozott létre egy nemzetközi koalíciót, melynek célja, hogy Kijevet F–16-os vadászgépekkel támogassák. Hollandia már idén ősszel megkezdi a repülőgépek szállítását az ukrán fővárosba.

A Krím félszigeten állomásozó orosz rakétazászlóaljak ellen intéztek támadást az ukrán erők – közölte az MTI.

Az ukrán erők sikeres csapásokat mértek a megszállók egyik Sz–400-as légelhárító rakétaosztályára Dzsankoj térségében, valamint két ellenséges Sz–300-as légvédelmi rakétaosztályra Csornomorszke és Jevpatorija közelében. Az ukrán vezérkar hozzátette, hogy az orosz erők egyik rakétát sem tudták hatástalanítani.

A legfrissebb adatok szerint az orosz hadsereg embervesztesége megközelítőleg 520 ezer fő, az ukránok tíz orosz harckocsit, 51 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 28 drónt hatástalanítottak.

Az orosz haditengerészet két hadihajója tesz látogatást az egyiptomi Alexandria kikötőjében – közölte az MTI.

A Varjag rakétahordozó cirkáló és a Marsall Saposnyikov Fregatt hajói érkeztek az egyiptomi kikötőbe, előbbi hadihajó fedélzetén szerdán, Oroszország napja alkalmából fogadást tartanak az egyiptomi haditengerészet részvételével.

Korábbi bejelentés szerint egy négy hadihajóból – az Admiral Gorskov fregattból, a Kazany atomtengeralattjáróból, a Pasin tartályhajóból és a Nyikolaj Csiker mentőhajóból – álló orosz kötelék szerdán Havanna kikötőjébe fog befutni hatnapos látogatásra. A hajóraj a későbbiekben Venezuelát is felkeresi majd.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérése szerint az ukránok többsége támogatja ugyan a kritikák megfogalmazását a kormánnyal szemben, de a megkérdezettek fele szerint csak olyan konstruktív keretek között, hogy az ne ingassa meg az ország helyzetét (50 százalék). – írja az Ukrajinszka Pravda.

A megkérdezettek 31 százaléka válaszolta azt, hogy a kritikának keménynek és megalkuvást nem ismerőnek kell lennie, míg 5 százalékuk nem tudott válaszolni. Az ukránok 13 százaléka azonban úgy gondolja, hogy jelenleg nem tanácsos kritikával illetni a kormányzatot, mivel jelenleg jobb nem nehezíteni a helyzetet az országban.

Az Eurostat jelentéséből derült ki, hogy azon ukránok száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeznek az EU bármely tagországában, a márciusi 4 211 495-ről április végére 4 198 490-re csökkent – közölte az MTI.

A márciusi adatokhoz képest áprilisban a legnagyobb mértékben Lengyelország (953 930) biztosított ilyen jogállást. Korábban Németországban tartózkodtak a legtöbben, szám szerint 1 301 790-en, azonban Berlin most nem közölt adatokat.

Az orosz szövetségi költségvetés idei első öthavi hiánya 983 milliárd rubel volt, ami a hazai össztermék (GDP) 0,5 százalékának felelt meg – közölte az orosz pénzügyminisztérium hétfőn nem végleges adatként.

Az idei első öt hónapban a bevételek éves összevetésben 14 289 milliárd rubelt tettek ki, ami 45,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, míg a kiadások 18,9 százalékkal, 15,272 milliárd rubelre nőttek.

Az orosz parlament jelenleg tárgyalja a pénzügyminisztériumnak azt a június elején beterjesztett javaslatát, hogy a folyó évre vonatkozó költségvetési hiányt 2120 milliárd rubelre, a GDP 1,1 százalékára emeljék a jelenleg érvényes 1595 milliárd rubelről, a GDP 0,9 százalékáról.

Tavaly január–májusban a hiány 3030 milliárd rubelt, a GDP 1,8 százalékát tette ki – számolt be az MTI.

A brit hírszerzés elemezte azokat a jelentéseket, miszerint Oroszország afrikai országok állampolgárait próbálja az Ukrajna elleni háborújába csábítani – írja az Ukrajniszka Pravda.

Az Ukrán Védelmi Minisztérium Felderítő Főcsoportfőnökségének jelentése szerint Oroszország fokozza erőfeszítéseit egyes afrikai országok, köztük Ruanda, Burundi, Kongó és Uganda állampolgárainak toborzása érdekében. Oroszország havi 2000–2200 dolláros jutalmat ígér, valamint az orosz állampolgárság megszerzését is kilátásba helyezte.

Brit elemzők szerint ez arra mutat, hogy Oroszország mindent megtesz hatalmas veszteségei pótlása érdekében, hogy egyszerre több irányban is fenntarthassa offenzív akcióit.

Mivel a börtönállományból való toborzás csúcspontján valószínűleg túl vannak, Oroszország kiterjeszti a toborzást a globális dél országaira, hogy elkerülje az Oroszországon belüli további mozgósításokat. Amellett, hogy ez (a mozgósítás – szerk.) Putyin és az orosz kormány népszerűtlen lépése volt belföldön, a korábbi mozgósítás rekordméretű munkaerőhiányt és a tapasztalt szakemberek, például orvosok és informatikusok elmenekülését okozta.

– állapították meg.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint az európai parlamenti választások eredményei azt mutatják, hogy a többség Európa-párti és ukránbarát lesz – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Úgy tűnik, a többség valóban Európa-párti és ukránbarát lesz. Ezt láthatjuk. Ugyanakkor elemezni kell az Európai Parlament jövőbeli összetételét is 

– mondta a Kreml szóvivője, amikor az EP-választás eredményéről kérdezték. 

A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) nevű think tank elemzői szerint az oroszországi célpontok amerikai fegyverekkel történő támadásának esetén 16 százalékkal csökkenne a biztonságos szárazföldi területek mértéke – írja az Ukrajinszka Pravda.

A szakértők szerint az ukrán erők potenciálisan bármilyen orosz katonai célpontot le tudnának szerelni a HIMARS-rendszereik hatósugarán belül. Az oroszországi Belgorod, Kurszk és Brjanszk régiókban található MLRS-es segítségét azonban Ukrajna csak hárítási célokra használja, ami földrajzilag Harkiv területére korlátozóik. 

Mindeddig kilencven ország és szervezet jelezte részvételét a svájci Ukrajna-konferenciára, amely megnyithatja az utat a béke megteremtése előtt – jelentette be hétfőn a svájci kormány az MTI szerint.

Oroszországot nem hívták meg a rendezvényre, de Moszkva azt bejelentette, hogy nem is akar részt venni a csúcstalálkozón, mert fölösleges időpocsékolásnak tartja. A svájci kormány ugyanakkor kijelentette, hogy álláspontja szerint Oroszországnak is részt kell vennie a békefolyamatban. A csúcstalálkozón Kína sem vesz részt.

Svájc januárban vállalta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére, hogy a csúcstalálkozó házigazdája lesz. A tárgyalásokon a nukleáris biztonság, az élelmezésbiztonság, a hajózás szabadsága, valamint humanitárius témák, köztük a hadifoglyok kérdése is szóba kerül a tervek szerint – mondta el Ignazio Cassis svájci külügyminiszter.

Viola Amherd svájci államfő a napokban kijelentette, hogy a csúcstalálkozóval elsősorban platformot akarnak teremteni a párbeszédnek, és ebben az első lépés, hogy megvitatják, hogyan lehetne békét teremteni Ukrajnában, és a jövőben Oroszországgal is szeretnének tárgyalóasztalhoz ülni.

Petro Csernik katonai szakértő szerint Oroszország jelenleg nem rendelkezik azzal a tartalékkal, hogy a front több szakaszán egyszerre hajtson végre áttörést jelentő műveleteket – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Ebben a pillanatban komoly áttöréses műveletekhez nincsenek orosz tartalékok, legalábbis a hadosztály mélységéig, ami legfeljebb 15 kilométer. Májusban abszolút rekordot döntöttünk a személyi állomány megsemmisítésében – csaknem 39 ezer. Ez valójában nagyon nagy szám, szeretném emlékeztetni, hogy az afganisztáni háborúban a Szovjetunió mindössze 15 ezer főt veszített 10 év alatt

– fogalmazott Petro Csernik.

A katonai szakértő megjegyezte, hogy jelenleg Oroszország a havi 30-32 ezer fős veszteségeit újítja meg, és annak ellenére, hogy Oroszországnak még mindig komoly mozgósítási forrása van, a Kreml hezitál a teljes mozgósításról szóló döntés meghozatalával kapcsolatban.

Ahhoz, hogy összehozzák a bejelentett 300 ezres erőforrást, 40-50 ezerrel kell növelniük a számukat. Általánosságban van forrásuk – legfeljebb 3 millió emberük. Merik-e? Ez idáig Putyin nagyon tétovázik, mert ez valójában nagy társadalmi visszhangot váltana ki

– mondta a szakértő.

Harminckét ukrán állampolgárt vettek őrizetbe a magyar határőrök, miután egy katonai rendszámú GAZ-66-os teherautó áttörte a határt Kárpátalján – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az incidensről az Ukrán Állami Határszolgálat szóvivője, Andrij Demcsenko ezredes számolt be. Elmondása szerint az eset Kaszony (Koszino) és Nagybégány (Velika Bijhany) környékén történt a reggeli órákban.

Videokamerák rögzítették, amint a teherautó a szántóföldön keresztül halad a határ irányába. A járművet végül a magyar hatóságok fedezték fel a határ innenső oldalán, de ekkor már valamennyi utasa elhagyta azt. A magyar fél később mégis 32 személy őrizetbe vételét jelentette be.

A lap szerint az ukrán határőrök több olyan személyt is őrizetbe vettek, akik részt vehettek az embercsempészetben. Az ukrán hatóságok jelenleg azt várják, hogy Magyarország átadja az őrizetbe vett állampolgárait, azonban a magyar fél még nem kerített sort erre.

Ukrajna ismét támadást indított Oroszország ellen, azonban arról egyelőre nincs hír, hogy az ukrán légierő milyen fegyverrel támadta Oroszországot – írta a Sky News. 

A portál emlékeztet rá, hogy az Egyesült Államok és Franciaország a közelmúltban közölte, hogy az Ukrán Fegyveres Erők használhatja a tőlük kapott fegyvereket, amennyiben olyan oroszországi katonai célpontokra akarnak lecsapni, ahonnan támadják őket.

A Joe Biden elnök által jóváhagyott legújabb rendelkezés úgy szól, hogy amerikai hadianyag orosz földön felhasználható, amennyiben azzal az északkelet-ukrajnai Harkiv városát védik.

James Cameron brit külügyminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy Ukrajnán múlik, hogyan használja a Londontól kapott fegyvereket – például a repülőgépekről indítható Storm Shadow cirkálórakétákat.

Egy névtelenül nyilatkozó katonai szakértő is megszólalt a támadás után.

Az ukrán légierő csapást mért egy orosz parancsnoki központra Belgorodban. Bár a kárfelmérés még folyamatban van, az már biztos, hogy közvetlen találat volt. Ez az első eset, hogy az ukrán légierő Oroszországon belüli célpontot támadott

– mondta a SkyNewsnak.

Ukrajna korábban már több dróncsapást mért az orosz hátországra. A moszkvai védelmi minisztérium azt állította, hogy erői számos ukrán drónt lőttek le Belgorod térségében. Nem derült ki azonban, hogy ez ugyanannak a támadásnak volt-e a része.

Az elmúlt 24 órában az ukrán erők 1190 fős katonai veszteséget okoztak az orosz csapatoknak, valamint tíz tankot és egy repülőgépet semmisítettek meg – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara. Oroszország vesztesége az Ukrajna elleni inváziója óta 2024. június 10. reggelig mintegy 519 750 fő – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az ukránok a következő veszteségeket jelentették orosz részről:

• tankok – 7879 (+10);
• páncélozott harcjárművek – 15 144 (+13);
• tüzérségi rendszerek – 13 644 (+51);
• többszörös indítású rakétarendszer – 1098 (+1);
• légvédelmi rendszerek – 837 (+1);
• repülőgépek – 358 (+1);
• helikopterek – 326;
• operatív-taktikai szintű drónok – 11 010 (+28);
• cirkálórakéták – 2278 (+1);
• hajók – 28;
• tengeralattjárók – 1;
• gépjárművek és tartályhajók – 18 618 (+56);
• speciális járművek – 2267 (+14).

Az Institute for the Study of War (ISW) elemzőinek becslése szerint mindössze 16 százalékkal csökkent Oroszország biztonságos területeinek aránya azután, hogy az Egyesült Államok enyhített az Ukrajnának nyújtott fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetésének korlátozásán – írja az Ukrajinszka Pravda.

Mint írják, az Egyesült Államok korlátozza az Ukrajnának biztosított fegyverek használatát abban, hogy az nagyobb léptékű csapásokat indíthasson Oroszország ellen az ATACMS hatókörén belül.

Az Egyesült Államok politikája továbbra is védi Oroszország […] túlnyomó részét, és az Egyesült Államok politikája megtiltja Ukrajnának, hogy Oroszország területén bárhol ATACMS-t használjon

– áll a jelentésben.

A szakértők rámutattak, hogy az amerikai felhatalmazás valójában meglehetősen nagy területet hozott létre, amelyre a védelmi erőknek joguk van nyugati fegyverekkel csapást mérni.

Ugyanakkor az amerikai fegyvertípusokra vonatkozó bizonyos korlátozások mégis beszűkítették az Ukrán Fegyveres Erők azon képességét, hogy az ukrán határtól távol eső területekre csapjanak le, amelyeket Oroszország saját harci erőinek, irányító szerveinek, logisztikájának és hátországának fedezésére használ.

Volodimir Zelenszkij elnök meghallgatta Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokának jelentését, valamint Kirilo Budanovot, a Felderítő Főcsoportfőnökség vezetőjét, majd arra a megállapításra jutott, hogy Ukrajna új lépésekre készül – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Maximális az erőfeszítés, hogy önnek és az egész hadseregünknek több fegyvere, több felszerelése és modernebb rendszere legyen. […] Készülünk az új lépéseinkre. Ukrajna mindenképpen megvédi magát

– mondta Volodimir Zelenszkij élő adásban.

Az ukrán államfő azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is a Donyecki területen található Pokrovszk iránya a legnehezebb a fronton, ahol az orosz erők legnagyobb nyomása érződik.

Az Ukrán Fegyveres Erők jelentése szerint Pokrovszk irányában volt a legtöbb orosz támadás vasárnap – írja az Ukrajinszka Pravda.

„A pokrovszki irányában az agresszor 27 alkalommal támadta meg az ukrán katonák állásait a Prohreszi, Jevhenyivkai, Novoolekszandrivkai, Novopokrovszki, Novoszelivka Persai, Jasznobrodivkai és Karlivkai járásban. Tizennyolc támadást sikerült visszaverni, kilenc még mindig tart. A helyzet továbbra is feszült” – áll a Fegyveres Erők jelentésében.

Mint írják, a védelmi erők tartják a vonalakat, és intézkedéseket tesznek annak megakadályozása érdekében, hogy az orosz erők mélyen behatoljanak Ukrajna területére.

Állításuk szerint vasárnap összesen 73 összecsapásra került sor. Az orosz erők három rakétacsapást hajtottak végre három rakéta alkalmazásával, valamint 53 légicsapást 69 KAB és 529 kamikaze drón segítségével.

Az orosz hadsereg különféle fegyverek felhasználásával összesen 2888 tüzérségi támadást indított az ukrán csapatok állásai és a lakott területek ellen.

Hétfő éjszaka az orosz hatóságok ismét lezárták a krími hidat, a közösségi oldalak a robbanásokról számolnak be – írja az Ukrajinszka Pravda.

A krími hídon a járműforgalom átmenetileg le van állítva

– írta a „Krimszkij viter” (Krími szél) Telegram-csatorna.

A lap szerint éjszaka 1 óra 10 perckor kezdték meg a híd lezárását. A hatóságok a nyugalom megőrzésére és az utasítások betartására szólították fel a környéken tartózkodókat. A hatóságok 1 óra 56 perckor jelentették be a forgalom újraindítását a hídon.

A csatorna információi szerint Jevpatoriában, Krasznoperekopszkban, Dazsankojban, Bahcsiszarajban és más területeken is robbanásokról adtak jelentést.

Egy ukrán nagymama rajzszöges buktával vendégelte meg a Luhanszki területen tartózkodó orosz katonákat Sztarobilszkben – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A Luhanszki Népköztársaságban egy ukránbarát nagymama az orosz katonákat rajzszöges buktával akarta megetetni. Útban a front felé a fiúk találkoztak egy sztarobilszki nagymamával, aki pitével vendégelte meg őket

– írta a „Zsizny v DNR” (Élet a Donyecki Népköztársaságban) Telegram-csatorna. 

A hírek szerint az orosz katonák miután az asztalhoz ültek, kezükkel kezdték el széttörni a péksüteményeket. Ekkor éles tárgyakat fedeztek fel. Mint ismeretes, Sztarobilszk a teljes körű orosz invázió kezdete óta orosz megszállás alatt áll.