Az orosz külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket küldött Örményországnak, arra reagálva, hogy egy örmény delegáció pár napja az ukrajnai Bucsa településén járt.
Bucsában a háború elején, 2022 tavaszán mészároltak le civileket az orosz katonák, az incidenst a nemzetközi közösség sok képviselője elítélte. Vlagyimir Karapetyan ukrajnai örmény nagykövet és Tigran Ter-Margaryan, a jereváni Nor Nork kerület vezetője június 2-án találkoztak Anatolij Fedoruk bucsai polgármesterrel.
A The Kyiv Independent szerint az örmény nagykövetség közölte, hogy az örmény delegáció „virágokat helyezett el és tisztelgett az ártatlanul meggyilkolt bucsai lakosok előtt az emlékhely közelében”, és „humanitárius segélyt adott át gyógyszerek formájában”.
Büszkék vagyunk az ukrán nép bátorságára, és mindig készek vagyunk támogatni Bucsát és más, az ellenségeskedések által érintett közösségeket
– idézte az örmény nagykövetség Ter-Margaryant.
Oroszország „barátságtalan lépésnek” tartja a látogatást – ezt már az orosz TASZSZ hírügynökség közölte az orosz külügyminisztérium szóvivőjét, Marija Zaharovát idézve. Zaharova közölte, hogy „az ukrán fegyveres erők szükségleteihez nyújtott segítség átadásával és az ott elhangzott, Oroszországgal szembeni elfogadhatatlan kijelentésekkel kapcsolatban” adták ki a tiltakozó jegyzéket.
Az elmúlt hónapokban egyre nagyobbra nőtt a szakadék Jereván és Moszkva között. Oroszország és Örményország korábban szövetségesek voltak, de azt követően, hogy az örmények elvesztették Hegyi-Karabahot 2023-ban egy azerbajzsdáni offenzíva miatt – amit az ott állomásozó orosz békefenntartók sem tudtak megakadályozni –, szép lassan kezdtek eltávolodni Oroszországtól.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Sztaromajorszke települést az elmúlt nap folyamán, miközben hatból négy frontszakaszon előrenyomult, és 12 ukrán ellenrohamot vert vissza – adta hírül az MTI az orosz védelmi minisztérium közleményét.
Az ellentámadások közül hetet Harkiv megyében kísérelt meg az ukrán fél, ahonnan ezúttal nem számolt be előrenyomulásról az orosz hadijelentés. A moszkvai katonai tárca szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.
A Belgorod megyei Sebekino városában aknarobbanás sebesítette meg az önvédelmi erők katonáját és a Rosszija 24 hírcsatorna egyik alkalmazottját. Ugyanitt ukrán tüzérségi tűzben korábban három civil megsérült, és áramellátás nélkül maradt a város egy része, valamint a szomszédos Nyezsegol és Rzsevka község.
Belgorod megye területét Vjacseszlav Gladkov kormányzó szerint az elmúlt nap folyamán 75 tüzérségi lövés és 37 dróntámadás érte.
Kettőről hatra emelkedett a hétfő reggeli, Harkivot ért orosz légicsapásokban megsérültek száma – közölte Oleh Szinyehubov, a regionális katonai közigazgatás (RMA) vezetője.
Hat ember sérült meg a Harkiv elleni csapásban. Különböző helyszíneken, lakóházakban, garázsokban és autókban keletkeztek károk
– írta Telegram-csatornáján.
Ihor Terehov, Harkiv polgármestere a maga részéről elmondta, hogy legalább két magánház súlyosan megrongálódott az egyik találat helyszínén, a város Kijevi kerületében.
„Az egyiknek a romjai alatt emberek lehetnek. A helyszínen minden érintett szolgálat dolgozik” – írta Terehov a Telegram-csatornáján.
Az európai parlamenti választások eredményei megmutatták, hogy keményen fel kell lépni az orosz propaganda ellen, különben veszélybe kerül a demokrácia Európában – mondta Jaroszlav Jurcsisin (Golosz mozgalom), a Parlament szólásszabadsággal foglalkozó bizottságának elnöke.
Az európai parlamenti választások eredményei két tendenciát mutatnak. Az első, hogy azok az erők, különösen Ursula von der Leyen Európai Néppártja, amelyek szisztematikusan támogatják Ukrajnát, győztek, és minden esélyünk megvan arra, hogy ukránbarát többség alakuljon ki
– vélekedett Jurcsisin.
„A második pedig az, hogy ha nem lépünk fel határozottan az orosz propaganda ellen a világban és különösen Európában, akkor biztosan gondjaink lesznek. Ezt bizonyítják a nagyrészt Oroszországhoz köthető szélsőjobboldali pártok (elsősorban a német AfD) eredményei. Ezért Európának offenzív módon kell segítenie Ukrajnát, de nem azért, mert szükségünk van rá, hanem mert ez az egyetlen dolog, ami megvédheti a demokráciát Európában” – mondta Jurcsisin hétfőn az Interfax-Ukrajnának.
Finnország szerint egy orosz katonai repülőgép megsértette a légterét. Ez az első ilyen incidens azóta, hogy a skandináv ország csatlakozott a NATO-hoz – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A finn védelmi minisztérium közleménye szerint az orosz repülőgépek körülbelül 2 percig repültek a Finn-öböl keleti részén, amikor 2,5 kilométeres mélységig beléptek Finnország területére. Antti Hakkanen finn védelmi miniszter szerint azonnali vizsgálatot indítottak.
Közel húszezer orosz zsoldos halt meg a Wagner-csoportért harcolva a bahmuti csatában – derült ki a BBC Russia és a Mediazona június 10-én közzétett vizsgálatából, amelyet a The Kyiv Independent szemlézett.
A portálok nem sokkal a csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin 2023 augusztusában bekövetkezett halála után jutottak hozzá olyan dokumentumokhoz, amelyek részletezik az Ukrajnában 2022 januárja és 2023 augusztusa között harcoló elesettek hozzátartozóinak posztumusz kifizetéseit.
Ez a dokumentum több mint 20 ezer halott nevét tartalmazza. A legtöbb wagnerista a »bahmuti húsdarálóban« halt meg – több mint 19 500 ember
– írja a Mediazona, hozzátéve: az adatok nagyjából megerősítik azt a számot, amelyet maga Prigozsin is állított 2023 májusában, amikor azt mondta, hogy több mint 20 000 embert vesztett a városért folytatott harcban.
A Wagner-csoport 2022 végén, a fő toborzási akciója során több tízezer fogvatartottat kezdett el soraiba állítani az orosz börtönökből, köztük nemi erőszakért és gyilkosságért elítélteket is. A professzionálisabb és tapasztaltabb Wagner-egységekkel együtt alkalmazva a rabok rendkívül hatékonynak bizonyultak, mint feláldozható támadóerő.
Legfőbb sikerük az volt, hogy 2023 májusában, egy hónapokig tartó véres harc után elfoglalták a Donyecki területen található, mára már földig rombolt Bahmut városát. A jelentés szerint a megöltek közül 17 ezren olyan volt foglyok voltak, akiket Vlagyimir Putyin orosz elnök kegyelemben részesített a frontra vonulásért cserébe.
A megöltek azonosító számait felhasználva az újságírók azt is meg tudták állapítani, hogy legalább 48 ezer fogoly harcolt a Wagner kötelékében ez idő alatt.
Meglepetésszerűen látogatott Kijevbe Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter – adta hírül a The Kyiv Independent.
Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke Facebook-oldalán jelentette be, hogy a mai napon a holland védelmi minisztert fogadta és megköszönte a segítséget, amelyet az orosz agresszióval szembeni védelem megerősítéséhez biztosít.
Három nemzet, Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok hozott létre egy nemzetközi koalíciót, melynek célja, hogy Kijevet F–16-os vadászgépekkel támogassák. Hollandia már idén ősszel megkezdi a repülőgépek szállítását az ukrán fővárosba.
A Krím félszigeten állomásozó orosz rakétazászlóaljak ellen intéztek támadást az ukrán erők – közölte az MTI.
Az ukrán erők sikeres csapásokat mértek a megszállók egyik Sz–400-as légelhárító rakétaosztályára Dzsankoj térségében, valamint két ellenséges Sz–300-as légvédelmi rakétaosztályra Csornomorszke és Jevpatorija közelében. Az ukrán vezérkar hozzátette, hogy az orosz erők egyik rakétát sem tudták hatástalanítani.
A legfrissebb adatok szerint az orosz hadsereg embervesztesége megközelítőleg 520 ezer fő, az ukránok tíz orosz harckocsit, 51 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 28 drónt hatástalanítottak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatást tervez Vietnámba és Észak-Koreába – írja a The Kyiv Independent.
Mivel Észak-Korea Oroszország fő fegyverbeszállítója, ezért utóbbi ország látogatásának célja a katonai készletek feltöltése lehet. Egyes jelentések szerint ballisztikus rakétákat és több mint 3 millió tüzérségi lövedéket szállítanak Moszkvának.
Vlagyimir Putyin utoljára 2000-ben járt Észak-Koreában, akkor Kim Dzsong Il korábbi vezetővel, Kim Dzsongun jelenlegi vezér édesapjával találkozott Phenjanban.
Az utazás konkrét időpontját még nem erősítette meg a Kreml.
Az orosz haditengerészet két hadihajója tesz látogatást az egyiptomi Alexandria kikötőjében – közölte az MTI.
A Varjag rakétahordozó cirkáló és a Marsall Saposnyikov Fregatt hajói érkeztek az egyiptomi kikötőbe, előbbi hadihajó fedélzetén szerdán, Oroszország napja alkalmából fogadást tartanak az egyiptomi haditengerészet részvételével.
Korábbi bejelentés szerint egy négy hadihajóból – az Admiral Gorskov fregattból, a Kazany atomtengeralattjáróból, a Pasin tartályhajóból és a Nyikolaj Csiker mentőhajóból – álló orosz kötelék szerdán Havanna kikötőjébe fog befutni hatnapos látogatásra. A hajóraj a későbbiekben Venezuelát is felkeresi majd.
Olekszandr Szirszkij ukrán vezérezredes tett jelentést Volodimir Zelenszkijnek a frontok jelenlegi helyzetéről – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
A Szumi területen az ukrán erők állnak jobban, jelenleg az orosz támadások megsemmisítése zajlik.
Harkivban ellentámadási akciók folynak, a déli fronton pedig a helyzet változatlan.
Donyeckben a legnehezebb a helyzet jelenleg, az Ukrán Védelmi Erők a stabilitással próbálkoznak.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérése szerint az ukránok többsége támogatja ugyan a kritikák megfogalmazását a kormánnyal szemben, de a megkérdezettek fele szerint csak olyan konstruktív keretek között, hogy az ne ingassa meg az ország helyzetét (50 százalék). – írja az Ukrajinszka Pravda.
A megkérdezettek 31 százaléka válaszolta azt, hogy a kritikának keménynek és megalkuvást nem ismerőnek kell lennie, míg 5 százalékuk nem tudott válaszolni. Az ukránok 13 százaléka azonban úgy gondolja, hogy jelenleg nem tanácsos kritikával illetni a kormányzatot, mivel jelenleg jobb nem nehezíteni a helyzetet az országban.
Az Eurostat jelentéséből derült ki, hogy azon ukránok száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeznek az EU bármely tagországában, a márciusi 4 211 495-ről április végére 4 198 490-re csökkent – közölte az MTI.
A márciusi adatokhoz képest áprilisban a legnagyobb mértékben Lengyelország (953 930) biztosított ilyen jogállást. Korábban Németországban tartózkodtak a legtöbben, szám szerint 1 301 790-en, azonban Berlin most nem közölt adatokat.
Az orosz elnöki védelmi szolgálat még a szovjet időkben sem látott mértékben növelte Vlagyimir Putyin biztonsági paramétereit 2023 óta. Az idei Győzelem Napjának minden egyes meghívottját egyenkénti biztonsági vizsgálatnak vetették alá – írja az Euronews.
Már tavaly is kéttucatnyi lőfegyvertámadás ellen védő páncélozott pajzsot cipelő biztonsági őr vette körül Oroszország elnökét a dísztribünön és a koszorúzásnál a Kreml falánál május 9-én, de mesterlövészek tucatjai is őrizték a GUM áruház és a Vörös tér körüli épületek tetejéről.
🇷🇺 Putin's full speech at the Victory Day military parade in Moscow
— Sputnik India (@Sputnik_India) May 9, 2024
Russian President #VladimirPutin delivered a stirring speech to the nation, emphasizing the deep patriotic significance of the day during the military parade on Red Square for the 2024 Victory Day.
Putin… pic.twitter.com/d0xuxT5FwP
Azt írják, Putyin szinte mindig egyetért a biztonsági igényekkel, amelyeket az orosz különleges szolgálatok példátlan mértékben szigorítottak az utóbbi időkben. A szigorításban az elmúlt időszak példátlan politikai merényletei és a Prigozsin-lázadás mellett a Crocus szórakoztató központ elleni iszlamista támadásnak is szerepe van.
A rizikótényezők közé sorolják a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Putyin ellen kiadott elfogatóparancsát, és általában az ukrán dróntámadásokat, valamint az iszlamista radikálisok terrorakcióinak megnövekedett kockázatát – idéz a lap egy tisztviselőt.
Sem Hruscsov, sem Brezsnyev idején nem létezett ilyen szintű bizalmatlanság és szigor, pedig ők is veszélyes hidegháborús időben vezették az országot
– mondta a tisztviselő.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője májusban újságíróknak a Fico elleni merénylet után azt mondta, hogy a Putyint övező biztonsági intézkedések standard szinten állnak. Ezzel szemben a különleges szolgálatok Putyin életének gyakorlatilag most már minden területét felügyelik – írja a lap.
Az elnök minden ételét tesztelik egy hordozható labor segítségével – mondta egy Kremlhez közeli forrás. Az elnöknek személyes szakácsai vannak, akik mindig vele utaznak. Az étkezések alapanyagát is ők hozzák magukkal. A főzést követi egy különleges tisztcsoport vizsgálata, melynek során minden fogást ellenőriznek, mielőtt Putyin elé kerül. Ezentúl Putyin legalább 2023 óta visel testpáncélt nyilvános szabadtéri rendezvényeken – mondta a The Moscow Timesnak két orosz tisztviselő.
Jade Miller, egy független brit biztonsági tanácsadó szerint Vlagyimir Putyin jelenleg a világ legvédettebb embere, amit érthetőnek tart. A szakértő a lap felkérésére megvizsgálta a Putyinról a győzelem napi felvonuláson készült videófelvételeket, és ezekből arra a következtetésre jutott, hogy az elnök valóban golyóálló mellényt viselt.
Az orosz szövetségi költségvetés idei első öthavi hiánya 983 milliárd rubel volt, ami a hazai össztermék (GDP) 0,5 százalékának felelt meg – közölte az orosz pénzügyminisztérium hétfőn nem végleges adatként.
Az idei első öt hónapban a bevételek éves összevetésben 14 289 milliárd rubelt tettek ki, ami 45,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, míg a kiadások 18,9 százalékkal, 15,272 milliárd rubelre nőttek.
Az orosz parlament jelenleg tárgyalja a pénzügyminisztériumnak azt a június elején beterjesztett javaslatát, hogy a folyó évre vonatkozó költségvetési hiányt 2120 milliárd rubelre, a GDP 1,1 százalékára emeljék a jelenleg érvényes 1595 milliárd rubelről, a GDP 0,9 százalékáról.
Tavaly január–májusban a hiány 3030 milliárd rubelt, a GDP 1,8 százalékát tette ki – számolt be az MTI.
A brit hírszerzés elemezte azokat a jelentéseket, miszerint Oroszország afrikai országok állampolgárait próbálja az Ukrajna elleni háborújába csábítani – írja az Ukrajniszka Pravda.
Az Ukrán Védelmi Minisztérium Felderítő Főcsoportfőnökségének jelentése szerint Oroszország fokozza erőfeszítéseit egyes afrikai országok, köztük Ruanda, Burundi, Kongó és Uganda állampolgárainak toborzása érdekében. Oroszország havi 2000–2200 dolláros jutalmat ígér, valamint az orosz állampolgárság megszerzését is kilátásba helyezte.
Brit elemzők szerint ez arra mutat, hogy Oroszország mindent megtesz hatalmas veszteségei pótlása érdekében, hogy egyszerre több irányban is fenntarthassa offenzív akcióit.
Mivel a börtönállományból való toborzás csúcspontján valószínűleg túl vannak, Oroszország kiterjeszti a toborzást a globális dél országaira, hogy elkerülje az Oroszországon belüli további mozgósításokat. Amellett, hogy ez (a mozgósítás – szerk.) Putyin és az orosz kormány népszerűtlen lépése volt belföldön, a korábbi mozgósítás rekordméretű munkaerőhiányt és a tapasztalt szakemberek, például orvosok és informatikusok elmenekülését okozta.
– állapították meg.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint az európai parlamenti választások eredményei azt mutatják, hogy a többség Európa-párti és ukránbarát lesz – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Úgy tűnik, a többség valóban Európa-párti és ukránbarát lesz. Ezt láthatjuk. Ugyanakkor elemezni kell az Európai Parlament jövőbeli összetételét is
– mondta a Kreml szóvivője, amikor az EP-választás eredményéről kérdezték.
A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) nevű think tank elemzői szerint az oroszországi célpontok amerikai fegyverekkel történő támadásának esetén 16 százalékkal csökkenne a biztonságos szárazföldi területek mértéke – írja az Ukrajinszka Pravda.
A szakértők szerint az ukrán erők potenciálisan bármilyen orosz katonai célpontot le tudnának szerelni a HIMARS-rendszereik hatósugarán belül. Az oroszországi Belgorod, Kurszk és Brjanszk régiókban található MLRS-es segítségét azonban Ukrajna csak hárítási célokra használja, ami földrajzilag Harkiv területére korlátozóik.
Mindeddig kilencven ország és szervezet jelezte részvételét a svájci Ukrajna-konferenciára, amely megnyithatja az utat a béke megteremtése előtt – jelentette be hétfőn a svájci kormány az MTI szerint.
Oroszországot nem hívták meg a rendezvényre, de Moszkva azt bejelentette, hogy nem is akar részt venni a csúcstalálkozón, mert fölösleges időpocsékolásnak tartja. A svájci kormány ugyanakkor kijelentette, hogy álláspontja szerint Oroszországnak is részt kell vennie a békefolyamatban. A csúcstalálkozón Kína sem vesz részt.
A közlemény szerint a június 15-re és 16-ra tervezett Ukrajna-konferenciának az a célja, hogy a résztvevők „közösen határozzanak meg útmutatást” arra vonatkozóan, hogy hogyan vonják be Ukrajnát és Oroszországot egy jövőbeli békefolyamatba.
Svájc januárban vállalta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére, hogy a csúcstalálkozó házigazdája lesz. A tárgyalásokon a nukleáris biztonság, az élelmezésbiztonság, a hajózás szabadsága, valamint humanitárius témák, köztük a hadifoglyok kérdése is szóba kerül a tervek szerint – mondta el Ignazio Cassis svájci külügyminiszter.
Viola Amherd svájci államfő a napokban kijelentette, hogy a csúcstalálkozóval elsősorban platformot akarnak teremteni a párbeszédnek, és ebben az első lépés, hogy megvitatják, hogyan lehetne békét teremteni Ukrajnában, és a jövőben Oroszországgal is szeretnének tárgyalóasztalhoz ülni.
Petro Csernik katonai szakértő szerint Oroszország jelenleg nem rendelkezik azzal a tartalékkal, hogy a front több szakaszán egyszerre hajtson végre áttörést jelentő műveleteket – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ebben a pillanatban komoly áttöréses műveletekhez nincsenek orosz tartalékok, legalábbis a hadosztály mélységéig, ami legfeljebb 15 kilométer. Májusban abszolút rekordot döntöttünk a személyi állomány megsemmisítésében – csaknem 39 ezer. Ez valójában nagyon nagy szám, szeretném emlékeztetni, hogy az afganisztáni háborúban a Szovjetunió mindössze 15 ezer főt veszített 10 év alatt
– fogalmazott Petro Csernik.
A katonai szakértő megjegyezte, hogy jelenleg Oroszország a havi 30-32 ezer fős veszteségeit újítja meg, és annak ellenére, hogy Oroszországnak még mindig komoly mozgósítási forrása van, a Kreml hezitál a teljes mozgósításról szóló döntés meghozatalával kapcsolatban.
Ahhoz, hogy összehozzák a bejelentett 300 ezres erőforrást, 40-50 ezerrel kell növelniük a számukat. Általánosságban van forrásuk – legfeljebb 3 millió emberük. Merik-e? Ez idáig Putyin nagyon tétovázik, mert ez valójában nagy társadalmi visszhangot váltana ki
– mondta a szakértő.
Harminckét ukrán állampolgárt vettek őrizetbe a magyar határőrök, miután egy katonai rendszámú GAZ-66-os teherautó áttörte a határt Kárpátalján – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az incidensről az Ukrán Állami Határszolgálat szóvivője, Andrij Demcsenko ezredes számolt be. Elmondása szerint az eset Kaszony (Koszino) és Nagybégány (Velika Bijhany) környékén történt a reggeli órákban.
Videokamerák rögzítették, amint a teherautó a szántóföldön keresztül halad a határ irányába. A járművet végül a magyar hatóságok fedezték fel a határ innenső oldalán, de ekkor már valamennyi utasa elhagyta azt. A magyar fél később mégis 32 személy őrizetbe vételét jelentette be.
A lap szerint az ukrán határőrök több olyan személyt is őrizetbe vettek, akik részt vehettek az embercsempészetben. Az ukrán hatóságok jelenleg azt várják, hogy Magyarország átadja az őrizetbe vett állampolgárait, azonban a magyar fél még nem kerített sort erre.
Ukrajna ismét támadást indított Oroszország ellen, azonban arról egyelőre nincs hír, hogy az ukrán légierő milyen fegyverrel támadta Oroszországot – írta a Sky News.
A portál emlékeztet rá, hogy az Egyesült Államok és Franciaország a közelmúltban közölte, hogy az Ukrán Fegyveres Erők használhatja a tőlük kapott fegyvereket, amennyiben olyan oroszországi katonai célpontokra akarnak lecsapni, ahonnan támadják őket.
A Joe Biden elnök által jóváhagyott legújabb rendelkezés úgy szól, hogy amerikai hadianyag orosz földön felhasználható, amennyiben azzal az északkelet-ukrajnai Harkiv városát védik.
James Cameron brit külügyminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy Ukrajnán múlik, hogyan használja a Londontól kapott fegyvereket – például a repülőgépekről indítható Storm Shadow cirkálórakétákat.
Egy névtelenül nyilatkozó katonai szakértő is megszólalt a támadás után.
Az ukrán légierő csapást mért egy orosz parancsnoki központra Belgorodban. Bár a kárfelmérés még folyamatban van, az már biztos, hogy közvetlen találat volt. Ez az első eset, hogy az ukrán légierő Oroszországon belüli célpontot támadott
– mondta a SkyNewsnak.
Ukrajna korábban már több dróncsapást mért az orosz hátországra. A moszkvai védelmi minisztérium azt állította, hogy erői számos ukrán drónt lőttek le Belgorod térségében. Nem derült ki azonban, hogy ez ugyanannak a támadásnak volt-e a része.
Az elmúlt 24 órában az ukrán erők 1190 fős katonai veszteséget okoztak az orosz csapatoknak, valamint tíz tankot és egy repülőgépet semmisítettek meg – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara. Oroszország vesztesége az Ukrajna elleni inváziója óta 2024. június 10. reggelig mintegy 519 750 fő – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukránok a következő veszteségeket jelentették orosz részről:
Az Institute for the Study of War (ISW) elemzőinek becslése szerint mindössze 16 százalékkal csökkent Oroszország biztonságos területeinek aránya azután, hogy az Egyesült Államok enyhített az Ukrajnának nyújtott fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetésének korlátozásán – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint írják, az Egyesült Államok korlátozza az Ukrajnának biztosított fegyverek használatát abban, hogy az nagyobb léptékű csapásokat indíthasson Oroszország ellen az ATACMS hatókörén belül.
Az Egyesült Államok politikája továbbra is védi Oroszország […] túlnyomó részét, és az Egyesült Államok politikája megtiltja Ukrajnának, hogy Oroszország területén bárhol ATACMS-t használjon
– áll a jelentésben.
A szakértők rámutattak, hogy az amerikai felhatalmazás valójában meglehetősen nagy területet hozott létre, amelyre a védelmi erőknek joguk van nyugati fegyverekkel csapást mérni.
Ugyanakkor az amerikai fegyvertípusokra vonatkozó bizonyos korlátozások mégis beszűkítették az Ukrán Fegyveres Erők azon képességét, hogy az ukrán határtól távol eső területekre csapjanak le, amelyeket Oroszország saját harci erőinek, irányító szerveinek, logisztikájának és hátországának fedezésére használ.
Volodimir Zelenszkij elnök meghallgatta Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokának jelentését, valamint Kirilo Budanovot, a Felderítő Főcsoportfőnökség vezetőjét, majd arra a megállapításra jutott, hogy Ukrajna új lépésekre készül – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Maximális az erőfeszítés, hogy önnek és az egész hadseregünknek több fegyvere, több felszerelése és modernebb rendszere legyen. […] Készülünk az új lépéseinkre. Ukrajna mindenképpen megvédi magát
– mondta Volodimir Zelenszkij élő adásban.
Az ukrán államfő azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is a Donyecki területen található Pokrovszk iránya a legnehezebb a fronton, ahol az orosz erők legnagyobb nyomása érződik.
Az Ukrán Fegyveres Erők jelentése szerint Pokrovszk irányában volt a legtöbb orosz támadás vasárnap – írja az Ukrajinszka Pravda.
„A pokrovszki irányában az agresszor 27 alkalommal támadta meg az ukrán katonák állásait a Prohreszi, Jevhenyivkai, Novoolekszandrivkai, Novopokrovszki, Novoszelivka Persai, Jasznobrodivkai és Karlivkai járásban. Tizennyolc támadást sikerült visszaverni, kilenc még mindig tart. A helyzet továbbra is feszült” – áll a Fegyveres Erők jelentésében.
Mint írják, a védelmi erők tartják a vonalakat, és intézkedéseket tesznek annak megakadályozása érdekében, hogy az orosz erők mélyen behatoljanak Ukrajna területére.
Állításuk szerint vasárnap összesen 73 összecsapásra került sor. Az orosz erők három rakétacsapást hajtottak végre három rakéta alkalmazásával, valamint 53 légicsapást 69 KAB és 529 kamikaze drón segítségével.
Az orosz hadsereg különféle fegyverek felhasználásával összesen 2888 tüzérségi támadást indított az ukrán csapatok állásai és a lakott területek ellen.
A „Save Ukraine” (Mentsétek meg Ukrajnát) csapata számolt be róla, hogy sikerült hazavinniük Ukrajnába egy 17 éves lányt Oroszországból – írja az Ukrajinszka Pravda.
Újabb gyerek tért vissza Oroszországból: a 17 éves Ilona boldog, hogy otthon lehet
– fűzték a hazatérést megörökítő videóhoz.
Mint írják, a „Save Ukraine” csapatának számos nehéz kihívása volt az akció alkalmával, de ennek ellenére is sikerült maximális erőfeszítéseket tennie, s hazahoznia az elrabolt lányt. Első találkozója édesanyjával volt.
Hétfő éjszaka az orosz hatóságok ismét lezárták a krími hidat, a közösségi oldalak a robbanásokról számolnak be – írja az Ukrajinszka Pravda.
A krími hídon a járműforgalom átmenetileg le van állítva
– írta a „Krimszkij viter” (Krími szél) Telegram-csatorna.
A lap szerint éjszaka 1 óra 10 perckor kezdték meg a híd lezárását. A hatóságok a nyugalom megőrzésére és az utasítások betartására szólították fel a környéken tartózkodókat. A hatóságok 1 óra 56 perckor jelentették be a forgalom újraindítását a hídon.
A csatorna információi szerint Jevpatoriában, Krasznoperekopszkban, Dazsankojban, Bahcsiszarajban és más területeken is robbanásokról adtak jelentést.
Egy ukrán nagymama rajzszöges buktával vendégelte meg a Luhanszki területen tartózkodó orosz katonákat Sztarobilszkben – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Luhanszki Népköztársaságban egy ukránbarát nagymama az orosz katonákat rajzszöges buktával akarta megetetni. Útban a front felé a fiúk találkoztak egy sztarobilszki nagymamával, aki pitével vendégelte meg őket
– írta a „Zsizny v DNR” (Élet a Donyecki Népköztársaságban) Telegram-csatorna.
A hírek szerint az orosz katonák miután az asztalhoz ültek, kezükkel kezdték el széttörni a péksüteményeket. Ekkor éles tárgyakat fedeztek fel. Mint ismeretes, Sztarobilszk a teljes körű orosz invázió kezdete óta orosz megszállás alatt áll.
Ramzan Kadirov csecsen vezér vasárnap éjjel a Telegram-oldalán bejelentette, hogy az orosz erők elfoglalták Rizsivka falut.
A bejelentés azért meglepő, mert Rizsivka az Ukrajna északi részén lévő Szumi területen található. Ebből a régióból az ukrán erők még 2022-ben kiűzték az oroszokat, akik azóta nem is tudták ismét tartósan megvetni a lábukat.
Ha most valóban elfoglalták az oroszok Rizsivkát, akkor az azt jelenti, hogy az oroszok áttörtek az államhatár mentén, és egy újabb front nyílt meg.
A közösségi médiában egy videót is közzétett a csecsen vezér ezzel kapcsolatban, amelyen a támadás látható.
Well this just came in over the wire - Kadyrov just announced that Russian troops attacked across the border and seized the village of Ryzhevka in Sumy Oblast.
— Armchair Warlord (@ArmchairW) June 9, 2024
Video accompanying the announcement and location of the fighting attached. We shall have to await further developments. pic.twitter.com/pLstpzhZju
Kadirov azt írta, hogy a csecsen Ahmat különleges műveleti egység indított támadást más orosz egységekkel együtt. Állítása szerint az akció még három napja indult, és súlyos veszteségeket okoztak az ukrán félnek, az ukrán katonákat visszavonulásra kényszerítették.
Az ukrán katonai tisztviselők nem reagáltak Kadirov éjjeli bejelentésére. Polgári részről egy cáfolat érkezett: Jurij Zarko, a Szumi területen levő Bilopilja polgármestere az ukrán Szuszpilne hírportálnak hétfő hajnalban annyit mondott:
nincsenek orosz csapatok Rizsivkában.
A portál idézett egy korábbi, május 22-i nyilatkozatot is, amely szerint Rizsivkában mindössze 7 lakos maradt, mindenki más elhagyta a települést.