Kedves olvasóink!

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Medvegyev: Várjuk, hogy a tengerentúlról is megjelenjen valami Pennywise;
• Nagy a feszültség a belorusz határon, egy rossz mozdulat is elég az eszkalációhoz;
• Csapdahelyzetbe kerültek az újonnan honosított bevándorlók Oroszországban: a frontvonalra kell menniük;
• Finnország 170 millió dolláros katonai segélyt jelentett be Ukrajnának;
• Moszkva szerint az USA és a NATO egyre nagyobb mértékben részesei a háborúnak;
• Kíméletlenül odaszúrtak Moszkvának a háborúval kapcsolatban, Putyinnak lépnie kell?;
• Biztonsági együttműködést kötött Ukrajnával az Európai Unió;
• Összeérhet az ukrán és az izraeli konfliktus, fegyverszállításról tárgyaltak;
• Több mint száz összecsapás történt a frontvonalakon csütörtökön;
• Meghökkentő videón az orosz pusztítás, a földdel teszik egyenlővé az ukrán várost.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Orosz támadások teljesen leromboltak egy fontos elektromos erőművet Nyugat-Ukrajnában – adta hírül az MTI pénteken. 

Egy ideje már bizonyos, hogy az Ivano-Frankivszktól északra fekvő Burstin erőművét nem lehet újjáépíteni – mondta pénteken egy helyi rádióban Szvitlana Oniscsuk megyei kormányzó. Legkevesebb tizenkét orosz támadás érte a lengyel határtól 130 kilométerre fekvő erőművet.

Március közepe óta az orosz hadsereg célzottan támad drónokkal és rakétákkal hő- és vízerőműveket. A hatóságok szerint eddig összesen több mint 9000 megawatt erőművi kapacitást romboltak le. A burstini hőerőmű egymaga 2400 megawatt energiát termelt.

Az ukrán védelmi tárca által a Telegramon pénteken közétett közlemény szerint az ukrán hadsereg a héten lerombolta az orosz megszállás alatt lévő Krím félszigeten az orosz csapatok műholdas kommunikációs és navigációs központját. Helyi lakosok robbanásokat hallottak Vitine falu közelében, ahol a központ áll.

Elfoglalta Rozdolivka települést a donyecki régióban az orosz hadsereg – jelentette pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca beszámolója szerint a június 22-től 28-ig terjedő időszakban az orosz fegyveres erők 17 csoportos csapást hajtottak végre precíziós fegyverekkel és drónokkal az ukrán hadiipari komplexumot ellátó energetikai létesítményekre, katonai repülőterekre, nyugati fegyvereket tároló logisztikai központokra, drónokat és személyzet nélküli hajókat összeszerelő üzemekre, valamint ukrán egységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési pontjaira.

A tárca szerint az orosz fegyveres erők az elmúlt hét folyamán a hatból öt frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek több mint 13 800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon. Az említett időszakban 56 ukrán katona adta meg magát.

A minisztérium a héten megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg 41 tábori lőszerraktárt, az amerikai HIMARS rakétarendszer hat indítóállását, egy M270-es MLRS indítóállást, egy szállító- és töltőjárművet a külföldi személyzetével együtt, két MiG–29-es repülőgépet, nyolc harckocsit, 38 páncélozott harcjárművet, 47 külföldi gyártmányú tarackot, hat ATACMS műveleti-harcászati rakétát, nyolc Patriot irányított légvédelmi rakétát, nyolc HARM radarelhárító rakétát, HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 61 rakétáját, továbbá 598 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást – írja az MTI.

Legkevesebb négy polgári személy halt meg pénteken a kelet-ukrajnai Donyeck megye New York nevű települése elleni orosz támadásban, két másik civil pedig az ország északi, illetve déli részében vesztette életét orosz tüzérségi csapásban – közölték az ukrán hatóságok.

A frontvonalon található New York és a szomszédos Toreck június közepe óta heves orosz légitámadások célpontja, miután Oroszország előre kíván nyomulni Donyeck megyében. Volodimir Filaskin, Donyeck megye közigazgatási vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleményében azt írta, hogy legkevesebb négy ember meghalt és két másik megsebesült.

Az északkelet-ukrajnai Harkiv megyében, ahol Moszkva májusban indított szárazföldi offenzívát, egy 56 éves nő vesztette életét orosz tüzérségi támadásban egy határ menti faluban péntek reggel – közölte a belügyminisztérium.

A dél-ukrajnai Herszonban egy férfi halt meg dróntámadásban, tüzérségi lövedékek pedig két másik embert sebesítettek meg – közölte a megyei kormányzó. Májusban összesen 174 igazolt halálesetet jelentettek, az ENSZ szerint tizenegy hónapja májusban volt a legtöbb civil áldozata a háborúnak.

A közép-ukrajnai Dnyipróban egy nyolcemeletes lakóépületet részben lerombolt egy orosz rakéta, Szerhij Liszak kormányzó közleménye szerint sok a sebesült. 

A cikkben említett New York természetesen nem azonos az Amerikai Egyesült Államokban található várossal. Az ukrán település elnevezésével kapcsolatban több történet is ismert: ezek egyike szerint a név ötlete egy vállalkozótól vagy helyi méltóságtól ered, aki az Egyesült Államokból érkezett, onnan származik. Egy másik magyarázat szerint a jelenleg Észak-Németországban található Jork városára utal, ahonnan mennonita telepesek érkezhettek korábban Kelet-Ukrajnába.

Az orosz védelmi minisztérium most dolgozza ki a Fekete-tenger feletti NATO-drónok elleni cselekvési tervet. Az erre vonatkozó utasítást a minisztérium vezetője, Andrej Belousov adta ki. Az intézkedés célja az esetleges incidensekre való gyors reagálás és a légtér veszélyeztetésének megelőzése – írta meg az MK.

Az adatok szerint a NATO-erők pilóta nélküli repülőgépei nemcsak hírszerzési információkat szolgáltatnak Ukrajnának, hanem jelentősen növelik az Orosz Légi és Űrhajózási Erők repülőgépeivel való incidensek kockázatát is, ami viszont növeli a NATO-val való közvetlen konfrontáció valószínűségét.

Olekszandr Kots katonai tudósító feltárta a védelmi minisztérium lehetséges forgatókönyveit az ellenséges drónokkal való interakcióról a Fekete-tengeren. Véleménye szerint Oroszország nem tervezi, hogy fegyverrel lője le őket, mivel ez agressziónak minősülne, és súlyos következményekkel járna, többek között mozgósítással, az internet korlátozásával, üres boltokkal és sorban állással a benzinkutaknál.

Valószínűleg fegyvertelen befolyásolásról lesz szó. Olyan manőverekről, ahol a vadászgépeinkhez veszélyesen közel kerülő drónok véletlenül találkoznak a mi »MiG-jeinkkel« 16-18 kilométeres magasságban, amikor a pilóta csodával határos módon megmenekülve az ütközéstől, olyan turbulenciát kelt a drón előtt, hogy az visszafordul a bázis felé. Végül is van bevált módszer arra, hogy megoldjuk a helyzetet

– írta Kots a Telegram-csatornáján.

A szakértő úgy véli, hogy nem lehet teljesen kizárni a NATO felderítő repülőgépeit a Fekete-tengerről. Ezek Románia vagy Törökország légteréből tevékenykedhetnek, ami jelentősen csökkenti a hatékonyságukat.

A Fighterbomber álnéven ismert katonai elemző támogatta Kots véleményét, ugyanakkor megjegyezte, hogy ugyanakkor bizonytalanság van a személyzettel ellátott felderítő repülőgépekkel kapcsolatban. 

Természetesen figyelembe véve a felderítőket kísérő vadászgépeket. Őket is le kell foglalni valamivel, de ezek a vadászgépek pontosan ugyanazokból az okokból nem fognak tudni fegyvereket használni, mint mi

– véli a szakértő.

A cseh lőszerbeszerzési kezdeményezés részeként Ukrajna mintegy félmillió darab tüzérségi lőszert kap 2024 végéig – jelentette a cseh védelmi minisztérium az Interfax szemléje szerint.

A cseh lőszerkezdeményezés keretében az első szállítmányok biztonságban megérkeztek Ukrajnába. Több tízezer darab 155 milliméteres lőszerről van szó, amelyeket Németország finanszírozott, és június második felében adtak át az ukrán partnereknek. Ez az első része a német hozzájárulásból finanszírozott 180 000 lőszeregységnek

– mondta Jana Csernohova védelmi miniszter. Szerinte a cseh lőszerkezdeményezés hatékony és gyakorlati segítséget jelent Ukrajnának a szuverenitása visszaszerzéséért folytatott küzdelemben.

„Tegnap a miniszter javaslatára a kormány egyhangúlag jóváhagyta Csehország több mint 34 millió euró összegű részvételét a kezdeményezésben. A pénzt lőszerek beszerzésére fordítjuk egy hazai beszállítótól, azaz a cseh STV GROUP cégtől”

– mondta Petr Fiala miniszterelnök, hozzátéve, hogy a számokat és a szállítási feltételeket biztonsági okokból nem lehet kommentálni. „Amikor eljön az ideje, mindenről tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot” – tette hozzá.

Eddig 18 ország csatlakozott a kezdeményezéshez. A védelmi minisztérium minden egyes országgal egyetértési nyilatkozatot ír alá, amelyet nemrég Izlanddal tettek meg. A védelmi minisztériumnak már vannak hasonló dokumentumai például Litvániával, Dániával, Hollandiával, Kanadával, Portugáliával, Belgiummal, Lettországgal, Norvégiával, Luxemburggal és Szlovéniával is.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az Állami Nyomozó Iroda (SBI) anyagai alapján a bíróság lefoglalta a hazaárulással gyanúsított volt parlamenti képviselők testvéreinek, Viktor Medvedcsuknak és Tarasz Kozaknak a társasági jogait és ingatlanait – írta meg az Interfax.

Ezt a vagyont már átadták a korrupcióból és más bűncselekményekből származó vagyontárgyak felkutatásával, nyomon követésével és kezelésével foglalkozó nemzeti ügynökségnek (ARMA). Több mint 200 millió hrivnya értékű vagyonról van szó

– közölte az SZBU pénteken a Telegram-csatornáján közzétett közleményében. Az ukrán hírszerző szolgálat szerint konkrétan egy Lemberg megyei téglagyárról van szó, amelyet Szerhij Medvedcsuk és Bogdan Kozak üzemeltetett.

„Ezenkívül az állam átveszi a vállalat ingó és ingatlan vagyonát – több mint 10 hektárnyi földterületet, mintegy 31 ezer négyzetméternyi nem lakáscélú helyiséget, négy terepjárót és több speciális berendezésből álló egységet” – áll a közleményben.

A vizsgálat szerint a 2017–2023-as időszakban Szerhij Medvedcsuk és Bogdan Kozak utasítására az üzem felső vezetése pénzügyi csalást hajtott végre, és szándékosan több millió hrivnyát vontak ki az üzletből. Így az SZBU szerint a vállalat adót csalt, a vádlottak pedig olyan pénzeszközöket tulajdonítottak el, amelyeket Ukrajna állami költségvetésébe kellett volna utalni.

Most ezek a vagyontárgyak az ukrán költségvetésnek fognak dolgozni, és a pénzeszközök egy részét az ukrán hadsereg szükségleteire fogják fordítani

– közölte az SZBU.

Az akciót az SZBU Lemberg megyei hivatalának operatív emberei az Állami Nyomozóiroda nyomozóival közösen hajtották végre a Lembergi Regionális Ügyészség felügyelete alatt.

Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter utasította hadseregét, hogy mérlegeljék és tegyenek javaslatot arra, hogyan válaszoljanak a Fekete-tenger felett felderítést végző és az ukrán fegyveres erők számára célpontokat jelző amerikai drónokra – írja az Ukrajinszka Pravda.

A jelentés szerint az orosz katonai tisztviselőket aggasztja az amerikai stratégiai drónok fokozott intenzitása a Fekete-tenger felett, ahol az orosz flotta található.

Az orosz védelmi minisztérium arra panaszkodik, hogy a drónok felderítést végeznek és célpontokat jelölnek az ukránok nagy pontosságú fegyverei számára, hogy azok orosz katonai létesítményeket támadjanak.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szlovén kollégájával, Natasha Pirc Musarral tartott tájékoztatót, ahol kijelentette, Ukrajna év végére egy világos béketervet dolgoz ki. 

Az elnök megjegyezte, a békecsúcsot követően Kijev három részletes terven dolgozik, amelyek az energiával, az élelmezésbiztonsággal és a cserekereskedelemmel kapcsolatosak. Ezekre a területekre a közeljövőben terv készül. Az ukrán békeképlet egyéb pontjaira is átfogó tervet dolgoznak ki, amely később kerül a partnerek asztalára.

Nagyon fontos, hogy mutassunk egy tervet a háború befejezésére, amit a világ nagy része támogatni fog , ezenkívül, ahogy mondtam, nem minden rajtunk múlik

– jelentette be Zelenszkij. 

Zelenszkij elmondta még, hogy Ukrajna növeli a technológia, a drónok, a tüzérség és az elektronikus hadviselés gyártását, hogy erősebb legyen a harctéren.

Június közepén Svájcban békecsúcsot tartottak az ukrajnai háborúról. Összesen több mint 100 delegáció gyűlt össze a helyszínen különböző országokból és szervezetekből. Június 28-án már 90 aláírása van a békecsúcs záróközleményének.

Kijev az év vége előtt szeretné megtartani a békecsúcs második ülését Szaúd-Arábiában.

Dánia már befejezte 50 ukrán kiképzését az F–16-os repülőgépek kiszolgálására, többségük haza is ment, hogy segítsen felkészülni az első vadászgépek érkezésére – mondta Jan Dam, a dán légierő parancsnoka egy tévéinterjúban.

Az Interfax szemléje szerint a hét elején bejelentették, hogy az év végéig mintegy 20 ukrán pilótát képeznek ki. Ezen kívül mintegy 100 ukránt készítenek fel segédfeladatok ellátására. Ezek közé tartoznak a szerelők, a fegyverszakértők és az ukrán légi bázisok földi személyzete.

Mostanra befejeztük az első 50 ember kiképzését, akiknek többsége hazament, hogy segítse a felkészülést a gépek érkezésére. Közvetlenül a nyári szünet után megkezdjük a következő 50 fő kiképzését

– mondta Jan Dam.

Hozzátette, hogy az első, pilótákból álló csapat még nincs teljesen kiképezve. „Még nem állnak teljesen készen. De az első pilóták nagyon közel vannak a képzés befejezéséhez” – mondta a légierő parancsnoka. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ne támasszanak túl nagy elvárásokat a repülőgépekkel szemben. 

Nagyon nagy elvárások vannak ezekkel a vadászgépekkel szemben. És valószínűleg reálisabbnak kellene lennünk. Az F–16-osok minden bizonnyal hatásosak lesznek, de nem ez lesz a fordulópont. Sem ebben a hónapban, sem a következő hónapokban

– mondta Dam.

Hangsúlyozta, ahhoz, hogy a repülőgépek hatékonyak legyenek a harctéren, az ukrán légierőt hosszú távon meg kell erősíteni, megfelelő lőszerrel kell ellátni, és komplex harci feladatokhoz kell igazítani. „Azt javaslom az ukránoknak, hogy mielőtt kockázatos küldetéseken repülnének, el kell sajátítaniuk ezeknek a repülőgépeknek a használatát. Erről beszélek az ukrán légierő parancsnokával” – nyilatkozta Jan Dam.

Hivatalos adatok szerint a 19 dán F–16-osból az elsőt idén nyáron szállítják Ukrajnának. A dán légierő parancsnoka a maga részéről nem közölt pontos dátumokat. „Műveletbiztonsági okokból nem mondhatok semmi pontosabbat. De arra számítok, hogy a menetrendet tartani fogják. És hogy tájékoztatni fogjuk Önöket, amikor a repülőgépek elkerülnek Ukrajnába” – mondta Dam.

Nagyszabású karitatív akciót indít a Johannita Rend Magyar Tagozata, amely megalapításának 100. évfordulóján száz kárpátaljai templom támogatásához keres támogatókat, mert az elhúzódó orosz–ukrán háború miatt a kárpátaljai gyülekezetek egyre nehezebben tudják biztosítani a templomok áramellátását és fűtését – adta hírül az MTI.

A „Szóljon 100 harang a békéért” akció célja, hogy a templomok rezsiköltségét fedezni tudják a következő néhány évben, és „egy harang se némuljon el”.

Az elhúzódó orosz–ukrán háború drasztikusan átalakította a kárpátaljai falvak és városok mindennapjait: a településeken alig maradtak férfiak, sok család Magyarországra vagy Nyugat-Európába menekült, otthon leginkább idősek, nyugdíjasok maradtak. Mindez a kárpátaljai gyülekezetek életére is hatással van. A szovjet időszak óta a templomok fenntartását a perselypénz, vagyis a gyülekezet tagjainak adományai biztosítják. Ám mivel a hívők egy része a háború miatt kénytelen volt elhagyni otthonát, egyre nehezebben tudják biztosítani a templomok fűtését, áramellátását, félő, hogy a következő időszakban egyre több településen némulnak majd el a harangok

– mondta Tomcsányi István, a Johannita Rend Magyar Tagozatának vezérlő kommendátora.

A zaporizzsjai atomerőmű (ZNPP) közelében lévő egyik külső sugárzásmérő állomás semmisült meg lövések és tűz következtében – számolt be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), amit az Unian ukrán hírügynökség szemlézett.

Hangsúlyozzák, hogy ez tovább csökkentette az állomás azon képességének hatékonyságát, hogy vészhelyzet esetén észleljen és mérjen bármilyen radioaktív kibocsátást.

Az elpusztult létesítmény a jelentések szerint az erőműtől mintegy 16 kilométerre délnyugatra található.

„Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 540 490 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1170 ellenséges katona halt meg” – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 8066 tankot,
• 15 480 páncélozott harcjárművet,
• 14 423 tüzérségi rendszert,
• 1109 rakétavetőt,
• 871 légvédelmi berendezést,
• 360 repülőgépet,
• 326 helikoptert és
• 19 514 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 28 orosz hajót, 11 509 hadműveleti és taktikai drónt, 2431 egység speciális felszerelést és 2329 cirkálórakétát számoltak fel.

A nyolc uniós tagjelölt országból csak öt csatlakozott ahhoz a határozathoz, amely szerint a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket Kijevnek kell átutalni – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Grúzia, Moldova és Szerbia nem szerepel a listán – közölte Josep Borrell, az EU diplomáciai vezetője egy nyilatkozatban. A tagjelölt országok az EU-ba való felvételük feltételei szerint kötelesek támogatni minden brüsszeli külpolitikai döntést, bár azok elfogadását semmilyen módon nem befolyásolják.

A tagjelölt országok – Észak-Macedónia, Montenegró, Albánia, Ukrajna, Albánia, Bosznia-Hercegovina – csatlakoztak az EU Tanácsa 2024/14701 számú határozatához, amely az Ukrajna támogatása érdekében az orosz vagyonból származó bevételek zárolásáról szól

– mondta Borrel.

Az ukrán csapatok több stratégiailag fontos állást is elhagytak Toreck város közelében, Horlivka irányában – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel Igor Kimakovszkij, a DNR vezetőjének tanácsadója.

Toreck közelében az ukrán hadsereg sincs a legjobb helyzetben. Az orosz erők nyomására több rendkívül fontos állást is fel kellett adniuk a front ezen szakaszán

– mondta Kimakovszkij.

Pontosította, hogy az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) az elmúlt napokban több tucat embert vesztett a település közelében.

Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon 7138 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6721 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság a csütörtöki nap adatait.

A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Nem vesz részt a NATO júliusi csúcstalálkozóján Rumen Radev bolgár államfő, mert nem ért egyet a szófiai kormány Ukrajna-politikájával – jelentette be csütörtökön a bolgár elnöki hivatal.

Radev elutasította a kormány arra vonatkozó felkérését, hogy vezesse a bolgár delegációt, arra hivatkozva, hogy nem egyeztettek vele az álláspontról, amelyet a washingtoni csúcstalálkozón fognak képviselni az ukrajnai háborúval kapcsolatban – írták a közleményben az MTI szerint.

A kormány szerdán hagyta jóvá azt a keretdokumentumot, amelyben lefektették, milyen állásponttal megy Szófia a július 9-én kezdődő NATO-csúcstalálkozóra.

Az elnöki hivatal most kiemelte, hogy Rumen Radev a háború első napjától fogva határozottan elítéli Oroszország agresszióját.

Az ellenzéke által oroszbarátnak tartott Radev korábban azt mondta, nem lát katonai megoldást az ukrajnai háború lezárására, és több alkalommal kifogásolta, hogy a bolgár kormány katonai támogatást nyújt Kijevnek.