Szlovák elnök: Ha több légvédelmi rendszert adunk Ukrajnának, nem marad belőle a NATO-nak

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Vlagyimir Putyin súlyos árat fizethetett a harkivi offenzíváért,
• Elrendelték Julija Navalnaja letartóztatását;
• Joe Biden szerint Putyin el akarja törölni a térképről Ukrajnát;
• Ukrajna rákapcsolt az orosz hajók felszámolására a Fekete-tengeren;
• Nagy bejelentés Amerikától: Úton vannak a szupermodern vadászgépek Ukrajnába;

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

Ha Ukrajnának újabb légvédelmi rendszereket küldenek, az azt jelenti, hogy nem marad elég belőlük az észak-atlanti szövetség tagországai számára – mutatott rá a washingtoni NATO-csúcson tartózkodó Peter Pellegrini szlovák államfő a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség szerint.

Peter Pellegrini Joe Biden amerikai elnök azon bejelentésére reagált, hogy az Egyesült Államok és néhány másik NATO-tagállam a következő hónapokban több tucat újabb légvédelmi rendszert, köztük legkevesebb négy Patriotot szándékozik küldeni Ukrajnának. A szlovák elnök erről az Egyesült Államok és Európa hadiiparának lehetséges gyártási kapacitásaival összefüggésben is beszélt.

Néhány további légvédelmi rendszer küldése Ukrajnának azt jelenti, hogy ezekből nem lesz elég a NATO-tagországok számára, és Szlovákia légtere valószínűleg továbbra is hatékony védelem nélkül marad

– jelentette ki Peter Pellegrini.

Szlovákia még tavaly tavasszal, az előző, liberális kormány idején a teljes vadászrepülőgép-állományát, illetve egy Kub légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának. Egy évvel korábban pedig ugyancsak Kijevnek adták az ország SZ–300-as légvédelmi rendszerét is – írta az MTI.

Elemezték a kijevi gyermekkórházba csapódott rakéta maradványairól és a becsapódásról készült felvételeket. A vizsgálat szerint a rakéta jellegzetességei megegyeznek annak a H–101-es cirkálórakétának a tulajdonságaival, amelyet kizárólag az orosz hadsereg használ.

Oroszország július 8-án nagyszabású rakétatámadást indított Ukrajna ellen. Többek között támadás érte Krivij Rihet és a Donyeck területi Pokrovszkot, valamint eltalálták az ország legnagyobb gyermekkórházát is Kijevben. A csapásban több mint háromszázan sérültek meg, 31-en pedig meghaltak. 

Az intézmény intenzív, onkológiai és sebészeti osztálya is megsérült. A dolgozók elmondása szerint a becsapódás előtti pillanatokban több műtőben is operációt végeztek. Irina Filimonova, a gyermekurológiai osztály vezető ápolónője arról beszélt a CNN-nek, hogy egy 2 éves gyereket műtöttek, amikor eltalálták őket. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.

Az uniós és az ukrán távközlési szolgáltatók egy évvel meghosszabbították a közös roamingszolgáltatásról szóló megállapodást, hogy biztosítsák a telefonhívások megfizethetőségét az Európai Unió országai és Ukrajna között – közölte az Európai Bizottság szerdán.

A brüsszeli tájékoztatás szerint az egyezmény 12 hónapos meghosszabbítása lehetővé teszi a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrajnai menekülteknek a határokon átnyúló kapcsolattartást az Ukrajnában maradtakkal.

Az EU 2022 áprilisában 22 európai és 7 ukrán szolgáltató közötti egyezmény megkötését segítette. Az érintett szolgáltatók megállapodtak, hogy kölcsönösen csökkentik a határokon átnyúló hívások összekapcsolásához szükséges díjakat.

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a megállapodás hatékonyan tette lehetővé a szolgáltatóknak megfizethető, határokon átnyúló hívások biztosítását. Ami a határokon átnyúló hívások szolgáltatók közötti díjait illeti, az Európai Gazdasági Térség (EGT) szolgáltatóira, amelyek részei az egyezménynek, lényegesen alacsonyabb díjak vonatkoznak, mint azokra a szolgáltatókra, amelyek nem írták alá a megállapodást – emlékeztettek.

A közlemény Thierry Breton belső piacért felelős biztost idézte, aki azt mondta: az Európai Bizottság folyamatos erőfeszítéseket tesz azért, hogy az EU megfizethető mobil összeköttetést biztosítson az ukrajnai háború elől menekülők számára. „Arra bíztatjuk a többi távközlési szolgáltatót, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez” – tette hozzá az uniós biztos.

A holland védelmi minisztérium szerdai bejelentése szerint további 300 millió eurót különítenek el az F–16-os vadászgépek lőszereinek vásárlására – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az új finanszírozás kiegészíti azt a 150 millió eurót, amelyet Hollandia már elkülönített az Ukrajnába kerülő F–16-osok felszerelésére, és amelyet közvetlenül az iparágtól származó felszerelések beszerzésére fordítanak.

Az általunk beszerzett lőszerrel az F–16-osok segíthetnek visszaverni az orosz támadásokat. Putyin agressziója nem ismer határokat, ezért támogatásunknak teljes sebességgel kell folytatódnia

– mondta Ruben Breckelmans holland védelmi miniszter.

„Azzal, hogy megvásároltuk ezeket a kiegészítő lőszereket az F–16-osokhoz, azt szeretnénk jelezni Moszkvának, hogy a NATO-szövetségesek továbbra is szüntelenül támogatják Ukrajnát. Oroszországnak nem szabad megnyernie ezt a háborút, ez a mi biztonságunk érdeke is” – tette hozzá.

A cseppfolyósított gáz kínai vásárlói még a szankciós listákon nem szereplő cégektől is kedvezményeket követelnek az Oroszországból érkező szállítmányokra – írja az Ekonomicsna Pravda.

A Novatek, a cseppfolyósított földgáz (LNG) legnagyobb oroszországi termelője április óta Kínában talál vevőket a gázra, mivel a szankciók megnehezítették az Arctic LNG–2 projektből történő exportot.

A Novateknek azonban engedményeket kellett tennie az árat illetően. Annak ellenére, hogy a Jamal LNG-projekt vagy a Novatek mint vállalat nem áll amerikai szankciók alatt, a kínai vevők mégis árengedményt várnak, mivel orosz szállítmányról van szó.

A vállalat kínai képviseletének – amelyet kifejezetten a helyi vevők felkutatására nyitottak – sikerült 75 ezer tonnányi szállítmányt értékesíteni, s ennek nagy részét – 60 ezer tonnát – a Beijing Gas Group vásárolta meg.

Kína már most is hatalmas kedvezménnyel kap vezetékes gázt Oroszországból. Idén ennek szállításáért ezer köbméterenként 260 dollárt kell fizetni. Ez 35 százalékkal kevesebb, mint amit a Gazprom többi európai vevője fizet (400 dollár ezer köbméterenként).

A Power of Siberia 2 projekt részeként, amelyet a Kreml kitartóan ajánl Pekingnek, Kína hazai orosz áron követeli a gázt. Ez körülbelül 60 dollár ezer köbméterenként, ami négyszer kevesebb, mint amit a Gazprom jelenleg kap.

Kína oroszországi LNG-importjának nagy része a háború kezdete óta a Novatek tulajdonában lévő Jamalból és a Gazprom által ellenőrzött Sakhalin Energyből származik.

Moszkvában távollétében letartóztatták Tetjana Lazarjeva színésznőt és televíziós műsorvezetőt, aki külföldi ügynökként szerepel a terroristák és szélsőségesek listáján Oroszországban – írja a Fokusz.

Az erre vonatkozó döntést a moszkvai Zamoszkvoretszkij Kerületi Bíróság hozta meg. Mint ismeretes, a távollétében történő letartóztatás iránti kérelmet az Orosz Föderáció Állami Nyomozó Főosztálya nyújtotta be a bírósághoz. Lazarjeva ellen a terroristatevékenységre való nyilvános felhívásról és a terrorizmus propagandájáról szóló cikkely alapján emeltek vádat.

A média szerint a színésznő bujkál a nyomozó hatóságok elől, ezért került fel a körözési listára. A bírósági határozat szerint Tetjana Lazarjevát távollétében két hónapra letartóztatták. A letartóztatás időtartama attól a pillanattól kezdődik, amikor a színésznőt kiadják Oroszországnak.

A színésznő ellen idén május 17-én indult büntetőeljárás. Később a belügyminisztérium felvette őt a körözési listára. Az orosz igazságügyi minisztérium 2022 júniusában felvette a műsorvezetőt a külföldi ügynökök nyilvántartásába, nemrég pedig a terroristák és szélsőségesek listájára is felkerült.

Lazarjeva akár 7 év börtönbüntetésre is számíthat egy 2023-as interjú miatt, amelyben nagyon boldogan reagált arra, hogy az orosz fővárost drónokkal támadták.

A norvég kormány úgy döntött, hogy hat F–16-os vadászgépet szállít Ukrajnának, amelyek közül az elsőnek még 2024-ben meg kell érkeznie – írja az Ukrajinszka Pravda.

Jonas Haar Store norvég miniszterelnök szerint Ukrajna légicsapásokkal szembeni védekezési képessége rendkívül fontos szerepet játszik az orosz agresszió elleni küzdelemben.

Norvégia úgy döntött, hogy hat F–16-os vadászgépet ad át Ukrajnának. Terveink szerint 2024-ben megkezdjük a repülőgépek szállítását

– jelentette be.

Még 2023-ban jelentették be Oslóban, hogy a Dánia vezette „repülőgép-koalíció” részeként bizonyos számú F–16-ost szállítanak Ukrajnába. Store ezt a függetlenség napján tett ukrajnai látogatásán jelentette be.

Megjegyezte, hogy a légvédelmi rendszerekkel kombinálva a nyugati vadászgépek jelentősen hozzájárulnak Ukrajna légicsapások elleni védelméhez.

Norvégia 2023 ősze óta részt vesz az ukrán pilóták képzésében Dániában, és továbbra is támogatja a képzést

- mondta Store.

A kormány közleménye emlékeztetett arra, hogy az első nyugati vadászrepülőgépek Ukrajnában való megjelenésével és számuk növekedésével a nekik megfelelő mennyiségű fegyver és karbantartás kérdése is felmerül. Ez egy széles körű nemzetközi koalíció keretein belül valósul meg.

„Belgium, Kanada, Dánia, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Románia, Portugália, Svédország, Nagy-Britannia és Norvégia vesz részt ebben a munkában” – áll a közleményben.

Sir Keir Starmer brit miniszterelnök azt mondta, hogy Ukrajnán múlik, mihez kezd az Egyesült Királyság által az országnak adott Storm Shadow rakétákkal – gyakorlatilag zöld utat adva azok Oroszország elleni bevetéséhez.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogyha a brit kormányfő szavai igazak, az egy „újabb felelőtlen lépés lenne a feszültség növelésének és a helyzet rontásának irányába.”

Azt is mondta, hogy Oroszország megteszi a megfelelő lépéseket, és választ fog adni, ha a rakétákat tényleg bevetik – írja a Sky News.

Július 1. és 7. között a DTEK Grids elosztóhálózat-üzemeltetőinek (DSO) mérnökei 93 település áramellátását állították helyre teljesen vagy részben, és több mint 114 000 család otthonában kapcsolták vissza az áramot Donyeck, Dnyipro és Odessza megyében, amelyeket az ellenséges bombázások tönkretettek.

A legtöbb helyreállításra a Donyecki területen került sor, ahol a helyzet továbbra is rendkívül nehéz. A folyamatos ágyúzások, rakéta- és légicsapások ellenére az mérnököknek az elmúlt héten a régió 73 500 háztartásában sikerült helyreállítani az áramellátást

– áll az energiaholding szerdai sajtóközleményében, melyet az Interfax foglalt össze.

Rendszeres támadásoknak van kitéve a Dnyipropetrovszki terület is, ahol július 1. és 7. között 36 300 család áramellátását sikerült helyreállítani, ezek az ellenséges ágyúzás miatt el voltak zárva. Legtöbbjük a régió déli részén, a háborús övezethez közel található.

Ezen kívül július 5-én az áramszolgáltatók helyreállították az áramellátást több mint 4000 család otthonában az Odesszai régióban, ami egy újabb ellenséges támadás miatt voltak elzárt. A szakemberek néhány órán belül tartalékvezetékekkel kapcsolták vissza az ügyfeleknek az áramot.

A teljes körű invázió kezdete óta már 12,8 millió háztartás áramellátását állítottuk helyre Kijev, Dnyipro, Odessza, Donyeck és Kijev városában. Egyes, a harci övezethez közeli településeken több tucatszor állítottuk helyre az áramszolgáltatást

– idézi a sajtóközlemény Olekszandr Fomenkót, a DTEK Grids vezérigazgatóját.

„A DTEK Grids a villamosenergia-elosztással és az elektromos hálózat üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységeket fejleszti Kijev, Dnyipro, Donyeck és Odessza régiókban. Az energiaholding DSO-i 5,5 millió háztartást és 158 ezer vállalkozást szolgál ki.

Őrizetbe vettek egy orosz bűntársat Kirovograd régióban, aki felgyújtotta a Nemzeti Gárda különleges alakulata egyik tisztjének autóját, és szabotázsakcióra készült egy toborzóközpont ellen – jelentette az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

Az SZBU elhárítása szerint a gyanúsított szándékosan felgyújtotta a Nemzeti Gárda Omega különleges alakulata egyik kiképzőjének szolgálati kisteherautóját. A bűncselekmény elkövetéséhez a nő gyúlékony gyújtószerkezetet vásárolt, és lenyomozta az ukrán honvéd járművének parkolóhelyét. Miután az oroszokkal megegyeztek a lehetséges célpontban, bűntársuk a kijárási tilalom alatt odalopózott a Nemzeti Gárda járművéhez, és felgyújtotta azt

– közölték Telegramon, melyet az Interfax szemlézett.

A beszámoló szerint, hogy bizonyítsa, hogy elvégezte feladatát, a bűncselekmény előkészítése és elkövetése közben a telefonja kamerájával rögzítette tetteit. Az elkövető a videofelvételek felhasználásával különleges információs műveleteket tervezett végrehajtani, hogy elterjessze a Kirovograd régióban az ukránellenes földalatti szervezet létezéséről szóló álhírt.

A nyomozás megállapította, hogy a következő feladata az volt, hogy Molotov-koktéllal felgyújtson egy helyi toborzóközpontot. Ezért pénzjutalmat ígértek neki, amelynek összege a tűz nagyságától függött

– közölte az SZBU. A jelentések szerint az őrizetbe vett személy egy 28 éves olekszandrijai lakos volt. A nyár elején került az oroszok figyelmébe a Telegram-csatornákon folytatott tevékenysége miatt, ahol könnyű pénzszerzési lehetőséget keresett.

A házkutatások alkalmával az SZBU lefoglalt egy mobiltelefont a bűncselekmény bizonyítékaival, valamint egy házilag készített gyújtókeverék összetevőit, és azt a ruházatot, amelyben a gyanúsított a gyújtogatást végrehajtotta. Az elkövető ellen a fegyveres erők és más katonai alakulatok törvényes tevékenységének akadályozása alapján körözést adtak ki. A hadiállapotban elkövetett hazaárulás szerinti bűncselekmények további minősítésének kérdését később rendezik.

A különleges műveletet az SZBU Kirovograd megyei hivatala a Nemzeti Rendőrséggel közösen hajtotta végre a Regionális Ügyészség eljárási felügyelete mellett.

Szerdán az orosz parlament mindkét háza megszavazta az ország adórendszerének „finomhangolásáról” szóló törvényt, amely a progresszív személyi jövedelemadó-skála újbóli bevezetését is tartalmazza.

Az orosz kormány által kezdeményezett törvény szerint a személyi jövedelemadó mértéke 13 százalék – az eddigi egykulcsos adó szintjén – marad évi 2,4 millió rubel (9,91 millió forint) jövedelemig.  A 2,4 millió és 5 millió rubel (20,66 millió forint) közötti jövedelmeknél az adó 15 százalékos, 5 millió és 20 millió rubel (82,62 millió forint) között 18 százalékos, 20 millió és 50 millió rubel (206,56 millió forint) között 20 százalékos, 50 millió rubel felett pedig évi 22 százalékos lesz.

A megemelt adót nem a teljes összegre vetik ki, hanem csak a jövedelemnek arra részére, amely meghaladja a vonatkozó küszöbértéket. A változás nem érinti a „különleges hadművelet” résztvevőinek történő kifizetéseket. A gyerekek után adókedvezmény jár. A társasági adó 20-ról 25 százalékra nő.

Az orosz hatóságok szerint a személyijövedelemadó-emelés a dolgozó oroszok mindössze 3,2 százalékát érinti. A pénzügyminisztérium arra számít, hogy az új törvény elfogadása lehetővé teszi, hogy a költségvetésnek 2025-ben 533 milliárd rubel (mintegy 2202 milliárd forint) többletbevétele legyen – írja az MTI.

Az új testpáncélzat súlya 7,5 és 12 kilogramm között mozog, szerkezete könnyű, rugalmas és kényelmes – ami elengedhetetlen a roham- és különleges műveletek során.

A golyóálló mellényt megerősített anyagokból készítették, megalkotásakor pedig minden grammot és centimétert figyelembe vettek – írja Telegram-oldalán Ukrajna védelmi minisztériuma.

Az új modellt már tesztelik az Ukrán Fegyveres Erők légierejének hírszerző iskoláiban, a visszajelzések eddig pozitívak. Jelenleg a tesztek utolsó szakasza zajlik, ahol már laboratóriumban vizsgálják a mellényt. Ezt követően a fronton harcoló katonák is hozzájuthatnak.

Az FSZB megakadályozta a védelmi minisztérium három magas rangú katonája elleni terrortámadást. Őrizetbe vettek egy 1994-ben született orosz állampolgárt, aki futárok útján három robbanószerkezet szállítását szervezte meg – közölte Telegramon Vlagyimir Szolovjov orosz újságíró.

A bombákat ajándékcsomagolásba próbálták álcázni. Az őrizetbe vett személy beismerő vallomást tett, és elmondta, hogy az ukrán hírszerzés szervezte be.

Az orosz hadmérnökök most behatóan vizsgálhatják a nemzetközi együttműködésben kifejlesztett Storm Shadow / SCALP rakétát, mivel az orosz hadsereg megszerzett egy szinte sértetlen állapotú Storm Shadow rakétát az ukránoktól – írja az Infostart a RIA Novosztyi információi alapján. 

A lap azt írja, hogy egy nevét nem vállaló hadmérnök nyilatkozott az orosz állami hírügynökségnek, és beszámolt arról, hogy részletesen tanulmányozták a rakéta irányítórendszerét, ennek köszönhetően pedig várhatóan hatékonyabb légvédelmi rendszereket tud majd kifejleszteni az orosz hadiipar. Azt mondta, jelenleg a fegyver robbanófejét és kapcsolási rajzát vizsgálják.

A brit–francia–svéd koprodukcióban fejlesztett Storm Shadow rakétákat nehéz elfogni, mivel lopakodó üzemmódban a célterülethez közel repülnek, majd műholdak segítségével irányt váltanak, és rávezetik őket a célra. Ukrajna épp a napokban jelentette be, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta szinte minden tengerészeti képességét kivonta a Krímről a rendszeres Storm Shadow támadások miatt. Ilyen rakéták semmisítették meg az orosz hadiflotta szevasztopoli parancsnokságát is – írja a lap. 

Észak-Korea Oroszországgal folytatott fegyverkereskedelme veszélyt jelent a világbékére, és a liberális demokráciák közötti erő és szövetség kulcsfontosságú a szabadság védelmében a „meggondolatlan elemekkel” szemben – mondta kedden Jun Szuk Jeol dél-koreai elnök a Reuters szerint.

Az elnök Hawaiin tárgyalt az amerikai és dél-koreai erők együttes védelmi pozíciójának fontosságáról Samuel Paparo admirálissal, az amerikai Indo-csendes-óceáni Parancsnokság parancsnokával. 

Észak-Korea nemcsak a Koreai-félszigeten, hanem globálisan is fenyegeti a békét azzal, hogy illegális fegyverkereskedelmet folytat Oroszországgal

– mondta Jun az amerikai katonai vezetők és katonák előtt tartott beszédében.

Az elnök a NATO négy ázsiai csendes-óceáni partnerének egyikét képviselve részt vesz a NATO-csúcstalálkozón Washingtonban. Jun szerint az észak-koreai haderőfejlesztéssel kapcsolatos aggodalmak egyre mélyülnek, miután a múlt hónapban Oroszországgal kölcsönös védelmi megállapodást tartalmazó paktumot írt alá Kim Dzsongunnal.

Oroszország öt rakétát és 20 drónt indított Ukrajna ellen az éjszaka folyamán, melyek közül az ukrán légierő 14 drónt sikeresen lelőtt – közölte az ukrán légierő szerdán.

Az MTI azt írja, hogy az odesszai régióban található kikötői infrastruktúrát célzó támadások mellett a rivnei régióban egy energialétesítményt is támadás ért. A rivnei kormányzó, Olekszandr Koval elmondása szerint a támadások következtében ideiglenes áramkimaradások léptek fel, ám személyi sérülés nem történt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindeközben ígéretet tett arra, hogy újjáépítik a Kijevben súlyosan megrongálódott gyermekkórházat, amelyet a héten ért rakétatalálat. Már mintegy 100 millió hrivnyát (893 millió forint) különítettek el a kórház támogatására, és még további 300 millió hrivnyát (2,7 milliárd forint) terveznek ráfordítani a jövőben.

Moszkva PR-trükknek nevezte az ukránok reakcióját

A hétfői rakétacsapásokban több mint 40 ember vesztette életét, és több mint 100-an megsérültek. A gyermekkórház elleni támadás nemzetközi felháborodást váltott ki, az ENSZ Biztonsági Tanácsa is elítélte a történteket.

Moszkva az ukrán válaszreakciót PR-trükknek nevezte, és egy célt tévesztett ukrán rakétát okolt a kórház megrongálódásáért.

A NATO további légvédelmi rendszereket ígért Ukrajnának.

Volodimir Zelenszkij elnök reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok feloldja az orosz területre irányuló csapásokra vonatkozó korlátozásokat, ami segítene megvédeni az ukrán városokat az irányított rakétatámadásoktól – írta meg az Ukrajinszka Pravda.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond a Ronald Reagan Elnöki Alapítványban és Intézetben 2024. július 9-én Washingtonban

Fotó: Bonnie Cash / Getty Images Hungary

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy olyan amerikai vezetésre van szükség, amely nem vár, hanem most cselekszik. Példaként hozta fel a Harkiv környéki új orosz offenzívát, amelyet megakasztott az, hogy az Egyesült Államok engedélyezte a fegyveres erőknek, hogy nyugati fegyverekkel vágjanak vissza oroszországi katonai célpontok ellen.

„Képzeljék el, mennyi mindent elérhetünk, ha minden korlátozást feloldanak. Képesek leszünk megvédeni városainkat az orosz irányított bombáktól is, ha az amerikai vezetés tesz egy lépést előre, és lehetővé teszi számunkra, hogy megsemmisítsük az orosz katonai repülőgépeket a bázisaikon” – mondta az elnök.

Rusztem Umerov védelmi miniszter felszólította az Európában élő ukránokat, hogy csatlakozzanak a Lengyelországban megalakítandó Ukrán Légióhoz. A légió önkéntes lesz – Umerov erről a Telegram-csatornáján írt.

A miniszter szerint a légió megalakulása „lehetőséget teremt az Európában élő ukrán állampolgárok számára, a Lengyelországban és más uniós országokban tartózkodó ukránok önkéntesen csatlakozhatnak Ukrajna védelméhez, ha szerződést kötnek az ukrán fegyveres erőkkel”.

Umerov azt is elmondta, hogy „az önkéntesek modern kiképzést kapnak majd a lengyelországi, litvániai és más uniós országok kiképző központjaiban”, és „a légiót nemzetközi partnereink legjobb felszerelésével látják el, ami növeli a hatékonyságát a harctéren” – írta meg a Sztrana.

A NATO közel 700 millió dollár értékben rendelt Stinger légvédelmi rakétákat több tagállam nevében – közölte kedden Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára a Reuters szerint.

Éppen ma írta alá az NSPA [a NATO beszerzési ügynöksége – A szerk.] a Stinger rakétákra vonatkozó új, csaknem 700 millió dollár értékű multinacionális szerződést

– mondta a főtitkár a NATO-csúcs margóján Washingtonban a védelmi ipar vezetőinek összejövetelén.

Az utolsó szerződést a Stinger rakétákra legutóbb 2022 májusában kötötték meg, amikor az amerikai hadsereg 625 millió dollár értékben szerződött a légvédelmi rakétákra, hogy feltöltse az Ukrajnába küldött készleteket. A vállról indítható Stinger rakétákra nagy a kereslet Ukrajnában, valamint a szomszédos európai országokban.

Az interneten folytatott orosz propagandakampányt számoltak fel és csaknem ezer hamis közösségimédia-profilt zároltak az amerikai hatóságok – jelentette be a washingtoni igazságügyi minisztérium kedden az MTI szerint.

A mesterséges intelligenciára támaszkodó és az Egyesült Államok szerint a Kreml támogatásával folytatott kampány célja az volt, hogy hamis információkat terjesszenek az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Ez az első alkalom, hogy sikerült felszámolni egy orosz finanszírozású botfarmot a közösségi médiában

– közölte Christopher Wray, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) igazgatója. Közleményében azt írta, hogy

Oroszország azzal a céllal használta a szóban forgó botokat, hogy mesterséges intelligenciával létrehozott álhíreket terjesszen el külföldön, és oly módon befolyásolja a geopolitikai narratívákat, hogy az Oroszországnak legyen kedvező.

Az egyik leleplezett közösségimédia-posztban például egy állítólagos minneapolisi lakos tett közzé egy videót, amelyben Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszél, hogy Ukrajna, Lengyelország és Litvánia bizonyos területeit ezek az országok „ajándékba” kapták annak idején a második világháború végén őket felszabadító orosz erőktől.

Amerikai tisztségviselők szerint a kampányt 2022-ben szervezte meg az RT orosz állami finanszírozású hírtelevízió egyik magas rangú szerkesztője, és a program a Kreml jóváhagyásával és pénzügyi támogatásával zajlott.

Az Egyesült Államok és szövetségesei további öt légvédelmi rendszert szállítanak Ukrajnának, köztük komplett Patriot rendszert és Patriot-alkatrészeket – közölték az országok vezetői a NATO-csúcstalálkozón kiadott közös nyilatkozatukban, amelyet a Reuters szemlézett.

Hozzátették, hogy a következő hónapokban több tucat taktikai légvédelmi rendszert kívánnak Ukrajnának biztosítani. Washington, Ukrajna legnagyobb támogatója 2022 óta már több mint 50 milliárd dollár katonai segélyt nyújtott, az amerikai katonai segélyt azonban a tél folyamán hónapokig késleltette a kongresszus, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a fegyverhiány miatt Oroszország fölénybe került.

Miután a konfliktus kezdete óta a harcvonalak nagyrészt befagytak, Moszkva az elmúlt hónapokban némi előretörést ért el Kelet-Ukrajnában. Zelenszkij sürgette a nyugati kormányokat, hogy növeljék és gyorsítsák fel a kijevi erők katonai támogatását.

Áprilisban olyan amerikai törvényt fogadtak el, amely 61 milliárd dollárnyi támogatást biztosít Ukrajnának. Zelenszkij a múlt héten azt mondta, hogy a nyár folyamán meg akarja duplázni Ukrajna légvédelmi kapacitását.