Cecília
EUR 410,98 Ft USD 392,58 Ft GBP 494,03 Ft BUX 79 229 OTP 21 600 Ft MOL 2 676 Ft
-1 °C
2 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 5 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Olyan állítások jelentek meg a kijevi kórháztámadásról, amiket senki sem akart tudni

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Balázsi Levente

    Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

  • Hargittai Éva

    Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azt állítja, hogy bizonyítékokat készít elő, amelyeket a Nemzetközi Büntetőbíróság elé fog terjeszteni, és amelyek dokumentálják, hogy Oroszország továbbra is aknákat vet be a polgári lakosság ellen – írja a Sky News.

    Az SZBU közleményében azt írja, hogy több mint 1000 ukrán sérült meg és 297-en haltak meg különböző típusú aknák miatt, főként a keleti Donyeck és Harkiv régiókban.

    Az orosz csapatokat azzal vádolják, hogy az aknákat „különböző hétköznapi tárgyakba, köztük gyermekjátékokba és édességes dobozokba” rejtették. valamint, hogy aknamezőket állítanak fel a frontvonalról és a határvidékről való visszavonulásuk fedezésére.

    Az SZBU közölte, hogy „nagyszabású bizonyítékcsomagot” készít elő, és amint az elegendő adat áll rendelkezésükre, azt elküldi Hágába. Oroszország többször tagadta, hogy civileket venne célba.

  • Hargittai Éva

    Oroszország dezinformációs hadműveletének részeként újabb támadások híresztelésével próbálja megfélemlíteni az ukránokat – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője viszont azt állítja, hogy Ukrajna a kijevi vízerőmű gátjainak és a kanovi víztározónak a lerombolására készül, hogy Oroszországot hibáztassa – vélik.

    A Kreml pánikot próbál kelteni az ukránok körében. Az ukrán társadalomba olyan narratívákat dobnak be, amelyek a mindenáron való béke, azaz gyakorlatilag a megadás szükségességéről szólnak 

    – vélik az ukrán források.

  • Hargittai Éva

    Az amerikai Northrop Grumman vállalat megállapodást írt alá közepes kaliberű lőszerek ukrajnai közös gyártásáról. Ezzel ez lett az első olyan védelmi vállalat, amelyik a háború alatt az ukrán határokon belül fog fegyvereket gyártani –  szemlézte a Breaking Defense cikkét az Unian ukrán hírügynökség.

    A vállalat szóvivője ugyanakkor elmondta, hogy a Northrop alkalmazottai nem fognak Ukrajnában tartózkodni, és a munkát az Egyesült Államokban lévő létesítményeinkben fogják végezni.

    A koprodukciós megállapodás részeként a Northrop Grumman felszerelést és képzést biztosít egy szerelősor felállításához, hogy a háborúban álló ország Ukrajnában gyárthasson és tesztelhessen fejlett, közepes kaliberű lőszert

    – tette hozzá. 

    A Breaking Defence forrása elmondta, hogy a Northrop gyártóeszközöket küld Ukrajnába, és személyesen fogja kiképezni az ukrán munkaerő kiválasztott tagjait egy Ukrajnán kívüli helyszínen.

    A forrás ugyanakkor nem volt hajlandó megmondani, hogy a lőszerek mikor érkeznek meg a frontvonalra, de hangsúlyozta, hogy minden érintett fél „nagyon gyorsan dolgozik”.

  • Molnár Gergő

    Felháborodást keltett pénteken Németországban, hogy a CNN amerikai hírtelevízió és a The New York Times napilap csütörtöki, titkosszolgálati forrásokra hivatkozó értesülései szerint Moszkva a német Rheinmetall hadi- és járműipari konszern vezérigazgatójának, Armin Pappergernek a meggyilkolását tervezné – számolt be  az MTI.

    Német politikusok felháborodásuknak adtak hangot az állítólagos orosz fenyegetést illetően. A washingtoni NATO-csúcson tartózkodó német külügyminiszter, Annalena Baerbock a hírt kommentálva még csütörtökön azt mondta, hogy 

    Oroszország hibrid, fizikai személyek és vállalatok ellen irányuló háborús agressziót folytat Európa területén.

    A német belügyminisztérium szóvivője pénteken nem volt hajlandó kommentálni a sajtóértesüléseket, de elmondta, 

    komolyan veszik az orosz fenyegetést, és megtették a megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket.

    Nancy Faeser belügyminiszter azt mondta, hogy „a német kormány nemcsak most, hanem a jövőben is nagyon komolyan veszi az országával szemben jelentősen megnőtt orosz fenyegetést, de nem hagyja magát megfélemlíteni”. Serap Güler, a jelenleg ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) biztonságpolitikai szakértője pedig a Bild című napilapnak azt mondta, 

    egy ilyen orosz fenyegetésre Németországnak azzal kell reagálnia, hogy még jobban támogatja Ukrajnát.

    A német Hensoldt védelmi elektronikai vállalat – amely radartechnológiával látja el az Ukrajnában használatban lévő IRIS-T légvédelmi rendszert – szóvivőjén keresztül pénteken úgy reagált a hírre, hogy áttekinti a vállalaton belül már eddig is igen magas szintű biztonsági intézkedéseit.

    Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken visszautasította az amerikai sajtó szerinte álhírnek minősülő értesüléseit, amelyek állítása szerint „névtelen forrásokból származnak, és nem tartalmaztak komolyan vehető bizonyítékokat”.

  • Molnár Gergő

    Lezuhant a Szuhoj repülőgépgyár egy Superjet 100-as típusú repülőgépe a Moszkvai régióban lévő Kolomna város közelében pénteken, a jármű utasokat nem szállított, a háromfős személyzet életét vesztette – írja az MTI.

    A baleset egy tervezett javítást követő tesztrepülés alkalmával történt Bolsoje Karaszjovo község közelében.

    A gép, amely a luhovici repülőgépgyár melletti Tretyjakovóból Vnukovo repülőterére tartott, a lezuhanást követően felrobbant és kigyulladt.

    A Gazprom Avia tulajdonában lévő Szuhoj Superjet 100-as vészjelzést adott le, majd sokáig körözött, hogy elhasználja az üzemanyagot. Megpróbált visszatérni a tretyjakovói repülőtérre, ahol a leszállópályától mintegy húsz méterre csapódott a talajnak. A TASZSZ orosz állami hírügynökség azt jelentette, hogy az utasszállító 900 méteres magasságból zuhant le.

    Az illetékes szolgálatok a 2014-ben megépített repülőgép lezuhanásának lehetséges okaként a hajtómű meghibásodását nevezték meg. Az ügyben vizsgálat indult.

  • Pataki István

    Az Oroszország által július 11-én este egy, Ukrajna elleni támadáskor indított Sahíd drón belépett a belorusz légtérbe, és legalább egy órán keresztül tartózkodott ott – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Elemzők szerint a drón az ukrajnai Csernyihivi terület felől Lojiv falu közelében lépett be Belaruszba, ahol északnyugati irányba tartott, de van még egy fontos tényező.

    A drón Belaruszba való belépéséről szóló első információk megjelenésekor már több mint egy órája a levegőben volt a belorusz légierő egyik Mi–24-es helikoptere, amely 19 óra körül szállt fel a Macsuliscsi repülőtérről, és egy Baranovicsi vadászgép is, amely még korábban – 18:30 körül – szállt fel.

    Ez legalábbis arra utal, hogy a belorusz légvédelmi erők jóval azelőtt rögzítették a Sahíd belorusz látogatását, hogy az erről szóló információk megjelentek volna a Telegram csatornákon, és maga a drón is korábban – 19 óra körül – lépett be. Ráadásul az első nyilvános jelentések idején a belorusz légierő vadászgépe felszállt Gomel körzetéből, majd nem sokkal később egy helikopter is elindult Macsuliscsi felé.

    A lap szerint lehetséges, hogy a belorusz csapatok tisztában voltak a közelgő manőverekkel, és ellenőrizték a légteret Belarusz területe felett arra az esetre, ha az egyik Sahíd nem tervezett magatartást tanúsítana.

  • Molnár Gergő

    „Elfogadhatatlanok Joe Biden amerikai elnöknek az orosz hivatali partnerére, Vlagyimir Putyinra tett tiszteletlen megjegyzései” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak az MTI szerint.

    Továbbra is teljességgel elfogadhatatlan és megengedhetetlen magatartásnak tartjuk egy államfő részéről, hogy ilyen tiszteletlen megjegyzéseket tegyen más államok vezetőire

    – nyilatkozott Peszkov.

    „Ez olyasmi, amire felfigyelünk, és ami számunkra teljesen elfogadhatatlan” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezek a kiszólások nem vetnek jó fényt az amerikai elnökre.

    A szóvivő arra reagált, hogy előző nap Biden a washingtoni NATO-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy „Európa legmélyebb és legrégebbi félelmei éledtek újra” amiatt, hogy „az őrült gyilkos menetelni” kezdett.

  • Hargittai Éva

    Petr Andrjuscsenko Mariupol polgármesterének tanácsadója robbanásokról számolt be a városban, és füstről a repülőtér közelében – írja az Ukrajinszka Pravda. 

    Elmondása szerint a helyiek robbanásokról számoltak be a Primorszko járásban. A Flotska utca mögött füstoszlop emelkedett fel. A városon kívül és a repülőtér közelében is robbanások voltak a  polgármesteri hivatal  információi szerint.

    A hírek szerint nemrég ott járt Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes és Denisz Puszilin, a Donyecki régió Moszkva által támogatott vezetője.

  • Hargittai Éva

    „A vérszomjas őrület nagyon pontos jellemzése az Egyesült Államok külpolitikájának, amellyel a megfoghatatlan hegemóniához akar ragaszkodni. Az USA az eszkaláció útján halad, és az egész NATO-blokkot ráuszítja erre” – mondta az Állami Duma külügyi bizottságának vezetője, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt elnöke, Leonyid Szluckij, kommentálva Joe Biden amerikai vezetőnek azt a kísérletét, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt megsértse. Minderről a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség számolt be.

    A hírügynökség beszámolójában azt írta, hogy Biden a NATO-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón „megpróbálta megsérteni az orosz elnököt”, mondván, hogy „Európa legmélyebb és legrégebbi félelmei keltek életre”, mert „egy őrült gyilkos”. Emellett rosszul fogalmazott, amikor Putyint Ukrajna elnökének nevezte.

    „Washington nem titkolja közvetlen részvételét a kijevi rezsim háborús bűneiben. Az USA az eszkaláció útjára lépett, és az egész NATO-blokkot ebbe az irányba tereli” – mondta.

    Szluckij arra is kíváncsi volt, hogy Biden miért jött zavarba, amikor Putyint Ukrajna vezetőjének nevezte.

    A lap megjegyzi Putyinról szólva, hogy Biden már régóta nem szégyenlős a kifejezésekben. Először diplomáciai botrányt váltott ki azzal, hogy „gyilkosnak” nevezte az orosz vezetőt. Putyin ezeket a szavakat kommentálva jó egészséget kívánt Bidennek, és megjegyezte, hogy másokat értékelni olyan, mintha tükörbe néznénk. Az ukrajnai invázió megkezdése után

    Biden nyilvánosan „diktátornak”, „mészárosnak”, „háborús bűnösnek” nevezte Putyint, és azt mondta, hogy „nem maradhat hatalmon”.

    Joe Biden hasonló kijelentéseire Vlagyimri Putyin is válaszolt már, idén februárban például azt mondta, hogy Oroszország számára Biden azért előnyösebb amerikai elnöknek Donald Trumpnál, mert „tapasztaltabb” és „kiszámíthatóbb”.

  • Pataki István

    A hétfői orosz rakétatámadás után az Ohmatdit kórházban továbbra is dolgoznak a belső tér helyreállításán, az üvegezés előkészítésén és a homlokzat javításán. Csak a kórház felszereléséhez mintegy 400 millió hrivnyára van szükség – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Ugyanakkor néhány épületet, köztük a toxikológiai osztályt nem lehet helyreállítani – mondta Viktor Ljasko egészségügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján.

    Világosan tudjuk, hogy ezt az épületet nem lehet helyreállítani. Jelenleg a régi műszaki épület műszaki vizsgálatát végezzük. Valószínűleg ez is lebontásra kerül

    – mondta Ljasko.

    Emellett folyamatban van a károk átfogó felmérése. Volodimir Zsovnir, az Ohmatdit vezérigazgatója szerint a kórház valamennyi épülete megsérült, de a károk mértéke változó.

    A nemrég felhúzott épületben keletkezett károkról szóló első jelentés a jövő héten készül el. A tervek szerint az orvosi ellátás újraindítása annak alapján történik. Elsősorban műtők, intenzív osztályok, valamint gyermekonkológia, szemészet, urológia és idegsebészet kapnak majd benne helyet.

    Ezt követően a kórház kiválasztja az építési munkálatokat végző céget, és bejelenti a munkálatok kezdési időpontját és időtartamát.

    A kulturális minisztériumnak fel kell mérnie az Ohmatdit területén található történelmi épületek lerombolása által okozott károkat is. Ezt követően lehet majd elkezdeni az új épület tervezését a lerombolt és súlyosan megrongálódott épületek helyén.

    Az Egészségügyi Minisztérium arról számolt be, hogy már összeállították az orvosi felszerelések listáját, hogy újraindulhasson az alapvető orvosi szolgáltatások nyújtása.

    A miniszter szerint eddig összesen több mint 800 millió hrivnya érkezett a helyreállításra – ez egyrészt a kórház jótékonysági számláira, másrészt állami alapokra került, így lehetővé teszik a kiemelt helyreállítási munkák megkezdését.

  • Pataki István

    Az orosz erők támadása következtében megsemmisült Toreckben a helyi tűzoltóállomás a Donyecki területen – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Szörnyű romok maradtak a Donyecki területen, a Bahmuti járásban, a Toreck város tűzoltóállomása ellen végrehajtott támadás után

    – áll a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának közleményében.

    A lap szerint a személyzetből senki sem sérült meg. Előző nap a biztonsági helyzet miatt a torecki tűzoltók kénytelenek voltak áttelepülni egy másik egységhez.

    „Minden nehézség és az állandó ellenséges támadások ellenére a katasztrófavédelmisek továbbra is felszámolják a támadások következményeit, elsősegélyt nyújtanak a sebesülteknek és evakuálják a lakosságot Toreck településen” – közölték.

  • Bereznay István

    Mint korábban írtuk, az amerikai és orosz sajtóban egyaránt felvetődött az a hipotézis, hogy Orbán Viktor a Donald Trumppal folytatott tárgyalásán valamilyen üzenetet vagy – más megfogalmazásban – „ajándékot” adhatott át Donald Trumpnak, amely Vlagyimir Putyintól érkezett. 

    Ezzel kapcsolatban nemrég a Kreml is kiadott egy cáfolatot.  A RIA Novosztyi beszámolója szerint közölték: 

    Putyin nem küldött semmilyen üzenetet Trumpnak Orbánon keresztül, sem írásban, sem szóban. A magyar politikusnak a Trumppal való találkozási terveiről sem tudott.

    A találkozót Orbán Viktor a békemissziója ötödik állomásaként értékelte. A kormányfő azóta visszaérkezett Budapestre. 

  • Bereznay István

    A kijevi gyermekkórház elleni csapás is része lehet Vlagyimir Putyin „totális háborúra vonatkozó tervének” – erről beszéltek a Politico által megkérdezett szakértők. 

    Fabian Hoffmann, az Oszlói Nukleáris Projekt rakétaszakértője azt mondta, hogy Oroszország több alkalommal is hajtott végre csapásokat kórházak ellen, nemcsak Ukrajnában, hanem még Szíriában és Csecsenföldön is. „Empirikus bizonyítékok arra utalnak, hogy ez egy orosz taktika a hagyományos hadviselésben. Oroszországnak már bevált gyakorlata van abban, hogy kórházakat vesz célba” – fogalmazott, megjegyezve, hogy

    ezeknek a csapásoknak a célja az lehet, hogy sokkolják a lakosságot, és az emberek nyomást helyezzenek az ukrán kormányzatra a megadás érdekében. 

    Ruslan Trad, az Atlantic Council of United States kutatóközpont elemzője szerint a civil célpontok támadásával Moszkva arra is törekszik, hogy elvonja Ukrajna erőforrásait (legfőképp a légvédelmi rendszereket) a frontról. 

    „A kórházak és más polgári infrastruktúrák elleni csapásokra egyetlen dolog motiválhatja Oroszországot – hogy a polgári lakosságot kapitulációra kényszerítse. Hogy az általa megtámadott országot arra kényszerítse, hogy elfogadja a Kreml feltételeit a háború befejezéséről” – mondta Nazar Volosin, az ukrán hadsereg szóvivője, hozzátéve: 

    Ez egy olyan zsarnok, aki csak a megadást fogadja el. És Putyin kész hatalmas számban embereket ölni, hogy engedelmesebbé tegye az ukrán kormányunkat. És a Kreml fő célpontjai ehhez a legkiszolgáltatottabbak – gyerekek, nők, idős emberek.

    A Politico visszautalt arra is, hogy a csapás után jó néhány ukrán blogger arról posztolt, hogy az ukrán kormánynak akár a nemzetközileg elismert határok feladása árán is békét kell kötnie Oroszországgal (de azt is megjegyezték, hogy a szélesebb közvélemény lehurrogta ezeket a bloggereket, és többen utóbb le is törölték a posztjukat).

    Végül azt is megjegyezték, hogy Oroszország taktikája ezzel együtt visszafelé is elsülhet, miután a nemzetközi előírásokat sértik a kórházak elleni csapások. „Moszkva szövetségesei számára is kínos lehet. A Kreml-barát magyar miniszterelnök, Orbán Viktor a hétvégén Moszkvában járt, hogy Putyinnal találkozzon egy olyan béketárgyalás keretében, amely felháborította az uniós vezetők többségét. Nem ítélte el Moszkvát a támadásért. Ehelyett a közösségi médiában közzétett bejegyzésében sajnálkozott »a tragikus és szörnyű támadás« miatt, amelynek »tűzszünetre és béketárgyalásokra« kellene ösztönöznie” – írta a Politico. 

  • Pataki István

    Hivatalosan is engedélyt kapott Odessza öt népszerű strand megnyitására július 11-én – tudatta a karpatalja.ma.

    Oleh Kiper, az Odesszai Területi Katonai Közigazgatás vezetője elmondta, hogy a szabadstrandok bővülni fognak, az ellenőrzések zajlanak.

    Hozzátette, hogy légiriadó, vihar vagy éjszaka idején tilos a tenger közelében tartózkodni. Ezenkívül amennyiben valaki gyanús tárgyat észlel, azonnal hívnia kell a hatóságokat.

    Oleh Kiper megjegyezte, hogy mintegy 20 strandot szeretnének megnyitni Odesszában és környékén.

  • Ráti Emese

    Joe Biden amerikai elnök a washingtoni NATO-csúcs sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta, milyen feltételek mellett hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. 

    Az amerikai vezető a NATO fontosságával kapcsolatban kifejtette, „azok, akik azt hitték, hogy a NATO ideje lejárt, csúnya ébresztőt kaptak, amikor Putyin megszállta Ukrajnát”. Majd arra a kérdésre, mikor fog tárgyalni Putyinnal, kijelentette, hogy addig nem hajlandó beszélni vele, amíg az orosz elnök nem változtat a viselkedésén. 

    Nincs jó okom arra, hogy most beszéljek Putyinnal. Nem sok mindenre hajlandó, ami a viselkedésének megváltoztatását illeti. De nincs olyan világvezető, akivel ne lennék hajlandó tárgyalni

    – jelentette ki Biden az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint. 

    Joe Biden csütörtöki sajtótájékoztatójáról és a NATO-csúcstalálkozón mondott záróbeszédéről itt írtunk bővebben. 

  • Bereznay István

    A Stratfor amerikai elemzőcég a NATO-csúcs zárása után tett közzé egy elemzést, amelyben a csúcstalálkozót kudarcként értelmezték az ukrajnai háborúval összefüggésben.

    Az intézet konkrétan úgy fogalmazott: 

    Az, hogy a NATO-csúcstalálkozón nem nyújtottak határozott biztonsági garanciákat vagy anyagi támogatást Ukrajnának az elkövetkező évekre, lehetővé teszi Oroszország számára, hogy fenntartsa Ukrajna leépítésére irányuló jelenlegi stratégiáját, és elősegíti a háború folytatását addig, amíg Kijevet nem kényszerítik a Moszkva feltételei szerinti tárgyalásokra.

    Megjegyezték, hogy az ukrán NATO-csatlakozás ügyében az egyetlen érdemi fejlemény az volt, hogy „visszafordíthatatlannak” nyilvánították a folyamatot, de maga a csatlakozás várhatóan be fog fagyni addig, amíg le nem zárul a konfliktus. Ezenkívül Ukrajna újabb ígéretek kapott légvédelmi rendszerek és egyéb eszközök terén (bár ezek egy részét már korábban beharangozták a NATO államai). 

    Az elemzésben többek közt arra is kitértek, hogy a jelenleg előirányzott nyugati támogatások által Ukrajna valószínűleg képes lesz arra, hogy a nagyobb orosz területszerzési kísérleteket megakadályozza. Ahhoz viszont már kevés lesz a segítség, hogy legyőzzék Oroszországot, és a Nyugat csak további fegyveres támogatásokkal vagy Ukrajnának adott biztonsági garanciákkal javíthatna az ukránok helyzetén, de – a Stratfor értékelése szerint – egyik téren sem történt érdemi előrelépés a találkozón.

    Mint írták, mindez végső soron ahhoz vezethet, hogy a bizonytalan nyugati támogatásoktól függő Ukrajna elveszítheti a jóval nagyobb népességgel, gazdasági bázissal rendelkező Oroszországgal szembeni anyagháborút, és kénytelen lesz a Kreml feltételei szerint békét kötni. 

  • Pataki István

    Artem Liszohor, a Luhanszki Területi Katonai Közigazgatás vezetője szerint az oroszok 750 ukrán gyermeket akarnak elvinni a megszállt Luhanszk régióból, hogy Oroszországban táboroztassák őket – írja az Unian.

    Megtalálták az okot, állítólag a Kreminna környékén kitört erdőtüzek miatt a megszállók úgy döntöttek, hogy a körzet 137 gyermekét az Asztraháni területre küldik pihenni. Egy katonai-hazafias táborban az orosz hadsereg képviselői fognak velük dolgozni

    – mondta a hivatalnok.

    A katonai közigazgatás vezetője szerint a táborban megtanítják a drónok vezetését, és emelik a katonai-hazafias nevelés színvonalát.

    „Összesen 750 gyermeknek adnak helyet ebben a táborban az úgynevezett Luhanszki Népköztársaságból” – hangsúlyozta Liszohor.

    Megjegyezte azt is, hogy a Kreminna környéki erdők már több hónapja lángokban állnak. „A megszállók pedig képtelenek ellensúlyozni az elemeket – nincs speciális felszerelésük, és nincs erre vonatkozó parancsuk felülről” – tette hozzá.

    A háború kitörése óta több ezer ukrán gyereket vittek önkényesen Oroszországba. Azóta rendszeresen jelennek meg ukrán gyerekek orosz weboldalakon örökbefogadás céljából. Azok a gyerekek, akiknek sikerült visszatérniük Ukrajnába, arról számoltak be, hogy megverték és megbüntették őket, ha nem voltak hajlandók elénekelni az orosz himnuszt.

  • Ráti Emese

    A Norvég-tengeren végzett tesztek alatt megsérült egy modernizált orosz tengeralattjáró – számolt be az ukrán védelmi hírszerzés péntek reggel. 

    A közlemény szerint az AS–36 típusú orosz tengeralattjáró olyan súlyosan megsérült, hogy működésképtelenné vált. Hozzátették: az orosz tengerészet a károk felmérését végzi, és megállapítják, mennyi időt vesz igénybe a jármű javítása. 

    A hírszerzés úgy tudja, a tengeralattjárót Szentpéterváron modernizálták, a Gunboat hajógyárban, és az orosz északi flotta mentőhajója volt. Ám a vízre bocsátásakor a legénység elvesztette az irányítást fölötte, majd nekicsapódott egy hajónak. 

  • Pataki István

    Ausztráliában kémkedéssel vádoltak meg egy orosz származású házaspárt – írja az MTI a helyi hatóságok alapján.

    A nő, aki az ausztrál hadsereg információs rendszertechnikusa volt, értesülések szerint védelmi anyagokhoz akart hozzáférni, hogy orosz tisztviselőknek adja át őket.

    Az ausztrál szövetségi rendőrség szerint a házaspár mindkét tagja ausztrál állampolgár, és Ausztrália nemzetbiztonságával kapcsolatos anyagokhoz próbáltak hozzáférni, de egyelőre nem azonosítottak semmilyen jelentős érzékeny információt, amelyet sikerült volna megszerezniük.

    Azt állítjuk, azzal a szándékkal kutatták fel ezeket az információkat, hogy átadják az orosz hatóságoknak

    – mondta el Reece Kershaw rendőrfőnök sajtótájékoztatóján. Azt egyelőre vizsgálják, hogy átadtak-e bármilyen információt az orosz hírszerzésnek.

    A rendőrség szerint a 40 éves nő Oroszországba utazott, és utasította Ausztráliában élő férjét, hogy jelentkezzen be a hivatalos fiókjába, hogy hozzáférjen a védelmi anyagokhoz.

    A házaspárt kémkedés bűncselekményének előkészületével vádolják, amiért legfeljebb 15 év börtönbüntetés szabható ki. Jelenleg előzetes letartóztatásban vannak.

    A házaspár több mint 10 éve él Ausztráliában, a nő 2016-ban, a férje pedig 2020-ban kapta meg az ausztrál állampolgárságot.

  • Pataki István

    Az ausztrál kormány további 250 millió dollár katonai támogatást szándékozik nyújtani Ukrajnának, ami a legnagyobb segély az országtól Ukrajna orosz inváziójának kezdete óta – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Richard Marles ausztrál miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter a NATO washingtoni csúcstalálkozójának utolsó napján jelentette be a segélycsomagot. Az ausztrál katonai csomag többek között irányított és légvédelmi rakétákat, páncéltörő fegyvereket, lőszert tartalmaz.

    Az ukrán hadseregnek nyújtott ausztrál támogatások összköltsége mára eléri az 1,1 milliárd dollárt.

    Nem ez az utolsó csomag, amit bejelentünk. Továbbra is támogatjuk Ukrajnát mindaddig, amíg szükséges, hogy Ukrajna a saját feltételei szerint oldhassa meg ezt a konfliktust

    – mondta Richard Marles.

  • Mucsi Viktor

    Jens Stoltenberg NATO-főtitkár meg van győződve arról, hogy Ukrajnának joga van a szövetségesei által szállított fegyvereket felhasználni arra, hogy oroszországi katonai célpontokat támadjon – jelentette ki csütörtökön Washingtonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján az Interfax-Ukraina tudósítójának kérdésére válaszolva.

    „Fontos megérteni, hogy a háború kezdetén, sőt egészen a közelmúltig a harcok nagy része Ukrajna területén zajlott. De amióta Oroszország új frontot nyitott Harkivnál, a frontvonal más, és ahhoz, hogy katonai célpontokat, rakétaindító állásokat vagy repülőtereket támadjanak, hogy megakadályozzák az Ukrajna elleni támadásokat, orosz területet kell támadni. A frontvonal megváltozott” – magyarázta Stoltenberg.

    Ezért üdvözlöm, hogy a szövetségesek csökkentették a fegyverhasználatra vonatkozó korlátozásokat, és nem kétséges, hogy Ukrajnának joga van arra, hogy a kapott fegyvereket az orosz területen lévő törvényes katonai célpontok elleni támadásra használja

    – tette hozzá. A NATO-főtitkár ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy „ez egy agresszív háború, amelyet Oroszország indított a demokratikus, szomszédos Ukrajna ellen”.

    „Oroszország megszállta Ukrajnát, és ez a nemzetközi jog durva megsértése. A nemzetközi jog szerint Ukrajnának joga van az önvédelemhez, a NATO-szövetségeseknek pedig joguk van segítséget nyújtani Ukrajnának az önvédelemben anélkül, hogy a konfliktus részesévé válnának. Az önvédelemhez való jog magában foglalja azt a jogot is, hogy az agresszor Oroszország területén lévő törvényes katonai célpontokra csapást mérjenek” – jelentette ki Stoltenberg.

  • Pataki István

    A finn hatóságok arról számoltak be, hogy az elmúlt héten megnőtt a GPS-„meghibásodások” száma. Szerintük a légi és tengeri GPS- és radarrendszerek meghibásodásainak többsége Oroszországból származik – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A finn közlekedési és kommunikációs ügynökség, a Traficom július 11-én az Iltalehti című finn újságnak elmondta, hogy az elmúlt héten megszaporodtak a GPS „meghibásodások”, hivatkozva egy konkrét incidensre a Finn-öbölben július 10-11-én éjszaka.

    Egy finn hajózási pilóta jelentette az X-en, hogy az éjszaka folyamán súlyos GPS- és radarhibákat tapasztalt. A révkalauz videót tett közzé a radar meghibásodásáról, és arról számolt be, hogy az Orrangrund révátkelőhely és Hamina kikötője közötti útvonal 90 százalékán nem volt elérhető a GPS.

    A Finn-öbölben egyre gyakoribb GPS- és radarzavarokról szóló jelentések összhangban vannak a balti államokat és Európa más részeit érintő orosz beavatkozásokról szóló jelentésekkel.

    A Kalinyingrádból kiinduló orosz zavarás a feltételezések szerint korábban megzavarta a Grant Shapps akkori brit védelmi minisztert szállító repülőgép GPS-ét is, a finn Finnair légitársaságot pedig több finnországi járat törlésére kényszerítette.

    A balti államokbeli GPS-zavarás miatt a Finnair kénytelen volt törölni az észtországi Tartuba tartó járatokat, amíg a Tartu repülőtér be nem vezette a repülőtérre érkező repülőgépek GPS-mentes megközelítési rendszerét.

    A GPS nyilvánvaló oroszországi zavarása valószínűleg része Oroszország növekvő, közvetlenül a NATO-országokat célzó hibrid hadjáratának, amelynek célja valószínűleg az Ukrajna támogatásának és a NATO egységének az aláásása.

  • Pataki István

    Kosztyantin Krivolap repülési szakértő szerint az Ukrajnának biztosított F–16-os repülőgépek kézhezvételével a háború újabb nehéz szakasza veszi kezdetét – írja az Unian.

    A vadászgép által végrehajtható feladatok széles skálán mozognak, a cirkálórakéták és a Sahídek vadászatától az Oroszország területére irányuló nagy hatótávolságú csapásokig. Egyes rakéták, amelyekkel az F–16-os felszerelhető, akár 900 kilométeres távolságból is képesek találatot érni. De szerintem ez egyelőre nem fog megtörténni. Úgy gondolom, hogy fokozatosan növekszik majd a teljesítmény és a hatótávolság, amellyel orosz területre csapást mérhetünk

    – fogalmazott a szakértő.

    Egyúttal óva intett attól, hogy azt gondolják, ha holnap megjelennek az F–16-osok, akkor a háború véget ér. Szerinte ez csak „a háború újabb nehéz szakaszának kezdete”.

    „Az F–16-osok számára nem jelent problémát a cirkálórakéták lelövése. De úgy gondolom, hogy a legégetőbb problémánk a KAB-ok. Ha tavaly F–16-osaink lettek volna, a lakosságunk nem tudta volna, mi az a KAB. A KAB-ok problémájának megoldására a legjobb megoldás a kombinált megoldás – az amerikai Patriot plusz az F–16-osok. A vadászgépek hatótávolsága az ilyen célpontok ellen akár 550 kilométer is lehet” – magyarázta.

    Ugyanakkor Krivolap úgy véli, hogy az F–16-osok Ukrajna területéről fognak felszállni. „Amint legalább egy repülőgép felszáll Romániából vagy Lengyelországból, és bármilyen katonai akciót hajt végre Oroszország ellen, ezt az országot azonnal a konfliktus résztvevőjeként ismerik el. Ezért az F–16-osok Ukrajna területéről fognak felszállni. A vadászgépek számára Ukrajna nem olyan nagy ország, és a meglévő hatótávolság teljesen elegendő. Nem hiszem, hogy a vadászgépek közel lesznek az orosz határhoz vagy az érintkezési vonalhoz” – jelentette ki.

  • Pataki István

    Hétfőn az orosz hadsereg az ukrán nagyvárosok ellen intézett tömeges légitámadást, melynek következtében csapást mértek az ország legnagyobb gyermekkórházára is, majd szerdán az Odesszai területre mértek csapást – írja az Infostart.

    Az InfoRádió megszólaltatta Bendarzsevszkij Antont, a posztszovjet térség szakértőjét erről, aki úgy véli, egyáltalán nem véletlen az időzítés. A nagy támadást éppen a 75. jubileumi NATO-csúcs idején indították, miközben hónapok óta nem kezdtek ilyen erejű rakétatámadásba az oroszok, így valószínűsíthető, hogy erre tartalékoltak.

    Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint ez egyfajta erődemonstráció, melynek célja, hogy megmutassák a NATO-nak, hogy az Orosz Föderáció továbbra is erős, hiszen korábban felröppentek olyan hírek, hogy kezdenek kifogyni a rakétákból, már nem tudnak hatékony csapásokat mérni Ukrajnára.

    Ezzel a lépéssel bebizonyították, hogy még mindig képesek jelentős károkat okozó támadást intézni és kikerülni a nyugati légvédelmi rendszereket

    – mondta Bendarzsevszkij.

    A békére vagy tűzszünetre nem lát reális esélyt Bendarszevszkij Anton fél éven belül, ugyanis mind az orosz, mind az ukrán oldalon hiányzik a kompromisszumkészség. Hozzátette, nem valószínű, hogy a háború úgy fog végződni, ahogy az ukránok szeretnék, azaz egyre kisebb az esély rá, hogy katonai eszközökkel ki lehet szorítani az oroszokat a 2022 után megszállt területekről.

    Bendarzsevszkij Anton szerint a béke egyik legfontosabb feltétele lenne, hogy Ukrajna nyugati garanciákat kapjon arra, hogy ez a béke nem csupán egy időszakos fegyvernyugvás, nem egy lehetőség arra, hogy Oroszország újra felkészüljön és ismét támadásba lendüljön. Hangsúlyozta: komoly garanciák kellenek arra, hogy akár nyugati katonai kontingens elhelyezésével biztosítsák, ilyesmi a jövőben nem fordulhat elő.

    A szakértő szerint idővel rosszabbra fordulhatnak Ukrajna számára a dolgok, jöhet a háborús kifáradás, de az is elképzelhető, hogy a nyugati védelmi ipar az ígéreteivel ellentétben már nem lesz képes teljesíteni a fegyverszállításokat.

    A szakértő leszögezte, hogy nem sok esélyt lát arra, hogy fél éven belül mindez megvalósulna, ráadásul egy sikeres tárgyalás vagy fegyvernyugvás diplomáciai sikert jelentene a jelenlegi amerikai vezetés számára, márpedig az oroszok ezt az ajándékot biztosan nem szeretnék megadni Joe Bidennek a novemberi elnökválasztás előtt.

  • Pataki István

    Az ukrán–magyar határszakaszon 6724-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6317-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

    A beléptetettek közül a rendőrség 65 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

  • Molnár Szabina

    Csütörtökön egy orosz bíróság elítélt egy diákot az ország délkeleti részén található Birobidzsanban, mivel az orosz csapatok helyzetét szivárogtatta ki Ukrajnának – 6000 kilométerre attól.

    A bíróság szerint a férfi az „internetről” gyűjtött információkat orosz csapatokról, valamint katonai egységekről a háború területén, cserébe pedig pénzt kapott az ukrán titkosszolgálattól (SBU).

    A diákot árulásért ítélték el, azonban potenciálisan életfogytig tartó büntetését 5 évre csökkentették egy szigorúan őrzött fegyenctelepen, plusz 1 évnyi közszolgálatban, mivel együttműködött a nyomozással és beismerte tettét.

  • Mucsi Viktor

    A 17. életévüket betöltött fiatalok idézést kaphatnak a toborzóirodáktól (TCC), ha még nem léptek be a katonai nyilvántartásba, és pénzbírsággal is sújthatják őket. Dmitro Lazutkin, a védelmi minisztérium szóvivője szerint az ilyen eljárásnak semmi köze a mozgósításhoz – írta meg az Unian.

    Akik eddig ezt valamilyen okból nem tették meg – természetesen különböző körülmények lehetnek –, azoknak meg kell tenniük. És erre a célra idézéseket fognak kiküldeni. De ennek semmi köze a mozgósításhoz

    – magyarázta az Egységes hírek című tévéműsor adásában.

    A TCC-ben a tizenéveseknek regisztrációs bizonyítványt adnak ki, ami a felsőoktatásba való felvételhez szükséges. Szintén ez az eljárás vonatkozik az ukrán állampolgárokra, akik külföldre utaztak.

    Az embereknek dokumentumokkal, azaz egy születési anyakönyvi kivonattal, azonosító kóddal, útlevéllel, és ha már átesett néhány képzésen – aminek így vagy úgy köze van a katonai ügyekhez –, akkor bizonyítványokkal, diplomákkal kell érkezniük

    – mondta Lazutkin.

    Ha nem teljesítik a jogszabályban foglaltakat, a fiatalemberek 17-25 ezer hrivnyás pénzbírságra számíthatnak. „Most ezeket a pénzbírságokat megemelték, van egy normája a törvénynek, és most a bírságok összege 17 ezer hrivnyától indul” – mondta a szóvivő.

  • Kozics Júlia

    Románia is kétoldalú biztonsági megállapodást kötött Ukrajnával, amelyet a jubileumi NATO-csúcs helyszínén, Washingtonban írt alá csütörtökön Klaus Iohannis román és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – adta hírül az MTI. 

    Ukrajna hasonló megállapodást kötött korábban a világ 21 másik országával és az Európai Unió egészével, annak a biztonsági garanciának a részeként, amelyet a világ iparilag legfejlettebb országai (G7) ígértek Ukrajnának tavaly Vilniusban, az akkori NATO-csúcstalálkozó helyszínén, addig is, amíg a védelmi szövetség tagjává válhat.

    A román elnöki hivatal honlapján közzétett „Ukrajna önvédelmi képességét és az orosz agresszió elleni küzdelmét, illetve Románia biztonságának megerősítését” célzó, 16 fejezetből álló dokumentum a két ország között már meglévő együttműködést foglalja keretbe, egyben egy tíz évre szóló szándéknyilatkozat is az együttműködés folytatására.

    Közösen lép fel a két ország

    A megállapodás tételesen említi

    • az F–16-os harci gépeken repülő ukrán pilóták romániai kiképzését,
    • a Fekete-tenger aknamentesítésére irányuló nemzetközi összefogást,
    • az ukrán élelmiszerexport számára román folyami és tengeri kikötőkön keresztül biztosított alternatív kereskedelmi útvonalat,
    • a hadiipari együttműködést
    • és a dróntámadásokkal és hibrid hadviseléssel kapcsolatban szerzett tapasztalatok megosztását.

    A két ország közösen lép fel a határon átnyúló szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében, és a felek „kiemelt jelentőségűnek” minősítik azt is, hogy – az európai és euroatlanti integrációhoz szükséges reformok részeként – „Ukrajna kitartó erőfeszítéseket tegyen az alapvető emberi szabadságjogok tiszteletben tartása érdekében, lehetővé téve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak teljes körű, tartós gyakorlását”.

    A román média – az elnöki hivatal tájékoztatására hivatkozva – egybehangzóan kihangsúlyozta, hogy Klaus Iohannis és Volodimir Zelenszkij politikai, nem pedig jogi érvényű dokumentumot írt alá Washingtonban, vagyis a „kétoldalú biztonsági megállapodással” Románia nem kötelezte el magát, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának.

  • Szatmári Noémi

    Az ukrán elnök megértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna addig nem lesz tagja a NATO-nak, amíg területén háború zajlik. Volodimir Zelenszkij erről csütörtökön Washingtonban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján beszélt a NATO–Ukrajna Tanács ülése előtt – adta hírül az MTI. 

    Az ukrán államfő azt ígérte: Kijev mindent megtesz a jövőben is annak érdekében, hogy amikor annak eljön a napja és meghívást kap a NATO-tól, a taggá válás megtörténhessen. Egyben erős megszövegezésnek nevezte a NATO-csúcstalálkozó szerdán elfogadott nyilatkozatában szereplő szavakat az ukrán taggá válási folyamat „visszafordíthatatlanságáról”.

    Volodimir Zelenszkij úgy vélte: Ukrajna NATO-tagsága mindkét fél számára sikert hoz. Ukrajna erősíti a NATO-t – fejtette ki az ukrán elnök és úgy fogalmazott, hogy „erős embereink vannak, és erős hadseregünk, és egy zsarnok, Putyin ellen harcol”.

    Az ukrán elnök kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem tudott Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai, majd pekingi látogatásáról, amelyek a Kijevben történt találkozójukat követték. Jens Stoltenberg ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a különböző szövetséges országok vezetői találkoznak különböző politikai vezetőkkel, az pedig nem a NATO feladata, hogy megszabja, tagállami vezetői kivel találkoznak. Ami a NATO-nak számít az az, hogy minden tag egyetért a közös politikában, szerdán pedig nagyon erős nyilatkozat született mind a 32 szövetséges részéről – hangsúlyozta a NATO főtitkára.