„A következő hetekben Ukrajnának szállított F–16-osok nem képesek azonnali légi fölényt biztosítani Oroszország robusztus légvédelmével szemben, de lehetővé teszik Kijev számára, hogy átálljon egy nyugati típusú légierőre, és jobban alkalmazza az amerikai lőszereket” – jelentette ki James B. Hecker, az Egyesült Államok légierejének európai–afrikai parancsnoka július 30-án, a Mitchell Institute for Aerospace Studies rendezvényén, amiről az Air&Space Forces magazin is beszámolt.
Nem ez lesz az »aranylövedék«, és most, hogy hirtelen F–16-osaik lesznek, nem fognak azonnal légi fölényre szert tenni
– mondta a parancsnok, és felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán erők az integrált légi és rakétavédelmi rendszerekkel állnak szemben.
A nyugati szövetségesek hetek óta jelezték az F–16-osok közelgő érkezését, de a mai napig egyetlen repülőgépről sem érkezett hír, hogy már Ukrajnában tartózkodna. Várhatóan Hollandia és Dánia adja az első gépeket, Belgium és Norvégia a szállításukat is vállalta. A parancsnok úgy látja, hogy az ukrán légierőnek egy évtizedbe telik majd, mire teljesen integrálódik a nyugati rendszerbe.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama Oroszország ukrajnai háborújáról. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Köszönjük szépen egész napos figyelmüket, kövessék pénteken is az orosz–ukrán háború eseményeit!
Az orosz hadsereg a Donyeck megyei Pokrovszk közelében húzódó frontvonalra összpontosítja erőit – közölte csütörtökön Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.
Szirszkij, miután az utóbbi napokban helyzetfelmérés céljából látogatást tett a frontvonalakon, megjegyezte, hogy különböző intenzitással, de az arcvonal minden pontján zajlanak összecsapások. Elismerte, hogy egyes térségekben jelentős veszteségek árán, de az orosz erőknek sikerült „kisebb sikereket” elérniük.
Szavai szerint az orosz hadsereg legtapasztaltabb rohamegységeit veti be Pokrovszk térségében, hogy áttörje Zselanne, Novohrodivka és Pokrovszk vonalán az ukrán védelmet. Beszámolt arról is, hogy heves harcok dúlnak a kupjanszki frontszakaszon is Piscsane, Sztyelmahivka és Makiivka települések mellett. Szirszkij szerint az ukrán erők „tartják állásaikat”.
Az ukrán főparancsnok mindemellett bonyolultnak nevezte a Sziverszk melletti frontszakaszon kialakult helyzetet, mondván az orosz erők folyamatosan tüzérségi csapásokat és rohamokat hajtanak végre, de – mint mondta – sikertelenül. Szintén heves összecsapásokról számolt be a donyecki Csasziv Jar és Nyu Jork falu, valamint a harkivi Hluboke és Vovcsanszk térségéből.
Az ukrán 47-es számú gépesített dandár egy járműre rögzített kamerával felvett videót tett közzé, amelyből kiderül, milyen belülről egy M2A2 Bradley lövészpáncélos, amikor éles bevetésen használják.
A felvételen az látható, ahogyan a Bradley kiégett falvakon halad keresztül, kilőtt páncélosok mellett hajt el, majd harcba keveredik az orosz erőkkel – írja az Infostart. A lövészpáncélosra a felvétel alapján többször is rálőnek az oroszok nagy kaliberű fegyverrel, egyszer közvetlen találat is éri, de továbbgurul.
Mint írják, az M2A2 Bradley-ket az ukrán katonák azért szeretik annyira, mert nagy a túlélőképességük, és a méretükhöz képest jelentős a tűzerejük. Ennek ellenére az ukrán erők már csaknem 100 Bradley-t veszítettek.
Video of a Bradley from Ukraine’s 47th Mechanized Brigade coming under fire and surviving a strike. https://t.co/komsi8UL3y pic.twitter.com/HRehpSVp4S
— Rob Lee (@RALee85) July 30, 2024
Az ankarai Esenboga repülőtéren a török titkosszolgálat (MIT) koordinálásával fogolycsere zajlott Oroszország és az Egyesült Államok között.
Ahogyan arról beszámoltunk, a kémkedésért elítélt Paul Whelan és a The Wall Street Journal riportere, Evan Gerashkovich az Oroszország és az Egyesült Államok közötti fogolycsere keretében elhagyta Oroszországot, az akcióról felvétel is készült.
Ankara Esenboğa Havalimanı'nda, MİT koordinesinde Rusya ile ABD arasında mahkum takası gerçekleşti.
— Sabah (@sabah) August 1, 2024
Serbest kalanlar arasında WSJ muhabiri Evan Gershkovich ve eski ABD Deniz Piyadesi Paul Whelan da var. pic.twitter.com/vvaudoBNvj
Az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Oroszország közötti fogolycsere a hidegháború óta a legnagyobb. A hírek szerint mintegy 24 ember vehet részt Oroszország és a nyugati országok közötti fogolycserében. Más források szerint az egyezség legalább 12, Oroszországban fogvatartottat érint, és további 8 orosz állampolgárt várhatóan visszaküldenek Oroszországba. Csütörtökön egész nap érkeztek a hírek arról, hogy a csereügylet miatt Oroszországból mintegy tucatnyi foglyot szállítanak át Németországba. Olyan nevek tűntek fel, mint Vagyim Kraszikov, aki 2019-ben Németországban meggyilkolt egy Oroszországból elmenekült csecsen aktivistát, de lehetett olyat is olvasni, hogy az orosz fegyveres erőkről szóló álhírek miatt elítélt Alsou Kurmasheva is szóba került.
Hatalmas orosz–amerikai fogolycsere folyik. Kiszabadulhatott az orosz fogva tartásból Evan Gershkovich, akit tavaly márciusban tartóztattak le Jekatyerinburgban, amikor munkáltatójának, a The Wall Street Journalnak készített riportot, de szabadlábra kerülhet Vagyim Kraszikov, az FSZB bérgyilkosa is.
Részleteket az alábbi cikkünkben olvashat.
A Moldovai Köztársaság nemkívánatos személynek nyilvánította és kiutasította területéről az orosz nagykövetség egyik diplomáciai státusban lévő munkatársát, Oleg Vasznyecov nagykövetet pedig bekérették a külügyminisztériumba, hogy tájékoztassák az ügyről – jelentette be csütörtökön a moldovai külügyminisztérium.
A közleményben a döntés indoklásaként azt írták, hogy az érintett személy „a státuszával össze nem egyeztethető” tevékenységet folytatott.
A kiutasítás előzménye, hogy szerda este hazaárulás, illetve államellenes összeesküvés gyanújával őrizetbe vették a moldovai parlament és a határrendészet egy-egy munkatársát. Az ügyészség gyanúja szerint tavaly minősített adatokat gyűjtöttek, és folyamatosan továbbítottak az egyik külföldi nagykövetség munkatársának.
A moldovai média beszámolója szerint az orosz nagykövet „barátságtalan lépésnek” nevezte a moldovai hatóságok döntését, hozzátéve, hogy szerinte nincsenek bizonyítékaik a szóban forgó orosz diplomata ellen; ezért válaszintézkedést helyezett kilátásba orosz részről. A nagykövetség honlapján megjelent szerdai közleményben pedig „a Moldovában mesterségesen szított újabb oroszellenes hangulatkeltés megnyilvánulásának” nevezték a letartóztatásokat.
Az ukrajnai háború kezdetétől 2023 nyaráig 45 orosz diplomatát utasítottak ki; idén júniusban pedig Moldova korábbi vezérkari főnökét, Igor Gorgant vádolták meg azzal, hogy bizalmas információkat adott át az orosz titkosszolgálatnak, majd minden korábbi kitüntetésétől és rangjától megfosztották – írja az MTI.
Hamis X-posztot tettek közzé az oroszok Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nevében – állítja Heorhij Tehij minisztériumi szóvivő.
Az elméletileg Kulebához tartozó posztban az áll, hogy az Egyesült Államok erőforrásai végesek, Ukrajnának pedig szüksége van minden szövetségesére az oroszokkal szemben, így arra kéri Izraelt, ne szítsák a háború tüzét a Közel-Keleten.
Tehij arra hívja fel a figyelmet, hogy a poszt valójában nem létezik, mindössze az orosz propaganda „béna hamisítása”. A külügyminisztériumi tisztviselő hivatalosan igazolta, hogy a tweet hamis, Dmitro Kuleba pedig sosem állította a leírtakat.
Anyone who can check @DmytroKuleba's profile should be able to see that such a tweet does not exist. But, because Russian propaganda is working hard to spread this lame forgery, I can officially confirm that it is a fake. Ukraine's foreign minister has never stated this. pic.twitter.com/ni7mXkdsWX
— Heorhii Tykhyi (@SpoxUkraineMFA) August 1, 2024
Jó eséllyel Brüsszel, sőt maga Ursula von der Leyen javasolta azt Ukrajnának, hogy ne engedje át az orosz kőolaj jelentős részét – mondta a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója a közmédia csatornáin csütörtök reggel az MTI szerint. Menczer Tamás az M1 és a Kossuth rádió műsoraiban arról beszélt, hogy az ukrán döntés veszélyezteti Magyarország és Szlovákia energiabiztonságát, holott ezt az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás tiltja.
Brüsszelnek, az Európai Bizottságnak ebben a helyzetben fel kellene lépnie a tagállamai védelmében, „őrködnie” kellene a megállapodás betartatásán – fogalmazott a kommunikációs igazgató, hozzátéve, ehhez képest semmi sem történik.
Amit mi az elején mondtunk, pedzegettünk, azt egyre határozottabban kell mondani, jelesül és konkrétan azt, hogy jó eséllyel maga Brüsszel, illetve jó eséllyel maga Ursula von der Leyen javasolta Ukrajnának, hogy zárja el az olajat
– fogalmazott Menczer Tamás, hozzátéve, hogy Magyarország minden eszközzel meg fogja védeni magát, de „nem lenne baj, ha a bizottság egyszer és kivételesen a szabályok és a józan ész szerint járna el, de erre ezek szerint nem számíthatunk”.
Nagy problémák vannak a YouTube-bal Oroszországban, nem lehet új videókat feltölteni a portálra – írja a Strana Today.
A felhasználók is tömegesen panaszkodni kezdtek a videók lassú betöltésére és a folyamatos „lefagyásra”, amikor görgetni próbálnak az oldalon. Az oka minden bizonnyal az lehet, hogy egy nappal korábban Oroszország bemutatta a saját videómegosztó portálját, a Platfromot, amelynek kialakítása és működése a YouTube-ról lett lemásolva.
Az orosz Állami Duma képviselője, Alexander Khinshtein azt mondta, hogy a hét végére 40 százalékra, a következő hét végére pedig 70 százalékra csökkenhet a videoplatform letöltési sebessége az asztali számítógépeken.
Július–augusztus folyamán lesz némi romlás, vagyis egyes régiókban romlanak a YouTube feltételei. Egyes régiókban lassulni fog, lesz, ahol az oldal meghibásodik, valahol pedig összeomlik az alkalmazás. Szeptemberben megkezdődik a teljes blokkolás
– mondta Khinshtein.
Meghalt két nő a Nikopolt ért orosz ágyúzásban – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Nikopolban két nőt, egy anyát és egy lányt öltek meg. Az egyikük 40 éves volt. A másik ma töltötte be a 72. életévét. Ezek az orosz ágyúzás tragikus következményei. Többtucatnyi lövedékkel találták el a várost. Az áldozatokon kívül van egy sebesült is. Ő egy 46 éves férfi. Őt kórházban fogják kezelni” – mondta Szerhij Liszak, a Dnyiprói Regionális Katonai Adminisztráció vezetője.
Lysak hozzátette, hogy a lövések magas épületeket romboltak le, magánházakat, egy tűzoltóállomást, egy főiskolát, egy középiskolát és buszokat rongáltak meg.
Huszonnégy foglyot készül elcserélni egymással Oroszország és a nyugati államok az egyik legnagyobb túszcserében az ukrán háború kezdete óta – számolt be a CBS értesülései alapján a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A foglyok között feltűnt a hazaárulás miatt elítélt Vlagyimir Kara-Murza újságíró, a kémkedésért bebörtönzött Paul Whelan, az orosz fegyveres erőkről szóló álhírek miatt elítélt Alsu Kurmasheva és Evan Greshkovich, valamint a németek által szintén kémkedésért fogságban tartott Vagyim Kraszikov.
Az összesen huszonnégy túsz közül nyolcan térnek vissza az Orosz Föderációba, tizenhatan pedig az Egyesült Államokba és Európába.
A kémkedésért elítélt Paul Whelan és a The Wall Street Journal riportere, Evan Gerashkovich az Oroszország és az Egyesült Államok közötti fogolycsere keretében elhagyta Oroszországot – írja a Bloomberg meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.
A lap szerint az Egyesült Államok és szövetségesei szintén több foglyot adnak át Moszkvának. Azt ugyanakkor nem részletezik, hogy pontosan kiket kap Oroszország a csere részeként.
A hírt egyelőre hivatalosan egyik fél sem erősítette meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy ha Kína határozottan fellép, akkor képes lesz arra kényszeríteni Oroszországot, hogy hagyjon fel az Ukrajna elleni háborúval – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ha Kína akarja, rá tudja kényszeríteni Oroszországot, hogy hagyja abba ezt a háborút. Így beszélünk az egész világról. Kína szerves része ennek a világnak, az egyik befolyásos hatalom. Szeretném, ha nem vállalnának közvetítő szerepet. Szeretném, ha nyomást gyakorolnának Oroszországra, hogy fejezze be a háborút. Ahogy az Egyesült Államok is nyomást gyakorol. Ahogy az EU is nyomást gyakorol
– mondta az ukrán államfő.
Zelenszkij szerint minél erősebb az állam, annál nagyobb nyomást kell gyakorolni Oroszországra, és akkor gyors eredmény születik.
Véleménye szerint a közvetítői pozíció nem erős. „Ezért szeretném, ha Kína erős álláspontot képviselne ebben a háborúban, hogy megállítsák az oroszokat” – tette hozzá.
Augusztus 8-tól Észtország a szankciók kijátszása elleni küzdelem jegyében vámellenőrzést vezet be minden, az Oroszországgal közös határt átlépő utazó számára. Ezt Margus Tsahkna észt külügyminiszter jelentette be – írja a European Pravda.
„Augusztus 8-tól Észtország általános vámellenőrzést fog végezni az orosz határon, hogy ne tápláljuk az orosz háborús gépezetet, és ne segítsük az agresszort a szankciók kijátszásában” – mondta.
Korábban arról számoltak be, hogy a pénzügyminisztérium és a belügyminisztérium tervet dolgozott ki az Észtországból Oroszországba utazó személyek és áruk vámellenőrzésének fokozatos bevezetésére.
Sajnos határainkon folytatódnak a szankciók kijátszására és a tiltott áruk csempészésére irányuló kísérletek, ahogy Oroszország Ukrajna elleni brutális háborúja is… Az áruk általános ellenőrzésének alkalmazásával megnehezítjük Oroszország számára a szankciók kijátszását és a hadigépezetének ellátását
– mondta Kristen Mihal miniszterelnök.
Volodimir Zelenszkij elnök szerint miután az oroszok kudarcot vallottak a nyár eleji Harkiv elleni támadásukban, megváltoztatták fő céljukat, most a Donyecki területen lévő Pokrovszk elfoglalása a prioritásuk – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az egész kelet bonyolult. Miután nem sikerült bevenniük Harkivot, a fő cél megváltozott. A fő irányuk nem az egész kelet, bár Szlovjanszk sem kivétel, de azt mondanám, ma Pokrovszk a prioritásuk
– mondta az ukrán államfő.
Hozzátette: „Természetesen ott van még Kosztantyinivka is, természetesen Toretszk a céljuk, természetesen Szlovjanszkkal kapcsolatban is akarnak és vannak terveik, de ezek mind tervek. A legnagyobb létszámú személyzet, a legtöbb fegyver és minden, amijük van, ma Pokrovszk irányába összpontosul.”
A Harkivi területen az elmúlt nap ketten meghaltak és hárman megsebesültek orosz támadásokban. A sérültek között volt egy 10 éves gyermek is. Ezt Oleh Szinyehubov, a harkivi területi katonai közigazgatás vezetője közölte a Facebookon közzétett bejegyzésében – írja az Ukrinform.
A területi kormányzó közlése szerint csütörtökön 05:13-kor a Kupjanszki járásbeli Novoszinove faluban egy garázst, egy autót és két magánházat rongáltak meg orosz lövések. Egy ember meghalt, személyazonossága még megállapítás alatt van.
Éjfél után nem sokkal Izsiumban egy 58 éves nő megsérült egy Iszkander – M rendszerből indított rakétatámadás következtében. Egy másik településen egy 55 éves férfi sérült meg az orosz hadsereg által ledobott irányított légibomba miatt.
Az oroszok irányított légibombákat dobtak Horiane falura is, megrongálva hat magánházat. Egy 38 éves nő meghalt, egy 10 éves fiú pedig megsebesült.
„A következő hetekben Ukrajnának szállított F–16-osok nem képesek azonnali légi fölényt biztosítani Oroszország robusztus légvédelmével szemben, de lehetővé teszik Kijev számára, hogy átálljon egy nyugati típusú légierőre, és jobban alkalmazza az amerikai lőszereket” – jelentette ki James B. Hecker, az Egyesült Államok légierejének európai–afrikai parancsnoka július 30-án, a Mitchell Institute for Aerospace Studies rendezvényén, amiről az Air&Space Forces magazin is beszámolt.
Nem ez lesz az »aranylövedék«, és most, hogy hirtelen F–16-osaik lesznek, nem fognak azonnal légi fölényre szert tenni
– mondta a parancsnok, és felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán erők az integrált légi és rakétavédelmi rendszerekkel állnak szemben.
A nyugati szövetségesek hetek óta jelezték az F–16-osok közelgő érkezését, de a mai napig egyetlen repülőgépről sem érkezett hír, hogy már Ukrajnában tartózkodna. Várhatóan Hollandia és Dánia adja az első gépeket, Belgium és Norvégia a szállításukat is vállalta. A parancsnok úgy látja, hogy az ukrán légierőnek egy évtizedbe telik majd, mire teljesen integrálódik a nyugati rendszerbe.
Számadatokat közöltek az Ukrán Fegyveres Erők az oroszok veszteségeiről, 115 drón és 42 páncélozott harckocsi is szerepel a listán – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A személyi állomány körében az oroszok vesztesége hozzávetőlegesen 579 490 főt jelent. A felszereléseket illetően 8399 harckocsi, 16 203 páncélozott harckocsi, 16 119 tüzérségi rendszer és 1132 rakétavető szerepel a listán.
Éjszaka orosz csapatok rakétákkal lőtték a Mikolajivi terület Bástanka járását. Erről Vitalij Kim, a Mikolajivi területi katonai közigazgatás vezetője számolt be a Telegramon, írja az Ukrinform.
A támadás következtében több tűz is keletkezett, de ezeket a tűzoltók gyorsan eloltották. Áldozatok nem voltak.
Július 30-án az orosz hadsereg aknavetőkkel lőtte a Mikolajivi területen fekvő Ocsakivszka községet.
Az ukrán védelmi erők légiereje, rakétacsapatai és tüzérsége szerdán 18 csapást mért az oroszok személyi állományára és azokra a területekre, ahol a fegyvereik és haditechnikai eszközeik koncentrálódtak – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ezenkívül öt parancsnoki állást, két légvédelmi létesítményt, egy kommunikációs központot, három lőszer- és üzemanyagraktárt, valamint az oroszok egy másik fontos létesítményét is találat érte.
„Az ellenség két rakétacsapást hajtott végre ukrán egységek állásaira és lakott területekre öt rakétával, valamint 77 légicsapást, 103 KAB-ot ledobva” – közölte az ukrán vezérkar.
Az oroszok szerdán 20 települést támadtak meg Herszonban, aminek következtében egy ember meghalt, tíz másik pedig megsebesült – írja az Ukrinform.
Ezt Olekszandr Prokudin, a regionális állami közigazgatás vezetője jelentette be a Telegramon. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg lakott területekre mért csapást a térségben, egy irodaépület, egy melléképület és személygépkocsik is megrongálódtak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán aláírta a külföldi adósság törlesztésének augusztus 1-től október 1-ig történő felfüggesztését lehetővé tévő határozatot – számolt be az MTI. A Portfolio szerint ezzel technikai csődbe került az ország.
Ukrajna a hónap elején jelentette be egy megállapodás előkészítését a kötvénytulajdonosok egy csoportjával közel 20 milliárd dolláros külföldi adósság törlesztésének az átütemezéséről. Majd július 22-én jelentették be az ideiglenesen elfogadott szerkezetátalakítási megállapodást, amelyet a kötvénytulajdonosok várhatóan a következő hetekben hivatalosan is jóváhagynak.
A szerdán aláírt határozat alapján Ukrajna nem fogja kifizetni az augusztus 1-jén esedékes, 2026-os lejáratú eurókötvény 34 millió dolláros kamatszelvényét. A hitelmegállapodás 10 napos haladékot biztosít minden esedékes kamattörlesztésre, de a kormány jelezte, hogy nem fog fizetni.
Orosz médiumok arról számoltak be, hogy Evan Gershkovich amerikai újságíró, a The Wall Street Journal riportere egy fogolycsere részeként szabadulhat – írja a Daily Mail.
Az orosz hírügynökség szerint olyan foglyok is részt vehetnek a cserében, akik kapcsolatban álltak Alekszej Navalnijjal, Vlagyimir Putyin politikai ellenfelével, akit februárban holtan találtak egy fogolytáborban. Egyes hírek szerint ez lehet a legnagyobb fogolycsere az Egyesült Államok és Oroszország között a hidegháború vége óta.
A Moscow Times által idézett névtelen forrás szerint az orosz hatóságok nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az információt Oroszországon belül a lehető legnagyobb titokban tartsák az utolsó pillanatig.
A csere közeledtére utal az is, hogy a Moscow Times szerint négy, többek között kiberbűnözés, csempészet és pénzmosás vádjával az Egyesült Államokban bebörtönzött orosz eltűnt a szövetségi fogvatartottak adatbázisából az Egyesült Államokban.
Evan Gerskovichot 2023 márciusában vették őrizetbe kémkedés vádjával, júliusban 16 év börtönbüntetésre ítélték. A Fehér Ház többször is azt állította, hogy a Gershkovich elleni vádakat jogtalannak tartja, és „elkötelezett” a szabadon bocsátása mellett.
Több nyugati médium is azt közölte, hogy Ukrajna már kapott hat F–16-os vadászgépet Hollandiától, ugyanakkor az Egyesült Államok nem erősítette meg és nem is cáfolta az első F–16-os vadászgépek átadását – írja az Unian.
Ezt John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációért felelős koordinátora jelentette ki egy július 31-i tájékoztatón. Arra a kérdésre, hogy igazak-e az F–16-os vadászgépek első tételének átadásáról szóló pletykák, a tisztviselő elmondta: „Az ukránokkal kell beszélni.”
John Kirby emlékeztetett arra is, hogy a nyugati vadászgépek Ukrajnának történő átadásának folyamata a washingtoni NATO-csúcstalálkozón született megállapodásnak megfelelően halad előre.
„Kijelentettük, hogy a nyár végéig üzembe helyezzük őket. Nincs okunk kételkedni ebben” – tette hozzá.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte azokat az Ukrajnához intézett felhívásokat, melyek szerint engedjenek át területeket az Oroszországgal kötött békéért cserébe – írja az Ukrajinszka Pravda.
Képzeljük el, hogy megtámadtak minket: Dél-Stájerországot vagy Burgenlandot megszállta egy idegen állam, megpróbálták megsemmisíteni Ausztria szövetségi kormányát, vagy kiűzni az országból. És akkor azt mondanák: »Kedves osztrákok, miért nem adjátok fel területetek egy részét a béke érdekében?« Elfogadhatatlannak tartom az ilyen kívülről érkező felhívásokat
– fogalmazott a politikus.
Hangsúlyozta, hogy ez az ukrán nép ügye. Szerinte az ukrán embereknek maguknak kell eldönteniük, hogy mikor állnak készen a tárgyalásokra.
„A végén lesznek tárgyalások Oroszországgal. Mert mindannyian békét akarunk. De nem lehet béke diktátum alatt. Nem lehet béke, amelyet Oroszország vagy bárki más kényszerít ki Ukrajna véleményének figyelembevétele nélkül. Ez elfogadhatatlan” – mondta Schallenberg.
Oroszország július 31-én nagyszámú „figyelemelterelő drónt” vetett be a háborúban, amelyek feladata nem a célpontok megsemmisítése volt, hanem az ukrán légvédelem feltérképezése – számolt be Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Moszkva szerdán összesen 89 Sahíd-típusú támadó drónt és egy Kh–59-es rakétát lőtt ki Ukrajna ellen, az ukrán légierő azonban mindet megsemmisítette – húzta alá a szóvivő.
Oroszország célja a légvédelmi rendszerek kimerítése és feltérképezése. Ez nem egy új taktika. Az ukrán biztonsági és védelmi erők már felkészültek rá és hatékonyan elhárították a próbálkozásokat
– mondta a The Kyiv Independent szerint Andrij Juszov.
Az orosz csapatok kis számban használnak egy új típusú, úgynevezett Gerbera drónt is, amely egy olcsóbb változata a Sahíd támadódrónoknak – árulta el Vlagyiszlav Vlasjuk, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója.
Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon 6881 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7105 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 101 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője kijelentette, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök példáját követve Oroszországba utazik – írja az RBC-Ukraine.
„Van egy meghívóm Oroszországba, ami bármilyen dátumra érvényes. Elsődlegesen azért megyek oda, mert ha az úgynevezett rossz oroszok elvágják az olajunkat, akkor a sírás itt már nem segít“ – fogalmazott.
Andrej Danko azzal indokolta oroszországi útját, hogy a közelmúltban Kijev szankciókkal sújtotta a Lukoilt, az egyik legnagyobb orosz kőolajipari céget, eltiltva bármilyen ukrajnai tevékenységtől és leállítva a kőolajszállítást a magyarországi és szlovákiai kőolaj-finomítókba. Robert Fico szlovák miniszterelnök közölte, hogy leállítja az Ukrajnának szánt dízelszállításokat, ha Kijev nem állítja vissza a Lukoil orosz cég területén áthaladó tranzitját. Az SNS vezetője élesen bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
„Az egész világ azt akarja – beleértve Ukrajnát is –, hogy Oroszország vegyen részt az idei második nemzetközi békekongresszuson” – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy sajtótájékoztatón.
A francia AFP hírügynökség szerint az ukrán elnök még kedden nyilatkozott több francia lapnak Rivnében, egy iskolai tornateremben, és ott beszélt erről.
BREAKING 'Whole world', including Ukraine, wants Russia at next peace summit: President Zelensky pic.twitter.com/scOEQ5J2Ty
— AFP News Agency (@AFP) July 31, 2024
Mint a hírügynökség írta, az orosz előrenyomulások és az egyre kétségesebb nyugati támogatások közepette Zelenszkij egy „ambiciózus diplomáciai offenzívát” indított a háború befejezése érdekében. Az első, júniusban megrendezett svájci békekonferencián Moszkva még nem képviseltette magát (miután jó előre közölték, hogy nem is akarnak részt venni).
Ezzel szemben az ukrán elnök most azt mondta: bár a Kreml nem kapott meghívást az első találkozóra, most itt az ideje, hogy Moszkva helyet foglaljon az asztalnál. „A világ többsége ma azt mondja, hogy Oroszországnak képviseltetnie kell magát a második csúcstalálkozón, különben nem fogunk érdemi eredményeket elérni” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij, hozzátéve:
Mivel az egész világ azt akarja, hogy ott legyenek az asztalnál, mi sem lehetünk ellene.
Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy Kína kulcsfontosságú szereplő a békefolyamatban, de azt mondta: nem akar közvetítést Pekingtől. Ehelyett arra ösztökélte Pekinget, hogy gyakoroljon nyomást a Kremlre az invázió befejezése érdekében.
Ha Kína akarja, rákényszerítheti Oroszországot, hogy hagyja abba ezt a háborút
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök kritizálta az Ukrajnával szemben bevezetett nyugati fegyverhasználati korlátozásokat, és azt is, hogy a szállítmányok néha megrekednek. A NATO vezetőit arra kérte, hogy oldják fel a fegyverkorlátozásokat az orosz területen fekvő katonai célpontokkal szemben.
Beszélt arról is, hogy a párizsi olimpia megnyitójára miért nem ment el. „Szívesen részt vettem volna, ha ez nem egy ilyen nehéz időszak lenne az országom számára. Ez egy feszült pillanat az országunk keleti részén” – mondta, utalva arra, hogy Oroszország elfoglalt egy sor falut a Donbászban az utóbbi napokban. Továbbá bírálta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntését, amelynek értelmében néhány orosz sportoló semleges zászló alatt indulhat a párizsi játékokon.
Legyenek rajta vérfoltok, aztán hadd versenyezzenek
– mondta, miközben „darabos szankcióknak” minősítette a NOB említett döntését.
Végül beszélt arról is, hogy az amerikai elnökválasztással együtt járnak bizonyos „kiszámíthatatlan kockázatok”, de beosztottjai állandó kapcsolatban vannak Joe Biden elnök, valamint a két elnökjelölt, Donald Trump és Kamala Harris csapataival is.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!