Súlyos csapás érte Ukrajnát, lezuhant az első F-16-os, odaveszett az ország egyik legjobb pilótája

Búcsúzunk

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

Nyolcan sérültek meg egy Kupjanszk elleni légicsapás következtében;
Elképesztő összegbe került Moszkva Ukrajna elleni kíméletlen támadása;
Legalább 15 orosz drón támadta Kijevet az éjjel;
Letartóztatták az orosz védelmi miniszter helyettesét, bilincsben érkezett a bíróságra;
Súlyos csapás érte Ukrajnát, lezuhant az első F–16-os, odaveszett az ország egyik legjobb pilótája.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!

Magyar–ukrán agrárminiszteri találkozó volt Kijevben

Magyarország számára továbbra is a magyar gazdák érdeke az első, ezért a magyar kormány továbbra is fenntartja az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat. Hazánk elismeri Ukrajna mezőgazdasági törekvéseit, de ezek nem mehetnek a magyar agrárgazdaság kárára − jelentette ki Nagy István agrárminiszter, aki Kijevben tárgyalt Tarasz Viszockijjal, Ukrajna Agrárpolitikai és Élelmiszerügyi Minisztériumának ügyvivőjével az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint.

Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.

Svédország orosz szabotázsakciók veszélyére figyelmeztet

A svédországi biztonsági cégek az orosz szabotázskísérletek számának növekedéséről számoltak be, beleértve a védelmi vállalatok létesítményei felett drónok használatát azok dokumentálására és feltérképezésére, az „agresszívabb” kémkedést, a kibertámadásokat és a félretájékoztatást, írta meg a The Guardian.

Európában az elmúlt hónapokban több olyan incidens történt, amelyek mögött orosz beavatkozást sejtenek, köztük egy német fegyvergyártó cég vezérigazgatójának meggyilkolására irányuló meghiúsult tervet, és egy berlini gyárban lévő tűzesetet.

A svéd biztonsági szolgálat (Sapo) szerint „megnövekedett orosz hajlandóság” tapasztalható, többek között befolyásolási műveletek és szabotázsakciók végrehajtása terén, közölte Karl Melin, a Sapo szóvivője. Svédország Ukrajnának nyújtott támogatása miatt a svéd biztonsági szolgálat a katonai létesítményeket és a fegyvergyárakat tartja a legsebezhetőbbnek.

Közvélemény-kutatás: Az ukránok minden oroszt felelősnek tartanak a háborúért

Az ukránok közel 80 százaléka gondolja úgy, hogy nemcsak a Kreml, hanem az összes orosz állampolgár felelős az ukrajnai háborúért – ismertette a The Kyiv Independent az Ilko Kucheriv Democratic Initiatives Foundation augusztusi kutatását.

A megkérdezettek 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyetért azzal, hogy minden orosz felelős az Ukrajna elleni agresszióért. A válaszadók csupán 20 százaléka nem értett egyet, 4 százaléknak pedig nem volt egyértelmű álláspontja.

A kutatásban 65 százalék gondolta úgy, hogy az orosz lakosság az Ukrajna elleni háború folytatására ösztönzi Oroszország vezetését.

Szijjártó Péter: Az EU tétlenül nézi, hogy Ukrajna a magyar és a szlovák energiabiztonsággal szórakozik

Ukrajna Magyarország és Szlovákia nemzetbiztonságát veszélyezteti az orosz Lukoil kőolajtranzitjának ellehetetlenítésével, az Európai Bizottság pedig semmit nem lépett az ügyben − közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján tudatta, hogy ukrán kollégája is részt vett az egyeztetésen, aki hangsúlyosan beszélt a hazája energetikai rendszerét érő orosz támadásokról.

„Itt a magyar álláspont egyértelmű. Egy ország energiaellátása nemzetbiztonsági kérdés. Ezért hogyha egy ország energiaellátásának biztonságát veszélyezteti egy másik ország, akkor az a nemzetbiztonsági érdekeit is veszélyezteti a célzott országnak” − szögezte le.

„És pontosan ugyanígy van ez most Ukrajna és Magyarország vonatkozásában is. Ugyanis Ukrajna azzal, hogy az Oroszországból származó magyar olajimport mintegy harmadát gyakorlatilag jogi eszközökkel ellehetetleníti, a magyar energiaellátás biztonságát ássa alá, vagy legalábbis állítja jelentős kihívások elé” − figyelmeztetett. Majd kitért arra is, hogy ugyanígy van ez Szlovákia vonatkozásában is, ahol az orosz olajimport mintegy 40-45 százalékának blokkolásáról van szó Ukrajna részéről.

„És el kell mondani, hogy az Európai Bizottság lelepleződött, mert vagy annyira gyenge az Európai Unió, hogy egy nem uniós tagországgal szemben nem tudja megvédeni két tagállam energiabiztonságát, vagy saját maga találta ki ezt az egészet, és éppen Brüsszelből utasították Kijevet erre, a magyar és szlovák energiabiztonságot korlátozó lépésre” − jelentette ki.

Szijjártó Péter szerint akármelyik is igaz, „elég kiábrándító, hogy vagy ennyire gyenge az Európai Unió, vagy ennyire arcátlan módon Kijev mögé bújva próbálják a magyar és szlovák békepárti álláspontot változásra kényszeríteni”. Kiemelte, hogy ő maga és szlovák kollégája is csalódottságát fejezte ki az Európai Bizottság eljárásával kapcsolatban, és arra is emlékeztetett, hogy mindkét ország jelentősen hozzájárul Ukrajna ellátásának biztonságához.

„Az ukrán villamosenergia-import 42 százaléka jelenleg Magyarországon keresztül érkezik Ukrajnába, és a magyar állami vállalatok jelentős beruházásokat hajtottak végre annak érdekében, hogy az európai és az ukrán hálózatok szinkronizáltan tudjanak egymással működni” − mutatott rá. „Mindezen intézkedések nélkül Ukrajna villamosenergia-ellátása nem lenne biztonságban (.) És ennek ellenére kellett szembesülnünk azzal, hogy Ukrajna mind a magyar, mind pedig a szlovák energiaellátás biztonságával szórakozik” − tette hozzá.

A miniszter ezután is arról beszámolt, hogy folyamatosak a tárgyalások az orosz szállítókkal és az ukrán rendszerüzemeltetővel arról, hogy milyen jogi megoldással lenne garantálhatóan hosszú távú az ellátás. „De még egyszer mondom, ebből nem nekünk kéne, hogy feladat adódjon, hanem vagy az ukránoknak kéne visszaállítani az eredeti állapotot, vagy az Európai Uniónak fellépni ebben a kérdésben” − közölte.

Majd kifejtette, hogy eddig mindenféle átmeneti eszközökkel sikerült rövid és középtávon biztosítani az ellátást, de az energia esetében kizárólag a hosszú távú megoldás elfogadható. „Ezért természetesen mi tárgyalunk továbbra is, és reméljük, hogy hamarosan olyan megállapodásokra kerülhetnek aláírások, amelyek majd segítik az energiaellátás-biztonságnak hosszú távú meglétét” − mondta.

Aljakszandr Lukasenka: Belarusz katonák nem fognak az ország területén kívül harcolni

Belarusz katonák nem fognak az ország területén kívül harcolni − közölte csütörtökön a BelTA fehérorosz állami hírügynökség jelentése szerint Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető.

A belarusz elnök az ukrajnai háborúval kapcsolatban jelentette ki ezt. Belarusz politikája ebben a kérdésben teljesen világos és tisztességes − hangsúlyozta. „Valósággal rosszul voltam, amikor olvastam a világsajtóban az összefoglalókat, amelyek különböző dolgokat állítottak rólam. Azt mondják, hogy képes vagyok parancsot kiadni más országba történő behatolásra, és ezt a parancsot teljesítik” − fogalmazott Aljakszandr Lukasenka.

„Nem adtunk ki parancsot, és nem is fogunk Belaruszon kívüli harcra parancsot adni. Csak akkor fogunk harcolni, ha valaki rossz szándékkal jön hozzánk. Ennyi az egész” − emelte ki a belarusz vezető. Ennek ellenére az ukrajnai háború 2022. februári megindításakor orosz erők Belarusz területéről is átlépték Ukrajna határát.

Súlyos csapás érte Ukrajnát, lezuhant az első F–16-os, odaveszett az ország egyik legjobb pilótája

Egy nagy erejű rakétatámadásban Ukrajna elvesztette hétfőn az első amerikai F–16-os vadászgépet – írja az Unian.

Egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő arról beszélt, hogy az előzetes adatok szerint, bár az incidens orosz támadás során történt, a vadászgépet nem ellenséges tűz, hanem pilótahiba miatt zuhanhatott le. Ezzel szemben az ukrán védelmi erők szerint nem pilótahiba állt az incidens hátterében.

Az ukrán légierő parancsnoksága nem számolt be a vadászgép elvesztéséről. A Pentagon annyit közölt az újságírókkal, hogy részletekért forduljanak az ukrán félhez.

Egy másik amerikai tisztviselő szerint összesen hat repülőgép érkezett Ukrajnába. Úgy tudni, a légierő hat pilótát képzett ki a vezetésükre.

A repülőgép elvesztése mellett egy másik nagy veszteség is érte az ukrán légierőket, hiszen a pilótájuk is meghalt. „A »Holdhal« néven ismert Olekszij Mesz a balesetben vesztette életét, miközben »visszaverte Oroszország eddigi legnagyobb légitámadását« Ukrajna ellen” – írja a CNN.

A pilóta halála komoly csapás Ukrajna számára. Az első F–16-osok csak a hónap elején érkeztek meg az országba, és Olekszij Mesz egyike volt azon kevés pilótáknak, akiket ezek repülésére képeztek ki.

Szergej Lavrov: Moszkva a kurszki ukrán betörésig kész lett volna tárgyalni

Oroszország a Kurszk megyébe történt ukrán „kalandig” komolyan készen állt a tárgyalásra, de a téma ezt követően lekerült a napirendről − jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután csütörtökön Moszkvában fogadta szenegáli hivatali partnerét, olvasható az MTI közleményében.

„Emlékszünk arra, hogy (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) júniusban ismét békekezdeményezést tett, miután az összes korábbi kezdeményezést és megállapodást lerombolta és szabotálta a kijevi rezsim és nyugati pártfogói. Tárgyalási készségünket senki sem vonhatta kétségbe, de természetesen a Kurszki régióbeli kaland után minden erre vonatkozó beszéd tárgytalanná vált” − mondta Lavrov a Yassin Fall szenegáli külügyminiszerrel közösen megtartott sajtótájékoztatóján.

Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette, hogy az ukrán csapatok Kurszk megyében több helyen is védelmi vonalak kiépítésébe kezdtek.

Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak „a kijevi rezsim bűncselekményei” ügyében illetékes nagykövete újságíróknak azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők civileket rabolnak el a régióban, majd ismeretlen helyre viszik őket. Mirosnyik szerint ukrán „zsoldosok” polgári lakosokat erőszakolnak meg.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Harkiv megyei Oleskiben öt pilóta nélküli repülőszerkezet támadott meg egy kórházat, ahol egy nővér megsebesült.

Az ukrán erők három oroszországi célpontra mértek csapást

Az ukrán erők három célpontra mértek csapást drónokkal szerdára virradóan orosz területen: két olajraktárt találtak el Rosztov és Kirov megyékben, valamint egy orosz csapatcsoport tüzérségi raktárát Voronyezs térségében − erősítette meg az ukrán vezérkar csütörtökön a Facebookon kiadott közleményében. A kijevi katonai vezetés kifejtette, hogy Oroszország Rosztovi régiójában az Atlasz nevű olajraktárra mértek csapást.

A támadás következtében a létesítmény tartályaiban tűz ütött ki, tűzoltóvonatok vettek részt a lángok megfékezésében. A feladatot az ukrán különleges erők és a katonai hírszerzés közösen hajtotta végre, együttműködve a védelmi erők más alakulataival

− tette hozzá a vezérkar.

Közölte még, hogy az említett egységek ezen felül csapásokat hajtottak végre a Kirovi régióban található Zenit olajraktárban és az orosz csapatok Nyugat elnevezésű tábori tüzérségi raktárában Oroszország Voronyezsi régiójában. A Kirovi régióban található Zenit olajraktár 1500 kilométerre fekszik az ukrán határtól.

Szerhij Liszak, a szomszédos Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az orosz erők ismét tüzérséggel támadták Nyikopol városát, a támadásban egy ember életét vesztette, öt pedig megsebesült. Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról adott hírt csütörtökön, hogy az előző napon az orosz erők 15 kistérséget ágyúztak a régióban, illetve magát a megyeszékhelyt, Herszon városát. A támadások következtében öten sérültek meg. Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a közösségi oldalakon közölte, hogy éjszaka az ukrán légvédelem az Ukrajnát támadó 74 csapásmérő drónból hatvanat megsemmisített, valamint öt rakétából kettőt.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél (NAÜ) működő ukrán állandó képviselet közölte, hogy az orosz rakéta- és dróntámadások miatt négy atomerőművi blokkot ideiglenesen lekapcsoltak a hálózatról: a rivnei atomerőmű egyes, hármas és négyes, valamint a dél-ukrajnai atomerőmű hármas blokkját. Ezzel egyidőben az utóbbi erőmű blokkjainak teljesítményét összesen 1800 megawattra csökkentették. A képviselet felkérte a NAÜ-t, hogy haladéktalanul juttassa el ezeket az információkat a szervezet minden tagjához.

Az uniós külügyminiszter szerint Szijjártó Péter nem Európát, hanem Putyint védi

Gabrielus Landsbergis litván külügyminiszter – aki korábban is szóvá tette, hogy a magyar kormány döntései sok esetben Oroszországnak kedveznek – egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a Külügyek Tanácsának csütörtöki ülésén Magyarország képviselője szerint Oroszországot fogja védeni.

A találkozón magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vesz részt, aki korábban szintén nyilatkozott az ülést megelőzően.

Landsbergis a tanácsülést megelőzően a 444.hu szerint azt mondta, hogy

A tárgyalóteremben lesz olyan oroszpárti, aki egyértelműen Putyin érdekeit képviseli, Putyint védi, nem Európát és Ukrajnát.

A litván külügyminiszter arra a kérdésre válaszolta ezt, hogy miért Brüsszelben tartják a külügyminiszteri találkozót Budapest helyett, ami jelenleg az unió soros elnökségét tölti be. Mint mondta, a helyszínváltás szerinte világos jele annak, hogy az európai országok nem értenek egyet Magyarország külpolitikájával.

Békepártinak hívják magukat, de ezzel nem értek egyet – tette hozzá a magyar kormányról beszélve, majd úgy fogalmazott: a kormánynak meg kell értenie, hogy elszigeteltek, és szerinte a magyar kormány meg tudja zavarni a folyamatokat az EU-ban, de nem a mainstreamet képviseli, és soha nem is lesz a mainstream. Végül azt is megjegyezte: sok európai állam arra vár, hogy „elmúljon egy bizonyos egyén uralkodása” (bár azt nem nevezte meg egyértelműen, hogy ki ez az egyén).

Letartóztatták az orosz védelmi miniszter helyettesét, bilincsben érkezett a bíróságra

Oroszországban büntetőeljárás indult Papel Popov korábbi orosz védelmi miniszterhelyettes ellen csalás miatt – írja a Reuters Oroszország Nyomozó Bizottságának közleményére hivatkozva.

Mint fogalmaztak, Popov 2013 óta töltötte be tisztségét, és ő már a harmadik magas beosztású tisztviselő a tárcánál, aki ellen egy Moszkva közelében épülő, katonai témájú élményparkhoz köthető pénzügyi csalássorozat miatt indul eljárás.

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség egy felvételt is megosztott a bíróságra érkező, megbilincselt Popovról.

‼️🇷🇺 Former Deputy Defense Minister Pavel Popov Under Investigation for Fraud.

An investigation has been launched against former Deputy Defense Minister Pavel Popov on charges of fraud, according to the Investigative Committee. #Russian pic.twitter.com/h8EHKpvUTu
— Maimunka News (@MaimunkaNews) August 29, 2024

Valamint azt is közölték, hogy a bíróság utóbb elrendelte Popov előzetes letartóztatását. Rajta kívül az ügynek még tucatnyi másik vádlottja is van.

Körözik a képviselőt, aki megtámadott egy rendőrt, majd elmenekült Ukrajnából

Hivatalosan kiadták a határon belüli és nemzetközi körözést Artem Dmitruk ukrán független képviselővel szemben. Bár az ország legfőbb ügyészsége nem közölte a képviselő nevét, a vádak azt engedik feltételezni, hogy Dmitrukot próbálják elfogni.

Olyan bűncselekmények miatt keresik a képviselők, mint rendvédelmi szerv tagja ellen csoportosan elkövetett erőszak, lőfegyver csoportosan elkövetett eltulajdonítása, testi sértés és garázdaság. Ezek a törvényi tényállások tökéletesen illenek azokra a botrányokra, amelyeket Dmitruk odesszai csoportos kiruccanása tökéletesen lefed.

A politikus augusztus 25-én lépte át az ukrán–moldovai határt, majd a hírek szerint Olaszországba menekült. Ha visszatér, vagy az olasz hatóságok megtalálják, letartóztathatják – írja az Ukrajinszka Pravda.

Borrell: Az EU-tagállamoknak fel kell oldaniuk az ukrán fegyverhasználati korlátozásokat

Ukrajna önvédelmének segítése érdekében az európai uniós tagállamoknak teljesen fel kell oldaniuk a fegyverhasználati korlátozásokat, és az országba küldött katonai felszereléseket teljes mértékben ki kell használni, hogy Kijev csapást mérhessen azokra a helyszínekre, ahonnan Oroszország mér csapást rájuk – jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Josep Borell kül- és biztonságpolitikáért felelős EU-főképviselő.

Az uniós tagállamok külügyminisztereinek informális találkozójára érkezve Borrell úgy nyilatkozott: az oroszországi Kurszki régióban folytatott ukrán hadművelettel csapást mértek Vlagyimir Putyin orosz elnök „háborús narratívájára”, ami fontos stratégiai siker, ugyanakkor Oroszország továbbra is támadja az ukrajnai civileket és infrastruktúrát.

„Oroszországnak az a szándéka, hogy teljesen tönkretegye Ukrajna villamosenergia-rendszerét, és a télre sötétbe és hidegbe taszítsa az országot” – hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, az európai bankokban zárolt orosz pénzeszközökből származó nyereséget már továbbították Ukrajnának és azoknak a tagállamoknak, amelyek ebből a pénzből további katonai felszerelést biztosítanak Kijevnek.

Emlékeztetett arra, hogy az alapból még mindig megvan több mint 6 milliárd euró, de azt egy EU-tagállam vétója miatt nem tudták kifizetni.

Mint mondta, találni kell valamilyen módot arra, hogy ezt a vétót megkerüljék, „mert ez nem fogadható el”. Kiemelte továbbá az ukrán védelmi ipar támogatásának fontosságát, amihez az EU 1,4 milliárd euróval járult hozzá.

Kuleba szerint nagy problémát jelent a katonai támogatás késlekedése

Az informális tanácskozáson személyesen részt vevő ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba szerint Ukrajna bebizonyította, hogy hamis az az érvelés, miszerint a háborúban „patthelyzet alakult ki, és végül Oroszország jár majd sikerrel, ezért az ukrajnai stratégiát újra kell gondolni”.

Ismét bebizonyítottuk, hogy akik az eszkalációtól való félelemről beszélnek, többnyire arra használják fel ezt az érvelést, hogy ne hozzanak olyan döntéseket, amelyekre Ukrajnának szüksége van

– fogalmazott.

Kuleba szerint a csütörtöki tanácskozás fontos kérdése lesz az orosz területre irányuló fegyverhasználat engedélyezése, ami legitim katonai célpontokat fog érinteni. „Főleg azokról a repülőterekről van szó, amelyeket az orosz erők a bombázók indítására használnak az ukrán erők és az ukrán állampolgárok, valamint az infrastruktúra megtámadása céljából. Ha elegendő mennyiségű rakétával látnak el minket, és ha engedélyezik nekünk a légicsapást, jelentősen csökkentjük Oroszország képességét, hogy kárt okozzon létfontosságú infrastruktúránkban, és javítunk a helyzeten” – tette hozzá.

Az ukrán külügyminiszter hozzátette, hogy nagy problémát jelent a katonai támogatás késlekedése. A támogatás bejelentése és tényleges átadása közötti időszakok túl hosszúra nyúlnak, így nem lehet folytatni a katonai tervezést – hívta fel a figyelmet. Arra is rámutatott, hogy legolcsóbb és leghatékonyabb módja annak, hogy Ukrajnát lőszerrel és fegyverekkel láthassák el, ha azok ukrajnai gyártására ruháznak be – adta hírül az MTI.

„Cinikus, hogy Magyarország megakadályozza Ukrajna támogatását”

Hazájának Ukrajna katonai támogatása iránti elkötelezettségét hangoztatta csütörtökön Hadja Lahbib, belga külügyminiszter az Európai Unió külügyminisztereinek informális találkozóján Brüsszelben.

Érkezésekor a sajtónak adott interjújában a miniszter annak az ötmilliárd eurós alapnak a felszabadítására szólított fel, amiből katonai segítséget nyújtanának Kijevnek. Mint mondta, az ukrán népnek sürgős szüksége van erre a támogatásra, és cinikusnak nevezte, hogy Magyarország akadályozza az összeg átadását. Egyúttal „párhuzamos diplomáciával” vádolta meg Magyarországot, kiemelve, hogy az Európai Unió tanácsának soros elnökségét betöltő tagállamnak „erősítenie és mélyítenie kellene a közös uniós álláspontot”.

Az ukránok akarják legjobban a békét

Annalena Baerbock német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy „senki sem akar jobban békét, mint maguk az ukránok, és senki sem tesz többet a béke érdekében, mint az európaiak, partnereikkel közösen világszerte”.

Baerbock szerint Oroszország célja nemcsak Ukrajna lerombolása, hanem minden európai ország destabilizálása. Szavai szerint ezt Moszkva hamis hírek terjesztésével, kibertámadások útján, valamint európai területen működő ügynökein keresztül kívánja elérni, amivel szemben – mint kiemelte – minden uniós tagországnak felkészültnek kell lennie.

Holland vezérkari főnök: Ukrajna bevetheti a holland F–16-osokat Oroszországban

Ukrajna bevetheti a holland F–16-os vadászrepülőgépeket orosz területen, „nem szabtunk meg semmilyen korlátozást ezek használatára és hatótávolságára vonatkozóan”, feltéve, hogy betartják a nemzetközi háborús szabályokat – jelentette ki Onno Eichelsheim, a holland fegyveres erők parancsnoka csütörtökön a holland sajtónak nyilatkozva. Hozzátette, hogy ezzel amerikai kollégái is egyetértenek.

Nekik másféle korlátozásaik vannak, de más fegyverrendszereket is szállítottak. (...) Egy oldalon állunk, és azt támogatjuk, hogy Ukrajna megnyerje a háborút. Úgy gondolom, minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy ez megtörténjen

– jelentette ki.

Hollandia már 24 F–16-os repülőgépet bocsátott Ukrajna rendelkezésére. Eichelsheim hangot adott annak a véleményének is, hogy Ukrajna jelenlegi támadása egy orosz terület ellen „gyakorlatilag zseniális”. „Az ukrán erők nagy területet foglaltak el, új technikákkal, elég gyorsan. Ezzel dilemmát teremtettek (Vlagyimir) Putyin elnök számára” – fogalmazott.

Az oroszországi kurszki régióban folytatott hadművelet augusztus 6-i kezdete óta az ukrán erők több mint száz települést vontak ellenőrzésük alá. Eichelsheim szerint most az a kérdés, hogy Ukrajna hogyan használja ki pozícióját Kurszkban.

Használhatja alku tárgyaként, a béketárgyalásokon, vagy arra használja, hogy az orosz erőket kikényszerítse a donbászi régióból? Nem számítunk arra, hogy ez utóbbi megtörténjen, így az idő majd eldönti, hogy a hadműveletnek milyen mértékű stratégiai hatása van

– jelentette ki.

Betörtek, majd a veszteségek után visszavonultak az oroszok Vovcsanszkból

A harkivi ukrán vezetőség arról számolt be, hogy az oroszok két harckocsival és egy pár páncélozott személyszállítóval törtek be Vovcsanszk térségébe, azonban veszteségeket szenvedtek, és kivonultak a városból.

A védők szerint a harkivi térségben a helyzet változatlan. Az oroszok folyamatosan bombáznak, valamint próbálják kiszorítani az ukrán csapatokat állásaikból. A nap kezdete óta kétszer csaptak össze a katonák.

Az ukrán fegyveresek a várthoz mérten megfelelően reagálnak, az elmúlt nap folyamán 110 főre ugrott a hatástalanított (megölt vagy megsebesített) oroszok száma, 71 egységnyi felszerelés pedig megrongálódott a támadói oldalon – írja az Ukrajinszka Pravda.

Egyre inkább nyomulnak az oroszok Donyecknél

Az ukrán fegyveres erők szerint az orosz hadsereg kontrollálja a donyecki Csasziv Jar városának 40 százalékát. Andrej Poluhin, a 24. gépesített gyalogdandár szóvivője arról számolt be, ha a megszállók elfoglalják a települést, akkor hatalmas taktikai előnyre tesznek szert,

a város ugyanis a Konsztantyinovka, Druzskovka és Kramatorszk közötti logisztikai útvonal közelében található.

„Ez nagyon veszélyes a donyecki régióra, ugyanis sokkal nehezebb lesz a közigazgatási határon belüli sikerek növelése” – számolt be Poluhin.

Az ukrán hadsereg közleményeivel ellentétben a Deep State egy olyan felvételt közölt, amelyben csak Csasziv Jar legkeletibb részét éri el az orosz fennhatóság – írja a Sztrana.

Legalább 15 orosz drón támadta Kijevet az éjjel

A Kijevi Katonai Adminisztráció arról számolt be, hogy az ukrán légierő légvédelmi rendszerei éjjel 15 orosz drónt lőttek ki.

A dróntámadások miatt kétszer is kihirdették a légiriadót Kijevben, amely összesen majdnem 6 óráig tartott. A légvédelmi eszközök nagyjából másfél tucat drónt lőttek ki, azonban az egyik kamikaze eszköz célt ért

– olvasható a közleményben.

Újabb orosz területeket foglaltak el az ukrán katonák

További területet vontak ellenőrzésük alá a dél-oroszországi Kurszk megyében az ukrán fegyveres erők – közölte szerda esti videóbeszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ukrajnával határos területről van szó – tette hozzá, anélkül, hogy további részletekre tért volna ki. Csak annyit mondott, hogy orosz hadifoglyokat is ejtettek, ami jól fog jönni egy esetleges következő fogolycserénél.

„Köszönjük, katonák! Ez az, ami segít nekünk abban, hogy embereinket visszahozzuk az orosz fogságból” – mondta. Legutóbb a múlt héten került sor hadifogolycserére Oroszország és Ukrajna között.

Közben Oroszország mozgásszabadságot korlátozó intézkedéseket vezetett be a kurszki régióban fekvő Kurcsatov városában, ahol az atomerőmű üzemel, és ellenőrző pontokat állított fel az utcákon. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője az erőműben tett keddi látogatása során aggodalmát fejezte ki a közelben zajló harcok miatt, és egy nukleáris baleset veszélyére figyelmeztetett.

Ukrajnában csütörtökre virradóra az ország kiterjedt területein légiriadó volt érvényben. Az ukrán légierő egy nagyobb orosz dróntámadás veszélyére figyelmeztetett. Aktív volt a légvédelem egyebek között Kijevben is – írja az MTI.

Állítólag több mint ezer orosz katonát likvidáltak egy nap alatt az ukrán fegyveres erők

Az ukrán hadsereg beszámolói alapján 1200 orosz katonát iktattak ki az elmúlt napokban. A háború kezdete óta augusztus 29-ig az oroszok veszteségei az ukránok szerint a következők voltak:

Személyi állomány: 612 390
Harckocsik: 8571
Páncélozott harcjárművek: 16 699
Tüzérségi rendszerek: 17 549
Sortűzre képes rakétarendszerek: 1174
Légvédelmi rendszerek: 939
Repülőgépek: 368
Helikopterek: 328
Operatív és taktikai drónok: 14 369
Cirkálórakéták: 2556
Hajók: 28
Tengeralattjárók: 1
Járművek és üzemanyag-szállítók: 23 706

Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy nőtt a harci bevetések száma a fronton – írja a TSZN.

Civileket rabolt el az ukrán hadsereg – állítja Moszkva

Az ukrán hadsereg civileket rabol el a Kurszki területen, az orosz fél előzetes listákat állított össze – állította a RIA Novosztyinak Rodion Mirosznyik, a kijevi rezsim bűneivel foglalkozó külügyminisztériumi nagykövet.

Bizonyítékok vannak arra, hogy az ukrán fegyveresek emberrablási akciókat hajtanak végre. Civileket ragadnak el és ismeretlen helyre viszik őket. Gyakran elvesznek az adatok vagy megszakad velük a kommunikáció. Hová mentek? Elhagyták Ukrajna területét, titkos börtönökben vagy pincékben vannak?

– tette fel a kérdést Mirosznyik, hozzátéve, hogy jelenleg a védelmi minisztériummal, valamint Tatjana Moszkalkova emberi jogi ombudsmannal igyekeznek feltárni az ügyet.

Azt írta, vannak előzetes listáik olyan emberekről, akiket ukrán harcosok raboltak el, és akiknek a sorsa ismeretlen, ezen kívül vannak töredékes adataik – videók, fotók és beszámolók olyan emberektől, akik látták, amikor civileket kaptak el, tették őket teherautókra és hurcolták őket ismeretlen helyre.

Óvadék ellenében szabadlábra helyezték a Telegram alapítóját

Szabadlábra helyezték Pavel Durovot, a Telegram alapítóját és igazgatóját, miután letette az 5 millió eurós óvadékot. Az orosz milliárdos letartóztatását csak azon feltételekkel szüntették meg, hogy heti kétszer jelentkezik a francia rendőrségen, valamint nem hagyhatja el az ország területét.

Durov ügyvédje, David-Olivier Kaminski elmondása alapján nonszensz volt a letartóztatás, ugyanis a vádak sem közvetlen, sem közvetetten nem kapcsolódnak védencéhez. Eddig sosem tartóztattak le közösségimédia-tulajdonost azért, mert az általa létrehozott platformon illegális tevékenységeket folytattak – írja a BBC.

A Daily Mail értesülései alapján a Sztrana arról számolt be, hogy Durovot barátnője, Julia Vavilova buktatta le a francia rendőrség előtt. A nő Instagramon osztotta meg, hogy Franciaországba utaznak, így a hatóságok földet érés után egyből le tudták tartóztatni a körözött személyt. A Daily Mail arra is utal, hogy Vavilova a Moszad, vagyis az izraeli titkosszolgálat ügynöke lehet.

Elképesztő összegbe került Moszkva Ukrajna elleni kíméletlen támadása

Oroszország a héten több légitámadást is indított Ukrajna ellen, ami Moszkvának állítólag 1,3 milliárd dollárjába (459 milliárd forint) került. Szerda este Kijevet négy napon belül harmadszor érte dróntámadás, a roncsok embereket sebesítettek meg és épületeket rongáltak meg – írja a Sky News.

Oroszország e heti hatalmas ukrajnai légitámadásai csaknem 1,3 milliárd dollárba kerültek Moszkvának – mondta James Kariuki, Nagy-Britannia ENSZ-képviselője.

Moszkva hétfőn indította a háború eddigi egyik legnagyobb légitámadását, drónokkal és rakétákkal lőtték az ukrán régiók több mint felét. Legalább hét ember meghalt, és energetikai létesítményekben keletkeztek károk – közölte Kijev.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Kariuki azt mondta, hogy a támadások „újabb bizonyítékot” szolgáltatnak arra, hogy Oroszország szándékosan veszi célba a polgári energetikai infrastruktúrát.

„Egyre nyilvánvalóbb, hogy Putyin számítási hibájának milyen következményei vannak az orosz nép számára” – tette hozzá Kariuki.

Adás közben csapódott rakéta az ukrán streamer háza mellé

Stariy Bog, egy ukrán gamer és streamer házával szembe csapódott be egy orosz rakéta – miközben élő adásban volt. Arról egyelőre nincs információ, hol ért földet a rakéta Ukrajna területén belül.

A Ukrainian Twitch streamer was playing Dota when a Russian missile hit right across the street pic.twitter.com/sbu8bHcFNM
— Jake Lucky (@JakeSucky) August 28, 2024

A képsorokon az látszik, ahogy a streamer a Dota 2 nevű, orosz nyelvterületen nagyon népszerű MOBA-val játszik, azonban dzsungelezés közben egy robbanás hallatszik, valamint a kép is megremeg. Ezután Stariy Bog kifut a képből, és nem is tér vissza.

A tartalomgyártó későbbi Telegram-posztja alapján egy civil létesítményt talált el a lövedék. Egyelőre nincs információ arról, hogy hány áldozat van, de a polgári nevén Volod Levenecként ismert streamer elmondása szerint biztosan történt sérülés.

Oroszországban mélypontra jutott a munkanélküliség

Oroszországban ötödik hónapja lassult a kiskereskedelmi forgalom éves növekedése júliusban, miközben az ipari termelés bővülése gyorsult, a munkanélküliség pedig történelmi mélyponton stagnált – írja az MTI.

Az orosz statisztikai hivatal honlapjára fölkerült adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom növekedése 6,1 százalékra csökkent júliusban a júniusi 6,3 százalékot követően. Az elemzői várakozások átlagában jelentősebben lassuló, 5,4 százalékos növekedés szerepelt júliusra. A kiskereskedelmi forgalom növekedése májusban 7,5 százalék, áprilisban 8,3 százalék, márciusban 11,1 százalék, februárban 12,3 százalék, januárban pedig 9,1 százalék volt éves összevetésben. Az idei első hét hónapban 8,4 százalékkal nőtt az orosz kiskereskedelmi forgalom a tavalyi azonos időszakkal egybevetve.

Júliusban éves összevetésben 5,9 százalékkal nőtt az élelmiszerek, beleértve az italok és dohánytermékek kiskereskedelmi forgalma, szemben a júniusi 5,3 százalékkal. A nem élelmiszerek forgalomnövekedése 6,2 százalékra lassult a júniusi éves 7,3 százalékról. Szakértők szerint 6,1 százalékkal, kormányzati előrejelzések szerint pedig 7,7 százalékkal nő az idei év egészében a kiskereskedelmi forgalom Oroszországban tavalyhoz képest, amikor 6,4 százalékkal bővült.

Történelmi mélypont

Ugyancsak a statisztikai hivatal közölte, hogy az ipari termelés éves növekedése 3,3 százalékra gyorsult júliusban a júniusi 2,7 százalékról. Elemzők 2,2 százalékos növekedésre számítottak júliusra. A legnagyobb mértékben a feldolgozóipari termelés nőtt, 6,6 százalékkal a júniusi 5,7 százalékot követően.

A július végéig tartó idei hét hónapban az orosz ipari termelés 4,8 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Felülvizsgált adat szerint az orosz ipari termelés tavaly nem 3,5 százalékkal, hanem 4,1 százalékkal nőtt az előző évi 0,7 százalékos bővülést követően.

A statisztikai hivatal azt is közölte, hogy júliusban történelmi mélyponton, 2,4 százalékon stagnált a munkanélküliség. Tavaly júliusban a ráta 3 százalék volt. Az idén júliusban a munkanélküliek száma 1 millió 865 ezer volt, 5 ezerrel több a júniusinál.

Orosz drón támadta Herszon régió egyik települését

Egy orosz drón robbanóanyagot dobott le egy házra Herszon régió egyik településén – írja az Ukrinform a herszoni területi katonai közigazgatás jelentésére hivatkozva.

A támadásban egy 56 éves nő megsérült. A csapás szerdán 18:30 körül történt, amikor a házában tartózkodott. A nőt kórházba szállították robbanás okozta és agyi traumás sérülésekkel.

Az ukrán külügyminiszter lengyel kollégájával tárgyalt

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, aki jelenleg Lengyelországban tartózkodik, találkozott lengyel kollégájával, Radoslaw Sikorskival, hogy megvitassák az orosz drónok és rakéták elfogására irányuló lépéseket – írja az Ukrinform.

Az ukrán külügyminiszter ezt az X-en tette közzé.

Dmitro Kuleba szerint a két miniszter a MIG repülőgépek kérdésére összpontosított, és megállapodtak további lépésekről annak érdekében, hogy „megteremtsék Ukrajna szomszédjai számára annak lehetőségét, hogy területükről elfogják az ukrán légtérben lévő orosz rakétákat és drónokat”.

Az ukrán miniszter azt is hozzátette, hogy „hálás minden lengyelnek, aki a háború első órái óta támogatja Ukrajnát”.

Együtt fogjuk megvédeni a szabadságot és a biztonságot a két országunk, valamint egész Európa számára

– hangsúlyozta.

Nyolcan sérültek meg egy Kupjanszk elleni légicsapás következtében

Nyolcra emelkedett a Harkiv környéki Kupjanszk városára mért orosz légicsapás sérültjeinek száma, írja az Ukrinform Oleh Szinyehubov, a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetőjének Telegram-bejegyzésére hivatkozva.

„A Kupjanszkban megsérültek száma nyolc főre emelkedett” – tette közzé.

Az orosz csapatok augusztus 28-án mértek csapást irányított légibombával Kupjanszk központjára – emlékeztet a lap.

Vízhiány van a Krím félszigeten

Tömeges vízellátási korlátozásokat vezettek be a Krímben, a jelenleg oroszok által megszállt félsziget infrastruktúrája „továbbra is szenved a megszállás miatt” – jelentette az Ukrinform.

A nyugat-krími Jevpatorija város vízellátás nélkül maradt. Ezenfelül karbantartási munkálatok miatt vízellátási korlátozásokat vezettek be több településen.

Az Ukrinform egy korábbi hírben arról számolt be, hogy a jelenleg orosz megszállás alatt álló Krímben évről évre romlik a vízellátás helyzete, de a teljes körű vízügyi válság még messze van.

Csaknem húszezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Magyarország területére 2024. augusztus 28-án az ukrán–magyar határszakaszon 6915 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 12 774 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az MTI.