Nincs egy nyugodt éjszaka sem, az oroszok Harkivot támadják

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Donald Trump szerint Zelenszkij a történelem legjobb üzletembere;
• Egyre mélyebbre nyomulnak az oroszok Donyecknél;
• Egy orosz tévében nukleáris fegyver robban London felett, szimuláción a pusztítás;
• Egy régóta kitartó erődvárost kezdtek ostromolni az oroszok;
• Fegyverletétel nélkül zárná a háborút Zelenszkij, hatalmi helyzetbe kerülhet Ukrajna.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!

Brazília és Kína hat pontból álló tervet készített a béketárgyalások megkezdésére Ukrajna és Oroszország között – jelentette be Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök kedden New Yorkban az ENSZ Közgyűlés ülésszaka csúcsszintű általános vitájának megnyitóján.

Lula, aki a kezdeményezésről már telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, nem árult el részleteket a tervről, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban destruktívnak nevezte és elutasította azt. A brazil államfő egyúttal figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy a libanoni konfliktus is olyan súlyossá válhat, mint a Gázai övezeté, és tűzszünetet sürgetett.

A védelemhez való jog a bosszúra való joggá változott, ami akadályozza a tűzszünet és egy olyan megállapodás létrejöttét, miszerint a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet elengedi izraeli túszait

– hangsúlyozta.

A brazil elnök ismételten az ENSZ reformját sürgette, mondván, a világszervezet nem látja el feladatát, ami minden ember képviseletét és a háborúk megfékezését illeti. Lula az ENSZ Alapokmányának olyan értelmű felülvizsgálatát szorgalmazta, amely felértékeli a közgyűlés szerepét a béketeremtésben és a világszervezet reformjában.

„A gyarmattartó múlt elfogadhatatlan öröksége, hogy a latin-amerikai és az afrikai országok ki vannak zárva az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagságából” – szögezte le Lula.

Bírálta azt is, hogy a nagyhatalmak minden évben dollármilliárdokat költenek teljes fegyverarzenálok vásárlására, ahelyett, hogy ezeket a forrásokat a szegénység felszámolására, illetve a klímaváltozás elleni küzdelemre fordítanák.

Az én kormányom legfőbb feladata elérni, hogy senki ne éhezzen

– hangsúlyozta.

Egy hónapon belül már két olyan képviselő hagyta el illegálisan Ukrajnát, akiket valamilyen bűncselekménnyel vádoltak meg, idézi az Unian ukrán lapot a Kárpáti Igaz Szó. 

Artem Dmitruk után egy másik ukrán parlamenti képviselő, Andrij Odarcsenko, szintén elhagyta az országot. Őt, a Nép Szolgája frakció tagját azzal vádolják, hogy megpróbálta megvesztegetni a helyreállítási minisztérium vezetését.

Odarcsenko Romániába szökött. Szeptember 17-én megkérte sofőrjét, hogy tegye ki Kijev központjában, a mobiltelefonjait odaadta neki, és arra kérte, hogy tegye azokat töltőre. Azt mondta a sofőrnek, hogy egyedül megy a parlamentbe, ezután a sofőr többé nem látta főnökét, és kapcsolatba sem tudott lépni vele.

A nyomozó hatóságok információi szerint Odarcsenko illegálisan lépte át a román határt, majd menedékjogot kért Romániában.

Az orosz erők szeptember 24-én csapást mértek Harkivra, Ukrajna második legnagyobb városára, ahol legalább három ember meghalt és 31 megsebesült – jelentették a helyi hatóságok a The Kyiv Independent ukrán hírportál szerint.

Oroszország irányított légibombákkal bombázta a várost, sűrűn lakott városrészeket célozva

– jelentette helyi idő szerint délután fél négy körül Ihor Terehov, Harkiv polgármestere. A település négy kerületét érte támadás.

A városvezető szerint nyolc FAB –250-es bombát használtak a támadás során, míg Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója azt mondta, hogy az egyik csapást egy FAB–500-as bombával hajtották végre. Emberek rekedtek a romok alatt, a mentőszolgálatok a keresési és mentési műveleteket folytatnak a helyszínen – tette hozzá a kormányzó.

Újabb, Gerany–2 típusú orosz drón roncsait találták meg a romániai Plauru település közelében – közölte kedden a román védelmi minisztérium (MAPN) jelentése alapján az MTI. 

A tárca szerint a román hadsereg és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) folytatta a további roncsdarabok utáni kutatást a Duna romániai partján, miután az elmúlt hetekben Oroszország több ízben intézett légitámadást az ukrán folyami kikötők infrastruktúrája ellen. A közlemény szerint a Plaurutól délre megtalált újabb drónmaradványok lakott területen kívül értek földet, és nem keletkeztek károk az infrastruktúrában sem.

A tárca legutóbb két hete adott ki közleményt arról, hogy orosz drón maradványaira bukkantak a Tulcea megyei Periprava település térségében, az ukrán határ közelében, miután az azt megelőző hétvégén az orosz hadsereg Duna menti ukrán célpontokat támadott.

A román védelmi minisztérium továbbra is határozottan elítéli az ukrajnai civil infrastruktúra elleni indokolatlan, a nemzetközi jogot sértő orosz légitámadásokat

– írta a MAPN közleménye.

New-York-ból, az ENSZ közgyűlésének 79. ülésszakáról jelentkezett élőben a Facebookon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki számos kétoldalú találkozón és az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) Ukrajnával foglalkozó ülésén is részt vesz.

Mint ismert, az ukrán elnök a napokban úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna számára még több támogatásra van szükség, és a saját győzelmi tervét képviseli az amerikai eseményen is. Helyi idő szerint délutántól éjjelig tart majd a Szlovénia által összehívott Biztonsági Tanács ülése, ahol Szijjártó Péter szerint nagy lesz a feszültség, hiszen magas szinten képviseli magát minden BT-tagország, egymással egy asztalhoz ülnek az egyébként konfliktusos helyzetben lévő felek. Szijjártó Péter nagyon örülne annak, ha meghallgatnák egymást, hiszen – mint mondta – az ENSZ azért jött létre, hogy minden kérdést meg lehessen vitatni. 

Zelenszkij szerint a háború vége közelebb van, mint gondolnánk, de az elmúlt ezer nap azt bizonyította be, hogy a háborúnak a csatatéren nincs megoldása, hiszen nőtt a halálos áldozatok száma és a pusztítás mértéke annak következtében, hogy a nyugati fegyverszállításokra az oroszok is folyamatos fegyvernöveléssel válaszoltak, így a felhalmozott fegyverek meghosszabbítják a háborút

– közölte a miniszter.

A miniszter szerint sajnos Zelenszkij továbbra is csatatéri megoldásokat szorgalmaz, és szerinte – főként mélységi bevetéseken – az orosz célpontok elleni nyugati fegyverbevetéseknek súlyos eszkalációs következménye lehet. Szerinte ha Ukrajna erre engedélyt kap, annak akár olyan súlyos következménye is lehet, hogy továbbterjed a háború, így Magyarország is veszélybe kerülhet. 

A nyugati fegyverek mélységi térségen történő bevetéséről elmondta még, hogy reméli, nem engedélyezi senki. Ő maga csak a béketárgyalásokban bízik, de mint mondta, az ENSZ tagállamainak döntős többsége is béketárgyalásokat szorgalmaz.

Az ukrajnai háború befejezése csak akkor lehetséges, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök eléri céljait – jelentette ki Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője.

Hozzátette: „Tudják, hogy minden háború, így vagy úgy, békével végződik. De számunkra a céljaink elérésének egyáltalán nincs alternatívája” – írja a TSZN.

Az ukrán elnöki hivatal (OP) vezetője, Andrij Jermak hivatalosan is megerősítette, hogy a NATO-ba szóló meghívás Volodimir Zelenszkij „győzelmi tervének” része – számolt be a Sztrana.

Ukrajna meghívása a NATO-ba a győzelmi terv része. Én is felszólítottam a partnereket, hogy ne vegyék figyelembe az Oroszország felől érkező eszkalációs fenyegetést

– áll az OP vezetőjének közleményében.

A Bloomberg szerint Zelenszkij egy amerikai találkozón arra fogja presszionálni Joe Biden elnököt, hogy engedélyezze Ukrajna hivatalos meghívását a NATO-ba, és kötelezze el magát „fejlett fegyverek” rendszeres szállítására. A terv „az európai uniós tagsághoz vezető egyértelmű utat, valamint egyéb gazdasági és katonai megállapodásokat is megkövetel”.

Az ukrán elnök szerint ez „arra kényszerítené Vlagyimir Putyint, hogy békére törekedjen”. Kijev attól is tart, hogy egy tűzszünet anélkül, hogy a Nyugat teljesítené az ilyen ukrán követeléseket, lehetővé tenné Oroszország számára, hogy újrafegyverkezve ismét támadjon.

Az oroszországi Kalinyingrádi terület bírósága hat év börtönbüntetésre és százezer rubel (380 ezer forint) pénzbírságra ítélt egy amerikai állampolgárt fia elrablásáért, miután a gyerek édesanyjának engedélye nélkül próbálta meg elhagyni vele Oroszországot – számolt be az MTI.

A bíróság szerint az amerikai állampolgár Daniel Joseph Schneider 2023. július 29-én tett kísérletet arra, hogy négyéves fiával, aki orosz állampolgár, elhagyja Oroszországot. Schneidert Lengyelország közelében tartóztatta fel az orosz határőrség, amikor egy erdei mocsárban próbálta meg átlépni az orosz határt – közölte a bíróság.

A Vesztyi orosz állami tévécsatorna szerint Schneider megpróbált engedélyt kérni a gyermek édesanyjától, hogy külföldre vigye, de az elutasította a kérést. Schneider ügyvédei nem voltak elérhetőek, hogy magyarázatot fűzzenek a történtekhez.

A TikTok letiltja az orosz állami média fiókjait az amerikai választások előtt. A népszerű alkalmazás követi a Meta lépését, és korlátozza az orosz államhoz köthető fiókokat – írja a Sky News.

A TikTok közölte, hogy eltávolította az orosz állami médiához kapcsolódó fiókokat, mert „titkos befolyásolási műveletekben vesznek részt”.

Ez része az oldal azon törekvésének, hogy megakadályozza a dezinformációt a novemberi amerikai elnökválasztás előtt. A TikTok közölte, hogy a fiókokat korábban már korlátozták az Egyesült Királyságban és az EU-ban, tartalmaikat pedig államilag ellenőrzött médiaként jelölték meg. A Kreml még nem kommentálta a TikTok lépését.

Az Ukrajnát megtámadó Oroszország 2025-ben 142 milliárd dollárra, átszámítva 50 ezer milliárd forintra, GDP-jének 6,2 százalékára tervezi növelni a védelmi kiadásokat.

A tervek szerint a nemzetvédelemre és belső biztonságra fordított kiadások 2025-ben Oroszország költségvetési kiadásainak 40 százalékát teszik majd ki, mivel Putyin folytatja a gazdaság háborús alapokra helyezését, valamint Ukrajna invázióját – írja a Bloomberg alapján az Ukrajinszka Pravda.

A költségvetési számítások szerint a következő két évben viszont csökkentenének a kiadásokon, 2026-ban a GDP 5,6 százalékára, 2027-ben pedig 5,1 százalékára csökkentenék a katonai költségvetést.

Németországnak nem áll szándékában lazítani a német fegyverek Oroszország elleni használatára vonatkozóan Ukrajna számára megszabott korlátozásokon Kijev sürgetései ellenére sem – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár New Yorkban.

A német kormány rakéták mélyen orosz területre való kilövését megakadályozni hivatott, „számomra nagyon világos” döntéseket hozott az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatban – jelentette ki Scholz közvetlenül azelőtt, hogy találkozott volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. „Ezt nem fogjuk megtenni. És erre jó okunk van” – tette hozzá a német kancellár, aki az ENSZ Közgyűlésére utazott az Egyesült Államokba.

Olaf Scholz 2024. szeptember 22-én New York-ban

Fotó: David Dee Delgado / Reuters

Az ukrán elnök kitartóan sürgeti a nyugati szövetségeseket, hogy engedélyezzék Ukrajna számára nagy hatótávolságú rakéták használatát a háború frontvonalán túli célpontok, köztük az orosz logisztikai központok és katonai támaszpontok elleni támadásra.

Az MTI szerint a Németország által már leszállított fegyverek közül jelenleg a legnagyobb, 84 kilométeres hatótávval a MARS II rakétavető rendelkezik. Az 56 kilométeres hatótávval rendelkező Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack is használatban van az ukrán hadseregben. Berlin mindkét fegyver használatát engedélyezte Kijevnek a harkivi hadműveletben.

Vita folyik a nagy hatótávolságú fegyverek alkalmazásáról

Nagy hatótávolságú precíziós fegyverek szállítását Ukrajnának azonban Scholz már több alkalommal is kizárta – függetlenül a NATO-szövetségesek döntéseitől. A kancellár elutasítja a német Taurus manőverező robotrepülőgépek átadását, amelyek hatótávolsága mintegy 500 kilométer, arra hivatkozva, hogy ez „az eszkaláció nagy kockázatával járna”. A felmérések szerint a németek többsége is ellenzi a rakéták küldését.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország viszont már szállított Kijevnek 300 kilométeres hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket. Ezekben az országokban jelenleg vita folyik arról, hogy általánosan engedélyezni kellene-e ilyen fegyverek alkalmazását orosz területen lévő célpontok ellen. A téma megvitatása szerepel Volodimir Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök e héten esedékes washingtoni találkozójának napirendjén.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy Oroszország a NATO közvetlen hadba lépésének tekintené a nagy hatótávolságú nyugati precíziós fegyverek bevetését mélyen orosz területen lévő célpontok ellen.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter arról számolt be, hogy Ukrajna megháromszorozta mozgósítási arányát.

Megháromszoroztuk a mozgósítást és ötszörösére bővítettük az ukrán hadsereg kiképzési lehetőségeit. A következő lépés a toborzóközpontok reformja lesz – ezen is dolgozunk.

– írta a Sztrana Umerov közleménye alapján.

Az orosz légvédelem 13 ukrán drónt semmisített meg keddre virradóra Belgorod, Brjanszk és Kurszk megyék felett – közölte a moszkvai védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint az elmúlt éjszaka folyamán meghiúsult a „kijevi rezsim” azon kísérlete, hogy terrortámadást hajtson végre az Oroszországi Föderáció területén lévő objektumok ellen. A légierő 13 drónt lőtt le, hatot a Belgorodi, hatot a Kurszki és egyet a Brjanszki terület felett.

Japán közölte, hogy vadászgépei először használtak jelzőrakétákat, hogy figyelmeztessenek egy orosz felderítő repülőgépet a légtér elhagyására – írja a The Guardian.

Ismeretlen számú F–15-ös és F–35-ös harci gép szállt fel a levegőbe és lőtt ki jelzőrakétákat hétfőn, miután egy orosz Il–38-as tengeri felderítő repülőgép nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyta a rádiós figyelmeztetésüket

– közölte Kihara Minoru japán védelmi miniszter. Minoru szerint ez volt az első nyilvánosan bejelentett orosz repülőgépes behatolás 2019 júniusa óta, amikor egy Tu–95-ös bombázó belépett Japán légterébe Okinava déli részén és a Tokiótól délre fekvő Izu-szigetek környékén.

Kihara Minoru japán védelmi miniszter 2024. március 20-án

Fotó: David Mareuil / Anadolu / Getty Images Hungary

Elmondása szerint az orosz gép a térségben ötórás repülése során háromszor sértette meg a japán légteret az ország legészakibb főszigetének, Hokkaidónak a partjainál fekvő Rebun-sziget felett.

A légtérsértés rendkívül sajnálatos, és ma diplomáciai csatornákon keresztül nagyon komoly tiltakozást nyújtottunk be az orosz kormánynak, és nyomatékosan felszólítottuk őket, hogy akadályozzák meg a későbbi hasonló eseteket

– tette hozzá Kihara.

Kisida Fumio japán miniszterelnök utasította a kormány tisztviselőit, hogy „határozottan és higgadtan” reagáljanak az incidensre, és működjenek együtt az Egyesült Államokkal és más országokkal – közölte Hajasi Josimasza kabinetfőtitkár.

Mintegy harminc spanyol gabonatermelő és szarvasmarha-tenyésztő gyűlt össze az Európai Bizottság madridi képviselete előtt egy, „az Ukrajnából származó túlzott gabonaimport elleni tüntetésre”, hogy arra kérjék Brüsszelt, hozzon dömpingellenes intézkedéseket az ukrán gabonafélék ellen – írja a Sztrana.

Korábban Bulgária kérte az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsát, hogy állítsa le az Ukrajnából származó tojásimportot, mert az sérti a versenykörnyezetet az országban.

Tavasszal az Európai Unió már tárgyalt az Európába importált ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó kvóták és vámok visszaállításáról.

Az Ukrajnával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottság új bizonyítékokat talált az ukrán civilek és hadifoglyok tömeges kínzására – írja az Ukrinform. „A kínzást közös és elfogadható gyakorlatként, a büntetlenség érzetével alkalmazták” – jelentette ki az ENSZ bizottsága.

Mint írják, az orosz hatóságok kínzásokat követtek el azokban az ukrajnai régiókban, ahol területeket vontak ellenőrzésük alá, és az új bizonyítékok megerősítik a bizottság korábbi megállapítását, miszerint az orosz hatóságok által elkövetett kínzások széles körben elterjedtek.

A bizottság további közös elemeket azonosított az orosz hatóságok által alkalmazott kínzásokban, megerősítve korábbi megállapítását, miszerint a kínzások szisztematikusak voltak. A bizottság szerint az egyik közös jellemző a szexuális erőszak – főként a férfi áldozatokkal szembeni –, visszatérő volt szinte valamennyi fogvatartási központban.

A fogvatartottak vallomásai szerint egyes létesítményekben a magasabb rangú orosz hatóságok elrendelték, eltűrték, vagy nem tettek semmit az ilyen bánásmód leállítása érdekében.

Az ukrán ügyészség adatai szerint az év eleje óta 266 autót gyújtottak fel azok, akik elégedetlenségüket fejezik ki a toborzóirodák tevékenységével kapcsolatban – írja a Kárpáthír.

Nagyezsda Makszimec, a főügyészi hivatal egyik munkatársa úgy gondolja, hogy az orosz titkosszolgálat áll a gyújtogatások mögött, amely így próbál feszültséget szítani Ukrajnán belül, különösen a frontvonalhoz közeli területeken.

Állítása szerint az oroszok 700 és 3000 dollár közötti összeget fizetnek a sikeres akciókért.