Oroszországban a harmadával nőtt az olaj- és gázipari vállalatok bevétele az év első felében, de a feldolgozóipari ágazatok is nagy forgalomnövekedést értek el az erősödő belföldi keresletnek köszönhetően − közölte az MTI.
Oroszország nagy és közepes méretű olaj- és gázipari vállalatainak bevétele 34,2 százalékkal nőtt az első fél évben az előző év azonos időszakához képest, és elérte a 38,3 billió rubelt (413 milliárd dollár) − jelentette szerdán a helyi média a FinExpertiza könyvvizsgáló és tanácsadó cégek hálózata által készített tanulmányra hivatkozva.
Az olaj- és gázágazat részesedése a teljes oroszországi vállalati forgalomból 28 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 26 százalékról. Összességében a vállalati forgalom 23,3 százalékkal nőtt Oroszországban.
A teljes bevétel 72 százalékát adó nem olaj- és gázipari ágazatokban az első fél évben szerényebb mértékben, 19,5 százalékkal 98,7 billió rubelre (1 ezermilliárd dollár) nőtt a bevétel.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Vlad Rossz asztrológus válaszolt arra a kérdésre, amely minden ukrán embert érdekel. Az Unian ukrán hírügynökségnek adott interjújában elmondta, mikor ér véget a háború.
Már régóta mondom, hogy a legvalószínűbb dátum 2025. május 25. Minden képviselő készül a parlamenti választásokra és az elnökválasztásra is. Úgy tűnik, minden május végére van időzítve
– mondta az asztrológus. Hozzátette, hogy Ukrajnát egy nő mentheti meg, mégpedig Kamala Harris, aki demokrata színekben indul az amerikai elnökválasztáson.
Az asztrológus megjegyezte továbbá, hogy az Ukrán Fegyveres Erők volt főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij is meggyorsíthatja a háború végét, amennyiben az ukrán elnökválasztáson ő nyer.
Bár ő egy nagyon puha ember, annak ellenére, hogy katona, de neki sikerülni fog lezárni a háborút. Mindenesetre addig nem lehet választásokat tartani, amíg a hadiállapotnak nincs vége
– foglalta össze Rossz, hozzátéve, hogy még ezek után sem fog igazán javulni a helyzet az országban, mivel a férfiak továbbra sem utazhatnak majd külföldre.
A Herszon megyei Antonyivciben szeptember 25-én, szerda este egy 63 éves férfi megsérült, amikor robbanóanyagot dobtak le egy drónról. A férfi fej-, váll- és combsérüléseket szenvedett. Az esetről Herszon területi katonai adminisztrációja számolt be a Telegramon – írja az Ukrinform.
„Este hét óra körül az orosz fegyveresek robbanóanyagot dobtak le egy drónról egy civilre Antonyivciben” – áll a közleményben.
Amíg az ukránok ellenállnak az orosz agressziónak, az EU támogatni fogja őket, bármit is tesz az Egyesült Államok – jelentette ki újságíróknak Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése után.
Borrell arra a kérdésre válaszolt, amely Donald Trumpnak a Fehér Házba való esetleges visszatérésére vonatkozott, illetve Trumpnak a háború befejezésére vonatkozó tervére – közölte az MTI.
Trump jelenleg csak jelölt. Megvárom, amíg visszatér a Fehér Házba, hogy megfontoljam a javaslatait
– jegyezte meg a főképviselő.
Ukrajnában ezen a télen valószínűleg elkerülhetetlenek lesznek az áramkimaradások – közölte a Kárpáti Igaz Szó Andrian Prokip, az Ukrán Jövő Intézet, egy kijevi székhelyű agytröszt energetikai szakértőjének megállapítását.
A szakértő szerint amennyiben a levegő hőmérséklete nulla fok alatt lesz, akkor napi 8-10 órán át várható áramkimaradás, és ha a hőmérséklet mínusz 10 fok alá esik, akkor naponta csupán 6 órán át lesz áram a háztartásokban.
Hozzátette: csak akkor kerülhetők el az áramszünetek, ha a hőmérséklet plusz 5 fok fölé emelkedik, és nem lesznek újabb orosz támadások Ukrajna energetikai hálózata ellen. Szerinte csoda lenne, ha sikerülne áramszünetek nélkül átvészelni a téli időszakot.
Németország 70 millió euróval (28 milliárd forint) segíti Ukrajna távhő- és áramellátását a téli hónapokban – közölte szerdán a fejlesztési minisztérium Berlinben.
A tárca tájékoztatása szerint ennek keretében ukrán városoknak és településeknek kisebb tömbfűtőműveket, kazánokat, áramfejlesztőket és napenergia-paneleket biztosítanak.
„Oroszország az energiaellátásra mért támadásaival meg akarja törni és el akarja űzni az ukránokat” – hangoztatta Svenja Schulze tárcavezető. „Támogatjuk Ukrajnát abban, hogy decentralizált módon újjáépítse energiaellátását, mert akkor Oroszország azt már nem fogja tudni olyan egyszerűen elpusztítani” – tette hozzá.
A német minisztérium szerint az utóbbi hónapok orosz légicsapásaiban megsemmisült az ukrán hőerőművek 80 százaléka és a vízerőművek több mint egyharmada, ami a javítási erőfeszítések ellenére a téli hónapokban elkerülhetetlen és komoly áramkimaradásokat fog eredményezni – közölte az MTI.
Két évvel az Északi Áramlat gázvezetékek elleni látványos támadás után egyértelművé vált, hogy kik voltak az elkövetők. A Der Spiegel kutatása szerint az egy volt hírszerző tiszt által vezetett osztag ukrán civileket használt fel.
Zaluzsnij jóváhagyta az Északi Áramlatot szabotáló művelet tervét, amikor az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka volt. Zelenszkijt nem tájékoztatták a tervről − írja exkluzív anyagában a Der Spiegel.
A lap azt állítja, hogy a művelet szervezője Zelenszkij, bár ő maga tagadja, hogy részt vett volna a szabotázsban.
Megjegyzik, hogy a csővezetékeket egy többfős, többnyire civilekből álló csoport robbantotta fel. A művelet költségei mintegy 300 ezer dollárra rúgtak, és magánforrásokból finanszírozták.
Az ukrán erők mintegy 20 orosz katonát fogtak el, és „több tucatnyi” másikat megöltek a Harkivi területen, Vovcsanszk városában lévő építőanyaggyár visszafoglalására indított hadműveletben − állította az ukrán katonai hírszerzés (HUR) egyik tagja.
Az országos televíziónak nyilatkozva a különleges erők Viking hívójelű tisztje elárulta a művelet részleteit, hozzátéve, hogy további négy orosz katona „megpróbálta elhagyni az üzemet, de a kerítésen kívül semlegesítették őket” − írja a The Kyiv Independent.
A harc valamivel több mint egy hétig tartott. Az ellenség intenzív tüzérségi tüzet mért ránk. Az ellenség a gyárban nagy ellenállást tanúsított, de végül befejeztük a feladatot
− mondta.
A lap az értesülést nem tudta független forrásból ellenőrizni.
Egy európai hírszerző ügynökség két forrása és a Reuters által áttekintett dokumentumok szerint Oroszország fegyverkezési programot hozott létre Kínában, hogy nagy hatótávolságú támadó drónokat fejlesszen és gyártson az Ukrajna elleni háborúban való felhasználásra.
Az IEMZ Kupol, az Almaz-Antej orosz állami fegyvergyártó vállalat leányvállalata helyi szakemberek segítségével kifejlesztett és repülési teszteket végzett Kínában egy új, Garpija–3 (G3) nevű dróntípussal – derül ki az egyik dokumentumból, egy jelentésből, amelyet a Kupol az év elején küldött az orosz védelmi minisztériumnak, és amelyben vázolta a munkáját.
A Kupol, az Almaz-Antej és az orosz védelmi minisztérium nem válaszolt a cikkhez kapcsolódó kérdésekre, ám a kínai külügyminisztérium azt mondta a portálnak, hogy nem tud ilyen projektről, és hozzátette, hogy az ország szigorú ellenőrzési intézkedéseket vezet be a drónok vagy pilóta nélküli légi járművek (UAV) exportjára vonatkozóan.
Donald Trump republikánus elnökjelölt kedden méltatta Oroszország történelmi konfliktusokban elért katonai eredményeit, és gúnyolódott az Ukrajnának nyújtott amerikai segítségen, miközben ismét ragaszkodott ahhoz, hogy elnökké választása esetén gyorsan véget vetne a háborúnak − írja az AP hírügynökség.
A Georgia állambeli Savannahban tartott beszédében Donald Trump kigúnyolta Joe Biden amerikai elnök kijelentését, miszerint az Egyesült Államok addig támogatja az ukrán fegyveres erőket, amíg Kijev meg nem nyeri a háborút.
Két régmúltbeli konfliktust emelt ki, hogy azt sugallja, Moszkva nem fog veszíteni: az egykori Szovjetunió szerepét Adolf Hitler és a nácik legyőzésében a második világháborúban, valamint Bonaparte Napóleon francia császár több mint egy évszázaddal korábbi, sikertelen oroszországi invázióját.
Donald Trump ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államoknak „ki kell szállnia”, bár nem részletezte, hogyan tárgyalna az amerikai háborús szerepvállalás befejezéséről.
Az Ukrán Fegyveres Erők (VSZU) csapást mértek három határ menti településre az oroszországi Belgorod megyében – közölte szerdán Vjacseszlav Gladkov területi kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Az előzetes információk szerint nincsenek áldozatok. Karabanovot drónokkal támadták, egy személygépkocsi és egy villanyvezeték megrongálódott, Konovalóban és Bezimenóban a belövések nyomán kisebb károk keletkeztek – írta a kormányzó.
A történtekkel egy időben az orosz erők ellenőrzésük alá vonták a kelet-donyecki ukrán régióban lévő Ukrajinszk városát – idézte szerdán a TASZSZ orosz állami hírügynökség Gyenisz Pusilint, Donyeck megye oroszok által kinevezett közigazgatási vezetőjét. A tisztségviselő arról is beszámolt, hogy folytatódnak a harcok Vuhledarban, a régió egyik ukrán fellegvárában.
A Meduza orosz emigráns ellenzéki portál az orosz elnöki adminisztrációhoz közel álló meg nem nevezett orosz tisztviselőkkel, a szövetségi kormány egyik tárgyalópartnerével és regionális tisztviselőkkel folytatott beszélgetésekre hivatkozva szeptember 24-én arról számolt be, hogy a mozgósítás nagyon érzékeny téma a Kreml tisztviselői körében − írja a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete. (ISW)
A Meduza forrásai szerint míg a magas rangú biztonsági tisztviselők támogatják az orosz mozgósítás új hullámát, addig az orosz kormányban és az elnöki adminisztrációban dolgozó civil tisztviselők társadalmi-gazdasági aggályok miatt ellenzik a mozgósítást. A Meduza egyik forrása azt állította, hogy az orosz társadalom valószínűleg árulásnak tekintene egy új mozgósítási hullámot, mivel a Kreml hivatalos narratívája eddig az volt, hogy az orosz erők képesek elegendő létszámot generálni szerződéses toborzással.
A Meduza arról is beszámolt, hogy a civil tisztviselők úgy vélik, hogy az orosz erők elegendő számú katonával rendelkeznek, annak ellenére, hogy a Kreml és az orosz tagköztársaságok jelentősen megemelték az új szerződéses állománynak nyújtott egyösszegű kifizetéseket.
Az ISW nemrégiben úgy értékelte, az orosz erőfeszítések azt jelzik, hogy Oroszországnak nehézséget okoz az ukrajnai háború létszámigényének kielégítése, és hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyelőre továbbra is idegenkedik a mozgósítástól.
Az ukrán erők a közelmúltban előrenyomultak a Kurszki területen lévő Gluskovszkij körzetben − írja a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). Ez része a térségben szeptember 24-én kezdett offenzív műveleteknek.
A szeptember 23-án közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az ukrán erők gépesített támadással nyomultak előre Veszelojétól délkeletre (Gluskovótól délnyugatra). Orosz milbloggerek hasonlóképpen azt állították, hogy az ukrán erők gépesített támadást hajtottak végre, és nyomultak előre a térségben.
A szeptember 20-án közzétett további geolokációs felvételek alapján az ukrán erők nemrégiben szintén előrenyomultak a Veszelojétól keletre fekvő területeken.
Orosz források, köztük az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz erők szeptember 23-án és 24-én visszaverték az ukrán támadásokat Novij Put és Medvezhje irányában (mindkettő Gluskovótól délre fekszik).
Oroszországban a harmadával nőtt az olaj- és gázipari vállalatok bevétele az év első felében, de a feldolgozóipari ágazatok is nagy forgalomnövekedést értek el az erősödő belföldi keresletnek köszönhetően − közölte az MTI.
Oroszország nagy és közepes méretű olaj- és gázipari vállalatainak bevétele 34,2 százalékkal nőtt az első fél évben az előző év azonos időszakához képest, és elérte a 38,3 billió rubelt (413 milliárd dollár) − jelentette szerdán a helyi média a FinExpertiza könyvvizsgáló és tanácsadó cégek hálózata által készített tanulmányra hivatkozva.
Az olaj- és gázágazat részesedése a teljes oroszországi vállalati forgalomból 28 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 26 százalékról. Összességében a vállalati forgalom 23,3 százalékkal nőtt Oroszországban.
A teljes bevétel 72 százalékát adó nem olaj- és gázipari ágazatokban az első fél évben szerényebb mértékben, 19,5 százalékkal 98,7 billió rubelre (1 ezermilliárd dollár) nőtt a bevétel.
A belső orosz területeken lévő lőszerraktárak elleni közelmúltbeli ukrán csapások azt mutatják, hogy az orosz katonai logisztika egyre kevésbé részesül nyugatiak által biztosított menedékből − írja a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
A Maxar műholdas felvételeket mutatott be, amelyeken három nagy orosz lőszerraktár drámai károkat szenvedett Nyugat- és Délnyugat-Oroszországban.
A Tveri területen található Oktyabrszkijben és Toropetszkben, valamint a Krasznodari területen található Tikhoretszkben keletkezett károkról készült felvételek tucatnyi lőszerraktár épületének, vasúti kocsiknak, valamint valószínűsíthetően rakétatartályoknak a megsemmisülését mutatják, amelyeket az orosz erők véletlenszerűen a szabadban hagytak.
A hadianyagok ilyen zsúfolt elrendezése aláhúzza az orosz hátországban lévő utánpótlási raktárak biztonsági réseit.
Az orosz hadsereg elérte Vuhledar külterületét a település közelében zajló intenzívebb offenzívában, de Vuhledar elfoglalása valószínűleg nem biztosít számukra különösebb műveleti előnyt − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
A szeptember 24-én közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az oroszok a Desantnykiv utca 12. számig hatoltak be Vuhledar keleti részébe, megerősítve az orosz és ukrán források jelentését.
Oroszország emellett megpróbál Vuhledar északkeleti szárnyán keresztül Vodjane és délnyugati szárnyán keresztül Precjstivka felé előrenyomulni, valószínűleg annak érdekében, hogy bekerítsék a Vuhledarban lévő ukrán csapatokat.
Az amerikai és kínai külügyminiszter egymást is bírálta a Biztonsági Tanács Ukrajnával foglalkozó ülésén kedden, míg az orosz ENSZ-nagykövet a nyugatiakat vádolta oroszellenes hangulat szításával.
António Guterres, az ENSZ főtitkára a rendkívüli ülés elején az ukrajnai béketörekvések intenzívebbé tétele mellett érvelt, és az ENSZ Alapokmányának megfelelő „igazságos, átfogó és tartós” békét sürgetett. A portugál diplomata rámutatott arra, hogy ha megvan a politikai akarat, akkor lehet előrelépés, amit bizonyít a fekete-tengeri gabonaszállításokról szóló korábbi megállapodás, valamint az orosz–ukrán hadifogolycseréről szóló több egyezség.
A Biztonsági Tanács elnökségét betöltő Szlovénia miniszterelnöke, Robert Golob úgy fogalmazott:
Itt ülök a tanácsban, együtt a világ legerősebb nemzeteivel, amelyek egyedüli felelősséget viselnek a globális béke és biztonság fenntartásáért, és mégis képtelenek vagyunk bármit tenni az évtizedek óta legkiterjedtebb konvencionális háború ügyében.
Vaszilij Nebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete az ülés elején szót kérve azzal vádolta a 15 tagú testület nyugati tagjait, hogy ismét megmérgezik a hangulatot, és az ülés egyetlen céljának nevezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára színpadot biztosítsanak a Biztonsági Tanácsban.
Az orosz diplomata a teremben hallgatta végig az ukrán államfő hozzászólását, aki azt fejtette ki, hogy az ukrajnai háborút nem lehet pusztán tárgyalásokkal lecsillapítani, Oroszországot békére kell kényszeríteni.
Zelenszkij elnök vasárnap óta tartózkodik az Egyesült Államokban, ahol részben az általa „ukrán győzelmi tervnek” nevezett elképzelését mutatja be az amerikai és nemzetközi politikai szereplőknek.
A Biztonsági Tanács ülésén az Egyesült Államokat képviselő Antony Blinken külügyminiszter azt hangoztatta, hogy nemcsak Irán és Észak-Korea áll Oroszország oldalán segítséget nyújtva, hanem Kína is, amely a BT másik állandó tagjaként gépgyártási és mikroelektronikai eszközöket, valamint egyéb árucikkeket szállít, amelyeket Oroszország „háborús gépezetének” életben tartására és háborújának támogatására használ fel. Az amerikai kormánytag egyben megismételte, hogy az Egyesült Államok igazságos és tartós békét szorgalmaz Ukrajnában, amely szem előtt tartja a szuverenitás, a területi integritás és a függetlenség alapelvét.
Vang Ji kínai külügyminiszter visszautasította az amerikai vádakat, felelőtlennek és céltalannak nevezett minden olyan lépést, amely bármilyen módon Kínára akarja hárítani a felelősséget, vagy támadja és rágalmazza Kínát. Hozzátette, hogy az ukrajnai helyzet fenntarthatatlan, és fordítani kell a dolgok menetén.
A tanácskozáson mint Ukrajnával szomszédos ország képviselője szólalt fel Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki azt hangoztatta, hogy a lehető leggyorsabban békére van szükség Ukrajnában.
Ahogy kifejtette, a magyarok nem akarják, hogy még több pusztítás legyen a szomszédjukban és még több ember meghaljon, valamint felhívta a figyelmet az Ukrajnában élő jelentős létszámú magyar nemzeti kisebbségre. Szijjártó Péter megállapította, hogy az eddigi lépések nem működtek, azaz a fegyverszállítások egyáltalán nem segítették elő azt, hogy a háború közelebb kerüljön a befejezéshez.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli, Ukrajnával foglalkozó nyílt ülését Franciaország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Japán és Málta kezdeményezésére hívták össze – adta hírül az MTI.
Az orosz erők szeptember 24-én Sziversztől délre, Fedorivka közelében szárazföldi támadásokat hajtottak végre, de megerősített előrenyomulást nem hajtottak végre − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Az orosz erők szeptember 24-én folytatták a korlátozott támadó hadműveleteket Csasziv Jar közelében, de megerősített előrenyomulást nem hajtottak végre. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők szárazföldi támadásokat hajtottak végre a Csasziv Jartól északra található Kalinyivka és Minkivka közelében.
Az orosz 98. légi deszant (VDV) hadosztály elemei a jelentések szerint továbbra is Csasziv Jar legkeletibb részén tevékenykednek.
Az ukrán légierő szerdán közölte, hogy 32 drónból 28-at, nyolc rakétából pedig négyet lelőtt egy éjszakai orosz támadás alkalmával − számolt be a The Guardian.
A légierő szerint Oroszország négy rakétát lőtt ki a déli odesszai régióra. A régió kormányzója, Oleh Kiper elmondta, hogy egy rakéta nyílt területen csapódott be, és tüzet okozott, amelyet azóta már eloltottak.
A roncsok két teherautót is megrongáltak, anélkül, hogy áldozatokat követeltek volna − tette hozzá Kiper a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül.
Ruszlan Kravcsenko kijevi regionális kormányzó azt mondta, hogy a régiót ért dróntámadás nem okozott kárt a kritikus vagy lakossági infrastruktúrában.
Az ENSZ-közgyűlés székhelyén hét különböző forrás erősítette meg, hogy Irán közvetít azokon a titkos tárgyalásokon, amelyeket a jemeni síita húszi lázadók és Moszkva között tartanak.
Az oroszok még állítólag nem döntöttek, de ha mégis, akkor átadnának a húsziknak P–800-as Oniks cirkálórakétákat. Ezeket a 300 kilométeres hatótávolságú cirkálórakétákat mozgó tengeri célpontok ellen fejlesztették ki, és sokkal pontosabb találatokat lehet velük elérni.
Egyértelmű, hogy az oroszok az Irán támogatta húszik további felfegyverzésével ismét instabillá tehetik a Vörös-tenger hajózási útvonalait, amelyeket tavaly november óta fenyegetnek. Azóta legalább két kereskedelmi hajót süllyesztettek el, egyet pedig elfogtak. Tavasszal amerikai és brit légicsapásokkal igyekeztek meggyengíteni a húszik fegyveres arzenálját – kevés sikerrel.
A Reuters figyelmeztet arra, hogy az oroszok ilyen rakétákat már adtak át korábban Iránnak, amely azonnal továbbküldte azokat a szélsőséges libanoni szervezetnek, a Hezbollahnak.
Vaszilij Nebenzja orosz állandó képviselő az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén jelentette ki, hogy az ukrán hadsereg a „bőséges fegyverkészletei ellenére, beleértve a nagy hatótávolságúakat is”, a teljes vereség küszöbén áll – idézte a képviselőt a Kárpáthír.
Hozzátette azt is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerinte az ENSZ Közgyűlésén megpróbálta meggyőzni a Nyugatot, hogy növelje a tétet a konfliktusban, hogy „a fiait megölje”.
Az állandó képviselő felszólította Kijevet, hogy „a lehető leggyorsabban” fogadja el a reális paramétereket a válság hosszú távú megoldásához, és ne csússzon irreális „győzelmi tervekbe”.
Egy perecsenyi lakos dezertált és lopást követett el a hadiállapot idején − írta meg a Kárpáthír.
A bíróság ítélete szerint a férfi, miközben a mozgósítás idején a hadseregben szolgált, engedély nélkül elhagyta az egységet, és hazatért. Ezenkívül bolti lopást is elkövetett.
A vizsgálat megállapította, hogy a férfi szándékosan kerülte el a katonai szolgálatot, és engedély nélkül hosszú időre távozott az egységéből.
A bíróság lopás és dezertálás miatt 5 év 1 hónap börtönbüntetésre ítélte.
Szerdán az ukrán energiaügyi minisztérium jelentette, hogy az elmúlt 24 órában ágyúzások és más harci cselekmények áramkimaradásokat okoztak Dnyipro, Donyeck, Zaporizzsja, Szumi, Harkiv és Herszon régiókban – írja az Interfax.
Az energiaügyi minisztérium szerint az elmúlt nap az áramszolgáltatók 5720 fogyasztónak állították vissza az áramellátást. Szeptember 25-én reggelig 482 település maradt részben vagy teljesen áram nélkül.
Az NPC Ukrenergo szerint viszont szerdán Lengyelországból, Romániából, Szlovákiából, Magyarországról és Moldovából összesen 20 005 megawattóra mennyiségben importálnak áramot.
Annalena Baerbock német külügyminiszter felvázolta az Ukrajna elleni orosz agresszió befejezését célzó esetleges béketárgyalások kulcspontjait – írja az Ukrajinszka Pravda.
„A béke azt jelenti, hogy Ukrajna szabad és független országként való létezése garantált. Ez biztonsági garanciákat jelent” – mondta a külügyminiszter.
Nagyon hálásak vagyunk, hogy egyre több partnerünk a világban gondolkodik azon, hogyan lehetne véget vetni ennek a háborúnak. Szükségünk van rá. Véget kell vetnünk ennek a háborúnak
– tette hozzá.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem jelenthet tétlenséget mindaddig, amíg a háború vége nem lesz látható, és Vlagyimir Putyin orosz elnök le nem ül a tárgyalóasztalhoz.
„Nem nézhetjük csak úgy végig, ahogy Oroszország elpusztítja Ukrajna többi részét” – jegyezte meg Annalena Baerbock. Ezután kitért az ukrán gyermekek oroszországi elrablásának kérdésére is.
Oroszország 923 napja követi el ezeket a bűncselekményeket, 923 napja rabolnak el és kínoznak gyerekeket. Nem nyugszunk, amíg a gyerekek vissza nem kerülnek a családjukhoz
– emelte ki.
Oroszország eddig dokumentáltan 18 072 járművet és harceszközt veszített a háborúban. Ezek közül 13 277 megsemmisült, 807-ben károk keletkeztek, 1015-öt a személyzete otthagyott a harctéren, 2973-at pedig az ukránok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
#Ukraine: Finally a first loss of a Russian T-62M tank in the South.
— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) July 6, 2022
How? A RGD-5 grenade in a special fish bait bomb was dropped right in a hatch from a Ukrainian drone. pic.twitter.com/4oNf4MBcRt
Az elveszített harcjárművek között 3408 tank van. A harckocsik közül 2351 megsemmisült, emellett 157 megsérült, 368-at magára hagytak a harctéren, 532-t pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
„Oroszország terrorista, és ezt minden nap megerősíti tetteivel, jelenleg az ENSZ Közgyűlésén sok szó esik a biztonság és a jövő érdekében tett kollektív erőfeszítésekről, de csak meg kellene állítani a terrort” – idézi Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az Interfax.
Zelenszkij elmondta, hogy az orosz bombák célpontjai lakóépületek, pékségek, stadionok, vagyis a hétköznapi emberek hétköznapi élete. Szerinte a háború most Harkivban zajlik.
Harkivban három halottról és 24 sebesültről tudnak.
Alekszandr Kovalenko ukrán biztonságpolitikai szakértő biztos benne, hogy az orosz nyilvános oldalak alulbecsült adatokat közölnek a Kurszk régióban elszenvedett orosz áldozatokról – írja a Unian ukrán hírügynökség.
Elmondása szerint a minap olyan információk jelentek meg, amelyek szerint az Orosz Föderáció vesztesége 10 ezer katona, amelyből valamelyest több mint 800 a foglyok száma.
A szakértő szerint a foglyok száma jelentősen alulbecsült és az adatok az orosz csapatok Kurszk régióban elszenvedett veszteségeire vonatkoznak, mert nyilvánvalóan nem akarják, hogy ne akadályozzák a morált az ellentámadással kapcsolatban – jegyezte meg a szakember.
Oroszország teljes harci vesztesége Ukrajnában a háború kezdete óta körülbelül 628 ezer 930 főt tesz ki. Az oroszok veszteséglistáján szerepel 8 ezer 642 harckocsi, 16 ezer 938 páncélozott harcjármű, 17 ezer 936 tüzérségi rendszer és 1 ezer 182 rakéta-sorozatvető rendszer.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olaf Scholz német kancellár zárt ajtók mögött egyeztetett az Egyesült Államokban kedden, az ENSZ Közgyűlésének alkalmával – számolt be a négyszemközti találkozóról az Ukrajinszka Pravda Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő jelentésére hivatkozva.
Valóban, a vezetők úgy döntöttek, hogy teljes négyszemközti formában, fordítók nélkül, abszolút zárt ajtók mögött tárgyalnak
– jelentette ki a szóvivő, hangsúlyozva, hogy ennek megfelelően „ebből a találkozóból semmi nem hozható nyilvánosságra”.
Ukrajna elnöke a kancellárral folytatott megbeszélést követő rövid nyilatkozatában elárulta, hogy szóba került, „hogyan lehetne közelebb hozni az igazságos békét” és „megőrizni az egységet”, valamint a második békecsúcs előkészítése is.
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök kijelentette, hogy az országának fel kell készülnie a háborúra, ugyanakkor bízik benne, hogy ez elkerülhető lesz – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
A lap szerint Lukasenka hangsúlyozta, hogy nem szeretnének harcolni, de mivel ellenfeleik már készülnek, ezért nekik is készen kell állniuk a háborúra.
„Fel kell készülnünk a háborúra, és adjon Isten, hogy ez a háború ne következzen be” – mondta Lukasenka. Megjegyezte, hogy jelenleg bármennyire is éles a helyzet Belarusz körül, nem szeretne háborút a köztársaság ellen.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye alapján Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 4861 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4554 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 25 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.