Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra vonatkozó engedély nélkül fejezi be látogatását az Egyesült Államokban, hogy a nagy hatótávolságú nyugati rakétákkal mélyen orosz területre csapást mérhetne – írja pénteki cikkében a The Times.
Ukrajna államfője amerikai látogatása során arra kérte Joe Bident, az Egyesült Államok regnáló elnökét és Kamala Harris alelnököt, hogy oldják fel a Storm Shadow és az ATACMS rakéták használatára vonatkozó korlátozásokat, amelyekkel orosz katonai célpontokra lehetne mélyen Oroszország területén belül csapást mérni.
A lap felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére nem történt bejelentés arról, hogy változott volna Washington álláspontja a nagy hatótávolságú rakéták használatával kapcsolatban, és ez kevesebb mint 24 órával azután történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy egy, a Nyugat által támogatott légitámadás nukleáris választ válthat ki.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra vonatkozó engedély nélkül fejezi be látogatását az Egyesült Államokban, hogy a nagy hatótávolságú nyugati rakétákkal mélyen orosz területre csapást mérhetne – írja pénteki cikkében a The Times.
Ukrajna államfője amerikai látogatása során arra kérte Joe Bident, az Egyesült Államok regnáló elnökét és Kamala Harris alelnököt, hogy oldják fel a Storm Shadow és az ATACMS rakéták használatára vonatkozó korlátozásokat, amelyekkel orosz katonai célpontokra lehetne mélyen Oroszország területén belül csapást mérni.
A lap felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére nem történt bejelentés arról, hogy változott volna Washington álláspontja a nagy hatótávolságú rakéták használatával kapcsolatban, és ez kevesebb mint 24 órával azután történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy egy, a Nyugat által támogatott légitámadás nukleáris választ válthat ki.
Vang Ji kínai külügyminiszter köszöntötte Magyarországot az ukrajnai válság tárgyalásos megoldását célzó, Béke barátai nevű csoport megalakításának ötletéért pénteken New Yorkban – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium pénteken az MTI-vel.
A kínai miniszter emlékeztetett az oroszok és az ukránok közös történelmére, s úgy vélekedett, hogy akármennyire mély is ma a feszültség, a feleknek vissza kellene térniük a tárgyalóasztalhoz.
Felszólalásában Vang Ji köszöntötte Magyarországot a Béke barátai csoport megalakításának ötletéért, ugyanakkor megjegyezte, hogy ennek célja nem az, hogy valamelyik fél mellé álljanak, vagy már létező platformokat cseréljenek le.
Ehelyett – szavai szerint – az a szándék, hogy a globális Dél minél több állama dolgozzon a béke feltételeinek és légkörének megteremtésén. Végül leszögezte, hogy a Béke barátai csoport nyitva áll minden hasonlóan gondolkodó ország előtt.
Robbanás történt egy benzinkúton pénteken az Oroszországhoz tartozó Dagesztán fővárosában, Mahacskalában, a detonáció több ember halálát okozta – írja az MTI.
A helyi hatóságok szerint a robbanás következtében öt ember, köztük egy gyermek életét vesztette, további négy ember pedig repesz- és égési sérüléseket szenvedett.
A töltőállomás épülete, amelyben tűz ütött ki, összeomlott. A javítóműhely és az étkezde területén ötszáz négyzetméteren pusztít a tűz.
A történtek okát vizsgálják. A helyszínre mentőket és mentőalakulatokat vezényeltek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken találkozott Donald Trump republikánus elnökjelölttel a New York-i Trump-toronyban. A találkozó után Ukrajna államfője kijelentette, hogy neki és a volt elnöknek „közös véleménye, hogy az ukrajnai háborút meg kell állítani”, és fontosnak tartotta, hogy mindkét amerikai elnökjelölttel egyeztessen – számolt be róla a The Guardian.
Donald Trump a tárgyalást követően azt mondta, hogy ő és Zelenszkij „nagyon jó kapcsolatot” ápolnak, hozzátéve, hogy:
nekem nagyon jó kapcsolatom van Putyin elnökkel is.
„Azt hiszem, ha győzünk, akkor nagyon gyorsan megoldjuk” – mondta Trump, utalva Oroszország Ukrajna elleni háborújára. Zelenszkij azonnal reagált Trump Putyinnal kapcsolatos megjegyzésére, és azt mondta, hogy reméli, neki és Trumpnak jobb a viszonya, mint a Putyin és Trump közötti. Zelenszkij találkozójára a volt elnökkel egy nappal azután került sor, hogy az ukrán vezető Washingtonban találkozott Kamala Harris demokrata elnökjelölttel.
Magyarország pénteken részt vesz a Béke barátai nevű csoport alakuló ülésén New Yorkban. A Kína és Brazília vezetésével szervezett tanácskozás fő üzenete, hogy mielőbb meg kell kezdeni a béketárgyalást az ukrajnai háború lezárása érdekében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az ENSZ Közgyűlésének napirendjét a héten az ukrajnai és a közel-keleti fegyveres konfliktus uralta, és jól látszik, hogy a világ országainak többsége békét akar. Szijjártó Péter szerint a globális Dél államainak elegük van abból, hogy egy tőlük több ezer kilométerre lévő háború árát kell fizetniük, valamint sérelmezik, hogy a transzatlanti közösség „folyamatosan önti az olajat a tűzre”, és olyan döntéseket hoz, amelyek csak tovább súlyosbítják a helyzetet.
Az egész világnak elege van már abból, hogy Európában nem képesek az európaiak vagy a transzatlanti közösség véget vetni ennek a háborúnak
– mondta a külügyminiszter.
Szijjártó Péter közölte, hogy Kína és Brazília vezetésével összeül tizenöt ország, közöttük Egyiptom, Szaúd-Arábia, Törökország, Mexikó, Kenya, Zambia és Kazahsztán, előkészítve itt egy Béke barátai nevű csoport megalakítását.
Úgy döntöttek az ülés kezdeményezői, hogy három európai országot is meghívnak ma délelőtt erre az ülésre, minket, Magyarországot, Franciaországot és Svájcot
– jelentette be.
A Béke barátai csoport egyik fontos célja az, hogy a kínai–brazil koprodukcióban készített béketerv mentén tárgyalásos megoldást szorgalmazzon az Ukrajnában zajló válságra, amelyben a külügyminiszter szerint a diplomáciai rendezés jelenti az egyetlen megoldást, és ezt az elképzelést Magyarország is támogatja.
Norvégia azonnali hatállyal véget vet annak az eddigi gyakorlatának, hogy automatikusan menedékjogot ad az Ukrajnából érkező menekülteknek – írja az MTI.
Az ukrajnai háború 2022. februári kirobbanása után Norvégia úgy döntött, „kollektív védelemben” részesíti az ukrajnai menekülteket, és automatikusan menedékjogot biztosít számukra. Két és fél év alatt mintegy 80 ezer ukránt fogadtak be az 5,6 milliós népességű Norvégiába, Oslo szerint sokkal többet, mint a szomszédos észak-európai országok.
Nem tudunk már a többi északi országhoz képest aránytalanul sok menekültet befogadni
– mondta Emilie Enger Mehl norvég igazságügyi miniszter sajtótájékoztatóján.
Mostantól a biztonságosnak ítélt hat nyugat-ukrajnai megyéből – köztük Kárpátaljáról – érkező menekültek kérelmeit egyedi alapon fogják megvizsgálni és elbírálni. A szigorításra azért van szükség, mert a menekültek tömeges beáramlása több településen már hatással van a lakhatásra, az egészségügyi rendszerre és az oktatásra – közölte a norvég kormány.
Az igazságügyi miniszter kitért arra is, hogy az Ukrajnából érkezők egyre nagyobb arányban olyan férfiak, akiknek a nagy része hadköteles korú.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szükségesnek tartja, hogy találkozzon mindkét amerikai elnökjelölttel, hiszen szerinte bármelyikük is kerül hatalomra, Ukrajna a választások után számít a támogatására – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Nagyon fontos, hogy megosszuk egymással az Ukrajna megerősítésére vonatkozó terveinket. És természetesen erről most kell döntenünk, mert nem tudjuk, hogy az amerikai nép hogyan szavaz arról, ki legyen az elnök. De tudjuk, hogy novemberig nem fogjuk megállítani Putyint” – magyarázta Zelenszkij.
Reméljük, hogy az Egyesült Államok ereje rendíthetetlen lesz, és számítunk rá. Ezért döntöttem úgy, hogy mindkét jelölttel találkozom
– tette hozzá.
Donald Trump a maga részéről méltatta Zelenszkijnek az impeachment-kísérlet kezelését, és azt mondta, hogy „nagyszerű a kapcsolatuk”. Rögtön ugyanezt mondta a Vlagyimir Putyinnal való kapcsolatáról is, majd megismételte bizakodását abban, hogy képes lesz gyorsan leállítani a háborút.
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök kijelentette, hogy egy „Belarusz elleni támadás” a harmadik világháború kirobbanását jelentené.
Lukasenka megköszönte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök módosította a nukleáris doktrínát, miszerint az Orosz Föderáció és egy Belarusz elleni támadás esetén nukleáris fegyvereket is bevethetnek – írja a Korrespondent.
A belarusz elnök szerint a Nyugat támadása esetén Oroszország „a teljes nukleáris arzenálját fel fogja használni, és ez már egy világháború. A Nyugat sem akarja ezt, nem állnak készen rá. De mi őszintén megmondjuk nekik, a piros vonal az államhatár, ha megtámadják, azonnali válasz lesz” – hangsúlyozta Lukasenka.
Jurij Fedorenko ukrán zászlóaljparancsnok arról számolt be pénteken, hogy az orosz erők deszantosokkal nagyszabású gépesített támadást indítottak a Harkiv megyei Kupjanszk térségében lévő Piscsane településnél ötven páncélossal – köztük harckocsikkal és gyalogsági harcjárművekkel –, az ukrán erők azonban visszaverték a rohamot, az orosz csapatok pedig negyven haditechnikai eszközt veszítettek – adta hírül az MTI.
Megsemmisült emellett öt gyalogsági harcjármű és három harckocsi, az ukrán vadászgépek pedig eltaláltak tíz harckocsit és ugyanennyi gyalogsági harcjárművet.
Ruszlan Muzicsuk ezredes, az ukrán nemzeti gárda szóvivője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az orosz erők tíznél több település ellen hajtanak végre rohamműveleteket a Donyeck megyei Pokrovszk város térségében. Kiemelte, hogy az elmúlt nap alatt 187 összecsapás volt az ukrajnai frontvonalakon, ezekből több mint 70 közvetlenül Pokrovszk és Kurahove térségét érintették.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában már közel 650 ezer katonát veszített el. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett 21 orosz harckocsit, 58 tüzérségi és két légvédelmi fegyvert, valamint 85 drónt – tették hozzá.
Oroszország pénteken rakétacsapást mért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosára, a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rihre. Az eddigi információk szerint egy halálos áldozata és öt sebesültje van a támadásnak – adta hírül az MTI Szerhij Liszak, a kelet-ukrajnai régió kormányzójának beszámolóját.
A tisztségviselő arról írt a Telegramon, hogy a romok alatt egy nő holttestére bukkantak a mentést végzők, amelyet eltalált egy orosz rakéta. Hozzátette, hogy tovább kutatnak túlélők után. A rendőrségi épületen kívül egy oktatási intézményt, 23 családi házat és három kilencemeletes épületet romboltak le az orosz erők, valamint több mint nyolcvan autóban okoztak károkat.
Vadim Filaskin, a szomszédos Donyeck megye kormányzója pénteken azt írta a Telegramon, hogy előző nap négy ember halt meg és 11 sebesült meg a régió elleni orosz támadásokban.
A NATO szárazföldi erőinek finnországi főhadiszállása a Szentpétervártól mintegy 300 kilométerre található Mikkeli városában lehet – olvasható a finn védelmi minisztérium közleményében.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség beszámolója szerint, „a védelmi minisztérium azt javasolta, hogy a NATO szárazföldi parancsnokságának (MCLCC) főhadiszállását Mikkeliben helyezzék el, ahol már a finn védelmi erők főhadiszállása is található” – áll a közleményben. Az MTV finn televíziós csatorna szerint ezt a javaslatot már jóváhagyták.
A Kreml már korábban megjegyezte, hogy Moszkva nem fenyeget senkit, de nem hagyják figyelmen kívül, ha az érdekeikre potenciálisan veszélyes lépéseket tesznek.
A rendkívüli helyzetek minisztériumának hat munkatársa sérült meg egy donyecki tűz oltása közben, miután az ukrán hadsereg tüzérségi csapást mért egy tűzoltó tartálykocsi közelében – írja a TASZSZ állami hírügynökség.
Délután a lövések után tűz ütött ki a Petrovszkij kerület magánszektorában. A tűzoltók a helyszínen dolgoztak, amikor nem sokkal később a tűzoltó tartálykocsi közvetlen közelében egy másik artudar volt. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának sérült munkatársait zúzódásokkal kórházba vitték
– áll a Donyecki Népköztársaság sürgősségi minisztériumának jelentésében.
Veszélyben vannak Ukrajna 2025-re várt katonai segélyszállítmányai, ugyanis míg egyes szövetségesek pénzügyi nehézségekkel küzdenek, más országok nem hajlandók növelni a segítségnyújtás finanszírozását – számolt be róla forrásaira hivatkozva a Bloomberg.
Az Ukrajnának 2025-ben előrebocsátott katonai támogatás nagy része ahhoz a megállapodáshoz kötődik, hogy a G7 csoport országai 50 milliárd dollár hitelt nyújtanak a háborúban álló országnak az orosz központi bank befagyasztott eszközeinek bevételéből.
A megállapodás részleteiről azonban a partnerországok még tárgyalnak, és az Egyesült Államok pedig garanciákat vár arra, hogy Magyarország nem fogja blokkolni az Európai Unió intézkedéseit. Ha nem születik megállapodás, a végső összeg alacsonyabb lehet.
A lap forrásai szerint még ha alá is írják az alkut, 50 milliárd dollár nem lesz elég arra, hogy Ukrajna szükségleteit egy újabb háborús évre kielégítse. A helyzetet bonyolítja a finanszírozás hiánya, ugyanis Ukrajna kormánya 2025-re a GDP 19 százalékának megfelelő költségvetési hiányt prognosztizál, így körülbelül 35 milliárd dollár marad fedezetként. Denisz Shmihal miniszterelnök a múlt hónapban azt nyilatkozta, hogy ennek az összegnek több mint a felét az IMF és az EU biztosítaná, de körülbelül 15 milliárd dollárt kellene fedezni más forrásból, esetleg a G7-ek hiteléből.
Lehetséges légtérsértést észleltek a román hadsereg radarjai péntek hajnali 3 óra körül, miközben Oroszország újabb légitámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán folyami kikötők ellen – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A MAPN 1 óra 52 perckor két román F–16-os harci gépet küldött a térségbe a Borcea légitámaszpontról, hogy figyelemmel kísérjék a közeledő drónokat, 3 óra 22 perckor pedig a spanyol légierő légtérvédelmi járőrszolgálatra Romániába érkezett két F–18-as harci repülője is felszállt a Kogalniceanu-támaszpontról. A román határ mellett történt orosz dróntámadás miatt riasztott négy harci repülő 4 óra körül tért vissza bázisára.
A jelenlegi adatok szerint ezúttal nem történt becsapódás román területen, de a légierő és a szárazföldi egységek át fogják kutatni a térséget – közölte az MAPN.
A román hadsereg egyébként 2 óra 1 perckor a katasztrófavédelmet is riasztotta, hogy a mobiltelefonokra küldött RO-Alert-üzenettel figyelmeztesse az ukrán határral szomszédos Tulcea megye lakosságát: fennáll a veszélye, hogy újabb tárgyak (drónok, vagy lelőtt drónok darabjai) csapódnak be román területre.
A román védelmi minisztérium ezúttal is határozottan elítélte „az ukrajnai civil infrastruktúra elleni indokolatlan, a nemzetközi jogot sértő orosz légitámadásokat” – közölte az MTI.
Annalena Baerbock német külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésen tartott beszédében kijelentette, hogy az Oroszországgal vívott háborúban Ukrajna önvédelmét szolgáló támogatások megszüntetése csak a háborús bűnök növekedéséhez vezetne – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Ezért arra kérem Önöket, hogy segítsenek sürgetni Putyint, hogy hagyja abba a támadásokat, és üljön tárgyalóasztalhoz. Nemcsak a biztonságunk érdekében, hanem az önök érdekében is. Ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy állandó tagja leigázhatja és elpusztíthatja kisebb szomszédját, akkor az ENSZ Alapokmányának lényege van támadás alatt” – tette hozzá.
Péntek reggel rakétatámadást indítottak az orosz csapatok, a Dnyipro megyei Krivij Rih ellen. A lövedékek a Nemzeti Rendőrkapitányságot találták el. Az eddigi információk szerint 5-en sérültek meg, és többen a romok alatt rekedtek– írja az Ukrajinszka Pravda.
9 óra 15 perc körül rakétatámadást intéztek a kerületi rendőrkapitányság ellen, jelenleg úgy tudni, hogy a találat következtében vannak áldozatok
– írta Telegram-csatornáján a Dnyiprói Regionális Katonai Adminisztrációjának vezetője, Szerhij Liszak.
Az ukrán fegyveres erők az elmúlt 24 órában 26 települést támadtak meg a Belgorodi területen, mintegy 28 drónt lőttek ki.
A támadás következtében több jármű és épület is megrongálódott, személyi sérülésről nincs hír. Erről Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója számolt be Telegram-csatornáján – írja a TASZSZ.
Az amerikai hírszerző szolgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy ha engedélyezik Ukrajnának a nyugati rakéták használatát orosz területeken, az erőteljes válaszlépésre provokálhatná Moszkvát – idézte forrásait a The New York Times.
A hírszerző szolgálatok úgy vélik, Oroszország valószínűleg nagy erejű megtorló csapást indítana az Egyesült Államok és koalíciós partnerei ellen, talán még halálos csapásokat is, ha beleegyezik abba, hogy az ukránok engedélyt kapjanak az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország által szállított nagy hatótávolságú rakéták használatába mélyen, orosz területen lévő célpontok megtámadására – mondták amerikai tisztviselők
– olvasható a jelentésben. A hírszerzés a lap szerint úgy véli továbbá, hogy a nagy hatótávolságú rakéták használata nem lesz képes drámai módon befolyásolni a konfliktus menetét, mert „az ukránok jelenleg korlátozott számban rendelkeznek ilyen fegyverekkel, és nem világos, hogy a nyugati szövetségesek mennyivel többet tudnak biztosítani, ha egyáltalán tudnak”.
Ezek az értékelések „részben segíthetnek megérteni”, hogy Joe Biden amerikai elnök miért „találta olyan nehéznek a döntést [...], ami miatt elutasította Zelenszkij kérését”, amelyben a rakéták bevetésének engedélyezését kérte – írja az Interfax.
A Bundestag jóváhagyta Berlin Kijev katonai támogatását növelő kezdeményezését.
A szövetségi kormány tájékoztatása szerint a mintegy 400 millió eurós összegből mód nyílik arra, hogy az ukrán hadsereg fejlessze a légvédelmet, tankokat, drónokat, lőszereket, alkatrészeket szerezzen be.
Egy másik projekt keretében Németország 170 millió eurót biztosít Ukrajnának az energetikai infrastruktúra helyreállítására – írja a Kárpáti Igaz Szó a Korrespondent cikke alapján.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat őrizetbe vett egy orosz ügynököt Vinnyica régióban, aki követte az Ukrán Fegyveres Erők konvojait, hogy útvonalukat jelentse Oroszországnak – írja az Interfax.
A biztonsági szolgálat pénteken közölte, hogy kémelhárító szolgálata őrizetbe vett egy FSZB-ügynököt, aki Ukrajna központi régióiban dolgozott Oroszországnak.
„Az elkövető a védelmi erők katonai felszerelésének a frontvonal felé történő mozgása után kémkedett” – áll a közleményben.
A nyomozás szerint az orosz hírszerző szolgálat azt remélte, hogy valós időben követheti nyomon az ukrán csapatoszlopok útvonalait, ezzel pontosítva az indított légitámadásokat. Oroszország egy 51 éves mentőápolót szervezett be távolról, akire a Telegram-csatornákon folytatott Kreml-barát tevékenysége miatt figyeltek fel. Oroszország utasítására az ügynök, nyomon követte az ukrán katonaság mozgását. Dokumentáltak egy epizódot, amikor a gyanúsított közel 100 kilométeren keresztül követett egy katonai konvojt. Így próbálta megállapítani az útvonalat, valamint a szállított felszerelések számát és típusát – áll az Ukrán Biztonsági Szolgálat közleményében.
Katar moszkvai nagykövetségén csütörtökön Oroszország kilenc gyermeket adott át ukrajnai rokonainak. Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman elmondta, hogy a csoportban nyolc 12 és 17 év közötti fiú és egy 17 éves lány volt. Többen közülük a nagyszüleiknél tartózkodtak Oroszországban − tájékoztatott az MTI.
A Kommerszant gazdasági napilap szerint szerdán szintén katari közvetítéssel négy, az ukrán fél által átadott gyermek tért vissza Oroszországba. A lap szerint eddig 62 családból összesen 80 gyermeket egyesítettek ukrajnai és harmadik országbeli rokonaival, 13 gyermek pedig oroszországi családjához tért vissza.
Lvova-Belova szerint még 18 gyerek vár az oroszországi rokonságával való újraegyesítésére. Közülük nyolcan Európában vannak: Svájcban, Németországban, Lengyelországban és Hollandiában. Az orosz gyermekjogi ombudsman szerint Ukrajnával könnyebb tárgyalni ebben a kérdésben, mint az uniós országokkal.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) arról tájékoztatta a RIA Novosztyi hírügynökséget, hogy eddig 785, Ukrajna oldalán harcoló külföldi „zsoldos” ügyében nyújtott be vádiratot a bíróságra.
Az odesszai katonai közigazgatás arról számolt be, hogy az orosz hadsereg éjszaka dróntámadást intézett az Ukrajna délnyugati részén fekvő Izmajilra, a román határ mentén.
A hatóságok rögzítik az orosz terrorcselekményt és következményeit, emellett minden szükséges segítséget megadnak a civileknek
– írták. A támadás során három idős ember vesztette életét, tizenegyen pedig megsérültek, köztük egy gyerek. A csapásban magán- és társasházak, egyéb épületek és autók is megrongálódtak, valamint tűz ütött ki, amelyet a tűzoltók hamar eloltottak – írja a Sztrana.
Az elmúlt napon Herszon régióban az oroszok 23 települést és Herszon városát lőtték, aminek következtében egy ember meghalt, 19 pedig megsebesült. Lakónegyedekre és a kritikus infrastruktúrára mértek csapást – közölte péntek reggel Alekszandr Prokudin, Herszon régió kormányzója a Telegram-csatornáján.
Mint írta, egy oktatási intézményt, többszintes épületeket és 22 magánházat ért találat, valamint megrongáltak több melléképületet és mezőgazdasági gépet, egy mentőautót és egy személygépkocsit.
Donald Trump amerikai elnökjelölt közölte, hogy péntek reggel a Trump-toronyban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – számolt be a The Guardian.
Trump az elmúlt napokban erősen bírálta Zelenszkij háborús politikáját, és azzal vádolta az ukrán elnököt, hogy „megtagadja” a békeegyezményről szóló tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz államfővel.
„Mi továbbra is dollármilliárdokat adunk egy olyan embernek, aki nem volt hajlandó alkut kötni. Van egy országuk, amelyet leromboltak és nem lehet újjáépíteni” – mondta Trump egy észak-karolinai kampánygyűlésen, és felelősként megemlítette Joe Biden amerikai elnököt, valamint Kamala Harris demokrata elnökjelöltet az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásért és a háború megállításának elmulasztásáért.
Donald Trump szerint Ukrajna átadhatott volna bizonyos területeket az oroszoknak, hogy megelőzze a katasztrófát, majd azzal érvelt, hogy Bidennek kellett volna megszerveznie egy ilyen megállapodást.
Az ukrán védelmi minisztérium azt javasolja, hogy elektronikus azonosítással, online lehessen katonai regisztrációra jelentkezni. Amint az a minisztérium honlapján található közleményben olvasható, a védelmi minisztérium kidolgozott egy törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a hadköteles korú ukránok számára, hogy az elektronikus azonosítás eszközeinek segítségével online katonai szolgálatra jelentkezzenek – írja az Unian állami hírügynökség.
Ezt a törvénytervezetet az Ukrán Miniszteri Kabinet rendes ülésén hagyták jóvá.
A tervek szerint lehetővé válik a sorkatonák katonai nyilvántartásba vétele és a személyes adatok tisztázása elektronikus azonosítással a »Sorkatonai szolgálat, a katonai szolgálatra kötelezett személy és a tartalékosok elektronikus kabinetje« szolgálatban
– mondta a minisztérium.
Tervezik továbbá, hogy eltörlik az ilyen nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jutalékokat és eltörlik az orvosi vizsgálatokat a polgárok katonai nyilvántartásba vételekor.
Németország 70 millió euróval (28 milliárd forint) segíti Ukrajna távhő- és áramellátását a téli hónapokban – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A német fejlesztési minisztérium tájékoztatása szerint támogatással ukrán városoknak és településeknek kisebb tömbfűtőműveket, kazánokat, áramfejlesztőket és napenergia-paneleket biztosítanak.
Oroszország az energiaellátásra mért támadásaival meg akarja törni és el akarja űzni az ukránokat. Támogatjuk Ukrajnát abban, hogy decentralizált módon újjáépítse energiaellátását, mert akkor Oroszország azt már nem fogja tudni olyan egyszerűen elpusztítani
– fogalmazott Svenja Schulze, a fejlesztési minisztérium tárcavezetője.
Kamala Harris alelnök csütörtökön „veszélyesnek és elfogadhatatlannak” nevezte azokat a javaslatokat, amelyek szerint Kijevnek területeket kellene átengednie a Moszkvával való béke érdekében. A demokrata elnökjelölt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel beszélt, miközben burkolt kritikát fogalmazott meg Donald Trump republikánus jelöltnek azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnát a háború befejezését célzó gyors megállapodásra ösztönzi.
Ezek nem javaslatok a békére. Ezek a megadásra vonatkozó javaslatok
– mondta Harris az AP szerint. A megjegyzései arra emlékeztettek, hogy a háborús erőfeszítéseknek milyen nagy tétje van az idei választásokon. Trump a maga részéről bírálta az Ukrajnának nyújtott amerikai segítséget, dicsérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt és hibáztatta Zelenszkijt a folyamatos vérontásért.
Trump közölte, hogy pénteken New Yorkban találkozik Zelenszkijjel, miután napok óta kérdéses, hogy a két vezető leül-e egymással. Elutasította Harris bírálatait, és kitartott amellett, hogy ő csak meg akarja állítani a „horrorshow-t, ami folyik”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnökjelölt csapatai a két vezető esetleges találkozójáról tárgyaltak a republikánus politikus floridai birtokán – írta a Jevropejszka Pravda a Time-ra hivatkozva.
Trump a múlt héten azt mondta, hogy valószínűleg találkozik Zelenszkijjel az Egyesült Államokban tett látogatása során, ezek után – két Zelenszkijhez közel álló tisztségviselő szerint – csapataik megvitatták a Trump Mar-a-Lago birtokán való találkozó ötletét.
Az ukrán fél elvetette ezt a lehetőséget, mert úgy vélte, hogy azt a Trump-kampány támogatásának tekinthetnék. Ehelyett az ukránok azt kérték, hogy egy semlegesebb helyszínen találkozzanak Trumppal.
Az események folyását megváltoztatta, hogy Zelenszkij a pennsylvaniai Scrantonban lévő fegyvergyárba látogatott és háláját fejezte ki az összes amerikai munkásnak, akik segítenek fegyvereket gyártani Ukrajna számára. A látogatás felháborította Trumpot és szövetségeseit, és a Zelenszkijjel való esetleges találkozóról folytatott tárgyalásaik megszakadtak.
Az Egyesült Államok volt elnöke az elmúlt napokban megváltoztatta retorikáját, és bírálta Volodimir Zelenszkijt. Eközben Zelenszkij csapata nem lát más lehetőséget, mint hogy továbbra is megpróbálja elnyerni a támogatását a republikánus jelöltnek.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán−magyar határszakaszon 5477 fő lépett be. A román−magyar határszakaszon belépők közül 5418 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 38 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.