Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy szerdai sajtótájékoztatón kommentálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „béketervét” (ez még azelőtt történt, hogy az ukrán elnök szerdán ismertette volna az úgynevezett győzelmi tervet a parlamentben).
A szóvivő azt mondta, hogy az ukrán elnök béketerve hasonló lehet ahhoz az amerikai elképzeléshez, amelynek lényege, hogy az utolsó ukránig harcoljanak Oroszország ellen.
Már hetek óta valamilyen úgynevezett »béketervről« beszélnek, de valószínűleg ez ugyanaz, mint az az amerikai terv, hogy az utolsó ukránig harcoljanak ellenünk, amit Zelenszkij most »béketervnek« álcázott és nevezett el. Úgy tűnik, hogy ez így van. Nincs ott más terv
– mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy mi a Kreml álláspontja a tervről.
Az orosz államfő sajtótitkára ugyanakkor megjegyezte, hogy nehéz olyasmit kommentálni, amit még nem hallott vagy nem látott. „Valószínűleg amikor a kijelentéseit ma teljes terjedelmében közzéteszik, akkor lehet majd valamit mondani” – összegezte.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Az ukrán főügyészség vizsgálatot indított mintegy ötven ukrán ügyésszel szemben, akiket azzal vádolnak, hogy mozgássérültséget igazoló dokumentumok vásárlásával próbálták elkerülni a katonai szolgálatot.
A vádhatóság Telegram-csatornáján megjelent közlés szerint Andrij Kosztyin főügyész adott utasítást a belső vizsgálatra.
A jelentés szerint az érintett ügyészek mindemellett mozgássérülteknek járó ellátásban is részesültek, sőt közülük egyesek már az ukrajnai háború előtt beszerezték ezeket minősítéseket, tekintettel arra, hogy így nehezebben bocsáthatták el, és előléptetéseknél is előnyben részesíthették őket.
Az ügy előzménye, hogy október elején Hmelnyickij megyében őrizetbe vették a mozgássérültség fokának megállapításáért felelős orvosi-szociális szakértői bizottság vezetőjét. A testületet vezető orvosnő, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pártjának színeiben a megyei önkormányzat képviselője volt, fizetség fejében több ezer ukránt minősített sérültnek, és ezzel katonai szolgálatra alkalmatlannak.
A vizsgálat azonban nemcsak a Hmelnyickij megye ügyészségére, hanem más ukrán térségek vádhatóságaira is kiterjed.
Ukrajnában a hadiállapot kihirdetése óta a 18–60 éves, katonaköteles korú férfiaknak csak kivételes esetekben engedélyezik, hogy elhagyják az ország területét. Azonban a mozgássérültek, illetve egyedülálló ápolóik korlátozás nélkül szabadon kiutazhatnak.
A NATO nem tervezi, hogy egyhamar meghívja Ukrajnát, hiába ez az első pontja a Volodimir Zelenszkij által bemutatott „győzelmi tervnek” – jelentette ki Julian Smith, amerikai NATO-nagykövet.
Amikor az amerikai nagykövetet arról kérdezték, hogy Ukrajnát hivatalosan is meghívják-e a NATO-ba, az amerikai nagykövet emlékeztetett a szövetség hivatalos álláspontjára, miszerint Kijev már rálépett a tagsághoz vezető útra – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, hogy nem tudja megerősíteni az észak-koreai hadsereg részvételét az ukrajnai harcokban – írja az Eurointegration.
„Nem tudom megerősíteni ezeket a jelentéseket” – mondta Rutte, válaszolva arra a kérdésre, hogy tényleg részt vesznek-e észak-koreaiak az Ukrajna elleni orosz katonai műveletekben.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy ezek a jelentések azért aggasztóak.
„Amit tudunk, az az, hogy Észak-Korea segíti Oroszország Ukrajna elleni katonai erőfeszítéseit. Határozottan elítéljük az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés elmélyítését. De ebben a szakaszban nem tudjuk megerősíteni az ön által említett jelentéseket” – mondta a főtitkár.
Hat, az ukrajnai háború elől elmenekült orosz katona kapott ideiglenes vízumot, mivel politikai menedékjogért folyamodnak Franciaországban. Emberi jogi aktivisták szerint ez az első olyan jelentős eset, amikor egy csoport dezertőrt fogadnak be egy uniós országban – írja a The Guardian.
„Amikor leszálltam Franciaországban, nyugalmat és szabadságot éreztem… a legrosszabb már mögöttem volt” – mondta Alexander, egy volt orosz szerződéses katona, aki 2023 nyarán dezertált.
Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta orosz katonák tízezrei dezertáltak vagy tagadták meg a harci parancsot – állítják jogvédők és a katonák menekülését segítő csoportok.
A Nyugat azonban régóta küzd azzal a kérdéssel, hogy a katonákat hősként, potenciális biztonsági kockázatként vagy háborús bűnösként kezeljék. Az EU tagállamai már tárgyaltak arról, hogy menedékjogot adnának az orosz dezertőröknek, azonban döntés még nem született.
Oroszországban akár 15 évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetik a menekülő katonákat. A Mediazone hírportál szerint az elmúlt két évben 7400 eljárást indítottak az egységüket engedély nélkül elhagyó orosz katonákkal szemben. A valós számok valószínűleg nagyobbak, tekintve, hogy a Kreml szisztematikusan próbálja eltitkolni a katonasággal kapcsolatos információkat.
A folyamatban lévő háborúk, az éghajlatváltozás súlyosbodó hatásai és a növekvő politikai polarizáció a németországi fiatalok legnagyobb aggodalma – derül ki a Shell legfrissebb ifjúsági tanulmányából.
A Pragmatizmus a kiábrándultság és a sokszínűség elfogadása között című, 2024-es kiadású felmérés során 2509, 12 és 25 év közötti kamaszt kérdeztek meg a politikáról, a társadalomról és a környezetről alkotott nézeteikről.
Oroszország ukrajnai teljes körű invázióját követően a fiatal válaszadók 81 százaléka fejezte ki aggodalmát egy európai háború lehetőségével kapcsolatban, ami a 2019-es 46 százalékhoz képest meredek emelkedést jelent.
A folyamatban lévő konfliktusok, köztük Oroszország ukrajnai háborúja és a Hamász közelmúltbeli támadása Izrael ellen megváltoztatta a perspektívákat. A tanulmány szerint a 15-25 éves fiatalok 69 százaléka támogatja az erős NATO-jelenlétet, és csak 6 százaléka ellenzi azt. Ezek a vélemények alig mutatnak eltérést a volt kelet- és nyugatnémet fiatalok között.
„A fiatalok felismerték, hogy a világpolitika nem valahol odakint van, nem lehet többé elkerülni” – mondta Mathias Albert, a Bielefeldi Egyetem politológusa, a tanulmány egyik szerzője.
Oroszország agressziójával kapcsolatban a 15-25 évesek 60 százaléka egyetértett azzal, hogy „Oroszország megtámadta Ukrajnát, és ezért meg kell büntetni”, és csak 13 százalékuk nem értett egyet. Ukrajna katonai támogatásáról azonban megoszlanak a vélemények: 50 százalékuk szeretné, ha Németország katonai segítséget nyújtana, míg 24 százalékuk elutasítja azt, érezhető különbségekkel Kelet- és Nyugat-Németország között – írja a Kyivindependent.
Tárgyalási hajlandóságáról beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az „igazságos ukrajnai békéről” Olaf Scholz a közelgő brüsszeli EU-csúcs alkalmából a Bundestagban tett nyilatkozatában.
Kijelentette, hogy kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az igazságos ukrajnai békéről. Hangsúlyozta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is újabb békekonferenciát szorgalmaz, szintén az orosz elnök részvételével. „Ezért is helyes, hogy amikor megkérdezik, fogunk-e tárgyalni az orosz elnökkel is, azt mondjuk: igen, ez így van” – idézi az MTI Scholzot.
A kancellár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tárgyalásokon világos elveket kell követni, és hogy semmilyen döntés nem fog születni „Ukrajna feje felett”, valamint a legközelebbi partnerekkel folytatott konzultáció nélkül. Joe Biden amerikai elnök látogatása előtt Olaf Scholz fontosnak tartotta beszédében leszögezni, hogy Németország NATO-szövetségesi és a Nyugat iránti elkötelezettsége nem lehet vita tárgya. Élesen bírálta ezzel kapcsolatban az AfD és a BSW politikai álláspontját.
Nagy-Britannia saját javaslatait fontolgatja az Oroszország mélyén lévő katonai célpontok elleni ukrajnai csapások lehetőségéről. A javaslatokat a győzelmi terv részeként dolgozzák ki – írja az RBK Ukrajina Alekszandr Szirszkij közleménye alapján.
Az ukrán hadsereg főparancsnoka telefonbeszélgetést folytatott Sir Tony Radakin admirálissal, az Egyesült Királyság vezérkari főnökével. Szirszkij tájékoztatta kollégáját a harctéri helyzetről.
A parancsnokok az orosz katonai létesítmények elleni csapásokról is tárgyaltak.
„Külön-külön megvitatták Oroszország katonai létesítményeinek csapásmérési lehetőségeit operatív és stratégiai mélységben. Jelenleg a brit fél saját javaslatait dolgozza ki a győzelmi terv gyakorlati megvalósításának keretében” – jegyezte meg Szirszkij.
A főparancsnok felhívta Nagy-Britannia figyelmét a nemzetközi humanitárius jog megsértésére és az orosz csapatok által elkövetett háborús bűncselekményekre, az ukrajnai kritikus infrastruktúrára mért csapásokra, valamint a polgári objektumok tömeges bombázásának nem szelektív jellegére.
Mint Szirszkij megjegyezte, az Ukrajna és Nagy-Britannia közötti együttműködés fő prioritásai továbbra is a katonai felszerelések és fegyverek szállítása, a személyi állomány kiképzése, valamint a csúcstechnológiás eszközök hatékonyságának növelése.
A csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számot ad Oroszország Ukrajna elleni háborújának fejleményeiről, és bemutatja győzelmi tervét – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán a tagállami vezetőknek szóló és az interneten közzétett meghívólevelében.
Mint mondta, a tagállami vezetőknek konszenzusra kell jutniuk az ENSZ-alapokmányra és a nemzetközi jog elveire alapozó békekezdeményezés körül.
Michel kifejezte abbéli reményét, hogy a tagállamok a hét legfejlettebb ipari ország alkotta csoport (G7) tagjaival együtt eleget tesznek júniusban vállalt kötelezettségüknek, miszerint az év végéig körülbelül 45 milliárd eurót adnak össze Ukrajna katonai, költségvetési és újjáépítési szükségleteinek támogatására. Mivel Ukrajna energetikai infrastruktúrájának több mint fele megsemmisült, a közelgő télre való felkészülése nagyon fontos – hívta fel a figyelmet.
A bukaresti kormány szerdán sürgősségi kormányrendeletet hozott arról, hogy Románia magára vállalja a tavaly novemberben felavatott Fetesti Európai F–16-os Kiképzőközpontban (EFTC) felkészítendő ukrán pilóták felkészítésének költségeit – közölte az MTI.
A jogszabály indoklásában a bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) rámutatott: a tavalyi vilniusi NATO-csúcs keretében Románia, Belgium, Kanada, Dánia, Portugália, Svédország, valamint az Egyesült Királyság védelmi miniszterei közös nyilatkozatban vállalták, hogy együttműködnek az ukrán pilóták F–16-os harci repülőgépek használatára történő felkészítésében, majd az ukrán elnök tavaly októberi bukaresti látogatása alkalmával a két államfő közös nyilatkozatban rögzítette: Románia a legmagasabb szinten vállalkozott arra, hogy részt vesz az ukrán pilóták felkészítésében.
A vállalás teljesítésének azonban mindeddig hiányoztak a jogi keretei, amelyek lehetővé tették volna, hogy a MAPN költségvetéséből ezt a tevékenységet finanszírozza. A tárca indoklása szerint Románia támogatása jelentősen növeli az Oroszország által megtámadott Ukrajna védelmi képességeit, függetlensége, szuverenitása és területi épsége megőrzését.
„Ukrajna esetleges kapitulációja nagyban rontaná a térség biztonságát, és Romániát is sebezhetővé tenné. Ilyen szemszögből az ukrán pilóták felkészítése nemcsak elvi és erkölcsi kötelesség, hanem a nemzetbiztonságba és a szövetséges biztonságba eszközölt befektetés is” – olvasható a sürgősségi kormányrendelet indoklásában.
A kormányfői titkárság honlapján közzétett jogszabály nem pontosítja a költségvetési keretet, hatályának időtartamát, vagy a Romániában kiképzett ukrán pilóták számát.
A román védelmi minisztérium augusztusban cáfolta, hogy ukrán pilóták kiképzése kezdődött volna tavaly a fetesti kiképzőközpontban.
A román légierőnél 2019-ben kezdődött meg az átállás a szovjet gyártmányú MiG–21-esekről az amerikai F–16-osokra. A pilóták átképzése érdekében tavaly ősszel alakítottak ki kiképzőközpontot a dél-romániai Fetesti mellett található légitámaszponton, ahol a Hollandia által rendelkezésre bocsátott repülőkön a gyártó Lockheed Martin oktatói a tervek szerint nemcsak a román és NATO-szövetséges, hanem az ukrán hadsereg pilótáit is felkészítik arra, hogy 4. generációs amerikai F–16-osokkal repüljenek.
A Nyugat már elismeri, hogy Ukrajna nem térhet vissza az 1991-es határokhoz – írja a ria.ru orosz hírportál a Washington Post alapján.
Mint írják, a Nyugat már kezdi felismerni, hogy az ukrán fegyveres erőknek az orosz hadsereg nyomása alatt tovább kell hátrálniuk, és Ukrajna nem fog tudni visszatérni az 1991-es határaihoz. A lap egy ukrán parancsnokra hivatkozva ír arról, hogy az ukrán fegyveres erőknek folyamatosan vissza kell vonulniuk. Egy ukrán katonatiszt a Financial Timesnak adott interjúban arról beszélt, hogy Kijev valószínűleg nem tér vissza az 1991-es határokhoz.
A Washington Post ezenkívül Petr Pavel cseh elnök szavaival támasztotta alá a következtetését, aki korábban a New York Timesnak adott interjújában jelezte, hogy Kijevnek reálisan kell látnia az 1991-es határokhoz való visszatérést. A cseh elnök szerint a konfliktus nem ér véget sem Moszkva, sem Kijev vereségével. Pavel szerint bár Ukrajna valóban nem tudja visszaállítani korábbi határait, Oroszország sem fogja megkapni Ukrajnától az új régiók hivatalos elismerését.
Egy magas rangú amerikai szenátusi tanácsadó, aki Ukrajna ügyeivel foglalkozik, azt mondta, hogy sokkal nagyobb a kockázat, ha az Egyesült Államok rakétákat lő le Ukrajna felett, mint ha Izrael felett teszi ugyanezt – számolt be a Politico.
A kemény válasz, amelyet az ukránok talán nem szívesen hallanak, de sajnos igaz, hogy az iráni rakéták lelövése Izrael felett nem provokál közvetlen háborút Teheránnal, főleg nem nukleáris háborút
– mondta. Joe Biden amerikai elnök kormányának két tisztségviselője ugyanezt fejezte ki, névtelenségük megőrzése mellett.
Mint a lap megjegyzi, amerikai csapatok küldése az Ukrajna feletti orosz rakéták lelövésére közvetlen katonai összecsapást válthatna ki a világ két nagy atomhatalma között, ami „potenciálisan apokaliptikus következményekkel” járna. Míg a Közel-Keleten Amerika lelőhetne rakétákat Izrael felett anélkül, hogy háborút provokálna egy nukleáris fegyverekkel rendelkező ellenféllel szemben.
Több százan gyűltek össze a kijevi Függetlenség terén, hogy felhívják a figyelmet az eltűnt és fogságba esett ukrán katonákra. A közlemény szerint az eltűntek hozzátartozói és barátai érkeztek a gyűlésre, számuk meghaladta a tér befogadóképességét, ezért a résztvevők egy része a szemközti utcán állt – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Egy eltűnt katona lánya elmondta, „a békés akció célja, hogy az emberek ne feledkezzenek meg eltűnt vagy fogságban lévő hozzátartozóikról. Az ilyen események lehetővé teszik, hogy felhívjuk a figyelmet a problémára”.
Elmondása szerint 25 katona tűnt el az 1. Különleges Erők Dandárjából, ahol az apja is szolgált, de a hozzátartozók semmilyen információt nem kapnak az államtól arról, hogy mi történt velük.
2022. szeptember 28-án és október 1-jén tűntek el. Vagyis háromnaponta a fiúk harcba mentek és eltűntek. Sajnos a mai napig nem rendelkezünk róluk semmilyen információval
– mondta.
Vitalij, egy másik eltűnt személy testvére szintén arról beszélt, hogy a parancsnokság nem ad semmilyen információt a 2024. június 11-én eltűnt testvéréről. Az egységéből összesen 8 mikolajivi katonának veszett nyoma.
Egy eltűnt katona felesége újságíróknak azt mondta, hogy férje mindössze 3 napig volt kiképzésen a gyakorlótéren, majd Krasznohorivkába küldték, ahonnan június 29-én tűnt el.
У Києві родичі полонених і зниклих безвісти військовослужбовців вийшли на акцію
— hromadske (@HromadskeUA) October 16, 2024
Відео: Ірина Сітнікова/hromadske pic.twitter.com/bTUZjkM1B5
Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy öt rakétájuk eltalált egy ukrán páncélosokat gyártó üzemet – közölte a RIA Novosztyi.
A csapás következtében a vállalat öt ipari épületét találat érte, a páncélozott járművek tíz egysége, köztük hat harckocsi megsemmisült. A csapást követően az üzemben leállt a páncélozott járművek gyártása és javítása – tette hozzá a védelmi minisztérium.
Szergej Lebegyev, a helyi oroszbarát ellenállás koordinátora előző nap a RIA Novosztyinak nyilatkozott a páncélosüzem területét ért csapásról. Elmondása szerint az egyik találat üzemanyagot és kenőanyagokat tároló tartályokat talált el, ezért a robbanás helyszínén tűz és sűrű fekete füst keletkezett.
A francia védelmi miniszter bejelentette, hogy a sikeres tesztek után a francia hadsereg kétezer darab drónt rendelt. Ezek közül az első százat Ukrajnának adják. Az 5 kilométeres hatótávolságú, robbanóanyaggal felszerelt távirányításos eszközt a múlt évben kezdte fejleszteni a francia Delair és a KDNS. A program célja az volt, hogy darabonként 20 ezer eurónál ne kerüljön többe a drónok előállítása.
Az orosz–ukrán háború a drónok egy teljesen új generációját hozta be a modern kori hadviselésbe. Szerepükre az oroszok is felfigyeltek, akik több ezer iráni Sahíd–136-os harci drónt vásároltak és vetettek be Ukrajna ellen. Azóta már az önálló dróngyártást is megkezdték Tatárföldön, erről részletesen itt írtunk.
Az orosz csapatok ellenőrzésük alá vontak két települést a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban – közölte az orosz védelmi tárca.
Donyeckben Krasznij Jar települést, míg Luhanszkban Nyevszkoje falut foglalták el.
Krasznij Jar egy kis falu tíz kilométerre délkeletre Pokrovszktól, amelynek elfoglalása lehetővé teszi, hogy a Novogorodovkában lévő egységek biztosítsanakk egy északról érkező csapástól, továbbá délről Grodovka felé nyomulhassanak előre. Emellett az orosz erők képesek lesznek Mirnohrad felé vonulni, és kiterjeszteni az ukrán fegyveres erőket fenyegető hídfőállást Krasznoarmijszkban, amely az ukrán hadsereg számára fontos védelmi és logisztikai csomópont.
Nyevszkoje falu Luhanszk és a Harkivi terület határának közelében található. Bevétele lehetővé teszi a Krasznojliman és Szlovjanszk felé irányuló offenzíva kibontakozását.
Ezenkívül a Központ harcosai hat ukrán dandárt győztek le Visinnyevojé, Novoszelidovka, Dzerzsinszk, Vozdvizsenka, Szelidovo és Szuhaja Balka térségében, és visszavertek tíz ellentámadást – számolt be a Ria.ru.
Az ukrajnai háború hamarosan véget ér – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök az EU-csúcs előtt, és előrevetítette, hogy az Európai Tanács ülésén elmondja majd ennek várható időpontját is, miután „hirtelen felmerült Ukrajna NATO-ba való meghívásának témája”.
Fico úgy véli, hogy ez a meghívás nem lesz „ingyenes”.
Az elnök Ukrajnának „igazságos békét” kívánt, de feltette a kérdést, hogy a jelenlegi körülmények között lehetséges-e ezt elérni.
Fico megismételte, hogy kormánya támogatja Ukrajna területi integritását, és minden olyan béketervet, amelyet a konfliktus megoldására javasolnak. Azt is elmondta, hogy a béketárgyalások a közelgő kínai látogatásának napirendjén szerepelnek majd.
A szlovák miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy mindig is kiegyensúlyozott kapcsolatra törekedett Oroszországgal.
Szerinte el kell ismerni, hogy az oroszok nem fogják elhagyni a Krímet, a Donyecki és Luhanszki területet, sőt egyre többet foglalnak el, és a konfliktusnak nincs katonai megoldása.
Hozzátette: országa továbbra is kész humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának, ugyanakkor elvárja, hogy Ukrajna együttműködjön Szlovákiával az olaj- és gázimport terén – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy szerdai sajtótájékoztatón kommentálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „béketervét” (ez még azelőtt történt, hogy az ukrán elnök szerdán ismertette volna az úgynevezett győzelmi tervet a parlamentben).
A szóvivő azt mondta, hogy az ukrán elnök béketerve hasonló lehet ahhoz az amerikai elképzeléshez, amelynek lényege, hogy az utolsó ukránig harcoljanak Oroszország ellen.
Már hetek óta valamilyen úgynevezett »béketervről« beszélnek, de valószínűleg ez ugyanaz, mint az az amerikai terv, hogy az utolsó ukránig harcoljanak ellenünk, amit Zelenszkij most »béketervnek« álcázott és nevezett el. Úgy tűnik, hogy ez így van. Nincs ott más terv
– mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy mi a Kreml álláspontja a tervről.
Az orosz államfő sajtótitkára ugyanakkor megjegyezte, hogy nehéz olyasmit kommentálni, amit még nem hallott vagy nem látott. „Valószínűleg amikor a kijelentéseit ma teljes terjedelmében közzéteszik, akkor lehet majd valamit mondani” – összegezte.
Az ukrán Militarnij katonai blog közzétett egy videót, amelyen állításuk szerint egy orosz kiképző központ elleni csapás látható. A támadást Ukrajna délkeleti régiójában, a Zaporizzsjai területen hajtották végre.
A portál szerint az Ukrán Fegyveres Erők reaktív tüzérsége mért csapást az oroszok kiképző központjára, ahol épp gyakorlatoztak a katonáik. A támadást nagy pontosságú, GMLRS M30A1 DPICM típusú rakétalövedékekkel hajtották végre, amelyek nagy mennyiségű előformált törmeléket hordoznak és kifejezetten a személyzeti állomány pusztítására alkalmasak.
Az ukrán fél szerint nincs hivatalos információ arról, hogy hány orosz halt meg ezen a gyakorlótéren. Mindemellett közölték, hogy az Ukrajnában létrehozott orosz kiképzőkomplexumok zöme az ukrán rakétatüzérség hatótávolságán belül helyezkedik el, amely már többször csapást mért rájuk – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajna még Joe Biden távozása előtt szeretne meghívást kapni a NATO-ba − jelentette ki egy interjújában Natalija Galibarenko, Ukrajna brüsszeli NATO-missziójának vezetője azzal érvelve, ez szerinte méltó hagyatéka lenne Biden elnökségének.
„Meglátásunk szerint Ukrajna meghívása ebben a pillanatban politikai jelzés lenne” − mondta a diplomata az ukrán NATO-képviseleten kedden adott interjújában a Reuters hírügynökségnek. „Őszintén hiszünk benne, hogy ez a jelenlegi amerikai kormányzat hagyatékának része lehetne” − fogalmazott.
Az amerikai elnökválasztást november 5-én tartják. A demokrata párti jelölt, Kamala Harris jelenlegi alelnök elkötelezte magát Ukrajna támogatása mellett, de ennek részleteit egyelőre nem osztotta meg. Donald Trump republikánus elnökjelölt pedig nem tette világossá, pontosan hogyan kezelné a háborút megválasztása esetén.
Ukrajna NATO-csatlakozása révén a katonai szövetség kollektív védelmét élvezné. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban elmondta, hogy országa meghívására a NATO-ba „győzelmi tervének” részeként tekint.
Galibarenko az interjúban kiemelte, hogy a meghívás megszüntetné a Moszkva és Kijev közötti egyik fő vitás kérdést. Oroszország ugyanis Ukrajna potenciális NATO-tagságára hivatkozott a háború indoklásakor, miközben Ukrajna azért ragaszkodott a szövetséghez való csatlakozáshoz, hogy meg tudja védeni magát egy esetleges jövőbeli orosz agresszióval szemben. „Ha azt fogjuk mondani, hogy a meghívás megvan, az Oroszországi Föderáció számára ez olyan lenne, mint egy végleges ítélet − tehát ennyi, ebben a témában nem lehet tovább emelni a tétet” − magyarázta Galibarenko.
A NATO már korábban ígéretet tett arra, hogy Ukrajna csatlakozhat a szövetséghez, de ennek időpontját nem határozta meg, és azt is világossá tette, hogy amíg Ukrajna háborúban áll, nem léphet be a NATO-ba. Kijev nem sürgeti a NATO-tagsággal kapcsolatos tárgyalások azonnali megkezdését – mondta Galibarenko, de hozzátette: ha most hívnák meg Kijevet, annak erős politikai üzenete lenne. A kérdésre, hogy Kijev mikor szeretné megkapni a meghívást, a diplomata azt válaszolta, hogy „minél előbb, annál jobb” − tájékoztatott az MTI.
Az orosz hadsereg 136 drónnal és két rakétával támadta meg Ukrajnát szerdára virradó éjjel, az ukrán légvédelem 51 drónt lelőtt, további 60 eltűnt a radarokról – közölte szerdán reggel az ukrán légierő.
Az ukrán légvédelemnek 51 drónt sikerült lelőnie Szumi, Cserkaszi, Kirovohrad, Ternopil, Herszon, Harkiv, Zsitomir, Donyeck, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Kijev, Poltava, Csernyihiv és Csernyivci régiók fölött.
További 60 drón eltűnt a radarokról, az információt még ellenőrzi a légvédelem (elképzelhető, hogy ezeket az elektronikus zavaróberendezések semmisíthették meg).
Az ukrán légvédelem reggeli közlésében továbbá az állt, hogy két drón visszafordult az orosz légtér felé, több mint 20 még az ukrán légtérben tartózkodott, ezért a veszély nem múlt el – hívták fel a figyelmet akkor.
A Telegramon közzétett jelentés szerint az október 15-éről 16-ára virradó éjjel az orosz erők egy Sz−300/400 típusú légvédelmi rakétát lőttek ki Donyeck megye megszállt régiójából a megye ukrán ellenőrzés alatt álló területére, valamint egy H−59 típusú irányított levegő-föld rakétát egy meg nem nevezett Csernyihiv megyei célpontra az oroszországi Kurszk térségéből. Ezenkívül 136 csapásmérő drónt indítottak az oroszországi Kurszk, Orjol, valamint Primorszko-Ahtarszk városok térségéből Ukrajna légterébe − tájékoztatott az MTI.
Az elmúlt 24 órában a Dnyipropetrovszki, Donyecki, Szumi és Harkivi területen áramkimaradások voltak az orosz csapások és harci cselekmények miatt − írta az Ukrajinszka Pravda.
Szerda reggel ismét lekapcsolták az áramot, ami miatt Herszonban és Mikolajivban, valamint ezen területek egyes részein leállt az áramszolgáltatás a háztartási és ipari fogyasztók számára. Az Ukrenergo megerősítette a leállás tényét. A villamosmérnökök már dolgoznak az áramkimaradás okainak elhárításán. Néhány órán belül helyreállhat a szolgáltatás az érintett területeken.
Donald Trump volt elnök egy keddi nyilatkozatban nem volt hajlandó megerősíteni, hogy beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mióta 2021-ben távozott hivatalából.
Trump korábban tagadta Bob Woodward amerikai újságíró könyvének azon állításait, hogy a Fehér Házból való távozása után többször is telefonon beszélt Putyinnal, „teljesen tévesnek” nevezve az állítást.
A Bloombergnek a Chicagói Gazdasági Klubban adott keddi interjújában Trump nem volt hajlandó közvetlenül kommentálni az ügyet. Mindössze sejtelmesen azt mondta:
Ha mégis megtettem volna, az egy okos dolog lenne… Ha barátságos vagyok az emberekkel, ha kapcsolatom van az emberekkel, az jó dolog, nem rossz dolog egy ország szempontjából.
Majd azt is hozzátette: „Oroszországnak még soha nem volt olyan elnöke, akit ennyire tiszteltek volna” – írta a The Kyiv Independent.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy az uniós vezetők e heti csúcstalálkozóján ismertesse az Oroszország legyőzésére irányuló győzelmi tervét – írja a The Kyiv Independent.
A brüsszeli találkozón a 27 ország uniós vezetői megvitatják a Kijevnek nyújtandó katonai segélyt és az orosz támadások által súlyosan megrongált ukrán energetikai infrastruktúra megerősítését célzó intézkedéseket.
A múlt héten Zelenszkij körutat tett az európai fővárosokban, ellátogatott többek közt Berlinbe, Londonba, Párizsba és Rómába, miközben Ukrajna a harmadik háborús télre készül.
Volodimir Zelenszkij elnök továbbra is tízből majdnem hat ukrán állampolgár bizalmát élvezi, és támogatottsága az elmúlt hónapokban stabil maradt – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) által közzétett felmérésből.
Az október 14-én közzétett felmérés eredményei szerint
a megkérdezett ukránok 59 százaléka „bízik” Zelenszkijben, míg 37 százalék bizalmatlan az elnökkel szemben.
A megkérdezettek további 3 százaléka bizonytalan volt. Az eredmények gyakorlatilag nem változtak egy másik, 2024 májusában közzétett KIIS-felméréshez képest, bár a februári 2024-es csúcshoz képest csökkentek (akkor 64 százalék bízott az ukrán elnökben).
Mint a The Kyiv Independent megjegyezte, a Zelenszkijbe vetett bizalom szintje folyamatosan csökkent a 2022. májusi 90 százalékos rekordmagas értékéhez képest. Akkor a megkérdezettek mindössze hét százaléka mondta azt, hogy nem bízik az elnökben. Egy évvel ezelőtt, 2023 októberében Zelenszkij a válaszadók 76 százalékának bizalmát élvezte – ez azóta 18 százalékponttal csökkent.
A spanyol rendőrség lefoglalt 13 tonnányi, Oroszország fele tartó tiltott vegyi anyagot (köztük olyanokat is, amelyek vegyi fegyverek gyártásához is használhatóak), – jelentette be a spanyol rendőrség a The Kyiv Independent szerint.
A nyomozók szerint a meg nem nevezett vegyi anyagokat a barcelonai kikötőben találták meg egy konténerben. A szállítmányt kedden foglalták le, és négy gyanúsítottat őrizetbe vettek, akiket tiltott áruk csempészésével gyanúsítanak,
mivel állítólag megpróbálták kijátszani az uniós szankciókat, amelyek tiltják a kettős felhasználású (vagyis polgári és katonai célokra egyaránt alkalmazható) vegyi anyagok Oroszországba történő szállítását.
Az összetevők csempészésére a gyanúsítottak egy spanyol céget alapítottak, amely állítólag örményországi és kirgizisztáni fedőcégeken keresztül szállította a tiltott vegyi anyagokat egy moszkvai leányvállalathoz.
„A nyomozás során bebizonyosodott, hogy a nemzetközi szankciókkal sújtott vegyi anyagokat – amelyek közül néhány vegyi fegyverek vagy idegméreganyagok lehetséges előanyagai – a múltban ennek a cégstruktúrának a segítségével exportáltak” – áll a nemzeti rendőrség és az adóhatóság közleményében a Reuters szerint.
Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója október 15-én este bejelentette, hogy kötelező evakuáció lép életbe Kupjanszk városában, valamint három szomszédos településen a régióban zajló orosz előrenyomulás miatt.
Mint a The Kyiv Independent írta, Kupjanszk a Harkivi terület egyik kulcsfontosságú stratégiai fontosságú városa, amelyet 2022-ben ideiglenesen megszálltak az orosz csapatok. Az elmúlt hónapokban a település súlyos támadásoknak volt kitéve, mivel Oroszország fokozta támadási kísérleteit a térségben.
„A biztonsági helyzet miatt döntés született arról, hogy fokozzuk a civilek evakuálására irányuló intézkedéseket a Kupjanszki járásban, beleértve Kupjanszk városát is” – mondta Szinyehubov egy tévés nyilatkozatban. Közölte azt is, hogy Borova települést (egy másik stratégiai fontosságú helyszínt) is teljesen kiürítenek.
Továbbá hozzátette, hogy az egész régiót tekintve is Kupjanszk szektorában a legnehezebb most a helyzet. „A várost kettészelő Oszkil folyó keleti partján a folyamatos ágyúzás miatt már nem tudjuk garantálni az áram-, hő- és vízellátás helyreállítását” – mondta, hozzáfűzve, hogy ez azért van így, mert „a javító személyzet azonnal orosz tűz alá kerül”, amikor megpróbálják elvégezni a helyreállítási munkálatokat.
Kupjanszkot tavaly nyáron egyszer már ki kellett üríteni az orosz támadások miatt.
Megsemmisült Challenger 2 brit harckocsiról tett közzé felvételeket kedden a Szolovjov Live médiacsatorna Telegram-oldalán.
Az ukrán fegyveres erők visszavonulása következtében újságíróink eljutottak a Challenger 2 megsemmisülésének helyszínére, és közeli felvételeket készítettek a brit harckocsi tornyáról
– olvasható a bejegyzésben, amelyben a helyszínen készített fotókat is nyilvánosságra hozták.
Az Ukrajnának szállított brit Challenger 2 még augusztusban pusztult el a kurszki területen, egy dróncsapás következtében. „A felvételeken jól látható a puskaporos töltetek jellegzetes detonációja” – áll a posztban.
Egy nyugati diplomáciai forrás szerint Észak-Korea 10 ezer katonát küldött Oroszországba – írta meg a The Kyiv Independent.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 13-án kijelentette: Oroszország tervei között szerepel Ukrajna teljes körű inváziója idén ősszel, „Észak-Korea tényleges részvétele a háborúban”.
A nyugati diplomata azt mondta a lapnak, nem világos, milyen katonákról van szó, és mi a szerepük. A The Kyiv Independent megkereste Ukrajna külügyminisztériumát, de nem kapott választ és az ukrán katonai hírszerzés sem kívánt nyilatkozni.