Oroszország 675 ezer 800 katonát vesztett az ukrajnai háború kezdete, azaz 2022. február 24 óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara október 18-án.
Ebben a számban benne van az orosz erők által az elmúlt napon elszenvedett 1530 fős élőerő-veszteség is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9027 harckocsit, 18 ezer 53 páncélozott harcjárművet, 26 ezer 908 járművet és üzemanyagtartályt, 19 ezer 533 tüzérségi rendszert, 1232 rakéta sorozatvető-rendszert, 978 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 17 ezer 152 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a vezérkar jelentését a The Kyiv Independent.
Армія РФ за добу втратила в Україні ще 1530 військовихhttps://t.co/RD5noF1vbd pic.twitter.com/zFKV5FOlY0
— Ukrinform (@UKRINFORM) October 18, 2024
Az orosz hadsereg 135 drónnal támadta meg Ukrajnát péntekre virradó éjjel, az ukrán légvédelem 80 drónt lelőtt, további 44 eltűnt a radarokról – közölte az ukrán légierő.
Az ukrán légvédelem 80 drónt lőtt le 13 megye fölött. Két drón Belarusz irányában elhagyta az ukrán légteret, további 44 pedig eltűnt a radarokról, a fennmaradó „kevesebb mint 10 drón továbbra is az ország központi megyéinek légterében van” – áll a közleményben.
A rendelkezésre álló információk szerint Kijevben nem voltak áldozatok, és károk sem keletkeztek – közölte az MTI.
Orbán Viktor politikai igazgatója szerint elfogadhatatlan az ukrán elnök győzelmi terve. Szerinte az Európai Uniónak és az összes tagállamnak békestratégiát kell folytatnia, amely a diplomáciai eszközök használatára helyezi a hangsúlyt, nem pedig a fegyverek küldésére és a további eszkalációra.
Arról, hogy mit mondott még Orbán Balázs az EU-csúcsról, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A moldovai biztonsági intézmények vezetői október 17-én csütörtökön bejelentették, hogy több száz moldovai állampolgárt képeztek ki Oroszországban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában az alkotmányos rend megdöntésére irányuló utcai megmozdulások szítására.
Viorel Cernauteanu, a moldovai országos rendőr-főkapitányság vezetője, Alexandru Musteața, az Információs és Biztonsági Szolgálat (SIS) igazgatója és Victor Furtuna főügyészhelyettes összehangolt munkája nyomán a rendőrségi jelentések felfedték, hogy különböző kiképzőtáborokban – a Wagner-csoport paramilitáris szervezet ismert oktatóinak részvételével – az alkotmányos rend megdöntésére irányuló mozgalmárokat képeztek ki – írja aromán Insider.A bejelentés szerint a kiképzés júniusban kezdődött, amikor egyenként 20 emberből álló, összesen több mint 300 fős csapatok rendszeresen Oroszországba utaztak, hogy részt vegyenek a krasznai bázison tartott foglalkozásokon. Őket különböző ellenállási technikákra, rendőri konfrontációs taktikákra, a fegyverek kivonására a rendfenntartó erőkből és a tömeg gyors visszavonására képezték ki. A képzéshez szükséges pénzeszközöket állítólag Ilan Sor, egy oroszbarát üzletember biztosította, aki Moszkvában bujkál, miután Moldovában korrupció miatt elítélték. Ő finanszírozta az oroszországi, de a szerbiai és bosznia-hercegovinai utazásokat is.
Eddig összesen négy embert vettek őrizetbe ésmintegy 100 házkutatást tartottak.A moldovai rendőrség a destabilizációs mozgalmak kockázati szintjét alacsonyra értékeli. A felfedezéseket mindössze három nappala moldovai elnökválasztás előtt tették.A krakkói kerületi bíróság megkezdte a tárgyalást két orosz állampolgár, Andrej G. és Alekszej T. ellen, akiket állítólag a Wagner-csoport bérelt fel arra, hogy szórólapokat terjesszenek a lengyelországi Krakkóban, amelyek arra buzdítják az embereket, hogy csatlakozzanak a szervezethez – írja a The Kyiv Independent.
A vádak külföldi hírszerzési tevékenységgel és terrorcselekmények elkövetésére irányuló nemzetközi fegyveres csoportban való részvétellel kapcsolatosak.
A lengyel belbiztonsági ügynökség eredetileg 2023 augusztusában tartóztatta le őket, és tettükért akár 10 év börtönbüntetésre is számíthatnak. Lengyelországon kívül állítólag Európa más városaiban, köztük Berlinben és Párizsban is dolgoztak, és szórólapokat, továbbá QR-kódokat tartalmazó matricákat osztogattak toborzás céljából.
Moszkvában megkaptuk a Wagner-csoport szórólapjait. A feladatunk az volt, hogy 3000 szórólapot terjesszünk Krakkóban és Varsóban, de csak 200-at sikerült feladnunk. Azt is mondták nekünk, hogy fotózzuk le őket, amint felkerülnek. Nem akartam a propaganda részese lenni, csak pénzt akartam keresni
– nyilatkozta a bíróságon az egyik férfi.
A Wagner-csoport kulcsszerepet játszott Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában, Moszkva támadásának élén a 2023 tavaszán lezajlott bahmuti csatában.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner akkori vezetője 2023. augusztus 23-án egy rejtélyes „repülőgép-szerencsétlenségben” halt meg Oroszországban. A balesetre két hónappal azután került sor, hogy Prigozsin a Wagner-csapatok élén rövid ideig tartó lázadásba kezdett a Kreml ellen. Prigozsin lázadása és halála után a zsoldoscsoport kivonult Ukrajnából, és szétszéledt: Fehéroroszországban, valamint néhány Oroszországgal baráti viszonyban lévő afrikai országban tevékenykedett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Brüsszelben jelentette be, hogy Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel kétoldalú biztonsági megállapodást írtak alá – írja az Ukrajinszka Pravda.
A dokumentum értelmében Athén – aki a háború kirobbanása óta folyamatosan támogatja Ukrajnát – továbbra is vállalja, hogy segíti Kijevet a háborúban. Görögország jelenleg az F–16-os kiképzési programban járul hozzá az eredményes védekezéshez, a kiképzés felgyorsításához.
Since the beginning of Russia’s full-scale invasion, Greece has been providing military support to Ukraine, including material and technical assistance, as well as training.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 17, 2024
Today, we signed an Agreement on Security Cooperation with the Prime Minister of Greece, Kyriakos… pic.twitter.com/SPbRZv09wn
Orbán Viktor arról beszélt a a Kossuth rádióban péntek reggel, hogy két csoportból áll az Európai Unió az ukrajnai háborúban, „vannak a többiek, meg mi” magyarok – utalva arra, hogy a magyar kormány képviseli egyedül az úgynevezett „békepárti álláspontot”.
Arról is beszélt, hogy szerinte az Európai Unió úgy viselkedik, mint egy hasviselő fél, holott, mint vélte, ezt a konfliktust nem lehet a fronton eldönteni. Tárgyalóasztalhoz kell ülni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán Viktor a háborúval kapcsolatos egyetlen jó ötletnek azt nevezte, hogy „ne harcoljunk, legyen tűzszünet és fejezzük be a háborút.
A miniszterelnök Volodomir Zelenszkij győzelmi tervéről is beszélt. Szerinte a többi 26 ország döbbenten hallgatta az ukrán elnök győzelmi tervét. A miniszterelnök továbbá kifejtette, hogy „mi ezt nem támogatjuk, mert ez nem Magyarország győzelmi terve. Mi eddig sem vettünk részt a háborúban és ezután sem fogunk részt venni benne.
Ezzel a tervvel nem lehet nyerni
– jelentette ki.
Ezen kívül a miniszterelnök beszélt még Ukrajna esetleges atomhatalommá válásáról is. A reggeli rádióinterjúról készült teljes írásunkat erre a linkre kattintva olvashatják.
Oroszország 675 ezer 800 katonát vesztett az ukrajnai háború kezdete, azaz 2022. február 24 óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara október 18-án.
Ebben a számban benne van az orosz erők által az elmúlt napon elszenvedett 1530 fős élőerő-veszteség is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9027 harckocsit, 18 ezer 53 páncélozott harcjárművet, 26 ezer 908 járművet és üzemanyagtartályt, 19 ezer 533 tüzérségi rendszert, 1232 rakéta sorozatvető-rendszert, 978 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 17 ezer 152 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a vezérkar jelentését a The Kyiv Independent.
Армія РФ за добу втратила в Україні ще 1530 військовихhttps://t.co/RD5noF1vbd pic.twitter.com/zFKV5FOlY0
— Ukrinform (@UKRINFORM) October 18, 2024
Ausztrália 49 Abrams tankot ad át Ukrajnának – írja a Kárpáti Igaz Szó a Korrespondent hírportál jelentése alapján.
A tankokat egy újabb, 245 millió dollár összegű katonai támogatási csomag részeként kapja a háborúban álló ország. A jelentés szerint Pat Conroy ausztrál védelmi miniszter a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóján jelenti be hivatalosan a tankok átadását.
BREAKING: Forty-nine (49!) Australian M1A1 Abrams Tanks are heading to Ukraine!!
— ITDUDE Fella △ (@The_Real_ITDUDE) October 16, 2024
US, be more like Australia
🇦🇺🤝🇺🇦 pic.twitter.com/GC8PntgqgR
A 120 milliméteres ágyúval felszerelt, 60 tonnás harckocsikat 1985 és 1993 között gyártották, majd felújították őket. Volodimir Zelenszkij az X közösségi oldalon üdvözölte a lépést.
Ausztrália a közelmúltban megkapta az elsőt a 75 új M1A2 tank közül, amelyek fokozatosan felváltják a régebbi M1A1 modelleket. A harckocsik átadásához a nemzetközi fegyverkereskedelmi szabályozás értelmében az Egyesült Államok engedélyére volt szükség.
Ukrajna F–16-osokkal és Romániában kiképzett pilótákkal csapást mért orosz repülőterekre – írja a Newsweek.
Hollandia összesen 24 gépet tervez adományozni Ukrajnának, a repülőgépek első darabjait már le is szállították. További 18 gépet pedig a Romániában működő európai F–16-os pilótakiképző egységnek szánnak. Hollandia kiemelte, hogy nem korlátozza az ukrán hadseregnek, hogy orosz területen belül támadjon célpontokat.
Az ukrán hadsereg emellett 250 kilométeres hatótávolságú rakétákkal tervezi felszerelni az F–16-os flottáját.
Nemzetközi fellépést sürgetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, miután az ukrajnai Cserkaszi városban fegyveresek elfoglalták az Ukrán Ortodox Egyházhoz (UPC) tartozó Szent Mihály Arkangyal-székesegyházat – közölte csütörtökön az MTI a Pravoszláv Újságírók Szövetsége elnevezésű, Kijev által hivatalosan oroszbarátnak minősített ukrán szervezet beszámolójára hivatkozva.
A tájékoztatás szerint szerda éjjel mintegy száz, maszkot viselő férfi rontott be liturgia közben a templomba, amelyet a híveknek akkor még sikerült megvédeniük. A második roham már elfoglalta a székesegyházat.
Az újságírószövetség szerint az ukrán hatóságok támogatását élvező, a rivális Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU) érdekében fellépő támadók lövöldöztek a hívekre és paprikaspray-vel fújták le őket. Több hívő megsérült, Feodoszij cserkaszi és kanevi metropolita fejsérüléssel kórházba került. A templomból a behatolók pénzt, iratokat, számítógépeket és ikonokat hurcoltak el.
Az orosz külügyi szóvivő a tárca honlapján közzétett állásfoglalásában a cserkaszi székesegyház – az UPC legnagyobb temploma – elfoglalását „az ukrán neonácik” újabb bűncselekményének minősítette. Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el „a kijevi rezsimnek” az UPC elleni háborúját.
Az illetékes emberi jogi intézmények és mechanizmusok – az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a vallás- és lelkiismereti szabadsággal foglalkozó különmegbízottja, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala, valamint az EBESZ soros elnökségének az intolerancia és a diszkrimináció elleni küzdelemmel foglalkozó személyes képviselője – bűnös módon hallgatnak. Az ortodox templomokat elfoglaló, a hívőket akár fizikai erőszakig elmenően üldöző és a lelkészeket megtámadó kijevi neonácik bűncselekményeivel való ilyen mértékű cinkosságot a Zelenszkij-rezsim az általa elkövetett barbár cselekedetek bátorításaként fogja fel
– hangoztatta az orosz külügyi szóvivő.
Ukrajnában alapvetően két ortodox egyház rivalizál egymással. Az egyik a kijevi vezetés által Moszkva-barátnak bélyegzett, Moszkva által pedig történelminek és kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC), amely zsinatának 2022. május 27-i határozatával kilépett a moszkvai patriarkátus fennhatósága alól, a másik pedig az ukrán kormány támogatásával megalapított Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU), amely Konstantinápolytól 2019-ben kapta meg az autokefáliát – a státuszt, amelyben egy egyház püspöke nem tartozik más autoritás alá.
Annak dacára, hogy az UPC – Moszkva szerint a legnépesebb ukrajnai ortodox felekezet – a háború miatt hivatalosan elfordult az Orosz Ortodox Egyháztól (RPC), az ukrán kormány egyebek között megvonta tőle a keleti szláv kereszténység legfontosabb központjának tekintett, a XI. században alapított és a szovjet időkben államosított Pecserszka Lavra kijevi barlangkolostor használati jogát. A szerzetesek maradásának feltételeként a PCU-hoz való csatlakozást nevezték meg. A háború kezdete óta az UPC többtucatnyi papját vették őrizetbe Oroszországgal való kollaborálás vádjával, többeket pedig az állampolgárságuktól is megfosztottak. Az UPC szerint a vádakat bizonyítékok nem támasztják alá. A PCU hívei az elmúlt két és fél év során több száz templomot foglaltak el erőszakkal.
Szeptember végén Ukrajnában hatályba lépett az Oroszországgal kapcsolatban álló vallási szervezetek tevékenységének betiltásáról szóló jogszabály, amely lehetővé teszi az UPC törvényen kívül helyezését.
Magyarország területére csütörtök az ukrán–magyar határszakaszon 5169 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5105 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 51 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajnának nem áll szándékában visszaállítani nukleáris arzenálját, ezzel reagálva egy korábbi, Donald Trumppal folytatott találkozóján tett megjegyzésére – derült ki az ukrán államfő Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatójából, amelyről az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál számolt be.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna soha nem mondta, hogy atomfegyverek létrehozására készül.
„Azt mondtam, hogy amikor a Budapesti Memorandumot nagyon tiszteletreméltó és erős országok aláírták, azt írták, hogy Ukrajna feladja nukleáris fegyvereit, és ezek a nagyon tisztelt országok – köztük Oroszország, Kína és az Egyesült Államok – biztosítják területi integritásunkat és szuverenitásunkat” – tette hozzá Zelenszkij. Ukrajna elnöke emlékeztetett arra, hogy a memorandum nem védte meg Ukrajnát az orosz katonai agressziótól.
Ez azt jelenti, hogy ez nem túl jó védőháló a biztonságunk számára. Ezért mondtam, hogy a NATO-n kívül nincs más alternatívám. De nem hozunk létre nukleáris fegyvereket
– hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Arról, hogy egy ukrán tisztviselő szerint Ukrajna képes lehetne atomfegyverek létrehozására, a Bild írt a minap – részben erre is reagált most az elnök.
Kedves olvasóink!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!