Az elmúlt héten többen is azt találgatták, hogy esetleg változhat Donald Trump álláspontja a bevándorlás kérdésében, azonban a kampány utolsó két hónapjára ugyanúgy a mexikói határra tervezett fallal és az illegális bevándorlók deportálásának ígéretével fordult rá a republikánus elnökjelölt.
Donald Trump szerint a határkerítésről tárgyalt a mexikói elnökkel. Enrique Pena Nieto mexikói elnök azt mondta a váratlanul bejelentett, rövid mexikói látogatásra érkezett Donald Trump republikánus elnökjelöltnek, hogy a mexikóiak megérdemlik a tiszteletét, írta az MTI.
Donald Trump szerdán találkozik a mexikói elnökkel, akivel eddig rendszeresen sértegették egymást, és utána Arizonában beszédet mond, amiben felvázolja terveit a bevándorlás okozta gondok megoldására - írja az MTI.
A The Washington Post jelentette, hogy Trump szerdán találkozóra készül Enrique Pena Nietóval. Trump este Twitteren erősítette meg, hogy meghívást kapott Nietótól, és elfogadta. A találkozót a mexikói elnöki hivatal is megerősítette, de Nieto mindkét amerikai elnökjelöltet - Trumpot és Hillary Clintont - is meghívta. Clinton még nem reagált nyilvánosan a meghívásra.
A találkozónak már a tényét is rendkívüli jelentőségűnek értékelik az első amerikai kommentárok, hiszen az elmúlt hónapokban Trump és Nieto rendszeresen sértegette egymást. Trump folyamatosan azt hangoztatja, hogy falat épít az amerikai-mexikói határon, és a költségeket a mexikói kormánnyal fizetteti meg. Közben pedig sértő megjegyzéseket tesz az Egyesült Államokban élő mexikóiakra. A mexikói elnök sem maradt adós: ő egyik interjújában még a tavasszal Mussolinihez és Hitlerhez hasonlította a republikánus elnökjelöltet.
A negyvenéves Huma Abedin több mint két évtizede Hillary Clinton egyik legbizalmasabb munkatársa. Hétfőn délután közleményben jelentette be, hogy elválik férjétől, az újabb szexbotrányba keveredett Anthony Weiner korábbi demokrata párti kongresszusi képviselőtől.
Anthony Weiner karrierjének épp egy korábbi szexbotránya vetett véget. 2011-ben nyilvánosságra került, hogy az interneten ismerkedett nőkkel, akiknek fényképeket és videókat küldött a nemi szervéről, valamint különböző, kamera előtt végzett aktusokról, írja az MTI.
Nagy lett a botrány, mivel e felvételeket egy filmbe is belillesztették - abba, amely Weiner New York-i polgármesteri székéért 2013-ban folytatott kampányáról szól -, s amelyet "Weiner" címmel most, az elnökválasztási kampány kellős közepén mozikban is bemutatnak. A házaspár azonban akkor együtt maradt.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) az elmúlt hetekben két szövetségi államban is azt tapasztalta, hogy a választói adatbázist és a választói regisztrációt számítógépes támadás érte. Ezért felhívta a választási irodák figyelmét, hogy a november 8-i elnökválasztás előtt erősítsék meg számítógépes rendszerük biztonságát - írta az MTI.
Egy választási program és pláne néhány kampánynyilatkozat nyilván nem ad tűpontos képet arról, mi várható a gyakorlatban, ha egyik vagy másik jelölt tényleg beköltözik a Fehér Házba. Ennek ellenére nagyon is érdemes figyelni, ki mit és hogyan mond a terveiről. Már csak azért is, mert az utóbbi időszakban több heves társadalmi vita is éppen technológiai kérdések körül robbant ki, tömeges megfigyelési botránytól a terrorizmus elleni harcon át a Demokrata Párt (feltehetően) orosz meghekkeléséig, és az a világ többi részének, így Magyarországnak se mindegy, hogy ezekhez a kérdésekhez Amerika hogyan fog viszonyulni. Az pedig már most is látszik, ki hova helyezi a hangsúlyt, és egyáltalán mennyire tartja fontosnak a témát – pláne, ha nincs is erről szóló programja.
Különös pikantériát ad a témának, hogy Trump olyan heves ellenérzéseket vált ki a techszektoron belül, hogy Clinton emailbotrányának már a sokadik fellángolása se tud igazán nagyot ártani neki a Szilícium-völgyben. A botrány alapja, hogy külügyminisztersége idején Clinton a hivatalos levelezését nem az előírt módon, hanem a szabályokat megkerülve, a magánszerverén keresztül bonyolította. Hosszas nyomozás után először Clinton csapata átadott nagyjából 30 ezer emailt a hatóságoknak, majd ezek vizsgálata után az FBI nem javasolt vádemelést, ami így el is maradt. Az ügy legfrissebb fejleménye, hogy a néhány napja váratlanul előkerült újabb 15 ezer levelet egy bírósági döntés értelmében a vártnál jóval korábban, már szeptember 13-án el kell kezdeni nyilvánosságra hozni, ami újabb kellemetlen perceket jelenthet majd a demokrata jelöltnek.
De nem annyira kellemetleneket, mint az, ha Julian Assange, a WikiLeaks alapítója beváltja a fenyegetését, és hamarosan tényleg további demokrata dokumentumokat szivárogtat ki. A WikiLeaks hozta nyilvánosságra a demokrata pártvezetés belső levelezését is júliusban, és már akkor is jó nagy botrány kerekedett a dologból, mert kiderült belőle, hogy az előválasztások alatt Clintonnak lejtett a pálya a vetélytárs Bernie Sandersszel szemben. Assange már akkor is bevallottan direkt Clintonnak kellemetlen időpontra, a demokrata jelöltállító gyűlésre időzítette a szivárogtatást, az újabb adagról pedig azt állította, jelentős információkat tartalmaz.
Donald Trump orvosa, Harold Bornstein az NBC News-nak elismerte, hogy kapkodásban, mindössze 5 perc alatt írta meg a republikánus elnökjelölt kicsattanó egészségét bizonygató levelet. Miközben a levelet fogalmazta, Trump limuzinja odakint várt rá a manhattani rendelője előtt.
A 70 éves Trump 1980 óta Harold Bornstein páciense, előtte pedig a doktor apjához, Jacob Bornsteinhez járt. A még decemberben írt levélben Bornstein kijelentette, hogy az elmúlt 39 évben nem volt komoly egészségügyi problémája a jelöltnek, a vérnyomása, a laboreredményei kiválóak, csak egyszer műtötték, 10 éves korában, vakbéllel, soha nem dohányzott, nem volt gondja az alkohollal.
Ha megválasztják, egyértelműen állíthatom: ő lesz a legegészségesebb valaha elnöknek választott ember
- zárta a négy bekezdéses levelet, amely az egyetlen orvosi jellegű információ, amit Trump nyilvánosságra hozott magáról.
Most a doktor az NBC-nek azt mondta: fenntartja, hogy Trump kitűnő egészségnek örvend. Ugyanakkor azt is mondta, hogy normális esetben nem fogalmazna ennyire túláradóan pozitívan egy betegnek írt levélben, de kivételt tett Trump kedvéért, aki két héttel korábban már beharangozta a Twitteren, hogy a doktor értékelése maga lesz a tökély. "Azt hiszem, fölvettem az ő nyelvi stílusát" - tette hozzá Bornstein, és elismerte: talán kicsit túlzott, hogy Trump kampánystábja örüljön.
Trump szóvivője azt mondta, hajlandóak lesznek átfogóbb orvosi adatokat is kiadni, de csak akkor, ha Hillary Clinton is megteszi ugyanezt. Ha Trump győz a választáson, ő lesz a legidősebb valaha elnöknek választott jelölt. Clinton két évvel fiatalabb nála, ő 68 éves.
Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje lerasszistázta és gyűlöletbeszédei miatt támadta republikánus ellenfelét, Donald Trumpot. Míg a milliárdos ingatlanmágnás amiatt kezdte ki riválisát, hogy az valójában csak a színesbőrűek és a kisebbségek szavazataira hajt, de igazából nem foglalkozik a problémáikkal, kihasználja őket.
A hét elején úgy tűnt, hogy Trump visszafogottabb kampányba kezd, ehelyett csütörtökön már felmelegítette régi ígéreteit, például a Mexikó határára tervezett falat. Ezzel az új kampányfőnökét is kellemetlen helyzetbe hozta, míg a biztosan a republikánus jelöltre szavazó Texas egyik elektora arról beszél, hogy az eredménytől függetlenül Trump ellen szavazhat az elnökválasztás eredményét megerősítő elektori kollégiumban.
Hillary Clinton kampánystábja csütörtökön kiadott egy videót, amiben Donald Trump republikánus elnökjelöltet a rasszisták, a fehér felsőbbrendűség hirdetői és a neonácik jelöltjeként mutatja be.
A klántagok azért szeretik Donald Trumpot, mert sok mindenben hiszünk, amiben ő is hisz
– mondja egy Ku Klux Klán-tagnak öltözött férfi a videó elején. A háttérben déli szövetségi zászlók lobognak a szélben; Trump integet a tömegnek; a férfi karlendítést mutat be egy Trump-fórumon.
Összenő, ami összetartozik: a Nagy-Britanniát az EU-ból kiszavaztató, majd a népszavazás után visszavonuló brit politikus, a UKIP párt volt vezetője, Nigel Farage lesz a vendék szónok Donald Trump következő kampánygyűlésén.
Hillary Clinton demokrata elnökjelölt férje, a korábbi elnök Bill Clinton távozik a jótékonysági szervezetei éléről. Az elmúlt időszakban sokat kritizált alapítvány több száz emailjének nyilvánosságra hozása után jelentette be a lépését. A levelek többek között arra utalnak, hogy a bahreini koronaherceg Szalmánnal, egyik támogatójukkal a Clinton Alapítványt is bevonva szervezhettek meg egy külügyminiszteri találkozót.
Az elnökválasztási versenyben az elmúlt hetekben alaposan visszacsúszó, de most új kampánytanácsadókat kinevező republikánus jelölt, Donald Trump azonnal megpróbált fogást találni az alapítványok ügyein, és felszólította riválisát, hogy szüntesse be a szervezet működését. Clintonék szerint viszont a levelekből sem az derül ki, hogy a demokrata jelölt tett volna bármilyen lépést külügyminiszterként csak azért, mert valaki támogatta a családi alapítványt.
Lemondott Paul Manafort, Donald Trump eddigi kampányfőnöke, akinek pozíciója azonban már csak formális volt szerda óta. „Ma reggel felajánlotta a lemondását, én pedig elfogadtam. Nagyon hálás vagyok a munkáért, amivel segített eljutni oda, ahol ma tartunk" – írta Trump, külön megköszönve Manafortnak a konvenció alatt nyújtott munkáját.
Az amerikai elnökválasztási kampányban jó ideje téma már, hogy mi lesz a sorsa Clintonék jótékonysági szervezetének, a "XXI. század globális kihívásaival" foglalkozó Clinton Alapítványnak. 1997-es létrejötte óta a szervezet összesen mintegy kétmilliárd dollárnyi adományt gyűjtött. A kritikusok szerint Hillary Clinton elnöki aspirációja fényében a nagy adományok felvetik a gyanút, hogy a támogatókat nem csak az önzetlen jótékonykodás, hanem a befolyásszerzés szándéka is vezérli.
Erre válaszul jelentette be helyi idő szerint csütörtök este a Clinton Foundation, hogy amennyiben Clinton nyer novemberben, a szervezet többé nem fogad el céges és külföldi adományokat. A döntést férje, Bill Clinton jelentette be, és azt is közölte, hogy továbbra is tartja magát ahhoz a tavaly novemberi döntéséhez, hogy nem tart pénzért előadásokat, ha pedig Hillaryt megválasztják, akkor az önkéntes moratóriumot az elnöksége végéig meghosszabbítja (az USA-ban az exelnökök egyik bevett bevételi forrása, hogy irdatlan pénzekért vállalnak rendezvényeken nyilvános megjelenéseket, beszédeket).
A helyzet visszásságát jól mutatja, hogy a héten a State Department magyarázkodásra kényszerült, mert kiderült, hogy az USA az új nigériai nagykövetségéhez kinézett lagosi telket olyan helyi üzletemberektől venné, akik korábban egymillió dollárral támogatták Clintonék alapítványát. A héten először a Boston Globe napilap, majd Pennsylvania demokrata kormányzója adott hangot kételyeinek az alapítvány jövőbeni működésével kapcsolatban. Hillary Clinton egyelőre nem nyilatkozott, de júniusban már előrevetítette, hogy a kérdéssel előbb-utóbb foglalkoznia kell.
(CNN)
Részletes orvosi jelentést követelt Hillary Clinton kampányfőnöke Donald Trumpról. Joel Benenson ezzel vágott vissza a republikánus elnökjelöltnek, akinek szóvivője egy nappal korábban diszfáziát "állapított meg" Clintonnál.
Katrina Pierson szerint Clinton viselkedése a bizonyíték arra, hogy a volt first lady egészsége ingatag, bár az nem derüt ki, mire alapozza az idegrendszeri alapú beszédzavart.
Michael Moore filmrendező azt állítja: az amerikai republikánus pártiak elnökjelöltje, Donald Trump soha nem is akart elnök lenni. Most is azon van, hogy kiszálljon az elnökválasztási küzdelemből.
A nemcsak dokumentumfilmjeiről, hanem vitatott kijelentéseiről is ismert rendező a The Huffington Postnak fejtette ki: biztosan tudja, hogy Trump nem akar és soha nem is akart elnök lenni, és "szabotálni" akarja saját kampányát. Moore azt állítja: ezt tényként mondta el neki valaki, aki szerinte egészen pontosan ismeri a helyzetet. Ám a rendező nem nevezi meg ezt a "valakit", írja az MTI.
Újabb részletek derültek ki Paul Manafortról, Donald Trump kampánytanácsadójáról. Amerikai lapok szerint Manafort segített a később megbuktatott Viktor Janukovics elnöknek abban, hogy titokban legalább 2,2 millió dollárt utaljon át két washingtoni lobbicégnek az Egyesült Államok politikájának befolyásolására.
Az amerikai sajtót elöntötték a Manafortról szóló negatív riportok, amelyek elsősorban a volt ukrán államfőhöz, Viktor Janukovicshoz fűződő kapcsolatairól szólnak. Ugyan Manafort szerdától már nem kampányfőnöke Trumpnak, de változatlanul a kampánycsapat tagja, csakúgy, mint legközelebbi munkatársa, Rick Gates.
Ha a Kreml és Vlagyimir Putyin külföldi barátairól van szó, a szálak Washingtontól Budapestig valahogy mindig összeérnek, és ezek a figurák Moszkva politikáján túl egymást is támogatják – ez a tanulsága annak az újabb érdekes összefüggésnek, amit az elmúlt napokban kaptak fel amerikai politológusok, és amit még az orosz ellenzéki Garri Kaszparov is megosztott Twitterjén a Kreml amerikai barátairól. De hogy jön ide Magyarország?
Ideológiai tesztnek kellene alávetni minden bevándorlót, hogy kiderüljön, egyet értenek-e a nyugati liberális értékekkel, például a vallásszabadsággal és a melegek jogainak védelmével, és hogy kiszűrjék a potenciális iszlamistákat - ezzel az ötlettel próbálta feléleszteni elnöki kampányát Donald Trump ingatlanmilliárdos és elnökjelölt hétfőn, Ohio államban tartott beszédében.
Ezzel valamennyit puhított a bevándorlási politikáján a jelölt, aki a párizsi terrortámadás után még az összes muszlim bevándorlót ki akarta tiltani az USA-ból, bár a "terrorizmust exportáló" országokból továbbra sem engedne be senkit. Hogy melyek ezek az országok, azt Trump nem mondta el.
Nem könnyíti meg az amerikai elnöki posztért versengő apjának dolgát Donald Trump kedvenc gyereke, Ivanka Trump, miközben ugyanis a papa igyekszik lerázni magáról a vádakat, hogy több szálon is kötődik Vlagyimir Putyinhoz, Ivanka az orosz vezér állítólagos barátnőjével fotózkodik Horvátországban.
A The Wall Street Journal vasárnap szerkesztőségi állásfoglalásban próbálja megoldani a Trump-dilemmát; a republikánus párt fősodrához amúgy közel álló lap szerint
Ezt a két állítást Donald Trump szóvivőjének, Katrina Piersonnak sikerült megfogalmaznia a CNN magyar idő szerinti szombat esti műsorában, ami akkora nagy hazugság, hogy hirtelenjében nem is tudom,
Hillary Clinton úgy igyekszik megszabadulni egyik kampánykoloncától, hogy közben még Donald Trumpnak is odavág: korábbi ígéretéhez híven nyilvánosságra hozta adóbevallását.
Még annál is súlyosabb lehetett a demokrata párt levelezőszervereit ért kibertámadás, mint ahogy eddig tűnt -írta a New York Times, az FBI nyomozására rálátó forrásokra hivatkozva. Mint kiderült, a párt több, mint 100 tisztségviselőjének privát emailfiókja lehet érintett a hekkelésben. A fő célpontok Hillary Clinton kampányának kulcsemberei, és a hozzá kötődő csoportok voltak. Az áldozatok között van a Democratic Congressional Campaign Committee (a demokraták adományokkal és kampányfinanszírozással foglalkozó szervezete), és a Hillary kampányában használt szavazói analitika-szoftver adatbázisa is.
Donald Trump a floridai Sunrise-ban tartott kampánykörútján alaposan kiosztotta Barack Obama jelenlegi amerikai elnököt, amikor azt állította, hogy
Obama az Iszlám Állam alapítója.
A republikánus elnökjelölt négyszer mondta ki ezt a beszédében, majd hozzátette, hogy szerinte Obama még nagyobbra növelte a káoszt a Közel-Keleten azután, hogy hatalomra került. Mint mondta, a terroristák ezért kitüntették Barack Hussein Obamát. Trump szerint ráadásul a demokraták elnökjelöltje, Hillary Clinton a társalapítója lenne a dzsihádista szervezetnek.
Úgy tűnik, kemény egy napig bírta Donald Trump a konszolidált kampányolást. Ugyanis miután úgy tűnt, gazdasági programjával akar egérutat nyerni az elmúlt hét botrányspiráljából, az észak-karolinai Wilmingtonban tartott kampányrendezvényén megint ledobott egy verbális atombombát.
Egyre többen fordulnak el Doland Trumptól a republikánus elit tagjai közül. Ahogy azt hétfőn megírtuk, nem kevesebb, mint 50, a republikánus kormányzatok alatt komoly nemzetbiztonsági pozíciót betöltő ember írta le nyílt levélben azt már többek által is hangoztatott kritikát, miszerint Trump alkalmatlan, nincs „karaktere”, sem tapasztalata, képtelen a „tanulásra”, ő lenne az USA legrosszabb elnöke, satöbbi.
De persze nem sokáig kellett arra várni, hogy Trump stábja kijöjjön a jelöltre jellemző ellentámadással.
Donald Trump az utóbbi hetekben botrányt botrányra halmozott, ami a felmérések szerint népszerűségét is elég erősen megtépázta. Hétfőn ezért megpróbálta gyakorlatilag újraindítani kampányát egy nagyívű gazdasági programbeszéddel, amelyben nagyjából a megszokott republikánus szlogeneket hangoztatta, azaz
Ötven republikánus nemzetbiztonsági szakértő írt nyílt nyílt levelet: arra figyelmeztetnek, hogy a párt jelöltje, Donald Trump alkalmatlan, ő lenne az USA legrosszabb elnöke. A csoport szerint, amelyben benne van a volt CIA igazgató Michael Hayden, Trumpnak nincs meg a karaktere, értékei és tapasztalata ahhoz, hogy elnök legyen. A levél azt is kijelenti, hogy az aláírók közül senki nem fog Trumpra szavazni.
Független elnökjelöltként akar konzervatív alternatívát kínálni a republikánus elnökjelölttel, Donald Trumppal szemben, jelezte Evan McMullin, aki egészen idáig a Republikánus Párt képviselőházi politikai igazgatója volt, most viszont ringbe száll.
A 66 éves orvosnő, megköszönve a jelöltséget, leszögezte: a Zöld Párt az egyetlen párt az Egyesült Államokban, amely "a népből, a nép által és a népért" van. Ezzel a megfogalmazással Stein Abraham Lincoln híres gettysburgi beszédére célzott, amelyben Lincoln olyan kormányról beszélt, amely "a népből van, a nép választja és a népért dolgozik", írta az MTI.
A Zöld Párt progresszív pártként határozza meg magát, amely a környezet hatékony védelméért és a társadalmi igazságosságért harcol. A jelöltséget elfogadó beszédében Jill Stein hosszan méltatta Bernie Sanders szenátort, Hillary Clinton demokrata elnökjelölt pártbeli vetélytársát és háláját fejezte ki azért a "politikai forradalomért", amelyet szerinte Sanders szenátor a pártelit politikai intézményrendszere, különösen a Demokrata Országos Bizottság (pártjának vezető szerve) ellen vívott. Stein a Zöld Párt szövetségesének mondta Bernie Sanders mozgalmát.
Amerikai sajtójelentések szerint Sanders sok híve nem hajlandó Hillary Clintont támogatni, ők a Zöld Párthoz pártoltak, és nagy lélekszámban voltak jelen a texasi Houstonban tartott és vasárnap záruló pártkonvención. A pártgyűlésen a hívek jelszava az, hogy "Jillt és nem Hillt!", vagyis Jill Steint és nem Hillary Clintont ajánlják az amerikai választók figyelmébe.
A párt támogatottsága azonban nem túl magas. Az NBC televízió és a The Wall Street Journal című lap közös közvélemény-kutatása szerint a választók öt százaléka voksol rá. A The Washington Post politikai elemzője pedig megjegyzi: a párt küszködik, hogy az úgynevezett progresszív szavazótábort magához vonzza.
A tervek szerint a CNN hírtelevízió augusztus 17-én esti politikai vitaműsort szentel a Zöld Pártnak és vezetőjének.
Utoljára tizenhat évvel ezelőtt figyeltek az amerikaiak a Zöld Pártra: 2000-ben ugyanis Ralph Nader, a párt akkori elnökjelöltje feltűnően sikeres kampányt folytatott, sok híresség támogatta őt, ám az őszi elnökválasztáson a három százalékot sem érte el. Szereplése azonban arra elegendő volt, hogy "elvegye" a szavazatokat a demokrata elnökjelölttől, Al Gore-tól, és lehetővé tegye a republikánus George W. Bush győzelmét.
Rovataink a Facebookon